A SÖTÉT KÖZÉPKOR (300 ÉV) KÉRDÉSEI TÉRKÉPÉSZETI SZEMMEL OKTATÁSI ANYAG MSC TÉRBELI ADATGYŰJTÉS DR WINKLER GUSZTÁV
A KIINDULÁSI ALAPPROBLÉMÁK A NAPTÁR KÉRDÉSE A TÖRTÉNETTUDOMÁNY KÉRDÉSEI a Karoling-kor feltűnően gyengén dokumentált (régészet, írások, építmények) többek szerint: azért gyér az anyag, mert az sosem létezett, és valójában minden 7-10. század közti lelet datálása elegendő hibalehetőséget tartalmaz. A Julián-naptár rejtélye, hogy a 128 évenként felgyülemlő 1 napnyi eltérést 1582-ben miért 10 (kihagyott) nappal kellett megjavítani. A caesari naptár bevezetése és a gergelyi reformok között 1627 év telt el. 1627/128 ~ 12,7. Kerekítve 13 nap javítást kellett volna eszközölni. vélemény: a 2 nap javítás azért nem kellett, mert a két és fél évszázadnyi idő nem is létezett.
A MEGOLDÁST GÁTLÓ ALAPPROBLÉMA, MINT A FŐ NEHÉZSÉG (IDŐSZÁMÍTÁSI RENDSZEREK) Kr.e. 600 a birodalomban általános használatban volt a Róma alapításával kezdődő évszámítási rendszer. Kr.u. 240 ugyancsak használatban volt a császár uralkodásának első évével kezdődő aera Diocletiani, vagy aera martyrum. Kr.e.??? létezett emellett több, a világ különböző időpontokra tett teremtésével kezdődő keresztény évszámítás is Kr.u. 0 de nem létezett még a Jézus Krisztus születésével kezdődő aera vulgaris rendszer, ezt Dionysius Exiguus (475-545) javasolja először, és csak 1100 után kezdik bevezetni a krónika- és oklevélírásban
AZ IDŐTOLDÁS LEHETSÉGES MÓDJA 1. A LEHETŐSÉG OKA A MÓDSZER Dionysius Exiguus az időszámítás kezdőpontját az (AD) kezdetétől 284 évvel visszavitte az időben. Az új évszámítási rendszerben egy csapásra 284 olyan év keletkezett, amelynek nem létezett írott történelme. Az aera Diocletiani 241. évét az aera vulgaris 525. éve követte. Az időszámítási rendszer csak egyházi körökben terjedt el. Az évszámítás akkoriban rajtuk kívül senkit nem érdekelt, mert sem a gazdasági, sem a vallási életre semmilyen hatással nem volt. Az tévedés, hogy a naptár létrehozása a mezőgazdaságnak lett volna fontos Ügyesen manipulálva a diocletianusi 241-es dátum és az exiguusi 525. év közti (nem létező) időt ki lehetett tölteni.
AZ IDŐTOLDÁS LEHETSÉGES MÓDJA 2. LEHETSÉGES HÁTTÉR, MÓDSZER A kitaláltnak minősített időszakban csak egyházi dokumentumok ismertek. Elsősorban krónikák, évkönyvek és legendák Az egyházi vezetők azok, akiket megsokszorozva, más néven, azonos tettekkel az évkönyvekben szerepeltetni fognak. A kitalált háborúk veszteséglistáin mindig ott szerepelnek ők is A krónikaírás (hamisítás) kezdete a XII. század vége, a hamisítás módszere pedig általában a duplikáció. PÉLDÁK Például a pozsonyi csata és I. Károly 791-es csatája. A csavar a csata győztesének megváltoztatása. Mivel nem élt olyan kívülálló ember, aki emlékezhetett volna egy meg nem történt eseményre, ezért ez akkor minden következmény nélkül megtehető volt. Papíron gond nélkül megváltoztatható volt egy csata földrajzi helyszíne vagy egy hadjárat útiránya is. Például Attila hadainak a catalaunumi mezőn vívott csatáját azért kellett (utólag) Chalons mellé tenni, mert ha nem azt teszik meg az utolsó csatának, amelyik után Attila hazatér, akkor nem lehetett volna Aetiust győztesnek nyilvánítani.
EURÓPA TÖRTÉNELMI TÉRKÉPE (Kr.u. 900) EURÓPA TÖRTÉNELMI TÉRKÉPE (Kr.u. 600) TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: A TARTALMI HASONLÓSÁG
FONTOSABB HATÁRVONALAK (Kr.u. 600) TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: TARTALMI HASONLÓSÁG GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK SZLÁVOK FRANK BIRODALOM AVAR ÁLLAM BESENYŐK ITÁLIA GÓT ÁLLAM SZLÁVOK BIZÁNCI BIRODALOM
FONTOSABB HATÁRVONALAK (Kr.u. 900) TÉRKÉP-VIZSGÁLAT: TARTALMI HASONLÓSÁG GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK SZLÁVOK FRANK UTÓDÁLLAMOK ITÁLIA GÓT ÁLLAM MAGYAR ÁLLAM BESENYŐK BOLGÁROK ARAB KALIFÁTUS BIZÁNCI BIRODALOM
VÁLTOZÁSOK (Kr.u. 600-900 KÖZÖTT) GERMÁNOK BRITEK BALTIAK ANGOLOK 1 FRANK UTÓDÁLLAMOK FRANK BIRODALOM 3 ITÁLIA GÓT ÁLLAM ARAB KALIFÁTUS GYAKORLATI AZONOSSÁG, VISSZAÁLLT A MÚLT? 2 szász területek (meg kell 2 arab hódítás (ide kell illeszteni) 3 névváltozás (ha egyáltalán volt) 4 névváltozás (természetes váltás?) 5 névváltozás (nem érdekes) magyarázni Károly hadjáratát) SZLÁVOK MAGYAR ÁLLAM 4 AVAR ÁLLAM BOLGÁROK SZLÁVOK 2 1 BESENYŐK 5 BIZÁNCI BIRODALOM BIZÁNCI BIRODALOM
A SÖTÉT-KORAKÖZÉPKOR JELLEMZŐI (MAI INTERPRETÁCIÓVAL A KRÓNIKÁKBÓL KIOLVASVA ) a keresztény irodalom gyakorlatilag megszűnik zsugorodó városok, a végén eltűnő lakosság (járványok?) Karoling kor előzmény nélküli, és ugyanoda süllyed vissza frank várak teljes hiánya, bizánci erődépítészet megtorpanása népek és államok a sötét korban, utána nyom nélkül eltűnnek nagyon gyér régészeti és építészeti lelet (talán átdátumozás?) tehát sötét volt-e a kora-középkor? ha rendbe tesszük az időszámítást, akkor nem (folyamatosan fejlődő volt, ugyanúgy, mint a többi korszak)
A MAGYAR KRÓNIKÁK KAPCSOLÓDÓ ADATAI ÍROTT FORRÁSOK: NEM ISMERT ŐSGESZTÁK (csak forrásként megjelölve) ANONIMUS (1180-1210): Magyarok krónikája KÉZAI SIMON (1282-1283): A hunok és magyarok viselt dolgai KÁLTI MÁRK (1370-1390): Képes Krónika ANTONIO BONFINI (1460-1480): A magyar történelem tizedei Tarihi Üngürüsz (?): a Magyarok története ALAPTÉTELEK A FORRÁSOKBÓL: Attila halála és Árpád között 5 generáció (125 év) (Szaltovo-Majackoje) Kézai: Kr.u. 1000 előtt régi időszámítás szerint datál 1000 után uralkodói adatsor szerint datál (még nincs Kr.u. időszámítás) N jelenkorában Kr.u. szerint datál Kálti: rájön Kézai szisztémájára, átszámít és átírja Kr.u. szerint Á
A MAGYAR KRÓNIKÁK ADATAI HUNOK MAGYAROK BEJÖVETELE BEJÖVETELE KÜLÖNBSÉG (125) 451 884 433 (308) KÉZAI SIMON N (1282-1283) 700 (453) 872 (625) 127 (002) KÁLTI MÁRK TÁ (1370-1390) 455 677 222 (097) Á A. BONFINI (1460-1480) 404 744 340 (215) Á TARIHI ÜNGÜRÜSZ 373 745 372 (247) 430 896 466 (341) Á ANONYMUS (1180-1210) MAI Á DÁTUMOZÁS
MI HIÁNYZIK A KRÓNIKÁKBÓL? (MIND ERRE AZ IDŐPONTRA VONATKOZNAK) AVAR BIRODALOM (ÉS AVAROK IS LEGTÖBBSZÖR) KAZÁR BIRODALOM (KAZÁROK EGYÁLTALÁN) NAGY KÁROLY (ÉS A KAROLING BIRODALMAK) A HONFOGLALÁS KIFEJEZÉS (EZ XIX. SZÁZADI) A FINNUGOR EREDET ÉS ROKONSÁG
IRTIS URÁLI HOL VANNAK AZ AVAROK ÉS KAZÁROK? ALAKUL SZRUBNO OB K M Á L TOBO FJODOROVO A EGYÉB KEVERT LH BA AS URAL TING-LING K DO HUN N K DNY ES DUNA ZT E R K K K A K SZ PI T EN G FEKETE TENGER DUNA AZ ETNIKAI HELYZET Kr.u. 300 KÖRÜL FÖLDKÖZI TENGER M ISI GA VOL K OB EUFR ÁT E SZ TIGRI S ER ARAL TÓ SZIR D A RJ A TÓ
AZ ESETLEGES BEJÖVETEL LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI IRTIS OB OB INDOEURÓPAIAK K rokon népek határa A 1 GA VOL TÖRÖK NÉPEK M Á F EP ER E AL UR F FÖLDKÖZI TENGER SZ I ARALTÓ L K A S SZ PI T AM U EN G FEKETE TENGER HOL VANNAK AZ AVAROK ÉS KAZÁROK? AS H L BA F 2 TISZA DUNA M ISI ER 1 ÁT E SZ TIGRI S DA R R DA RJ A J A hun irány, a jekatyerinburgi átjáró 2 elfogadott irány F török és indoeurópai front L EUFR TÓ M N DO DN Y L TOBO MAGYAROK, SZABÍROK E Levédia és Etelköz esetén felmerül a kérdés, kellettek-e nagyobb népmozgások a rokoni szálak miatt
MÉGEGYSZER AZ AVAR-KÉRDÉS (HIÁNY A KRÓNIKÁKBAN IS) ALAPPROBLÉMA: HOGY KERÜLTEK IDE? 600-900 mit csináltak az avarok, és hol laktak? nincs település, semmi, csak sírok (oda datálva) miért nem építettek várakat, pedig nagy birodalmuk volt? avar várak márpedig nincsenek Nováki Gyula hol vannak a párhuzamos frank-szláv várak? vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (de az ország tüzetes kutatása ezt nem támasztja alá) vagy az avarok nyomai nem ilyenek vagy másként történtek a dolgok! egyáltalán, kik ezek az avarok?
PÁRHUZAMOS EURÓPAI KÉRDÉSEK A KORBÓL 600-900 hol vannak Európában a frank várak? hol vannak a viking várak és a nagy ostromok nyomai? hol van a germán építészeti kontinuitás? hol vannak a VII-IX. században épült bizánci erődítmények? miért van 200 éves pangás a bizánci erődépítésben vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (csak néhány krónikára hivatkozhatunk valójában) vagy a frankok nyomai nem ilyenek (nem tudjuk) vagy másként történtek a dolgok!
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE FRANK VÁRAK TÍPUSAI Martell Károly Károly Lajos Pippin Chlothar Klodvig kelta-germán földvárak nincs erőd korai germán földvárak -300-200 -100 0 100 200 frank fa-föld várak frank fa-föld várak 300 400 500 600 700 800 motték 900 1000
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE A BIZÁNCI VÁRÉPÍTÉSZET FEJLŐDÉSE U alakú tornyok külsőtornyos erődítés ötszögű, bástyaszerű tornyok négyszögű és hatszögű tornyok nagyméretű U alakú tornyok stagnálás a fejlődésben, az újítás teljes hiánya általános európai stílus nincs erőd bizánci építészet római erődök -100 0 100 200 300 400 500 bizánci építészet 600 700 800 900 1000 1100 1200
AZ ÉSZAKI ÉS NYUGATI KULTÚRÁK ERŐDÍTMÉNYEI LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE normannok erős hasonlóság a korabronzkori objektumokkal erősített tornyok korai germán fa-föld várak 0 100 200 300 germán fa-föld várak 400 itt előzmény nélküli lakótornyok vikingek szászok, jütök, stb germánok -100 nincs erőd? 500 600 viking gyűrűk csak Dániában 700 800 900 motték 1000 1100 1200
RÓMAI-MAGYAR KAPCSOLATOK (építési, használati kapcsolat, folyamatosság) 600-900 ismét mit csináltak az avarok, és hol laktak? nincs település, semmi, csak sírok (oda datálva) miért maradtak fent a római erődök a magyarokig? miért nem hordták szét őket 500 év alatt (magyar használat)? egyébként elfelejtettünk erődöt építeni? vagy alapvetően hiányos az ismeretünk (ez utóbbit a várkutatások nyilván nem támasztják alá) vagy az ősmagyarok erődítési nyomai nem ilyenek vagy másként történtek a dolgok!
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE RÓMAI ERŐDÖK ÉS A MAGYAR FELHASZNÁLÁS legyező és U alakú tornyok belsőtornyos erődítés kőerődök külsőtornyos erődítés áthidalt időszak kör alakú tornyok magyar erődítések római erődökön nincs erőd római erődök -100 0 100 200 300 frank-szláv várak (?) 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE VÁRAK, ERŐDÖK ÉS KULTÚRÁK MAGYARORSZÁGON rómaiak, kelták kelta erődök hunok gepidák avarok magyarok frank-szláv várak (?) római erődök magyar várak nincs erőd -100 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200
LEFORDÍTVA AZ ERŐDÖK KÉRDÉSÉRE A MAGYAR ERŐDISMERET VÁLTOZÁSAI őshaza Etelköz semmi Honfoglalás kora Árpádkor fejlett erődépítészet földvárak őskori jellegű földvárak? Volga-Káma kővárak Kelet-Dél Kő-tégla várak 0 100 200 300 400 Kő-tégla várak Kő-tégla várak 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300
EZ A KÜLÖNBSÉG (MINDEGY?)
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (Kr.u. 400 KÖRÜL, A RÓMAI HATÁS) AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (Kr.u. 500 KÖRÜL, RÓMAI HATÁS, AVAR KÉRDÉS) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE LENNI) A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (600) (FRANK ELŐNYOMULÁS, ERŐDÉPÍTÉSZETI VISSZAFEJLŐDÉS) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE) A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (FRANK FELVIRÁGZÁS 700) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE AZ ÖSSZETETT FA-FŐLD KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK NAGYON MAGASSZINTŰ ÉPÍTÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (800) (NAGY VIRÁGZÁS, GYORS TERJEDÉS) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK GYAKORLATILAG ÜRES (DE KÉNE) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE AZ ÖSSZETETT FA-FŐLD KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK NAGYON MAGASSZINTŰ ÉPÍTÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (900 körül, bukás?) AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK AZ ÖSSZETETT FA-FÖLD-KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE ÚJTÍPUSÚ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSE HADMÉRNÖKI SZINTEN A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
ERŐDÉPÍTÉSZETI ISMERETEK (ÖSSZEHASONLÍTÁS: NINCS VÁLTOZÁS, HOGY-HOGY?) ELTERJEDÉSI HATÁROK 900 600
MÉG EGYSZER ÖSSZEFOGLALVA: AZ ERŐDFEJLŐDÉS KÉRDÉSEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÓMAIAK, KELTÁK kőerődök HUNOK GEPIDÁK külsőtornyos erődítés kör alakú tornyok AVAROK MAGYAROK magyar erődítések római erődökön áthidalandó időszak NINCS ERŐD kelta erődök római erődök frank-szláv várak (???) őskori jellegű földvárak? Kő-tégla várak magyar várak Kő-tégla várak AZ ELVI MAGYAR ERŐDISMERET -100 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200
KÉRDÉSEK A MAGYARSÁG KÖRÜL (Kr.u. 400-900) A KATONAI ALAPEGYSÉG A TÖRZS (könnyűlovasság, félnehéz lovasság, távolharc, közelharc) a 7 törzs szövetsége + 3 egyéb törzs 100000 lovas (történettudomány szerint a kazárok alárendeltségében) a kazároknak akkor mekkora haderejük volt? Kik azok? katonai számítások szerint legalább 200000 lovas kellett (de hová lett ez a hatalmas, óriási haderővel rendelkező nép?) a történészek szerint a besenyők hadserege tönkreverte a magyarokat (kellett minimum 60000 lovas) Kik azok? (de akkor hogy-hogy bebocsátást kértek az országba?)