Hidrmeterlógia a Hidrmeterlógiai állmás épülete Fertőráksn
Bemutatkzás, állmástörténet Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és ízügyi gazgatóság, - krábbi nevén Északdunántúli ízügyi gazgatóság - az 6-as évek végétől végez hidrmeterlógiai méréseket a Fertő tavn, illetve annak közvetlen környezetében. Az Országs Meterlógiai Szlgálat (OMSZ) segítségével illetve szakmai irányítása alatt négy megfigyelőhelyet, azaz négy meterlógiai megfigyelőállmást telepített a térségbe. Egyet a tó keleti partján Fertőújlak térségében egy Fertőbzn, ez utóbbi ugyan csak csapadékmérő állmás de fntsságát biznyítja, hgy adatait felhasználjuk a tóra hulló csapadék számításánál. Tvábbi két állmás Fertőráks térségében található. A Fertőráksi két állmás közül az egyik az un parti állmás a Fertő jgi partvnalán kívül attól mintegy 1 méterre, a másik az un tavi a Fertőráksi öbölben, a cölöpökön állá házak közt helyezkedik el. A Fertőráks parti mérőállmás Az állmáskn a rendszeres megfigyelések 69 közepén illetve végén kezdődtek meg, így flyamats, teljes éves adatsrk 7-től állnak rendelkezésünkre. Az OMSZ szakmai irányítása illetve felügyelete a létesítéstől 8-ig tarttt, amelyet egy ötéves szerződéses knzultációs kapcslat követett. A kötődés a szlgálathz illetve annak embereihez azóta is flyamatsan fennmaradt. gazgatóságunk az 7-es évek másdik felében Fertőráks térségében egy kutató illetve megfigyelő bázist létesített (mai nevén Fertő tavi Hidrmeterlógiai Állmás), amelynek két fő feladata az akkr már működő meterlógiai megfigyelőállmásk üzemeltetése (munkájának krdinálása, adatainak begyűjtése, feldlgzása, tárlása) valamint a Fertő vízminőségének rendszeres, flyamats, üzemszerű vizsgálata.
Magyarrszág éghajlata Magyarrszág éghajlata a szláris éghajlati felsztás szerint mérsékelt, földrajzi elhelyezkedése miatt mentes a túlztt éghajlati szélsőségektől. Az rszágn belüli kis szélességkülönbség illetve az elhanyaglható magasságkülönbségek miatt Magyarrszág éghajlata meglehetősen egyöntetű - természetesen a hegyrajzi tényezők beflyásló hatással vannak. Magyarrszág a 45 45' és 48 35' északi szélességek között fekszik, nagyjából középen az Egyenlítő és az Északisark között. Felszínének több mint a fele m tengerszint feletti magasságnál alacsnyabb síkság, illetve alacsny terület, a 4 m feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék. A Föld éghajlati felsztása Trewartha rendszere szerint Hazánk (Trewartha rendszere szerint) a hűvös éghajlatk tartmányában, azn belül is a "kntinentális éghajlat Ezt az éghajlati típust glbálisan nagy évi hőmérsékletingás, élesen elkülönülő 4 évszak és a földi átlagnál alacsnyabb évi középhőmérsékletek jellemzik. Magyarrszágn a nyár hsszú, legalább 3 hónap középhőmérséklete meghaladja a 18 C-t, s a nyár derekán nem ritkán 35 C-t meghaladó felmelegedés is előfrdul. A téli hőmérséklet szeszélyes, zrd és enyhébb időszakk váltják egymást, de a C-nál alacsnyabb középhőmérsékletű hónapk száma 3-nál nem több. Magyarrszág csapadékellátttsága a vízigények közepes mértékű kielégítését biztsítja, aznban csapadékhzam tekintetében jelentős az évek közötti váltzéknyság. Az éves csapadék nagybbik része a nyári félévben hullik. Hazánk a tengerektől való távlság tekintetében is középhelyet fglal el az Atlanti-óceán és az eurázsiai kntinens belseje között. Éghajlatunkban ezért egyaránt megtalálhatók és felismerhetők a kiegyenlítettebb hőmérséklet-járású, csapadéks óceáni éghajlat és a szélsőséges hőmérsékletű, valamint kevés csapadékú szárazföldi (kntinentális) éghajlat jellemző vnásai. A nyári félévben a hzzánk érkező légtömegek 6-7%ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban. E fő hatásk mellett beflyással van hazánkra a földközi-tengeri (mediterrán) éghajlat is. Hatását elsősrban az őszi csendes esőzések és a tél eleji havazásk alkalmával tapasztalhatjuk.(omsz)
Napfénytartam Napfénytartamn (napsütéses órák számán) azt az időtartamt értjük ameddig a felszínt közvetlen napsugárzás éri. Értékét alapvetően hárm tényező beflyáslja, a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a dmbrzati visznyk és a felhőzet. Napfénytartam mérést - hagymánys CampbellStkes- féle napfénytartammérővel - a négy meterlógiai állmásunk közül kettőn végzünk. A Fertőráks parti állmásn 7, a Fertőújlaki állmáskn, pedig 83-óta, ezért a két állmás összehasnlításakr, Fertőráksn is az 83-tól kezdődő időszakt vesszük figyelembe. Campbell-Stkes- féle napfénytartammérő Hazánkban a napsütéses órák éves összege 175 és 5 óra között váltzik. A legmagasabb értékeket az rszág déli részén a legalacsnyabbakat az Alpkalján és az északkeleti rszágrészben mérik. Fertőráksn a 7 és 5 között átlagsan évi 1821 órát sütött a nap, értéke 146 és 2187 óra között alakult. Ha az összehasnlítható időszakt vesszük figyelembe, az értékek jelentősen váltznak, miután 83 előtt hárm lyan év is vlt, amikr a napfénytartam éves összege nem érte el az 16 órát sem. Ebben az időszakban Fertőráksn a legalacsnyabb érték 1698 óra vlt, míg a maximum nem váltztt, így az éves összegek átlaga 1884 órára emelkedett. Az Alpktól távldva egyre kevésbé érződik a hegyek árnyékló hatása, ezt mutatja, hgy a nem egészen 14 km-re távlabb lévő Fertőújlakn egy százalékkal nő a napfényes órák száma, értékük 1717 és 2232 között váltzik. A különbség főleg a tavasz végén, nyár elején mutatkzik. A legtöbb napsütés mindkét térséget júliusban, a legkevesebb decemberben éri. Legmagasabb értékei egyik állmásn sem érik el a csillagászatilag lehetséges napfénytartam 5%-át. Napfénytartam havi átlagértékei Fertőráks és Fertőújlak 83-5 óra 3 25 Fertőráks Fertőújlak 15 1 5 hónapk
Léghőmérsékletek A levegő hőmérsékletét a Fertő térségében hárm helyen mérjük, a Fertőráks parti, a Fertőráks tavi és a Fertőújlaki megfigyelő állmásn. A méréseket részint hagymánys eszközökkel, (higanys hőmérők, hőmérsékletírók) részint mdern autmata műszerekkel végezzük. A levegő hőmérsékletének jellemzésére általánsan használt hőmérsékleti fgalmak - a középhőmérsékletek (napi, havi, évi) - a maximum hőmérséklet - a minimum hőmérséklet A középhőmérséklet: egy adtt időszak (na, hónap, év) hőmérsékletének középértéke. A maximum hőmérséklet: egy eltelt időszakban mért, vagy egy adtt időszakban várható legmagasabb hőmérsékleti érték. A minimum hőmérséklet, egy eltelt időszakban mért, vagy egy adtt időszakban várható legalacsnyabb hőmérsékleti érték. Hazánkban az éves középhőmérséklet az rszág túlnymó részén 1 C körül alakul, csak a magasabb területeken süllyed 8, C alá. A Fertő magyar részének térségében az éves középhőmérséklet, 35 év adatai alapján 1,2 C. A nyári félév átlaghőmérséklete 16,7 C a téli félévé 3,8 C. Az rszágs átlagnak megfelelően a leghidegebb hónap a január a legmelegebb a július. Havi középhőmérsékletek alakulása Fertőráks 71-5 C 25, Fertőráks Fertőújlak, 15, 1 5, -5, Az évi közepes hőingás, - amely a legmelegebb és leghidegebb hónapk középhőmérséklete közötti különbség, - képet ad arról, hgy egy hőmérsékleti visznyai milyen szélsőségek között váltznak. Ezt a hőingást, amely a kntinensek belseje felé haladva növekszik a kntinentalitás mértékének kifejezésére is használják Értéke az rszág középső és keleti területein 23C, a nyugati régióban általában 21-22 C körül alakul. Fertőráksn,7 C Fertőújlakn,9 C.
A téli hónapk középhőmérséklete általában váltzéknyabban alakul, a nyári hónapk, pedig kiegyenlítettebbek. E látható a következő grafiknn. Amíg januárban és februárban a havi átlagértékek maximuma és minimuma közötti különbség a 1 t is meghaladja ez az érték a nyári hónapkban 6 C körülire csökken Hőmérsékleti havi átlagk Fertőújlak 71-5 C 3 átlag maximuma átlag 25, átlag minimuma, 15, 1 5, -5, -1 hónapk A havi abszlút maximum és minimum értékek megmutatják, hgy az eltelt 35 év alatt, a különböző hónapk legmagasabb és legalacsnyabb értékei milyen széles skálán mzgtak. A Fertőráks parti állmásn például 2 januárban,4 C vlt a legmagasabb, 78 januárjában pedig -23, C vlt a havi legalacsnyabb hőmérsékleti érték. Havi maximum, minimum és középhőmérsékletek alakulása Fertőráks 71-5 C 5 havi maximum átlag hömérséklet havi minimum 4 3, 1-1 -, -3
Az évi abszlút hőmérsékleti szélsőértékek, pedig megmutatják, hgy egy-egy adtt éven belül mekkra az év legalacsnyabb és legmagasabb hőmérsékleti értéke. Az abszlút szélső értékek kialakulásában visznt nagy szerepe van a véletlennek. Az abszlút szélsőértékek átlagai alapján elegendően pntssággal következtetni lehet az átlagsan várható maximum és minimum értékekre. Éves középhőmérséklet, maximumk éves átlaga, minimumkéves átlaga és trendjeik. Fertőráks 71-5 3 maximumk átlaga évi középhőmérséklet minimumk átlaga 25,, 15, 1 5, -5, 71 72 73 74 75 76 77 78 79 8 81 82 83 84 85 86 87 88 89 9 91 92 93 94 95 96 97 98 99 1 2 3 4 5-1 A vizsgált időszakban a legmelegebb a -s a leghidegebb az 8-as év vlt. A legmagasabb évi középhőmérséklet Fertőráksn 11,9, Fertőújlakn 11,6 C a legalacsnyabb Fertőráksn 8,7 Fertőújlakn 8,8 11,6 C vlt. A legmelegebb nyár ben vlt ekkr a nyári félév középhőmérséklete18,3 C körül alakult. A leghidegebb tél 96ban vlt ekkr a téli félév középhőmérséklete a térségben alig haladta meg az 1,5 C-t. Az évi középhőmérséklet Fertőráksn 8,7 és 11,9 C Fertőújlakn 8,8 és 11,6 alakul és trendjében 71 óta fkzats emelkedés figyelhető meg. C Évi középhőmérséklet és trend Fertőráks 71-95 14, 12, 1 8, 6, 4, 2, 71 72 73 74 75 76 77 78 79 8 81 82 83 84 85 86 87 88 89 9 91 92 93 94 95 96 97 98 99 1 2 3 4 5 évek C között
A csapadék A Fertő tó életében rendkívül fnts szerepe van a csapadéknak. ízháztartási egyenlegében a legnagybb vízszintcsökkentő tényező a párlgás a legnagybb bevételi frrás, pedig a csapadék. A tóból elpárlgtt víz mennyiségének kb. 8%-a közvetlenül a tóra hulltt csapadékból pótlódik. A tóra hulló csapadékt hárm magyar és öt sztrák csapadékmérő állmás adataiból számljuk. A hárm magyar állmás a Fertőráks parti, a fertőbzi és a fertőújlaki. Miután az állmásk elhelyezkedése nem egyenletes, a számításknál a területaránys Thiessen-féle plygn módszert alkalmazzuk. A csapadék, térben és időben az egyik legváltzatsabb meterlógiai elem, területi elszlásában alapvetően két tényező a tengerszint feletti magasság és a tengertől való távlság játssza, a legfőbb szerepet. A kntinens belseje felé haladva fkzatsan csökken a tengerszint feletti magasság emelkedésével, pedig nő. 1 m-es magasságnövekedés kb. 35 mm éves csapadékösszeg növekedést jelent. Hazánkban az évi csapadékösszeg átlaga 6-65mm körül alakul, de az ettől való eltérés egyes években megközelítheti akár pzitív akár negatív irányban a 3%-t. A 35-éves adatsrk alapján az éves csapadékösszeg Fertőráks parti állmásn 55mm Fertőbzn 6mm Fertőújlakn 57 mm körül alakul. A tóra hulló csapadék számíttt éves csapadékösszeg 57mm körül alakul. A csapadék időbeni elszlása egyrészt éven belüli un. évszaks váltakzást mutat, másrészt az évek hsszú adatsraiban hsszabb rövidebb száraz illetve nedves időszakk váltják egymást. Magyarrszág a szárazabb telű és nedvesebb nyarú mérsékeltövi területekhez tartzik, ennek megfelelően térségünkben a téli félév csapadéka meghaladja az éves csapadékösszeg 6%-át. Mindhárm állmásunkn az rszágs átlagnak megfelelően a legcsapadéksabb hónap a június, a csapadékban legszegényebb a február. Havi csapadékösszegek Fertőráks parti, Fertőbz és Fertőújlak mérőállmáskn 71-5 mm 8 Fertőbz Fertőráks part Fertőújlak 7 6 5 4 3, 1 hónapk
Fertőráksn a legmagasabb évi csapadékösszeg 43%-al haladta meg, a legalacsnyabb, pedig 29 %-al maradt a 35 éves átlag alatt, Fertőújlakn ezek az értékek 35 és 25%-ra Fertőbzn 32 és 27%-ra módsulnak. A legtöbb csapadék Fertőráksn 96-ban (79mm) Fertőbzn ugyancsak 96-ban (791 mm) Fertőújlakn 95-ben (772mm) hulltt. Csapadékban legszegényebb év Fertőráksn 71, Fertőbzn 73, Fertőújlakn pedig az 86-s év vlt 394mm. 439mm illetve 429mm éves csapadékösszegekkel. A legcsapadéksabb hónapunk - az rszágs átlagnak megfelelően - a június, a csapadékban legszegényebb a február. A 7-es év csapadékösszegei alapján úgy tűnik, az egymást váltó hsszabb rövidebb száraz, illetve nedves időszakk srában egy szárazabb periódust zártunk, ami abban is megmutatkzik, hgy Fertő vízállása, több éve csapadékhiány után 7 év másdik felére elérte az un. üzemi vízszintet. Mindhárm állmásunk hsszú adatsrait vizsgálva, az éves csapadékösszegek trendjében kisebb nagybb emelkedés figyelhető meg. mm Éves csapadékösszegek és trend Fertőráks, 71-5 9 8 7 6 5 4 3 1 71 72 73 74 75 76 77 78 79 8 81 82 83 84 85 86 87 88 89 9 91 92 93 94 95 96 97 98 99 1 2 3 4 5 évek mm Éves csapadékösszegek és trend Fertőbz, 72-5 9 8 7 6 5 4 3 1 73 74 75 76 77 78 79 8 81 82 83 84 85 86 87 88 89 9 91 92 93 94 95 96 97 98 99 1 2 3 4 5 évek Éves csapadékösszegek és trend Fertőújlak 71-5 mm 9 8 7 6 5 4 3 1 71 72 73 74 75 76 77 78 79 8 81 82 83 84 85 86 87 88 89 9 91 92 93 94 95 96 97 98 99 1 2 3 4 5 évek
A szél Földünkön a légkör állandó mzgásban van, nagyn ritka est, amikr nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlásk. A levegő vízszintes irányú mzgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdnságával, irányával és sebességével jellemezzük. A szél irányán mindig azt az égtájat értjük amerről fúj. Az égtájak nevei szerint négy fő irányt és 12 mellékirányt különböztetünk meg. Ma már általánsan elterjedt az égtájak angl nevével illetve azknak kezdőbetűjével a szélirány megjelölése. A négy fő irány ezek alapján: Magyar név Észak Kelet Dél Nyugat Jel É K D Ny = = = = Angl név Nrth East Suth West jel N E S W A meterlógiai gyakrlatban, különösen az autmata műszerek használatánál szkáss még a szélirány fkkban történő kifejezése. A szél sebességét a meterlógiában m/s-ban (méter/secundum), a köznapi életben km/h-ban (kilméter/óra), angl nyelvterületeken mérföld/órában vagy csmó-ban fejezik ki. an még a szél sebességének kifejezésére különösen a vitrlázók, szörfösök körében elterjedt és használats mértékegysége a Beaufrt (bfrt v. bufrt) fk, jelölése B. Ezt a 12 fkzatból álló tapasztalati skálát Beaufrt, 185-ben állíttta fel a szélsebesség meghatárzására. A B és a m/s közötti összefüggés, az alábbi táblázatn látható. Jelenségek tökéletes szélcsend gyenge fuvallat, a füst épphgy elhajlik gyenge szellő, falevelek alig mzgnak gyenge szél, fák levelei erősen mzgnak mérsékelt szél, gyenge gallyak mzgnak élénk szél, erősebb gallyak is mzgnak erős szél, ágak is mzgnak vihars szél, gyenge fatörzsek hajlanak élénk vihar, kisebb kárk /cserepek elmzdulnak/ erős vihar, szárazföldön ritkán tapasztalható, fák gyökerestől kidőlnek teljes vihar, igen ritkán tapasztalható, széleskörű kárk rkán hurrikán B 1 2 3 4 5 6 7 8 9 m/s 1 2 4 6 9 12 15 23 1 11 12 27 31 35 Magyarrszágn a szélvisznykat alapvetően két tényező az általáns cirkuláció és a helyi visznyk (dmbrzat, vízfelületek közelsége) együttesen alakítják ki. Hazánkban az uralkdó, vagyis a leggyakribb szélirány északias, az rszág nagybb részén északnyugatias a keleti rszágrészben inkább északkeleties. Szélvisznyainkra jellemző még, hgy az
uralkdó szélirányból csupán az esetek 15-35%-ában fúj a szél és nagybb részt a többi irányból megsztva. A Fertő tó területén szinte állandó a légmzgás. Szélcsend évi átlagban mindössze 2%-ban frdul elő, amely az év 365 napjából mindössze 6-7 napt jelent. A leggyakribb szélirány az északnyugati. A Fertőráksi öbölben az uralkdó irányból évente átlagsan 32%-ban fúj. A másdik leggyakribb, az elsővel ellentétes délkeleti irányú, innét az esetek %-ában nyugati irányból 12%-ban fúj a szél. Az többi irány gyakrisága 1% alatt marad. Szélirány gyakriság évi átlaga Fertőráks tavi állmás N 35 3 NW NE 25 15 1 5 W E SW SE S % É ÉK K DK D DNy Ny 9 5 4 1 7 12 ÉNy CS 32 2 Σ 1 Az év srán a szélirányk megszlása, némiképp módsul. A váltzás elsősrban a két főirány arányainak eltlódásában mutatkzik meg. Amíg az áprilisi szélrózsa az évi átlags gyakriságt bemutatóhz, addig január hónapban az északnyugati irány gyakriságának csökkenése és a délkeleti irány növekedése figyelhető meg.
Szélirány gyakriság január hónapban N 4 3 NW NE 1 W E SW SE S Szélirány gyakriság április hónapban 4 N 3 NW NE 1 W E SW SE S Július hónapban az északnyugati szelek gyakrisága ismét megnő, eléri a 36%-t a délkeleti irány padig 13%-ra csökken. A leglátványsabb váltzás aznban ősszel tapasztalható. Októberhónapban délkeleti irányú szél gyakrisága általában meghaladja az északkeleti szélét. Északnyugatról 24%-s délkeletről 26%-es gyakrisággal fúj a szél. Szélirány gyakriság július hónapban N Szélirány gyakriság któber hónapban N 4 4 NW 3 NW NE NE 1 1 W 3 W E E SW SW SE SE S S Az átlags szélsebesség alapján hazánk a mérsékleten szeles vidékek közé srlható. A szélsebesség évi átlaga Magyarrszágn 2-4 m/s között váltzik. A Fertőráksi öbölben az évi átlags szélsebesség 3,6 m/s körül alakul. A szélsebességek relatív gyakriságát bemutató táblán szembetűnő, hgy az átlagnál kisebb szélsebességek nagybb gyakriságban frdulnak elő, amely egyenlőtlenséget a ritkábban előfrduló de esetenként igen nagy szélsebességek
egyenlítenek ki. Az ábrán látható, hgy a vizsgált 25 év srán leggyakrabban 2,1 és 3, m/s közötti szélsebességeket regisztráltunk. A szélsebességek relatív gyakrisága Fertőráks (tavi állmás) 81-5 3% 25% % 15% 1% 5% m/s % <,1,1-1 1,1-2 2,1-3 3,1-4 4,1-5 5,1-6 6,1-7 7,1-8 8,1-9 9,1-1 1,1-11 11,1-12 12,1-13 13,1-14 A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában nyár végén, ősz elején tapasztalhatók. Áprilisban a szélsebességek havi átlaga 4, m/s fölé emelkedik augusztus, szeptember és któber hónapban pedig alig haladja meg a 3, m/s-t. Szélsebességek havi átlagértékei Fertőráks tavi állmás 81-5 m/s 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5 hónapk
ízhőmérséklet A Fertő vízhőmérsékletét 91 és 5 között napi rendszerességgel, napnta csak ez alkalmmal, reggel nylc órakr mértük. A méréseket minden alkalmmal hárm szintben, felszín, vízközép és mederfenék - végeztük el. A tó sekély vlta, és a szél keltette szinte állandó vízmzgás miatt hőrétegződés, különösen a reggeli órákban nagyn ritkán és csak rövid időre tud kialakulni. A különböző szintek reggeli, havi középhőmérsékletének különbözősége a kra tél végi - tavaszi időszakban és a nyárközepén vlt kimutatható. A Fertő vízhőmérséklete reggel 8 órakr mért havi átlagértékei 3 szintben 91-5 25, felszín vízközép mederfenék, 15, 1 5, A havi maximum és minimum értékek közötti átlags különbség nem érte el az 5 C-t. A téli időszakban ez a különbség 2-4 C körül alakult, május június hónapkban megközelítette a 7 C-t. a téli kisebb különbségek kialakulásának nyilvánvaló ka, hgy a nagymertében lehűlő Fertő tó vízfelszínének reggel 8 órakr mért hőmérsékleti közép és szélső értékei 91-5 C 3 maximum átlag minimum 25 15 1 5
víztest tvább hűlésének határt szab a C-s érték. A Fertő vize visznylag gyrsan felmelegszik, visznt gyrsan ki is hűl A legalacsnyabb havi középértékek januárban és februárban alakulnak ki a legmagasabbak átlagsan augusztusban, de a legmagasabb értékeket mégis júniusban mértük. A Fertő vízhőmérsékletének alakulása trendjében a 15 év adatainak tükrében kismértékű emelkedés tapasztalható. A Fertő tó felszínének reggel 8 órakr mért éves átlaghőmérsékletei és trendje 91- C 12,5 12, 11,5 11, 1,5 1 9,5 vízfelszín hőmérséklete Lineáris (vízfelszín hőmérséklete) 9, 91 92 93 94 95 96 97 98 99 1 2 3 4 5