Galambosi László: Nyájhívó

fotó: Sztakó István

3 Galambosi László: Nyájhívó Arany fenyők nyitják Karácsony kapuját. Pólyabontók bundájukkal ölelik Jézuskát. Gyertyákat ültetnek selymek közé, kőre. Tejcsöppentő csillagokkal telik a fejőke. Hódolnak a tornyok, köszöntik Máriát. Magasztaló furulyások terítnek tarisznyát. Szalonnát szel József, cipó a markában. Három király dúdolgatva térdel a szalmában. Batyus kos kíséri nyájhívó pásztorát. Arany felhők koszorúzzák Karácsony kapuját. Tartalomjegyzék Tenyésztési aktualitások 4 Rajtunk is múlik, mi lesz a tejágazattal! 5 Demonstráció az Alkotmánybíróság elõtt 7 Pannónia Mg. zrt., Bonyhád 8 Fitnesz tulajdonságok a gazdaságosabb termék-elõállítás szolgálatában 10 XIV. Húsmarhatenyésztési Tanácskozás Keszthelyen 13 Magyartarka borjú vágása és kereskedelmi bontása 14 Legeltetési idõszak növelése 16 Magyartarka tenyészbikák szaporítóanyagának árjegyzéke 18 Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával! Címlap: Szalai Norbert A Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete információs lapja A szerkesztõbizottság tagjai: Dr. Holló István Dr. Húth Balázs Dr. Polgár J. Péter Dr. Stefler József Fõszerkesztõ: Füller Imre Szerkesztõség: Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete 7150 Bonyhád, Zrínyi út 3. tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022 e-mail: info@magyartarka.axelero.net web: http://www.magyartarka.hu ISSN 1587-9305 Kiadó: Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete 7150 Bonyhád, Zrínyi út 3. tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022 e-mail: info@magyartarka.axelero.net Felelõs kiadó: Rácz Károly Lektor: Orbánné Prikk Orsolya DTP: Szalai Norbert Nyomda: Pethõ & Társa Nyomda Megjelenés: negyedévente 2.000 példányban IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

4 Dr. Húth Balázs tenyésztés- és marketingvezető, MTE TenyészTési AkTuAliTások Szá mos fó ru mon tá jé koz tat tuk már egye sü le - ti tag ja in kat, a ma gyar tar ka te nyész tő tár sa - dal mat, hogy né hány év vel ez előtt fej lesz té si mun ká ba kezd tünk az ún. fitnesz-tulajdonságokra ki ter jesz tett te nyész értékbecslés ha zai meg va ló sí tá sá ban. A Deb re ce ni Egye tem ki - vá ló mun ka tár sá val, dr. Komlósi Ist ván egye - te mi do cens sel út já ra in dí tott kö zös mun ka mos tan ra ér lel te be gyü möl csét. Ez a gya kor - ló szar vas mar ha-te nyész tő szá má ra azt je len - ti, hogy 2010. ja nu ár 1-je után a ma gyar tar ka te nyész bi ká ink is ren del kez nek a funk ci o ná - lis tu laj don sá gok ra szá mí tott tenyész - értékkel. Túl zás nél kül ál lít ha tom, hogy mér - föld kő höz ér kez tük, hi szen a fen ti tu laj don - sá gok ra irá nyu ló sze lek ció hos szú évek tö - rek vé se az eu ró pai hegyitarka te nyész tés ben. En nek oka, hogy a fitnesz-tulajdonságok az el sőd le ges ter mék-elő ál lí tás gaz da sá gos sá gát nagy mér ték ben be fo lyá so ló ér ték mé rők, ame lyek ked ve ző vagy ked ve zőt len vol ta je - len tő sen be fo lyá sol ja az ága zat ered mé nyes - sé gét. A funk ci o ná lis tu laj don sá gok ra irá nyu ló tenyészértékbecslés rész le te i ről az új ság kö - vet ke ző ha sáb ja in még bő veb ben ol vas hat - nak, ezért je len írás ban csak prob lé ma fel ve - tés, gon do lat éb resz tés szint jén sze ret nék e té - má val fog lal koz ni. Min den szar vas mar ha-te nyész tő szak - em ber szá má ra vi lá gos, hogy a ne héz el lés elő for du lá sa nem kí vá na tos, hi szen nő az el - hul lás koc ká za ta (bor jú és/vagy te hén), il let - ve el hú zód hat az involúciós idő szak, amely nö ve li a két el lés közt el telt időt, ront ja a ter - me lés pro duk ti vi tá sát. Az el múlt év ti zed ben az eu ró pai hegyitarka te nyész tők nagy fi gyel met for dí ta nak az ún. funk ci o ná lis tu laj don sá gok ja ví tá sá ra, és túl zás nél kül ál lít hat juk, hogy a je len le gi köz gaz da sá gi kör nye zet ben a fen ti tu laj don - sá gok sem mi kép pen sem ne vez he tő ek "má - sod la gos ér ték mé rők nek"! A cél tu da tos sze - lek ció ered mé nye ként a szi men tá li ál lo má - nyok ban je len tő sen csök kent a ne héz el lés elő for du lá si gya ko ri sá ga, amely a bor jú vesz - te ség csök ken té sé nek és a rep ro duk ció ja ví - tá sá nak egyik fon tos ele me. Az egye sü let szak em be rei a cél pá ro sí tá sok ter ve zé se kor nagy fi gyel met for dí ta nak a te nyész bi ka-elő - ál lí tás ra hasz nált csúcs ge ne ti kát kép vi se lő, né met és oszt rák szár ma zá sú apa ál lat ok elléslefolyás-tenyészértékére is. En nek is kö - szön he tő, hogy e tu laj don ság ban je len tős mér té kű ja vu lás fi gyel he tő meg a ma gyar tar - ka-ál lo mány ban. A jö vő ben a cél pá ro sí tá so - kon ke resz tül meg va ló su ló köz ve tett sze lek - ció mel lett köz vet le nül is sze lek tál ha tunk e tu laj don ság ra, hi szen 2010-től kez dő dő en a te nyész bi ka ka ta ló gu sok ban fel tün tet jük va - la men nyi for gal ma zott ma gyar tar ka apa ál lat elléslefolyás-tenyészértékét, az üsző és a te - hén el lé sek alap ján szá mí tot tat egy aránt. Úgy gon do lom, ez nagy ban se gí ti majd a te nyész - tő ket a he lyes pá ro sí tá si dön té sek meg ho za - ta lá ban. A ter me lés gaz da sá gos sá gát szin tén je - len tő sen be fo lyá so ló funk ci o ná lis tu laj don ág a ter mé keny ség (fer ti li tás), hi szen rend sze res el lés (bor jú) nél kül gaz da sá gos tej- és hús ter - me lés nem kép zel he tő el. A tu laj don ság tenyészérték-számí tásánál az üsző kön és a te he ne ken ta pasz talt fer ti li tást kü lön-kü lön tenyészértékbe fog lal tuk, hi szen az üszők ter mé ke nyí té se kor ked ve zőbb vem he sü lés re szá mít ha tunk. A perzisztenciára, mint ér ték mé rő tu laj - don ság ra hos szú ide je nem folyt a te je lő szar - vas mar ha-te nyész tés ben sze lek ció. A jól perzisztáló te hén tej ter me lé sét ki ug ró csú - csok tól men te sen, hos szú időn ke resz tül meg őr zi, majd a lak tá ció elő re ha lad tá val fo - ko za to san csök ken ti azt. Az ilyen, kö zel egyen le tes ter me lést pro du ká ló egye dek ta - kar mány igé nye kö tet len tar tás ese tén biz ton - sá go san ki elé gít he tő, nem kell tar ta nunk az alul- vagy a túl ta kar má nyo zás ked ve zőt len ha tá sa i tól (anyag for gal mi be teg sé gek, gyen - ge vagy túl zott kon dí ció). El mond hat juk te - hát, hogy a perzisztencia köz ve tett mó don ugyan, de ha tást gya ko rol a tech no ló gi ai tű - rő ké pes ség re, ezen ke resz tül pe dig a hasz nos élet tar tam ala ku lá sá ra. A no vem be ri tenyészértékbecslés után szá mos ma gas ge ne ti kai ér té kű, újon nan be - kö szönt te nyész bi ká val bő vült a vá laszt ha tó apa ál lat ok kö re, ame lyek kö zül a tel jes ség igé nye nél kül sze ret ném meg em lí te ni a leg - fon to sab ba kat, se gít ve Önö ket a te nyész té si dön té sek meg ho za ta lá ban. A két Kamps-fiú kö zül el ső ként a 18427 Bony há di Csi pet Kampst emel ném ki. 138- as KTI-vel fi a tal ko ra el le né re egy ből a nagy "öre gek" kö zé so rolt be. A ma gas tej ter me lés mel lett nagy rá mát és ki ma gas ló hús ter me - lést örö kít, nem alap ta la nul, hi szen Csi pet a KSTV alatt 1835 g/nap súly gya ra po dást ért el. Ap ja, az oszt rák im port Kamps, amely nem a re kord ter me lés ről el hí re sült bi ka. Utó - dai el ső sor ban jó kül lem mel, kon cent rált tej - ter me lés sel és jó hús ter me lés sel büsz kél ked - het nek. Te hát egy klasszi kus ket tős hasz no sí - tá sú bi ka, amely lá nyai hos szú időn ke resz tül ké pe sek a ter me lés ben ma rad ni, biz to sít va az ál lan dó an vál to zó köz gaz da sá gi kör nye zet - ben a több lá bon ál lás biz ton sá gát. Csi pet fél test vé re, Da ni (18636 Jáki Da - ni Kamps) szin tén ma gas tej- (KTI: 130) és hús-tenyészértékkel (110) büsz kél ked het. Csi pet tel el len tét ben a tej men nyi ség nö ve lé - se mel lett a beltartalmat is ja vít ja. A bony há di te nyé szet ben emb rió-át ül te - tés ből szü le tett 18030 Bony há di Ci pó Bonsai-ET, amely a várt nál gyen géb ben sze - re pelt a no vem be ri ér té ke lés al kal má val. Ez azért is meg le pő szá munk ra, mert ap ja, az oszt rák Bonsai nyu ga ti szom szé dunk egyik leg ked vel tebb te nyész bi ká ja volt, any ja pe - dig az el múlt évek leg na gyobb ter me lé sű ma - gyar tar ka te he ne. Ma xi má lis lak tá ci ós (5.) ter me lé se 11851 kg tej, 413 kg zsír, 350 kg fe hér je men nyi ség mel lett. Ér de kes ség kép pen em lí - tem meg, hogy a fen ti ter me lés mel lett a 7. lak tá ci ó ban se lej te ző dött ki a te hén. Vé le mé - nyem sze rint ez is bi zo nyít ja a mo dern ko ri hegyitarka-tenyésztés fi lo zó fi á já nak ered mé - nyét. Ne ve ze te sen a tej-, a hús ter me lő ké pes - ség és a fitnesz-tulajdonságok együt tes ja ví - tá sát. Sta bil anyag for ga lom, hos szú hasz nos élet tar tam, jó rep ro duk ci ós tu laj don sá gok. A ter me lé si pa ra mé te rek mel lett ezek a 21. szá - za di hegyitarka-tenyésztés leg fon to sabb súly pont jai. Bí zunk ben ne, hogy Ci pó lá nyai nagy any juk hoz ha son ló an szin tén hos szú pro duk tív élet tar tam mal büsz kél ked het nek majd. A no vem be ri tenyészértékbecslés alap ján aján lott te nyész bi ka kört és a rész le tes ter me - lé si és kül le mi tenyészértékeket az új ság utol só ol da lán ta lál hat ják az ér dek lő dők. Vé ge ze tül en ged jék meg, hogy min den ked ves te nyész tőnk nek és ol va sónk nak ál dott ka rá cso nyi ün ne pe ket és ered mé nyek ben, si - ke rek ben gaz dag, bol dog új esz ten dőt kí ván - jak! A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

5 Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató, MÁSZ RAjTunk is múlik, mi lesz A TejágAzATTAl! Már egy éve an nak, hogy egy szer re több be vá sár ló köz pont par ko ló já ban és el osz - tó he lyén szer vez tünk bé kés tün te tést a ha zai tej fo gyasz tá sa és a ma gyar tej ter - me lők tisz tes sé ges meg él he té sét biz to sí tó fel vá sár lá si árak nö ve lé se ér de ké ben. Ke - resd a je let - igyál ma gyar te jet! - ad tuk ki a ve zény szót a fo gyasz tók nak. Úgy gon do lom, nem volt hi á ba va ló ez a fi gye - lem fel kel tés, és nem ér tek egyet azok kal, akik sze rint si ker te len volt a de monst rá - ció. Az igaz, hogy nem le he tünk tel je sen elé ge det tek, de azért ve gyük ész re és be - csül jük meg az ap ró ered mé nye ket is! A szak tár ca, amely ko ráb ban lan gyos kom - mu ni ká ci ó val al tat ta a köz vé le ményt, és nem en ged te a szak mát az élel mi szer kó - dex ki dol go zá sa kö ze lé be, a tün te tés után vég re a sú lyá nak és sze re pé nek meg fe le - lő en ke zel te a de monst rá ci ó ban részt ve - vő szer ve ze tek kép vi se lő it, és a ko ráb bi - nál ha tá ro zot tabb pró bál ko zá so kat tett a hely zet eny hí té sé re. Saj nos a kó dex ből vé gül sem mi nem lett. Nem kell kül ső el - len ség, van itt ne künk bel ső elég, amely ez út tal a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal! Jel - lem ző ma gyar sa já tos ság ez, ami kor mond va csi nált el mé le tek kel (je len eset - ben a sza bad ke res ke de lem kor lá to zá sa) aka runk va la mi lyen kül ső ér dek kör nek meg fe lel ni, sa ját hon fi tár sa ink ro vá sá ra. A Vi lág meg ka cag raj tunk! A de monst - rá ció óta a fo gyasz tók még tu da to sabb vá sár lók let tek, és töb ben tud ják, hogy mi lyen je le ket kell fi gyel ni a te jes do bo - zon. Ép pen ez zel él vis sza a ke res ke de - lem, és hasz nál ja ki a sa ját ja vá ra! A ma - gyar tej árát a csil la gok ba eme li, hi szen tud ja, hogy a ma gyar fo gyasz tó el ső sor - ban ezt ke re si, az ol csó kül föl dit, amit ve - vő csa lo ga tó nak hasz nál. Fon tos ho za dé - ka volt még en nek a tün te tés nek a szak - mai szer ve ze tek na gyobb egy más ra ta lá - lá sa. Olyan szer ve ze tek kö zött in dult meg na pi pár be széd, ame lyek ko ráb ban a saj tó ból vagy leg fel jebb kör le ve lek ből ér te sül tek a má sik ál lás pont já ról. A Ma - gyar Ál lat te nyész tők Szö vet sé ge és a tej - ága zat ban érin tett te nyész tő szer ve ze tek (Hol stein -fríz Te nyész tők Egye sü le te, Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye sü le te) a de monst rá ci ók szer ve zé sé ben igen ak tí - van vet ték és ve szik ki ré szü ket. A hely zet nem ja vult Ta valy no vem ber óta az árak to vább zu - han tak, egé szen az utób bi idő kig. Az ak - kor még 70 fo rint kö rü li ár nyár ra 55 fo - rin tig sül lyedt, és a tej ter mé kek be ho za - ta la a 280 fo rin tos euró el le né re sem csök kent, sőt, az év má so dik fe lé ben újabb emel ke dés nek in dult. Ok tó ber ben, négy hó nap pal a Bu da pes ten és Lu xem - bourg ban meg tar tott nagy sza bá sú tün te - té sek után a tej hely zet ér dem ben nem ja - vult. A fel vá sár lá si árak sza bad esé se szep tem ber ben ugyan meg állt, és a fel - dol go zók né hány fo rin tot emel tek, érez - he tő ja vu lás azon ban nincs, és nem is vár ha tó egy ha mar. Je len leg ke res le ti pi ac van, és az azon na li pi a co kon 75-78 fo rin - tért ven nék a te jet, ha len ne, il let ve ha a szer ző dé sek nem köt nék a ter me lők ke - zét. A fel dol go zók az el ső fél év re 64-67 fo rin tos tej árat tar ta nak re á lis nak. Az el - múlt he tek ben 10-20 fo rint tal csök kent a bol ti ár, de még így is 170-210 fo rin tot kell a vá sár lók nak fi zet ni egy li ter ma - gyar te jért. Ezen kí vül új ra és új ra meg je - le nik a le já ra ti ha tár idő kö ze lé ben lé vő kül föl di száz fo rin tos, ak ci ós UHT tej. Rá adá sul a ke res ke del mi lán cok a drá gán el adott ha zai tej után zseb re vá gott ext ra - pro fit mel lett még ab ból is hasz nos húz - nak, hogy ép pen most köl tünk sok tíz mil - lió fo rin tot a tej fo gyasz tás rek lá mo zá sá - ra, így az ol csó UHT tej az egyik leg jobb vá sár ló csa lo ga tó ter mék lett! Meg hök ken tő de monst rá ció Az el ke se rí tő tej pi a ci hely zet és a fel há - bo rí tó ke res ke dői ma ga tar tás mi att a ko - ráb bi ak nál sok kal na gyobb és meg hök - ken tőbb til ta ko zó ak ci ók ra szán tuk el ma gun kat ok tó ber ben. Bu da pes ten, a Föld mű ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi - nisz té ri um köz vet len kö ze lé ben, Győr - ben, Pé csett, Sze ge den, Mis kol con pe dig áru ház lán cok és fel dol go zók előtt szer - vez tünk de monst rá ci ó kat. Elő ször al kal - maz tunk ra di ká lis esz kö zö ket, ame lyek - hez ha son lót ed dig csak a kül föl di (el ső - sor ban fran cia) hír adás ok ban lát hat tunk. A saj tó ér dek lő dé sét "ér de kes mó don" rend kí vül fel kel tet te az a be je len tés, hogy ez út tal dur vább esz kö zö ket is be ve tünk. Be tar tot tuk a sza vun kat! Volt trá gya szó - rás, tej meg sem mi sí tés, és vol tak mar ha - fe jek a mi nisz té ri um előtt. Az ered mény: ve zér cik kek, té vé- és rá dió ri port ok, be - szél ge té sek, elem zé sek. Aho gyan egy ha - tá sos meg moz du lás után kell. Per sze, mi iga zán a fel vá sár lá si árak 10-15 fo rin tos emel ke dé sé vel len nénk elé ge det tek. Az ál lam tit kár el bi zony ta la no dott Ami kor a szak ál lam tit kár nak a De monst - rá ci ós Bi zott ság át ad ta a pe tí ci ót né hány do boz kül föl di UHT tej jel és mel lé a ma - gyar tel jes te jet, úgy tűnt, Gő gös Zol tán fel ké szült a "nagy ta lál ko zás ra", és ma - ga biz to san fog ja majd áll ni a sa rat. Azon - ban a mar ha fe jek lát vá nya már a harc - edzett ál lam tit kárt is meg lep te és el bi - zony ta la ní tot ta. Ar ra a ki je len té sé re pe - dig, hogy men jünk Brüs szel be tün tet ni, mert ide ha za min dent meg tet tek ér tünk, és a ba jok for rá sa Brüs szel ben van, hosz - szú és han gos fütty szó, il let ve sí po lás volt a vá lasz. Idé zet az egyik na pi lap ban meg je lent írás ból: "A gaz dál ko dó nem szí ve sen tesz mar ha fe je ket a mi nisz té ri - um elé. Nem öröm mel ön ti ki a te jet, csak is ak kor tesz ilyet, ami kor már a vég - ső kig el ke se re dett. A Tesco és a Spar rak - tá rai elé dön tött 10-20 ton na te jes trá gya - lé rá adá sul ma gá ért be szél. Ilyen a hely - zet. A jó mi nő sé gű ha zai ter mék a multiknak en nyit ér. Pont an nyit, mint Ma - gyar or szág, ami csak egy rub ri ka szá - muk ra a be vé te li táb lá zat ban, és amíg jól te je lünk, ad dig fej nek min ket, de már is ki se lej te zés re ítél te tünk, ha le so vá nyo - dunk, vagy túl zot tan meg öreg szünk." IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

6 Gő gös Zol tán per sze most sem fu kar ko - dott az ígé re tek kel! Igye kez nek a ban - kok kal meg fi nan szí roz tat ni azo kat az elő re be ígért tá mo ga tá so kat, ame lyek han goz ta tá sá val si ke re sen ele jét vet ték a fel vá sár lá si árak ér de mi emel ke dé sé nek. A fel dol go zók és ke res ke dők, an nak el le - né re, hogy a be ígért 14-16 Ft li te ren kén ti tá mo ga tás ból gu ru ló fo rint leg ha ma rabb egy-más fél év múl va lesz, buz gó mód elő - re be áraz zák azo kat a mos ta ni és jö vő év - re szó ló szer ző dé se ik ben. Rá adá sul sem - mi lyen tá mo ga tás nem old ja meg a mul - ti na ci o ná lis lán cok ál tal ger jesz tett prob - lé mát, az az a kül föl di fe les le gek áron alu li le ve ze té sét a ha zai pi a con. A ha tó ság in téz ke dett A ha tó ság a fe jek ki he lye zé sét kö ve tő en, va la mint a tej le fo lyó ba ön té se al kal má - val is rö vid időn be lül meg je lent a hely - szí ne ken, és rög tön fel vet te az el kö ve tők ada ta it, mi köz ben bár mi lyen el len őr zés nél kül sor ra lép nek be az or szág ba azok a tej szál lít má nyok, me lyek nek mi nő sé ge erő sen kér dő je les. A tej jel ke vert trá gyát szó rók el len elő ször köz úti sza bály sér tés mi att in dí tot tak el já rást, mert a trá gya - szó ró szé les mun ka gép nek mi nő sül, és kü lön en ge dély nél kül nem köz le ked he - tett vol na köz úton. Az Or szá gos Ke res ke - del mi Szö vet ség (OKSZ) a tün te tést kö - ve tő en köz le mény ben til ta ko zott a jog el - le nes de monst rá ci ós mód sze rek el len. A szö vet ség fel hív ta a tej ter me lők fi gyel - mét a sza bá lyok be tar tá sá ra, va la mint ar - ra is, hogy a tör vény te len esz kö zök kel de monst rá lók tól a ke res ke dők az oko zott kár meg té rí té sét fog ják kér ni. A de monst - rá lók vál lal ták, hogy amen nyi ben rá juk há rít ják, vál lal ják a ta ka rí tás költ sé gét. Szé gyen len ne, ha a vég ső kig el ke se re - dett ter me lők re a ke res ke de le mi lán cok rá uszít hat nák a ma gyar ál lat egész ség ügyi ha tó sá got! Pe dig ezen mun kál kod nak! Re mél jük, a hi va tal ve ze té se be lát ja, sok - kal hasz no sabb szol gá la tot tesz az egész ma gyar tár sa da lom nak az zal, ha a til ta ko - zó gaz dák meg bün te té se he lyett in kább az im port élel mi sze rek el len őr zé sét vég zi az ed di gi ek nél is ha té ko nyab ban. Bő ví te ni kell a ter mék vá lasz té kot Az Eu ró pai Bi zott ság 2008-2015-re vo - nat ko zó elő re jel zé se alap ján a meg emelt kvó ták ha tá sá ra a tej ter me lés cse kély nö - ve ke dé se vár ha tó. 2015-re az EU-27-ben elő ál lí tott tej men nyi ség 150 mil lió ton na lesz. Az elő re jel zés sze rint a tej ipa ri fel - dol go zás ra át adott tej ará nya nö vek szik, mert az új tag or szág ok ban csök ken a sa - ját fo gyasz tás és a he lyi pi a co kon köz vet - le nül ér té ke sí tett tej. Ezt a szá mí tást va ló - szí nű leg fe lül ír ja a je len le gi hely zet okán ter je dő köz vet len ér té ke sí tés rész ará nyá - nak emel ke dé se. Azok a gaz da sá gok, ame lyek nek már nem ér de mes fog lal koz - ni uk a ter me lés sel, el- és bér be ad ják ter - me lé si kvó tá ju kat, il let ve te he né sze tü ket. A ve vők a ha té ko nyabb tej ter me lők lesz - nek. Igen nagy el té ré sek van nak a jók és a gyen gék kö zött, ez a jö ve del me ző ség - ben is tük rö ző dik. A fej lő dő or szá gok ban mind a tej, mind a tej ter mék fo gyasz tás, a fej lett or szá gok ban el ső sor ban a sajt fo - gyasz tás nö vek szik. Ha zánk ban a tej fo - gyasz tás men nyi sé gét és szer ke ze tét te - kint ve a ke res le tet alap ve tő en a ren del ke - zés re ál ló jö ve de lem ha tá roz za meg. A jö vő ben el ső sor ban a sajt fo gyasz tás (je - len leg ez tú ró val együtt 8 ki lo - gramm/fő/év) emel ke dé sé re szá mít ha - tunk. Tej ter mék-elő ál lí tá sunk nem elé gí ti ki a bel ső igényt. Nincs ki elé gí tő ter mék - vá lasz ték, és ke vés az iga zán jó mi nő sé - get kép vi se lő áru. A ha za i nál ol csóbb im - port tej ter mé kek egy re na gyobb vá lasz té - ka mi att a ha zai tej- és tej ter mé ket évek óta fo lya ma to san pi a ci ré sze se dést ve szí - te nek és szo rul nak ki a bol tok ból. Ne hagy juk ma gun kat! A til ta ko zó ak ci ó kat leg alább ad dig kell foly tat ni, amíg a fel vá sár lá si árak 10-15 fo rin tot emel ked nek. Ed dig öt fo rint nál tar tunk. Fon tos nak tar tom, hogy az ed dig né mán fi gye lő és - ha má sért nem is, de önös ér dek ből - ne künk druk ko ló fel dol - go zók vég re lép je nek a tet tek me ze jé re, me rít se nek bá tor sá got a leg utób bi de - monst rá ci ók ból, és nyíl tan áll ja nak ki mel let tünk, ve lünk, ér tünk és ér tük! Na - gyon ké nyel mes és vég te le nül ön ző ma - ga tar tás az, hogy "ve le tek va gyunk, de nem ve szünk részt a til ta ko zás ban, mert ki lis táz nak ben nün ket". Kér dem én, me - lyik ros szabb: ha ki lis táz za őket az egyik ke res ke del mi lánc (van be lő lük jó pár, és a pi ac sem na gyon zsu go ro dott ös sze a vál ság el le né re), vagy ha tönk re megy a be szál lí tói kör? Nincs más vá lasz tá sunk, nincs ho va hát rál ni, és saj nos nincs, vagy alig van már mit ve szí te ni! Min den le he - tő sé get és al kal mat meg kell ra gad ni, hogy a köz vé le mény fi gyel mét rá irá nyít - suk a sú lyos arány ta lan sá gok ra és a tisz - tes ség te len sé gek re. Ar ra, hogy mi köz ben 55 fo rin tért ve szik át a fel dol go zók a te - jet és fi zet nek ér te - jobb eset ben - két hó - nap múl va, ad dig a bol tok ban mi, fo - gyasz tók 200 fo rint kö rü li áron ve he tünk te jet, és fi zet he tünk ér te azon nal a kasz - szá nál. Ra di ká lis esz kö zö ket kel lett és kell a jö vő ben is be vet ni an nak ér de ké - ben, hogy ko mo lyan fog lal koz za nak a prob lé ma meg ol dá sá val a dön tés ho zók, il let ve a ke res ke del mi lán cok érez zék, hogy nem tűr jük to vább a tisz tes ség te len ár kép zé sü ket! Ne hagy juk, hogy ezt te - hes sék ve lünk! A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

7 Füller Imre ügyvezető igazgató, MTE DemonsTRáció Az AlkoTmánybíRóság elõtt Az SPS-törvényt az Or szág gyű lés ta - valy ok tó ber 20-án fo gad ta el. A jog - sza bályt Só lyom Lász ló köz tár sa sá gi el nök az el múlt év no vem be ré ben küld te meg az Al kot mány bí ró ság hoz utó la gos nor ma kont roll ra, ám ed dig az Al kot mány bí ró ság nem fog lal ko - zott a kér dés kör rel. 17 szak mai ér dek kép vi se le ti szer ve zet - köz tük a Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye - sü le te - 2009. no vem ber 18-ára de monst - rá ci ót hí vott ös sze az Al kot mány bí ró ság épü le te elé. Mint egy 3-400-an ér kez tük a hely szín re. 11 óra kor el kez dő dött a til ta - ko zó nagy gyű lés. Dob per gés és kürt szó kí sé re té ben sza ma rak kal, bir kák kal, kecs kék kel fel vo nul va a szer ve ze tek kép - vi se lői a tün te tők előtt fel ál lí tott szín pad - ról mond ták el fel szó la lá sa i kat. Egye sü - le tün ket hu szon egyen kép vi sel tük. A til - ta ko zá sunk cél ja nem a bí ró ság be fo lyá - so lá sa volt, mint ahogy ez né hány hír - adás ban el hang zott, ha nem az, hogy 14 hó na pi hall ga tás után dön tést kény sze rít - sünk ki. Saj nos a szak mai ér vek el le né re eb ből is po li ti kát kre ál tak a po li ti ku sok. Az egyik ol dal és a szak ma is - az ál lat te - nyész tők min den kép pen - a be ve ze tés mel lett har col, a má sik ol dal, fő ként po li - ti kai in dít ta tás ból el le ne. A szó no kok po li ti kai ho va tar to zás tól füg - get le nül ér vel tek: n A nem dön tés hez nem le het al kal - maz kod ni, itt nem a dön tés ki me ne te le a fon tos, ha nem hogy le gyen dön tés. n Amen nyi ben élet be lép ez az új tör - vény, ak kor sem lesz több tá mo ga tá sa összes sé gé ben az ag rár ter me lők nek, de ha nem lép élet be, ak kor ke ve sebb tá mo - ga tás hoz ju tunk, az ál lat te nyész tés sel fog lal ko zók min den kép pen. Ha 2010-ben nem ke rül be ve ze tés re az SPS, el ső sor ban a szar vas mar ha-, a juh- és kecs ke te nyész tők, a tej-, a cu kor - ré pa-, a rizs- és do hány ter me lők szá má ra okoz hát rányt az egy sé ges te rü let ala pú tá mo ga tá si rend szer (SAPS) fenn tar tá sa. Ma azok is ko moly tá mo ga tás ban ré sze - sül nek, akik nem foly tat nak ter me lést, azok tól von va el a tá mo ga tást, akik a me - ző gaz da ság ból él nek. Az SPS ezen se gí - tett vol na, hi szen "Azok, akik a me ző gaz - da ság ból él nek, jól jár nak az SPS-rend - szerrel, azok nak nem elő nyös, akik szo - ci á lis se gé lye zés ként te kin te nek az ag rár - tá mo ga tás ra" mond ta a Vi lág gaz da ság - nak Raskó György ag rár köz gaz dász. Saj nos a mé dia egy ré sze is fél re in - for mál ta az em be re ket. Azt mond ták, hogy a tár sas vál lal ko zá sok hív ták ös sze ezt a de monst rá ci ót. Té ved nek, egye sü le - tün ket két ki vé tel lel ős ter me lők és ma - gán gaz dál ko dók kép vi sel ték. Egy ta gunk hí vott fel e hír hal la tán, és fel há bo rod va mond ta: Hal lot tad az egyik TV csa tor na be szá mo ló ját a de monst rá ci ó ról? A részt - ve vők kö zül több mint 100 em bert is mer - tem, de egyik sem volt tár sas vál lal ko zó, ha nem ős ter me lő vagy ma gán vál lal ko zó, ahogy én is. Úgy tű nik, az ész ér vek nem ha tot tak a po li ti ká ra, és 2010-től még sem lesz SPS, ha nem ma rad a "jól be vált" SAPS, ami a ter me lést foly ta tók szá má ra nem elő nyös, de a po li ti ka azok mö gé állt, akik az SPS be ve ze té sé vel ki es tek vol na a tá mo ga tot tak kö ré ből, a SAPS ma ra dá - sá val pe dig to vább kap ják ag rár ter me lés nél kül is a tá mo ga tást. Az Al kot mány bí ró ság el nö ke be je - len tet te, az idei év ben már nem hoz nak több dön tést, így saj nos ez a ha jó is el - ment, ma rad a ré gi rend szer. Fel ad nunk azért nem sza bad, küz de nünk kell, hogy az ál lat te nyész tés a kö te le ző új tá mo ga tá - si rend szer be ve ze té se kor ne ke rül jön na - gyobb hát rány ba. IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

8 Bemutatkozunk Bertalan Barna ágazatvezető, Pannónia Mg. Zrt. PAnnóniA mg. zrt., bonyhád Rész vény tár sa sá gunk mint egy 3000 ha te rü le ten gaz dál ko dik. Me ző gaz da sá gi alap te vé keny ség ből élünk, amely nek két fő pil lé re a nö vény ter mesz tés és az ál lat - te nyész tés. Ezen kí vül ga bo na szá rí tás sal és nö vény ter mesz té si szol gál ta tás sal egé - szül ki a te vé keny sé gi kö rünk. Nö vény ter mesz té si ága za tunk az aláb bi nö vé nye ket ter mesz ti: n Ka lá szos (bú za, ár pa, tritikalé) 800 ha Ter més át lag: 60 q/ha n Ku ko ri ca 900 ha Ter més át lag: 90 q/ha n Nap ra for gó 440 ha Ter més át lag: 30 q/ha n Si ló ku ko ri ca 400 ha Ter més át lag: 500 q/ha n Lu cer na 240 ha Ter més át lag: 300 q/ha n Egyéb (gyep, er dő stb.) 220 ha Az ál lat te nyész té si ága zat két ál lat faj, hal és szar vas mar ha tar tá sá val és te nyész - té sé vel fog lal ko zik. Ha lá sza tunk 86 ha víz fe lü le ten, 2 ta - von mű kö dik. Fő ha lunk a ponty, mely - ből két kor osz tályt, 2 nya ras és 3 nya ras (pi a ci) ha lat ál lí tunk elő. Ezen kí vül ra ga - do zót is te le pí tünk ki sebb men nyi ség ben. Szar vas mar ha-ága za tunk fejt ma gyar tar - ka tar tá sá val és te nyész té sé vel fog lal ko - zik. Ál lo má nyunk 700 db te hén és en nek a sza po ru la ta, ös sze sen 1730 db ál lat. Ez az or szág egyik leg ré geb bi fejt ma gyar - tar ka ál lo má nya, mely ből a ha zai te - nyész bi kák je len tős há nya da szár ma zik. A faj ta ge ne ti kai ér té ké nek meg őr zé se mel lett min dig fon tos szem pont volt a fo - lya ma tos fej lő dés, elő re ha la dás, hi szen a nagy üze mek ma már a hol stein -frí zek kel azo nos kö rül mé nyek kö zött tart ják a ma - gyar tar kát is. Ez a mi ese tünk ben is így van, és el mond ha tó, hogy a mai ma gyar - tar ka tö ké le te sen al kal maz ko dik az in ten - zív nagy üze mi fel té te lek hez. Gaz da sá gunk már egy ko ráb bi szám - ban be mu tat ko zott egy szer, így a ko rai évek be mu ta tá sá tól el te kin te nék, és in - kább a 2000 utá ni évek ről ír nék, mi vel ez az idő szak je len tős vál to zá so kat ho zott az ága zat éle té ben. 2002-ben és 2008-2009-ben két igen je len tős tech no ló gi ai át ala kí tást - te lep re konst ruk ci ót - haj tot - tunk vég re. Ál lo má nyunk 2002-t meg elő ző en 3 te le pen he lyez ke dett el: Bony há don, az I. szá mú te he né sze ti te le pen 350 te hén és a sza po ru la ta, Kakasdon, a II. szá mú te he - né sze ti te le pen 400 te hén és a sza po ru la - ta, Jung-majorban, a köz pon ti üsző te le - pen pe dig mind két te lep nö ven dék üszői vol tak 7 hó vem hes ko ru kig. A vem hes üszők el lés előtt 2 hó nap pal vis sza ke rül - tek ar ra a te lep re, ahon nan szár maz tak. 2002-ben az I. szá mú te le pet át ala kí tot - tuk át, ahol a ha gyo má nyos kö tött tar tá sú (108 fé rő he lyes) is tál ló kat ala kí tot tuk kö - tet len rend sze rű vé. A 3 ter me lő is tál ló kö zöt ti te rü le tet fém vá zas tech no ló gi á val fed tük le, ez lett a mély al mos pi he nő tér. Az is tál lók ban lé vő be ton jász la kat el bon - tot tuk, he lyet tük ete tő asz talt ala kí tot tunk ki. Nyil ván va ló an az is tál lók át ala kí tá sa a fe jés tech no ló gia kor sze rű sí té sét is meg - kö ve tel te, amit egy 2 x 12 ál lá sos De Laval rend sze rű fe jő ház meg épí té sé vel ér tünk el (órán ként 100-120 te hén ki fe jé - sé re ké pes). Az át ala kí tást kö vet kez té ben megnövekedett te le pi fé rő he lyek mi att (600 te hén) fel szá mol tuk a kakasdi te he - né sze tet, és egy te lep re kon cent rál tuk a tel jes te hén ál lo mányt. Ez a dön tés je len - tő sen nö vel te az ága zat ha té kony sá gát, mi vel a jobb te hén kom fort mel lett je len - tős mun ka bér-meg ta ka rí tást is ered mé - nye zett. A megnövekedett te hén lét szám - hoz iga zít va át ala kí tot tuk az el le tő is tál - lót is, ki bő vít ve egy négy ál lá sos, hal szál - kás fe jő ház zal. A tel jes tech no ló gi ai meg úju lás kor sze rű ete tés nél kül nem le - het sé ges, így egy 7,5 m 3 -es ke ve rő-ki osz - tó ko csi meg vá sár lá sá val át áll tunk a TMR ta kar má nyo zás ra. Az új kö rül mé nyek ko moly stresszt okoz tak a te he nek nek, ami a be üze me lést kö ve tő en a ter me lés vis sza esé sé ben és a ma ga sabb se lej te zé si szá za lék ban mu tat - ko zott meg. El ső sor ban az idő sebb egye - dek vi sel ték ros szul a meg vál to zott fel té - te le ket. Sze ren csé re ez az ál la pot csak át - me ne ti nek bi zo nyult, és mi u tán be szo kott az ál lo mány, a ter me lés szé pen el kez dett emel ked ni. A 2007. évi lak tá ci ós ter me - lés 6700 kg volt te he nen ként. A kö tet len mély al mos tar tás elő nyei mel lett újabb prob lé mák is je lent kez tek: n je len tő sen meg nőtt a te lep szal ma - igé nye, ugyan ak kor csök ken tek a szán tó - te rü le te ink, így az éves szal ma igény ki - elé gí té se egy re na gyobb gon dot je len tett. n prob lé mát oko zott a nagy mennyi sé - gű trá gya kör nye zet vé del mi elő írá sok nak meg fe le lő el he lye zé se és ki jut ta tá sa. Mi vel a trá gya ke ze lés még meg ol dat - lan volt, fel ve tő dött a gon do lat, hogy EUpályázat ke re té ben egy bio gáz-üzem meg épí té sé vel plusz pro fit ra te het nénk szert, és a trá gya ke ze lés is meg ol dód na. Ah hoz vi szont, hogy a trá gyát a bio gázüzem fel tud ja hasz nál ni, a mély al mos tech no ló gia nem meg fe le lő. Kö vet ke ző lé pés ként újabb át ala kí tást kel lett vég re - haj ta ni a te he né szet ben, ami re a pi he nő - bok szos rend szer je len tet te a meg ol dást. Hogy vé gül be ad tuk az újabb pá lyá za tot, ab ban je len tős sze re pe volt a nagy ös sze - gű tá mo ga tás nak, il let ve az ad dig so ha nem lá tott ma gas sá gok ba szö kő tej ár nak (az óta meg ta pasz tal hat tuk a so ha nem lá - tott mély sé get is). 2008 ta va szán meg kez dő dött a be ru - há zás, amely nek ke re té ben meg épült 2db 334 fé rő he lyes új ter me lő is tál ló mat ra cos pi he nő bok szok kal, au to ma ta trá gya ki hú - zó val, moz gat ha tó ol dal füg gön nyel. Is - tál lón ként 36 db ven ti lá tor be épí té sé re ke rült sor a nyá ri hő-stressz el le ni vé de - lem ér de ké ben. A két újon nan épült is tál - lón kí vül még a ré gi, meg lé vő épü le tek egy ré szét is ha son ló tech no ló gi á val lát - tuk el. A te lep 800 te hén el he lye zé sét tud ja biz to sí ta ni. Je len tő sen csök kent a szal ma igény, vi szont meg nőtt a híg trá gya men nyi sé ge, amit az épü lő bio gáz-üzem fog majd hasz no sí ta ni. A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

9 Az el ső új is tál lót egy éve üze mel tük be, a má so di kat ez év ele jén, és na gyon ked - ve ző ek az ed di gi ta pasz ta la tok. A be - szok ta tás nyil ván meg vi sel te az ál la to kat, még is meg le pő en gyor san al kal maz kod - tak a kö rül mé nyek hez. Er re az év re min - den kép pen rá nyom ta a bé lye gét a be üze - me lés, de bí zom ab ban, hogy az el kö vet - ke ző idő szak ban a ko moly rá for dí tás a ter me lé si ered mé nyek ben is je lent kez ni fog. A 2008. évi lak tá ci ós ter me lés 6200 kg volt te he nen ként, ami 500kg-mal el - ma rad az elő ző év től, de en nek az oka az új tech no ló gia és a te hén lét szám eme lé se mi att beel le tett üszők ala cso nyabb ter me - lé se. Cé lunk né hány éven be lül 7000 kg el éré se. Ah hoz, hogy ezt el ér hes sük, nem csak jó te hén kom fort, ha nem jó ta - kar má nyo zás és ez zel össz hang ban jó sza po ro dás bi o ló gia szük sé ges. A tej ho - zam ok emel ke dé se egy re fon to sab bá te - szi a ta kar mány ada gok op ti má lis ös sze ál - lí tá sát és a ki egé szí tők (komp lett premix) hasz ná la tát. A két el lés kö zöt ti idő: 395 nap Ter mé ke nyí té si in dex: te hén: 1,9 üsző: 1,6 Fon tos te rü let az ága za ton be lül a nö ven - dék ne ve lés, mi vel ez biz to sít ja a jö vő te - nyész ál la ta it, il let ve a bi ka bor jak el adá sa ré vén je len tős ár be vé telt ké pez. A bor jak meg szü le té sü ket kö ve tő en 24 órát töl te nek az any juk kal és ez után egye di bor jú ket rec be ke rül nek, ahol 70 na pos ko ru kig tej pót lón és TMR ta kar - má nyon ne vel ked nek. Le vá lasz tás után be ke rül nek egy cso - por tos bor jú ne ve lő be, ahol 8-9 hó na pos ko ru kig tar tóz kod nak. In nen az üsző ket a már em lí tett Jung-majori üsző te lep re szál lít juk, a bi ká kat 200-300kg kö zöt ti súly ban ér té ke sít jük. Az éves bor jú el hul - lás 3-4 %. Ál lo má nyunk TBC-, Brucella-, Leu - cosis-, IBR-mentes. BVD, Co li és rotavírus el len vak ci ná zás sal vé de ke - zünk. Az ala csony fel vá sár lá si árak és a gaz da sá gi vál ság ne ga tív ha tá sa mi att ne - künk is ko moly ne héz sé gek kel kell nap, mint nap szem be néz ni, an nál is in kább, mi vel eb ben az ága zat ban már ed dig is alig ma rad tak tar ta lé kok. A nagy üze mek nem tud ják köz vet len mó don ér té ke sí te ni a te jü ket, hi szen óri á si men nyi ség ről van szó. Csak ab ban bíz ha tunk, hogy előbbutóbb ren de ződ nek a tej árak, vagy sa ját kéz be ves szük az ér té ke sí tést, és új pi a - co kat ta lá lunk a te jünk nek. fotó: Máté Réka IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

10 Dr. Húth Balázs tenyésztés- és marketingvezető, MTE - Dr. Komlósi István egyetemi docens, Debreceni Egyetem FiTnesz TulAjDonságok A gazdaságosabb TeRmék-elõállíTás szolgálatában A tej ter me lés re irá nyu ló sze lek ció ha tá - sá ra nö vek vő faj la gos ho za mok a ter me - lés sel köz ve tett kap cso lat ban ál ló, a ter - mék-elő ál lí tás gaz da sá gos sá gát nagy ban meg ha tá ro zó ún. funk ci o ná lis (fitnesz) tu laj don sá gok le rom lá sá hoz ve zet tek (nö vek vő két el lés köz ti idő, csök ke nő hasz nos élet tar tam, tőgy gyul la dás stb.). A kvó tá val sza bá lyo zott tej pi a con a faj la - gos ho za mok egy ol da lú nö ve lé se he lyett a költ ség csök ken tés má sik le het sé ges al - ter na tí vá ja a bi o ló gi a i lag sta bil, hos szú hasz nos élet tar tam mal bí ró te hén ál lo má - nyok ki ala kí tá sa. Az er re va ló te nyész tői igény irá nyí tot ta a fi gyel met a ter me lé si költ sé gek csök ken té sé hez hoz zá já ru ló funk ci o ná lis tu laj don sá gok ja ví tá sá ra irá - nyu ló sze lek ci ó ra. E tu laj don ság cso port - ba tar to zik a hasz nos élet tar tam, a szo ma - ti kus sejt szám, a perzisztencia, a ter mé - keny ség, az el lés le fo lyá sa és a ve té lés. Perzisztencia A perzisztencia a te hén ma xi má lis tej ter - me lé sé nek fo lya ma tos fenn tar tó ké pes sé - ge. A kö zel la pos lak tá ci ós gör be jól perzisztáló, a csúcs ter me lés után me re de - ken csök ke nő tej ter me lés gyen gén perzisztáló te hén re utal. Azo nos lak tá ci ós tej ter me lés mel lett a jól perzisztáló egye - dek re ke vés bé jel lem ző ek az anyag cse refor gal mi és sza po ro dás bi o ló gi ai rend el le - nes sé gek, ke vés bé haj la mo sak a tőgy - gyul la dás ra, a láb- és láb vég-be teg sé gek - re. Iro dal mi ada tok alap ján az át la gos nál ko ráb ban fo gam zó üszők el ső lak tá ci ós tej ter me lé se ki egyen lí tet tebb. A tu laj don - ság po zi tív ha tás sal van a lak tá ci ós tej ter - me lés re, a fo gam zó-ké pes ség re, és a ne - he zeb ben el lők ké sőbb érik el a csúcs ter - me lést, job ban perzisztálnak. mé nye ként, a ge ne ti kai elő re ha la dás fenn tar tá sa ér de ké ben a te nyész tők te nyész - bi ka-elő ál lí tás so rán több év ti ze de tá - masz kod nak a leg ki vá lóbb oszt rák és né - met te nyész ál lat ok ra. A né met és oszt rák tar ka mar ha sze lek ci ós in de xé ben a perzisztencia 2%-os súl lyal sze re pel. A tu laj don ság megnövekedett je len tő sé - ge és a te nyész té si prog ra mok har mo ni - zá ci ó ja is in do kol ja a perzisztencia ér té - ke lé sét, a sze lek ci ót le he tő vé te vő pa ra - mé te rek ki szá mí tá sát és tenyészértékbecslési mo dell ki ala kí tá sát. Vizs gá la ta ink ban 58862 te hén ös sze sen 107191 ter me lé si ada tát ele mez tük az 1976-tól 2008-ig ter je dő évek re. Az át la - gos, 305 na pos tej ter me lés 3809,1 kg volt. A te he nek el ső 3 lak tá ci ó ját ér té kel - tük, mi vel a faj tá ban a tej ér ték mé rő tu - laj don sá gok ban vég zett tenyészértékbecslésre is a Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye sü le te 3 lak tá ci ós egyed mo dellt al - kal maz. Az egye dek 984 te nyé szet ből szár maz tak. A perzisztencia ér ték szá mot az ÁT Kft. szá mí tot ta a 305 na pos stan - dard lak tá ci ós tej men nyi ség (a leg na - gyobb ha vi be fejt tej men nyi ség szo roz va a ha vi be fe jé sek szá má val) kép let tel. A perzisztencia ér ték szám 80 fö lött jó nak, 60-80 kö zött kö ze pes nek, 60 alatt gyen - gé nek te kint he tő. Az át la gos perzisztencia a vizs gált idő szak ban 71,8 volt, mely kö ze pes nek mond ha tó. Az ér té ke lés ből ki zár tuk azo kat a lak tá ci ó kat, ahol a fe jé - si idő szak 100 nap nál rö vi debb, il let ve 400 nap nál hos szabb, ahol (az adott lak - tá ci ó hoz tar to zó) két el lés kö zöt ti idő szak ki sebb, mint 300 nap, il let ve na gyobb, mint 730 nap, a nyi tott na pok szá ma ki - sebb, mint 5 vagy na gyobb, mint 180 nap, s a perzisztencia ér ték szám ki sebb, mint 10. A ki zá rás az ada tok 39,7%-át érin tet te. A ki zá rá si kor lá to kat rész ben szak iro dal mi ada tok, rész ben a nem nor - má lis el lés után (ko ra el lés) kez dő dő lak - tá ci ók vagy az eset le ge sen nem re giszt - rált el lés ki zá rá sa in do kol ta. A tenyészérték-becslési mo dell ben a perzisztenciát be fo lyá so ló ha tá sok vol tak a te nyé szet, év-év szak, a lak tá ció sor szá - ma, a nyi tott na pok szá ma, a 305 na pos A ma gyar tar ka faj tá ban perzisztenciára köz vet len sze lek ció ed dig nem folyt, a né met és oszt rák hegyitarka faj ta vál to za - tok te nyész té si prog ram já ban vi szont 17 éve sze lek ci ós tu laj don ság. A ala csony lét szá mú ha zai ak tív po pu lá ció kö vet kez - 1. ábra A perzisztencia értékszám évenkénti alakulása A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

11 lak tá ci ós tej men nyi ség, a te he net érő ál - lan dó kör nye ze ti ha tás, az egyed és más, nem azo no sí tott kör nye ze ti és ge ne ti kai té nye zők (sta tisz ti kai ér te lem ben ma ra - dék). Az egye dek 18,4 %-a jól, 71,6%-a kö ze - pe sen, 10 %-a gyen gén perzisztált. A vizs gált ha tá sok szig ni fi kán san (P<0,001) be fo lyá sol ták a tu laj don sá got. Az el ső lak tá ci ó ban egyen le te sebb a perzisztencia, a má so dik, har ma dik lak tá - ci ó ban ke vés bé (1. táb lá zat). A há rom lak tá ci ó ban a tej men nyi ség 3618 kg, 4306 kg és 4489 kg volt. Az el ső lak tá ci - ó ban a lak tá ci ós tej men nyi ség nö ve ke dé - sé vel na gyobb mér ték ben ja vult a perzisztencia, mint a ké sőb bi ek ben. Az el lés év sza ka szig ni fi kán san be fo lyá sol ta a tu laj don sá got (P<0,001), ami rész ben a ta kar mány ös sze té te lé vel, rész ben a nyá ri hőstresszel, té li ala csony hő mér sék let tel függ het ös sze. A lak tá ci ón ként be csült h2 ér ték en nél ma ga sabb, mert az ál lan dó kör nye ze ti ha tást a mo dell nem tar tal - maz ta. A h2 ér té kek: 0,17, 0,22 és 0,20 volt az 1., 2., és 3. lak tá ci ó ban. Ha té ko - nyabb sze lek ció vé gez he tő a 2., 3. lak tá - ci ós perzisztencia alap ján. A perzisztencia - ha bár je len tős évek kö - zöt ti vál to zást mu tat -, az 1977-2008. évek re vo nat ko zó an ja vu lás fi gyel he tő meg (1. áb ra). A ma gyar tar ka faj tá ban ha zánk ban nem folyt a tu laj don ság ra köz vet len sze lek ció, vi szont az apa ál lat - ok je len tős há nya da né met vagy oszt rák te nyész té sű, ahol 1992-től a perzisztencia sze lek ci ós tu laj don ság. Így a ja vu lás rész ben ezen bi kák s ha zai te nyész té sű iva dé ka ik hasz ná la tá ból ered, rész ben a tej ter me lés re vég zett sze lek ció kor re la tív ha tá sá nak tu laj do nít ha tó. Ter mé keny ség Az üsző és te hén iva dé kok alap ján szá mí - tott tenyészértékek meg kü lön böz te té sét több szak iro da lom in do kol ja, mert nem tel je sen ugyan azon tu laj don ság ról van szó, s el té rő ha tá sok be fo lyá sol ják. A ter - mé keny ség jel lem zé sé re az Interbull ér té - ke lé se i ben több mu ta tót al kal maz nak, ezek az üsző fo gam zá si rá ta, az üsző el ső és si ke res ter mé ke nyí té se kö zöt ti idő, ter - mé ke nyí té sek szá ma, 56 na pig vis sza 1. táblázat Az üszők maximális termékenyítésének alakulása 2000 és 2009 között 2. táblázat A tehenek sikeres fogamzásához szükséges maximális termékenyítések számának alakulása az első és nyolcadik ellés után nem ivar zók ará nya, te he nek nél az el lés és az el lés utá ni el ső ivar zás kö zöt ti idő, el lés és el ső ter mé ke nyí tés kö zöt ti idő, üres na pok szá ma, két el lés kö zöt ti idő. Auszt ri á ban és Né met or szág ban 1990 óta fo lyik a tu laj don ság ra tenyészértékbecslés, me lyet a 90 na pig vis sza nem ivar - zók szá má val jel le mez nek. A tu laj don ság 9%-ban ha tá roz za meg a tel jes tenyész - értéket. Az üsző mo dell ben fi gye lem be vett ha tá sok a te nyé szet, év-év szak, fo - gam zás ko ri élet kor, inszeminátor, ter mé - ke nyí tő bi ka és az egyed. A te hén mo dell ki e gé szül az adott lak tá ci ó be li 305-napos tej men nyi ség gel, mint fo gam zást be fo - lyá so ló ha tás sal. 8807 üsző és 20227 te - hén ter mé ke nyí té sé nek szá mát ér té kel - tünk. Csak azo kat az ada to kat vet tük fi - gye lem be, ahol az el ső el lés ko ri élet kor 410 nap nál na gyobb és 1010 nap nál ki - sebb volt, a 2000 és 2009 kö zött vizs gált idő szak ban, egy te nyé szet ben leg alább 100 ter mé ke nyí tés volt, te he nek nél az üre sen ál ló na pok szám 5 és 230 nap volt. Így az elem zés 39 te nyé szet re ter jedt ki, s a ter mé ke nyí tést 75 inszeminátor vé gez - te. Az üszők ma xi má lis ter mé ke nyí té sé - nek szá mát az 1. táb lá zat tar tal maz za. A si ke res fo gam zás hoz szük sé ges ter mé - ke nyí té sek szá má nak éven kén ti nö ve ke - dé sét ta pasz tal juk. Az üszők 67,5 %-a el - ső re fo gant. A te he nek el lés utá ni ma xi - má lis ter mé ke nyí té se i nek szá mát a 2. táb lá zat ban mu tat juk be. A te he nek si ke res fo gam zá sá hoz szük sé ges ter mé ke nyí té sek szá má nak nö - ve ke dé sét lát hat juk az el lé sek szá má nak nö ve ke dé sé vel. Az üsző fer ti li tás örök lőd he tő sé gi ér - té ke 0,03, a te hén fer ti li tá sé 0,05, me lyek az oszt rák (0,02) ér ték hez ha son ló an ala - kul nak. Azok nál a te nyész bi kák nál, ahol ren del ke zés re állt mind az üsző iva dék, mind a te hén iva dék tenyészérték, a két tenyészérték kö zöt ti ös sze füg gés 0,14, ala csony. Ala csony vol ta rész ben a tu laj - IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

12 don ság ala csony örök lőd he tő sé gi ér té ké - nek, rész ben a két tu laj don ság kü lön bö - ző sé gé nek tu laj do nít ha tó. Az el lés le fo lyá sa A ne héz el lés el ső sor ban az el ső el lés so - rán okoz gaz da sá gi vesz te sé get a holt el - lés, az el lés utá ni ál lat or vo si ke ze lés, a kés lel te tett ivar zás vagy egyéb egész ség - ügyi okok mi att. A tu laj don ság maternális (anyai) és köz vet len-apai ös sze te - vők re bont ha tó. Az anyai ha tás a me den - ce mé re tén, a ki to lá si ak ti vi tá son, a köz - vet len ha tás a bor jú mé re tén ke resz tül hat az el lés le fo lyá sá ra. Auszt ri á ban és Né - met or szág ban 1990 óta fo lyik a tu laj don - ság ra tenyészértékbecslés. Az in dex ben az el lés le fo lyá sa 2%-os, a ve té lés 5%-os súl lyal sze re pel. A 2000 és 2009 kö zött fel vé te le zett azon el lé se ket ér té kel tük, mely ben a meg szü le tett bor jú azo no sí tó val ren del - ke zett. Az el lés le fo lyá sát a te nyész tő 1- től 5-ig ter je dő tar to mány ban pon toz za, mely nek meg ha tá ro zá sát és gya ko ri sá gát a 2. táb lá zat mu tat ja be. Az 1-es 2-es kó do lá sú el lé sek ará nya 92,86 %. A szá mí tá sok so rán a 4-es és 5- ös kó do lá sú el lé se ket ös sze von tuk. Az adat ál lo mány 14 el lé sig tar tal ma zott meg fi gye lé se ket, mely ből a 7. el lé sig be - zá ró lag vet tük fi gye lem be az el lé se ket, ami az ada tok 97,7%-át érin tet te. Az el ső el lés után az egye dek 21%-át, a má so dik el lés után pe dig az egye dek 24%-át se lej - tez ték ki. Az át la gos el lés szám 2,73 volt. A vem hes sé gi idő ben kor lá tot ha tá roz - tunk meg. Azon el lé se ket ér té kel tük, ahol a vemheségi idő leg alább 260 és leg fel - jebb 300 nap kö zött volt, ki zár va a ve té - lést, a té ves apa ság meg ha tá ro zást. To - váb bi fel té tel ként ha tá roz tuk meg, hogy egy te nyé szet ben, egy év já rat ban leg - alább 10 el lést tart sa nak nyil ván, s az el - lé si kód ne le gyen azo nos. Az el lé sek 7,7%-a volt iker el lés, 0,1%-a hár mas el - lés. Csak az egyes el lé se ket vet tük fi gye - lem be. Mind ezen ki zá rá sok az adat szer - ke zet ki egyen lí tett sé gé nek ja ví tá sát cé - loz ták, mely a pa ra mé ter becs lés meg bíz - ha tó sá gát be fo lyá sol ja. Ki zá rá sok után 18932 el lés ma radt, az ere de ti adat hal - maz 56,2 %-a. Ez 5913 üszőt és 13476 te hén ada tát je len tet te. 3. táblázat Az ellés lefolyás kódjának meghatározása és gyakorisága 4. táblázat Az ivar és az ellés sorszámának hatása az ellés lefolyására A tenyészérték-becslési apa-mo dell ki - ala kí tá sa kor az oszt rák és né met hegyitarka tenyészérték-becslésben al kal ma - zott ha tá so kat vet tük fi gye lem be, az zal a ki vé tel lel, hogy a ré gió a mo dell ben nem sze re pelt. Ezek vol tak a te nyé szet-év, el - lés éve-hó nap ja, a lak tá ció sor szá ma, az élet kor hó nap ban, a bor jú ivara, az apa, a ter mé ke nyí tő bi ka, az üszőt, te he net érő ál lan dó kör nye ze ti ha tás és a ma ra dék. Az el lés le fo lyá sát, mint az anya tu laj - don sá gát ér té kel tük az üszők re és a te he - nek re kü lön-kü lön, mint iro dal mi for rá - sok alá tá maszt ják a tu laj don ság ge ne ti kai kü lön bö ző sé gét a két kor cso port ban. A ha tá sok lé nye ge sen be fo lyá sol ták az el lés le fo lyá sát. A bi ka bor jak ne he zeb - ben szü let tek meg. Az üszők ne he zeb ben el let ték meg bor ja i kat. Iro dal mi ada tok alap ján az üszők kö zel öt ször ne he zeb - ben el le nek, mint a te he nek. A má so dik és har ma dik el lés ből azo nos ne héz ség gel szü let tek meg a bor jak, s az el lé sek sor - szá má nak nö ve ke dé sé vel az el lés le fo lyá - sa egy re kön nyebb. Az üsző el lé sek örök lőd he tő sé gi ér té két 0,17-nek, a te hén el lé sek örök lőd he tő sé gi ér té két 0,08-nak ta lál tuk. Az oszt rák ér té - ke lés ben a meg fe le lő mu ta tók 0,09 és 0,03. A ha zai ál lo mány ban na gyobb a ge - ne ti kai kü lönb ség az egye dek kö zött. Több or szág a bor jak szü le té si sú lyát is fi gye lem be ve szi az el lés le fo lyá sa ér té - ke lé se kor. A szü le té si súly op ti má lis ér té - ké nek meg ha tá ro zá sa cél. A nagy súly a ne héz el lés gya ko ri sá gát nö ve li, ugyan ak - kor a bor jú nö ve ke dé si eré lye is na gyobb. A ne ve zett há rom tu laj don ság ban ki - szá mí tot tuk a tenyészérték-becsléshez szük sé ges mu ta tó kat, s a teszt fut ta tá sok után a ren del ke zés re ál ló adat ál lo mány alap ján kö zöl he tő tenyészértékeket szá - mí tot tuk a már is mert 100-as át lag ra és 12-es szó rás ér ték re sztenderdizálva. A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

Dr. Polgár J. Péter egyetemi docens - Dr. Bene Szabolcs egyetemi tanársegéd, Veszprémi Egyetem Georgikon Kar 13 XiV. húsmarhatenyésztési TAnácskozás keszthelyen Több mint 150 szak em ber fog lalt he lyet 2009. no vem ber 26-án dél előtt a Geor - gikon Kar kon fe ren cia ter mé ben, hogy részt ve gyen az im már 14. al ka lom mal meg ren de zett Húsmarhatenyésztési Ta - nács ko zá son. Az ér ke ző húsmarha tartók, - tenyésztők mel lett szá mos, a szak igaz ga - tás, ok ta tás-ku ta tás, ta kar mány- és esz - köz for gal ma zás te rü le tén dol go zó kol lé - gát is üd vö zöl het tünk. A ren dez vé nyen ki - vé tel nél kül je len vol tak a ha zai hús mar - ha faj ták te nyész tő egye sü le te i nek ve ze tői és mun ka tár sai is. Dr. Sza bó Fe renc pro fes szor üd vöz lő, meg nyi tó sza vai után Luk ács Lász ló úr, az MgSzH el nö ke tar tot ta meg a ta nács ko zás be ve ze tő elő adá sát. Is mer tet te a köl csö nös meg fe lel te tés ha zai rend sze rét és ter me lé - si fel ada ta ink ra gya ko rolt je len le gi ha tá - sa it. A nyil ván tar tá si és ENAR-hoz kap - cso ló dó el len őr zé sek ta pasz ta la ta i ról is hall hat tunk új in for má ci ó kat. Ki emel te, hogy a 2011-ben és 2013-ban vár ha tó újabb te rü le tek be épü lé se - ál lat egész ség - ügy, majd ál lat vé de lem - is mét fel ada to kat ró az ál lat te nyész té si ága za tok ban te vé - keny ke dők re. Az elő adás zá ró gon do la tai az MgSzH új struk tú rá já nak fel épí té si és mű kö dé si el ve i ről és cél ja i ról szól tak. Ezt kö ve tő en Dr. Brydl End re, a Szent Ist - ván Egye tem Állatorvostudományi Ka rá - nak ta ná ra tar tott elő adást "A ta kar má nyo - zás ha tá sa a hús hasz nú te he nek sza po ro dá - sá ra" cím mel. A mak ro-és mik ro elem el lá - tás kér dés kö rét ki emel ve rész le tes elem zést hall hat tunk a hús hasz nú te he nek kon dí ci ó - já nak és sza po ro dás bi o ló gi ai stá tu szá nak ös sze füg gé se i ről. A be mu ta tott ku ta tá sok kü lön fi gyel met szen tel tek az is tál ló zás és a le gel te tés idő sza ka alatt vár ha tó ener gia-, fe hér je-el lá tott sá gi és sav-bá zis egyen súlyt be fo lyá so ló ha tá sok nak. Meg ál la pí tot ta, hogy az is tál ló zott idő szak ban a charolais te he nek két har ma dá nál ener gia egyen sú lyi za vart, egy je len tős ré szé nél hi á nyos fe hér - je-el lá tott sá got és karotinhiányt ta pasz tal - hat tunk. A le gel te té si idő szak ra fosz for- és nát ri um-hi ány volt jel lem ző. A mik ro ele - mek kö zül kü lö nö sen a réz-, cink- és sze - lén-el lá tott ság ra kell fi gye lem mel len ni. Dr. Bak Já nos, az FVM Me ző gaz da sá gi Gé pe sí té si In té zet tu do má nyos osz tály ve - ze tő je a hús mar ha tar tást se gí tő mű sza ki le he tő sé ge ket fog lal ta ös sze. Alap ve tő meg ál la pí tá sai kö zül azt emel het jük ki, hogy a je len le gi kö te le ző fej lesz té sek túl - nyo mó ré sze a ter me lés ha té kony sá ga szem pont já ból saj ná la tos mó don im pro - duk tív nak mi nő sül nek (trá gya ke ze lés, ál - la ti köz ér zet). Ugyan ak kor csak azok a mar ha tar tók szá mít hat nak sta bil ered mé - nyes ség re, akik a költséghatékony, de pro - duk tív ter me lé si te vé keny ség fej lesz té si ol da lát is meg tud ják fi nan szí roz ni. Az is lát ha tó azon ban, hogy ma a ver seny ké pes mű sza ki-tech no ló gi ai ál la pot csak je len - tős tá mo ga tás sal va ló sít ha tó meg. Dr. Sza bó Kin ga ál lat te nyész té si re fe rens, a Föld mű ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um mun ka tár sa egy, a Ka pos vá - ri Egye tem dok to ri té má já ban foly ta tott ku ta tás ered mé nye i ről szá molt be "A ha - zai hús mar ha tar tás ver seny ké pes sé ge nem zet kö zi ös sze ha son lí tás ban" cím mel. El mond ta, hogy Ma gyar or szá gon - el len - tét ben a vi lág más or szá ga it jel lem ző specializációval - a gaz da sá gok dön tő több sé - gé ben a hús hasz nú te hén tar tás nem önál ló pro fil ja egy gaz da ság nak, ha nem más ága - za tok mel lett for dul elő. Az eu ró pai és ten ge ren tú li húsmarhatartók dön tő több - sé gé nél a vá lasz tott bor jak ér té ke sí té se a te nyész ál lat ér té ke sí tés sel ki e gé szül ve fe - de zi ugyan a köz vet len pénz ki adá so kat és az amor ti zá ci ót, azon ban nem fe de zi a kal ku lált ha szon ál do za ti költ sé get. Zász lós Ti bor el nök ve zér igaz ga tó a Me ző - fal vai Me ző gaz da sá gi Ter me lő és Szol gál - ta tó Zrt. pél dá ján eze ket a meg ál la pí tá so kat egy más fel fo gás ban, a hall ga tó sá gát ma gá - val ra ga dó len dü let tel kör vo na laz ta. Szem - lé le te sen, egy ér tel mű ten den ci ák kal mu tat - ta be, hogy a húsmarha-ágazat a tá mo ga tá - sok ál tal - és ki fe je zet ten az EU csat la ko zás óta - ter mel meg ha tá ro zó vo lu men ben jö - ve del met. A bor jú ér té ke sí té si ár be vé te le min dig alat ta ma radt és ma rad ma is az elő - ál lí tás költ sé gé nek, a mi nő sé gi te nyész ál lat ér té ke sí té se vi szont ké pez meg ha tá ro zó mér té kű jö ve del met. A ha zai húsmarhatenyésztés és mar hahús ter me lés idő sze rű kér dé se i ről Dr. Már - ton Ist ván, a Húsmarhatenyésztők és Mar - ha hús ter me lők Or szá gos Szö vet sé gé nek el nö ke tar tot ta a ta nács ko zás zá ró elő adá - sát. Meg erő sí tet te azo kat a vé le mé nye ket, ame lyek a 2013-ban vár ha tó, az Eu ró pai Unió egé szét érin tő vál to zá sok kap csán az ága zat po zí ci ó nak át gon do lá sát és erő sí té - sét szor gal maz zák. Hang sú lyoz ta a mi nél ko ráb bi, ez irá nyú fel ké szü lés meg kez dé - sét, és a kö zös ága za ti ér dek kép vi se le tet, va la mint fel lé pés fon tos sá gát. Az el hang zott elő adá sok után a ren dez - vény ha gyo má nyo san vi ta ülés sé ala kult. A kér dé se ket fel te vők ko moly há nya da va la me lyik elő adó tól várt vá laszt, de je - len tős szám ban hang zot tak el a tör vény - ho zás, szak igaz ga tás egé sze fe lé meg fo - gal ma zott el vá rá sok és ja vas la tok is. Ab - ban min den ki egyet ér tett, hogy egy sé ges ága za ti fel lé pés nél kül az egyé ni ér de kek ér vé nye sí té sé nek vaj mi ke vés esé lye van. Az ága zat szá má ra a mos ta ni idő szak a vá ra ko zás idő sza ka, mint aho gyan az ád - vent kö ze led té re utal va ezt egyik elő - adónk meg je gyez te. Ám ez a vá ra ko zás két sé ges ki me ne te lű ered mé nye ket is hoz - hat. Az EU 2013 után ra vár ha tó, az ága za - tot érin tő in téz ke dé sei rend kí vül ne héz hely zet be hoz hat ják a húsmarha tenyész - tőket. Az er re va ló fel ké szü lést már most el kell kez de ni. A ta nács ko zás szak ma i sá gát és han gu la tát kü lö nö sen az jel lem zi, hogy több hoz zá - szó ló je lez te: nem ál lunk olyan rosszul, mint aho gyan azt né há nyan fo lya ma to san kom mu ni kál ják. A húsmarha tenyésztés - ahogy ezt az el hang zott pél dák is bi zo - nyít ják - ad hat a hoz zá ér tő te nyész tő nek tisz tes meg él he tést, és je lent het hos szú tá - vú pers pek tí vát ha zánk ban is. IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

14 Polgár J. Péter - Rádli András - Kiss Balázs - Húth Balázs magyartarka borjú VágásA és kereskedelmi bontása A ha zai mar ha hús-for ga lom ban na gyon sze rény arány ban ta lá lunk bor jú húst. Ezen hú sok több sé ge koc ká zott ve gyes hús, dön tő arány ban te je lő hasz no sí tá sú ál lo má nyok ból szár ma zó bor jak féltestjeiből. A bor jú hús ma gas fe hér je tar tal ma, fi nom rostozata alap ján ki vá ló mi nő sé gű, eh hez mér ten ma gas ár szín vo na lú ter - mék. Vi lá gos szí ne alap ján jól el kü lö nít - he tő a sö té tebb tó nu sú nö ven dék ál la tok vagy ki fej lett se lejt egye dek hú sá tól. A ve vők je len tős kö re ét ter mi, ven dég lá tóipa ri kö rök ből ke rül ki. A vá gó ál lat ként hasz no su ló hús hasz - nú bor jak túl nyo mó több sé ge ex port ra ke rül, hú sa nem jut el ha zai fo gyasz tó asz ta lá ig. Így van ez a ma gyar tar ka ese té - ben is. A Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye sü le - te és a CORA Ma gyar or szág Hi per mar - ket Kft. a nö ven dék ma gyar tar kák hú sá - ból ké szí tett ter mé kek, az "ér lelt mar ha - hús" pro jekt si ke rei után to vább lé pést ke - res ve bor jú kí sér le ti vá gást vég zett. A vá - gás a Lac-Hús Kft. vá gó híd ján tör tént, a há rom bor jú egyi ke a CORA bu da ka lá szi üz le té be ke rült. Da ra bo lá sát, bon tá sát Denis Philippot úr irá nyí tá sá val vé gez ték el. A CORA fran cia üz le te i ben a bor jú ke res ke del mi ka te gó ria 8 hó na pos kor nál fi a ta labb ál la tot je lent, így a 7 és fél hó - na pos bi ka bor jú meg fe lelt en nek a kri té - ri um nak. Vá gás Az ér té kelt bi ka bor jú a derecskei te nyé - szet ből 305 kg-os zá ró súl lyal ke rült be - szál lí tás ra. 232 na pos élet tar ta ma alatt na pon ta át la go san 1315 gramm súly gya - ra po dást ért el. A vá gott féltestek együt - tes sú lya 165 kg volt, a hű lé si vesz te ség 1 kg, így a to vább ér té ke sí tett féltestek át - adá si sú lya 164 kg volt. 1. táblázat Hússzín hátszín-rostélyos metszlapon mérve 2. táblázat Húsféleségek és kitermelt egyéb kategóriánkénti súlyok A hiz la lá si vég súly ra kal ku lált vá gá si ki - ter me lés 54,9%, a vá gó híd ál tal kal ku lált net tó súly ra vo nat koz ta tott ki ter me lés 58,4%. Az EUROP mi nő sí tés "U" izmoltsági és 1 pon tos fag gyú sá gi ka te - gó ri át je lölt meg. Ez a mi nő sí tés ki vá ló vá gó hí di hasz no su lást je lez. Cson to zás A cson to zott bal féltest sú lya: 82 kg volt. A cson to zás kor mért 48 órás ph az el ső ne gyed ben 4,84, a hát só ban 4,79 volt. A hús szí nét Mi nol ta Chromaméter 410 CR szín mé rő vel tesz tel tük (1. táb lá zat). A nö ven dék ma gyar tar ka vá gó mar hák át - la gos szín ada tai az ér le lé si pro jekt ben L* 38, a* 17, b* 5 ér té ke ket mu tat tak. Ezek az ada tok egy ér tel mű en bi zo nyít ják, hogy az eb ben a kor ban vá gott bor jú hú - sa en nél lé nye ge sen vi lá go sabb, ke ve - sebb a vö rös, több a sár ga szín ár nya lat a metszlap fe lü le tén. A féltest bon tá sa, cson to zá sa fo lya - mán a CORA ke res ke del mi bon tá sá nak meg fe le lő en jár tak el. A ter mé kek a for - gal ma zás ban, a ve vők vár ha tó igé nye sze rin ti bon tás ban és elő ké szí tés ben ke - rül nek pult ba (2. táb lá zat), így nem csak sze le telt, ha nem koc ká zott és csont tal együtt elő ké szí tett ré szek is van nak a ter - mé kek kö zött (3. táb lá zat). A vá gott test mi nő sé ge szem pont já - ból meg ha tá ro zó mu ta tó a ben ne ta lál ha - tó szín hús ará nya. Az EUROP ke res ke - del mi ka te gó ria izmoltsági pa ra mé te re (ese tünk ben U) alap ján az át la gos nál jobb ér té ke ket vár tunk. Nagy súly ra hiz - lalt (600-700 kg) ma gyar tar ka nö ven dék bi kák ha son ló ada tai el érik a 70 %-os szín hús ki ter me lé si ér té ket. A cson to zá si ered mé nyek lát tán el - mond hat juk, hogy a bi ka bor jú a ha son ló ko rú és iva rú egye dek kel szem ben tá - masz tott kö ve tel mé nyek nek ki vá ló an meg fe lelt. A cson tos ter mé kek ből kal ku - lált és a csont nél kü li ter mé kek mért sú - lya (4. táb lá zat) alap ján a ki nyer he tő A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

15 3. táblázat Pecsenye-, csontos és egyéb termékek 4. táblázat Becsült színhús mennyisége a borjú féltestben szín hús szá za lé kos ará nya 67,2% volt. A féltest bon tá sa so rán a hú sos csont ér - té ke sít he tő mel lék ter mék, így a bon tás - ból szár ma zó fag gyú és ín nye se dé ke mi - ni má lis (8,29%). Re mél jük, hogy ez a tesz te lés so rán ki vá ló an sze re pelt ka te gó ria si ker rel sze - re pel a ke res ke del mi meg mé ret te tés ben is. Te nyész tő ink szá má ra a ha zai pi ac ese té ben is ver seny ké pes fel vá sár lá si árat, a fo gyasz tó nak ki emel ke dő mi nő sé - get biz to sít hat a ma gyar tar ka bor jú hú sa. Könyvajánló Bedő Sándor, Holló István és Látics György tollából, a Mezőgazda Kiadó gondozásában A borjak és a növendék üszők felnevelése című könyv. A mű részletesen tárgyalja a borjú- és növendékmarha nevelés technológiáját, a borjú emésztésélettani sajátosságait, viselkedési szokásait és a szakszerű tenyészüsző-nevelés legfontosabb technológiai elemeit. A kiváló szerzők által írt, a gyakorló állattenyésztő munkáját segítő könyv megvásárolható Budapesten a mezőgazdasági, valamint a nagyobb könyvesboltokban. IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

16 Kovács-Mesterházy Zoltán osztályvezető, ÖNPI legeltetési idõszak növelése A ta kar má nyo zá si költ sé gek csök ken té se nagy mér ték ben hoz zá já rul gaz da sá gunk ered mé nyes sé gé hez. Hús mar ha tar tás ese - té ben er re az egyik le he tő ség a le gel te té - si idő szak nö ve lé se. Mi lyen mó don tud juk a le gel te té si idő sza kot nö vel ni? Adott ál lo mány nagy - ság ese tén vagy na gyobb te rü le tet je lö - lünk ki le gel te tés re, vagy a le ge lő te rü le - te in ket in ten zí veb ben hasz no sít juk (il let - ve e ket tő öt vö ze te). A te rü let hasz ná lat in ten zi tá sá nál azon ban ne fe led jük el meg je gyez ni, hogy a húsmarhatartó gaz - da sá gok dön tő ré sze érin tett az Ag rárkör nye zet gaz dál ko dá si Prog ram gyep - gaz dál ko dá si cél prog ram ja i ban, így az in ten zív te rü let hasz ná lat (műt rá gyá zás, ön tö zés, egyes ese tek ben szer ves trá gyá - zás) kor lá to zott. Írá som ban a le gel tet he tő te rü let nagy - sá gá nak nö ve lé sé vel sze ret nék fog lal koz - ni. A le gel te té si idő szak nö ve lé sé hez el - en ged he tet len az elő re gon dol ko dás, va - gyis a le gel te té si sor rend meg ter ve zé se, szán tó föl di mel lék ter mé kek le gel te té se, gyep és te le pí tett ka szá lók má so dik nö - ve dé ké nek le gel te té se, al ter na tív le ge lők ké szí té se. Az egyik leg ál ta lá no sab ban is mert le - he tő ség a ku ko ri ca tar ló le gel te té se. En - nek ter mé sze te sen az a fel té te le, hogy sa - ját vagy a szom szé dos gaz da sá gok ter - mel je nek ku ko ri cát, s azok a le gel te tett ál la tok kal kön nyen el ér he tők le gye nek. A ku ko ri ca tar lón ta lál ha tó ta kar mány mi - nő sé ge és men nyi sé ge nagy mér ték ben függ a be ta ka rí tás tech no ló gi ai szint jé től. Az ál lat te nyész tő szem pont já ból ked ve ző a ré geb bi gép park, ugyan is több a ku ko - ri ca cső a táb lán, mely a leg ér té ke sebb a tar lón ta lál ha tó ta kar mány kom po nen sek kö zött. Min den fé le kép pen cél sze rű sza - ka szolt le gel te tést foly tat ni, 4-5 na pos sza ka szok ke rí té sé vel. A szár ma rad vány mi nő sé gé től és a ta laj ál la pot tól füg gő en kell a le gel te tett te rü let nagy sá gát meg ha - tá roz ni, ez ál ta lá ban 100 m 2 / te hén / nap. A le ge lő jó szág elő ször a cső ma rad vá - nyo kat, majd a le ve let s leg vé gül a szá rat fo gyaszt ja, ezért ér de mes sza ka szol ni, hisz így sza ka szon ként új ra és új ra van - nak táp lá ló ér ték ben bő sé ge sebb na pok. A ku ko ri ca tar ló őszi le gel te té se kor a te he - nek na pon ta mint egy 9-10 kg szá raz anya - got vesz nek fel (10% szem- 90% le vél, csu hé, szár), s ez fe de zi az egye dek ener - gia szük ség le tét, azon ban mind ezek től füg get le nül az ál lo mány kon dí ci ó ját fo - lya ma to san fi gye lem mel kell kí sér ni, s szük ség ese tén szé na vagy zab szal ma ki - egé szí tés sel kell él ni. A ku ko ri ca tar ló le - gel te té sét a be ta ka rí tást kö ve tő en mi ha - ma rabb szük sé ges el kez de ni, hisz ek kor a leg ma ga sabb a ku ko ri ca szár táp lá ló ér té - ke, ami az idő elő re ha lad tá val fo lya ma to - san csök ken, to váb bá az őszi mély szán tás biz ton sá gos el vég zé se ér de ké ben sem ta - ná csos vá ra koz ni a le gel te tés sel. A ku ko - ri ca tar ló le gel te té se a nö vény ter mesz té si ága zat nak is ked ve ző, hisz le ta ka rít ja a tar lót, szervestrágyával te rí ti be a táb lát. Nagy gyep te rü let tel, te le pí tett ka szá lók - kal ren del ke ző gaz da ság a lá bon el szá - radt fű (má so dik nö ve dék) le gel te té sé vel he tek kel nö vel he ti le gel te té si idő sza kát. Több szem pont ból elő nyös, ha egyes szán tó te rü le te ink re ma gas fű ho za mú ta - kar mány fü ve ket te le pí tünk. Igen elő nyös a ve tés for gó az Ag rár-kör nye zet gaz dál - ko dá si Prog ram szán tó föl di cél prog ram - ja i nak el éré se szem pont já ból, és nagy moz gás te ret ad a té li le gel te tés meg va ló - sí tá sá hoz. Ha son ló ered mé nye ket hoz hat a fű mag nye rés ér de ké ben te le pí tett táb la. Ilyen le het pél dá ul a nád ké pű csen kesz, hisz jó a fagy tű rő ké pes sé ge, erős le vél - ze te al kal mas sá te szi a té li le gel te tés re. An nál is in kább, mi vel a He lyes Gaz dál - ko dá si Gya kor lat gyep te rü le te ken nem en ge dé lye zi a le gel te tést, azon ban ez nem vo nat ko zik a szán tó te rü le tek re. A bun dá ban ha gyott fű - bár ke vés bé jó ta kar mány ér té kű -, ele gen dő táp lá ló anya - got biz to sít a vem hes sé gük má so dik har - ma dá ban lé vő, be állt cik lu sú te he nek nek, nö ven dék üszők nek. A té li le gel te tés azon ban több fi - gyel met és mun kát igé nyel, mint a nyá - A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

17 ri. Mi re, s mi ért kell oda fi gyel nünk? Fo lya ma to san fi gyel nünk kell az ál lo - mány kon dí ci ó ját! Nem sza bad el fe lej te - ni, hogy ez az az idő szak, ami kor nem sza bad a kon dí ci ó nak rom la nia, s ameny - nyi ben ez be kö vet ke zik, ta kar mány-ki - egé szí tés ről azon nal gon dos kod nunk kell! Mi ért ve szé lye sebb ez az idő szak? Mi vel a kör nye zet sok kal sze szé lye - sebb és hi de gebb, így az ál la tok táp lá ló - anyag-igé nye nö vek szik, s a te rü le ten ta - lál ha tó ta kar mány mi nő sé ge is sok kal hek ti ku sab ban vál to zik (eső, fagy, ta po - sás), mint ve ge tá ci ós idő szak ban. Sze les és esős idő ben ko moly MJokat (ener gi át) ta ka rít ha tunk meg ki sebb er dő sze gé lyek, bo kor cso por tok be ker te - lé sé vel. Van nak olyan szél vé dett, sok fá - val, bo kor ral te le tűz delt, eset leg holt ág - gal, kis domb bal éke sí tett le ge lő sza ka - táblázat Kukoricaszár beltartalmi értékei szok, ahon nan egész té len nem haj ta ná be az em ber a jó szá got, az az ide á lis teleltetőhelyek. Nem sza bad meg fe led kez ni a nya ló só biz to sí tá sá ról, és ar ról sem, hogy az ivó - víz ről va ló gon dos ko dás sem olyan egy - sze rű, mint nyá ron. Ne le gel tes sük "agyon" a te rü le tet, hisz ez nem csak kon dí ció rom lás sal, ha nem a te rü let tönk re té te lé vel is jár hat. Ked ve ző, ha a te le lő hely hez kö zel van az adott té li le ge lő, vagy a kö ze lé ben ki tu dunk ala kí ta ni át me ne ti te le lő he lyet (pi he nő domb, ete tő- és ita tó hely, szél vé - dett hely), így itt tud pi hen ni az ál lo mány, eset leg ki egé szí tő ta kar má nyo zás ról is tu dunk gon dos kod ni, s a kö vet ke ző ve ge - tá ci ós idő sza kig be sem kell haj ta nunk. A té li le gel te tés jó és hasz nos do log, sok ér té kes ta kar mányt tu dunk ve le meg ta ka - rí ta ni, de oko san kell hasz nál nunk, oda fi - gye lést igé nyel. A 2009. november 18-Ai DemonsTRáció nyílt levele Az AlkoTmánybíRósághoz A mai na pon 17 me ző gaz da sá gi ér dek kép vi se le ti szer ve zet fel hí vá sá ra, az ál ta luk kép vi selt több száz ezer me ző gaz da sá gi ter me lő és csa lád - ja ik jö vő je irán ti ag go da lom tól ve zet ve az Al kot mány bí ró ság szék há za előtt szer ve zett til ta ko zó de monst rá ci ón részt ve vők az aláb bi nyílt le - vél lel for dul nak az Al kot mány bí ró ság el nö ké hez és tag ja i hoz: Til ta ko zunk az el len, hogy az Al kot mány bí ró ság több mint egy éve ha lo gat ja az egy sé ges gaz da ság tá mo ga tá si rend szer be ve ze té sé ről el fo ga - dott tör vény el len a köz tár sa sá gi el nök ál tal be nyúj tott ki fo gá sok el bí rá lá sát. El fo gad ha tat lan nak, a me ző gaz da ság, a vi dék jö vő je irán ti kö zöm bös ség vagy tu da tos idő hú zás je lé nek tart juk, hogy a bí ró ság sa ját köz le mé - nye sze rint is egy év után még csak a prob lé ma fel tá rá sát tűz te na pi rend re. Ért he tet len és mond va csi nált prob lé ma an nak a kér dés nek a meg - vá la szo lá sa, hogy amit az Eu ró pai Unió jog sza bá lyai alap ján 17 tag or szág, köz tük két új tag ál lam al kal maz, mi ért üt köz ne a ma gyar al kot - mány ba? Meg győ ző dé sünk, hogy en nek a kér dés nek a meg vá la szo lá sa nem jo gi fel ké szült sé get, ha nem szán dé kot kí ván, míg ez a jo gász ko - dás az egye nes ál lás fog la lás el ke rü lé sét lep le zi. Szá munk ra ez élet be vá gó, a meg szer zett jo ga in kat érin tő kér dés. El vár juk, ál lam pol gá ri jo gun kon kö ve tel jük, hogy az Al kot mány bí ró ság tel - je sít se a kö te le zett sé gét a jog biz ton ság vé del mé re. A tör vé nyek min den, az ál lam pol gár ok pén zé ből fenn tar tott ál la mi szer ve zet től meg kö ve - te lik, hogy fel ada ta i kat ren del te té sük nek meg fe le lő en, a köz ér de ket szem előtt tart va tel je sít sék. Az Al kot mány bí ró ság sem he lyez he ti ma gát a jog ál la mi ság alap ve tő kö ve tel mé nye fö lé csak azért, mert a jog al ko tók ed dig nem vol tak ké pe sek vagy nem akar ták sza bá lyoz ni a mű kö dé - sét. A de monst rá ci ó val és a nyílt le vél lel nem a bí ró ság dön té sét kí ván juk be fo lyá sol ni. Ugyan ak kor meg győ ző dé sünk, hogy az Al kot mány bí ró ság nem hoz hat az Eu ró pai Unió kö zös ag rár po li ti ká ját meg ha tá ro zó sza bá lyok kal el - len té tes dön tést. Az is dön tés azon ban, és ezért óri á si fe le lős ség ter he li a bí ró sá got, ha a ha lo ga tás sal tény le ge sen meg aka dá lyoz za a tör vény ha tály ba lé pé sét és ez zel a ma gyar me ző gaz da sá got olyan pá lyá ra ta szít ja, ami a ter me lés és a ter me lők tönk re té tel éhez ve zet. Ezért is mé tel - ten kér jük, hogy en nek a fe le lős ség nek a tu da tá ban mi e lőbb tel je sít se al kot má nyos kö te le zett sé gét, és hoz za meg a dön té sét! Nem ke rült vol na sor er re a fel lé pés re, ha az Al kot mány bí ró ság el nö ke ké ré sünk re al kal mat adott vol na ar ra, hogy köz vet le nül is mer tes sük az el já rás sür ge té sé nek in do ka it. En nek hí ján kény sze rül tünk ar ra, hogy nyil vá no san kö ve tel jük a tisz tes sé ges el já rás hoz va ló ál lam pol gá ri jo - gunk ér vé nye sü lé sét. Bu da pest, 2009. no vem ber 18. Cu kor ré pa Ter mesz tők Or szá gos Szö vet sé ge; Húsmarha-tenyésztők, Mar ha hús ter me lők Or szá gos Szö vet sé ge; Juh Ter mék ta nács; Ma gyar Ag - rár ka ma ra; Ma gyar Ál lat te nyész tők Szö vet sé ge; Ma gyar Juh-, és Kecs ke te nyész tők Szö vet sé ge, Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye sü le te, Ma gyar Szür ke Szar vas mar hát Te nyész tők Egye sü le te, Hol stein Fríz Te nyész tők Egye sü le te, Ma gyar Do hány ter me lők Or szá gos Szö vet sé ge; Ma gyar Pa raszt szö vet ség; Ma gyar or szá gi Rizs ter mesz tők és Fel dol go zók Or szá gos Szö vet sé ge; Me ző gaz da sá gi, Er dé sze ti és Víz ügyi Dol go zók Szak - szer ve ze ti Szö vet sé ge; Mák ter me lők és Ter me lés szer ve zők Or szá gos Szö vet sé ge; Me ző gaz da sá gi Szö vet ke zők és Ter me lők Or szá gos Szö vet - sé ge; Tej Ter mék ta nács; Vá gó ál lat és Hús Ter mék ta nács IX. évfolyam 4. szám A MAGYARTARKA w 2009. tél

18 magyartarka Tenyészbikák szaporítóanyagának árjegyzéke érvényes: 2010. január 1-tõl A MAGYARTARKA w 2009. tél IX. évfolyam 4. szám

Vegyen részt Ön is a 2010-es VIII. Tarka Fotópályázaton!