Megjegyzés Felhívjuk figyelmét, hogy az ECHA a közeljövőben frissíteni fogja ezt a dokumentumot, hogy az összhangban legyen a Bíróságnak a C-106/14. sz. ügyben 2015. szeptember 10-én hozott ítéletével. Az ítélet pontosítja az árucikkekben található anyagokra vonatkozó bejelentési (a 7. cikk (2) bekezdése) és információközlési (33. cikk) kötelezettségek tartalmát, továbbá a koncentrációs határérték (0,1 tömegszázalék) helyes értelmezését. Az ítélet alapján ezek a kötelezettségek az összetett (azaz több árucikkből álló) termékekben található árucikkekre is vonatkoznak mindaddig, amíg az említett árucikkek megtartják különleges formájukat, felületüket vagy alakjukat, illetve amíg nem válnak hulladékká. Az ítélet megtekinthető az alábbi linken: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&td=all&num=c-106/14 Annankatu 18, P.O. Box 400, FI-00121 Helsinki, Finland Tel. +358 9 686180 Fax +358 9 68618210 echa.europa.eu
Helsinki, 2011. április 1. MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓNAK Tárgy: Az árucikkekben lévő anyagokkal kapcsolatos követelményekre vonatkozó útmutató Kedves Felhasználó, Kérjük, hogy jelen ECHA által készített iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt annak tudatában olvassa, hogy a dokumentum a végső egyeztetés szakaszában nem kapott teljes támogatást az egyeztetésre felkért EU/EGT-tagállamok nemzeti hatóságaitól, ahogyan ezt a következő linken elérhető jegyzőkönyvek is mutatják: link. Ennek következtében a vállalatok eltérő végrehajtási gyakorlattal szembesülhetnek a dokumentum bizonyos szempontjait illetően. Geert Dancet Ügyvezető igazgató
Az árucikkekben lévő anyagokkal kapcsolatos követelményekre vonatkozó útmutató 2. változat 2011. április
JOGI KÖZLEMÉNY Ez a dokumentum tájékoztatást nyújt a REACH-rendeletről, ismertetve a rendeletben előírt kötelezettségeket és azok betartásának módját. Felhívjuk azonban a felhasználók figyelmét arra, hogy a REACH-rendelet szövege jelenti az egyetlen hiteles jogi hivatkozást, továbbá az e dokumentumban foglalt információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Az Európai Vegyianyag-ügynökség nem vállal semmilyen felelősséget a dokumentum tartalmáért. JOGI NYILATKOZAT Ez egy eredetileg angol nyelven közzétett dokumentum munkafordítása. Az eredeti dokumentum elérhető az ECHA weboldalán. Az árucikkekben lévő anyagokkal kapcsolatos követelményekre vonatkozó útmutató Hivatkozási szám: ECHA-11-G-05-HU Közzététel dátuma: 2011. április Nyelv: HU Európai Vegyianyag-ügynökség, 2011 Fedlap Európai Vegyianyag-ügynökség, 2011 A sokszorosítás a forrás teljes körű feltüntetése mellett - ennek formátuma: Forrás: Európai Vegyianyag-ügynökség, http://echa.europa.eu/, valamint az ECHA Kommunikációs Osztályának (publications@echa.europa.eu) írásbeli értesítése esetén engedélyezett. Ha kérdései vagy észrevételei vannak ezzel a dokumentummal kapcsolatban, kérjük, (a hivatkozási szám, dátum, a dokumentum észrevételei által érintett fejezetének és/vagy oldalszámának feltüntetésével) az Útmutatókkal kapcsolatos visszajelzési formanyomtatványon nyújtsa be azokat. A visszajelzési formanyomtatvány az ECHA Útmutatás honlapján keresztül vagy közvetlenül a következő címen érhető el: https://comments.echa.europa.eu/comments/feedbackguidance.aspx. EURÓPAI VEGYIANYAG-ÜGYNÖKSÉG Levelezési cím: P.O. Box 400, FI-00121 Helsinki, Finnország Elérhetőség: Annankatu 18, Helsinki, Finnország
ELŐSZÓ Ez a dokumentum egy sorozat része, amely abban kíván segítséget nyújtani valamennyi érdekelt fél számára, hogy felkészülhessen a REACH-rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelésre. A sorozatot alkotó dokumentumok részletes iránymutatással szolgálnak egy sor olyan alapvető REACH-rendelet szerinti eljáráshoz, illetve néhány konkrét tudományos és/vagy technikai módszerhez, amelyekhez az iparnak vagy a hatóságoknak a REACH-rendelet értelmében folyamodniuk kell. Ennek az iránymutatásokat tartalmazó dokumentációnak a tervezete az Európai Bizottság szolgálatai által vezetett, valamennyi kockázatviselő felet érintő REACH végrehajtási projekt (RIP) keretén belül, megbeszélések alapján született meg. A kockázatviselő felek a következők: a tagállamok, az iparági és nem-kormányzati szervezetek (NGO-k). Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) a jelen útmutatót és más iránymutatásokat tartalmazó dokumentációkat is az Útmutatókról folytatott konzultációk eljárási rendje alapján aktualizálja. Ezek az iránymutatásokat tartalmazó dokumentációk az ECHA honlapján keresztül érhetők el. A jövőben további útmutatók is elérhetők lesznek a weboldalon, amikor elkészül azok végleges vagy frissített változata. Ez a dokumentum az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendeletéhez (REACH-rendelethez) kapcsolódik. 1 1 Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (HL L 396., 2006. december 30.), Bulgária és Románia csatlakozása miatt a 2007. november 15-i 1354/2007/EK tanácsi rendelettel, a REACH-rendelet IV. és V. mellékletének módosításáról szóló, 2008. október 8-i 987/2008/EK bizottsági rendelettel, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a REACH-rendelet XI. mellékletének módosításáról szóló, 2009. február 16-i 134/2009/EK bizottsági rendelettel és a REACH-rendelet XVII. mellékletének módosításáról szóló, 2009. június 22-i 552/2009/EK bizottsági rendelettel módosított 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez.
TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK 1. táblázat: A jelen útmutatóban ismertetett kötelezettségek... 2 2. táblázat: Az 1. függelékben leírt határesetek összefoglalása... 37 3. táblázat: Tárolókban lévő anyagok/keverékek határesetei (folytatás a 4. táblázatban)... 38 4. táblázat: Tárolókban lévő anyagok/keverékek határesetei (a 3. táblázat folytatása)... 39 5. táblázat: További javasolt kérdések a tárolókban lévő anyagok/keverékek határeseteire vonatkozóan... 41 6. táblázat: A hordozóanyagokon lévő anyagok/keverékek határesetei... 42 7. táblázat: A javasolt kérdések alkalmazása nyomásérzékeny ragasztószalagokra... 43 8. táblázat: Kiegészítő javasolt kérdések alkalmazása nyomásérzékeny ragasztószalagokra... 44 3. ábra: A bauxit átalakulása alumínium végtermékekké... 46 9. táblázat: Javasolt kérdések alkalmazása az alumíniumfeldolgozás különböző szakaszaiban (1. rész)... 47 10. táblázat: Javasolt kérdések alkalmazása az alumíniumfeldolgozás különböző szakaszaiban (2. rész)... 50 4. ábra: A nyersanyag átalakulása végleges textíliává / nem szövött termékekké... 51 11. táblázat: Javasolt kérdések alkalmazása a textíliák / nem szövött textíliák feldolgozásának különböző szakaszaiban... 52 5. ábra: A nyersolaj átalakulása műanyag termékekké... 54 12. táblázat: Javasolt kérdések alkalmazása a polimerfeldolgozás különböző szakaszaiban... 55 6. ábra: A fából papírrá való általános átalakulás pontjának szemléltető példája... 56 13. táblázat: Javasolt kérdések alkalmazása a papírfeldolgozás különböző szakaszaiban... 57 14. táblázat: Információ a gyermekjátékokban lévő D-limonén anyagról... 59 15. táblázat: Néhány HA olajban lévő PAH fontosabb tulajdonságai... 67 16. táblázat: Az EU piacán megtalálható átlagos személygépjárművek gumiabroncsaiban lévő PAH mennyiségeinek kiszámítása... 68 ÁBRÁK 1. ábra: Az árucikkekben lévő anyagokra vonatkozó kötelezettségek 7. és a 33. cikkek szerinti azonosításának általános folyamata... 4 2. ábra: Annak eldöntése, hogy egy tárgy árucikknek minősül-e vagy sem... 8 3. ábra: A bauxit átalakulása alumínium végtermékekké... 46 4. ábra: A nyersanyag átalakulása végleges textíliává / nem szövött termékekké... 51 5. ábra: A nyersolaj átalakulása műanyag termékekké... 54 6. ábra: A fából papírrá való általános átalakulás pontjának szemléltető példája... 56
RÖVIDÍTÉSEK CAS CMR EGT EINECS ELV GC-MS m/m PBT REACH RoHS SDS SIEF SVHC vpvb WEEE Chemical Abstract Service Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító Európai Gazdasági Térség Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke Elhasználódott jármű Gázkromatográfia Tömegspektrometria Tömegarány Perzisztens, bioakkumulatív és mérgező Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása Veszélyes anyagok korlátozásáról (RoHS) szóló irányelv Biztonsági adatlap Anyaginformációs cserefórum Különös aggodalomra okot adó anyag Nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai
2. változat 2011. április 1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Ez az útmutató szerves egységben áll számos más, a REACH-rendeletről szóló iránymutatásokat tartalmazó dokumentációval. Általános alapelvként a más iránymutatásokat tartalmazó dokumentációkban közölteket kizárólag akkor ismétli meg, ha az céljainak tekintetében teljesen elengedhetetlennek bizonyul. Következésképpen tartalmaz más, az ECHA honlapján megtalálható iránymutatásokat tartalmazó dokumentációkra és eszközökre mutató hivatkozásokat. 1.1. Miről és kinek szól ez az útmutató? A jelen iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció ismerteti és bemutatja az 1907/2006/EK (REACH) rendelet árucikkekben 2 lévő anyagokra vonatkozó rendelkezéseit. A következő személyeknek szól: az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén árucikkeket gyártó, importáló és/vagy szállító vállalatokon belül a REACH-rendelet végrehajtásáért felelős személyeknek, főként a beszerzési, termelési és értékesítési vezetőknek; EGT tagállamokban árucikkeket előállító és exportáló, nem az EGT-n belül letelepedett vállalatok egyedüli képviselőinek 3 ; ipari szervezetek vagy egyéb érdekelt feleket tömörítő szervezetek szakértőinek, akik a vállalatokat tájékoztatják az árucikkekben lévő anyagokra vonatkozó, REACH-rendelet szerinti követelményekről. Az iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció elsősorban annak meghatározásában segíti a vállalatokat, hogy teljesíteniük kell-e az árucikkekben lévő anyagokkal kapcsolatos regisztrálási, bejelentési és/vagy tájékoztatási kötelezettségeket (ezeket a kötelezettségeket ismerteti az 1. táblázat). Ez azoknál az árucikkeket gyártó, importáló és/vagy szállító vállalatoknál fordulhat elő, akik, mint az ipar általában, felelősek a REACH szerinti kötelezettségeik meghatározásáért. Ebben az összefüggésben egy vállalat árucikk-előállító 4, ha az EGT-n belül árucikkeket gyárt, függetlenül az előállítás módjától, illetve a forgalomba hozatal helyétől. Árucikkimportőr 5 : bármely, az EGT-n belül működő, valamely EGT-n kívül található országból árucikket behozó vállalat. Az árucikk-előállítók és -importőrök (valamint a szállítói lánc más szereplői is, mint pl. a kiskereskedők) egyben árucikkszállítók 6 is, ha az EGT-n belül árucikkeket forgalmaznak. Így az árucikkszállító szerepe nem függ attól, hogy a szállító saját maga gyártja-e az árucikkeket vagy beszerzi azokat (az EGT-n belülről vagy kívülről). Kérjük, vegye figyelembe, hogy a vállalatoknak a fentieken kívül más szerepe is lehet, és így más, a jelen iránymutatásokat tartalmazó dokumentációban említetteken kívüli 2 Árucikk: olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet vagy alakot kap (3. cikk (3) bekezdése). 3 Nem az EGT területén letelepedett árucikk-előállító egyedüli képviselőt nevezhet ki, hogy az EGT területén eleget tegyen a REACH alapján az árucikkeik importőreire rótt összes kötelezettségnek. Az egyedüli képviselők szerepét és kötelezettségeit az Útmutató a regisztráláshoz c. dokumentum 1.5.3.4 szakasza ismerteti részletesen. 4 Árucikkek előállítója: olyan természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely a Közösségen belül árucikkeket gyárt vagy szerel össze (3. cikk (4) bekezdése) 5 Importőr: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a behozatalért felel (3. cikk (11) bekezdése); behozatal: a Közösség vámterületére történő fizikai behozatal (3. cikk (10) bekezdése). 6 Árucikk szállítója: egy árucikk gyártója vagy importőre, forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője, aki egy árucikket piaci forgalomba hoz (3. cikk (33) bekezdése), beleértve a kiskereskedőket is (3. cikk (14) bekezdése). 1
2. változat 2011. április kötelezettségei is lehetnek (lásd még az 1.3. szakaszt). Például, ha egy árucikk-előállító a saját árucikkeinek gyártási folyamatához az EGT-n belülről szerez be anyagokat, akkor teljesítenie kell a továbbfelhasználókra vonatkozó követelményeket. Ezzel szemben viszont, ha az anyagokat az EGT-n kívülről szerzi be, akkor az árucikk-előállító az anyagok importőrének szerepét tölti be az ahhoz tartozó kötelezettségekkel együtt, mint pl. a regisztrálás. Ezért ajánlott a vállalatoknak az ECHA weboldalán elérhető Navigátor eszköz használatával szerepeiket beazonosítani. A Navigátor segít az iparnak a REACH-rendelet szerinti kötelezettségek meghatározásában és a megfelelő iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció megtalálásában, amely bemutatja, hogyan lehet ezeket a kötelezettségeket teljesíteni. 1. táblázat: A jelen útmutatóban ismertetett kötelezettségek Kötelezettség: Az árucikkekben lévő anyagok regisztrálása Az árucikkekben lévő anyagok bejelentése a REACH-rendelet szerinti jogalap 7. cikk (1) bekezdés 7. cikk (2) bekezdés 33. cikk Az árucikkekben lévő anyagokkal kapcsolatos információk közlése érintett szereplők árucikk-előállítók és árucikkimportőrök árucikk-előállítók és árucikkimportőrök árucikkszállítók érintett anyagok az árucikkekből szándékosan a környezetbe jutó anyagok engedélyezés céljából a különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagok engedélyezés céljából a különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagok mennyiségi küszöbérték az árucikken belüli koncentráció küszöbértéke évi 1 tonna évi 1 tonna - - 0,1% (m/m). 0,1% (m/m). Mentesítés a kötelezettség alól akkor lehetséges, ha az anyag már regisztrált az adott felhasználás tekintetében igen igen nem az expozíció kizárható nem igen nem 2
2. változat 2011. április 1.2. Az útmutató felépítése Jelen dokumentum a következő kérdések köré épül, mivel mindegyik fejezet az alábbi kérdések egyikének megválaszolásához nyújt iránymutatást. 1. Szükségem van nekem erre az útmutatóra? (ld. az 1. fejezetet) 2. Rendelkezem árucikkel? (ld. a 2. fejezetet) 3. Sor kerül-e az árucikkemből a környezetbe történő szándékos anyagkibocsátásra, és melyek ennek a következményei (azaz a kötelezettségeim)? (ld. a 3. fejezetet) 4. Az árucikkem összetétele különleges kötelezettségekhez vezet? (ld. a 4. fejezetet) 5. Hogyan szerezhetek be további információkat az árucikkemben lévő anyagokkal kapcsolatban? (ld. az 5. fejezetet) 6. Élhetek-e bármilyen kötelezettség alóli mentesítéssel az árucikkben lévő anyagokat illetően? (ld. a 6. fejezetet) Az alábbi folyamatábra áttekintést nyújt az árucikkekben lévő anyagok azonosításával kapcsolatos egyéni kötelezettségekről, és az útmutató felhasználóját a megfelelő fejezethez irányítja. 3
2. változat 2011. április Tárgy Szerezzen be további információkat az árucikkekben lévo anyagokról (5. fejezet) Ellenorizze, hogy a gyártott, behozott és/vagy forgalmazott tárgy árucikknek minosül-e (2. fejezet) Nem Nem Nincs kötelezettség az árucikkekben lévo anyagok tekintetében Igen Nincs elegendo információ Ellenorizze, hogy alkalmazandók-e: - a regisztrálási követelmények (3. fejezet) - a bejelentési kötelezettségek és/vagy a tájékoztatási kötelezettségek (4. fejezet) Igen Ellenorizze, hogy alkalmazandók-e a követelmények alóli mentesítések (6. fejezet) Nem A mentesítések minden azonosított követelménynél alkalmazhatók Igen A mentesítések csak bizonyos követelményekre alkalmazhatók Egy vagy több kötelezettség az árucikkekben lévo anyagokkal kapcsolatban 1. ábra: Az árucikkekben lévő anyagokra vonatkozó kötelezettségek 7. és a 33. cikkek szerinti azonosításának általános folyamata 4
2. változat 2011. április 1.3. Más iránymutatásokat tartalmazó dokumentációk által érintett területek Az engedélyezésre és korlátozásra vonatkozó követelmények nem csak az árucikkek gyártásához anyagokat felhasználó cégeket érintik, hanem általában a továbbfelhasználókat is. Ezért ezekről a folyamatokról az alábbiakban ismertetett, iránymutatásokat tartalmazó dokumentációk adnak részletes útmutatást. A behozott árucikkek (szerves) részét képező anyagok nem lehetnek engedélykötelesek. Ez azt jelenti, hogy az EGT-be történő behozatal érdekében nem írható elő engedélyezés. Amennyiben azonban egy EGT-tagállamban letelepedett árucikk-előállító az önmagában vagy keverékben 7 előforduló anyagot ilyen árucikkbe beépíti, akkor az anyagnak ezt a felhasználását adott esetben engedélyeztetnie kell (ha ez az anyag szerepel a REACHrendelet XIV. mellékletében). Amennyiben egy anyag az EGT piacáról kerül beszerzésre, akkor a szállítónak közölnie kell ezt az információt a biztonsági adatlap 16. szakaszában vagy a 32. cikk szerinti információ formájában. Amennyiben az árucikk-előállító az ilyen anyagokat maga hozza be, akkor engedélyt kell kérnie annak érdekében, hogy az anyagokat továbbra is felhasználhassa. A REACH-rendelet 3. cikkének (24) bekezdése szerint az árucikk előállítását felhasználásnak kell tekinteni. Az engedélyezési eljárással és az engedélyezett anyagok felhasználásának bejelentésével kapcsolatos részletek megtalálhatók az Útmutató a továbbfelhasználók számára és az Útmutató az engedélyezési kérelmekhez c. dokumentumokban. Az árucikkekben lévő anyagtartalom a korlátozási eljárás keretén belül ráadásul korlátozható, illetve betiltható. Ezért 2009. június 1-jétől az árucikkek előállítóinak és importőreinek be kell tartaniuk a REACH-rendelet módosított XVII. mellékletében lefektetett feltételeket 8. A korlátozásnak való megfelelésre vonatkozó részletes leírás az Útmutató a továbbfelhasználók számára című dokumentum 13. fejezetében szerepel. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az árucikkekben lévő veszélyes anyagok felhasználását meghatározó korlátozásokra vonatkozó egyéb jogszabályok a REACH-rendelettől függetlenül továbbra is alkalmazandók. Ilyen például az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EGK irányelv, illetve az olyan termékekre vonatkozó egyedi jogszabályok, mint az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2002/95/EK irányelv (RoHS), a játékokról szóló 88/378/EGK irányelv, valamint az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv (ELV). A REACH-rendeleten kívüli releváns jogszabályok listája a jelen útmutató 6. mellékletében található meg. 7 Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-I 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépését követően a készítmény fogalmát a REACH-rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a keverék fogalom váltotta fel. Ennélfogva a jelen iránymutatást tartalmazó dokumentációban használt keverék fogalom a korábbi iránymutatást tartalmazó dokumentációkban szereplő készítmény fogalommal megegyező jelentéssel bír. 8 Kérjük, vegye figyelembe, hogy a REACH-rendeletet jogszabályi módosításokon keresztül megváltoztatható, és minden elfogadásra került módosító rendeletet figyelembe kell venni a jogi szöveg olvasásakor. A REACHrendeletet módosító rendeletek megtalálhatók az ECHA honlapján. 5
2. változat 2011. április 2. ANNAK ELDÖNTÉSE, HOGY MI TEKINTHETŐ A REACH- RENDELET SZERINT ÁRUCIKKNEK Annak meghatározásakor, hogy alkalmazandók-e egyáltalán és ha igen, mely követelmények, az első lépés annak eldöntése, hogy a gyártott, behozott és/vagy forgalmazott tárgyak 9 a REACH-rendelet szerint árucikknek minősülnek-e vagy sem. Az árucikk általános értelmezés szerint egy vagy több anyagból vagy keverékből álló, különleges formájúra, felületűre vagy alakúra kialakított tárgy. Lehet természetes anyagokból, például fából vagy gyapjúból, ugyanakkor szintetikus anyagokból, például polivinilkloridból (PVC) előállított is. Lehet nagyon egyszerű is, mint egy faszék, de ugyanakkor lehet nagyon összetett is, mint egy laptop, amely sok darabból áll. A magánháztartásokban és az iparban általában használt tárgyak többsége árucikk, pl. a bútorok, a ruhák, a járművek, a könyvek, a játékok, a konyhai felszerelések és az elektronikus berendezések. Az épületeket nem tekintik árucikkeknek, mindaddig, amíg azok ahhoz a talajhoz rögzítve maradnak, amelyen állnak 10. A REACH-rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerint az árucikk olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet vagy alakot kap. Annak érdekében, hogy meghatározható legyen, hogy egy tárgy megfelel-e a REACH-rendelet szerinti árucikk fogalmának, vizsgálni kell a tárgy funkcióját és jellemzőit. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a tárgyak REACH-rendelet szerinti meghatározása nem érinti a nem a REACH-rendelet árucikk-fogalmán alapuló jogszabályokat. 2.1. A tárgyak funkciója A funkció fogalom az árucikk meghatározásában az eredmény minőségét meghatározó műszaki kidolgozottság szintje helyett inkább a tárgy felhasználását meghatározó alapelvként értelmezendő. Ebben az értelemben hasznos lehet a tárgy felhasználásának eredményét figyelembe venni, ugyanakkor az eredmény minőségére kevesebb figyelmet fordítani. Például egy nyomtatópatron mögött az alapelv az, hogy tintát vigyen fel a papírra. A nyomtatópatron tárgy magasabb szintű műszaki kidolgozottsága adott esetben fejlettebb funkcionalitást, jobb minőségű eredményt biztosíthat, a funkción, mint olyanon azonban nem változtat. 2.2. A tárgyak formája, felülete és alakja A tárgy formája, felülete és alakja annak fizikai megjelenését tükrözi, és a kémiai jellemzőktől eltérőként értelmezhetők. A forma az egyes tárgyak háromdimenziós alakját jelenti, azaz a mélységet, a szélességet és a magasságot. A felület az egyes tárgyak külső rétegét jelenti. Az alak az alaki elemek elrendezésének a gyakorlati cél lehető legjobb elérését lehetővé tévő módját jelenti. Például a textíliák alakját a fonalat alkotó szálak sodrása, a szövet szálirányai, valamint a felületi kezelés határozza meg. A tárgyak formája, felülete és alakja nem összekeverendő a tárgyat alkotó anyag(ok) kémiájából származó fizikai jellemzőkkel. Az ilyen anyagjellemzők vagy tulajdonságok magukba foglalják például: a hasadást, sűrűséget, alakíthatóságot, elektromos vezetőképességet, keménységet, mágnesességet, olvadáspontot stb. 9 A tárgy fogalom elvileg bármilyen, a szállítói láncban lévő termékre vonatkozhat. 10 Az épületek nem minősülnek árucikkeknek a REACH-rendelet szerint, mindaddig, amíg azok ahhoz a talajhoz rögzítve maradnak, amelyen állnak. Ugyanez vonatkozik az egyéb (nagy) szerkezetekre, mint pl. a hidakra, valamint a kisebb szerkezetekre, mint pl. a kerti hintákra stb., mindaddig, amíg ahhoz a talajhoz rögzítve maradnak, amelyen állnak. 6
2. változat 2011. április 1. példa: Szemcseszóró anyag A szemcseszóráshoz a homoknak, mint robbantási közegnek keménynek kell lennie, és éles szemcsékkel kell rendelkeznie (pl. üveg- vagy kőgravírozáshoz). A szemcseszóróként használt anyagok, mint pl. a korund vagy acél keménysége és hasadási tulajdonságai ezeknek az anyagoknak a kémiájától függnek, és ezt nem tanácsos összekeverni a tárgy alakjával, felületével vagy formájával. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a REACH-rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az árucikk olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet vagy alakot kap. Ez azt jelenti, hogy a formát, felületet vagy alakot az előállítás adott lépésénél tudatosan kell meghatározni és kialakítani. Ebben az értelemben az árucikk előállításának adott lépését úgy is lehet értelmezni, hogy az magában foglalja egy összetett árucikk (pl. laptop) összetevőinek (amelyek önmagukban is árucikkek lehetnek) összeszerelését is. Ezzel szemben olyan tárgykészletnél, amely esetében szállítás céljából a tárgyakat csupán összegyűjtötték, nincsen olyan előállítási lépés, amelynek során a készlet vagy felszerelés különleges formát, felületet vagy alakot kapna. Ez attól függetlenül alkalmazandó, hogy a tárgyakat külön használják (mint pl. egy konyhai készlet különböző serpenyői és lábasai), együtt használják (mint pl. egy hordozható elektromos eszköz, amely az eszközből, akkumulátorból és töltőből áll), vagy egyetlen tárggyá szerelik össze (mint egy lapos csomagolású bútor). Ezért a tárgykészletet nem lehet egyetlen árucikként kezelni, hanem több árucikknek, anyagnak és/vagy keveréknek kell tekinteni. 2.3. A csomagolás Az anyagok, a keverékek és az árucikkek csomagolásban, például kartonpapírban, műanyag fóliában vagy konzervdobozban tárolhatók. A csomagolás nem tartozik a becsomagolt anyaghoz, keverékhez, illetve árucikkhez, ezért azt a REACH-rendelet szerint különálló árucikknek kell tekinteni. A csomagolóanyagok, illetve a csomagolt anyagok, keverékek és árucikkek előállítóinak, importőreinek és szállítóinak a csomagolás tekintetében a bármely más árucikk esetében érvényes kötelezettségeket kell teljesíteniük. A különféle funkciókat betöltő csomagolásokat egymástól függetlenül kell tekintetbe venni (például a közvetlenül műanyag fóliával borított, majd kartondobozba csomagolt árucikkek esetében a műanyagot, illetve a kartondobozt különálló árucikkeknek kell tekinteni). 7
2. változat 2011. április 2.4. Annak eldöntése, hogy egy tárgy árucikknek minősül-e vagy sem Az alábbi folyamatábra iránymutatást ad annak eldöntéséhez, hogy egy tárgy árucikknek minősül-e vagy sem. Tárgy 1. lépés: A tárgy funkciójának azonosítása Igen 2. lépés: A funkció szempontjából a forma/felület/alak nagyobb jelentosséggel bír, mint a kémiai összetétel? Nem Nem lehet egyértelmuen eldönteni, hogy igen vagy nem Igen 3. lépés: Tartalmaz-e a tárgy olyan anyagot/keveréket, amely elválasztható a tárgytól? Nem Ellenorizze a 4. lépés indikatív kérdéseit Ellenorizze a 6. lépés indikatív kérdéseit Többnyire igen Többnyire nem Többnyire igen Többnyire nem Ellenorizze az 5. lépés indikatív kérdéseit Többnyire nem Mostly yes A tárgy egy anyagból vagy keverékbol és egy árucikkbol áll A tárgy árucikk A tárgy anyag vagy keverék 2. ábra: Annak eldöntése, hogy egy tárgy árucikknek minősül-e vagy sem 8
2. változat 2011. április 1. lépés: Határozza meg a tárgy funkcióját a 2.1. szakasznak megfelelően. 2. lépés: Sok esetben az árucikk REACH-rendelet szerinti fogalmának alkalmazása egyértelmű. Azt, hogy egy tárgy árucikknek minősül-e vagy sem, el lehet dönteni közvetlen módon azáltal, ha egy-egy tárgy funkciójának betöltésében annak fizikai, illetve kémiai jellemzői által játszott szerepeket összehasonlítjuk. Ha egyértelműen megállapítható, hogy a tárgy formájának, felületének és alakjának a funkció szempontjából nagyobb szerepe van, mint a kémiai összetételének, akkor az a tárgy árucikk. Amennyiben a forma, felület vagy alak ugyanolyan vagy kevésbé fontos, mint a kémiai összetétel, akkor az a tárgy anyag vagy keverék. 2. példa: Viaszkréta A viaszkréta parafinviaszból és pigmentből készül, és papíron használják színezésre, illetve rajzolásra. Mivel a formájának/felületének/alakjának nincs nagyobb szerepe a kréta funkciója (ahhoz, hogy pigmentet vigyen fel a papírra) szempontjából, mint a kréta kémiai összetételének, ezért ez keveréknek minősül. Amennyiben nem határozható meg egyértelműen, hogy a tárgy megfelel-e a REACHrendelet szerinti árucikk fogalmának vagy sem, akkor alaposabb elemzés szükséges; ekkor kérjük, folytassa a 3. lépéssel. 3. lépés: Határozza meg, hogy a tárgy, amely lehet nagyon egyszerűen vagy akár nagyon kifinomult módon összeállított is, tartalmaz-e olyan anyagot vagy keveréket, amely fizikailag leválasztható róla (pl. kiönthető, kicsavarható belőle). A szóban forgó anyag vagy keverék, amely lehet szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú, bezárható-e a tárgyba (mint pl. a hőmérőben a folyadék vagy az aeroszol a sprayben), vagy a tárgy ezt a felületén is hordozhatja (mint pl. egy nedves törlőkendő). Amennyiben ez igaz a tárgyra, akkor folytassa a 4. lépéssel, ellenkező esetben a 6. lépéssel. 4. lépés: Annak meghatározásához, hogy a tárgy vegyianyag-tartalma annak szerves részét képezi-e (és ebből kifolyólag a tárgy egésze árucikk a REACH-rendeletben előírtaknak megfelelően), vagy az egy olyan anyag/keverék, amely a tárgy többi funkciójának tárolója vagy hordozóanyaga, a következő javasolt kérdéseket kell megválaszolni: 4a. kérdés: Elvileg (ha kényelmetlen, kevésbé kifinomult módon is) képes lenne-e az anyag, illetve a keverék az 1. lépésben meghatározott funkciót a tárgyból eltávolítva, attól különválasztva, attól függetlenül felhasználva még mindig betölteni? 4b. kérdés: Az anyagnak, keveréknek, esetleg annak reakciótermékeinek kibocsátását, szabályozott kiadását lehetővé tévő tároló, illetve hordozóanyag szerepét tölti-e be többnyire (azaz az 1. lépés szerint meghatározott funkciónak megfelelően) a tárgy? 4c. kérdés: Felhasználódik-e (azaz elhasználódik-e pl. a kémiai vagy fizikai módosulása következtében) vagy megsemmisül-e (azaz a tárgyból kibocsátódik-e) az anyag/keverék a tárgy felhasználási szakaszában, melynek következtében a tárgy használhatatlanná válik, és amely a tárgy hasznos élettartamának végéhez vezet? Amennyiben ezekre a kérdésekre adott válasz főként (azaz háromból kétszer) inkább igenlő, mint nemleges, akkor az adott tárgy egy (tárolóként vagy hordozóanyagként funkcionáló) árucikk és egy anyag/keverék kombinációjának tekinthető. Meg kell jegyezni, hogy egy ilyen tárgy importőre vagy szállítója az anyag/keverék importőrének vagy szállítójának is tekintendő. Mint ilyen importőrnek vagy szállítónak lehetnek a jelen iránymutatásokat tartalmazó dokumentációban leírt, az árucikkek 9
2. változat 2011. április importőreire és szállítóira vonatkozó kötelezettségeken kívül egyéb kötelezettségei is. Ez azt jelenti, hogy a tárolóban vagy hordozóanyagon lévő anyagoknál előfordulhat, hogy szükség van pl. regisztrálásra vagy biztonsági adatlappal történő szállításra. Az egy árucikk és egy anyag/keverék kombinációja besorolású tárgy importőreinek és szállítóinak ezért külön ellenőrizniük kell, hogy vonatkoznak-e rájuk az árucikkekkel kapcsolatos kötelezettségek és az anyagokra/keverékekre vonatkozó kötelezettségek. A 3. és a 4. fejezet ismerteti, hogyan lehet az árucikkre vonatkozó kötelezettségeket azonosítani annak érdekében, hogy azonosítsák az anyagokra/keverékre (amely az árucikk felületén van, vagy kapcsolódik hozzá) vonatkozó kötelezettségeket, javasoljuk a Navigátor használatát. 3. példa: Nyomtatófesték-kazetta A fenti javasolt kérdésekre adott válaszok: 4a) ha a festéket/tintát kiszednék a kazettából, akkor is lehetséges lenne azt a papírra felvinni, habár rosszabb minőségben és kényelmetlenebbül; 4b) a kazetta funkciója az, hogy a festéket/tintát a nyomtatón belül tartsa, és ellenőrizze a kibocsátás sebességét, illetve módját; 4c) a kazettát hulladékként a festék/tinta nélkül helyezik el, amely a kazetta hasznos élettartama alatt elfogy. A kérdésekre adott válaszok az a következtetés vonható le, hogy a nyomtatófesték-kazetta egy (tárolóként funkcionáló) árucikk és egy anyag/keverék kombinációja. 5. lépés: Amennyiben a 4. lépésben feltett javasolt kérdésekre adott válasz többnyire nemleges, akkor a következő kérdéseket kell feltenni annak ellenőrzéséhez, hogy az adott tárgy valóban árucikknek tekintendő-e, nem pedig egy (tárolóként vagy hordozóanyagként funkcionáló) árucikk és egy anyag/keverék kombinációjának. 5a. kérdés: Képtelenné válna-e az anyagnak, illetve a keveréknek az eltávolításával, különválasztásával kapott tárgy rendeltetésének betöltésre? 5b. kérdés: Van-e a tárgynak, az anyagnak, a keveréknek, illetve annak reakciótermékeinek kiadásától eltérő fő funkciója? 5c. kérdés: Hasznos élettartamának végén, szokásos körülmények között való kidobásakor, azaz hulladékként való elhelyezésekor, együtt marad-e a tárgy az anyaggal, illetve a keverékkel? Amennyiben ezekre a kérdésekre adott válasz többnyire igenlő és nem nemleges, akkor a tárgy funkcióját valószínűleg inkább a fizikai tulajdonságok, a forma, a felület és az alak határozzák meg inkább, és nem a kémiai összetétel. A tárgy tehát egy szervesen hozzátartozó anyaggal/keverékkel rendelkező árucikknek tekintendő (azaz az anyag/keverék az árucikk szerves részét képezi). Az árucikk szerves részét képező (önmagukban vagy keverékben előforduló) anyagokat csak a 3.2. szakaszban ismertetett feltételek teljesülése esetén kell regisztrálni. 4. példa: Hőmérő A fenti kérdésekre adott válaszok: 5a) az üres hőmérő nem jelezné a hőmérsékletet, a tárgy tehát már nem lenne hasznos; 5b) a hőmérő fő funkciója az, hogy jelezze a hőmérsékletet; tehát nem az anyag vagy keverék kiadása; 5c) a hőmérő hulladékként általában vegyianyag-tartalmával együttesen kerül elhelyezésre. Ezen kérdések megválaszolása arra az eredményre vezet, hogy a hőmérő árucikk, és a benne lévő folyadék annak szerves részét képezi. Az 1. függelék további példákat mutat be a tárolókban vagy hordozóanyagokon lévő anyagok/keverékek határeseteire. 6. lépés: A 3. lépésben végzett értékelés szerint a tárgy nem tartalmaz olyan anyagot vagy keveréket, amely fizikailag leválasztható róla. Annak eldöntése azonban, hogy a tárgy 10
2. változat 2011. április megfelel-e a REACH-rendelet szerinti árucikk fogalmának vagy sem, bizonyos esetekben még mindig további nehézségeket okozhat. Mindennapi példák a nyersanyagok és a félkész termékek, amelyeket további feldolgozásnak vetnek alá, amíg végtermékké válnak, de más esetek is lehetségesek. Ezekben az esetekben, amikor a döntéshozatal nehéz, a következő javasolt kérdéseket használhatja annak érdekében, hogy könnyebben meghatározhassa, hogy az adott tárgy árucikknek minősül-e vagy sem. Ezek a kérdések csak a kémiai összetétel kontra forma/felület/alak tárgy funkció szempontjából való fontossága értékelésének elősegítésére használhatók, és így az árucikk fogalmának alkalmazását könnyítik meg. 6a. kérdés: Van-e a tárgynak a további feldolgozásban betöltött funkción kívül más funkciója is? Ha a tárgynak többnyire vannak más funkciói (azaz végfelhasználási funkciói), akkor az annak jelzése lehet, hogy az adott tárgy árucikk a REACH-rendelet árucikkfogalma szerint. 6b. kérdés: Forgalomba hozza-e az eladó a tárgyat, és/vagy elsősorban annak formája, felülete és alakja miatt (és kevésbé a kémiai összetétele miatt) érdekelt-e a vásárló a beszerzésében? Amennyiben a tárgy főként annak formája/felülete/alakja miatt kerül forgalomba vagy beszerzésre, akkor ez arra utaló jel, hogy a tárgy árucikk. 6c. kérdés: Amennyiben a tárgy további feldolgozásra kerül, akkor csak kis mértékű feldolgozási műveletek -en esik-e át, azaz a formája nem változik jelentősen meg? Kis mértékű feldolgozási műveletek, úgymint fúrás, felületcsiszolás vagy bevonás következtében a tárgy formája, felülete vagy alakja valamely funkció betöltése céljából alkalmasabbá válhat vagy módosulhat, így ezeket gyakran már árucikknek számító tárgyak esetén alkalmazzák. Így, ha kizárólag kis mértékű feldolgozási műveletek -et alkalmaznak, akkor ez arra utaló jel, hogy a tárgy árucikk. A tárgy formájában nagy változásokkal, illetve a tárgy mélységében, szélességében és magasságában jelentős változásokkal járó feldolgozási műveletek nem tekinthetők kis mértékű feldolgozási műveletek -nek. Ezek lehetnek például elsődleges alakformáló folyamatok (mint pl. öntés vagy szinterezés) vagy alakító folyamatok (mint pl. sajtolás, kovácsolás vagy hengerelés). Amennyiben a tárgy a további feldolgozás során megőrzi a rá jellemző kiterjedéseknek legalább az egyikét (mélységét, szélességét és/vagy magasságát), akkor az eljárást kis mértékű feldolgozási művelet -nek lehet tekinteni. 6d. kérdés: Ha további feldolgozás alá vetik a tárgyat, akkor annak kémiai összetétele ugyanaz marad? Ha a következő feldolgozási lépések során a tárgy kémiai összetétele megváltozik, akkor ez azt jelzi, hogy a tárgy keverék. Egy árucikként besorolt tárgy egyes feldolgozási műveletei azonban megváltoztathatják annak általános kémiai összetételét, anélkül, hogy a tárgy árucikként történő besorolása megváltozna. Ilyen hatással van például a nyomtatás a felületre, a festés, a bevonatok használata, színezés stb. Nem feltétlenül minden kérdés alkalmazható minden tárgy esetében, és a kérdésekre adott válaszoknak mint bizonyítékoknak a súlya esetenként eltérő lehet. Annak eldöntésekor azonban, hogy az adott tárgy árucikknek minősül-e vagy sem, a vonatkozó javasolt kérdésekre adott válaszok közül többfélét kell figyelembe venni, és nem csak azok közül egy bizonyos kérdésre adott választ. Ha a válaszok döntően igenlőek, az arra utal, hogy a tárgy árucikk. Ha a válaszok döntően nemlegesek, az arra utal, hogy a tárgy anyag 11
2. változat 2011. április vagy keverék. A 2. függelék azt mutatja be, hogyan kell ezeket az javasolt kérdéseket alkalmazni, és négy különböző ipari ágazatból hoz fel rá példákat. 12
2.5. Dokumentálás A REACH-rendelet 36. cikkének (1) bekezdéséből 11 az következik, hogy a továbbfelhasználók (az árucikk-előállítók is továbbfelhasználóknak számítanak a REACHrendelet szerint, ha anyagot vagy keveréket használnak fel az árucikkeik előállítása során) meg kell őrizniük a REACH-rendelet szerinti kötelességeik végrehajtásához szükséges információkat. Ezeknek a vállalatoknak azonban, még akkor is, ha megállapításuk szerint nincsenek REACH-rendelet szerinti kötelezettségeik, fontolóra kell venniük megfelelőségi ellenőrzéseik eredményeinek dokumentálását. Ez magában foglalja az azzal kapcsolatos döntéshozatal dokumentálását, hogy bizonyos termékek árucikknek, anyagnak vagy keveréknek minősülnek-e, valamint annak ellenőrzését is, hogy vonatkoznak-e ezekre különleges követelmények. Ennek dokumentálása általában ajánlott az árucikkek előállítóinak és importőreinek, mivel az elősegíti a REACH-rendeletnek való megfelelőség vásárlók, illetve (ellenőrző/végrehajtó) hatóságok előtti igazolását. Ipari szövetségek és egyéb szervezetek által összeállított ellenőrző listák vagy egyéb szabványosított eszközök segíthetik a cégeket a REACH-rendelet szerinti megfelelőségi ellenőrzéseik dokumentálásában. 11 Minden egyes gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó összegyűjti az e rendelet szerinti kötelességei végrehajtásához szükséges információkat, és azokat az anyagnak vagy keveréknek az általa utoljára történő gyártását, behozatalát, szállítását vagy felhasználását követően legalább 10 éven át megőrzi [..] 13
3. ÁRUCIKKEKBŐL SZÁNDÉKOSAN A KÖRNYEZETBE JUTÓ ANYAGOK 3.1. Az árucikkek szándékos anyagkibocsátása Az anyagok és keverékek különböző körülmények között juthatnak az árucikkekből a környezetbe. Mindazonáltal az anyagok ilyen kibocsátása (az anyagnak mint olyannak vagy mint egy keverék alkotórészének kibocsátása) csupán speciális esetben tekinthető szándékos kibocsátásnak. Az árucikkek anyagkibocsátása abban az esetben szándékos, ha megfelel annak a kiegészítő funkciónak (megkülönböztetendő a 2.1. szakasz szerinti fő funkciótól), amely szándékosan tervezett, és amely nem valósulna meg, ha az anyag nem kerülne kibocsátásra. Például az illatosított árucikkek esetében a szaglással való érzékeléshez az illatanyagokat ki kell bocsátani. Következésképp az anyagok árucikkekből való, elöregedésből, elhasználódásból adódó vagy elkerülhetetlen mellékhatásként jelentkező kibocsátása általában nem szándékos, a kibocsátással mint olyannal önmagával ugyanis nem valósul meg funkció. Amennyiben az anyagnak egy tárgyból való kibocsátása az adott tárgy (2.1. szakasz szerint meghatározott) fő funkciójának felel meg, a kibocsátás nem tekinthető szándékos kibocsátásnak a REACH-rendelet alapján. Ebben az esetben az adott tárgy egy (tárolóként vagy hordozóanyagként funkcionáló) árucikk és egy anyag/keverék kombinációjának tekinthető, nem pedig egy anyagot/keveréket szándékosan kibocsátó árucikknek. Az árucikkek szándékos anyagkibocsátásának ráadásul a (szokásos vagy ésszerűen előre látható) felhasználási feltételek között kell megtörténnie. Ez azt jelenti, hogy az anyagkibocsátásnak az árucikk hasznos élettartama alatt kell megtörténnie. Ezért az árucikk életciklusának gyártási vagy hulladék-elhelyezési fázisában bekövetkező anyagkibocsátás nem tekinthető szándékos kibocsátásnak. Továbbá a felhasználás, amely során a szándékos kibocsátás megtörténik, feltételeinek szokásosaknak vagy ésszerűen előre láthatónak kell lenniük. Szokásos felhasználási feltételek alatt az árucikkek fő funkciójához társuló feltételek értendők. Ezeket gyakran felhasználói kézikönyvek, illetve használati utasítások formájában dokumentálják. Az ipari, illetve foglalkozásszerű felhasználók által felhasznált árucikkek esetében a szokásos felhasználási feltételek a fogyasztók számára szokásos feltételektől adott esetben jelentősen eltérhetnek. Különösen igaz lehet ez a szokásos felhasználás gyakoriságára és időtartamára, valamint a hőmérsékletre, a levegő kicserélődésének sebességére, illetve a vízzel való érintkezéshez kapcsolódó feltételekre. Kifejezetten nem szokásos felhasználási feltétel az, amikor valamely árucikk felhasználója az árucikket olyan helyzetben, illetve módon használja fel, amelynek elkerülését a szállító írásban, például az utasításokban vagy az árucikk címkéjén egyértelműen javasolta 12. Ésszerűen előre látható felhasználási feltételek alatt azok a felhasználási feltételek értendők, amelyek felmerülésére az árucikk funkciójából és megjelenéséből adódóan lehet számítani (annak ellenére, hogy ezek nem szokásos felhasználási feltételek). Például amikor egy kisgyerek nem ismeri egy tárgy funkcióját, de felhasználja azt minden általa társított célra, például rágcsálja vagy nyalogatja azt. Összefoglalva, az a kibocsátás, amely nem szokásos vagy nem ésszerűen előre látható felhasználási feltételek között történik, nem tekintendő szándékosnak. 12 Az adott felhasználási feltételek kizárására példaként szolgálnak a textíliák tájékoztató (kezelési útmutató) címkéjén szereplő 30 C-nál magasabb hőmérsékleten nem mosható, illetve a gyermekektől távol tartandó, magas hőmérsékletnek kitenni tilos jellegű figyelmeztetések. 14
5. példa: Az árucikkekben lévő anyagok szándékos kibocsátása A testápolóval átitatott harisnyanadrág fő funkciója az, hogy ruhadarabként szolgáljon. Ez a fő funkció egyértelműen nem kötődik a testápolóhoz. A testápoló funkciója (a bőrvédelem) csupán kiegészítő funkció, amely nem valósulna meg, ha a testápoló nem kerülne kibocsátásra. Következésképpen a testápolóval átitatott harisnyanadrágot anyagot szándékosan kibocsátó árucikknek kell tekintetni. Az alábbi esetek azt szemléltetik, amikor az árucikkből történő anyagkibocsátás nem tekinthető szándékos kibocsátásnak: A kibocsátás a félkész árucikk előállítása során, azaz még a kész árucikk forgalomba hozatala előtt történik meg. Példa: egy adott szövet feldolgozhatóságát a hozzáadott appretúra 13 javítja, mivel a textília későbbi nedves feldolgozása során az appretúra ismét kibocsátásra kerül. A kibocsátás az árucikk felhasználása vagy karbantartása során történik meg, ugyanakkor a kibocsátott anyagok az árucikk egyetlen funkciójában sem játszanak szerepet. Példa: ruházati cikkek fogyasztók általi kimosása, amelynek során az eljárás közben visszamaradt különféle vegyi anyagok (festék, öblítő, keményítő stb.) adott mosási ciklusokban kiszabadulnak. Az anyagkibocsátás az árucikk funkcionálásának elkerülhetetlen mellékhatása, de a kibocsátás az árucikk egyetlen funkciójában sem játszik szerepet. Példák: anyagok, például fékbetétek, gumiabroncsok erős súrlódással együtt járó feltételek közötti elhasználódása; két mozgó alkatrész közötti súrlódás csökkentéséhez használt kenőanyag szivárgása. Bármilyen kémiai reakció során keletkező anyagok kibocsátása. Példa: fénymásoló gépek ózonkibocsátása vagy meggyulladó árucikkek égéstermékeinek kiszabadulása. Baleset során történő kibocsátás. Példa: A leeső és összetörő hőmérőből kiszabaduló anyagok. A kibocsátást az árucikk hosszú távú, rendkívül intenzív használata okozza. Példa: kibocsátás egy olyan szerszámból, amelyet a fogyasztó a használati utasításban az üzemidőre vonatkozóan megadott ajánlásokat figyelmen kívül hagyva használ. 13 Az appretúra egy olyan vegyi anyag, amelyet a szövet erősítésére és a fonál kopásállóságának növelésére, valamint a szövet bolyhosságának csökkentésére használnak. A szövés folyamatát követően a szövet appretúrája eltávolításra (kimosásra) kerül. 15
3.2. Az árucikkekből szándékosan a környezetbe jutó anyagokra vonatkozó követelmények ellenőrzése Az árucikkekben lévő anyagok regisztrálása akkor kötelező, ha a REACH-rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt valamennyi feltétel teljesül. Ezek a következők: Az anyag szokásos vagy ésszerűen előrelátható felhasználási feltételek mellett jut a környezetbe 14 (ez a 3.1. szakaszban foglalt kritériumok alkalmazásával határozható meg). Az azonos szereplő által előállított, illetve behozott, árucikkekben előforduló, szándékosan kibocsátásra kerülő anyag teljes mennyisége (tehát a nem szándékos kibocsátás mennyiségét is beleértve) meghaladja az évi 1 tonnát 15. Ezért az árucikkekben lévő anyagokhoz kapcsolódó esetleges regisztrálási kötelezettség megállapítása céljából az évi 1 tonna küszöbérték átlépését ellenőrizni kell. Ennek során az adott anyag azonosító adatainak és mennyiségének ismeretére nincs mindig szükség, mivel az évi 1 tonna küszöbértéknél az alábbiakat lehet alapul venni: 1. a gyártott és/vagy behozott összes olyan árucikk teljes mennyiségét, amelyhez szándékos kibocsátás kapcsolódik, és 2. az ezen árucikkekben található összes, kibocsátani szándékozott anyag és keverék teljes mennyiségét. Ha ezen mennyiségek közül valamelyik nem haladja meg az évi 1 tonnát, akkor az ezen árucikkekben található, szándékosan a környezetbe juttatandó egyes anyagok mennyisége is nyilvánvalóan évi 1 tonna alatt marad. Így tehát az ezen árucikkekben lévő anyagok regisztrálása nyilvánvalóan nem kötelező. Ha azonban ezen ellenőrzések alapján a regisztrálási kötelezettség nem zárható ki, akkor a szándékosan a környezetbe juttatandó egyedi anyagokat, valamint (kivéve, ha regisztrálás alóli mentesítésben részesülhet; lásd a 6. fejezetet) az azokhoz tartozó mennyiséget is azonosítani kell. Egy árucikkekben lévő, szándékosan a környezetbe juttatandó anyag mennyiségét az alábbi egyenletek valamelyikének alkalmazásával lehet kiszámítani: Menny. Menny. anyag anyag = Tömeg = Menny. árucikk árucikkek Darabszám Konc. árucikkek Konc. max. anyag az árucikkben max keverék az árucikkben Konc. max. anyag a keverékben Menny. anyag : egy árucikkekben lévő, szándékosan a környezetbe juttatandó anyag mennyisége [t/év]. Tömeg árucikk : egy adott árucikk tömege [t/árucikk]. Darabszám árucikkek : a gyártott és/vagy behozott árucikkek éves darabszáma [árucikk/év]. Konc. max. keverék az árucikkben : az árucikkben lévő, szándékosan a környezetbe juttatandó keverék maximális tömegfrakciója; 0 és 1 közötti érték (50% = 0,5, 25% = 0,25, 20% = 0,2 stb.). 14 Mindkét feltételnek teljesülnie kell, azaz a kibocsátás szándékoltságának és a szokásos vagy ésszerűen előrelátható felhasználási feltételeknek. 15 A legalább három egymást követő évben behozott vagy előállított árucikkekben lévő bevezetett anyagok tekintetében az éves mennyiségeket a három megelőző évre vonatkozóan az anyag átlagos mennyisége alapján kell kiszámítani. Az anyagok éves mennyiségének kiszámítását és példákat tartalmazó iránymutatás az Útmutató a regisztráláshoz című dokumentum 1.6.2.3 szakaszában található. 16
Konc. max. anyag a keverékben : a szándékosan a környezetbe juttatandó keverékben lévő anyag maximális tömegfrakciója; 0 és 1 közötti érték (50% = 0,5, 25% = 0,25, 20% = 0,2 stb.). Menny. árucikkek : a gyártott és/vagy behozott árucikkek éves mennyisége [t/év]. Konc. max. anyag az árucikkben : az árucikkben lévő, szándékosan a környezetbe juttatandó anyag maximális tömegfrakciója; 0 és 1 közötti érték (50% = 0,5, 25% = 0,25, 20% = 0,2 stb.). 6. példa: Egy szándékosan a környezetbe juttatandó anyag mennyiségének kiszámítása Egy póló szándékosan a környezetbe juttatandó illatanyagot tartalmaz. Feltételezés: A 100 t/év mennyiségben előállított póló az illatanyagot legfeljebb 5%-os tömegarányban tartalmazza. Az illatanyagot ugyanazon előállító más árucikkei nem tartalmazzák. Menny Menny Konc 100 0,05 5. t anyag =. árucikkek. max. anyag az árucikkben = év = Következtetés: A mennyiség az évi 1 tonna küszöbértéket túllépi; a póló előállítójának az illatanyagot regisztrálnia kell. t év Az árucikkekben lévő, szándékosan a környezetbe juttatandó anyag mennyiségének kiszámításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Nem csak a szándékosan a környezetbe juttatandó mennyiséget, hanem az árucikkben található teljes mennyiséget kell figyelembe venni. Így tehát, ha az anyag az árucikkmátrixnak is része, annak mennyiségeit ugyancsak figyelembe kell venni. Az anyagnak csak a végtermékben lévő tényleges mennyiségét kell figyelembe venni, azaz minden olyan mennyiséget, amelyet az árucikkekhez felhasználtak, ezek azonban a további gyártási lépések során (pl. párolgással vagy kimosással) megsemmisültek, figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanattól az előállítótól/importőrtől származó, különféle árucikkekből szándékosan a környezetbe juttatandó ugyanazon anyag mennyiségeit össze kell adni 16. Felhívjuk a figyelmét, hogy a 7. cikk (5) bekezdése szerint az ECHA dönthet arról, hogy egy árucikk előállítójának vagy importőrének regisztrálási kérelmet kell benyújtania egy árucikkekben található anyagra (kivéve, ha ezt a 7. cikk (1) bekezdése szerint már megtette), ha az anyag mennyisége meghaladja az évi 1 tonnát, és fennáll a gyanúja annak, hogy az anyag az emberi egészségre és a környezetre kockázatot jelentő árucikkekből kerül kibocsátásra. Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az anyag árucikkekből történő kibocsátása nem szándékos kibocsátás. 3.3. Az árucikkekben lévő anyagok regisztrálása Az árucikkekben lévő, regisztrálandó anyag tekintetében az előállítóknak/importőröknek regisztrálási dokumentációt kell benyújtaniuk az ECHA részére. A regisztrálási 16 Példa: X vállalat háromféle árucikket A, B és C hoz be. Az árucikkek mindegyikében egy adott anyagból 60-60 tonna található. Az A árucikkben található anyag nem jut szándékosan a környezetbe, a B árucikkben megtalálható 60 tonnányi anyagból szokásos feltételek mellett 40 tonnányi jut szándékosan a környezetbe, míg a C árucikkben megtalálható 60 tonnányi anyagból szokásos feltételek mellett 10 tonnányi jut szándékosan a környezetbe. Ezért az X vállalatnak regisztrálnia kell a B és a C árucikkekben lévő anyag teljes mennyiségét, azaz 120 tonnát, amely a 100-1000 tonna mennyiségi tartományban van. 17