KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

2012 KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat 3950 Sárospatak, Comenius út 18. Készítette: Timkó László Lektorálta: Info Trade Hungary Bt. Projekt Menedzsment Iroda

Tartalomjegyzék 1.Általános adatok...2 2.Bevezetés...3 2.1.Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat...3 2.2. A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat környezet egészségügyi szempontból dióhéjban...4 3. A hulladékgazdálkodás főbb alapelvei, levegővédelemre vonatkozó általános szabályok...4 3.1. A hulladékgazdálkodás főbb alapelvei...5 3.2. A levegővédelemre vonatkozó általános szabályok...5 4. A hulladékkeletkezés értékelése...6 4.1. Hulladékkeletkezés-kezelés értékelése...6 5. A légszennyezés vizsgálata, értékelése...8 5.1. Fűtés a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatnál...8 5.2. Biológiai légszennyezők...9 6. Zajszennyezésre tett javaslatok Sárospatakon... 10 7. Vízminőség javítására tett javaslatok Sárospatakon... 11 8. Következtetések... 12 9. Értékelés... 13 Fogalmak... 14 Alkalmazott jogszabályok... 15 Felhasznált irodalom... 17 1

1.Általános adatok SÁROSPATAK CSALÁDSEGÍTŐ ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOGÁLAT A kockázatértékelés időpontja: 2012.09.15. Az értékelt cég (intézmény) megnevezése: Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat Címe: 3950 Sárospatak, Comenius út 18. A kockázatértékelésben részt vett: - Molnár Marianna intézményvezető - Timkó László munka-tűz és környezetvédelmi megbízott Az intézmény tevékenységei: - családsegítő szolgáltatás - gyermekjóléti szolgáltatás - pedagógiai szakszolgáltatás TEÁOR: 85.20 Településazonosító törzsszám: 27474 A település igazgatási rangja: város Kistérségi kódja: 31107 A település átlaglétszáma: 13000 fő A munkahelyi átlaglétszám: 20 fő Foglalkozás egészségügyi osztály: C Munka veszélyességi osztály: III Tűzvédelmi osztályba sorolás: D A településünk elhelyezkedése: Sárospatak, Magyarország keleti csücskében, a zempléni térségben elhelyezkedő történelmi múltú város. Északi részről a 37-es főút felől közelíthető meg. A déli tájegység a Bodrogköz nevű terület. Keleti irányból 12 km-re Szlovákia van a szomszédságban. A környezetünkben jellemzően tiszta, friss a levegő, melyet a hegyvidéknek köszönhetünk. 2

A munkavégzés környezete: Az állomány egy része az intézmény bejelentett címén lévő épületben, a többiek külterületen, valamint Sárospatak kistérségében végeznek munkát. 2.Bevezetés A sárospataki Önkormányzat Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat vállalta, hogy betartja, illetve amennyiben lehetséges, túlteljesíti a környezetvédelmi jogszabályokban rögzített előírásokat. A cél az, hogy a környezettudatos magatartás erősítésével a település egyik olyan intézménye lehessen a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat, amely példaként szolgálhat a város többi munkáltatójának. Az ilyen magatartás azt eredményezi, hogy a város lakói otthonosabban, jobb közérzettel élhetnek a településen. A munkahelyekre vetítve ugyanez vonatkozik. Azok a munkáltatók, akik a tevékenységükből kifolyólag valamilyen formában károsítják a környezetet, a munkavállalók, illetve a lakosság egészségét is károsítják. Ezért fontos, hogy a tevékenységet vizsgálva átgondoljuk, hogyan tudnánk a szennyezőanyag termelődést és kibocsátást csökkenteni. Ezért az intézmény elkészíti ezt az elemzést, amiben láthatóvá válik az, hogy a jogszabályi előírásokat betartják-e, ha hibák vannak, akkor milyen intézkedések meghozatala szükséges ahhoz, hogy a munka során valóban környezettudatosan tudjanak dolgozni. Jelen értékelésben azt fogjuk bemutatni, hogy a Sárospatakon működő Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységében milyen környezetvédelemmel kapcsolatos tényezők fordulnak elő, és az azokkal kapcsolatos jogszabályi előírások hogyan érvényesülnek. Ahhoz, hogy már az elején tiszta képet lássunk, röviden bemutatjuk a szolgálat munkáját, és az épületről mint a munkahelyről is szót ejtünk. 2.1.Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény nevében benne van a segítés szó. Munkavállalóik segítséget próbálnak nyújtani a lakosság azon részének, akik erre rászorulnak. Ahhoz, hogy a segítségnyújtás megfelelő legyen, különféle szakmai képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatnak. A munkavállalók között vannak pszichológusok, családgondozók a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatnál, valamint a pedagógiai szakszolgálatnál, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok, gyógytestnevelők, ügyviteli dolgozók és takarító. Az átlaglétszám 20 fő. A munkatársak egy része a munkaidőben az intézményen kívül is 3

dolgozik: külterületen, illetve a kistérség oktatási intézményeiben. Kijárnak azokhoz a családokhoz, személyekhez, akik a gondjaikat nem, vagy csak részben tudják megoldani, segítenek az ügyek intézésében. Az intézmény másik egysége pedig a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek diagnosztikáját és fejlesztését, terápiáját végzi. Az épület, amiben ez a maroknyi szakember dolgozik, valamikor egy családi ház volt. Most a szobák különféle irodaként funkcionálnak, ahol az adminisztrációs munkákat és a családgondozást végzik, illetve a terápiákat, fejlesztéseket végeznek. Az épület szomszédságában orvosi rendelő, lakóépületek, és a Művelődés Háza van. 2.2. A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat környezet egészségügyi szempontból dióhéjban A zajhatás megfelel a belvárosi környezetnek. Sem a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatból, sem a szomszédságában lévő épületekből zaj nem szűrődik ki. A város ezen területén semmilyen környezetkárosító tevékenységet nem végeznek, 50 méteres körzetben található az Iskolakert több hektáros parkja, valamint A Művelődés Háza melletti park. A munkatársak sem találkoznak olyan folyamatokkal, ami környezetkárosító lenne, hiszen változó helyeken szellemi munkát végeznek. Az épületen belül, mivel iroda jellegű a belső kialakítás, csupán a fűtéshez használt kazán működését tudjuk környezetvédelmi szempontból vizsgálni, illetve hulladékkezelés szempontjából a takarítási folyamat során használt tisztítószerek csomagolási hulladékának további kezelését vizsgáljuk. Ezek egészségkárosító hatásait is figyelembe vesszük az értékelésünkben. A folyékony illetve a szilárd kommunális hulladékok kezelése teljesen lefedett, mivel közművesített belvárosi területen van az épület, és a hulladék szállítására, kezelésére vonatkozóan szolgáltatókkal állnak szerződésben. Szociális folyékony hulladék és főleg iroda jellegű szilárd hulladék keletkezik. A számítógépekhez használatos patronokat visszaveszi és újra használja a kereskedés, ahonnan a beszerzést végzik. 3. A hulladékgazdálkodás főbb alapelvei, levegővédelemre vonatkozó általános szabályok A következőkben a rendelkezésre álló forrásokból kiemeljük a hulladékgazdálkodás főbb alapelveit, valamint a levegővédelemre vonatkozó általános szabályokat, amelyek alapján a sárospataki Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatot értékeljük e két veszélyeztető elemet. 4

3.1. A hulladékgazdálkodás főbb alapelvei 1 A megelőzés, ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb méretűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét Az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. A gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék élőállításából, felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. 3.2. A levegővédelemre vonatkozó általános szabályok A levegővédelmi követelményeket az egész ország területén érvényesíteni kell. Tilos a környezeti levegő olyan terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz. 2 A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre az elérhető legjobb technika alapján levegővédelmi követelményeket kell megállapítani. Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt nem lehet megállapítani műszaki intézkedésekkel kell a levegő terhelést megelőzni, vagy csökkenteni. Levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező forrás, amelynél a légszennyezőanyag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműem meghatározhatók pontforrásnak nevezzük. A légszennyező pontforrások működtetéséhez a Környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság ilyen esetekben meghatározza a kibocsátható szennyezőanyag mennyiséget. A helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetője köteles időszakonként ellenőriztetni azt, hogy a kibocsátás a megengedett határértéken belül van-e. Helyhez kötött diffúz pontforrásnak kell tekinteni a 1 http://www.dareh.hu/2012/07/05/a-hulladekgazdalkodas-altalanos-elvei/ [Utolsó letöltés dátuma: 2012.12.1.2.] 2 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 5

levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet. Például: hulladéklerakó, meddőhányó, tartósan nyitva tartott nyílászáró, stb. 4. A hulladékkeletkezés értékelése A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységéből adódóan két témakört tudunk érinteni a hulladékkal kapcsolatos elemzést, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos elemzést. Ebben a fejezetben a hulladékkeletkezést elemezzük és értékeljük. 4.1. Hulladékkeletkezés-kezelés értékelése A hulladékgazdálkodás legfontosabb elvárásait az alábbiak szerint csoportosítjuk: - a hulladékképződés megelőzése, vagy csökkentése - a hulladék legnagyobb arányú újrahasznosítása Hulladékgazdálkodási szempontból figyelembe kell vennünk a módosított 164/2003.(X. 18.) Kormány rendelet előírásait. Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatnál négyféle hulladék keletkezik. folyékony kommunális hulladék szilárd kommunális hulladék takarításhoz használt tisztítószerek csomagolási hulladéka irodai nyomtatópatronok A fenti jogszabály hatálya nem terjed ki az ingatlantulajdonosokra a települési hulladékaik tekintetében, amelyeket kizárólag a közszolgáltatónak adnak át. Tehát a felsorolt hulladékokból az első kettőt annyiban kell megvizsgálnunk, hogy az átvételét, kezelését valóban erre jogosult szervezet végzi. A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat fenntartója Sárospatak Önkormányzata. Az Önkormányzati intézmények kivétel nélkül szerződéses kapcsolatban állnak a szennyvíz és a hulladékszállító szolgáltatókkal. A folyékony hulladékok kezelését térségünkben a Zempléni Vízmű Társulat végzi el. Mindenhol közművesített csatornahálózat van kiépítve. Így a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat sem maradhatott ki a kommunális folyékony hulladék szakszerű kezeléséből. A szilárd hulladék kezelésére vonatkozóan ugyanez vonatkozik. A városi hulladékokat, így a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat szilárd hulladékait is a Zempléni Hulladékkezelő 6

szállítja el heti rendszerességgel. A hulladékok tekintetében ez a kétféle halmazállapotú anyag teljesen szabályosan van kezelve. A harmadik hulladéktípus esetében a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat az ésszerűség határán belül próbálta a tisztító- és fertőtlenítő szereket kiválasztani. A hulladékcsökkentés a takarítás rendszeressége miatt nem valósítható meg. Kis mennyiségben, de műanyag csomagolási hulladék keletkezik. A felhasznált anyagok estében figyelembe vették az anyagok biztonsági adatlapján szereplő gyártói előírásokat, ennek figyelembe vételével választották ki azokat, amelyek csomagolási hulladéka alapos mosás után kommunális hulladékként kezelhető, és ennek megfelelően lehet elhelyezni a kommunális hulladékgyűjtőbe. Tehát ezek a hulladékok nem tartoznak a veszélyes hulladék kategóriába. Ez a megoldás arra volt jó, hogy a takarítási munkából veszélyes hulladék nem keletkezik, így a veszélyes hulladékokra vonatkozó gyűjtési, szállítási, jelentési kötelezettség nem terheli az intézményt. A negyedik hulladékfajta az adminisztratív tevékenység miatt keletkezik. Számítógépeken is dolgoznak a munkavállalók, ezért az üres nyomtatópatronok veszélyes hulladékként jelenek meg. Mivel a forgalmazó üzlet az üres patronok visszavételéről gondoskodik, így az intézménynél veszélyes hulladék nem keletkezik. Keletkező hulladékmennyiségek éves szinten: EWC Keletkező hulladékok Kommunális szilárd hulladék Kommunális folyékony hulladék Takarítószer csomagolási hulladék (Ajax padlóápoló, mosogatószer, folyékony szappan) Irodai nyomtatópatron Mennyiségük évente 1,4 tonna/év 10,8 tonna/év 7 kg/év 3 kg/év A módosított 164/2003. X. 18.) rendelet értelmében a hulladék termelője nyilvántartást vezet hulladékonként. Adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatot, mivel veszélyes hulladék nem termelődik, illetve a patronok esetében a forgalmazó visszaveszi ezeket a hulladékokat, nem veszélyes hulladék pedig jóval 2000 kg alatt van, szinte elenyésző mennyiség keletkezik. A kommunális szilárd és folyékony hulladékot szerződéses alapon kezelik a szolgáltató cégek. Minősítés: a hulladékok kezelése kielégíti a vonatkozó jogszabályi előírásokat. 7

5. A légszennyezés vizsgálata, értékelése 5.1. Fűtés a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatnál Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatnál a fűtés céljára 1db kazán van beállítva. A kazán adatai: Felhasznált energia: földgáz Teljesítmény:45 KW Gyári szám: 111496 Az intézménynél csupán egy fűtőberendezés van. A melegvizet villanybojler szolgáltatja. A 306/2010 (XII. 23.) Kormányrendelet előírásait alkalmazzuk jelen helyzetben, mivel ebben a rendeletben vannak rögzítve a pontforrások üzemeltetésére vonatkozó szabályok. A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik tevékenysége, létesítménye, terméke levegőterhelést okoz, vagy okozhat. Nem terjed ki a rendelet hatálya: - a természetes és mesterséges eredetű ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkező légszennyezésre - a levegő munkaegészségügyi védelmére - a zárt terek levegőminőségének szabályozására A fent említett jogszabály 9. - a kimondja: Levegőterhelést okozó helyhez kötött légszennyező pontforrás (amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműen meghatározhatók) létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához működésének megkezdéséhez a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása, más engedélyező hatóság hiányában szükséges. A rendelet 16. -a azt mondja ki, hogy: a rendelet hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés köteles diffúz forrásra az üzemeltető köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. (alapbejelentés, és légszennyezés mértéke éves bejelentés) 8

A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat esetében figyelembe vettük a jogszabály 25. 6- ik bekezdését, amely leírja, hogy a rendelet 9. 1 bekezdésében, a 16. 1 bekezdésében és a 19. 1 bekezdését nem kell alkalmazni: - az egy háztartásban élő személyek mindennapi szükségletének kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés, a családi ház illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (továbbiakban együtt: háztartási tevékenység ) forrásaira - az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500kw névleges hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaira, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint - a 140 kw névleges bemenő teljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira. A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat esetében az utolsó bekezdést kell alkalmazni, mivel a fűtőberendezés teljesítménye mindössze 45 KW. Ennek a kazánnak a teljesítménye mindössze arra elegendő, hogy egy családi ház fűtését biztosítani tudja. A szennyezőanyag kibocsátása is akkora, mint a többi családi házat fűtő kazáné. Az általa kibocsátott füstgáz sem a munkavállalókra, sem a lakosságra egészségkárosító hatást nem fejt ki. Az intézménynek sem alap, sem éves jelentési kötelezettsége nincs. A Családsegítő és Pedagógiai Szolgálat a jogszabályt megfelelően alkalmazta. 5.2. Biológiai légszennyezők Elsősorban biológiai légszennyezettséggel összefüggésbe hozható allergiás eredetű légúti betegségek előfordulása igen jelentős növekedést mutatott az elmúlt 10 évben, ami felhívja a figyelmet a biológiai légszennyezettség csökkentésének szükségességére. Az egységes elven működő, nemzetközi szabványok szerint dolgozó hazai hálózat feladata allergiát okozó, 32 hazai növényfaj pollenszem és 2 gyakori allergén penészgomba spóraelemeinek vizsgálata, koncentrációjuk mérése, valamint a várható mennyiségük előrejelzése a növények virágzási szezonja során, azaz hazai viszonyok között kb. 9 hónapon keresztül (februártól-októberig) 3 3 http://oki.wesper.hu/documents/magyarorszag_kornyezetegeszsegugyi_helyzete_2006.pdf [Utolsó letöltés időpontja: 2012.12.12.] 9

A levegőben lévő allergén növények (parlagfő, fekete üröm) pollen koncentrációjának minimálisra való csökkentése, e növények szervezett irtásával. A veszélyes allergiát okozó gyomok irtása. 4 Az észak-magyarország régióban a levegőben lévő allergén növények (parlagfő, fekete üröm) pollen koncentrációjának minimálisra való csökkentése, e növények szervezett irtásával. A veszélyes allergiát okozó gyomok irtása. 5 6. Zajszennyezésre tett javaslatok Sárospatakon A zaj zavarja az embereket mindennapi tevékenységeik végzése közben, másrészt akadályozza a pihenést, kikapcsolódást. A tartós zaj hatása lehet halláskárosodás, alvás- és magatartászavar, stressz, ingerültség. Védekezni ellene forgalomszervezéssel, sebességkorlátozással, zajvédő falak építésével, zajszigeteléssel lehet (megjegyzés, hogy a több embert védő megoldásokat kellene preferálni az egyéneket védő megoldások ellenében, tehát az előbb leírtaknak kellene előnyt élvezniük például a lakások egyedi hangszigetelésével szemben). 6 A munkahelyi zaj káros lehet a munkavállalók egészségére. A munkahelyi zaj legismertebb hatása a halláskárosodás, A csökkent hallóképesség oka lehet a hangnak a belső fülbe való továbbítását gátló valamilyen mechanikai akadály (vezetéses halláskárosodás) vagy a belső fül csigajáratában található szőrsejtek károsodása (érzőidegi halláskárosodás). Ritka esetben a hallóképesség csökkenését okozhatja az is, ha a központi idegrendszer nem képes a hallási ingerek helyes feldolgozására (azaz az agy hallóközpontjai nem működnek megfelelően). A terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlelőhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, levegőtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 5 http://www.sarospatak.hu/11varosfejlesztes/komplex_varosfejlesztesi_strategia.pdf [Utolsó letöltés időpontja: 2012.12.12.] 6 http://www.zoldmuzeum.hu/kornyezet-egeszsegugyi-kerdesek [Utolsó letöltés: 2012.12.11.] 10

Sárospatakon az Önkormányzati levegőtisztaság-védelmi és zajrendelet elkészítése, ezek betartása, ha szükséges szankcionálással tervben van, amely vonatkozik majd a Családsegítő és Pedagógiai Szolgálatra. 7 7. Vízminőség javítására tett javaslatok Sárospatakon A folyamatos, jó minőségű és megbízható ivóvízellátás alapvető jelentőségű a lakosság egészsége szempontjából. A közösségi vezetékes vízellátás annak eredményeként, hogy rendszeres ellenőrzés alatt áll csökkenti a vízeredetű betegségek kialakulásának a kockázatát. A magyar lakosság több mint 98%-a csatlakozott a vezetékes vízellátáshoz. Az ivóvízben természetes eredetű kémiai szennyezőanyagok fordulhatnak elő, néhány település esetében a határértéket meghaladó mennyiségben is. Ennek a helyzetnek a mielőbbi megoldását szolgálja a Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program, amelynek segítségével egyre több településen sikerül elérni, hogy az ivóvíz megfeleljen az Európai Unióban is alkalmazott szigorú előírásoknak. Magyarország ivóvizeinek 80%-ában igen alacsony a jódkoncentráció. A nem megfelelő mennyiségű jódbevitel a pajzsmirigy hormon elégtelen képződéséhez és számos betegség (pl. golyva, anyagcsere zavar, csökkent IQ) kialakulásához vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint törekedni kell arra, hogy a gyermekek golyvagyakorisága ne haladja meg az 5%-ot. Ezzel szemben az ország néhány megyéjében a golyva ennél lényegesen gyakoribb, például a rosszabb szociális helyzetű északmagyarországi régió egyes területein a 30%-ot is meghaladja. Azóta hasonló felmérés nem történt, feltételezhető, hogy a helyzet lényegesen nem változott, mivel a jódpótlás módjai (jódozott konyhasó használata) jogszabályilag nem kielégítően szabályozott. Víz eredetű megbetegedések kialakulhatnak a vízben előforduló kórokozók (vírusok, baktériumok és egyéb patogén szervezetek) vagy a vízben található kémiai anyagok miatt. A település megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának ellátásához pályázatot is nyert. A pályázat az ivóvízminőség javítására szolgál, egy egészséges ivóvíz ellátását biztosító vezetékhálózat, a meglévő vezetékhálózat javítása, korszerűsítése történne meg. 8 7 http://www.sarospatak.hu/11varosfejlesztes/komplex_varosfejlesztesi_strategia1.pdf [Utolsó letöltés: 2012.12.10.] 8 http://www.sarospatak.hu/kozerdeku/jkv/jkv_test120910.pdf [Utolsó letöltés: 2012.12.12.] 11

8. Következtetések Felmerült-e probléma az értékelés kapcsán: nem Egészségkárosodás valószínűsége: nem lehetséges Van- e veszélyeztetett körzet: nincs Van- e veszélyeztetve munkavállalói csoport: nincs Van-e veszélyeztetve lakossági csoport: nincs Van-e szennyezett terület: nincs Van-e veszélyeztetett környezeti elem: nincs Van-e expozíció amit figyelembe kell venni: nincs Van-e bomlástermék: nincs Veszély azonosítása: nincs veszélyeztetés Szennyezettség mértéke: nincs szennyezettség A kockázat jellemzése: nincs kockázat Az emberi egészség veszélyeztetése a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységéből kifolyólag sem: - közvetlen érintkezéssel - ivóvízfogyasztással - belégzéssel - felszívódással - más módon nem valósul meg. A környezeti elemek károsodása, így a - felszíni víz - felszín alatti víz - földtani közeg - élővilág - levegő nem valósul meg 12

Egyéb hatásviselők: - épített környezet - gazdasági tevékenység - védett természeti terület nincs veszélyeztetve. 9. Értékelés A kockázatértékelés megkezdése előtt végignéztük azokat a tevékenységeket, folyamatokat, amelyek az intézmény esetében környezet egészségügyi szempontból értékelhetőek. A tartalomból kiderül, hogy az értékelés folyamán a hulladék, illetve a légszennyezés értékelését tudjuk figyelembe venni. Mindkét témakör kifejtésében megállapítottuk azt, hogy az intézmény megfelelően kezeli a folyamatokat, a jogszabályi előírásokat teljes körűen betartja, környezet egészségügyi szempontból kockázat nem jelenik meg. A légszennyezés tekintetében javaslatokat nem adok, mivel az adott épületben lévő viszonylag kisteljesítményű gázkazánt nagyobbra (140KW felettire) nem fogják cserélni. Hulladékkezelés kapcsán, ha valamilyen változás miatt veszélyes hulladék keletkezne, akkor jelentkezzenek be a KAR rendszerbe, kérjenek KÜJ és KTJ számokat, a hulladékról naprakész nyilvántartást vezessenek. Mivel a létszám a tíz főt meghaladja éves jelentést is készítsenek, melyet a környezetvédelmi hatóság részére kell megküldeni. Továbbá ebben az esetben gondoskodni kell a hulladéktároló kialakításáról. A kiértékelés után az intézmény környezet egészségüggyel kapcsolatos tevékenységét megfelelőnek minősítem. 13

Fogalmak - Veszély: A károsodás forrása, vagy egy helyzet, ami veszélyhelyzetet illetve veszteséget okoz. - Kockázatelemzés: Gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyezteti a munkavállalókat és milyen óvintézkedések szükségesek a baj megelőzéséhez - Veszélyazonosítás: A veszély létének felismerési folyamata és jellemzőinek meghatározása. - Kockázat: Annak kifejezése, hogy a veszély hatása érvényesül-e? - Hulladék: Az az anyag, vagy tárgy, amelytől a birtokosa megválik, vagy megválni szándékozik, vagy megválni köteles - Veszélyes hulladék: Az az anyag, amely összetétele, vagy koncentrációja miatt az egészséget, a környezetet károsítja. - Települési hulladék: A háztartásokból származó szilárd, vagy folyékony hulladék illetőleg a háztartási hulladékokhoz hasonlójellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. - Folyékony hulladék: Az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvíz elvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. - Hulladékkezelő: Aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli. - Hasznosítás: A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása. - Gyűjtés: A hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében. - Tárolás: A hulladék termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezés. - Légszennyező anyag: A levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy emberi tevékenység közvetlen, vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros lehet az emberi egészségre a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat. - Környezeti levegő: A légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek kivételével. - Levegőterhelés: (emisszió): Valamely anyag, vagy energia levegőbe jutása. 14

- Légszennyezettség (imisszió): A levegőben a levegőterhelés hatására kialakul légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését. - Bűz: Kellemetlen szagú légszennyező anyag, vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető Alkalmazott jogszabályok - 2008. évi XCI. Trv. A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1996. évi LIII. Trv módosításáról - 2000. évi XLIII. Trv. A hulladékkal kapcsolatos szabályozásról - 2000. évi CXXIX. Trv a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi Trv. módosításáról -358/ 2008. (XII. 31.) Kormány r. a telepengedélyezésről -9/2001. (IV. 9.) KöM r. az elemek és akkumlátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól -98/2001. (VI. 15.) Kormány r. a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének szabályairól -192/2003. (XI. 26.) a 98/2001. (VI. 15.) módosításáról -16/2001. (VII. 18.) KöM r. a hulladékok jegyzékéről -10/2002. (III. 26) KöM r. a 16/2001. (VII. 18.) KöM r. módosításáról -164/2003. (X. 18.) Korm r. a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről -78/2007. (IV. 24.) Kormány r. a 164/2003. (X. 18.) Kormány r. módosításáról -94/2002. (V. 5.) Kormány r. a csomagolási hulladékokról -36/2006. (II. 20.) Kormány r. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról -17/2001. (VIII. 3.) KöM r. a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról -14/2001. (V. 9.) KöM-EüM- FVM r. a légszennyezettség határértékről -7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM r. az egyes légszennyező anyagok összkibocsátási határértékéről 15

-94/2003. (Vii. 2. Kormány r. az ózonréteget károsító anyagokról -280/2004. (X. 20.) Kormány r. a környezeti zaj értékelésről és kezelésről -11/1996. (VII. 4.) KTM r. a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képzési feltételeiről -2/2001. (I. 17.) Kormány r. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről -25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes a munkahelyi kémiai biztonságról -1/2009. (I. 30.) EüM r.az ÁNTSZ közigazgatási díjairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM r. módosításáról -4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESZCSM FVM r. a légszennyezettségi határértékekről -306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 16

Felhasznált irodalom - Cseresznye Gyula: Környezet-egészségügyi kérdések http://www.zoldmuzeum.hu/kornyezet-egeszsegugyi-kerdesek - Dr. Páldy Anna és Málnási Tibor: Magyarország környezet egészségügyi helyzetének értékelése http://oki.wesper.hu/documents/magyarorszag_kornyezetegeszsegugyi_helyzete_2009.pdf] http://oki.wesper.hu/documents/magyarorszag_kornyezetegeszsegugyi_helyzete_2006.pdf - Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség https://osha.europa.eu/fop/hungary/hu/dload/facts/facts57-hu.pdf - Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete http://www.sarospatak.hu/kozerdeku/jkv/jkv_test120910.pdf - PROMINENT KOMMUNIKÁCIÓS BT. -A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA http://www.spatakikisterseg.hu/fejlesztesi%20strategia/st-30-04-felzpr 01_SpFelz.fejl.program.pdf - Stratégiakutató Intézet-Sárospatak város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja (2007-2013) http://www.sarospatak.hu/11varosfejlesztes/komplex_varosfejlesztesi_strategia1.pdf A tanulmányt készítette: Timkó László, Sárospatak A tanulmányt Lektorálta: Info Trade Hungary Projekt Menedzsment Iroda, Győr www.itrade.hu Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat 17