MAGASYN 1998. NYÁR Intelligens rendszerek Az Internet új nyelve Arccal a vasút felé Informatika és pénz Fotó: Buenos Dias
Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-6600, fax: 399-6699 Internet: www.synergon.hu Felelõs kiadó: Fábián László Szerkeszti: a szerkesztõbizottság Mûvészeti elõkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik évente négyszer, 1500 példányban Make Love Not War Álom és valóság Az Internet új nyelve Optikai mûszerekrõl Arccal a vasút felé Lendületben Informatika és pénz Oktatási audit Éttermi renszerek - Royal Chef Szoftvercsomag hálózatra Hálózatbiztonság Nyereményjáték sorsolásának eredménye Beszámoló a NET Kupáról
Beszámoló a NET Kupáról Tavalyi népszerûségének köszönhetõen ismét útjára indult a NET Kupa, melyet informatikai cégek között hirdetett meg az X-Team Sportszervezõ társaság, és komoly embertömegeket mozgatott meg. Immár tavasztól õszig terjedõen, a korábbinál több és újabb fordulókkal rukkoltak elõ, mint például a túratájfutás vagy az atlétika, de a túra-akadályverseny volt eleddig az egyik legizgalmasabb kihívás, itt ugyanis szükség volt a gyermeki játékosságtól kezdve a leleményességen és racionális, logikus gondolkodáson át a fizikai állóképességre szinte mindenfajta emberi adottságra. Itt láthatunk három jókedélyû csapatot a tizenegy induló közül, legfelül a nyertes társasággal. Eddig a második fordulón vagyunk túl, és a Synergon átvette a vezetést az összesített pontversenyben. Azonban még nincs vége! Hátra van még három forduló, további kihívások, lehetõségek. I. Synergon 341 pont II. Elsõ Pesti Telefontársaság 301 pont III. Digital 124 pont IV. Oracle 119 pont V. Delta Elektronik 91 pont VI. Hewlett-Packard 80 pont VII. Olivetti 70 pont VIII. Dataware 66 pont
Álom és valóság MAGASYN 1998/NYÁR Az emberi vágy és az álmodás a tudományos fejlõdés hajtóereje. Apró megvalósulásai a modernizációs lépcsõfokok, amelyekkel mindennap találkozhatunk. De az álmok többrõl, magasabb célokról szólnak. Az emberiségnek ötszáz évet kellett arra várnia, míg a saját szemével is megláthatta, hogy a Föld gömbölyû. Világunkban egyre kevesebbet kell várnunk a tudományos-technikai eredményekre (a társadalmi változásokkal ennél sokkal lassabban mennek végbe), s gyakran egy-egy új nagy jelentõségû eredmény csupán pénz és ráfordított szellemi erõ kérdése. Az informatika terén végbement robbanás már lassan kezdi átalakítani világunkat, de mindennapi életünkre még nincs számottevõ hatással. Különösen igaz ez a magán és a közszféra területére. Álljon itt két vágykép, milyenek lehetnének e területek a jövõben. AZ ÉDES (OTTHON) A homo comfortabilis (a kényelmes ember) életének mindennapi csemegéit egyetlen drót közvetíti. Ezen érkezik a képtelefon jele, a tévé- és rádiómûsor, és a Multinet, amely az Internet mozgóképpel és sztereó hanggal erõsített változata. A homo confortabilis ha megteheti az otthonában (is) dolgozik, hiszen munkahelyével, adataival, a cég adatbázisával, könyvtárával online kapcsolatban van. Ily módon kapja meg gyermeke bizonyítványát, adják át chipkártyájára az útlevelének adatait, és így kapja elektronikus átutalással a fizetését is. Amelyet elkölthet: az online bankban, áruházban, vagy éppen online filmvásárláskor. De online megy múzeumba is, mert a katalógusokból megnézni valót is így válogat. Online hivatalok várják, hiszen digitális aláírását otthonról is elküldheti. Délutánonként a Kábel-barátok Klubjában fecserész, persze online, és ha kimozdul otthonról multikommunikátorát (rádió, telefon, e-mail, Internet) azért magával viszi. Online hozzászól a sajtóbeli vitákhoz, hogy kell-e egyetemes világnyelv, illetve a kézírás-tanítása az iskolákban. Élénk figyelemmel kíséri a legújabb biokémiai kutatásokat, amelyek célja, hogyan lehet az ismereteket egyetlen kapszulában is elõállítani. Tervezi, hogy egy szép nap befizet párjával egy marsbeli utazásra, kipróbálandó, mûködik-e egy és más a súlytalanság állapotában. Például a mobiltelefon. AZ OKOS (ÉS SZOLGÁLTATÓ) A miniszter a jövõ irodájában gombnyomásra tájékozódhat a világ folyásáról persze online. Hiszen mûködnek a gazdasági adattárak, a VPOP és a KSH, illetõleg a minisztériumok (kiszolgáló szervezetek, vö. minister = szolgáló [lat.]) naprakész adatokkal szolgálnak a döntéshozó számára. Rendelkezései, levelei elektronikus úton futnak szét és érkeznek meg, mert ez nem csupán olcsóbb, de gyorsabb is. Az összekapcsolt adatrendszerek nem csak számokat, hanem grafikonokat, térképeket öntenek magukból, automatikusan elvégezve az adatok elemzését és összesítését. Így gyorsabb és könnyebb a döntés. A kiadott intézkedések és döntések automatikusan jelzik, milyen jogszabályra hivatkozik a jogalkotó és alkalmazó, hiszen a jogszabályok egymással és nem csak az EU-val harmonizálnak, ezért logikus rendbe illeszkednek. Az államigazgatás mindezt az informatikai segítséget biztosítja az állampolgárok számára is, sõt az elvégzett teendõkrõl a közhivatalok számítógépei automatikusan állíthatnak elõ publikálható összefoglalókat, amelyek (automatikusan és rendezetten) kikerülnek az Internetre. Ehhez mindenki hozzáfûzheti a maga észrevételét, meglátásait, kérdezhet, s válaszára 30 napon belül választ is kap. S ez nem csoda, s nem álom, hanem mûködõ informatikai rendszerek függvénye.
H álózatbiztonság falazzunk a tûznek! A korszerû vállalati informatika egyre inkább elterjedt kiegészítõje az Internet kapcsolat. Azonban az általa nyújtott kényelmi szolgáltatások mellett újveszélyforrást is jelent a vállalat adatai, szolgáltatásai számára. Ki szeretné, ha értékes adatbázisait eltulajdonítanák, módosítanák vagy akár megsemmisítenék? Egy éles szolgáltatás leállításának kockázatát sem szabad megengedni. A megoldás egy megfelelõ tûzfalrendszer kiválasztása, beállítása és üzemeltetése. Egy hálózat biztonságához persze nem csak a tûzfal paraméterei járulnak hozzá, hanem a tûzfal-rendszert futtató számítógép operációs rendszerének beállítása, esetleg maga a számítógép hardvere is, illetve a hálózat aktív elemei. Így ügyelni kell a tûzfal környezetére is: az operációs rendszerének finomhangolására, a használt routerek beállítására. A biztonság megteremtésének egyik fontos eszköze tehát a tûzfal, de nem az egyetlen! A tûzfalaknak két alapvetõen különbözõ megvalósítási módja van: a proxy alkalmazásokat használó és a Statefull Inspection Packet Filtering (állapotokkal rendelkezõ csomagszûrés) technikára épülõ rendszerek. A proxy típusúak külön-külön alkalmazásokat használnak a protokoll-specifikus szûrés és manipuláció (bizonyos információ elrejtése) megvalósítására, míg a Statefull Inspection típusúak ezt a funkcionalitást a csomagszûrõ rendszerbe integrálják. Természetesen vannak köztes megoldások: csomagszûrõ rendszerrel szabályozzák a forgalom jelentõs részét, de amire létezik proxy, azt a forgalmat a proxy-val irányítják. Mindegyik mellett szólnak érvek és ellenérvek. Felhasználói szempontból igazán nem a megvalósítás menete az érdekes, hanem az általuk biztosított biztonsági szolgáltatások. A csomagszûrõ alrendszer a tûzfalhoz érkezõ csomagokat ellenõrzi, hogy a jó irányból érkezik a csomag, tehát hogy a feladó tényleg ez az interfésze felé érhetõ el, és nem valami más forrást akar "megszemélyesíteni." Ezek után az elõre bekonfigurált szabályrendszere szerint csak azokat a csomagokat engedi át, amelyek a meghatározott kliens és szerver közti kommunikációban vesznek részt. A rendszer által támogatott protokollok: TCP, UDP, ICMP és minden ezek fölé épülõ magasabb szintû protokoll. Egyes megvalósítások az idõ függvényében változó szabályrendszerek létrehozását is támogatják. Ekkor lehetõség van arra, hogy például munkaidõben és azon kívül más korlátozások lehetnek érvényben. A címtranszformáció célja, hogy a védett hálózaton egy ún. privát címtartományt lehessen használni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki, akinek privát címe van, elkezd kommunikálni egy, a hálózatán kívüli szerverrel, akkor a kliens csomagjai elérnek a szerverig, ám amikor a szerver válasz csomagokat akar küldeni, akkor azok nem érnek vissza a kliensig. Ennek a privát címtartománynak az az elõnye, hogy a fordított irányú kapcsolat-felépítés válik lehetetlenné, tehát egy védett hálózaton túli gép képtelen elérni a védett hálózat privát címû gépét. Kell egy címfordító rendszernek üzemelni ahhoz, hogy az Internethez kacsolódó távoli gépek bizonyos belsõ gépekkel mégis tudjanak kapcsolatot teremteni. Így a címtranszformáció beállításától függõen a bizonyos gépek képesek kommunikálni a külvilág gépeivel, mások csak ún. proxy-n keresztül. Statikus módszer: egyértelmû összerendelése egy belsõ és egy kifelé látszó legális címnek. Ebben az esetben kívülrõl is elérhetõ a belsõ host, ha a csomagszûrõ szabályok megengedik. Dinamikus módszer esetén a belsõ privát címek kifelé egy, a tûzfal külsõ interfészének IP címeként látszanak. A belsõ gépek, amire nincs statikus címfordítás, teljesen elérhetetlenek. A protokoll-specifikus szûrés eszközei az applikációs proxy-k, amik egy-egy adott protokollt ismernek, és ennek a szintjén is szûrnek, illetve bizonyos információt elrejtenek (kliens IP címe, neve), esetleg további felhasználó-azonosítást iktat be a szolgáltatás használatába, illetve vírusellenõrzést és tartalomszûrést megfelelõ protokolloknál. A felhasználót azonosító alrendszer általában képes együttmûködni más rendszerekkel is (pl.: SecureID Key, RADIUS) A SOCKS szerver kiegészíti a létezõ proxy-k szolgáltatását. Amire nincs protokoll-specifikus applikációs proxy, azt a SOCKS rendszeren keresztül lehet szûrni. Ez akkor elõnyös, ha nem akarunk címtranszformációt használni, és mégis el akarjuk rejteni a belsõ IP címeinket. A Split DNS rendszer nem engedi meg, hogy a kívülrõl láthatóak legyenek bent használt IP címek nevei, mivel kifelé más zónát hirdet, mint befelé. Ez úgy mûködik, hogy két teljesen különbözõ DNS szerver fut a tûzfalon és az egyik a belsõ kéréseket szolgálja ki, a másik pedig a külsõket. A riasztó rendszer bizonyos események beteljesülése esetén értesíti az adminisztrátort. Ez történhet e-mail útján, személyhívóra küldött üzenettel, egy tetszõleges shell script elindításával, a grafikus felületen egy ablak feldobásával is. A riasztást kiválthatja például egy hibás belépési próbálkozás, támadási kísérlet vagy éppen vírus detektálása. A tûzfal rendszerek jelentõs részénél lehetõség van arra, hogy a tûzfalat egy távoli állomásról konfiguráljuk. Ekkor a rendszer adminisztrátora a saját számítógépe elõtt ülve végezheti a konfigurálás feladatát a távoli tûzfalon, miközben teljesen úgy látja, mintha csak a tûzfal konzolja elõtt ülne. A távoli konfigurálás egy másik eszköze a központosított konfigurálás, amivel egy központi menedzsment állomásról egyedülálló és csoportos tûzfalakat lehet távolról konfigurálni. Ez kezeli és nyomon követi az egyes tûzfalakon futó konfigurációk verzióját is. Egyes megvalósítások lehetõséget adnak titkosított kapcsolatok létrehozására, fenntartására. Így megvalósítható az Internet használatával egy virtuális kapcsolat több telephely közt, ami lehallgathatatlan, mert titkosított, és módosíthatatlan integritásvédelem használata miatt. Ez a kapcsolat béreltvonalszerûen használható, azonban az Internet sajátságai miatt nyilván lassabb, nem garantált sebességû. Bártfai Tamás Bartfai.Tamas@Synergon.hu A tûzfalak fõ funkciói a nem kívánt forgalomhoz tartozó csomagok szûrése címtranszformáció (NAT: Name Address Translation) protokoll-specifikus szûrések (proxy szolgáltatások applikációs és kapcsolati szintû) a rendszer mûködésének részletes naplózása adott feltételek esetén riasztás (e-mail küldés, személyhívóra üzenet, SNMP trap) SOCKS: általános proxy szerver Split DNS hatékony konfigurálhatóság
O ptikai mûszerekrõl MAGASYN 1998/NYÁR Csúcs technológiához csúcs mûszerek Napjaink információs társadalmában a beszédcsatornák számának rohamos növekedése, a digitális átvitel, a hálózat egyre nagyobb integráltsága nagy sávszélességû, gyors, ugyanakkor gazdaságos átviteli rendszer alkalmazását kívánja, amire a fénytávközlés jelenti, illetve jelentheti a megoldást. Optikai szálakkal manapság akár több száz kilométert is át lehet hidalni, 50-60 km-t pedig akár ismétlõ állomás nélkül is. Bár napjainkban inkább csak a gerincvonalak kiépítésére használják az optikai szálakat, de a jövõben várható, hogy az egyre gazdaságosabb fénytávközlés teret hódít a kisebb kapacitású vonalakon is, egészen az elõfizetõkig. A fénytávközlés fejlõdésének, az optikai kábelek gyártásának, ellenõrzésének és fenntartásának ma már elengedhetetlen eszköze az idõtartományban mûködõ úgynevezett optikai visszaszórásmérõ (Optical Time Domain Reflectometer). Ezeket az eszközöket elsõsorban fényvezetõ szálak hibáinak mérésére és a hibahelyek, kötések távolságainak pontos meghatározásához, illetve az összeköttetési pontok csatlakoztatásakor fellépõ csillapítás és reflexió mérésére használják. Az eszköz elõnyös tulajdonsága, hogy ellentétben más mérési módszerekkel a mérés egy oldalról végezhetõ el, az eredmények, grafikonok mágneslemezen tárolhatók, majd számítógépen kiértékelhetõk. Az általunk forgalmazott EXFO (Kanada) FTB-300-as mûszer még ennél is többet nyújt a felhasználónak, hiszen az eszköz egy teljesen szabványos PC-re lett építve, így a merevlemezre (1.2GB) mintegy 50.000 OTDR görbét lehet menteni. A mûszer ezentúl egy érintésre érzékeny képernyõvel rendelkezik, vagyis nem kell a külsõ elõlapon keresgetni az éppen használni kívánt gombokat, hanem egyszerûen a monitoron megjelent ikont megérintve beléphetünk az általunk óhajtott mérési funkcióba. Mindezen felül nem csak OTDR funkcióval rendelkezik, hanem egyéb szabványos és fontos optikai szálas méréseket is el lehet végezni a mûszerrel, így több mint tíz modult lehet pillanatok alatt felhasználni, mindig az aktuális igény és mérési elrendezés kielégítése végett. Ezen modulok között találjuk a kivitelezõk és fenntartók álmának titulált mérõegységet is. Egy kábelszakasz átadásakor nemcsak az OTDR-es méréseket szükséges elvégezni, hanem a szál két vége között terjedõ fény tényleges csillapodását is. A mi esetünkben ezt a mérést az EXFO egy úgynevezett FasTestâ mérési elvnek nevezett el és szabadalmaztatott, vagyis ezzel a technológiával egyedülálló az optikai méréstechnikai piacon. A mérés lényege, hogy mind a két oldalon egy adó és egy vevõ egyazon egységbe van integrálva. Az egyik oldalon például egy a fent említett FTB-300-ba helyezhetõ modul, míg a másik oldalon egy vele kompatibilis pontosan ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezõ kézimûszer (MaxTester). Így a két adó-vevõ párral együtt egy teljesen automatikus kétirányú csillapításmérést lehet megvalósítani egy csatlakozással a szálon mindösszesen 33 másodperc alatt. Egy mikroprocesszor vezérli a két oldalon elhelyezett eszközöket, így a kalibráláshoz nem kell összehozni egy helyre a mûszereket, hanem a szálra való csatlakozáskor automatikusan kicserélik egymás információit és elkezdõdik a mérés. Egy gombbal - az ötletnek megfelelõen egy FasTestâ gombbal - elindítjuk a mérést amikor is elõször az egyik mûszer fog adni a másik pedig venni, majd pedig az eljárás automatikusan megfordul és az egyik eszköz lesz a vevõ a másik pedig az adó. Ezek után letárolja a kapott értékeket a kézimûszer esetén egy 512 férõhelyes memóriacellába, míg a modul esetén ugyanarra a merevlemezre, amelyikre az OTDR-es eredményeket is tárolhatjuk. Amikor a kézimûszer regisztere megtelt, le kell tölteni a régi adatokat egy irodai PC-re vagy az FTB-300 tárolójára, és újratölthetõ a memória. Így együtt lehet kezelni az összes mért értéket és könnyen elkészíthetõ a jegyzõkönyv az adott szakaszról. Ezen tulajdonságok összessége a mérés gyorsaságában és a hibás mérések (pl.: rossz hullámhosszválasztás, hõmérséklet változás) kiküszöbölésében jelent óriási elõnyöket. Mindezen felül ezek az adó-vevõ FasTestâ egységek rendelkeznek száltelefon opcióval is, ami rendkívül fontos lehet a kapcsolattartás szempontjából, hiszen egy szabad szálon a mérések során folyamatosan tud kommunikálni a mérést végzõ két személy. Ezek után elmondhatjuk, hogy egy teljesen családias - PC kompatibilis - és fõleg felhasználóbarát környezetben végezhetjük el az általunk és az elõírások miatt fontos és elengedhetetlen méréseinket. Kolozs Csaba Kolozs.Csaba@Synergon.hu
É ttermi rendszerek Royal Chef A vendéglátásban dolgozó szakemberek egyöntetû véleménye szerint a gyors és rugalmas, minõségi kiszolgálás mágnesként vonzza a vendégeket. E tekintetben nem tehetünk különbséget egy gyorsétterem vagy egy luxusétterem között. A vendéglátás, és egyben az étteremtulajdonos alapvetõ érdeke az elégedett vendég, aki késõbb visszatér, illetve a jövedelmezõ, könnyen áttekinthetõ, gyors és pontos üzemvitel. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az üzletmenetben esetlegesen bekövetkezõ változásokra minél gyorsabban, egyszerûbben lehessen reagálni, és ezek a változások ne lassítsák, hanem inkább gyorsítsák, és még áttekinthetõbbé tegyék a folyamatokat, és egyszerûbbé tegyék az elszámolási metódust. Mindezekre kézenfekvõ megoldás a számítástechnika alkalmazása: A Synergon Informatika Rt. által forgalmazott Royal Chef éttermi rendszer alkalmas minden olyan funkció ellátására, amely a vendégek gyors, pontos kiszolgálásához szükséges. Alkalmazkodik a legkülönbözõbb helyzetekhez. Megkönnyíti a rendelések nyomon követését, a felszolgálók elszámoltatását, a nap végi ellenõrzéseket. APEH engedélyes pénztárgép kapcsolattal rendelkezik. Egy helyen többféle adatgyûjtõ rendszer is használható egy idõben. Rendszerünk személyi kódokkal, kódolt adatbázisokkal rendelkezik a kellõ adatbiztonság érdekében. A Royal Chef éttermi rendszer moduláris felépítésû, így az adott vendéglátóipari egység igényeihez könnyen testre szabható. A modern technika és a hangulatos étterem napjainkban már elválaszthatatlan egymástól, így a Royal Chef éttermi rendszert minden vendéglátásban dolgozó által biztonsággal alkalmazható. A rendszer segítségével olyan forgalomelemzésekre nyílik lehetõség, amelyek segítségével könnyebben tervezhetõk és meghatározhatók az étterem, büfé, bár bevételei. Az éttermi vezetés számára ezek a listák, kimutatások megfelelõ alapot adnak, és segítségül szolgálnak döntéseik meghozatalában. A rendszer könnyen kezelhetõ, számítástechnikai elõképzettséget nem igényel. Tapasztalataink megerõsítik az elõzõekben leírtakat, mely szerint a Royal Chef éttermi rendszer bevezetése után a munkatársak gyorsan alkalmazkodnak, rövid idõ alatt megtanulják a rendszer használatát, és így az munkájuk nélkülözhetetlen részévé válik. A Royal Chef éttermi rendszerhez a Synergon biztosítja a garanciális idõ alatti és a garanciaidõn túli szerviz és oktatás, konzultáció lehetõségét. A cégünknél mûködõ szervizben dolgoznak szakembereink, akik rövid idõn belül a helyszínen biztosítják a hiba elhárítását. Szomor László Szomor.Laszlo@Synergon.hu A Royal Chef a következõ modulokból állítható össze: Éttermi modul: Éttermek rendeléseinek felvitelére, nyilvántartására! Az étteremi rendelések nyilvántartása asztalok szerint! A megnyitott asztalra felvitt rendelések nyomtatása a megadott helyekre: például az ételeket a konyhába, az italokat a bárba! Utólagos rendelésfelvitel bármikor lehetséges! Automatikus számlakészítés az asztal zárásakor! APEH engedélyes nyugta szolgáltatása! Több asztalról közös számla készítésének lehetõsége (összevonás)! Egy asztal megbontása: ha a vendégek külön fizetnek, a rendszer elvégzi az egyes számlák elkészítését! Kedvezmények adása, szervizdíjfelszámítása! Több fizetési mód kezelése: készpénz, veszteség, hitelkártya, stb.! Számlák utólagos visszanézése, számlamásolat nyomtatása! Több kiépítési lehetõség, akár hálózaton több helyiségben is használható egy idõben. Házhozszállítási modul: Házhoz szá lító egységek rendeléseinek felvitelére, nyilvántartására.! A vevõk teljes körû nyilvántartása! Egy vevõ összes rendelésének nyilvántartása! A felvitt rendelések nyomtatása a megadott helyekre: például az ételeket a konyhába, az italokat a bárba! Automatikus számlakészítés! APEH engedélyes nyugta szolgáltatása! Számlák utólagos visszanézése, számlamásolat nyomtatása! A kiszállítók (motorosok, autósok) nyilvántartása, elszámoltatása Pénztárgépes modul: Pénztárgépes eladások számítógépes regisztrálására! A pénztárgépek a központi kiszolgáló számítógéprõl programozhatóak ár, termék változása esetén.! A rendszerhez maximum 10 pénztárgép illeszthetõ (kiegészítõ hardverrel)! A pénztárgépekhez vonalkódolvasó illeszthetõ, megkönnyítve és nagymértékben felgyorsítva a feldolgozást.! Korlátlan számú cikk kezelése Menedzser modul: Az egyes adatgyûjtõ rendszerekben keletkezõ adatok összesítésére, az eladási termékek kezelésére.! A termékek teljes körû nyilvántartása: új termékek felvitele, módosítása és törlése; árazás! Receptek (kalkulációk) felvitele, módosítása, listázása! A házhozszállítási rendszer vevõinek lekérdezése! Napi információk lehívása: Forgalmi adatok Termékfogyás Felszolgálók név szerinti lehívása Házhozszállítók lehívása! Napi zárás, forgalmi napló nyomtatása! Utólagos statisztikák tetszõleges idõintervallumra részletesen és összesítve: Forgalmi adatok lehívása Termékfogyás listázása Alapanyagfogyás listázása Készlet modul: Az üzletekben felhasznált nyersanyagok nyilvántartására! A cikkek, szállítók, vevõk teljes körû nyilvántartása, komplett kezelése.! Raktári mozgások nyilvántartása bizonylatok által (bevételezés, kiadás, selejtezés, raktári leltárhiány, raktári leltártöbblet stb.).! Leltározás teljes körû elvégzése.! Sokrétû statisztikák, lekérdezések.! A Menedzser modullal adatkapcsolatot valósít meg.
endületben Együttélõ egybeépítõ minõség MAGASYN 1998/NYÁR LA Synergon Informatika Rt. az elmúlt hónapokban újabb cégekkel gyarapodott. A vásárlás oka egyszerû, s ugyanaz, mint a multinacionális cégek esetében: piac- és tevékenység-bõvítés. Bár a közép- és kelet-európai informatika piacai dinamikusan, évente átlagosan 10-13 százalékkal bõvülnek, csak azok a vállalkozások képesek kielégíteni a megrendelõik igényeit, amelyek megfelelõ tõkével és magas színvonalú szakértelemmel rendelkeznek. Az informatika napjainkban mind strukturáltabb és összetettebb tudást és így csapatokat igényel, s ezt az elvárást teljesíti be a Synergon, amikor az Integra és a Quality csapatával bõvült. 1997 decemberében vásárolta meg a Synergon az Integra Informatikai Rt. (a Magyar Államkincstár, több hazai pénzintézet és brókercég egyik legnagyobb szoftverszállítója) részvényeit. Az 1989-ben indult, 1993-ban részvénytársasággá alakult Integra alaptõkéje 120 millió forint, 1997-es árbevétele meghaladta a 900 millió forintot. A cégnél 160 alkalmazottat foglalkoztatnak, 90 százalékban szoftverfejlesztõ mérnököket. Az Integra Rt. a tulajdonosváltás után is független cég maradt, de a Synergon leányvállalataként mûködik tovább. A Synergon 1998 áprilisában vásárolta meg a magyarországi SAP-tanácsadás területén kiemelkedõ eredményeket felmutató Quality Consulting Kft.-t, tovább bõvítve szolgáltatásai körét. Ugyanakkor a Quality számára újértékesítési lehetõségek nyíltak meg: a Synergon anyagi bázisára támaszkodva olyan nagy értékû projektek kivitelezésére is vállalkozhat, amelyekre eddig tõkehiány miatt nem volt lehetõsége. A Quality 1997-ben közel 700 millió forintos forgalmat ért el. INTEGRA Az Integra Rt. elsõsorban a hazai bankok és brókercégek, valamint nagyobb gazdasági szervezetek információ-technológiai igényeinek kielégítésére szakosodott. Partnereik számítástechnikai rendszereivel kapcsolatos feladatainak és problémáinak megoldásához teljes körû szolgáltatáscsomagot kínál. Az Integra által használt 4GL eszközök napjaink legkorszerûbb fejlesztõeszközeinek tekinthetõk, mégis elõfordulnak olyan feladatok, amelyek megoldása más megközelítést igényelnek. Ezért fejlesztõik folyamatosan követik a világban végbemenõ technikai fejlõdést, és széleskörûen alkalmazzák a legkülönbözõbb objektum-orientált és kliens/szerver eszközöket, valamint minden jelentõs adatbázis-kezelõben és grafikus felhasználói felületben nagy jártassággal bírnak. A cégen belül így a különbözõ szoftverrendszerek fejlesztése alapvetõen két irányban valósulhat meg. Egyrészt saját, korábban kifejlesztett szoftvereiket illesztik a felhasználó speciális igényeihez, másrészt vállalkoznak teljesen új szoftverek kifejlesztésére is. Az Integra fejlesztõi által létrehozott technológiák és informatikai rendszerek ma már nemcsak a hazai piac igényeit elégítik ki, hanem versenyképesek a nemzetközi piacokon is. Az Integra platformfüggetlen adatbáziskezelõ-fejlesztõ rendszere az értékpapírszakmában és a bankszféra üzletági, számlavezetési rendszereiben nemzetközi színvonalú megoldásokat kínál. A sikeres Magic fejlesztõrendszer hosszú távon igazolja versenyképességét. QUALITY A Quality Consulting Kft.-t 1994-ben alapította két jelenlegi ügyvezetõje, akik maguk is részt vettek német, amerikai, dél-afrikai, svájci és osztrák SAP-projektekben. 1995-ben logopartneri szerzõdés jött létre az SAP Ag.-val, így valamennyi, az SAP-val kapcsolatos szolgáltatás elérhetõvé vált a Quality ügyfelei számára. 1997-ben a Quality valamennyi versenytársát megelõzve egy igazi újdonsággal, az elsõ magyarországi SAP internetes fejlesztéssel jelent meg a piacon. Az elmúlt négy év fejlõdését a technikai paraméterek mellett leginkább az jellemzi, hogy a cég forgalma 1998 végére megközelíti az 1 milliárd forintot, s az öt fõs indulás óta közel 100 munkatárs igyekszik az ügyfelek szakmai igényeinek megfelelni. Az üzletági portfólió nagy részét az SAP-tanácsadás és -fejlesztés teszi ki, melynek a bázis- és alaprendszeri fejlesztés, az üzleti folyamatok újjászervezése, a felhasználók oktatása, a speciális fejlesztés és a projekt menedzsment is részét képezi. A cég küldetése abban áll, hogy az SAP bármely területével kapcsolatos oktatói, tanácsadói és fejlesztõi tevékenységet a lehetõ legmagasabb szakmai színvonalon végezze el az SAP különbözõ moduljainak optimális felhasználhatósága érdekében. A "minõségi tanácsadás" barátai azok, akik bizalmukkal tisztelték meg a céget, így többek között a General Electric Tungsram Fényforrásgyár, a Chemol Rt., a Fõvárosi Távhõszolgáltató Vállalat, a Dunamenti Hõerõmû Rt., a DUNAFERR Rt, az Elektromos Mûvek Rt., a Pharmaphontana Rt., a 3Com-Chipcom (USA), a BKV Rt., a MatávCom, a Hungaro Längerer és az Ericsson Croatia.
I nformatika és pénz Integra a Kincstárban Két esztendeje, a Magyar Államkincstár és az Integra Rt. közös fejlesztésében készült el az államháztartás központi szervei mûködésének informatikai alapjait biztosító T'97, a kincstár folyószámla-vezetõ rendszere. A T'97 a kincstár és annak mintegy 3500 ügyfele, köztük a központi költségvetési szervek, az elkülönített állami alapok és a társadalombiztosítási alapok részére nyújt teljes körû szolgáltatást. Emellett lefedi a Kincstárnak a folyószámla-vezetéshez kapcsolódó back-office tevékenységét, kezeli a giro-kapcsolatot, valamint feldolgozza azt a kötegelt, nagy mennyiségû adathalmazt, amely a különbözõ hivataloktól és intézményektõl kerül a kincstári rendszerbe. Csúcsidõben akár napi 250.000-300.000 tranzakciót bonyolít le a rendszer, mellyel a T'97 kiemelkedõ helyet foglal el a tranzakciók darabszámát tekintve. Gyakorlatilag ezen fut át a teljes költségvetés a maga több mint 4500 milliárd forintjával. Ez azt jelenti, hogy a T'97 évente a magyar GDP 50 százalékának megfelelõ összeget mozgat. A rendszer fõ erényeként tartják számon, hogy online kapcsolatot tart fenn a 250 terminálból álló fiókhálózattal. az államháztartási reform következtében a Magyar Nemzeti Bank fiókközpontjait is rácsatlakoztatták a rendszerre, ami így mára nagyobb lett, mint az OTP. A T'97 alapja a folyószámla-vezetés, amelyben az államháztartási intézményektõl beérkezett átutalási megbízások többszintû fedezetvizsgálaton esnek keresztül. Ezután az átutalási megbízást a back-office rendszer befogadja és végrehajtja. Ezzel egy idõben történik mind a folyószámla-vezetési és a rovati, mind pedig a fõkönyvi könyvelés is. Hasonló módszerrel kerülnek feldolgozásra a kötelezettségvállalások is. Ily módon a T'97 gyakorlatilag támogat minden olyan államháztartási pénzügyi tevékenységet, amely az államháztartási intézményeket valamilyen formában a kincstárral kapcsolja össze. A kincstár alaptevékenysége a törvényben foglalt elõirányzatok teljesülésének követése úgy, hogy a költségvetési szervek pénzforgalmi megbízásaikat a kincstáron keresztül teljesítik. A kincstár tehát mintegy a költségvetési szervek holdingjaként mûködik. A T'97, az Integra Rt. más kifejlesztett szoftvereihez hasonlóan "2000-kompatíbilis", és eddigi sikerét jól mutatja, hogy hamarosan elkészül utóda, a T'99 is.
O ktatási audit MAGASYN 1998/NYÁR Ötödik sebesség az Infosztrádán! A XXI. század küszöbén nehezen képzelhetõ el egy modern, piackonform cég jól mûködõ informatikai háttér nélkül. Az információ-technológia látványos felfutásának hatására, minden ellenkezõ hír ellenére a számítástechnika kibontakozóban van a ködlepte misztikus homályból és a hétköznapok, a munka és a szórakozás természetes részévé vált. Ennek hatására megváltozott a vállalatok mûködése is: az informatika diktálta tempó által elõtérbe kerültek az innovatív, hatékony eljárások. Ha ma egy cégvezetõ az informatikai hardverés szoftver-beruházás után kényelmesen hátradõl, és várja, hogy a rendszer ontsa a pénzt, még nem látja át igazán a rendszerintegráció lényegét és lehetõségeit. Ezért, ha elmaradnak a várt eredmények, esetleg, idõnként, néha és csak szõrmentén (ne adj Isten) megpróbál bûnbakot keresni. Az okok sokrétûek, de bizton állítható, hogy a hiba mindig másban van. De általában a statisztikák, példák tömege azt mutatja, hogy a kellõ informatikai oktatás híján mennyire romlik a számítástechnikai rendszer mûködésének hatásfoka. Olyan ez, mint egy erõs, gyors, jól felszerelt sportkocsi, amely megfelelõ pilóta híján a szélsõ sávban cammog. Egy ideig. Hiszen autómentõ is van a világon. A jól felmért cég egyedi sajátosságaira szabott, de a jól bevált általános tapasztalatokon és tudásbázison alapuló oktatás hihetetlenül gyorsan megtérülõ befektetést jelent, hiszen a hozzáértõ, a rendszerben otthonosan közlekedõ (és persze eredményesen motivált) szakemberek képesek lesznek a legjobbat kihozni a rendszerbõl és önmagukból. Ez pedig az egész céget magasabb fokozatra kapcsolja. A Synergon minden területen alkalmazza a rendszerintegrációs szemléletet, hogy partnereivel együtt lehessen sikeres. Ezért fejlesztette ki speciális szolgáltatását, az Oktatási Auditot. Ennek lényege, hogy partnereink megkapják a megfelelõ felhasználói támogatást, azaz a rendszer optimális alkalmazásához szükséges informatikai oktatást is, de felmérve azt, hogy kinek mire is van valójában szüksége. Ezzel nem pusztán idõt, energiát és pénzt lehet megtakarítani, de gördülékenyebbé, hatékonyabbá is lehet tenni a munkát. A dolog a kávéval kezdõdik és a gördülékeny mûködéssel ér véget. Hiszen az indulás: az ismerkedés. Milyen rendszerek, milyen eszközök mûködnek az adott cégnél és fõként kik, milyen felkészültséggel mûködtetik azokat. Az elfogyasztott kávé mennyisége az idõ elteltével egyenes arányban nõ, hiszen az oktatási folyamat egészének kialakítása folyik, a "behangolás" a nagy nekigyûrkõzésre. A felmérések nyomán kialakul azon oktatási rendszer, amely folyamatosan segíti a cég munkáját a jövõben. Végeredményként a partner a véleményezése alapján elvégzett "finomhangolás" után komplett csomagot kap kézhez, amely a kért mélységben tartalmazza a megfelelõ felhasználói támogatást biztosító oktatási blokkokat. Szaniszló László Szaniszlo.Laszlo@Synergon.hu
A rccal a vasút felé informatikában is A Magyar Királyi Államvasutak 28. számú utasítása rendelkezik a magyar távírószolgálatról. A dátum: 1909. A hazai vasúttársaság az elsõk között foglalkozott adatátviteli és kommunikációs szolgáltatással Magyarországon, hiszen szükség volt a vonatok indulásának és érkezésének összehangolására, a menetinformációk átadására. Az sem csodálható, hogy az elsõ telefonközpontok a MÁV-nál jelentek meg, és õk tértek át elsõnek a kézi kapcsolású rendszerrõl a gépi kapcsolásra a Keleti pályaudvaron. Elõször a vasútvonalak mellett álló oszlopokon, napjainkban akár a sínek mellett futó vezetékeken zajlik a vasút kommunikációja. Az elsõ országos adatátviteli hálózat is éppen a MÁV-nál épült fel 1974-ben. Persze, napjainkban immár üvegszálon futnak az adatok. Nem véletlen az, hogy a MÁV közvetetten részt kíván venni a távközlési piacon, kihasználva a még benne rejlõ kapacitásokat. Rurik Péter, a MÁV távközlési divíziójának igazgatóhelyettese számolt be a Máv kommunikációs helyzetérõl, fejlesztéseirõl. A MÁV Rt. 1995-ben pályázatot hirdetett számítógépes Gazdálkodás Irányítási Rendszer, a Menetjegy-eladási, Helyfoglalási és Utastájékoztatási Információs Rendszer és a bevezetésükhöz szükséges informatikai helyi és adatátviteli hálózat kiépítése céljából. A felhívásra négy érvényes ajánlat érkezett, melyek értékelését több szakértõbõl álló bizottság végezte el, és a döntést a közlekedési miniszter által megbízott bizottság hozta meg. E szerint külön eredményhirdetés volt a pályázatban a GIR-MHR részre, illetve a hozzá kapcsolódó adatátviteli hálózatra 1996. február 28-án. Az adatátviteli hálózat megvalósítására ajánlata alapján a Siemens Rt. kapott lehetõséget, míg a GIR-MHR rendszerek megvalósítására a MÁV az ICL Hungary Kft. pályázatát ítélte elõnyös helyzetûnek, mellette ajánlati kötöttségének fenntartására az IBM Magyarországi Kft.-t kérte fel. A tárgyalások és a szerzõdések tartalmi, jogi és pénzügyi elõkészítése során világossá vált, hogy célszerû a pályázat további részekre bontása. Erre vonatkozóan a fõvállalkozók közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelynek alapján a GIR és az informatikai helyi hálózat kiépítésérõl az ICL Hungary Kft.-vel, az MHR megvalósításáról a IBM Magyarországi Kft.-vel folytak tovább a tárgyalások. De az is nyilvánvaló volt, hogy a rendszerek 2000-ben esedékes üzembe állásáig is szükség van egyéb informatikai feladatok ellátására. Különösen igaz ez éppen a távközlési divízióban, ahol 5000 ember dolgozik. Meg kellett teremteni belsõ kommunikációjuk új alapjait, amely majd illeszkedik a késõbb elkészülõ projektekhez. Emellett a gazdaságirányítási rendszer is újhálózatot kívánt magának. Szükséges volt egy újip-hálózat kialakítása, s annak hálózati felügyelete is, mégpedig oly módon, hogy ezen önálló adathálózat kapcsolódjék a MÁV ISDN rendszeréhez. A szakszolgálat hálózatának megoldásait a Synergon szállította. A hálózati IP/IPX alapú adatkommunikáció általa hatékonyabban tudja kiszolgálni a már mûködõ SZIR, a Groupwise levelezõ, valamint a LIBRA pénzügyi rendszert. A kialakított WAN kommunikáció csomóponti részére olyan moduláris és nagyteljesítményû routerek kerültek beépítésre, amelyek a késõbbi, nagyobb sávszélességû (ATM) kapcsolatok ellátására is alkalmasak. Az úgynevezett végponti routereknek pedig az X.25-öt, a 64kbps bérelt vonalat, vagy ISDN kapcsolatot ellátni képes eszközöket épített a Synergon. A helyi LAN kapcsolatokhoz Ethernet interface-en keresztül kapcsolódnak a helyi szerverek és munkaállomások a hálózatra, biztosítva a MÁV Rt. budapesti és vidéki igazgatóságaik közötti adatkommunikációs kapcsolatot. A teljes több mint 100 különbözõ (Novell, NT, és Unix ) szervert, valamint a felhasználókat kiszolgáló adathálózat megkívánta a teljes rendszer menedzselésének kialakítását. Ezen igényeket egy SUN gépen futó SunNetmanager és CiscoWorks program elégíti ki. Ennek segítségével ellenõrizhetõ és központilag vezérelhetõ, konfigurálható a routerek mûködése. A rendszer a hálózat munkája során az eseti hibák kijelzésén, statisztikáján a vonali terhelések állapotán túlmenõen, a késõbbi hálózati mûködés tervezési munkáját is elõsegíti. A fejlõdés nem áll meg. 57493 munkatársa van a MÁV-nak, s a kommunikációs eszközök fejlõdésével mind szerteágazóbb és megbízhatóbb eszközökkel kell a kapcsolatot tartaniuk egymással. S ennek menedzsmentje pedig a divízió feladata. Rurik Péter
S zoftvercsomag hálózatra MAGASYN 1998/NYÁR Lotus esuite Egy évvel ezelõtt még izgalmas marketingfogásnak látszott a hálózati számítógép (NC) koncepciója. Fõként azért, mert nem volt elegendõ olyan szoftver, pontosabban NC-re átírt változat, amelyért érdemes lett volna megvásárolni az újeszközt. Az NC-k jótékony marketinghatása révén a személyi számítógépek árai intenzíven zuhanni kezdtek, s úgy látszott vége az NC-koncepciónak. Hiszen a hálózati munkához a PC-k is kiválóak, akkor miért kellene NC-t alkalmazni? A válasz bizonytalan volt és sokáig váratott magára: a biztonságos számítástechnika miatt. Az NC-k ugyanis egy chipkártyával azonosítják felhasználóikat, akiknek emellett még a szükséges jelszavakkal is tisztában kell lenniük. Egy-egy internetes betörõ megszerezheti egy felhasználó jelszavát, de kicsiny a valószínûsége, hogy ezzel egy idõben a kártyáját is megkaparintja. Mindemellett az NC-khez szükség volt olyan alkalmazásokra, amely megszokott környezetet nyújt a felhasználónak és segíti a mindennapi munkájában. A szinte mindenhol megtalálható "office" szoftvercsomag, adta az apropót ahhoz, hogy az IBM is elõrukkoljon egy hálózati használatra szánt integrált irodai rendszerrel. 1997 novemberében a Lotus már beharangozta az esuite termékcsalád megjelenését, ami az esuite Workplace-bõl és az esuite DevPackból áll. Ez egy olyan újirodai alkalmazáscsomag, amit speciálisan a network computing környezetre terveztek azért, hogy jelentõsen csökkentse a informatikai beruházások költségéit és felgyorsítsa az alkalmazásfejlesztés folyamatát. Az esuite Workplace tartalmaz minden olyan összetevõt (Java alapú kisalkalmazásokat), amik nélkülözhetetlenek az irodai munkához, úgy mint naptár, levelezés, címtár, szöveg- és táblázatkezelõ, bemutatókészítõ, illetve Internet-böngészõ. Mindez nem hozott volna komoly eredményt, ha nem adják ki a rendszer fejlesztõi környezetét. A Lotus Development Corp. már márciusban piacra dobta a Lotus esuite DevPack nevû termékét. Az esuite DevPack egy Java alapú kisalkalmazás-csomag és egyben fejlesztõeszköz Web-alkalmazások fejlesztõinek. Az esuite DevPack segítségével a fejlesztõk könynyedén építhetnek interaktív intranet és extranet alkalmazásokat. A bétaverzió január 26-i Web-es megjelenése óta, eddig már több mint 20 ezren töltötték le, és Lotus Business Partnerek már e verzió segítségével elkezdték különbözõ alkalmazások fejlesztését. Az esuite DevPack magában foglal szövegszerkesztõ, grafikonkészítõ, projektütemezõ, táblázatkezelõ és elõadástervezõ alkalmazásokat, emellett tartalmaz fejlett Java technológiákat is, amik lehetõvé teszik a fejlesztõk számára, hogy még gyorsabban tudjanak dinamikus intranet és extranet alkalmazásokat építeni. Ilyen Java technológiák: a Lotus Infobus, illetve a Data Access kisalkalmazások. Az esuite DevPack forgalombahozatalával együtt a Lotus meghirdet egy átfogó oktatásiés tréningprogramot a Webes alkalmazásfejlesztõk számára, ami jelent egy, a világot átfogó workshop-sorozatot, a DevPack kód széles körben történõ közzétételét, egy átfogó fejlesztõi kézikönyv megjelenését és más útmutató anyagok elkészítését is. Az esuite DevPack támogatja a JDK 1.1.2 Java Virtual Machine-t, és olyan alkalmazásokban és Web böngészõkben, amelyek ismerik ezt a JVM-et vagy korábbi változatait. Web böngészõk tekintetében a Lotus a Microsoft Internet Explorer 4.01 és a Netscape Navigator 4.04 klienseket támogatja Windows 95-ön és Windows NT-n. Az esuite DevPack alkalmazásait be lehet vezetni szabványos Web szerverek használatával, mostanáig a Lotus Domino szervert, a Microsoft Internet Information szervert és a Netscape Suitespot szervert támogatja hivatalosan a termék. A Synergon Lotus üzletágának munkatársai a szoftver születése óta az esuite tesztelõi között vannak. A közvetlen kapcsolat a Lotus céggel lehetõséget ad arra, hogy az elsõk között megkapjuk a legfrissebb változatokat illetve közvetlen technikai kapcsolatot tarthassunk a tesztelés ideje alatt. Amennyiben érdeklõdik az esuite iránt, mind tanácsokkal mind élõ bemutatóval szívesen állunk rendelkezésére. Horváth András Horvath.Andras@Synergon.hu
A z Internet új nyelve A TCP/IP fejlesztõi sem gondolták az 1980-as évek elején, hogy majdan az IP (Internet Protocoll) hálózat növekedésének korlátaival kell szembenézniük. Még 1987-ben is csak néhány százezer hálózat összekapcsolásának szükségességét tartották elképzelhetõnek. Manapság a legtöbb Internet végpont bérelt vonalak, vagy telefonvonal segítségével csatlakozik. Az IP-technológia további nagymérvû elterjedése várható más új médiumok, mint például a kábeltévé, elektromosvezetékek és az Internet otthoni használatával. A növekedés az Internet alapvetõ technológiáját nehezen megoldható feladatok elé állította. Elméletileg az Internet címek tartománya elegendõ csaknem 4 milliárd gép megcímzéséhez. Valójában az elméleti címkiosztási hatékonyságtól messze elmarad a gyakorlatban elérhetõ érték. A becslések szerint 2005 körül fog elfogyni az összes IP-cím. Fontos problémája az Internetnek, hogy nem eléggé flexibilis az adatcsomagok célba juttatásának módja. Nem elhanyagolható dolog, hogy nem nyújt semmiféle támogatást a csomagok titkos küldésére és az azonosításra. További hiányossága, hogy a multicast támogatás meglehetõsen szegényes és korlátozott. Az újip-verzió kifejlesztését alapos felmérések és tanulmányok elõzték meg. Az Internet Engineering Task Force által kezdeményezett kutatások alapján felállították az új, kielégítendõ követelmények listáját. E követelményeket úgy határozták meg, hogy nem csak a jelenlegi illetve már korábban felmerült igényeket vették figyelembe, hanem megpróbálták megjósolni a következõ évtizedekben megjelenõ újfeladatokat is. Olyan protokoll tervezése volt a cél, amely megoldást nyújt a számítógép-hálózatokkal kapcsolatos egyre komolyabb és szerteágazóbb igények kielégítésére. Az Ipv6-tal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény az volt, hogy a bevezetése egyszerû és könnyû legyen, az újrendszer a régivel párhuzamosan tudjon mûködni még hosszú ideig, és az áttérés semmiféle fennakadást, zökkenõt ne okozzon. A jelenleg használt IP már túlságosan elterjedt, és az Internet túl nagyra nõtt ahhoz, hogy az újprotokollra való átállást mindenhol egyidejûleg meg lehessen oldani és a régit egy csapásra el lehessen felejteni. 1994 nyarára megszületett az a változat, amelyet november 17-én az Internet Engineering Steering Group is elfogadott és a saját ajánlásává tett. Az újprotokoll az IPv6 nevet kapta, amely az IP 6-os verzióját jelenti. A jelenleg használt IP verzió a 4-es. (Az 5-ös egy munkaverzió volt, amely nem került implementálásra. Az IPv6 tervezésekor olyan újszolgáltatásokat igyekeztek beépíteni, amelyek gyorsabbá, robosztusabbá, és az újhálózati és felhasználói igényeknek jobban megfelelõvé teszik az új protokollt. A megnövelt címtartomány lehetõvé teszi a racionálisabb, a topológiához jobban illeszkedõ címzés és útvonalválasztás kialakítását. Az IPv6-os fejléc szerkezete egyszerûsödött. Eddig kötelezõ mezõk opcionálisakká váltak, így az IP csomag feldolgozása egyszerûsödik. Az IPv6-ban lehetõség van "virtuális adatcsomag útvonal" kialakítására. Az IPv6 így korlátozott formában alkalmas vonalkapcsolás jellegû hálózati szolgáltatások megvalósítására. Ez a tulajdonság a multimédia/mûsorszóró alkalmazások esetén hatékonyan kihasználható. További elõnyös tulajdonsága az IPv6-nak, hogy támogatja a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását. Ennek következtében az IPv6 alkalmazásával sokkal hatékonyabban alakíthatók ki és menedzselhetõk nagyméretû hálózatok. Hasznos újdonsága az IPv6-nak, hogy hálózati szinten lehetõséget nyújt titkosítás és azonosítás alkalmazására. Ez nem zárja ki annak a lehetõségét, hogy magasabb szinten másfajta módszereket is alkalmazzunk. A különbözõ kutatási IPv6 változatokon kívül az összes fontosabb TCP/IP eszközt gyártó cég elkészítette saját IPv6 megvalósítását. Ezek szintje nem egységes, de az alapvetõ IPv6 mûködésre mindegyikük alkalmas. (Az Ipv6 kísérleteket a Budapesti Mûszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszéke folytat. A fenti szöveg a Networkshop 97 rendezvényen elhangzottak összefoglalója.)
N yereményjáték sorsolásának eredménye MAGASYN 1998/NYÁR Tisztelt Olvasóink! Köszönjük azt, hogy azzal segítették munkánkat, hogy kitöltötték, és visszaküldték elõzõ számunkban megjelentetett kérdõívünket. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy partnereink igényeit pontosabban megértsük, és javítsuk szolgáltatásaink színvonalát, amelynek folyamatos emelése kiemelt fontossággal bír rendszerintegrációs tevékenységünkben. Örömmel értesítjük Önöket, hogy közjegyzõ jelenlétében megtartott sorsoláson az alábbi személyek nyerték el díjainkat: 1. díj: 2 személyre szóló hétvége Velencében Nyertes: Soltész István, CHINOIN Rt. 2. díj: 2 személyre szóló hétvége Zircen Nyertes: Kovács Gábor, J & H Marsch & Mc Lennan 3. díj: 2 személyre szóló vacsora a Gundel Étteremben Nyertes: Hajkó Andrea, Állami Számvevõszék Gratulálunk!
Make Love Not War Kávéfõzõ, számítógép és filozófia Szerelmi háborút vívnak az informatikusok, a távközlés és a számítástechnika szakemberei. A kommunikációs szakemberek a számítástechnikát vélik szolgálóleányuknak, a számítástechnikusok pedig ugyanezt vallják, de fordított elõjellel. Karinthy Frigyes állítása aktualizáltan igaz rájuk is: az ellentét oka, hogy férfi nõt akar, az asszony meg férfit. Közhelynek számít az a kijelentés is: az informatika esetünkben a tágan értelmezett számítástechnika és a távközlés folyamatos konvergenciája figyelhetõ meg. Ezt állítják számítástechnikusok, és állítják a távközlési szakemberek. És ez nagy baj. Mármint az, hogy kizárólag õk állítják. Nem halljuk ugyanezt ugyanis azoktól, akikért folyik mindez: az adatokat, információkat közvetítõ, szállító, publikáló, feldolgozó intézményektõl, cégektõl. Mert ahol a számítástechnika és a távközlés találkozik, az a média, illetve az adatok bármilyen feldolgozásának végeredményében érdekelt vállalat vagy intézmény. A távközlés közvetíti az információt. A számítástechnika megteremti annak feldolgozási és elosztási rendszereit. A végállomás, vagyis a konvergencia megvalósulása ott van ugyanis, ahol az információkat, adatokat elemzik, feldolgozzák, használják. A legvilágosabban mindez az Internet esetében jelenik meg, ahol szükség van távközlési alapvonalakra, s azokon a számítástechnikusok által megteremtett nyelven kommunikáló gépekre, s a végeredmény csak ezek hibátlan együttmûködésekor ad információt. Eljön majd azon idõ, amikor óriásvállalatok biztosítják az információ közzétételét, eljuttatását, feldolgozását, és segítik elõ a fogyasztást, de addig rendet kell vágni a káoszban: s könnyebbé tenni az információ elérésének és feldolgozásának módszereit. Ezt nevezzük rendszerintegrációnak. A rendszerintegrátor akkor nyújt segédkezet, ha valaki az információit tenné rendbe, annak megszerzésétõl, feldolgozásán át a hasznosításig. A rendszerintegrátor teremti meg az összhangot a kommunikáció, az adatkezelés, a tárolás, a feldolgozás és a hasznosítás között. Tehát mindent mindennel összeköt, akár a kávéfõzõt és a számítógépet is, ha az úgy praktikus, illetve a megrendelõ úgy kívánja. Mert elképzelhetõ az is, hogy ez a megoldás éppen költségcsökkentõ és hatékonyságot növelõ tényezõ lehet egy cég életében. Ugyanis az informatikai rendszerintegráció több mint egy rendszer építése, mert nemcsak tervezést, építést, felszerelést jelent, hanem azt a hátteret, a munkafolyamatok logikus elemzésének áttekintését is, amely a rendszerek gazdaságos mûködtetéséhez, a piaci sikerhez elengedhetetlenül szükséges. S a felhasználók mindezt látják akik már alkalmazzák, és nem látják akik még nem vették igénybe a szolgáltatásokat. Mert egyelõre az utóbbiak vannak többen. Bár a rendszerintegrátorok forgalma évrõl-évre nõ. Neves nemzetközi cégek bevételeinek egyre nagyobb hányada szármatik a szolgáltatási, rendszerintegrátori tevékenységbõl. Magyarországon is ez a jövõ útja. Ma, holnap. Fábián László Fabian.Laszlo@Synergon.hu