1. Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 30/2004. (XI.26.) számú önkormányzati rendelete 1 Siklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 8.. (1) bekezdés, illetve a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat és jogkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 6.. (1) bekezdésében, a (3) bekezdés a.) pontjában, a 6. (3) bekezdése c.) pontjában és a 13. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XI.20) Kormány rendelet (OTÉK) 4. -ban foglaltak alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A RENDELET HATÁLYA 1. (1) A rendelet hatálya Siklós Város teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) 2 A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a 10. számú mellékletként hozzá tartozó szabályozási tervek együttes alkalmazhatóságával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság - jegyző- csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). (4) A csillaggal jelölt szabályozási elemek OTÉK-ban foglalt határértékeknél megengedőbb értékek, melyekhez a minisztériumi hozzájárulást a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számon övezetenként megadta. I. FEJEZET ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2. (1) 3 A tervezési területen Műemléki területeken, régészeti területeken (MJT, MK, --R--- jellel körülhatárolt, számozott területeken), a helyi védett épületek esetén (HV), helyi értékvédelmi területen (--he--) 4 a történeti városközpont bel jellel megkülönböztetett övezeteiben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv, különösen a környezetébe illeszkedés és a településképi követelményeknek megfelelés. I Fenti követelmények előzetes tisztázása érdekében építtető az építésügyi hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. II (2) 5 A tervezési területen vegyes területeken, különleges területeken, 1 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 2 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 3 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 4 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 5 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
2. zöldterületeken, kereskedelmi, szolgáltató területeken (Gksz), 6 továbbá a központi belterülettől legalább kétszáz méterre elhelyezkedő/leszakadó beépítések esetén külterületen, egyéb beépítésre szánt területen - az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja az összevont építésügyi hatósági eljárást III (3) 7 8 Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna, adótorony, távközlési magasépítmény általános mezőgazdasági területen és gazdasági erdőövezetben való elhelyezése esetén a létesítmény tájba illesztését, egyéb területeken a városképbe illesztését meg kell oldani. (4) 9 A sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén, a létesítést megelőzően minden esetben be kell szerezni a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály és a HM Katonai Légügyi Hivatal szakhatósági hozzájárulását. A szakahatósághoz benyújtott kérelem tartalmát jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (5) 10 11 Az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozás érdekében - különösen azon kialakult esetekben, ahol az építmények, épületek közti legkisebb távolság kisebb, mint az OTÉK 36.. (1), (2) és (3) bekezdései szerint meghatározott nagyság - a tervezőnek az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a vonatkozó jogszabály(ok) alapján tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelni. (6) 12 Mezőgazdasági és erdőterületen 1m 2 -nél nagyobb önálló reklámtábla nem helyezhető el. (7) 13 A Tenkes hegy eróziós völgyeinél az úthálózat kiépítése és rekonstrukciója során az építési vonala(ka)t úgy kell kijelölni, hogy biztosított legyen a felszíni és csapadékvizek szabad áramlása, akadálytalan és eróziómentes elvezetése. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 3. (1) 14 Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág tartandó illetve az egyéb, vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett akkor változtatható, ha a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el. (2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés 6. 7. 8. 9. 10. -ban részletezett feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható, elvi építési engedély igen, de ez esetben az építés feltételeit a határozatban közölni kell. (3) 15 Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. Amennyiben az ingatlant új szabályozási vonal érinti, a meglévő és a tervezett szabályozási vonal közötti területrész közterület, vagy közforgalom számára megynyitott magánút lehet. A tervben övezetenként külön jelölt esetekben nyúlványos telek is létesíthető (a nyúlványos telek elrendezését ld.: jelen rendelet 8. számú mellékletben). (4) 16 A település teljes területén csak egyedi tervezésű épület építése engedélyezhető. (5) 17 Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK 42. -ában, meghatározott 6 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 7 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 8 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 9 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 10 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 11 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 12 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 13 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 14 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 15 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 16 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. A belváros műemléki jelentőségű területén ill. a műemléki környezetében, a műemléki védelem érvényesítése érdekében a telken belül el nem helyezhető parkolókat a város helyi parkolási rendeletében meghatározott feltételekkel kell kialakítani. (6) Állattartó épületet engedélyezni csak e rendelet övezeti előírásainak és e szabályozási tervnek megfelelően, valamint a módosított 16/1998.(VIII.28.) számú helyi önkormányzati rendeletnek együttes figyelembe vételével lehet. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 4. (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után. (2) A kötelező szabályozási elemek a következők: a terv határa, a közigazgatási határvonal; belterületi határvonal; beépített illetve beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa; -I. rendű - szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal: meglévő, megmaradó ingatlanhatár; újonnan kialakított, módosított határok; területfelhasználási egység határa; építési övezet és övezethatár; területegységre, építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások; építési hely határa; védelmi kategóriák és védelmi határok; beültetési kötelezettség és határa; ligetesen fásítandó terület nagysága; (3) 18 Amennyiben a területfelhasználási egységgel vagy övezethatárral egybeeső telekhatár változik, a terület-felhasználás illetve az övezet határa értelemszerűen a változással egyezően alakul. (4) Telekhatár(ok) kialakítása illetve megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítható. (5) A meglévő, megtartható épület (terven kitöltéssel jelölt) építési helyet is jelent. (6) Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető. (7) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik. (8) Ahol a terv építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók. (9) A védelmi kategóriák és védelmi határok változása, illetve megszűnés esetén a védelem alá eső területek nagysága a változással megegyezően változik illetve védettségük megszűnik, a vonatkozó jogszabályok ill. az illetékes szakhatóságok előírásai alapján. (10) Ahol az építési határvonal és építési hely csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó. (11) 19 Az övezeti jelekben előforduló K betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paraméterek a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják: a.) a kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, zöldfelület, építménymagasság, előkert vonatkozásában újjáépítés, bővítés esetén is; 3. 17 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 18 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 19 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.
4. b.) a kialakult előkert mindig egy utcavonal mentén, vagy legalább 8 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti. Ez a 0,0 m-es, előkert nélküli utcavonalak mentén is érvényes. c.) 20 oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. (1), (2) ill. (3) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, ott jelen szabályzat 2.. (5)bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (12) 21 22 Ahol a terv beültetési kötelezettséget ábrázol, ott a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet melékletének 2. táblázatban meghatározott, az előírásnak megfelelő növényzet telepítendő. A beültetési kötelezettséggel érintett területen épület, építmény az övezeti előírás szerint, legfeljebb kerítéssel együtt létesíthető, továbbá parkoló, út kialakítható. A növényesítés csak őshonos növényállomány telepítésével végezhető. (13) Ahol a terv ligetesen fásítandó terület kialakításáról rendelkezik, ott a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet melékletének 2. táblázatban meghatározott növényzet telepítendő. A ligetesen fásítandó területeken sétaút, kerti bútorok, szobor, ivókút, pergola, tereplépcső, legfeljebb 50 m 2 összalapterületű esőbeálló(k), a közvilágítás létesítményei, hirdetőtábla ill. oszlop, torony, valamint a lótartáshoz, lovagoltatáshoz szükséges, homokos vagy füves felületű kifutók, karámok, pályák, stb. helyezhető el. A növényesítés csak őshonos növényállomány telepítésével végezhető. (14) 23 Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók (15) Az irányadó szabályozási elemek a következők: 24 -II. rendű - szabályozási vonal, javasolt telekhatár, megszüntető jel, javasolt funkciók; a telek ill. az telektömb javasolt beépítése és elrendezése; magánutak, kisebb gyalogutak javasolt vonalvezetése; (16) A magánútként is kialakíthatót kiszolgáló utak helye a tulajdonviszonyok alakulása illetve a tulajdonosi szándékok szerint változtatható. Amennyiben a telekalakítás következtében szükségtelenné válnak, el is hagyhatók, de legalább a terv szerinti építési területtel biztosítandók. (17) Amennyiben valamely övezetben magánút létesítésül, a magánút telkének kialakítására az övezeti előírásban rögzített, kialakítható telekméretre vonatkozó paraméterek nem vonatkoznak. A magánutat legalább jelen szabályzat 9. számú melléklet, 4. számú minta-keresztszelvénye szerinti építési területtel kell biztosítani. Az út létéből építési jog akkor keletkezhet, ha a magánút telke útként van nyilvántartva. (18) 25 A kialakult, változó beépítésű területeken a szabályozási terv beépítési módra tett javaslata a kialakult telekhatárokhoz, illetve a javasolt telekhatárokhoz igazodó lehetőség. Eltérés esetén legalább a kérdéses ingatlan közvetlen környezetére (minden irányban legalább 3-3 szomszédos ingatlant) bemutató látványterv készítendő annak igazolására, hogy a tervezett új beépítés a szomszédos telkek átépítését illetve beépítését nem akadályozza. 20 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 21 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 22 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 23 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 24 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 25 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.
5. (1) A tervezési terület építésügyi szempontból II. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 5. a.) beépítésre szánt területre és b.) beépítésre nem szánt területre osztott (2) A tervezési területen a közművesítettség kötelező mértéke övezetenként szabályozott: a.) Ahol az építési engedély kiadása teljes közművesítettséghez kötött, ott az OTÉK 8. (2) bekezdés a.) pontjában foglaltakat kell biztosítani, továbbá a nagyvárosi lakó-, a kisvárosi lakó-, a településközpont vegyes-, központi vegyes-, az üdülő-, a különleges övezetekben illetve a zöldterületeken légkábel csak a jelenleg meglévő nyomvonal mentén, ahhoz 50 cm távolságon belül létesíthető. b.) Ahol az építési engedély részleges közművesítéshez kötött, ott az OTÉK 8. (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott részleges közművesítés feltételeinek biztosítása mellett, a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott egyedi közművel történő szennyvíztisztítást és szennyvízelhelyezést kell biztosítani. (3) Bármely közmű berendezés számára telek kialakítható a szükséges nagyságban, az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekméretet ezen esetekben nem kell betartani. (4) 26 A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek védelmi kategóriáit kulturális örökségvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi a tervlapok tüntetik fel, továbbá jelen rendelet 22., 23., 25., 26., 27. -ai tartalmazzák. (5) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek vízvédelmi területbe eső részein építeni csak a védőterületet lehatároló határozatban foglaltak alapján, illetve a hatályos kormányrendelet előírásai szerint lehet. IV (6) A beépítésre nem szánt területen a (2) pontban foglaltakon túl, új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a.)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b.)közérdeket nem sért. (7) A beépítésre nem szánt terület termőföldi részletein, bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni V. (8) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei 1. lakó- L jelű 1.1. nagyvárosias lakó-, Ln-1-, 1.2. kisvárosias lakó-, Lk-1-, Lk-2-, Lk-3 Bel-, Lk-4 Cs- Lk-5-, 1.3. kertvárosias lakó-, Lke-1-, Lke-2-, Lke-3-, Lke-4-, Lke-5-, 1.4. falusias lakó-, Lf-1-, Lf-2-, Lf-3-, 2. vegyes-, V jelű 2.1. településközpont vegyes-, Vt-1-, 2.2. központi vegyes-, Vk-1-, 3. gazdasági-, G jelű 3.1. kereskedelmi, szolgáltató terület-, Gksz-1-, Gksz-2-, Gksz-3-, 3.2. ipari terület-, Gip-1-, 4. üdülő-, Ü jelű 4.1. üdülőházas-, Üü-1-, 5. Különleges területekre tagolódnak. K jelű 5.1. nagykiterjedésű sportolási területek K-1 Sp, V,Sz -, 5.2. strand K-2 St -, 5.3. nagytelkes gyógyszálló, gyógyüdülő, konferencia központ-, K-3 Gy,Sz,O -, 5.4. ligetes vásárok, kiállítások, növény- és állatkertek területe, K-4 Vá,Nk -, 26 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
6. 5.5. a borút hagyományos szőlőművelésű területe, pincékkel, pincesorokkal K-5 Sz -, K-6 Sz -, 5.6. települési szintű szolgáltató, karbantartó, városüzemeltetési-, K-7 vü -, 5.7. mezőgazdasági célú gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgáló különleges területek. K-8 mg -, 5.8. bányák K-9 B -, (9) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza: Övezeti jel Lk-3 Bel Beépítési mód K(O,Ikr,Z,Sz,)/O/Z/Sz Építménymagasság (m) K/16,0/3,5 Beépítési % K(35-25)/30/35 Telekterület (m 2 ) K/1000 a.) Az övezeti jelben a betűjel a területfelhasználásra utal, a szám pedig az azonos területfelhasználáson belül eltérő karakterű illetve használatú al-övezetek számát mutatja. b.) Az övezeti jelben indexszel feltüntetett betűjel az elsődleges használatra utal, melyek jelentése a következő: Bel a történeti belváros -, Cs aprótelkes zártsorú csoportházas beépítés területe, Sp sportolással kapcsolatos -, St szabadidős létesítmények, strand, látványfürdő -, Vá vásárok, szabadtéri rendezvények -, Nk ligetes növényesíthető növénykertek, arborétumok -, H egészségügyi létesítmények, kórház -, Gy gyógyászattal kapcsolatos gyógyszálló, gyógyüdülő -, O oktatási célú -, Sz szállodák, kereskedelmi szálláshelyek -, V vendéglátó létesítmények -, mg-mezőgazdasági célú létesítmények -, B bányatelek létesítményeinek, építményeinek, épületeinek -, Vü települési szintű szolgáltató, karbantartó, városüzemeltetés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek, T-temető, Busz utóbusz pályaudvar, P fásított parkoló. c.) A beépítési mód sorában a K betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A / jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a betűjelek sorrendje elsőbbséget is jelent, tehát a beépítési mód kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a részletes övezeti előírás szerint. d.) 27 A beépítettség (%) sorában a K betűjel kialakult állapotra utal, ahol utána zárójelben két szám következik, ott az a kialakult teleknagyság függvényében meghatározott legkisebb és legnagyobb beépíthetőséget mutatja (ld. jelen előírás 4..(11) bekezdésének a.) pontját is). A / jel utáni első szám az övezet újonnan kialakítható telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az a saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez. e.) 28 Az építménymagasság (m) sorában a K betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4..(11) bekezdésének a.) pontját is). A / jel utáni első szám az övezetben létesíthető maximális építménymagasságot mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez. f.) A teleknagyság (m 2 ) sorában a K betűjel kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4..(11) bekezdésének a.) pontját is). A / jel utáni szám az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja. 27 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 28 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
7. (10) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei 1. közlekedési- és közműelhelyezési-, Köu jelű 1.1. főút, forgalmi út Köu-1-, 1.2 városi forgalmi út Köu-2-, 1.3. városi gyűjtőút Köu-3-, 1.4. városi kiszolgáló utak Köu-4-, 1.5. kisebb kiszolgáló -, zsák -, vegyesforgalmú utak(magánút) Köu-5-, 1.6.gyalogos terek, burkolt felületek Köu-6-, 1.7. gyalogosforgalmú út Köu-7 GY -, 1.8. kerékpárút Köu-8 KERÉK -, 1.9. lovas út Köu-9 LOVAS -, 1.10.szőlőhegyi kiszolgáló út Köu-10-, 1.11. kötöttpályás közlekedési vonal-vasút Kök-, 2. zöld-, Z jelű 2.1. zöldfelület 0 %-os beépítettséggel Z-1-, 2.2. ligetes zöldfelület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel Z-2 3. erdő-, E jelű 3.1. védelmi erdő, E-v-, 3.2. gazdasági erdő, E-g-, 3.2. turisztikai erdő, E-t-, 4. mezőgazdasági-, M jelű 4.1. Általános mezőgazdasági területre, melyek alövezetei: Szántók Má-1-, Gyepfelületek Má-2-, Nádas, mocsár felületek Má-3-, 4.2. Kertes területekre, melyek alövezetei: Szőlőhegyi területek, Mk-1-, Mk-2-, Egyéb kertes, gyümölcsös területek, Mk-3-, 5. vízgazdálkodási terület 5.1. jelentősebb árok, vízfolyás, V-1-, 5.2. tó, nagyobb vízfelület, V-2-, 5.3. vízbeszerzési terület, V-3-, 6. 29 természetközeli területek Tk jelű 7. 30 Különleges beépítésre nem szánt területekre tagolódnak. Kk jelű 7.1 temető Kk-1 T -, 7.2 honvédelmi terület Kk-2 H -, 7.3 nem közlekedési területbe sorolt fásított parkolók Kk-3 P -, (11) 31 Siklós településrendezési feladatainak megvalósítását biztosító sajátos jogintézménye: -Elővásárlási jog (Étv. 17. d.) pont). (12) 32 Az Önkormányzat településrendezési feladatainak megvalósítását biztosító, elővásárlási joggal terhelt területeket, ingatlanokat, helyrajzi számukkal jelen rendelet övezetenként és a 4. 6. számú függelékben összesítve is tartalmazza. A sajátos jogintézmény ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, az országos törvényi, rendeleti környezet kialakulása, majd azok elfgadása után lehetséges. 29 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 30 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 31 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 32 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
8. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLET 6. (1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási terv tünteti fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat. (2) Az Ln-1 K(SZ)/SZ/Z/Hz K/16,0/3,5 K(95)/50 K vagy terv szerint alakítható jelű övezet összefüggő közterületen elszórtan álló (úszótelkes), sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 16,0 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. 33 K betűjel meghatározása ld.: 4.. (11) bekezdés 1. Az övezeteben elhelyezhető funkció: OTÉK 11. (2) bekezdés 1, 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint kivételesen (3) bekezdés 1, 2, pontja szerinti építmények. 2. 34 A közművesítettség mértéke: 5.. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. 3. A telekalakítás lehetőségei A kialakítható telek Telekfelosztás engedélyezhető, e szabályzatban meghatározott paraméterek szerint. Legkisebb területe K tartható vagy az elő-, oldal- és hátsókertek biztosításával alakítható. Legkisebb utcai homlokvonala - 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Legnagyobb Beépítési módja beépítettsége % 5. Legkisebb zöldfelület % Szabadonálló beépítés tartható illetve, hézagosan zártsorúvá vagy zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető K(95)/50 % K(0)/20 % Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásoktól függő telepítési távolságok biztosítása mellett engedélyezhető (hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 11. (9) bekezdés tartalmazza). A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy a kialakult úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma előkert oldalkert hátsókert K vagy 8,0 m Több is lehet K vagy 8,0 m K vagy 16,0 m 16,0/10,0 m Beépítési mód függvényében Szabadon álló Zártsorú Hézagosan zártsorú Alacsonyabb építménymagasság esetén legalább a tényleges építménymagasság szerint OTÉK 36.. (1), (2) és (3) bekezdése alapján meghatározható érték. Zártsorú vagy hézagosan zártsorú összeépítést megszakító - vagy épületszárnyak közötti távolság legalább 16,0 m legyen. Ettől eltérni a tényleges építménymagasságnak megfelelően OTÉK 36.. (2) bekezdése alapján lehet. 33 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 34 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Magastető leg- Tetőzet és tető hajlásszöge építménymagasság nagyobb szélessége K ill. max.16,0 m min. 3,5 m Magastető ráépítés esetén a tető hajlásszöge max. 42 os lehet K ill.12,0 m Tető héjazata Szürke pala nem lehet Magastető építése esetén, a kialakult építménymagasság legfeljebb 1,0 m-el akkor is növelhető, ha ezáltal az építménymagasság a 16,0 m-t meghaladja, de az OTÉK 36.. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok még biztosíthatók. Új építés, bővítés esetén az építménymagasság nagysága a meglévő/megmaradó nyílásoktól függően az OTÉK 36.. (1), (2) és (3) bekezdései szerinti telepítési távolságok biztosíthatósága szerint engedélyezhető a két érték között. Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen. Magastető szerkezete, formája legalább egy szerkezeti egységben, utcavonal mentén, tömbben,azonos karakterű legyen. 7. Egyedi előírások 35 Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni. Zártsorú összeépítés esetén az első beruházással megvalósult épület(ek) alkalmazott arányaihoz, anyagaihoz, színeihez, formáihoz kötelező illeszkedni a későbbi beépítések számára. Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van (ld. függelék 5. pontja). Gépkocsi tároló alagsorban és/vagy önálló földszintes épületként, földszinten egyaránt létesíthető ill. a meglévő többszintes társasházakhoz zártsorúan, hézagosan zártsorúan csatlakozva, úgy, hogy azokkal építészeti egységet alkosson. Új garázsépítmény garázsonként nem létesülhet. 36 Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. (2) bekezdését, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját). 8. Sajátos jogintézmények:- (3) Az 8.1 Építési tilalom:- 8.2 Elővásárlási jog:- 9. Lk-1 K(SZ)/SZ /Z/Hz K/12,5 K(95)/35 K vagy terv szerint alakítható jelű övezet összefüggő közterületen elszórtan álló (úszótelkes), sűrű beépítésű, a 12,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban társasházas lakóépületek elhelyezésére szolgál. 37 K betűjel meghatározása 4.. (11) bekezdés 1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12.. (2) bekezdés: 1,2,3,4,5 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. 2. 38 A közművesítettség mértéke: 5.. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. 35 Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 36 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 37 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
10. 3. A telekalakítás lehetőségei A kialakítható telek Telekfelosztás engedélyezhető, e szabályzatban meghatározott paraméterek szerint. K tartható vagy az elő-, oldal- és Legkisebb területe hátsókertek biztosításával alakítható. Legkisebb utcai homlokvonala - 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % 5. Szabadon álló beépítés tartható illetve, hézagosan zártsorúvá vagy zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető K(95) /35 % Legkisebb zöldfelület % K(0)/30 Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásoktól függő telepítési távolságok biztosítása mellett engedélyezhető (hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 11. (9) bekezdés tartalmazza). A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy az úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma előkert oldalkert hátsókert K vagy K vagy Több is lehet 6,5 m K vagy 13,0 m 8,0 m 13,0/10,0 m Beépítési mód függvényében Szabadon álló Zártsorú Hézagosan zártsorú Alacsonyabb építménymagasság esetén legalább a tényleges építménymagasság szerint OTÉK 36.. (2) bekezdése alapján meghatározható érték fele tartandó. Zártsorú összeépítést megszakító - vagy épületszárnyak közötti távolság legalább 13,0 m legyen. Ettől eltérni a tényleges építménymagasságnak megfelelően OTÉK 36.. (1), (2) és (3) bekezdései alapján lehet, de legalább 10,0 m biztosítandó. 6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Magastető Tetőzet és tető hajlásszöge építménymagasság legnagyobb szélessége K ill. max. 12,5 m min. 3,5 m Magastető ráépítés esetén a tető hajlásszöge max. 42 os lehet K ill. 12,0 Tető héjazata Szürke pala nem lehet Magastető építése esetén, a kialakult építménymagasság legfeljebb 1,0 m-el akkor is növelhető, ha ezáltal az építménymagasság a 12,5 m-t meghaladja, de az OTÉK 36.. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok még biztosíthatók. Új építés, bővítés esetén az építménymagasság nagysága a meglévő/megmaradó nyílásoktól függően az OTÉK 36.. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok biztosíthatósága szerint engedélyezhető a két érték között. Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen. Az övezetben magastető létesíthető, a magastető szerkezete, formája legalább egy szerkezeti egységen belül, egy tömbben, egy utcavonal mentén nem változtatható. 7. Egyedi előírások 38 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
39 Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni. Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van (ld jelen rendelet függelék 5. pontja). Gépkocsi tároló alagsorban és/vagy önálló földszintes épületként, földszinten egyaránt létesíthető ill. a meglévő többszintes társasházakhoz zártsorúan, hézagosan zártsorúan csatlakozva, úgy, hogy azokkal építészeti egységet alkosson. Új garázsépítmény garázsonként nem létesülhet. 40 Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani( ld. OTÉK 25. (2) bekezdését, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját). 8. Sajátos jogintézmények:- (4) Az 8.1 Építési tilalom:- 8.2 Elővásárlási jog:- 11. Lk-2 K(Z,Hz,O)/Z/Hz/O K/6,5 K(50-40)/45 K/800/250 jelű övezet az ősi oldalhatáron álló beépítésű városmag zártsorúvá, hézagosan zártsorúvá fejlődött lakóövezete, amely általában a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb 6 lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. 41 K betűjel meghatározása ld.: 4.. (11) bekezdés 1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12.. (2) bekezdés: 1,2,3,4,5 pontja szerinti -, valamint kivételesen 10 lakásos lakóépület ill. (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. 2. Kivételesen az OTÉK.31..(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével valamint akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek nagysága meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz >800 m 2.. 42 A közművesítettség mértéke: 5.. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. 3. A telekalakítás A kialakult állapot védendő. Telekhatár-rendezés, telekfelosztás lehetőségei engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető. A kialakítható Legkisebb területe K tartható illetve 800 /250 m 2 telek Legkisebb utcai homlokvonala K tartható illetve 18 m A piacra néző utcavonal mentén 250 m 2 tartható; Kivéve: nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen. 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület % Kialakult zártsorú, hézagosan zártsorú, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés zártsorú, hézagosan zártsorú lehet, kivételesen oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető. < 500 m 2-50%, de max 250 m 2 500-800 m 2-45%, de max 320 m 2 > 800 m 2-40%, de max 480 m 2 39 Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 40 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 41 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 42 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 30 35 40
12. 5. Oldalhatáron álló beépítés nyeles telken illetve akkor engedélyezhető, ha a megengedett legnagyobb építménymagassággal megegyező nagyságú oldalkert biztosítható; Hézagosan zártsorú beépítés fogalmát ld.: jelen rendelet 11. (9) bekezdésében; A beépítettség nagysága kialakult esetben telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig engedélyezhető. 43 Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.) A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma előkert oldalkert hátsókert K vagy 3,5 m több épület lehet, K ill. K tartható ill. 0,0 m K vagy 6,5/3,5 m 6,5/0,0 m Beépítési mód függvényében Zártsorú, hézagosan zártsorú Oldalhatáron álló Zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítésnél udvari épületszárnyak között ill. bármely olyan kialakult beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellet) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m legyen. Ha a kialakult oldalkert zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítésnél ill. bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartandó; 44 45 Ha a kialakult oldalkert zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítésnél, ill. bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellet) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. -a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. -a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2.. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyelestelken legalább egy oldalkert 6,5 m, egy pedig a telek hosszabbik oldalának méretéből meghatározható hátsókerttel egyezzen meg (hátsókert meghatározását ld. jelen rendelet 7. számú mellékletében). < 40 m telekhossz esetén 0,0 m lehet, de ebben az esetben a hátsó telekhatáron álló épület tűzfalas kialakítású homlokzattal létesíthető; 6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett építménymagasság Tetőzet és tető hajlásszöge K tartható ill. 6,5 m Jellemzően magastető lehet, 40-45 közötti tetőhajlásszöggel Magastető legnagyobb szélessége Tető héjazata 12,0/9,0 m Csak cserépfedés alkalmazható 46 Az övezet műemléki védelem alatti területein MK - a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel igazodni kell; Két egymáshoz zártsorúan csatlakozó épület között az építménymagasságot úgy kell meghatározni, hogy azok párkánymagassága között legalább 0,60 m különbség legyen. Az eltérés irányát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodája esetenként állapítja meg. 43 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 44 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 45 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 46 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
47 Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. (7) bekezdésében, valamint a 4. és 5. számú mellékletekben; Utcai oldalon, két szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén 12,0 m lehet, udvari oldalon, egy szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén (udvari oldalszárny) 9,0 m lehet. Kivéve az övezet műemlékeit és műemléki védelem alatti területeit, ahol csak égetett agyagcserép lehet. 7. Egyedi előírások 48 Az övezetben, jelen rendelet 2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészetiműszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv. 49 Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni. 50 Az országosan védett épületek, valamint mindezek műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni. 51 Jelen rendelet 2. számú függelékében felsorolt helyi védett épületeken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási munkát végezni, a város Helyi Építészeti Értékvédelem tárgyában megalkotott külön rendeletében meghatározott, a konkrét ingatlanra vonatkozó előírás szerint lehet. 52 Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van (ld. függelék 5. pontja). 8. Sajátos jogintézmények 8.1 Építési tilalom:- 8.2 Elővásárlási jog:- 13. (5) Az Lk-3 Bel K(Z,O)/Z K/75 K/8,5/6,5 K/450 jelű övezet a történeti belváros területe, amely a kialakult állapot szerint, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, földszinten üzletekkel. 53 K betűjel meghatározása ld.: 4.. (11) bekezdés 1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12.. (2) bekezdés: 1, 2, 3,5 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. A Felszabadulás útja és Mária utca mentén utcára néző földszinten minden esetben üzlethelyiség létesítendő; 2. 54 A közművesítettség mértéke: 5.. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. 3. A telekalakítás lehetőségei A kialakult állapot védendő, telekhatár-rendezés, telekfelosztás engedélyezhető. Nyeles telek nem létesíthető. A kialakítható Legkisebb területe K tartható ill. 450 m 2 telek Legkisebb utcai homlokvonala K tartható ill. 12 m 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület % Zártsorúan csatlakozó K tarthtó ill. 75 * 10 * 47 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 48 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 49 Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 50 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 51 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 52 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 53 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 54 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
14. 5. A hátsó telekhatáron is körbefutó, keretes, félkeretes beépítés létesíthető, kivéve városfallal közvetlen határos telkek esetében, ott legalább 8,5 m-es hátsókert tartandó. Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban rögzített adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. 55 Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.: OTÉK 25.. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.) * A 75 %-ot meghaladó kialakult -, a 75 %-os legnagyobb beépítettség, valamint a 10 %-os legkisebb zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Dél- Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004 számú szakvéleményében megadta. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető épületek Megengedett legkisebb száma előkert oldalkert hátsókert Egy épület, illetve egy épületnek K szerint 0,0 m K ill.4,5 0,0/8,5 m látszó együttes létesíthető; lehet. Beépítési mód függvényében Zártsorúan csatlakozó Saroktelken, udvari épületszárnyak között tartandó távolság. Hátsó telekhatáron álló keretes, félkeretes beépítésnél, tűzfalas kialakítású homlokzatok esetén 0,0 m lehet, városfallal közvetlen határos telkek esetében legalább 8,5 m legyen. 6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett építménymagasság Tetőzet és tető hajlásszöge Magastető legnagyobb szélessége K vagy 8,5/6,5 m Kialakult magastetős beépítés védendő, a tetőzet hajlásszögét az épület építészeti értékének, korának, környezetének megfelelően kell megállapítani Utcai oldalon: max.12,0 m Udvari oldalon: max. 9,0 m Tető héjazata Égetett agyagcserép, fém és üveg hatású fedés alkalmazható. Műemlékvédelmi szempontok függvényében a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel igazodni kell; Két szomszédos épület között az építménymagasságot minden esetben úgy kell meghatározni, hogy azok párkánymagassága között legalább 0,60 m különbség legyen. Az eltérés irányát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként állapíthatja meg. Városfal mentén és az udvari új épületeknél legfeljebb 6,5 m építménymagasság tartandó; További részletezést lásd jelen szabályzat 4. és 5. számú mellékletében; Két szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén 12,0 m-, egy szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén 9,0 m tartandó; 7. Egyedi előírások 56 Az övezetben, jelen rendelet 2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv. 57 58 Az országosan védett épületek, valamint mindezeknek a műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni. 59 Jelen rendelet 2. számú függelékében felsorolt helyi védett épületeken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási munkát végezni, a város Helyi Építészeti Értékvédelem tárgyában megalkotott külön rendeletében meghatározott, a konkrét ingatlanra vonatkozó előírás szerint lehet. 60 Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van (ld. függelék 5. pontja). 55 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 56 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 57 Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 58 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 59 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 60 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
8. Sajátos jogintézmények 8.1 Építési tilalom:- 8.2 61 Elővásárlási jog: 1124, 1125, 1128, 1129, 1130, 1132, 1133, 1134, 1135, 1136, 1137, 1138, 1139, 1140, 1141, 1142, 1143, 1144, 1145, 1146, 1147, 1148, 1149, 1150/1, 1150/2, 1151, 1152/1, 1152/2, 1152/3, 1154/1, 1154/2, 1155/1, 1155/2, 1156/1, 1156/2, 1157/2, 1157/3, 1157/6-30, 1158, 1159, 1160, 1161, 1163, 1164, 1165, 1166, 1167, 1168, 1169, 1170, 1171, 1172/1, 1172/2. 15. (6) Az Lk-4 K(Z,O)/Z/Hz K(85-75)/75 CS K/6,0/1,2 K/150 jelű övezet az ősi Váralja út menti apró telkes zártsorú (csoportos) beépítésű lakóövezet, amely általában a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. 62 K betűjel meghatározása ld. 4.. (11) bekezdés 1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12.. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 5 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. Kivételesen építmények az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét, azaz > 300 m 2. 2. A közművesítettség mértéke: 63 5. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. Az övezetben vízrendezési terv alapján a felszíni vizeket el kell vezetni, a beépítés É-i oldalán övárok kiépítésével. 3. A telekalakítás A kialakult állapot védendő. Telekhatár-rendezés, telekegyesítés lehetőségei A kialakítható engedélyezhető. Nyeles telek nem létesíthető. Legkisebb területe 150 m 2 telek Legkisebb utcai homlokvonala 12,0 m 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület % Kialakult zártsorú ill. oldalhatáron álló beépítés tartható új beépítés zártsorú, hézagosan zártsorú legyen K * tartható ill. <100 m 2-85*%, de max 75 m 2 100m 2-75*%, de max 150m 2 Telekhatárokon körbefutó, keretes, félkeretes csoportos- beépítés létesíthető. Hézagosan zártsorú beépítés fogalmának magyarázatát ld.: jelen rendelet 11. (9) bekezdésében. Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban rögzített adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25.. (2) bekezdésté, OTÉK 5. mellékletét valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.) * A 85 %-ot meghaladó kialakult beépítés, a 75 és 85 %-os legnagyobb beépítettség, a 10%-os legkisebb zöldfelület, OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta. 10* 20 61 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 62 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 63 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
16. 5. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető épületek Megengedett legkisebb száma előkert oldalkert hátsókert Csak egy épület illetve K ill. 3,5 m K szerint egy épületnek látszó együttes létesíthető 0,0 m 0,0 m K ill. 6,0 m Beépítési mód függvényében Zártsorú, hézagosan zártsorú Oldalhatáron álló Ettől eltérni akkor lehet, ha az OTÉK 36.. (2) bekezdés szerint meghatározott távolság másképpen nem biztosíthatók; Zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítés esetén épületszárnyak között legalább 3,5 m tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) < 3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. 64 65 Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2.. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Hátsó telekhatáron álló keretes, félkeretes beépítésnél, a tűzfalas kialakítású homlokzatok esetén 0,0 m lehet; 6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége K ill. 6,0 /1,2 m Jellemzően magastető Utcai oldalon: max.12,0 m Égetett agyagcserép lehet, 40-45 közötti fedés alkalmazható Udvari oldalon: tetőhajlásszöggel max. 9,0 m Egyetlen homlokzatmagasság sem lehet kisebb mint 1,2 m. 66 Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. (7) bekezdés; Két szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén, utcai oldalon 12,0 m-, egy szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén, udvari oldalon 9,0 m tartandó; 7. Egyedi előírások 67 Az övezetben, jelen rendelet 2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv. 68 Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van (ld. függelék 5. pontja). 8. Sajátos jogintézmények 8.1 Építési tilalom:- 8.2 69 Elővásárlási jog: 1053, 1054, 1055, 1057, 1059, 1060, 1061, 1062, 1063, 1064, 1065, 1066, 1067, 1068, 1069, 1070, 1071, 1072, 073, 1074, 1075, 1076, 1078, 1081, 1082, 1083. 64 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 65 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 66 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 67 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 68 Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 69 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
17. (7) Az Lk-5 K(Z)/Z K/60 K/6,5 K/180 jelű övezet a Ságvári tér környéki szűk telkes, zártsorú beépítésű lakóövezet, amely általában a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. 70 K betűjel meghatározása ld. 4.. (11) bekezdés 1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12.. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 5 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. 2. Kivételesen építmények az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét, azaz > 360 m 2. 71 A közművesítettség mértéke: 5.. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. 3. A telekalakítás lehetőségei A kialakult állapot tartandó. Telekhatár-rendezés, telekegyesítés engedélyezhető. A kialakítható Legkisebb területe K tartható ill.180 m 2 telek Legkisebb utcai homlokvonala K tartható ill. 8,0 m 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület % Zártsorúan csatlakozó 60 20 5. 72 Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25.. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.) Elhelyezhető A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb Beépítési mód épületek száma előkert oldalkert hátsókert függvényében Csak egy épület K tartandó K ill. 4,0 6,5 m Zártsorúan csatlakozó Saroktelken és udvari épületszárnyak között legalább 4,0 m tartandó. 6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és tető Magastető legnagyobb szélessége Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge Jellemzően Égetett agyagcserép színű K ill. 6,5 m magastető K tartandó lehet, fedés alkalmazható 73 Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. (7) bekezdés; 7. Egyedi előírások: 74 75 Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van (ld. függelék 5. pontja). 8. Sajátos jogintézmények: 8.1 Építési tilalom:- 8.2 Elővásárlási jog:- 70 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 71 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 72 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 73 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 74 Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 75 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
18. (8) Az Lke-1 K(O,Ikr,Z,Sz,)/O/Z K(35-30)/30 K/5,0/6,0 K/1000 jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes, városmagot körbezáró lakóövezet, amely az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. 76 K betűjel meghatározása ld. 4.. (11) bekezdés 1. Az övezetbenelhelyezhető funkció: OTÉK 13.. (2) bekezdés 1, 2, 3, 4 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. 2. 3. pontja szerinti építmény; 2. Kivételesen építmények az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 1000 m 2. 77 A közművesítettség mértéke: 5.. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. 3. A telekalakítás lehetőségei A kialakult utcai homlokvonalak védelme mellett, bármely telekalakítás engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető. A kialakítható legkisebb területe K tartható illetve 1000 m 2 telek legkisebb utcai homlokvonala K tartandó illetve 20,0 m kivéve: nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen. 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Legnagyobb Beépítési módja beépítettsége % Kialakult oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó beépítés is engedélyezhető Legkisebb zöldfelület % K * tartható ill. <700 m 2-35%*, de max.210 m 2 40% * 700 m 2-30%, de max.500 m 2 50% zártsorú beépítés engedélyezhető: 12,0 m nél keskenyebb telekszélesség esetén, saroktelken, < 4,0 m kialakult oldalkert esetén, Nyeles-telken oldalhatáron álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen. A beépítettség nagysága telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig engedélyezhető. 78 Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25.. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.) * 30 %-ot meghaladó kialakult ill. megengedett legnagyobb beépítettség, a 40 %-os zöldfelületi fedettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta. 76 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 77 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 78 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
19. 5. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma előkert oldalkert hátsókert <700 m 2 K ill. 6,0/3,0 m teleknagyságig csak K tartható ill. egy, egyébként több 6,0/0,0 m épület lehet. K ill. 3,0 m Beépítési mód függvényében 6,0-18,0 m Oldalhatáron álló Ikresen csatlakozó Zártsorú Szabadon álló Kialakult állapot szerint illetve saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén 0,0 m lehet. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen. Zártsorúan csatlakozó beépítés eseténaz udvari épületszárnyak közti oldalkert legalább 3,0 m legyen. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartható; 79 80 Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2.. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyelestelken legalább két oldalkert 6,0 m legyen (ld.: jelen rendelet 8 számú melléklet); 81 Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7 számú melléklet szerint lehet. 6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően K ill. 5,0/6,0 m magastető lehet, max. 9,0 m Égetett agyagcserép 40-45 közötti vagy azzal egyező színű tetőhajlásszöggel fedés alkalmazható Saroktelken, Baross Gábor út és Rákóczi utca mentén a 6,0 m tartható; 82 Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.:jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. (7) bekezdés; 7. Egyedi előírások 83 Az övezetben, jelen rendelet 2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv. 84 Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni. 85 Jelen rendelet 2. számú függelékében felsorolt helyi védett épületeken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási munkát végezni, a város Helyi Építészeti Értékvédelem tárgyában megalkotott külön rendeletében meghatározott, a konkrét ingatlanra vonatkozó előírás szerint lehet. Az övezet műemlékileg védett területein állattartási tilalom van, további helyeken állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet (ld jelen rendelet függelék 5 pontja). 79 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 80 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 81 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 82 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 83 Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 84 Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet. 85 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.
20. 8. Sajátos jogintézmények 8.1 Építési tilalom:- 8.2 Elővásárlási jog:- (9) Az Lke-2 K(O,Ikr,Z,Sz)/O/Ikr/Z K/30 K/5,0 K/750 jelű övezet laza beépítésű, összefüggő kertes, az elmúlt évtizedek lakóövezete, amely legfeljebb két lakásos, a 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. 86 K betűjel meghatározása ld. 4.. (11) bekezdés 1. Az övezetben elhelyezhető funkció:oték 13..(2)bekezdés: 2, 3, 4 pontja szerinti-, valamint kivételesen (2)bekezdés 1. pontja szerinti és (3)bekezdés: 2.3.5. pontja szerinti építmények. 2. Kivételesen építmények az OTÉK 31..(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz >750 m 2. 87 A közművesítettség mértéke: 5.. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó. 3. A telekalakítás lehetőségei Bármely telekalakítás engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető. A kialakítható legkisebb területe K tartható vagy 750 m 2 telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható vagy 18,0 m kivéve: nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen. 4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Legnagyobb Beépítési módja beépítettsége % Kialakult oldalhatáron álló, ikresen, zártsorúan csatlakozó, ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen ikresen illetve zártsorúan csatlakozó beépítés is engedélyezhető K * tartható ill. 30 % Legkisebb zöldfelület % Ikresen illetve zártsorúan csatlakozó beépítés akkor engedélyezhető, ha a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. -a szerint meghatározott távolság csak így biztosítható (pl. saroktelken a terv szerint). Nyeles-telken oldalhatáron álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig engedélyezhető. 88 Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25.. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját) * 30 %-ot meghaladó kialakult beépítettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta. 50% 86 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 87 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet. 88 Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.