VÁROSALAKÍTÓ ERŐK Gazdasági, piaci teóriák: A várost az árucsere hozta létre, árufelhalmozás MINDEN SZINTEN SZINTE MINDEN avagy Kereskedelem városra gyakorolt hatása A civilizáció az ember kereskedő ösztönének terméke, azé a kereskedő kultúráé, ami Babilonban jött létre (Polányi Károly Hammurabbi törvénykönyvéről). Kérdés azonban, hogy Jane Jacobs: A neolitikumban az első várost, Chatal Huyuk öt a kereskedelem, a vadász társadalom fegyver iránti kereslete hozta létre. Piaci hely jött létre, amit az obszidián kereskedők és iparosok leleményessége éltetett (ie. 7500). Chatal Hűyűk (Anatólia, Törökország) VÁROSALAKÍTÓ ERŐK Geopolitikai helyzet hatása: Az eltérő természeti adottságú, és így eltérő produktumokkal szolgáló termelést folytató tájak érintkezési zónája a csere színtere, a VÁSÁRVONAL. Pest Budánál az ország négy nagytája közelíti mg egymást (az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és a Duna kanyarig elnyúló kisalföld. A közöttük húzódó vásárvonalak a Kárpát medence legmarkánsabb vásárvonalai. Forrás: Beluszky Pál, Budapest a Monarchiában VÁROSALAKÍTÓ ERŐK Kárpát medence geometriai, népességi, gazdasági, geopolitikai súlypontja, centrális sugaras térszerkezet, gázló, vásárvonal VÁROSALAKÍTÓ ERŐK, BUDAPEST GEOPOLITIKAI HELYZETE DEF: Kereskedelemnek minősül minden értékkel bíró piacképes termék és szolgáltatás adásvétele. Kiskereskedőnek nevezzük azt a kereskedelmi formát, amely döntően a végső fogyasztóknak értékesít. A kiskereskedelmi üzlet egy helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, rendszeresen (állandó, vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó, döntően a lakosságnak értékesítő hely. Vásárlási szokások: kényelmi vásárlás pl:élelmiszer, újság, tisztítószer legközelebbi vagy legkényelmesebben elérhető helyen keressük Összehasonlító vásárlás pl: bútor, hi fi, különleges étterem ár és a minőség érdekében nagyobb távolságra is képesek vagyunk utazni UTCAI ÁRUS ALKALMI PIAC SZAKOSODOTT, ÁLLANDÓ PIAC FŐUTCA ÜZLETEI AK HIPERMARKETEK MAIN STREET KERESKEDELEM FOGALMA KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSA 1
2013.05.04. PIAC Teleki tér 1930 PIAC Teleki tér 1930 PIAC Széna tér 1860 as évek PIAC Teleki tér 1930 PIAC Kolosy tér 1920 as évek Hal tér Bomba tér 1874 Városegyesítéskor az élelmiszer kereskedelem nyílt piacokon, házaló élelmiszerárus Egészségügyi követelmények és az urbanizáció életre hívja a vásárcsarnokot 1895 97 között 5 épült: Vámház krt, Rákóczi tér, Klauzál tér, Hunyadi tér, Hold utca 1899 Budapesti fedett vásár 1902 Batthyányi téri vásárcsarnok Ezek mellett élelmiszer kereskedelem kisipari és kiskereskedelmi üzletekben Kereskedelmi negyednek számított: Erzsébet és Teréz város De sűrű hálózata volt Józsefvárosnak, Ferencvárosnak és a belvárosnak is Többi külsőbb kerületben hiány VÁSÁRCSARNOK 2
2013.05.04. VÁSÁRCSARNOK Fővám tér VÁSÁRCSARNOK Lehel tér, Fény utca pesten koncentrálódott a kereskedelem a gyorsuló iparosodás megváltoztatta a kereskedelem szerkezetét: BOLT a gyárak nyersanyagot, a rohamosan növekvő lakosság élelmiszert és egyéb közszükségleti cikkeket, a fővárosba koncentrálódó arisztokrácia és nagypolgárság pedig luxus cikkeket igényelt A behozott áruk mennyisége 1873 1880 között és később is a kétszerese volt a kivitt áruknak Két vh között élelmiszer kereskedelemben monopolizált épületláncok alakultak ki: Meinl, Stühmer, Szent István, Dreher, Brauch, Zeidel Gyors fluktuációja a boltoknak Kiskereskedelem összefonódott a kisiparral Kirakatok vidám látványa, festett és alakos cégérek változatossága Cégérek az analfabetizmus miatt fontosak TERÜLETI KONCENTRÁLÓDÁSOK, KORABELI KLASZTEREK Textil és ruházati nagykereskedelem: Bálvány utca (mai Október 6 utca)és Sas utca Bor nagykereskedelem: Szerencs utca, (mai Paulay Ede utca) Fémtömegcikk kereskedelem: Váci utca (mai Bajcsy Zsilinszky) Luxusáru bolt : Váci utca, Kígyó utca, Koronaherceg (Petőfi Sándor u), Hatvani u (Kossuth Lajos) Bútorok: Stáció utca (mai Baross utca) Zsibárusok: Király utca 3
KÖZÉRT KÖZÉRT ABC Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. Az 1948 ban alapított Közért ovális cégérével és 358 fővárosi üzletével évtizedeken át Budapest első számú élelmiszer ellátója hálózata volt. ABC Általános Beszerzési Cikkek ABC áruháznak nevezzük azt az önkiszolgáló rendszerű élelmiszerboltot, amelyekben iparcikkeket is árusítanak. Hivatalosan az első ABC áruházakat 1964 ben, Budapesten adták át (előtte 1963 ban, az 5 ezer lelkes Deákváron (Vác városrésze) volt a főpróba Dualizmus alatt az áruház, elődje a sokféle árucikket kínáló bazár Első áruházak kisvállalkozásokból fejlődtek ki, Holzer divatház (későbbi Úttörő áruház) 1911 Párizsi nagyáruház, bevásárló kp elődje Két vh között a Corvin áruház, tőkeerős nagyvállalkozásként indult, üzletpolitikájával új korszakot nyit a kereskedelemben, ő honosítja meg a csomagküldő szolgálatot, és a szezonvégi kiárusításokat 1934 Magyar Divatcsarnok a Rákóczi úton, kis üzletekből, az otthonáruház helyén Az áruházak többsége a Rákóczi és a Kossuth Lajos utca mentén helyezkedett el 1940től jegyrendszer, virágzik a fekete piac Corvin áruház Két vh között a Corvin áruház (1926), tőkeerős nagyvállalkozásként indult, üzletpolitikájával új korszakot nyit a kereskedelemben A Corvinban a vásárló mindent megtalált, árak alacsonyabbak voltak, mint a környező üzletekben. Létrehozták az igen népszerű 1 pengős osztályt. Propagandájukkal elsősorban a vidéket célozta meg, könnyen elérhető a Nuygati és a Keleti pályaudvartól is Meghonosítja a csomagküldő szolgálatot, a szezonvégi kiárusítások hatalmas hatása 1931 ben itt építették meg Magyarország első mozgólépcsőjét Különös fontosságot tulajdonítottak a kirakatok művészi színvonalának, a dekorációt, a háttereket a kor legkiválóbb grafikusai készítették. 4
1911, Párizsi nagyáruház Nyugati mintára A bevásárló központok elődje Az átriumos elrendezésű, egy légterű épület különlegessége az ötemeletnyi magas, fedett üvegudvar és az üvegfalú, tükrös felvonók voltak. Télen a tetőn jégpálya működött Párizsi Nagyáruház (Divatcsarnok) Lafayette, Párizs ÁLLAMI RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS TENGELY 5
RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY Történeti jellegű út, korábban a Hatvani kaputól vezető országút Közlekedési szempontból alapvető fontosságú Boulevardirozás a párizsi minta alapján A Dunához kivezető szakaszán volt szükség komoly átépítésre mióta a Kerepesi út az eszközölt boulevardirozás folytán oly végtelenül emelkedett, a főváros egyik legszebb útjává lett Az út egyenességét firtató kritikák Fontos kereskedelmi tengellyé válik, teljes hossza mentén földszinti boltok kialakítása 1764_Pest XIX. század XIX. század RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY II. VH. Követően az Erzsébet híd elpusztul 1961 64 a híd újjáépítésével párhuzamosan zajlik az útszakasz korszerűsítése is Városszerkezeti gondolkodás, csomópontok átformálása nagyobb forgalomra Parkolóhelyek kialakítása Astoria, első gyalogos aluljáró megépítése Üzlethelyiségek rendezése, portálok átépítése Árkádosítás, úttest szélesítése Ideológiai megalapozás XIX. század 6
RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY IDEOLÓGIA AZ ÁTALAKÍTÁSOK MÖGÖTT A kapitalista verseny nem kímélte az épületek homlokzatait, a legyőzés vetélkedésben, a többitől való elkülönülést hangsúlyozó portálok szétdúlták az eredetileg egységes homlokzatot [Győri 1959/3 4] Előkerül az egységes kialakítás igénye, melynek formai szempontból ki kell fejeznie azt, amit a főútvonali épületek földszintje, mint a társadalom anyagi szükségleteinek fontos elosztóhelye társadalmilag igényel. [Győri 1959/3 4] Negatív példaként merül fel a József és a Ferenc körút, ahol a tervezők nem tudtak egységes földszinti megjelenést kialakítani a sok apró üzlet miatt. Ezzel szemben Az árkádok alatt nincs magániparos, vagy kereskedő, ezt tükrözi az épületek földszinti homlokzata, a nagy összefüggő üvegfelületek, a hátfal nélküli kirakatok. [Győri 1959/3 4] A kirakat ne legyen más, mint nyílászáró szerkezet, melynek üvegén keresztül a művészi igénnyel kialakított üzletek látványa nevelje az utca közönségének ízlését. [Győri 1959/3 4] A teljes belvárosi kirakatrendszer egységesítése nem valósult meg, mely ideológiai hátterét a bolt funkcionális alsóbbrendűségével magyarázták, miszerint a Szemfelszedő, töltőtoll javítónak nem kell nagy kirakat, nem tevékenységének jellege, sem anyagi alapja nem alkalmas arra, hogy kirakatát a közízlés nevelésének szolgálatába állítsa [Győri 1959/3 4] RÁKÓCZI ÚT KOSSUTH LAJOS UTCA TENGELY A kivilágításnak köszönhetően megszületett az Erzsébet híd Baross tér között húzódó fénytengely. átalakult a belvárosi területek karakterének megítélése az eddig üres, kihalt útvonalak megélénkültek a neonfények elszaporodása a modern nagyváros nélkülözhetetlen elemének napjainkban napjainkban Jövő tervei 7
FŐBB TRENDEK: A kiskereskedelmi üzletek száma növekedett, csökkent a foglalkoztatottak aránya, tehát csökkent az átlagos üzletméret a nem hivatalos kereskedelem gyors térnyerése: KGST piacok, MDF piacok, kínai piacok, aluljárók és egyéb árusító helyek szaporodtak a kicsi méretű kereskedelmi vállalkozások, 1985 és 1995 között az egy boltra jutó foglalkoztatottak aránya 22 főről 2,3 főre esett vissza hagyományos középméretű boltok részben jelentős külföldi piacvállalással a középméretű kör erősen szenved a kicsi és a nagy vállalkozások versenyeitől új boltok üzletek nyitása, nem élelmiszer kereskedelem, hanem ruházat, cipő, szórakoztató elektronika, alacsony igényeket kiszolgáló diszkont kereskedések illetve igényeket kielégítő minőségi kereskedelem bevásárlóközpontok megjelenése nagy alapterületű áruházak (Auchan, Cora) nagymértékben változtatta 1995 től a budapesti kereskedelem szerkezetét Kialakul az autós, hétvégi bevásárlós tevékenységet PLÁZA BUDAPESTI KISKERESKEDELEM ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A 90 es években Victor Gruen Jon Jerde Victor Gruen Jon Jerde Bécs belvárosa a kiinduló alapja GRUEN IELVEK: Vásárlás mint rekreációs tevékenység Városi élmények és látványosságok reprodukálása kontrolált környezetben Közösségi és kulturális események szervezése Klímaszabályozás Attraktív környezet Gépjármű és gyalogos forgalom szétválasztása I. generációs bevásárlóközpontok Az 1970 es években épültek állami beruházásban, alapterületük 10 000 m2 nél kisebb. Legtipikusabb képviselői a budapesti Flórián és a Skála. A gépkocsik megfelelő elhelyezésére, megfelelő mennyiségű parkolóhely kialakítására nem fordítottak gondot. II. generációs bevásárlóközpontok 80 as évek és a 90 es évek első fele állami beruházások mellett megjelennek a multinacionális cégek Sugár áruház, IKEA III. generációs bevásárlóközpontok 1996 végétől datálódik a valódi robbanás a hazai bevásárlóközpontok terén. Első képviselői: Duna Pláza, Pólus Center európai nagyságrendi határok 8
JELLEMZŐI: Szigorúan kontrollált környezetben reprodukálja a belváros tereit Pénzköltés maximalizálása érdekében az emberek áramlását tervezési eszközökkel befolyásolják (pl mozgólépcsők helyzete) Erősen manipulatív kialakítás, pontosan tervezett boltstruktúra (retail design) Befelé forduló, nincs közterületi kapcsolat, jellemzően nyílás nélküli hatalmas épület tömegek Komoly vásárlóerőt szívnak el a történeti belvárosokból Családi vállalkozások, boltok helyzetének ellehetetlenítése Negatív hatás a helyi foglalkoztatottságra Nagy autós forgalmat vonz, tömegközlekedésre telepedik rá JELLEMZŐI: Szigorúan kontrollált környezetben reprodukálja a belváros tereit Pénzköltés maximalizálása érdekében az emberek áramlását tervezési eszközökkel befolyásolják (pl mozgólépcsők helyzete) Erősen manipulatív kialakítás, pontosan tervezett boltstruktúra (retail design), pólus elv Befelé forduló, nincs közterületi kapcsolat, jellemzően nyílás nélküli hatalmas épület tömegek Komoly vásárlóerőt szívnak el a történeti belvárosokból Családi vállalkozások, boltok helyzetének ellehetetlenítése Negatív hatás a helyi foglalkoztatottságra Nagy autós forgalmat vonz, tömegközlekedésre telepedik rá HATÁSAI A VÁROSSZERKEZETRE: HIPER Jelentős többletforgalmat indukál Vásárlóerőt kihúzza a városból Hozzájárul a város körüli zöldövezetek nemkívánatos beépüléséhez, a város körüli zöldterület betonozott parkolóvá válik Átstrukturálja a városszerkezetet MARKET TESCO HIPERMARKETEK AUCHAN HIPERMARKETEK VÁROSON KÍVÜLI HIPERMARKETEK 9
25 20 15 10 5 Budapest Az erős kiskereskedelmi fogyasztás visszaesésének okai: A magas infláció (5,7%) elsősorban két területet sújtott: az élelmiszerek árai 7,8% kal, az üzemanyagoké 12,8% kal nőttek Az áfa kulcs emelés (25% helyett 27% lett 2012 ben) más közterhek emelkedése mellett felfelé húzták a vállalkozások költségeit A családok devizahitel állománya csökkent ugyan 2012 ben (a deviza ingatlanhitelek állománya 2.665 milliárd forintról 1.915 milliárd forintra), de még mindig jelentős a devizahitel teher Az uniós kiskereskedelem decemberben átlagosan 2% kal esett vissza, az eurózóna tagállamaiban pedig 3,4% kal. Ez azt jelenti, hogy az uniós térség egészét húzza visszafelé a válság. 104 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 102 100 98 96 94 GDP reáljövedelem kereskedelem 92 Hipermarketek száma KERESKEDELMI FOGYASZTÁS JELENLEG 90 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Az egyes üzletágak jelenléte Budapesten 1 lakosra jutó alapterület (m2) 120 000 100 000 80 000 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,13 0,21 0,12 0,07 60 000 40 000 20 000 0 0 hiper- és szupermarket, nagyobb élelmiszerboltok széles választékkal kisebb boltok, vegyes élelmiszer jellegű választékkal egyéb kiskereskedelmi boltok különböző termékekkel (nagyboltok) egyéb kiskereskedelmi boltok különböző termékekkel (kisboltok) Kiskereskedelmi üzletek száma Élelmiszerüzletek és áruházak összesen Iparcikküzletek és áruházak összesen Budapesti kerületek toplistája a kiskereskedelmi mutatók és a vásárlóerő nagysága szerint részesedés Bp összes kiskereskedelmi alapterületéből 1 lakosra jutó kiskereskedelmi terület kiskereskedelmi egységek száma vásárlóerő 1 (legmagasabb) XIII V VIII II 2 III VI III XII 3 IX XXIII VII I 4 VII IX XIII XI 5 VI VII VI V UTCA MANAGEMENTEK BUDAPESTEN Klaszter jellegű szervezés, Típusai: Bottom up Konstruktív alulról építkező közösségi összefogásra épülő ellentámadás pl:király utca Top down Felülről indított, jellemzően döntéshozók kezdeményezésére induló utcaélénkítő projektek pl: Ráday utca (50% ban), Bartók Béla utca siker kulcsa a helyi kereskedők és a lakosság önszerveződésen alapuló összefogása A komplex megközelítés 5 alappillére: A szervezés, a városszépítés, a hagyomány, illetve értékvédelem, a gazdaságfejlesztés és a promóció, marketing MAIN STREET MOZGALOM 10
11