JELENTÉS a Csongrád Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

JELENTÉS a Csongrád Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0426 2004. június

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1002-7/29/27/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Benkéné dr. Lavner Klára számvevő tanácsos Fülöp László számvevő tanácsos A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az önkormányzati korlátozottan forgalomképes törzsvagyon-gazdálkodás vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok 2000. évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében sorszáma 0108 0128 0317 0318 0321 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 13 1.A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 13 1.1.A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége 13 1.2.A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége 16 1.3.A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége 17 1.4.A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdasági és számviteli feladatellátás területén 19 1.5.A bizonylati rend szabályszerűsége 20 1.6.A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége 21 1.7.A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége 22 1.8.Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége 25 1.9.A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége 27 1.10.A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása 28 1.11.A költségvetés egyensúlyi helyzete 30 1.12.A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 30 1.13.A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 32 2.Az egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 33 2.1.A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 33 2.2.Az egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai 35 2.3.A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása 37 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése 38 3.1.Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése 38 3.2.A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 40 3.3.A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 41 3.4.A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 42 1

MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat 2002. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Dr. Frank József úr, a Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele (1 oldal) 2

BEVEZETÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet vagyongazdálkodási rendelet SzMSz ügyrend a Csongrád Megyei Önkormányzat vagyonáról és a gazdálkodás egyes szabályairól szóló 11/1996 (IX. 18.) számú rendelet a Csongrád Megyei Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1999 (V. 10.) számú rendelet a Csongrád Megyei Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1999 (V. 10.) számú rendelet 7. számú melléklete a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalának működési szabályzatáról és ügyrendjéről Országos Egészségbiztosítási Pénztár Állami Számvevőszék Csongrád Megyei Közgyűlés Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke Csongrád Megyei Önkormányzat főjegyzője OEP ÁSZ Közgyűlés Önkormányzat Közgyűlés elnöke Főjegyző Önkormányzat hivatala Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Pénzügyi bizottság Csongrád Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága Tulajdonosi bizottság Csongrád Megyei Közgyűlés Tulajdonosi Bizottsága Értékelési utasítás Csongrád Megyei Közgyűlés főjegyzőjének a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalának értékelési szabályzatáról szóló 2002. IV. 12-i utasítása Illetékhivatal Közgazdasági osztály ESzCsM Csongrád Megyei Illetékhivatal Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalának Közgazdasági Osztálya Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 3

BEVEZETÉS JELENTÉS a Csongrád Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint Csongrád Megye Önkormányzatának gazdálkodását az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága a V-1002-7/2003. számú ellenőrzési program alapján vizsgálta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az Önkormányzat által ellátandó feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e. Az ellenőrzött időszak: a 2002. év, valamint a 2003. I.-III. negyedév, az 1.7., 2.1-2.3., 3,2-3.4. ellenőrzési programpontok esetében a 2000-2002. évek, és 2003. I-III. negyedév. Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található. Területe 4,3 ezer km 2, 60 településében 436 ezer lakos él. A megye lakosságának 72,3%-a nyolc városban lakik, melyek közül Szeged és Hódmezővásárhely megyei jogú város. A községek átlagos lélekszáma 2240 fő, az országos átlag 2,5-szerese. A 40 tagú Közgyűlés munkáját kilenc állandó bizottság, és az Önkormányzat hivatalának 147 fős apparátusa segítette. A 2002. évi választást követően a Közgyűlés elnökének és a főjegyző személye nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 30 önállóan gazdálkodó és három részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működ- 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

BEVEZETÉS tet, amelyekben a különböző szakmai és gazdasági feladatokat 3589 fő látta el. Az Önkormányzat 2003. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszege 14 431 millió Ft, a könyvviteli mérlegének főösszege a 2002. év végén 12 408 millió Ft volt. 6

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés az 1999-2002 közötti valamint a 2003-2006. közötti évekre szóló gazdasági program meghatározásával teljesítette az Ötv-ben előírt erre vonatkozó kötelezettségét. Az Önkormányzatnál 2002. évre szóló költségvetés előkészítése, a tervezés és a költségvetési rendeletalkotás folyamata a törvényi előírásoknak megfelelő volt. A költségvetési koncepció tervezetét a Közgyűlés bizottságai megtárgyalták, a költségvetési koncepció előterjesztése tartalmazta a Pénzügyi bizottság írásos véleményét. A költségvetési rendelettervezet előkészítése során, és a költségvetési javaslat kidolgozására vonatkozó Ámr-ben foglalt előírások ellenére az Önkormányzat hivatalához rendelt három részben önálló költségvetési intézmény bevételi előirányzatának tervezetét a rendelettervezet nem tartalmazta. Az 2002. évi költségvetési rendelettervezethez a Pénzügyi bizottság véleményét csatolták. A költségvetésben a felhalmozási hiány előirányzatként hitel felvételt terveztek, amelynek igénybevételére nem került sor. A 2002. évi költségvetés, tartalmazta a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, szabályokat. A költségvetési és zárszámadási rendelettervezet az előírt mérlegeket, kimutatásokat tartalmazta, de a Közgyűlés az Áht. előírását megsértve rendeletben nem határozta meg a költségvetés és a zárszámadás során tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A Közgyűlés a 2002. évre vonatkozó költségvetési rendeletét öt alkalommal, összesen 20,3%-kal módosította. Két intézmény a költségvetés végrehajtási szabályai között előírt előirányzat módosítási határidőt túllépve módosította az átvett pénzeszközök előirányzatát. A költségvetési rendelet év közbeni módosításairól vezetett analitikus előirányzat nyilvántartás áttekinthető és hiteles dokumentumokkal alátámasztott. A zárszámadási rendeletben szereplő önkormányzati szintű módosított előirányzatokat a teljesítési adatok nem haladták meg, de egy költségvetési szerv 0,9 millió Ft-tal túllépett egy kiemelt kiadási jogcímet. Az előirányzat túllépés okait az Önkormányzat hivatala vizsgálta, felelősségre vonás nem történt. Az Önkormányzat hivatala rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal, valamint ügyrenddel. Az ügyrend tartalmazza a feladatokat, azok ellátásáért felelős szervezeti egységet, a munkafolyamatba épített ellenőrzési követelményeket. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítésigazolás az Ámr-ben foglalt előírásoknak és az összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelt. A főjegyző kialakította és szabályozta az Önkormányzat hivatala számlarendjét, számviteli politikáját és elkészítette az annak részét képező szabályzatokat. A jelentős összegű hiba nagyságát a mérlegfőösszeg 2%-ában jelölték meg a számviteli politikában. A jelentős összegű hiba nagyságának aránya magas, 7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK figyelembe véve a közpénzekkel történő gazdálkodással szembeni szigorú elszámolási igényt. A leltározási és selejtezési szabályzat, valamint az éves költségvetési rendelet részletezi a leltározási feladatokat. A Vhr-ben foglalt lehetőség alapján a Közgyűlés a költségvetési szerveknél az eszközök legalább háromévenkénti teljes körű, mennyiségi felvételezéssel történő leltározását írta elő. A források leltározásának szabályait a Vhr-ben előírtak ellenére nem határozták meg. Az Önkormányzat hivatalának bizonylati rendjét a főjegyző szabályozta. Az Önkormányzat hivatala a költségvetés végrehajtása során a törvény által előírt alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő bizonylatokat alkalmazott. A bizonylatokat a teljesítések szakmai igazolását követően érvényesítették. A gazdasági események utalványozása és ellenjegyzése a Vhrben előírtakkal összhangban megtörtént. A gazdasági események számviteli nyilvántartásban történő rögzítése során a számviteli alapelvek érvényesültek. A törzsvagyon nyilvántartásáról elkülönítéséről a számvitelben és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszterben gondoskodtak. Az analitikus és főkönyvi könyvelés, valamint az ingatlanvagyon kataszter egyezősége 2002. végén nem volt biztosított, mert a számviteli nyilvántartás az ingatlanok esetéebn 35 millió Ft-tal magasabb bruttó értéket mutatott ki, mint az ingatlanvagyon kataszter. A 2002. évi leltározási kötelezettséget a leltározási szabályzatban, valamint a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai között előírtak szerint összesítő kimutatás alapján elvégezték. Az üzemeltetésre átadott eszközök és források leltározását nem szabályozták, de azok leltározása megtörtént. Az értékcsökkenés elszámolásánál a jogszabályi előírásokat betartották. A vagyonnal való gazdálkodás szabályait a Közgyűlés vagyongazdálkodási rendeletével megalkotta. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket, valamint az eszközök törzsvagyonba és forgalomképes besorolásának szempontjait, a forgalomképesség szerinti besorolás módjait meghatározták. A vagyongazdálkodásról szóló rendelet előírásai az üzemeltetésre átadott eszközökre nem terjedtek ki. A követelésről való lemondást, valamint a vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházás módját, eseteit az Áht. 108. (2) bekezdésében foglaltak alapján szabályozták. Az Önkormányzat eszközeinek értéke a 2000. évről a 2002. évre 52%-kal növekedett, ezen belül az immateriális javak 37%-kal, a tárgyi eszközök 81%-kal, a forgóeszközök és a pénzeszközök 52,7%-kal növekedtek. A tárgyi eszközök állományának növekedését a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok számviteli nyilvántartás szerinti értékének megállapítása okozta. A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékvesztésének elszámolási szabályozása megtörtént. Értékvesztés elszámolására 50%-os mértékben két pénzügyi befektetés esetében indokoltan került sor. A követelés állomány 2002. év végi felülvizsgálatát elvégezték, értékvesztés elszámolására nem került sor. Az Önkormányzat által ellátott feladatok és azokhoz rendelkezésre álló saját pénzforrás összhangja biztosított volt. A költségvetési beszámolók 2000-2002. évi teljesítési adatai alapján, önkormányzati szinten minden évben a kiadások teljesítéséhez a szükséges források rendelkezésre álltak. Felhalmozási célú kiadásoknál minden évben hiányt mutatott ki a költségvetésben az Önkormányzat. Az év során a működési célú bevételek átcsoportosításával biztosítot- 8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ta a hiányzó forrást. Hitelt az Önkormányzat nem vett fel, több évre szóló kötelezettsége a 2002. évben keletkezett az ESzCsM kórház konszolidációs programjához kapcsolódóan, a kapott összeg törlesztése 2004. évtől esedékes. A tervezett 2002. évi feladatok zavartalan ellátása és a biztonságos gazdálkodás érdekében a főjegyző likviditási tervet készített, azt szükség szerint aktualizálta. A főjegyző a kötelezettségvállalás nyilvántartás tartalmát és formáját szabályozta. Az Önkormányzat által céljelleggel juttatott alapítványi támogatások 33,3%- nál megsértették az Ötv. előírásait, mert a Közgyűlés elnöke, illetve bizottságai döntöttek a támogatásról. A céljelleggel átadott támogatások 3,6%-ában megsértették az Áht. előírásait, mert nem írtak elő számadási kötelezettséget. A támogatásban részesült szervezetek a folyósított összegek felhasználásáról az Áht-t megsértve az esetek 48%-ában nem számoltak el. Olyan szervnek is folyósítottak támogatást, amely azt megelőzően nem tett eleget számadási kötelezettségének. Az Önkormányzat a benyújtott elszámolások, bizonylatok alapján ellenőrizte a támogatás felhasználását, helyszíni ellenőrzést nem végzett az elszámolást elmulasztókat az Áht. előírását megsértve nem szólította fel a számadási kötelezettség teljesítésére, nem intézkedett a visszafizetési kötelezettség érvényesítéséről. A céljelleggel, nem szociális ellátásként adott támogatásokról vezetett analitikus nyilvántartásokból nem állapítható meg a támogatás tételszáma, a döntéshozó személye, a megállapodás kötés ténye, a számadási kötelezettség határideje, annak teljesítése, illetve a felhasználás és elszámolás ellenőrzésének elvégzése. Az Önkormányzat a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzéseinek feladat és hatásköreit rendeletben szabályozta. A Kbt. előírását megsértve szabályozták a döntéshozatalt, mivel azt nem személyhez rendelték, hanem a bíráló bizottság hatáskörébe utalták. A közbeszerzésekre előírt értékhatárt elérő beszerzéseknél a közbeszerzési eljárást szabályosan folytatták le, kivéve a közbeszerzési eljárást lezáró döntéshozatalt, mivel személy helyett bizottság döntött. Az elnök az előírt határidőn belül nyújtotta be a Közgyűlés részére a főjegyző által előkészített zárszámadási rendelettervezetet, amely a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon készült. A Közgyűlés zárszámadási rendeletében jóváhagyta a költségvetési intézmények 2002. évi pénzmaradványát, a felhasználható, az intézménytől elvont, valamint feladattal terhelt bontásban, megállapítása az Ámr. előírásainak megfelelt. Az Önkormányzat kötelező feladatellátását elsősorban a 30 önállóan, és három részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervén keresztül, ezen túlmenően gazdasági, illetve közhasznú társaságai, közalapítványa útján szervezte meg. A Közgyűlés nem tekintette át és nem értékelte a non-profit szervezetek, az egyéni és társas vállalkozások feladatellátásában betöltött szerepét, eredményességét. Az önként vállalt feladatok finanszírozásába külső forrásokat nem vont be az Önkormányzat, azok ellátására fordított kiadások nem veszélyeztették a kötelező feladatok ellátását. Az Önkormányzat beruházásai során az új épületeinek építésénél, valamint azokban a meglévő épületekben, ahol átalakítás, felújítás volt, megvalósította a mozgásukban korlátozott személyek biztonságos, akadálymentes közlekedésének lehetőségét. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosí- 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tásáról szóló törvényben előírtak teljesítésére felmérést készítettek. A végrehajtást megkezdték, de a törvényben előírt feladatok teljesítéséhez a szükséges pénzügyi forrás nem biztosított. Az önkormányzati hivatal informatikai rendszerének szabályozottsága nem kialakított. Nem készítettek informatikai stratégiát, adatvédelmi szabályzatot és katasztrófa elhárítási tervet. Az informatikai rendszer program részletezésű hozzáférési jogosultsági rendszerét, az engedélyezési jogköröket nem rögzítették. Az Önkormányzat hivatalának intézményi ellenőrei éves ellenőrzési terv alapján látták el felügyeleti ellenőrzési feladataikat. A 2002. évi normatív állami támogatások intézményi adatszolgáltatásának ellenőrzése a 2003. évben megtörtént. A 2001. évi normatív hozzájárulások elszámolásához az alapdokumentumok tételes felülvizsgálatát az intézményeknél nem végezték el. Az ellenőrzési feladatok ellátását két közszolgálati jogviszonyban lévő ellenőrrel valósították meg. Évente a tervezett nyolc intézmény átfogó költségvetési ellenőrzése megvalósult. Az ellenőrzésekről készült jelentések megfelelő információt adtak a Közgyűlésnek, az ellenőrzött intézményeket segítették a hibák kijavításában. A Közgyűlés a Htv-ben előírt kötelezettségének előterjesztés hiányában az Önkormányzat hivatalának ellenőrzése tekintetében nem tett eleget, csak a költségvetési intézmények ellenőrzésének tapasztalatait tekintette át az éves költségvetési beszámolók, zárszámadások keretében. Az Önkormányzat hivatalában az Ötv., a Htv., valamint a Áht. előírását megsértve nem alakították ki a függetlenített belső ellenőrzés szervezeti kereteit, működési szabályait. Az Önkormányzat hivatalánál hivatali belső ellenőrzési feladattal megbízott személy nem volt alkalmazásban. Az Ötv. előírása szerint az Önkormányzat hivatalának vezetője a főjegyző, ezért rá vonatkozik az Áht. előírása, amely szerint a költségvetési szerv vezetője felelős a belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért. Az Önkormányzat a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval teljesítette, összeférhetetlenség nem állt fenn. A könyvvizsgáló a költségvetési beszámolókat korlátozás nélküli, hitelesítő záradékkal látta el. Az ÁSZ korábbi ellenőrzéseiről készült jelentések közül két esetben a megfogalmazott javaslatok alapján intézkedtek a hiányosságok megszüntetésére. Négy vizsgálat javaslatai intézkedés hiányában nem hasznosultak. Így nem került sor a normatív állami hozzájárulások ellenőrzési rendszerének kialakítására, a közoktatási megyei feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet nem bővítették az oktató-nevelő munka minőségével kapcsolatos elvárásokkal, valamint elmaradt a részvények nyilvántartásának kiegészítésével kapcsolatos javaslatok megvalósítása. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. terjessze a főjegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Áht. 118. -ában előírt, a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmának meghatározására vonatkozó rendelettervezetet; 2. intézkedjen annak érdekében, hogy a költségvetés végrehajtása során a kötelezettségvállalás az Áht. 12/A. (1) bekezdésében rögzítettek szerint a költségvetési intézményeknél a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig terjedjen; 3. a szabályszerű költségvetési gazdálkodás biztosítása céljából: a) b) gondoskodjon arról, hogy a céljelleggel juttatott nem szociális jellegű támogatások esetében az Áht. 13/A. (2) bekezdésében előírt számadási kötelezettség előírása, teljesítése, valamint a számadás és a felhasználás ellenőrzése megtörténjen; biztosítsa, hogy az alapítványok támogatásánál minden esetben a Közgyűlés döntsön az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontban foglaltaknak megfelelően; 4. kezdeményezze a főjegyző felelősségre vonását az önkormányzati hivatal függetlenített belső ellenőrzésének elmulasztása miatt a Htv. 140. (1) bekezdés e) pontjában és az Áht. 97. -ában előírtak alapján; a munka színvonalának javítása érdekében 5. kezdeményezze, hogy az ÁSZ jelentést a Közgyűlés tárgyalja meg, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; a főjegyzőnek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezet elkészítése során az Ámr. 29. (1) bekezdés a) pontjában előírtak betartása érdekében arról, hogy az Önkormányzat hivatalához rendelt részben önálló intézményeinek bevételei a költségvetési rendelettervezetben bemutatásra kerüljön; 2. kísérje figyelemmel az intézmények előirányzat gazdálkodását, túllépés esetén a Htv. 140. (1) bekezdés e) pontjában biztosított jogkörében eljárva vizsgálja meg annak okát és indokolt esetben tegyen javaslatot a felelősségre vonásra; 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. terjessze a Közgyűlés elé az Önkormányzat közbeszerzésekről szóló 10/1996. (V. 24) számú rendeletének módosítását annak érdekében, hogy a Kbt. 31. (3) bekezdésének megfelelően a döntést személy hozza meg; 4. szervezze meg és működtesse az Áht. 97. (1) bekezdés, valamint a Htv. 140. (1) bekezdés e) pontja alapján az Önkormányzat hivatalának függetlenített belső ellenőrzését, tartsa be az Áht. 121/A. (3) bekezdésében foglaltakat; 5. gondoskodjon az ingatlanvagyon kataszter és a számviteli nyilvántartás egyezőségéről, a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő előírásaira figyelemmel; 6. biztosítsa az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások esetében az Áht 13/A. (2) bekezdésének betartását, intézkedjen annak érdekében, hogy olyan szervezetnek ne folyósítsanak támogatást, amely azt megelőzően nem tett eleget számadási kötelezettségének, nem számolt el a támogatással, továbbá az elszámolást elmulasztókat szólítsa fel számadási kötelezettségük teljesítésére, intézkedjen a visszafizetési kötelezettség értényesítéséről; 7. egészítse ki a leltározási és selejtezési szabályzatot a források, valamint az üzemeltetésre átadott eszközök leltározási feladataival a Vhr. 37. (5) bekezdés előírására figyelemmel; a munka színvonalának javítása érdekében 8. az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások esetében: a) b) biztosítsa, hogy az analitikus nyilvántartásából a támogatások tételszáma, a döntéshozó személye, a megállapodás-kötés ténye az Áht. 13/A. (2) bekezdésében előírt számadási kötelezettség határideje és annak teljesítése, valamint a felhasználás és az elszámolás ellenőrzésének elvégzése megállapítható legyen; intézkedjen annak érdekében, hogy a támogatások rendeltetésszerű felhasználását lehetőség szerint a helyszínen ellenőrizzék; 9. gondoskodjon az informatikai stratégia és a katasztrófa elhárítási terv, valamint adatvédelmi szabályzat elkészítéséről; 10. rögzítse az informatikai rendszer program részletezésű hozzáférési jogosultsági rendszerét és az engedélyezési jogköröket; 11. biztosítsa a számviteli politikában a jelentős összeg nagyságrendjének olyan meghatározását, hogy az segítse a közpénzekkel történő gazdálkodás és szigorú elszámolás követelményének érvényesülését. 12. kísérje figyelemmel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében előírt, a középületek akadálymentessé tételét, tekintettel a 2005. január 1-i teljesítési határidőre; 13. biztosítsa az állami hozzájárulások és támogatások ellenőrzését. 12

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR- SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A Közgyűlés az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglaltakat betartva az 1999-2002. évekre vonatkozó középtávú célkitűzéseit tartalmazó gazdasági programját a 36/1999. (IV. 29.) határozatával jóváhagyta. A gazdasági program a megye adottságait figyelembe véve négy éves időszakra tartalmazta az Önkormányzat legfontosabb feladatait, célkitűzéseit, a területfejlesztés, az egészségügy, a gazdálkodás a humán közszolgáltatás és a nemzetközi kapcsolatok területén. A gazdasági programban foglaltak végrehajtásáról készített beszámolót a Közgyűlés a 68/2002. (IX. 13.) számú határozatával fogadta el, továbbá a megválasztandó Közgyűlés számára ajánlásokat fogalmazott meg. A 2002. évben megválasztott Közgyűlés az SzMSz 10. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a megbízatásának időtartamára, a 2003-2006. évekre a 40/2003. (IV. 24.) számú határozatával elfogadott gazdasági programban határozta meg fő célkitűzéseit, a feladatok rangsorolását. A program célkitűzései a területfejlesztési, pénzügyi, gazdálkodási, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, közoktatási, közművelődési, sport, turisztika- idegenforgalom feladatainak ellátásával megvalósuló együttműködés területeinek meghatározásával kapcsolatosak. A főjegyző által elkészített a 2002. és 2003. évekre vonatkozó költségvetési koncepció tervezeteket a Közgyűlés elnöke az Áht. 70. -ában előírt november 30 ai, valamint a választás évére vonatkozóan december 15 ei határidőt betartva 2001. november 15-én, illetve 2002. december 15-én terjesztette a Közgyűlés elé. Az előterjesztéseket megelőzően a Közgyűlés bizottságai a koncepció tervezeteket megtárgyalták. A költségvetési koncepció előterjesztése tartalmazta a Pénzügyi bizottság írásos véleményét az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően. A Közgyűlés a 101/2001. (XI. 15.) számú határozatával fogadta el az Önkormányzat 2002. évre vonatkozó költségvetési koncepcióját, amelyben számba vette a várható önkormányzati bevételeket, kiadásokat az ellátandó feladatok tükrében. A 2002. évre várható bevételeket jogcímenként csoportosították, külön részletes kimutatatásban a bevételek 70%-át kitevő központi költségvetésből 13

származó támogatásokat és az szja-t. A kiadásokat működési és fejlesztési szempont szerint vették számításba. A koncepció 216 millió Ft költségvetési, fejlesztési forráshiánnyal számolt, ezért a Közgyűlés alapvető irányelvként az intézmények működőképességének a biztosítását tűzte ki célul. Az intézmények zavartalan működése érdekében prioritásként határozta meg a koncepció a fejlesztési feladatok megvalósíthatóságának egyedi mérlegelését a teherbíró képesség függvényében, a fejlesztési kiadásokkal kapcsolatos pályázati lehetőségek kihasználását, a működési-fejlesztési egyensúly fenntartását. A 2002. évre vonatkozó költségvetési rendelettervezet előkészítése során, ezen belül az Önkormányzat hivatala és az intézmények kiadási és bevételi előirányzatainak meghatározásakor, a költségvetési javaslat előirányzatainak számszerű kimunkálását az Ámr. 26. -ában előírtak szerint végezték el. A rendelettervezetek javasolt előirányzatait a tervévet megelőző év eredeti előirányzatából kiindulva, a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosítva, továbbá az előirányzati többlettel növelve munkálták ki. Az Áht. 71. (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján a Közgyűlés elnöke a költségvetési rendelet tervezet benyújtásakor bemutatta a több éves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásai, beleértve a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait. A 2002. évre vonatkozó költségvetési rendelettervezetben szereplő intézményenkénti kiadási, bevételi előirányzatokat, és létszám irányszámokat az intézmények vezetőivel folytatott egyeztető tárgyalásról készített feljegyzésben foglaltakkal támasztották alá, betartva az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtakat. A 2002. évre vonatkozó költségvetési rendelettervezetet a Közgyűlés a 16/2001. (XII. 30.) számú rendeletével 12 328 millió bevételi és kiadási főösszeggel fogadta el. A rendelettervezetet a Közgyűlés bizottságai köztük a Pénzügyi bizottság megtárgyalták. A rendelettervezet beterjesztésekor az Áht. 71. (2) bekezdésében foglaltak alapján a Közgyűlés döntött azokban a kérdésekben, 2 amelyek a tervezett előirányzatokat megalapozták. A rendelettervezet előterjesztéséhez a könyvvizsgáló írásos jelentését, és a Pénzügyi bizottság véleményét tartalmazó dokumentumot csatolták, betartva az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtakat. A Közgyűlés Önkormányzati szinten működési hiány nélküli költségvetést fogadott el a 2002. évre, a felhalmozási kiadások és bevételek egyensúlyát 91 millió Ft fejlesztési hitel előirányzat tervezésével teremtette meg. A költségvetési rendelettervezet, illetőleg a jóváhagyott költségvetési rendelet szerkezete, tartalma nem felel meg az Ámr. 29. (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, mert a három, részben önálló költségvetési intézmény bevételi előirányzatait nem tartalmazta. 2 Létszám és személyi juttatás, élelmezési normák, térítési díjak az előirányzat évközi módosításának szabályai, képviselők tiszteletdíja és költségtérítésének rendje. 14

A Közgyűlés az Önkormányzat hivatalának kiadásai között a 30 millió Ft általános tartalékon kívül összesen 162 millió Ft előirányzatot különített el céltartalék címén. A 2002. évi költségvetési rendeletben a jogszabályi előírásokkal összhangban szabályozták a költségvetés végrehajtásával összefüggő alábbi kérdéseket: az intézmények előirányzat-módosítási hatáskörének gyakorlását az Ámr. 53. (4) bekezdésben előírtak szerint; a Közgyűlés elnökének felhatalmazását a tervezett fejlesztési célú hitel felvételére; a pénzmaradvány felhasználásának szabályait, az Ámr. 66. (6) bekezdésében előírtakkal összhangban; a felhalmozási célú hitel felvételét, valamint az átmenetileg szabad pénzeszköz rövid lejáratú betétként való elhelyezését az Áht. 8/A. (1)-(3) bekezdés előírására figyelemmel. A Közgyűlés az Áht. 74. (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján előirányzat felhasználási hatáskört engedett át, illetőleg egyes előirányzatokra rendelkezési jogosultságot biztosított a bizottságok és a Közgyűlés elnöke részére. A Közgyűlés az átruházott hatáskörben hozott döntésekről történő beszámolás rendjét előírta. A költségvetési rendelettervezet tartalmazta az Áht. 118. -ában előírt mérlegeket, kimutatásokat, de a Közgyűlés az Áht. 118. -ában előírtakat megsértve rendeletben nem határozta meg a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A Közgyűlés a 110/2002. (XII. 19.) számú határozatával fogadta el a 2003 évre vonatkozó költségvetési koncepcióját, melyben az előző, 2002. évi tervezési módszertan szerint számba vette a várható bevételeket és kiadásokat. Az Önkormányzat 2003. évi költségvetés tervezési folyamatában, az előterjesztett rendelettervezet tartalmára, szerkezetére vonatkozóan a 2002. évi költségvetés készítésének folyamatára az előzőekben rögzített megállapítások és hiányosságok 3 változatlanul megismétlődtek. A 2/2003. (III. 3.) számú jóváhagyott 2003. évi költségvetés 14 273 millió Ft bevételi és 14 431 millió Ft kiadási főösszeget, és a 158 millió Ft felhalmozási célú hitel tervezetet tartalmazott. Az Önkormányzat 2002. év 2003. évi elfogadott költségvetési rendeletei alapján a költségvetési szervek részletesen kimunkálták költségvetéseiket. A Közgazdasági osztály az intézmények részletes költségvetési előirányzatait számszakilag és tartalmilag ellenőrizte, és az Ámr. 43. (3) bekezdésében előírtak- 3 Három részben önálló költségvetési szerv bevételi előirányzatait nem tartalmazta, valamint a Közgyűlés rendeletben nem határozta meg a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. 15

nak megfelelően továbbították a TÁH részére. A költségvetésről szóló adatszolgáltatás számszakilag egyezik a Közgyűlés által elfogadott költségvetéssel. 1.2. A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A Közgyűlés a 2002. évre vonatkozó költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat 12 328,2 millió Ft-ról 14 832,4 millió Ft-ra 2504,2 millió Ft-tal növelve összesen öt alkalommal módosította. A főösszeget érintő módosítások az eredeti előirányzat 20,3%-át tették ki. A költségvetési előirányzatok módosítására előterjesztett rendelettervezetek az eredeti előirányzatokat tartalmazó rendelet megváltoztatására irányultak. A 2002. évi költségvetés előirányzatait az Ámr. 53. (6) bekezdésében foglaltakat betartva, a Közgyűlés utolsó alkalommal a 2003. február 28- án tartott ülésén alkotott 1/2003. (III. 3.) számú rendelettel módosította. A Közgyűlés a 2002. évi költségvetésnek a 2003. február 28-án tartott ülésen hozott 1/2003. (III. 3.) számú rendelettel történő módosítása során az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglaltakat betartotta. Az Önkormányzat intézményei közül kettő a költségvetés végrehajtási szabályai között előírt utolsó előirányzat módosítási határidő (december 31.) után módosította az átvett pénzeszközzel előirányzatait. Az előirányzat-módosításokat hitelt érdemlően alátámasztották, ezek megalapozását tartalmazó iratokat rendezetten, áttekinthetően tartották nyilván. A Közgyűlés döntését igénylő előirányzat változások indokát belső feljegyzésekkel támasztották alá, illetve a Közgyűlés döntését nem igénylő, központi költségvetési kapcsolatokból eredő változásokat leiratok igazolták. A költségvetési rendelet módosítására benyújtott előterjesztések megfelelő részletezettségűek voltak, melyek alapján a Közgyűlés a beterjesztett módosítási javaslatokat jóváhagyta. A költségvetési előirányzatokat, azok módosításait, önkormányzati szinten, azon belül költségvetési szervenként, illetve kiemelt előirányzati bontásban áttekinthető, ellenőrizhető módon tartották nyilván. Az Önkormányzat hivatalának költségvetési előirányzatait számítógépes könyvelési programmal is rögzítették, e nyilvántartási rendszer keretében biztosított volt az előirányzatok változásának, és a teljesítések folyamatos, naprakész követése. A 2002. évi költségvetési beszámoló, illetve zárszámadási rendelet alapján a módosított kiadási kiemelt előirányzatokat önkormányzati szinten nem lépték túl. Egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény az Áht. 12/A. (1) bekezdésében foglaltakat megsértve egy kiemelt kiadási előirányzat jogcímet túllépett. A Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-rendelőintézet a kiemelt felhalmozási kiadás előirányzatát 809 ezer Ft-tal lépte túl. Az előirányzat túllépés oka a rekonstrukciós beruházás során előre nem látható munkák többlet költsége volt. Az Önkor- 16

mányzat hivatala a túllépés okait vizsgálta, a felelősségre vonás eszközével nem élt. Az Önkormányzat a 2003. évi költségvetéséről és annak végrehajtásáról a költségvetési gazdálkodás 2003. évi szabályairól szóló 2/2003. (III. 3.) számú rendeletét a 2003. évben öt alkalommal módosította. 4 A módosítások következtében 19,8%-kal 14 431 millió Ft-ról 17 291 millió Ft-ra 2860 millió Ft összeggel módosult az önkormányzat 2003. évi költségvetése. 1.3. A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A Közgyűlés 7/1999. (V. 10.) számú rendeletével fogadta el az SzMSz-t, és ezen belül az Önkormányzat hivatalának ügyrendjét. Az Önkormányzat hivatala mint önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv az Ámr. 10. (4) bekezdésében előírt szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Az Önkormányzat hivatalának ügyrendje tartalmazza az Önkormányzat hivatalának irányításával, vezetésével összefüggő feladatokat, felsorolja a belső szervezeti egységek jogállását és feladatait, a munkavégzéssel kapcsolatos munkafolyamatba épített munkakörönként ellátandó ellenőrzési feladatokat. Az Önkormányzati hivatal gazdálkodása lebonyolításának rendjét, a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának módját a Közgyűlés elnöke és a főjegyző az 1/1996. (XI. 1.) számú együttes utasításban (továbbiakban: utasítás) szabályozta. Az utasítás 1996. évtől változatlan tartalommal hatályos a helyi sajátosságokat az ellátandó teljes folyamatra kiterjedően, az összeférhetetlenségi előírásokra is figyelemmel tartalmazza a gazdálkodási jogkörök szabályait. Az utasításban szabályozták a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés és érvényesítés rendjét. Az utasítás 2. számú melléklete tartalmazza a felhatalmazások alapján a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési jogkörrel rendelkező személyek felsorolását, az aláírási mintákkal együtt. A Közgyűlés elnöke kötelezettségvállalásra, utalványozásra az alelnököket felhatalmazta. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a főjegyző távolléte esetére az aljegyzőt felhatalmazta. A felhatalmazott köztisztviselők gazdálkodási jogkörrel kapcsolatos utalványozási jogköre az Önkormányzat hivatalában a dologi kiadások kifizetésének elrendelése esetén egy millió Ft egyedi értékhatárig terjedt. Az 50 ezer Ft alatti előzetes írásbeliséghez nem kötött kötelezettségvállalás nyilvántartásának formáját és rendjét az Ámr. 134. (4) bekezdésében foglaltakat betartva szabályozták. Az utasítás 1. számú melléklete tartalmazza az Ámr. 135. (3) bekezdésében foglalt előírásainak megfelelően a szakmai teljesítés igazolásának módját és az azt végző személyek kijelölését. Meghatározta azokat a feltételeket, amikor a szakmai teljesítések igazolására külső szakértőket kell igénybe venni. 4 Az Önkormányzat 4/2003. (IV. 3.) számú, a 6/2003. (VI. 30.) számú, a 10/2003. (IX. 30.) számú, a 13/2003. (XI. 30.) számú, a 15/2003. (XII. 22.) számú rendeletei. 17

Az érvényesítésre jogosult személyeket írásban bízták meg e feladatok végzésével. Az érvényesítéssel megbízott személyek az Ámr. 135. (2) bekezdésében előírt képesítéssel rendelkeznek. A gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök gyakorlására történt felhatalmazások során, illetve a kijelöléseknél figyelemmel voltak a kötelezettségvállalás, utalványozás és ezek ellenjegyzője, valamint az érvényesítőre és a szakmai teljesítés igazolójára vonatkozó az Ámr. 135. (5) bekezdésében, illetve az Ámr. 138. (1)-(3) bekezdésében előírt összeférhetetlenségi szabályokra. A felhatalmazás alapján kötelezettséget vállalókat, illetve ellenjegyzési jogkört gyakorlók a jogkör gyakorlásáról beszámoltak a felhatalmazóknak. A Htv. 140. (1) bekezdésének c) pontját figyelembe véve a főjegyző kialakított az Önkormányzat hivatalának és az intézményeknek a számviteli rendjét, a költségvetési szervekre vonatkozó előírások betartásával. Az Önkormányzat hivatala rendelkezik a Vhr. 8. (3) bekezdés alapján kialakított számviteli politikával. A számviteli politikában szabályozták, hogy mit tekintenek megbízható és valós összkép kialakításánál, valamint a kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítését befolyásoló lényes információnak. A jelentős összegű hiba nagyságát a mérlegfőösszeg 2%-ában jelölték meg, amely az Önkormányzat hivatala 2002. évi könyvviteli mérlegének főösszege alapján 248,2 millió Ft volt. A jelentős összegű hiba aránya magas, figyelembe véve a közpénzekkel történő gazdálkodással szembeni fokozott és szigorú elszámolási igényt. Szabályozták az értékcsökkenés összegének elszámolása, az értékpapírok forgóeszközként, vagy befektetett eszközként való minősítésénél követendő eljárás követelményeit. A 2002. évtől szabályozták a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés és azok visszaírásának módját. A leltározási és selejtezési szabályzatban a Vhr. 37. (5) bekezdésében foglaltak alapján állapították meg az eszközök és források leltározásával és selejtezésével kapcsolatos feladatokat. A leltározási és selejtezési szabályzat a leltározás végrehajtási szabályaként a szellemi termékek, befektetett pénzügyi eszközök, valamint a raktári készletek esetében írja elő az évenkénti mennyiségi leltározás elvégzését, a többi eszköz esetében a Vhr. 37. (3) bekezdésében foglaltak ellenére évente a nyilvántartások egyeztetésével történő leltározási kötelezettséget tartalmazza. Leltározásra vonatkozóan hiányos előírást tartalmaz a 2002. és a 2003. évben is a költségvetési rendelet 6. (4) bekezdése, mely szerint az eszközök teljes körű, mennyiségi felvételezéssel történő leltározását legalább háromévenként kell elvégezni, azonban a források leltározására sem a leltározási és selejtezési szabályzat, sem a költségvetési rendelet, a Vhr. 37. (5) bekezdésében foglaltak ellenére nem tartalmaz előírást. Az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásával kapcsolatos feladatokat a Vhr. 37. (5) bekezdésében foglaltak ellenére nem határozták meg. A szabályozás keretében meghatározásra kerültek a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok, a leltári egységek kijelölése, a leltározás módja, az értékelés szabályai, a leltározás bizonylatainak köre, a feldolgozás módja, a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítő összesítő kimutatás tartalma, formája, a leltárellenőrzés, a leltár különbözetek megállapításának, rendezésének módja, a mérlegben értékkel 18

nem szereplő kis értékű tárgyi eszközök leltározásának ideje, módja. A leltározási és selejtezési szabályzat rendelkezik a feleslegessé vált vagyontárgyak feltárásának rendjéről, az elavult, tönkrement eszközök és készletek hasznosításának, selejtezésének módjáról. Az eszközök és források értékelésére vonatkozó értékelési utasítás tartalmazza az eszközök és források értékelésének szabályait. Ennek keretein belül az utasítás meghatározza az eszközök beszerzési értékébe beszámítandó kifizetések, ráfordítások tartalmát, megnevezését, az értékvesztés elszámolásának és az értékvesztés visszaírásának elveit, módszereit. Az Önkormányzat hivatala saját kivitelezésben beruházási tevékenységet nem végez, rendszeresen terméket nem állít elő, nem értékesít, szolgáltatást nem nyújt, ezért önköltség számítási szabályzat készítésére nem kötelezett. A pénzkezelési szabályzat tartalmazza a bankszámla és a készpénz forgalmára vonatkozó szabályokat, a bankszámlák és pénztár kapcsolatrendszerét, készpénz felvételének szabályait, a készpénz szállításának, őrzésének, kezelésének, ellenőrzésének rendjét, az ezekkel kapcsolatos munkaköröket, feladatokat, kötelezettségeket. A szabályzat kitér a pénztáros helyettesítésének, az utólagos elszámolásra kiadott összegek nyilvántartásának, elszámolásának, a házipénztáron kívüli pénzkezelés, továbbá az értékpapírok nyilvántartásának és őrzésének rendjére. A házipénztár keretösszegét a napi pénztárzárás alkalmával 500 ezer Ft-ban határozták meg. Az Önkormányzat hivatala a Vhr. 49. -ában foglaltak alapján a számlarendet elkészítette, mely az alkalmazott főkönyvi számlák megnevezését, tartalmát, a főkönyvi számla értékváltozásának jogcímeit, alapbizonylatait, az ezekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, vezetését az előírásokkal összhangban tartalmazza. A számlarendben meghatározták az évközi egyeztetési feladatokat, és a zárlati teendőket is. A számlarendben a számlavezető pénzintézetnél nyitott bankszámlákat felsorolták. A számlavezető bank aláírás-bejelentő nyomtatványa alapján tartalmazza a bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét. 1.4. A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdasági és számviteli feladatellátás területén A Közgazdasági osztály köztisztviselőinek munkaköri leírásaiban részletesen meghatározták a dolgozók feladat,- hatás,- és jogkörét, ezen belül az egyeztetési feladatokat, a munkafolyamatba épített ellenőrzéseket. Az Önkormányzat hivatalánál a munkaköri leírásokban a felhatalmazások alapján végzendő ellenőrzési feladatok meghatározásra kerültek. A kötelezettségvállalás ellenjegyzője az Ámr. 134.. (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, ellenőrizte a kiadás jogszerűségét, a költségvetési előirányzat meglétét. 19

Az érvényesítéssel megbízott dolgozók a kiadások teljesítésének, és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az Ámr. 135. (1) bekezdést figyelembe véve okmányok alapján ellenőrizték és érvényesítették a gazdasági műveletek jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, az előírt alaki követelmények betartását. Az Ámr. 137. (3) bekezdése szerint a 134. (7)-(8) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával az utalványozások ellenjegyzői ellenőrizték az előirányzat rendelkezésre állását, az utalványozás szabályszerűségét, az érvényesítés és szakmai teljesítésigazolás megtörténtét. A pénztárellenőr az ellenőrzés elvégzését a pénztári bizonylatokon aláírásával dokumentálta. A bizonylatokat a kijelölt dolgozó érvényesítette, ellenjegyezte, utalványozta. A pénztár napi zárlati feladatainak elvégzését a pénztárellenőr ellenőrizte és aláírásával igazolta. Az Önkormányzat hivatalának házipénztárában a pénztárellenőrzést elvégezték. Az érvényesítést az Ámr. 135. (1) bekezdésében, az ellenjegyzést a 137. (3) bekezdésében előírtak szerint elvégezték. Az érvényesítés során ellenőrzésre került a gazdasági műveletek jogosultsága, a fedezet megléte, az utalványozások ellenjegyzése alkalmával megbizonyosodtak arról, hogy azt az arra jogosult személy végezte-e. A szigorú számadás alá vont nyomtatványok, nyilvántartása kezelése a pénzkezelési szabályzatban foglaltakkal összhangban van. A készpénzforgalomhoz kapcsolódó gazdasági eseményeket rögzítő szigorú számadású pénztár bizonylatok nyilvántartása naprakész, pontos. A gazdasági eseményeket rögzítő, banki bizonylatok a gazdálkodási jogkörök előírásainak megfeleltek. A szakmai teljesítések igazolása a bank- és pénztárbizonylatokon megtörtént. 1.5. A bizonylati rend szabályszerűsége A gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok megfeleltek a Számv. tv. 166. (2) bekezdés és a 167. (1) bekezdésében előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A banki átutalásoknál és jóváírásoknál figyelembe vették a gazdálkodási jogosítványokra vonatkozó előírásokat. Az utalványozás az Ámr. 136. (2) bekezdés előírásának megfelelően az arra felhatalmazottak végezték. A pénztári bevételezések és kiadások 96,6%-ánál betartották a gazdálkodási jogosítványokra vonatkozó központi és helyi előírásokat 3,4%-nál nem történt meg az utalványozás. A kifizetések elrendeléséhez utalványrendeletet alkalmaztak, amelyeken aláírásokkal jelezték az utalványozás és az ellenjegyzés elvégzését. Az érvényesítő az utalványrendeletet is aláírta, annak ellenére, hogy a csatolt dokumentumokon végezte el az érvényesítési feladatokat. 20

Az utólagos elszámolásra kiadott előlegek kezelése megfelelt a Pénzkezelési szabályzatban foglaltaknak, a készpénzforgalom során a kiadott előlegekről a megadott határidőben elszámoltak az előleget felvevők. Az Önkormányzat hivatalában a bevételeket és kiadásokat tartalmuknak megfelelően, az előírt szakfeladatokon számolták el. A könyvvezetés a számviteli előírásoknak megfelelően rendezett formában történt. 1.6. A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartási rendszerét a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások együttese és az ingatlanok esetében ezen túlmenően az ingatlanvagyon kataszter biztosítja. Az Önkormányzat hivatalánál a Vhr. 20. (1) bekezdésében foglaltak alapján üzemeltetésre átadott eszközként mutatták ki azokat az önkormányzati tulajdonban lévő eszközöket, amelyek üzemeltetését más gazdálkodó szervre bízták. Az üzemeltetésre átadott eszközök az Önkormányzat hivatalának számviteli nyilvántartásában, mérlegében szerepeltek. Ezen eszközök 2002. évi leltározását az Önkormányzat hivatala egyeztetéssel végezte el, melyet összesítő kimutatással támasztottak alá. Az analitikus és a főkönyvi könyvelés, valamint az ingatlanvagyon kataszter adatainak egyeztetéseit az Önkormányzat hivatala elvégezte. Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásai alapján, a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékét megállapították. Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásokat folyamatosan vezették. Az ingatlanvagyon kataszter 6210 millió Ft bruttó értékadata a számviteli nyilvántartás 6245 millió Ft bruttó értékadatától 35 millió Ft-tal eltért, mert a teljesen, nullára leírt nettó nyilvántartási értékű ingatlanok bruttó értékének ingatlanvagyon kataszterben történő nyilvántartásba vételét nem végezték el 2002. december 31-i fordulónappal. Az ingatlanvagyon forgalomképesség szerinti elkülönített nyilvántartásáról az ingatlanvagyon kataszterben, és a számviteli analitikus nyilvántartásokban gondoskodtak. A vagyongazdálkodási rendelet 3. -a tartalmazta a vagyonelemek felsorolását, korlátozottan forgalomképes, forgalomképes bontásban. Az egyes vagyonelemek törzsvagyonba való besorolása, valamint a forgalomképesség megállapítása a vagyongazdálkodási rendelet 5. -a alapján, a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének figyelembe vételével történt. Az ingatlanvagyon kataszterben a vagyon jellege és forgalomképessége szerint a törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes csoportosítását elvégezték. 21