Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola munkavállalóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2013. május
T A R T A L O M J E G Y Z É K A szabályzat célja, hatálya... 3 A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE... 3 Felelősség az okozott kárért... 3 A megőrzési felelősség... 3 Több munkavállaló együttes felelőssége... 3 Felelősség a leltárhiányért... 4 JOGKÖVETKEZMÉNYEK A MUNKAVÁLLALÓ KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSÉÉRT... 5 Fegyelemsértés... 5 Károkozás... 6 A fegyelemsértés kivizsgálása... 6 Eljárás nem súlyos fegyelemsértés esetén... 7 Eljárás súlyos fegyelemsértés esetén... 7 A fegyelmi jogkör gyakorlója... 8 Fegyelmi intézkedések... 8 Jogorvoslatok... 9 Záró rendelkezések... 9 2/9
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola munkavállalóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló Szabályzatát a Nemzeti Felsőoktatásról szóló, 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseinek, valamint a Főiskola hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével a Szenátus az alábbiak szerint állapította meg: A szabályzat célja, hatálya 1. (1) A munkavállalók fegyelmi és kártérítési felelősségének szabályozása a hatályos jogszabályok alapján. 2. (1) A szabályzat személyi hatálya a Főiskola valamennyi munkavállalójára, tárgyi hatálya a Főiskola valamennyi tevékenységére kiterjed. A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE Felelősség a szándékosan, gondatlanságból vagy kötelezettség mulasztásból okozott kárért 3. (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével vagy elhanyagolásával illetve a tőle elvárható gondosság elmulasztásával okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell megtéríteni. (3) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható. A megőrzési felelősség 4. (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. (3) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (4) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Több munkavállaló együttes felelőssége 5. (1) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. 3/9
(2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. (3) A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek. (4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták. Felelősség a leltárhiányért 6. (1) A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. (2) A leltárhiányért való felelősség feltétele a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés. 7. (1) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. (2) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam. 8. (1) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni. (2) A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. (3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. (4) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. (1) A Főiskola állapítja meg 4/9 9. a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el, b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló kötelezettségeket. (2) A munkavállalót az (1) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell. (3) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A Főiskola, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. (4) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg meg kell hallgatni. 10. (1) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltárhiány teljes összegéért felel. (2) A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. (3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi. 11. A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak. JOGKÖVETKEZMÉNYEK A MUNKAVÁLLALÓ KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSÉÉRT Fegyelemsértés 12. (1) Fegyelemsértést követ el, aki a munkavégzésre vonatkozó szabályokban foglaltakat és utasításokat megszegi. Munkáját gondatlanul, hanyagul, késedelmesen vagy a szóbeli/írásbeli vezetői utasítások figyelmen kívül hagyásával végzi. (2) A fegyelemsértés lehet: a) súlyos, ha: i) alkalmas a Főiskola jó hírnevének a csorbítására, ii) bűncselekményt vagy súlyosabb szabálysértést valósít meg, iii) a 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott titoktartási kötelezettségét megszegi, illetve ha nem tartozik a fenti törvény hatálya alá, üzemi vagy üzleti titoksértést követ el, akár a Főiskola, akár az üzleti partner vonatkozásában, 5/9
iv) a munkavégzésre, illetve a munkavédelemre vonatkozó fontos szabályt szeg meg. v) gondatlanságból, hanyagságból, az elvárható gondosság elmulasztásából adódóan a főiskola anyagi vagy egyéb érdekeit súlyosan veszélyezteti. b) nem súlyos, ha a Főiskola további tevékenységét, anyagi és egyéb érdekeit nem sérti, nem veszélyezteti. (3) Súlyos fegyelemsértés különösen: a) A Főiskola sérelmére elkövetett bűncselekmény. b) Az üzleti partner, illetve a hallgató sérelmére elkövetett bűncselekmény. c) Olyan egyéb bűncselekmény elkövetése, amely a Főiskolánál történő munkavégzéssel összeegyezhetetlen. d) A Főiskola jó hírnevét sértő magatartás. (Külső személyek vagy az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozók, hallgatók vonatkozásában egyaránt.) e) A Főiskola gazdasági, szakmai vagy egyéb érdekeinek jelentős veszélyeztetése. f) Károkozás a Főiskolánál (amely nem bűncselekmény). g) Összejátszás a konkurenciával, h) Engedély nélküli munkavállalás. i) Összeférhetetlenség (a Munka Törvénykönyve szerint). j) A munkavédelmi szabályok súlyos megszegése. k) Igazolatlan mulasztás, munkahelyről való indokolatlan eltávozás. l) Önhibájából munkavégzésre képtelen állapotban jelentkezik munkára, vagy önhibájából a munkavégzés alatt kerül ilyen állapotba. m) Kábítószer, kábítószer jellegű, kábítószerpótló anyagok fogyasztása. n) Alkoholizmus. o) A munkahelyi vezető indokolt és releváns utasításainak be nem tartása. p) A munkavégzésre, magatartásra, munkavédelemre vonatkozó szabályok megsértése. Károkozás 13. (1) Tartozhat a súlyos, vagy a nem súlyos fegyelemsértések közé, (2) Lehet a) szándékos. A szándékos károkozás minden esetben súlyos fegyelemsértésnek minősül. (13. (3) f)) b) és gondatlan károkozás. A fegyelemsértés kivizsgálása 14. (1) A fegyelemsértés kivizsgálása elsősorban a közvetlen munkahelyi vezető feladata. 6/9
(2) A teljes munkaügyi/humánpolitikai hatáskört gyakorló a kivizsgálást saját hatáskörébe vonhatja, illetve a kivizsgálásra bármelyik munkavállalót kijelölheti. Eljárás nem súlyos fegyelemsértés esetén 15. (1) A fegyelemsértést elkövető munkavállalót szóban meg kell hallgatni. (2) Ha a meghallgatás során elismeri a fegyelemsértés tényét, az illetékes vezető a fegyelmi intézkedést írásban rögzíti, dátumozza és aláírja. Az eljárás ugyanez, ha azt állapítja meg, hogy fegyelemsértés nem történt, és az eljárást megszünteti. (3) A fegyelemsértést elkövető munkavállaló a fegyelmi intézkedés mértéke ellen panasszal élhet, amelyet az intézkedést hozó felettes vezetője bírál el. A rektor döntése ellen fellebbezés nincs, a munkavállaló a döntés ellen a bírósághoz fordulhat. (4) Ha a munkavállaló panasszal nem él, a döntés jogerőssé válik. (5) Az iratot ezt követően a munkavállaló személyi anyagában kell elhelyezni. Ha fegyelemsértés nem állapítható meg, az iratot irattárba kell helyezni. (6) Ha a munkavállaló a fegyelmi intézkedés mértéke ellen panasszal él, a panasz elbírálásában illetékes vezető döntését követően kell az előző pontban leírtakat végrehajtani. (7) Amennyiben a fegyelemsértést elkövető munkavállaló a fegyelemsértést tagadja, az alapiratban foglaltakkal nem ért egyet, vagy az ügyben a meghallgatáskor megadott határidőig semmiféle nyilatkozatot nem tesz, az eljárást a súlyos fegyelemsértésekre vonatkozó szabályok alapján kell lefolytatni. (8) Ha több munkavállaló együttesen követett el fegyelemsértést és a kivizsgálás egy eljárásban történik, minden érintett munkavállaló személyi anyagában el kell helyezni az alapirat egy példányát, a másolatokon feltüntetve azt, hogy az eredeti irat kinek a személyzeti dossziéjában van elhelyezve. Eljárás súlyos fegyelemsértés esetén 16. (1) A 16. -ban foglaltakat az alább meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A fegyelmi eljárásnak nem akadálya, ha a cselekmény miatt más szerv (rendőrség, szabálysértési hatóság, munkavédelmi felügyelőség, stb.) is eljárást folytat. A fegyelemsértés ténye a más szerv által folytatott vizsgálattól függetlenül is megállapítható, és fegyelmi intézkedés hozható. (3) A fegyelemsértést elkövető munkavállaló meghallgatásáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A meghallgatáson a Főiskola képviseletében legalább két személynek kell jelen lenni, közülük egyik a jegyzőkönyvvezető. (4) A meghallgatott személlyel a meghallgatás előtt közölni kell, hogy milyen ügyben lesz meghallgatva. (5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatott személy által elmondottak lényegét. Nyilatkoztatni kell a fegyelemsértés elkövetésének bizonyítékaira vonatkozóan. Ha a fegyelemsértést elkövető az ügyben semmiféle nyilatkozatot nem tesz, ezt a tényt írásban rögzíteni kell. Továbbá azt is, ha a jegyzőkönyvet nem hajlandó aláírni. (6) A jegyzőkönyvet, annak elkészülte után a jelenlévők elolvassák, és ha a leírtakkal egyetértenek, aláírják. A jegyzőkönyvvezetőnek és a meghallgatottnak minden oldalt alá kell írnia. (7) Ha tanúk meghallgatása szükséges, erről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni. 7/9
(8) A tanút a (4) bekezdésben foglaltakon túl figyelmeztetni kell, hogy: a) Nem köteles az ügyben nyilatkozatot tenni, ha azzal önmaga vagy hozzátartozója által elkövetett bűncselekményre vagy fegyelemsértés elkövetésére utalna. b) A BTK. 238. és 239. -ban meghatározott hamis tanúzás következményeire. (9) A Szabályzat 13.- (3) bekezdés j), l), és m) alpontjaiban meghatározott esetekben, továbbá, ha bármely súlyos fegyelemsértés esetében az ittas vagy bódult állapot az elkövetésben közrejátszott, a 16/1986. (XII. 17.) EüM. rendelet, valamint a 22/1991. (XI. 15.) NM. rendelet alapján a munkavállaló orvosi vizsgálata rendelhető el. (10) A fegyelmi eljárás anyagához csatolni kell a beszerzett egyéb bizonyítékokat (iratok, okiratok, szakértői vélemény, tárgyi bizonyíték, stb.). (11) A tényállás tisztázását követően a fegyelmi jogkör gyakorlója határozattal dönt a fegyelmi intézkedésről. A határozatot a fegyelemsértést elkövető meghallgatási jegyzőkönyvében is rögzíteni lehet. Ugyanígy kell eljárni, ha az eljárás során fegyelemsértés nem állapítható meg, és a fegyelmi eljárást megszüntetik. Amennyiben a munkavállaló a fegyelmi intézkedésről szóló határozat átvételét vagy a meghallgatási jegyzőkönyvbe foglalt határozat aláírását megtagadja, azt postai úton kell részére kézbesíteni. (12) A határozat a 16. (4) (5) bekezdéseknek megfelelően válik jogerőssé és végrehajthatóvá. A határozat egy példányát a munkavállaló személyzeti dossziéjában el kell helyezni, kivéve, ha fegyelemsértés nem állapítható meg. A fegyelmi jogkör gyakorlója 17. (1) A nem súlyos fegyelemsértések esetében a közvetlen munkahelyi vezető, a súlyos fegyelemsértések esetében a rektor gyakorolja a fegyelmi jogkört. Fegyelmi intézkedések 18. (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése esetére a Főiskola kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. (2) Hátrányos jogkövetkezményként a munkaviszony megszűntetése vagy a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit módosító, hátrány állapítható meg. (3) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. (4) A fegyelmi jogkör gyakorlója által hozható fegyelmi intézkedések: a) Szóbeli figyelmeztetés b) Írásbeli figyelmeztetés c) végső figyelmeztetés d) áthelyezés e) a Munka Törvénykönyv szerint nem kötelezően adandó juttatásokból való kizárás. f) a fizetés maximum 25%-ának visszatartása legfeljebb három hónapi időtartamra. 8/9
(5) A (4) bekezdés a-c) alpontban meghatározott intézkedés általában a nem súlyos fegyelemsértések, míg a d) f) pontokban meghatározottak a súlyos fegyelemsértések esetén alkalmazhatók. (6) A súlyos fegyelemsértés megalapozhatja a felmondást a Főiskola részéről. Jogorvoslatok 19. (1) A fegyelmi intézkedés kihirdetésével egyidejűleg a munkavállalót fel kell világosítani a jogorvoslati lehetőségekről. (2) Amennyiben a munkavállaló a kiszabott fegyelmi intézkedés ellen panaszt jelent be, azt az intézkedést hozó vezető közvetlen felettese bírálja el, a panasz hozzáérkezésétől számított tíz napon belül. Döntéséről mind a panaszt benyújtó munkavállalót, mind a döntést hozó vezetőt írásban értesíteni kell. Döntése ellen további panasznak nincs helye, de a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Záró rendelkezések 20. (1) Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Nftv. a Ptk., valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásai alapján kell eljárni. (2) Jelen szabályzat felülvizsgálatát a vonatkozó jogszabályok változásakor kell elvégezni, de legalább évente felül kell vizsgálni. (3) Jelen szabályzatot a Szenátus a 2013. május 28-i ülésén SZH 13.05.28/07 sz. határozatával elfogadta. (4) A Szabályzat hatályba lép 2013. június 3. napjától. 9/9