Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük



Hasonló dokumentumok
A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

XL Pannon hidrogeológiai modell fejlesztése és lehetőségei a vízgyűjtő gazdálkodásban

Az MFGI regionális vízföldtani modellvizsgálatai a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekhez és a Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Tervekhez

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN

Az EU Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok végrehajtása

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus

A projekt részletes bemutatása

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna vízgyűjtő magyarországi része háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

A Ny-Pannon medence határokkal osztott geotermikus rezervoárjai

A hidrogeológiai modellezés, a vízgazdálkodás és a geotermikus energiagazdálkodás kapcsolatai

A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYARORSZÁGI RÉSZÉNEK HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉSE A Magyar Állami Földtani Intézet hozzájárulása a feladat megoldásához.

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE TÉZISFÜZET. Földtudományi Doktori Iskola, Földtan-Geofizika Doktori Program,

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben

Vízkutatás, geofizika

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A Mura Zala-medence numerikus áramlási modellje

A MULTIHÁLÓZATOS HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉSI MÓDSZER ÉS ALKALMAZÁSI LEHETSÉGEI

BUDAI KARSZTRENDSZER UTÁNPÓTLÓDÁSI VISZONYAINAK

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében

TRANSENERGY: SZLOVÉNIA, AUSZTRIA, MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA HATÁROKKAL OSZTOTT GEOTERMIKUS ERŐFORRÁSAI

"Talajvízdomborzat modellezés klímamodellezési adatok felhasználásával"

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A TOKAJI-HEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ REGIONÁLIS ÁRAMLÁSI MODELLJÉNEK PONTOSÍTÁSA ÉS KALIBRÁLÁSA

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

SZLOVÉNIA-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM NUMERIKUS ÁRAMLÁSI MODELL

Fenntartható hévíz- és geotermikus energia-gazdálkodást támogató kutatások

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Lossos László-TIKÖVIZIG November 19.

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

Térségi problémák: Hévíz

A Pannon medence határokkal osztott geotermikus erőforrásai

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.

Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája

Szemelvények az MBFSZ víz-geokémiai vizsgálatainak és a kapcsolódó modellezések eredményeiből

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A Hévízi-tó vízgazdálkodási helyzete

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

PARTI SZŰRÉSŰ RENDSZEREK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE AZ MNV2-MODUL SEGÍTSÉGÉVEL

"A A Dunántúli-középhegységi

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról

Földtani alapismeretek III.

A NATéR Projekt általános bemutatása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok.

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A vízföldtani adatokat nyilvántartó szervezetek kapcsolatai és az adatok nyilvántartási módja az ewater projekt résztvevő országaiban

BUDAPEST, VII. KERÜLET

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

"A megújuló főkarsztvíztároló

Jó vízgazdálkodási gyakorlat a Hévizi-tó környékén

BUDAPEST VII. KERÜLET

Modellezés elméleti alapismeretek

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

SMARAGD-GSH. Peth Sándor 1 Kun Éva 1 Ács Viktor 1 Tóth György 2 Jaromir Svasta 3. SMARAGD-GSH KFT, 1114 Budapest, Villányi út 9., smaragd@smaragd.

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~ m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel

A felszín alatti víz minőségi állapota

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Szongoth Gábor Hőmérsékletmérés hévízkutakban

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Átírás:

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük A regionális áramlási rendszerek modellezése, a hévíz- és a geotermikus energia-gazdálkodás támogatására a TRANSENERGY szupra-területén Tóth György (MFGI) Andrej Lapanje, Nina Rman: (GeoZS), Radovan Černak, Jaromir Švasta: (ŠGUDŠ), Gregor Götzl, Gerhardt Schubert: (GBA), Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra, Kerékgyártó Tamás: (MFGI) Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, Budapest, 2012. szeptember 13.

A feladat a Szupraterületen meglévő regionális áramlási rendszerek 1. azonosítása, 2. értelmezése, koncepcionális modelljének elkészítése 3. numerikus szimulációja (modellezése), 4. kalibrációja, (összevetése az ismert és mért jellemzőkkel), majd A kalibrált modell felhasználása 1. az országhatárokon áthaladó hideg és termálvizek mennyiségére, 2. a hideg és termálvizek közötti vízháztartás leírására, 3. a vizek áramlási irányának és sebességének meghatározására, azért, hogy 4. a térség felszín alatti vizeinek, termálvizeinek hőmérsékleti és vízminőségi eloszlását értelmezni lehessen

A térség nagy regionális áramlási rendszereinek azonosítása A Bécsi medencei értékelésekben megjelenő regionális áramlási képek

A magyarországi Pannon hévizes szintjére és termálkarsztokra vonatkozó áramlások bemutatása Alföldi et al. 1977. Tóth Gy. et al 2005.

További feladat 1. A szubregionális (pilot-) területek részletesebb modellezésének előkészítése 2. A pilot területek peremfeltételeinek biztosítása, 3. A pilot területek regionális áramlási és transzport paramétereinek előrejelzése, 4. A pilot területeken szükséges további feladatok és célok megfogalmazása A kalibrált szupra-modell (SA 1.0 verzió) továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítása (Ha már ) 1. A porózus, hegyvidéki és karsztos víztestek regionális hidrogeológiai értékeléseihez, (a mennyiségi és minőségi védelem megalapozására, 2. Összekapcsolt áramlási és hőtranszport modell fejlesztésére, 3. Sűrűség-függő áramlási és hőtranszport modell előkészítésére

Az azonosított regionális áramlási rendszerek célszerű értékelő eszköze a numerikus szimuláció. A modellek rendszer-szemléletű felépítése megkívánja a: A feladatnak megfelelően alakított gondos koncepcionális modellek kialakítását, A modellhez szükséges harmonizált földtani, meteorológiai, vízrajzi, vízminőségi, izotóp-hidrológiai adatok értelmes adatbázisba, térinformatikai rendszerbe szervezését, Kiegészítő vízgeokémiai mintavételezéseket és elemzéseket, Kiegészítő lyukgeofizikai méréseket és értelmezéseket Az észlelőhálózati adatok feldolgozását és kiegészítését ellenőrző mérésekkel

A szupra-terület regionális modell (Sa 1.0 verzió) kialakítása A modell 283 314 km terjedelmű; (az aktív modellterület fél Magyarországnyi) Modell mélysége 9 km, 11 modellréteggel, melyet a szakértő, illetékes és ezért is hiteles geológusok szerkesztettek, egyeztetéseik nyomán; A modellrétegek közötti határok a főbb diszkordanca felületekhez, üledékhézagokhoz kapcsolódnak. Ezek hidrogeológiai szempontból azért lényegesek, mert: ez alatt mállottak, esetenként karsztosodottak a képződmények, e fölött bazális alapkonglomerátumok, homokok, zátony-fáciesek települnek; A modell legfelső talajvizes rétege, ( groundwater table aquifer) külön 2D-s előmodellezéssel készült, mert az így számított szabad felszínű vízszint peremfeltétele a mélyebb rétegeknek Modellépítés: egyszerű 2D, felülről lefelé építve, homogén anizotróp globális rétegekkel, lépésről lépésre, részterületről-részterületre kalibrálva történt. Innovatív megoldások a peremfeltételek és a vízadó jelleg megadásánál A globális kalibráció után részletgazdagabb hidrosztratigráfia kialakítása Építeni lehetett a korábbi Pannon XXL-es, és a T-JAM nagyregionális modell eredményeire, és más regionális modelljeinkre is. A modellkód: véges differencia, kereskedelmi, közismert, közérthető és közkedvelt MODFLOW (USGS) változat. Ez jó megosztást, ellenőrzést, transzparenciát biztosíthat.

Modell réteg 1 Talajvíztartó (a fedetlen földtani térkép alapján, az allúviumokkal, alacsonyabb teraszokkal)

Modell réteg 2: 30 m-nél vastagabb kvarter vízadó határa Pannon medencebeli vízadók határa Pretercier felszín150 m tszf magasságú vonala; (A tercier medence pereme)

Modell réteg 3. A pannon rétegvízművek vízadóit tartalmazza)

Modellréteg 6. A felső-pannóniai deltafront, delta-síkság vízadói, (a fő termálvizes komplexum) Torlasztó, Vertikális kapcsolatteremtő Horizontális összeköttetést biztosító egységek

Modellréteg 10. Az alaphegység legfelső zónájának hidrosztratigráfiai egységei

A felszín alatti vizek utánpótlódását a csapadékbeszivárgás biztosítja, Ennek mértéke főként a meteorológiai adottságoktól és a talajképző kőzet típusától függ * A permanens SA 1.0 modell, a beszivárgást egyszerű robosztus módszer alapján veszi figyelembe A megcsapolási peremfeltételek forrásokat, szaporodó hozamú vízfolyásokat, szivárgó és talajvízpárolgó felszíneket reprezentálnak Utánpótlódást meghatározó talajképző kőzetcsoportok térképe

A modellszámítások eredményei A modellezés során számítottuk: a talaj- réteg- és karszt-vízszinteket; az áramlási útvonalakat, a felszín alatt vízáramlás sebességét, irányát; a megcsapolási helyek, kiemelten a főbb források hozamát; a termelő-kutak által okozott vízszintcsökkenést, depressziót a térben elkülönített testek be- és kimenő vízforgalmát, a vízátadásokat. ******* A számítások megfelelőségét kalibrációval biztosítottuk: összevetettük a számított vízszinteket a kútadatokkal, illetve az azokból szerkesztett térképváltozatokkal; ellenőriztük a forráshozamokat, az ottani keveredések arányát, hőmérsékleteket, az állandó vízfolyások és a mély szárazvölgyek segítettek ellenőrizni a hegy- és dombvidéki régiók számított talajvíz-domborzatát

Kalibráció 1: mért és számított értékek összevetése Dunántúli középhegységi karszt Ny-i része Dunántúli középhegységi karszt centruma Dunántúli középhegységi karszt ÉK-i része A kalibráció köztes állapotának bemutatása: a központi rész alacsonyabb vízszintű helyein és az ÉK-i részen és növelni kellett a szivárgási tényezőt a további kalibráció során

Kalibráció 2: a mért* és számított értékek összevetése Felsőpannon termálvizek, SK EU Geotermális Atlasz Felsőpannon termálvizek, HU, Észak Felsőpannon termálvizek, SLO Felsőpannon termálvizek, HU, Dél *Térbeli sűrűségeloszlás alapján korrigált értékek, (~geotermikus állapotra lehűlt kutak, environmental head -s)

Kalibráció 3: mért és számított értékek összevetése Dunántúli pannon hideg rétegvizek, Dél Dunántúli pannon hideg rétegvizek, Észak Szlovéniai hideg rétegvizek A rétegvizek termelések előtti állapotára történő kalibrációhoz archív kútadatokból rekonstruált térképeket használtunk. Szlovéniában a jelenlegi sztatikus vízszintek álltak csak rendelkezésre

Kalibráció 4: a mért és számított értékek összevetése Osztrák alluviális vizek szintjei Kisalföldi talajvízszintek, SK és HU Mura és Dráva-völgy talajvizei, SLO Talajvíz-megfigyelőkutak szintjei, HU

Medenceterületek számított talajvíz-térképe

Pannon medence-területek, hideg rétegvizeinek számított szinttérképe

A felső-pannon alsó vízadó komplexumára számított potenciálszint térkép, (450 méternél mélyebben: termálvízadó)

A Bécsi-medence és a DKH összefüggő hideg- és termálkarsztjainak modellezett vízszintjei

A modellben számított vízforgalmi adatok a felső pannon medenceterültek sekély porózus, porózus (hideg) és porózus termál víztestek között.

Az Szupra-regionális, SA 1.0 verziójú modell eddigi eredményeinek összefoglalása A modell jelen kalibrált állapotában kész arra, hogy azzal a partner országok szakértőivel közösen megállapított termelési szcenáriókra a kialakuló depresszió mértékét kiszámítsuk, elemezzük, értékeljük; (kapcsolat a gazdálkodáshoz) a vízgeokémiai és izotóphidrológiai értelmezések számára az áramlási hátteret megadjuk, illetve, hogy a 18 O és 14 C transzporthoz tovább fejlesszük; (kapcsolat a vízgeokémiához, genetikához) az áramlási és a sűrűségfüggő hőtranszport-rendszert összekapcsoljuk; (kapcsolat a geotermikához) a peremfeltételeket és a várható hidraulikai és transzport-paramétereket a pilot területek modellezései számára megadjuk; (kapcsolat a részletes pilot modellekhez) a pilot területek esetében a térben részletesebb (és esetenként nem permanens, tranziens) modellektől elvárt feladatokat megfogalmazzuk;

Köszönöm a figyelmet!