KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) ÉS A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

GÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN 2008 / 6 7. szám Görög örökség Magyarországon Civil szervezeteink életébõl Hírek az anyaországból Görögökrõl magyar szemmel Programajánló KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) ÉS A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

A Görög Kultúráért Alapítvány nyelviskolája 2008. július 4-én tartotta évzáró bankettjét. A zenét a Palio Buzuki zenekar szolgáltatta. AGORA GÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN 2008 / 6 7. szám Kiadja: A Görög Kultúráért Alapítvány Felelõs kiadó: Angelidisz Vaszilisz Felelõs szerkesztõ: Agárdi Bendegúz Szpírosz Grafika, tipográfiai terv: Czetõ Zsolt Tördelés, szerkesztés: PART-2001 Kft. Nyomdai sokszorosítás: PART-2001 Kft. Megjelenik: 1600 példányban ISSN 2060-0011 1142 Budapest, Dorozsmai út 45. Bankszámla: 12001008-00105745-00100003 Adószám: 18172564-1-42 www.greekfoundation.hu KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) ÉS A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

1 A SZERKESZTő ELőSZAVA Kedves Olvasóink! Eltelt egy év, és az Agora most már rendszeres látogató a görög otthonok postaládájában. Szándékunk nem volt egyéb, mint a Magyarországon működő, és a görög nemzetiség érdekeit, hagyományápolását célul kitűző szervezetek életének bemutatása. Szeretnénk ezt folytatni, s ehhez a társadalmi szervezetek partnerségét kérnénk a jövőben is. Hírt adunk továbbá a Görögök Világszövetsége rendezvényeiről is, hiszen a hazai görög közösség is a nagy európai görög közösség tagja. Ökumenikusan képzeljük el a lap tartalmának összeállítását. Szeretnénk egy összehangoló szerepet betölteni a görög civil szféra képviselői között. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni az önkormányzati és a civil szféra különállását. Ez nagyon jól elkülönül a többségi politikában is, ugyanerre szükség van a nemzetiségi közösségben is. A lap olyan pályázati forrásokból működik, melyeket TÁRSADALMI SZERVEZETEK számára írtak ki a forrást nyújtó szervek. Ezen forrásokra a kisebbségi önkormányzatok nem pályázhatnak. Várjuk a jövőben is a társadalmi szervezetek híreit, hiszen tevékenységük bemutatásában óriási szerepe van a médiának. Az Agora szerkesztősége minden Olvasójának nagyon boldog, egyéni és közösségi sikerekben gazdag boldog új évet kíván! Agárdi Bendegúz Szpírosz felelős szerkesztő

2 Tartalom: Μιτροπολίτη Αυστρίας Μιχαήλ Εξάρχου Ουγγαρίας και Μεσευρώπης: Οι ελληνικές ορθόδοξες κοινοτήτες της Ουγγαρίας ως φορείς ελληνικού πολιτισμού... 4 Α RENESZÁNSZ ÉVE Dr. Diószegi György Diószegi Krisztina: Hellén és magyar mozaikok a reneszánsz hajnalán, avagy az ókori görögök szellemi hagyatékának újrateremtése Európában... 6 DIASZPÓRAKUTATÁS Sasvári László dr. Diószegi György Antal: Az egri görögök történelmi öröksége nyomában...10 HAGYOMÁNYÁPOLÁS - ÜNNEPEINK Kiriazi Anna Kiriazi Vera: Karácsonytól Vízkeresztig Görög szokások és hagyományok...13 Nacsinák Gergely: Görög ortodox karácsony Magyarországon...16 Melomakarona, avagy Karácsonyi mézes süti...19 TÁRSADALMI SZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Fecsketánc 2008. (Helidonaki Egyesület)... 20 A Kariatidák 2008. évi tevékenysége / Δραστηριότητα των Καρυάτιδων το 2008... 22-23 Bemutatkozik a szegedi görög közösség / Παρουσίαση της ελληνικής κοινότητας του Szeged... 24-25 A Partizan Hellas 2008. évi eredményei / Τα αποτελέσματα της ομάδας Partizan Hellas το έτος 2008... 26 Tisztújítást tartott a Görög Ifjúsági Egyesület... 28 Φιλοξενία στα Γιαννιτσά παιδιών από το Μπελογιάννη Ουυγαρίας... 29 Εγκαίνια της έκθεσης «Συμπόσιο στην αρχαία Μακεδονία» στο Μουσείο Καλών Τεχνών Βουδαπέστης... 29 Az évszak műtárgya: Symposion Makedóniában... 30 A magyarországi görög közösség szervezeti újjáépítésének programja / Το πρόγραμμα της οργανωτικής ανασυγκρότησης της ελληνικής κοινότητας της Ουγγαρίας...31, 35 Megalakult a Budapesti Görögök Közössége / Συγκροτήθηκε η Κοινότητα Ελλήνων Βουδαπέστης... 34; 38 Emléktáblát avatott a Pécsi Görög Egyesület... 37 ESEMÉNYEK, HÍREK Hírek Beloianniszból...... 39 Idén a paksi vezérigazgató kapta a Sina Simon érmet / Φέτος ο γενικός διευθυντής της Paks πήρε το «Μετάλλιο Σίμων Σίνα»...39;40 Adóforintok a nemzeti kisebbségek egyházai részére... 41 Κönyvajánló...43-44 A GÖRÖGÖK VILÁGSZÖVETSÉGE HÍREI Γενική Συνέλευση του ΣΑΕ - Περιφέρεια Ευρώπης...45 «Να φέρουμε τους συνομήλικους κοντά μας...»... 46 4η Γενική Συνέλευση Δικτύου Ελλήνων Αποδήμων Αιρετών Αυτοδιοίκησης της Ευρώπης... 47 AZ ÓKOR GÖRÖG FILOZÓFUSAIRÓL SOKOLDALÚAN (KÉT OLDALON): 3. Anaximenész, az időben keletkezett tan megalkotója... 48

3

4 ΟΙ ΕΛΛΗΝΙΚΕΣ ΟΡΘΟΔΟΞΕΣ ΚΟΙΝΟΤΗΤΕΣ ΤΗΣ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ ΩΣ ΦΟΡΕΙΣ ΕΛΛΗΝΙΚΟΥ ΠΟΛΙΤΙΣΜΟΥ Μιτροπολίτη Αυστρίας Μιχαήλ Εξάρχου Ουγγαρίας και Μεσευρώπης Η ιστορία της ελληνικής Διασποράς είναι, όπως είναι γνωστό, πολύ παλιά και έχει να παρουσιάσει λαμπρή και ένδοξη πορεία. Στις ικανότητες του απόδημου Έλληνα οφείλεται και το γεγονός, ότι, στον τόπο της νέας του εγκατάστασης, κατορθώνει να δημιουργήσει τέτοιες συνθήκες, ώστε να του είναι δυνατό να ζήσει σαν Έλληνας, χωρίς να προκαλεί την χώρα που τον φιλοξενεί. Ελληνική κοινότητα στο εξωτερικό σημαίνει ναός και σχολείο, δεδομένου ότι μόνο τα δύο αυτά ιδρύματα από κοινού καθιστούν δυνατή την δια μέσου των αιώνων διατήρηση του Ελληνισμού στη Διασπορά και τη διαφύλαξη τόσο της εθνικής όσο και της θρησκευτικής του ταυτότητας. Διάφορες κατά καιρούς προσπάθειες διάλυσης αυτής της ριζωμένης στην ιστορία ενότητας Έθνους καί Εκκλησίας δεν είχαν αποτέλεσμα. Κι αυτό, επειδή ο Έλληνας γνωρίζει ότι οφείλει τη γλώσσα και την εθνική του ταυτότητα στην Ορθόδοξη Εκκλησία. Γι αυτό τον λόγο, ταυτόχρονα ή αμέσως μετά τη δημιουργία του ναού της κοινότητας, ιδρυόταν και το κοινοτικό σχολείο, το οποίο αποτελούσε το ομογενειακό φυτώριο εκείνο, στο οποίο οι νέοι διδάσκονταν, κυρίως, τη γλώσσα, την ιστορία και τη θρησκεία των πατέρων τους. Ανάλογο ρόλο στην ιστορία της ελληνικής Διασποράς στον παραδουνάβιο χώρο διεδραμάτισαν οι ελληνικές κοινότητες της Ουγγαρίας. Τον 18 ο αι. υπάρχουν γύρω στις τριάντα κοινότητες στην Ουγγαρία. Κυριότερες απ αυτές είναι η κοινότητα του Tokaj, Semlin, Novisad (1774), Timisoara (Temesvár), Szeged, Eger, Szentes, Gyöngyös (1750), Kecskemét, Karcag, Debrecen, Szentend - re, Budapest, Miskolc, Klausenburg (Kolozsvár), Kronstadt (Brassó) και Pressburg (Pozsony). Με την πάροδο του χρόνου μεγαλύτερη κοινότητα της Ουγγαρίας αναδείχτηκε η της Βουδαπέστης. Στο μεσοπόλεμο άλλαξε την ονομασία της από Ορθόδοξος Ελληνική και Μακεδονοβλαχική Εκκλησιαστική Κοινότης Βουδαπέστης σε Υπό Ελλήνων ιδρυθείσαν Ορθόδοξον Εκκλησιαστική Κοινότητα Βουδαπέστης για να καταργηθεί μετά τον πόλεμο από το τότε κομμουνιστικό καθεστώς και με την ανοχή των ουγγρικών Αρχών, ν αποσπαστεί από τη δικαοδοσία του Οικουμενικού Πατριαρχείου και να ανακηρυχτεί με τη βία ως ουγγρική, αποξενωμένη από τον Ελληνισμό και τους νόμιμους κληρονόμους των κτιτόρων της, τούς σημερινούς Έλληνες, οι οποίοι αναμένουν την αποκατάσταση της ιστορίας και της δικαοσύνης. Πρόσφατα Ουγγρικό Δικαστήριο αναγνώρισε την ανασύσταση της Κοινότητος Βουδαπέστης. Αναγνώριση από τη Μητέρα Εκκλησία του ρόλου των ιστορικών αυτών ελληνικών κοινοτήτων στην Βουδαπέστη και τις άλλες πόλεις και τονισμός των ακατάλυτων κανονικών δεσμών τους με το σεπτό Οικουμενικό μας Πατριαρχείο πρέπει να θεωρηθεί και η κατά το έτος 1924 ίδρυση της Ιεράς Μητροπόλεως Ουγγαρίας και Εξαρχίας Κεντρώας Ευρώπης με έδρα αρχικά τη Βουδαπέστη και μετά τη Βιέννη. Η διαποίμανση είχε ανατεθεί στο θρυλικό Μακεδονομάχο Μητροπολίτη Αμασείας Γερμανό Καραβαγγέλη, τον από Καστορίας, μέχρι την κατάργησή της με τον θάνατό του (11.2.1935). Τέλος η ίδρυση της Ιεράς Μητροπόλεως Αυστριάς και Εξαρχίας Ουγγαρίας από το Οικουμενικό Πατριαρχείο, το έτος 1963, με έδρα τη Βιέννη υπογραμμίζει το ρόλο των ιστορικών ελληνικών κοινοτήτων και της Ουγγαρίας στη νεότερη ιστορία του Γένους και τονίζει τους δεσμούς του Οικουμενικού Πατριαρχείου με την ελληνική Διασπορά. Η δημιουργία του Ελληνικού Κράτους από τη μιά και η διάλυση της Αυτοκρατορίας των Αψβούργων από την άλλη είχαν ως αποτέλεσμα την επι-

5 στροφή πολλών ομογενών οικογενειών στην Ελλάδα και τη μείωση συνεπώς του αριθμού των μελών των κοινοτήτων της Ελληνικής Διασποράς στον παραδουνάβιο χώρο. Ο Εμφύλιος σπαραγμός μετά το Β Παγκόσμιον πόλεμο υπήρξαν αφορμή για πολλές χιλιάδες πολιτικούς πρόσφυγες από την Ελλάδα να έλθουν και να συνεχίσουν την ιστορία του Ελληνισμού στην Ουγγαρία, όπου μεταπολεμικά οι ελληνικές κοινότητες αποξενώθηκαν με τη βία από το Οικομενικό Πατριαρχείο και, επειδή θεωρήθηκε πως τάχα είχαν εξουγγρισθεί, υπήχθησαν ενάντια σε κάθε έννοια εκκλησιαστικού και αστικού δικαίου, αναγκαστικά, στο Πατριαρχείο Μόσχας, συμπεριλαμβανομένης και της μεγαλώνυμης και ιστορικής ελληνικής κοινότητας Βουδαπέστης. Από τη σύντομη αυτή παρουσίαση της ιστορίας των ελληνικών κοινοτήτων στο χώρο της Ουυγαρίας καθίσταται εμφανές, ότι οι ελληνικές κοινότητες της Ουγγαρίας είχαν ως μέλη τους σπουδαίους Έλληνες, άξιους τιμής και αναγνώρισης, οι οποίοι, όπως και οι διάδοχοί τους πολιτικοί πρόσφυγες καί τα παιδιά τους τρανό παράδειγμα το χωριό Μπελογιάννης στη νέα τους φιλόξενη πατρίδα, έγραψαν λαμπρές σελίδες στην πολιτιστική ιστορία της Ουγγαρίας. Κι αυτό επειδή προσπάθησαν και κατόρθωσαν να μεταδώσουν στο περιβάλλον τους το υψηλό φρόνημά τους, γεγονός για το οποίο οι σημερινοί Έλληνες της Ουγγαρίας πρέπει να είμαστε όχι μόνο ευγνώμονες, αλλά και υπερήφανοι. Με τις σκέψεις αυτές απευθύνω εγκάρδιο χαιρετισμό στις Ελληνίδες και τους Έλληνες της Ουγγαρίας και τους εύχομαι υγεία, προκοπή και ενότητα, να μη ξεχνούν ποτέ τις δύο μητέρες του Ελληνισμού την Πατρίδα καί την Εκκλησία στη νέα γενιά καλή πρόοδο και όλα του Θεού τα καλά πλούσια στην ιστορική και πολυπαθή Ομογένειά μας. Fotó: Georgiu Achilles

6 Dr. Diószegi György Diószegi Krisztina Hellén és magyar mozaikok a reneszánsz hajnalán, avagy az ókori görögök szellemi hagyatékának újrateremtése Európában A XV-XVI. századi magyar és görög történeti és művelődési kapcsolatok sok érdekességet mutatnak az európai reneszánsz létrehozatalában. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi ülésén 1867. február 11-én hangzott el, hogy Kons - tantinápoly 1453-as elfoglalása után néhány görög menekült férfiú az Itáliába vitt görög kéziratai révén új szellemi világot teremtett: ez jelentette a rene - szánsz hajnalát Nyugat-Európában. (Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a reneszánsz ugyanakkor pusz tí tást is jelentett a régi míves értékek terén, mivel az is a fenti ülésén hangzott el, hogy az Árpád - kor gazdag kincsei közül a reneszánsz idején sokat beolvasztottak, mint avas lom tárgyakat.) Csak bízhatunk benne, hogy a jelen és a jövő emberisé - gének szellemi újrateremtése, fejlődése nem hoz pusztulást a régi korok emberei által létrehozott lelkiszellemi-tárgyi kincseink terén. E bizalom jegyében emlékeznénk meg a Reneszánsz éve kapcsán a humanizmus és a reneszánsz évszázadaira. Az előzményekre is fontos visszatekinteni: a görög - ség a XIV. század közepétől kezdve folyamatosan a végóra fenyegetettségében élt. A korabeli nyugateurópai gondolkodás sohasem fedezte fel a bizánci egyházat úgy, mint ahogyan viszont a görögök a latint a XIV. században: a görög teológusok, Damaszkuszi János és Pszeudo-Dionüsziosz munkáit ugyanakkor viszont megbecsülték a nyugati gondol - kodásban. A kor üres tekintélyelvűségének bizonyí - téka, hogy 1422-ben V. Márton pápa Palaiologosz Mártonnak írt levelében a teljes (egyházi és politikai) behódolást ajánlotta csak fel, mint a török okozta megsemmisülés megelőzésének útját. A Magyar Királyság viszont egészen más Bizánc-politikát folytatott: jó példa erre, hogy 1424 nyarán 8 héten át Zsigmond magyar király és birodalmi császár budai udvarának vendége volt VIII. János bizánci császár: együtt vettek részt az Úrnapi körmenetben is. Egyébként ekkortájt létezett Bizánci utca és Bizánci kapu is a budai várban. 1439-ben a római pápa és a bizánci császár és pát riárka helyreállította az egyházi uniót (helyrehozan dó az 1054-es egyházszakadás okozta konfliktuso kat), mivel a 700 fős bizánci görög küldöttség szinte már könyörgött Rómában Bizánc megsegítéséért. Azonban ez csak formalitásnak bizonyult, hiszen Róma végül nem küldött felmentő sereget a törö kökkel szemben. Sőt, Velence árulása folytán (egy aranyat kaptak a velencei hajósok minden egyes, a gályáikon átszállított török katonáért) a Hunyadi János vezette magyar sereg 1444. november 10-én súlyos vereséget szenvedett a Várna melletti csatá ban (I. Jagelló Ulászló király is elesett). Ez a szó szegés azért is volt különösen gyalá - zatos, mert július 6-án még arról értesítették a magyar királyt, hogy a velencei szövetséges hajóhad június 22- én elindult Gallipoli felé a magyar sereg támogatása céljából. A velenceiek pénzéhsége miatt következhetett be a magyar sereg megsemmisülése Várnánál: ezzel a kor legnagyobb hadvezérének, Hunyadi Jánosnak a balkáni hadjáratai véget értek. Ezek a körülmények igencsak közrehatottak a 9 évvel későbbi fejle - ményekhez. Az 1453 konstantinápolyi tragédia után a görög szellem Itáliában élt tovább. Azt a meglepő adatot azért megemlítjük, hogy 1453 után II. Pius pápa II. Mohamed török császárhoz írott levelében azt ígérte, hogy görög császárrá teszi, ha kikeresztelkedik. Mi - lyen abszurd gondolatnak is tűnik ma ez! A XV. század második felétől nagyon sok görög orto - dox hagyta el görög szülőföldjét. Természetes, hogy Bizánc törökök általi elfoglalása után már a XV. szá - zad végétől kezdve megjelentek a görög menekültek és kereskedők Magyarországon (kezdetben főként Erdélyben). Hunyadi Jánosnak az 1456-os törökök felett aratott nándorfehérvári diadala csoda volt. Nyu gatról semmiféle segítséget nem kapott Magyar - ország (az itáliai Kapisztrán János kivételével). Ek - kor már mintegy 70 éve egyedül küzdött Magyar -

7 ország a törökök ellen (a Balkán védelméért is). Nándorfehérvár védőinek hősiessége újabb 70 évet jelentett (mely korszak azután 1526-ban Mohácsnál, majd végül 1541-ben Buda váránál ért véget). Mátyás király uralkodása (1458-90) alatt a görögök biztonságban érezhették magukat Magyarországon. Hunyadi Mátyás királyi udvarának könyvtára 2005- ben felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára, mely az emberiség közös szellemi örökségét hivatott rögzíteni: a ma ismeretes kb. 650 Corvina egyharma da görög szerzőktől származik. E magyar királyi könyvtár jelentőségét jól érzékelteti, hogy tartalmi és esztétikai szempontból a XV. században csak a Vati - kán könyvtára előzte meg. A bizánci görög műveltség állandó szellemi meg - termékenyítést jelentett Nyugat-Európa műveltsége számára. Jó példa erre Manuel Khrüszolorasz (1355-1415), aki konstantinápolyi görög tudósként több itáliai tanítvány mestere volt: 1394-ben (IX. Bonifác pápasága idején) Itáliába költözött, ahol elindítója lett a görög műveltség elterjesztésének. A XV. századi itáliai humanizmus iskolamestere, Guarino Veronese (1374-1460) évekig tanult Kon - stantinápolyban, Khrüszolorasz tanítványaként: ő volt az elsők egyike, aki a feledés sötét (nyugat-euró - pai) középkori évszázadai után megteremtette a görög nyelv, filozófia, irodalom és tudomány ismere - tét Itáliában, és ezáltal egész Európában. A ferrarai iskola vezetője lett, ahol tanítványa volt Janus Pannonius is, akit baráti szálak fűztek két ciprusi göröghöz, Lodovico és Filippo Podocatarohoz (akik kel egyébként Vitéz János is jó kapcsolatban volt: ez utóbbi humanistát többször vendégül látta Szent László király városában, Váradon). Gemistosz Pléthon (kb. 1356-1450) görög szerze - tesként élt Mistrában (Spárta fölött): kolostori rend - társai között mintegy Platón főpapjaként fejtett ki komoly filozófiai tevékenységet. Tekintélye volt a császári udvarban és Itáliában is. Tanítvá nyával, Béssza riónnal elkísérték a bizánci császárt Itáliába a ferrarai-firenzei zsinatra: az volt a cél, hogy nyugati se gítség fejében kölcsönös engedményekkel össze - for rasszák a századok óta kettészakadt keresz tény egy házat. Papíron létrejött 1439-ben Firenzében a zsinatot záró (formális) Unió, de ez nem felelt meg sem a szer ze teseknek, sem a főpapoknak, sem a görög ortodo xiának. Pléthon hazatért kolostorába: 1450-ben halt meg, és hat évvel halála után kard - csapás nélkül bevo nult Mistrába a török: tanítványai szétszóródtak: egy részük áthajózott Velence gyar - mat szigetére, vagy Kré tán, esetleg a velencei görög közösségben folytatták működésüket. Bésszarión (Trapezunt, kb. 1395-1472., Ravenna) Itáliában maradt a zsinat után: menekült honfitársai sokaságát fogadta be, követőiből alakult ki Közép- Európában a görög katolikus egyház. Bíboros lett, majd pápajelöltnek is emlegették, de ez sajnos nem valósult meg. 1453 után keresztes hadjáratot akart indítani Konstantinápoly visszaszerzésére. Görögül és latinul író teológus, költő, író és műfordító volt. Kéziratgyűjteményével megvetette a velencei Márkkönyvtár alapját. Theodorosz Gaza (másként Gazász/Gazész; Theszsza loniki, 1398-1478., Piro, Calabria) görög hu - manista (konstantinápolyi tanulmányai után) szintén Itáliába menekült: Ferrarában és Rómában tanított a főiskolán (Bésszarión köréhez tartozott). A görög műveltség itáliai átültetésének egyik legfontosabb személyisége volt: a görög nyelvtanról 1495-ben írott Institutiones grammaticae (Nyelvi tanítások) címet viselő munkája alapvető jelentőségű. Arisz - totelész és más ókori görög szerzők műveit fordította latinra. Munkássága erősen hatott Apáczai Csere Jánosra, aki 1653-ban tette közzé az első magyar nyelvű filozófiai munkát ( Magyar Encyclopaedia, az az minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása ). Antonio Gaza velencei humanista Thurzó Zsigmond váradi püspökhöz és királyi titkárhoz intézett műve 1508-ból Az ember virágzó fiatalságának megóvá - sáról és megnyújtásáról címet viselte. Georgius Trapezuntius (1396-1486) krétai szárma - zású görög humanista, arisztoteliánus filozófus az 1416-tól kezdve már Itáliában működött: polemizált az újplatonistákkal. Megírta a kor legnagyobb retorikai művét: a Rhetoricorum libri címet viselő szónoklattani-stilisztikai tankönyve nagy tekintélyt szerzett számára. Sok görög munkát fordított latinra. A ptolemaioszi Magna compositio -hoz kommen - tárt készített Mátyás király számára. Kapcsolatban volt a magyar humanistákkal: Vitéz János esztergomi érsekkel és Janus Pannonius pécsi püspökkel, és Kosztolányi Györggyel, aki elvette e görög tudós leányát. A Bars vármegyéből származó Kosztolányi (másként Georgius Polycarpus;?-1489., Róma) Vitéz János pártfogoltjaként Janus Pannonius társaságában tanult Ferrarában, 1462 előtt a Kancellária alkalma - zásában: Mátyás király diplomáciai iratait fogalmaz - ta és ellenjegyezte. 1472-től pápai szolgálatba állt. Apostoli írnokként tevékenykedett Rómában: itt ismerkedett meg a hírneves görög származású itáliai humanista, Trapezunti György fiával, Trapezunti Ja - kab pápai titkárral. Kapcsolatuk baráti voltát igazolja

8 az, hogy elvette írnoktársa nővérét feleségül. Koszto - lányi György Polikárp neve sűrűn elfordul a pápai bullákban. Mátyás király korában az asztrológiának magyar művelői is voltak. A magyar asztrológusok közé tar - tozott Erdélyi Miklós, aki 1464 körül élt: domon - kosrendi szerzetes volt, a csillagjóslás mellett gyó - gyászattal is foglalkozott. Corvin Mátyás magyar király görög és itáliai tudósokat gyűjtött be maga köré. Lorenzo Marsiglio kiváló olasz asztrológus Palaeologus görög császár udvarában is tevékeny - kedett, majd Janus Pannonius ajánlására Athénből Budára jött: három évig tartózkodott a Mátyás király udvarában. Kitűnő képzettségű humanista volt: arab, perzsa és görög nyelveken beszélt. Felső-Magyar - országon is járt: az itteni szőlőkön aranyos színű kér - get talált, amelyről azt állította, hogy növényi eredetű arany. Ez a tokaji aszú lehetett, melynek hírneve Európában a XVIII. századi magyarországi görög ke - res kedők tevékenysége révén teremtődött meg. János pásztói prépost volt: 1500 körül élt, és II. Ulászló királynak is jövendölt. Magyar asztrológus volt Hadnagy Bálint pálos szerzetes: 1495 körül a Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostorban élt, asztrológiai munkát írt, amely 1496-ban jelent meg Krakkóban. Visszatérve az itáliai görögökre megemlítjük, a kon - stantinápolyi Ioannész Argüropülosz (1410-87) humanistát, aki a firenzei egyetem tanára lett: Arisz - totelész fordítójaként ismert. Konsztantinosz Laszkarisz (Konstantinápoly, 1434-1501., Messina) bizánci tudós, humanista nagy értékű kéziratokkal együtt menekült Itáliába. 1460- ban Francesco Sforza milánói herceg leányának nevelője lett. A görög nyelvnek és tudományoknak egyik kiemelkedő átmentőjeként közismert. Firen - zébe, majd Rómába költözött, ahol a görög Béssza - rión bíboros tudós körébe lépett. 1465-ben Nápoly - ban főiskolát nyitott a görög nyelv kedvelői számára. Élete végén Messinában tanárként tevékenykedett. Görög nyelvtankönyvét Epitomé tón októ tu logu merón (Kivonat a nyolc beszédrészről) címmel 1476-ban adta ki Milánóban: ez a munka az első görög könyv, mely nyomtatásban megjelent. Értékes könyvtára később Spanyolországba került. Szünopszisz hisztorión (Történeti áttekintés) címet viselő munkája remek összefoglaló mű a dél-itáliai és szicíliai görög filozófusokról. A Kis-Ázsiában született Ioannész Laszkarisz (Rhün dakénosz, 1445-1535., Róma) tudós görög humanista volt: Padovában végezte tanulmányait, azután a Mediciek udvarában élt. Lorenzo di Medici megbízásából az Athos-hegy kolostoraiban gyűjtötte az értékes kéziratokat. Később Párizsban görög nyelvet tanított; majd XII. Lajos követeként utazott Velencébe. 1513-tól X. Leo pápa a Rómában fel - állított görög főiskola élére nevezte ki: ekkor számos görög munka nyomtatásáról gondoskodott (Antho - logia Graeca, Apollóniosz Rhodiosz, Kallimakhosz, Lukianosz, Szophoklész, Euripidész kiadott művei jelzik tevékenységét). 1518-tól Párizsban I. Ferenc királyi könyvtára alapításában vett részt. Démétriosz Khalkokondülész (másként Khalkon - dülész, Khalkokandülész; latinosan Chalcocondyles, Chalcondyles; Athén, 1424-1511, Milánó) görög humanista előkelő athéni családban született. 1449- ben költözött Itáliába: perugiai és páduai ténykedése után a firenzei Akadémián tanított görög nyelvet, ahol tanítványai közé tartozott Angelo Ambrogini Poliziano és Johannes Reuchlin is. Görög nyelv - tankönyvet is írt: Erótémata szünoptika tón októ tu logu merón meta tinón khrészimón kanónón (A nyolc beszédrészre vonatkozó áttekintő kérdések néhány hasznos szabállyal) címen jelentette meg. Unokatestvére, Nikolaos/Laonikosz Khalkokon - dülész (Athénban, 1420-as évek-1490) bizánci görög történetíró előkelő athéni családból származott: Mistrában 1447-ben Pléthón tanítványaként nyelvé - szetet és filozófiát tanult. Itáliába kerülve a görög irodalmi tudás terjesztője volt. 1480 táján írta meg az Apodeixis historión (Történeti ábrázolás) címet viselő 10 kötetes történeti munkáját. Magyarországot és Erdélyt is megemlíti könyvében: név szerint Zsigmond magyar királyt, Hunyadi Jánost és fiát, Mátyás királyt. A középkori bizánci keresztény gondolkodás helyett inkább az antik kulturális hagyaték továbbörökítésében látta a történelmi esélyt a műveltség továbbhagyományozására. Michael Marullus Tarchaniota (kb. 1453-1500) konstantinápolyi nemes család sarjaként született. E görög származású humanista költő két verse irodalmi mintául szolgált a XVI. század második felében Balassi Bálintnak. Michael Sophianos (?-1566) kré - tai származású humanista a legjobb görög filoló - gusként Páduában tevékenykedett. A reneszánsz idején az itáliai zeneművészetben is óriási fejlődés következett be. A fejlődést elősegítő első jelentős művet Nicola Vicentino 1555-ben írta meg: a L antica musica ridotta alla moderna prattica ( A régi zene alkalmazása a mai gyakor - lathoz ) címet viselő írásában arra törekedett, hogy feltámassza az ókori görög hangnemeket, és egy

9 olyan hangszert is szerkesztett, amely a felemelt félhangokat megkülönböztette a leszállítottaktól. A görög zeneszemléletből kiindulva Gioseffo Zarlino pedig olyan hangok közti viszonyokat próbált létrehozni, amelyek egyszerű számará nyok - ban kifejezhetőek: erről megfogalmazott gondolatait az 1558-ban írott Instituzioni harmoniche című művében tette közzé. Vincenzo Galilei a Dialogo della musica antica e della moderna című alkotásában kifejtette, hogy a görög zene magasabb rendű a korabeli zenénél: az ógörög zene tekintetében csak három Mezomedészhimnusz maradt fenn, melyeket egyébként ő fede - zett fel. E görög zenei fejlettség okán egy teljesen új stílust javasolt: az egyszólamú éneket helyezte kö - zép pontba, így műve egyfajta programteremtő munkának is felfogható. E gondolat jegyében alakult meg az 1500-as évek végén Firenzében a főleg irodalmárokból és zenészekből álltó Cameratacsoport: igen komoly hatást fejtettek ki a zene fej - lődésére, mivel az ókori görög dráma eszményét és alapelveit felelevenítve megtartották az ógörög szín - játszás azon különlegességét, hogy a szöveget nem beszélve, hanem jól érthető énekléssel adták elő. A reneszánsz kor görög tudósainak sorát zárva megemlítjük a Lengyelországból Erdélybe érkező görög Palaelogus Jakab nevét, aki 1573-77 között a kolozs vári iskola rektoraként tevékenykedett: Dávid Ferenc híve és szellemi rokona volt. (A Palaelogus vezetéknevet viselte a XV. századi bizánci császári dinasztia.) Végezetül egy olyan görög eredetű magyarországi családról emlékeznénk meg, akik Nagy Sándor egyik comes -étől eredeztették magukat: a Macedóniaicsalád közéleti és politikai tekintetben a leg - sikeresebb görög família volt a XV-XVI. században. Macedóniai Miklós perjámosi birtoka a trójai Priamos király nevére utal; míg a szintén az ő birtokát képező Csanád vármegyében lévő Ellős monostor, és az Arad vármegyében lévő Ellősfalva nevezetű birtoka pedig Achilles nevét rejti. Mace - dóniai Miklós egregius címzéssel a kúriai elnökök közé tartozott még 16 másik nemessel együtt az 1518. évi bácsi országgyűlés 39. törvénycikke értel - mében. A perjámosi kastély ura, Macedóniai Miklós Csanád vármegye főispánjaként tevékenykedett 1516-ban. Ezt követően pedig az unokatestvére, Báto ri István nádor helyettese lett a temesvári kapitányságban. Macedóniai Miklós fia, Macedóniai László (1479-1537) a Temes vármegyében fekvő Macedónia helységből származott: neves humanista és diplo - mata, az 1510-es években pécsi kanonok, majd 1520- ban szerémi püspök. Már Mohács előtt királyi tanácsosként tevékenykedett; majd pedig utána Magyarország 6 szekretáriusa közé tartozott (Oláh, Gerendi, Nádasdy, Bácsi és Piso társaságában). Az 1522. évi nürnbergi birodalmi gyűlésen Macedóniai László a magyar követség vezetőjeként beszédet is mondott: e felszólalás latin nyelvű kiadása elé írott disztichon azt rögzítette, hogy görög ősük még Attila hun király seregeivel együtt jött a Temes és a Borza vidékére, ahol vitézi tetteiért magyarországi birto - kokat kapott adományba. 1527. november 4-én Ferdinánd király Macedóniai Lászlót váradi püspök - ké és Bihar vármegye örökös főispánjává tette. A 1520-as évek elején Báthori István nádor megbízá - sából többször járt lengyelországi küldetésben. 1522- ben Nürnbergben, 1530-ban pedig Augsburgban a magyar király követeként vett részt a birodalmi gyűlésen. Macedóniai László magyar humanista, a királyi tanács tagja, kincstartó diplomáciai működése arra irányult, hogy Magyarország segítséget kapjon a törökellenes harcokban a birodalmi rendektől. A fenti rövid összegzés alapján is kiviláglik, hogy bizánci területekről a XV. századtól egyre nagyobb számban leginkább Itáliába érkező keresztény műveltségű görög tudósok teremtették meg azt az iskolateremtő és tudásalapozó emberi közeget Itáliá - ban, amelyik alapját jelentette az európai reneszánsz eredményeinek létrejöttéhez: ekkor a régi görög kor szelleme is újjáéledt Nyugat-Európa világában. E sokszor névtelenségbe süllyedt, szellemileg igényes bizánci-görög értelmiség új szellemi mozgást hozott egyházi és világi értelemben is: a reneszánsz az ő általuk hozott gondolkodás és stílus talaján jött létre. A XV. századi Itáliába áttelepült görögség rene - szánszteremtő, csodálatos műveltségközvetítő és műveltségteremtő szellemi teljesítményének hatása napjainkban is él. Tudásviláguk kiáradt, gyökeret ver ve egységes gondolati tartalmat jelentett Európ - ában a műveltség alapjaként. A művészet valamennyi ma is élő méltó formájáért, mint az ókori görögök szellemi hagyatékáért adós a nyugati világ: leg - méltóbb törlesztésként a megőrzés a legkevesebb, amit ma meg kell tenni egy művelt européernek, hogy a jövő nemzedékek számára is tiszta és időtálló értékmintát adjon!

10 Sasvári László Diószegi György Antal Az egri görögök történelmi öröksége nyomában Fotó: Karajorgu Maria Noszvajon 2008. november 8-án kétnapos együtt - gon dolkodásra gyűlt össze a jelenkor magyar or - szági görögségének számos képviselője, hogy olyan közösségi szerveződést hozzanak létre, mely a közeljövőben várható financiális kihívásokkal való szembenézés alapján a hagyományőrzés fo - lya ma tossága érdekében kíván eljárni. E jövőt építő és a történelmi értékeket ápolni szándékozó noszvaji egyeztetésre 9 km-re került sor Egertől, melynek hajdanvolt görög közössége olyan jelen - tős módon volt jelen a városban, melyről érdemes megem lékeznünk néhány gondolat erejéig. Eger első görög lakói valószínűleg 1660-ban, Nagyvárad török elfoglalása után jöttek e városba. Elősegítette ezt a folyamatot, hogy számukra Fischer kamarás 1687-ben adómentességi ígéretet tett. Ekkoriban a török idők után magyar tulaj - donos nélkül maradt ingatlanokat meg vásárolva teremtettek otthont maguknak. Az első ismert hellén, Görög Miklós 1688-ban vette meg azt a földterületet, ahol ma az ortodox templom áll. 1688 májusából ismert egy az egri püspöknek írott levél is, melyben arról esett említés, hogy nevez - zenek ki az egri püs pök - höz egy rituális vikáriust, aki egyúttal az egri görö - gök lelkipásztora lenne. Egy 1696-ban készült adó kimu tatásban viszont még csak 3 görög szár - mazású személyt tüntettek fel az összeírók. 1711-ből ismert több egri görög kereskedő neve: Szappa - nos János, Görög György, Koszta Demeter, Arnóth András. Számuk 1721-22 táján nőtt meg, így Eger egyike lett azon magyar városoknak, ahol a legna - gyobb létszámú görögség lakott: 1775-ben már 138 görögöt írtak össze. Eger ortodoxiája igen sok filiálissal (leány - egyházzal) is bírt: az itt élő hívek teljes mértékben görögök voltak. Filiálisai az alábbiak voltak 1785- ben (házak számában): Heves 3, Tiszafüred 1, Tiszaroff 2, Törökszentmiklós 5, Kunmadaras 2, Kunhegyes 1, Kar cag-újszállás 3, Kisújszállás 3, Jászkisér 1, Jász ladány 1 házzal szerepelt e listán. Az egri görög kereskedők jellemzően borral keres - kedtek, de ipari vállalkozásaik is voltak. 1778-ban az egri görög-rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bányatársulata itt indította meg az ország első timsógyárát. Másfél évtizeddel korábban, 1763-ban Zsuppán Ferenc hamuzsírfőző üzemet hozott létre az istenmezejei és a sze - derkényi erdőségekben. 1787-ben pedig a görög Zsuppán De me ter és társai tulajdonát képezte az egri posztó manufaktúra. A templomépítés volt minden jelentősebb magyar város görög compániájának célja. Sok küzdelem és utánajárás eredményeként a Helytartótanács 1784-ben engedélyezte az ortodox templom fel - építését, és a görög anyanyelven való tanítás cél -

11 jára egy ház felépítését is. Demeczky Konstantin 1783-ban Eger ben végrendelkezett: 2000 rajnai forintot hagyo má nyozott a görög iskola létesí - tésére Egerben. (Egyéb ként az e családból való Demeczky Bazilia férje tokaji Charis/Szerviczky Márton volt: 1769-ben há za sodtak össze.) Hatalmas összeget jelentett ez a jómódú görög kereskedő részéről, hiszen 1782-ben 27 görög kereskedő összesen 7000 rajnai forintot adott össze. 1789-ben meg is nyílt az iskola. Az iskola mindig fontos nyelv- és műveltségőrző szerepet töltött be az első diaszpórában. A temp - lom építésére az ortodox hívek gyűjtést rendeztek: fennmaradt az adományozók névsora. Nemcsak az egriek adakoztak. Néhány adomá nyo - zót név szerint is említünk: Haris Pál Tokajból, Kun Kristóf Kunhegyesről, Kalo Teodór Kun - szentmártonról, Hadsi Lacko Jászberényből. De érkeztek pénz adományok Pestről, Bécsből, de még Szmir nából is. Az impozáns ortodox templom végül fel épült: Povolni János tervei szerint valósult meg. Az 1785 májusában megkezdett építkezés 1786 júliusára befejeződött: 1788. július 31-én került sor a felszentelésére Szent Miklós püspök tisz - teletére. 1789-1810 között elkészült a templom belső beren dezése is. Egerben 1789-ben telepedett le Jankovics Miklós, aki fafaragó műhelyt nyitott: az ikonosztáz és a fából készített görög feliratos Szent Sír Janko vics műhelyének alkotása. Az ikonosztáz képeinek mestere Anton Kuchel - meister. A képek feliratai görög nyelvűek. A XVIII. század végén Egerben az ortodoxok lelki gondozását két pap látta el. 1793-ban felmerült az igény, hogy a nagy ünnepek első napján görög legyen az istentisztelet: végül aztán megegyezés született. Georgievits Aaron (korábban az egri görög közösség lelkészeként tevékenykedett) egy katekizmust jelen tetett meg Győrben ( Kis Káte - kizmus, avagy rövidre vett igazhitű vallástétele a Napkeleti Görög Anyaszentegyháznak. Összeszerkesztetett és kiadatott a karlovici érsekségben 1774. esztendőben, most pedig a Győri Szent - egyháznak lelkipásztora Georgievits Aaron által Görög nyelvből magyarra fordíttatott, és a fent nevezett Anyaszentegyház ifjúságának hasz nára közre botsáttatott, Győrben, Sreibig József betűi - vel, 1801. ). 1803-ban a görögök és a szerbek között a liturgia nyelvét illetően heves vita robbant ki: a görögök kilátásba helyezték, hogy kilépnek az egyház köz - ségből és új templomot építenek, azonban a Hely - tartótanács megtiltotta a görögök kiválását. 1816- ban Egerben egy görögországi szerzetespap is működött. Egy 1817-ben keletkezett iratban felsorolásra kerül tek az ortodox közösség tagjai nemzeti hova tartozás szerinti csoportosításban: 28 szerb, 12 macedoro mán, 14 görög neve szerepelt e listán (ez utóbbiak: Sztankovics, Szerhát li/cser - háti, Rósa, Turi, Platóni, Csobanuli, Haris, Nesz - tor). (E listán valószínűleg csak a családfők szerepeltek.) Az ortodox vallásúak fénykora a XVIII. század volt Egerben (a XIX. század már a számbeli fogyás és a beolvadás kor szaka volt). A görögök közül sokan lettek egri polgá rok: viseltek tisztségeket is, de leszármazot taikról még nincse - nek adataink. (1948-tól a restaurálásig a templom magyar orto - dox jelleggel működött. 1970-80 táján több mint 10 éven át restaurálták. A tulajdonjoga a szerb egyházé, itteni hívek nélkül: jelenleg műemlék - ként látogatható. A búcsúnap május 9. (naptár szerint május 21.): ekkor tájt van liturgia (a papok Szentendréről jönnek). Eger görög házai őrzik a görögök emlékét. 1776- ból áll ma is a Báró-ház (Szent János u. 12.): zártsorú beépítésű, egyemeletes épület, enyhe kiülésű közép rizalitjában címeres záróköves rokokó kapu, két szélső rizalitjában barokk, szemöldökdíszes üzletajtó látható. Báró Tamás görög kereskedő 1773-ban szerezte meg a telket. 1788 körül épült a Nesztor-ház (dr. Hibay Károly u. 10.): utcavonalba illeszkedő, csatlakozó beépí - tésű, L alaprajzú, földszintes lakóház, utcai hom - lokzatán három, szegmentíves záródású, kőkeretes ikerablak, szemöldökdísszel; egytrak tusos alap - rajz, az utcai szárny udvari oldalán későbbi, részben beépített tor nác. Csehboltozatos helyisé - gek, egyikben stukkó dísz. Kerítésfalában szemöl - dökdíszes kőkeretes kapuval. Műemléki jellegű ház (emléktábla is található a falán): ezt a három kőkeretes ikerablakkal díszített házat Nesztor Mihály görög kereskedő építtette 1788 körül, majd eladta a szintén görög származású Lázár György nek. A Hibay u. 15. szám alatti ház egyik tulajdonosa volt 1820 táján az egri görög Zákó Pál. 1789-ben épült a barokk Tolli-ház (dr. Hibay Ká - roly u. 16.): 1755-1788 között Szappanos János egri gö rög kereskedő egyemeletes háza állott itt korábban, mely azonban 1788. január 16-án le - égett. A meg rongálódott házat eladták Tolli Kons - tantin görög kereskedőnek, aki 1789-ben egészen új házat építtetett. Az építész Povolni János építőmester volt. 1808-ban már egy másik görög

12 kereskedő vette meg az épületet, nevezetesen Hu - csa Demeter. 1815-ben pedig már Naum Ekonom kereskedő és görög iskolaigazgató lett a tulaj - donosa. Utcavonalban álló, csatlakozó be építésű, a telek hajlított vonalát követő, két utcára néző, szabálytalan alaprajzú, egyemeletes lakóház, homorúan visszametszett sarokkal. Barokk ablakrácsok és historizáló nyílászárók díszítik. 1887 től került dr. Hibay György gyógyszerész tulajdonába. A Gyöngyössy-ház (Szent János u. 13. - Zalár József u.) 1754-ben épült föl. Zártsorú beépítésű, egyeme letes sarokház. Sarka egytengelyes hom - lokzatként kialakított. Zárt udvarát három oldalról árkádos log gia veszi körül, az emeleten részben toszkán oszlo pokkal. Az emelet és a földszint helyiségei részben boltozottak. A Zalár utcában emeletes, U alaprajzú sarokház, a Szent János utcá ban földszintes épület állt: e sarokházrész építtetője Gyöngyössy Tamás gö rög kereskedő volt. A tokaji Karácsonyi György tulajdonát képezte egy időben Egerben a Dobó tér. 1. szám alatti ház. Kará csonyi György 1754-re vagyonos kereske - dőnek számí tott, igen nagy vagyont gyűjtött (kereskedett Bécsben, Pozsonyban, Lipcsében, Boroszlóban, Krak kóban, Lublinban): 16 ezer aranyforintja, sok raktáron lévő áruja, valamint házai voltak Tokajban, Egerben, Nagyváradon. Két olyan (egri görög családból származó) honvéd tisztről is tudunk, akik részt vettek az 1848-49-es szabadságharc csatáiban. A görögkeleti Jurgosi Já nos, aki Miskolcon született 1821-ben. Festő és mázo ló volt, majd 1843-tól közvitézként szolgált a 39. Don Miguel gyalogezredben. 1848 nyarán a szerbek ellen harcolt ezredével: október közepétől őrmester lett a honvédseregbe átlépett ezredében. 1849 májusától áthelyezték az alakuló 93. honvéd zászlóaljhoz. Augusztus 5-től hadnagy lett a bánsági V. hadtestnél a borosjenői fegyver - letételig. (Az 1751-ben az egri görögök közös - ségébe tartozó Jurgus Tamás az őse lehetett.) A görögkeleti Lázár Miklós egri görög kereske - dőcsalád sarjaként született 1791-ben: 1812-35. között a 6. huszárezred lovaskatonája volt: száza - dos ként nyugdíjazták (Pozsonyban élt). 1848 októbe rétől honvéd őrnagyként szolgálta a magyar szabadságharcot: a pozsonyi nemzetőrség egyik zász ló aljának parancsnoka lett. Részt vett a nyugat-magyarországi harcokban: harcolt a hurb - anisták és a Simunich-elleni csatákban. De cember elejétől a védművek egyikének, a Nádor-vonalnak Fotó: Karajorgu Maria volt a parancsnoka a komáromi várban. 1848 decem bere közepén, a téli hadjárat kezdete előtt Lázár őrnagy tértisztként szolgált a komáromi várőrségben báró Majthényi István várpa rancs - noksága alatt. A szabadságharc után a császári hadbíróság megfosztotta rangjától és nyugdíjától. (A fentebb említett egri házvásárló görög keres - kedő, Lázár György az őse lehetett.) A fontosabb családok közül a a XIX. században is kiemelkedő Panakoszta-család jelentőségét emel - ném ki. (A Panakoszta családnév előfordul Győrben és Nagykanizsán is a XVIII. században.) Egerben ma is áll a Panakoszta-ház (Dobó u. 13.), mely napjainkban a zeneiskola épülete. Eger városa számára Panakoszta Sándor képviselő tett hagyományt az éjjeli közvilágítás megteremtése érdekében: a zeneiskola bejárata fölötti 1879-ből való emléktábla őrzi nemes cselekedetét. A görög közösség tagjai a XVIII-XIX. században sokféle módon támogatták a város fejlődését: építészeti örökségük és közérdekű szerep válla lá - suk emlékét több emléktábla is hirdeti Eger váro - sában!

13 KARÁCSONYTÓL VIZKERESZTIG GÖRÖG SZOKÁSOK ÉS HAGYOMÁNYOK Fotó: Karajorgu Maria A Karácsonytól Vízkeresztig tartó időszak görög elnevezése Δωδεκαήμερο, amely arra a tizenkét napra utal, ami december 24-től január 6-ig telik el, és magában foglal há rom nagy egyházi ünnepet: a Karácsonyt, a Szilvesztert és a Vízkeresztet. Az ünnepkör tulajdonképpen már korábban elkezdődik, a Karácsonyt meg - előző negyvennapos böjttel, és január 7-ével zárul Keresztelő Szent János ünnepével. Az ünnepek igen változatos lefolyásúak, rengeteg népszokás és hagyomány kapcsolódik hozzájuk, ősiek és újabb koriak, amelyek szorosan össze - fonódnak népi hiedelmekkel és babonák kal, és amelyek rendkívüli változatosságot mutatnak területtől függően. Ezek az elemek természe - tesen nem egyforma inten zitással vannak jelen az ünneplő közösségek életében. Ebben az írásban megkíséreltük összefoglalni a Δωδεκα - ήμερο jellegzetes szokásait, a teljesség igénye nélkül. Naptári sorrendben haladva mutatjuk be az ünne peket, mindig előrebocsátva egy rövidebb történeti áttekintést. Ez a munka nem tudo mányos igényű, csupán bemutató jellegű. KARÁCSONY ΧΡΙΣΤΟΥΓΕΝΝΑ Karácsonykor Jézus Krisztus születésnapját ün - nep li a keresztény közösség. Az evangéliu mok arról tanúskodnak, hogy Jézus Krisztus tanít vá - nyait arra intette, halálának évforduló ját ünne - peljék, és ne a születéséét. Minden esetre a Bibliá - ban nincs olyan tiltás, amely a Karácsony meg - ünneplésére vonatkozna. Az adatok arra utalnak, hogy Egyiptomban tartot ták meg legelőször az ünnepet, általánossá csak a Kr. u. III. században vált, miután a keresztényüldözések korszaka véget ért. Az időpont meghatározása egyezményes, bibliai és tudományos tények egyaránt azt tá - masztják alá, hogy Jézus nem is télen, hanem tavasszal született. Annak, hogy miért pont decem - ber ben ünneplünk, több oka lehet, a legvalószí -

14 nűbb, hogy a Karácsony egyszerűen átvette az ekkor zajló pogány ünnep (Szaturnália, napünnep) helyét. Justinianus korában már beszüntettek bizonyos közmunkákat erre az időszakra, és mondhatjuk, hogy azóta a Kará csony talán a legegységesebben megtar tott keresztény ünneppé (és munkaszünetté) vált szerte a világon. Lássuk most azokat a görög hagyományokat, amelyek ehhez az időszakhoz köthetők! Az ünnep κάλαντα-val veszi kezdetét: a gyerekek december 24-én reggel kis csapatokba verőd ve bekopognak a környék házaiba, és miután engedélyt kapnak a háziaktól, eléneklik rövid dalaikat, amelyeket leggyakrabban egy há rom szög alakú hangszerrel, vagy akár gitárral, dobbal, harmonikával kísérnek. Ennek a szo kásnak a gyökerei egészen az ókorig vezetnek: írásos emlékek szólnak arról, hogy Dion nüsszoszhoz kötődő ünnepek alkalmával gyerekek jártak házról házra piros és kék madzaggal ellátott babérágakkal, amelyekre a kapott ajándékokat kötötték. Az énekek témája a kis Jézus születése, de dallamuk és szövegük tájegységekként variálódik. Ez a legszélesebb körben ismert karácsonyi kalanta: Καλήν ημέραν άρχοντες, αν είναι ορισμός σας, Χριστού την θείαν Γέννησιν να πω στ αρχοντικό σας. Χριστός γεννάται σήμερον εν Βηθλεέμ τη πόλει. Οι ουρανοί αγάλλονται χαίρει η κτήσις όλη. Εν τω σπηλαίω τίκτεται εν φάτνη των αλόγων ο Βασιλεύς των ουρανών και Ποιητής των όλων. A karácsony talán legismertebb és legelter jed tebb szimbóluma a karácsonyfa. A hagyomány szerint Szent Bonifác kora óta karácsonyi jelkép. Jelen - tése sokat változott az idők során: míg kezdetben csupán az emberek Krisztus születése iránti örömét fejezte ki, később általánosan az istentől kapott ajándékokat ünnepelték vele. Ennivalókat, aztán ruhákat vagy akár kisebb használati tárgyakat aggattak rá. A ma ismert karácsonyfa bajor közvetítés sel került Görögországba: 1833- ban díszítet ték fel az első fenyőt Ottó udvarában. A máso dik világháború után került be a görög házak - ba, ma már a közterekből, középületekből sem hiányozhat. Jellegzetes görög előképe az ún. hristoxilo, egy olyan faág, amelyre szintén en ni - valókat, díszeket akasztottak, és ezt elégetve tartották távol a Kalikantzaroi-t. A görög nép szoros összetartozását a tengerrel mi sem fejezi ki jobban, mint az az egyedülálló szokás, hogy sok helyen főleg szigeteken máig fenyő helyett kishajókat díszítenek. A karácsonyi asztal a néphagyományban mindig is fontos szerepet játszott: a gazdagon megterített asztalt körülülő család idillikus képe mindenki számára ismerős. Hagyomá nyos ételek a csirke - húsleves, sertésből készült ennivalók, de az utóbbi évtizedekben Görög országban is egyre gyakrab - ban sütnek pulykát. Ennél régebbi múltra tekint vissza a hrisztop szomo nevű sütemény, amely tetejére keresztet metszenek, vagy a ház urának foglalkozásához kapcsolódó mintákkal díszítenek. A hrisztop szomo azon kívül, hogy finom és szép dísze az ünnepi asztalnak, rendkívül hasznos is: igen alkalmas arra, hogy jósoljunk belőle. A jóslások számos módja közül álljon itt egy példa: a pap két kezével megfogva a kenyeret a fejéhez csapja, úgy hogy az két darabra törjön. Ha jobb kezében marad a nagyobb da rab, a tél nagyobb része már eltelt, ha viszont bal kezében marad a nagyobb rész, az arra utal, hogy bizony még sok hideg nap van hátra tavaszig. ÚJÉV Az újévi szokások és hagyományok egy fő hiede - lemből erednek, amit leegyszerűsítve a jó kezdés elvének is nevezhetnénk. Az a lénye ge, hogy ami először történik meg az évben, az döntő befo - lyással lesz az esztendő minden későbbi esemé - nyére. Jellegzetesen görög példa erre a podariko esete. Ennek lé nye ge, hogy a templomból vissza - jövet feltét lenül jobb lábbal kell belépni a házba, hogy az új esztendő is jobb, szerencsésebb legyen. Van, ahol ez a szokás még teátrálisabb módon zajlik: a család egyik tagja, lehetőleg fiatal, jobb lábbal tesz három lépést a ház belseje felé, miközben azt mondja mesa kalo ( jó be ), ezután pedig megfordul, háromszor lép ki mondván okso kako ( rossz ki ). Ezután egy gránátalmát vág a földhöz nagy erővel úgy, hogy a gyümölcs szétrobbanjon, a ter mé kenységet és gazdagságot szimbolizáló mag jai kiszóródjanak a padlóra. Szintén nagy jelentőséggel bír az, hogy az év első napján kivel találkozunk. Érdemes sze rencsés emberekkel, vagy fiatal gyerekekkel találkozni, akár meg is invitálni őket valamire, ugyanakkor a szerencsétleneket tanácsos jó messze elkerülni.

15 Az újév megünneplése szintén kalantával kez dő - dik, a gyerekek házról házra járnak és dalaikkal szerencsés újévet kívánnak, cserébe pedig minden - féle finomságot, napjainkban pénzt kapnak. Κάλαντα Πρωτοχρονιάς Αρχιμηνιά κι Αρχιχρονιά ψηλή μου δεντρολιβανιά κι αρχή καλός μας χρόνος εκκλησιά με τ άγιο θρόνος. Αρχή που βγήκε ο Χριστός άγιος και Πνευματικός, στη γη να περπατήσει και να μας καλοκαρδίσει. Αγιος Βασίλης έρχεται, και δεν μας καταδέχεται, από την Καισαρεία, συ σαι αρχόντισσα κυρία De ebben az időszakban jól megy a sora a háziállatoknak is, a hiedelem szerint ugyanis ilyen kor a jószágok is emberi nyelven tudnak szólni, és hogy ne mondhassanak semmi rosszat gazdáikról, szó szerint lekenyerezik ő ket. A szorgos gazda tehát legalább ezen az egy napon el kell, hogy kényeztesse állatait. De vigyázat! Akármilyen kíváncsiak is va gyunk az állatok ezen képességére, semmi képpen se próbáljuk erő szak - kal szóra bírni őket, ez ugyanis hatalmas szeren - csétlenséget okoz. Az újévi ünnepi asztalnak, a karácsonyihoz ha - sonlóan, érdemes gazdagnak lennie, az ételeken kívül jó ha van rajta dió, mogyoró, olajfaág, gránátalma és egyéb szerencsét hozó, gazdagságot és bőséget jelképező ennivalók és díszek. Ha - gyományos újévi ínyencségek a kourabiedes és a melomakarona, amelyek majszolása közben a görögök átkártyázzák magukat az új esztendőbe. De éjfél után sem állnak fel az asztaltól, hiszen ekkor érkezik el az ideje a következő finomságnak, a vaszilopitának. Története Kappadókia egykori püs pökéhez, Nagy Szent Bazilhez kapcsolódik, aki úgy próbálta meg igazságosan visszaadni az akkori helytartó által adóul beszedett, de végül visszaítélt kincseket, hogy kis kenye rek be sütve osztotta szét őket. A pite liszt, mazsola, narancshéj, élesztő, cukor, tojás mel lett nem szokványos hozzávalója egy bármi lyen érem vagy aprópénz, amelyet a házi asszony gondosan elrejt benne, aki pedig rá - akad, hatalmas szerencsének örvendhet abban az esztendőben. Ilyen süteményt máskor is készí - tenek, és bájos jellegzetessége, hogy olyan személyeknek is vágnak szeletet, akik épp nincse - nek jelen (beteg, vagy távol tartóz kodó roko - noknak, szenteknek). VÍZKERESZT A Dodekaimero utolsó nagy ünnepekor Jézus megkereszteléséről emlékezik meg az ortodox egyház. Amikor Keresztelő Szent János a Jor dán vizében megkeresztelte Jézust egyedülálló módon egyszerre volt jelen az Atya, a Fiú és a Szentlélek, vagyis a szentháromság. Innen e red a görög elnevezés: epifaneia (megjelenés), vagy fota (fények). Az ünnep, ahogy azt már megszokhattuk, szintén kalantával kezdődik: Κάλαντα των Φώτων Σήμερα τα φώτα κι ο φωτισμός η χαρα μεγάλη κι ο αγιασμός. Κάτω στον Ιορδάνη τον ποταμό κάθετ η κυρά μας η Παναγιά. Οργανo βαστάει, κερί κρατεί και τον Αϊ-Γιάννη παρακαλεί. Αϊ-Γιάννη αφέντη και βαπτιστή βάπτισε κι εμένα Θεού παιδί. Ν ανεβώ επάνω στον ουρανό να μαζέψω ρόδα και λίβανο. Καλημέρα, καλημέρα, Καλή σου μέρα αφέντη με την κυρά. Ilyenkor a legfontosabb feladat a vizek meg szen - telése. Az ún. Protagiasma-kor a pap körbejárja a házakat, és szentelt vizet locsol rájuk, így áldja meg őket, és űzi el a gonoszt, pl. a kalikanzaroi-t is. De mik is ezek a lények? A nép nagy képze - lőerejéről tesz tanúbizonyságot ezeknek a csúf manóknak a hiedelme. Nagyjából emberi alak juk van, ugyanakkor valami csúfság is kapcsolódik hozzájuk, gyakori tartozékaik pl. kecs kelábak, sö - tét bőr, szőr, piros szem, púp, fa rok. Mindenesetre nem ördögi lényekről van szó, hanem egyszerű bajkeverőkről, akik huncutságaikkal megza - varhatják az ünnepek nyugalmát. Egész évben a Földet tartó hatalmas fát fűrészelik, ki-ki saját képességeinek meg felelően. Így van olyan, aki fűrésszel, baltával, saját karmaival járul hozzá a Kalikantzaroi kollektív nagyszabású vállalko zá - sához. A Dodekaimero idején a finom ételek és illa tok vonzzák ki őket a föld mélységeiből, barlangokból, kutakból, hangyabolyokból, hogy felforgassák az emberek életét. Minthogy rettegnek a napfénytől, ezért csak éjszaka bújnak elő. Akkor viszont jaj annak, akit elkapnak: addig tán-

16 coltatják, amíg el nem ájul! De még ez sem elég. A házakba is megpróbálnak bejutni, és felforgatni azokat. Mi a tanulság? Ebben az időszakban nem érdemes takarítani, hiszen a kalikantzaroi úgyis mindent tönkretesznek, és az ételt se őrizgessük, mert megeszik: együnk, igyunk, mulassunk a barátainkkal, a lárma és a sok ember ugyanis távol tartja a manókat. Miután szentelt vizzel kiűzik őket a házakból, még egy utolsó csalódás éri őket: hazaérve azt tapasztalják, hogy a Földet tartó fa törzse visszanőtt, és elölről kell kezdeniük a fáradságos munkát Vízkereszt napján, január 6-án mise után menet indul a szent kereszttel és az ikonokkal a part felé, ahol a pap a vízbe hajít egy ke resztet, fiatal férfiak pedig utána ugranak a fagyos vízbe. Aki kihozza, azt éri a megtiszteltetés, hogy körbehordja, es közben fogadja a közösség tagjainak jókívánságait, személyét és családját pedig természetesen a jó szerencse fogja kísérni az új esztendőben. Néhol még máig él a következő hagyomány: Amikor a pap bedobja a keresztet a tengerbe, a nők negyven hullám vizéből merítenek, a vizet hazaviszik, és azzal tisztítják le a házi ikonokat. Az így megszenteltté vált vizet a templomhoz viszik, és olyan helyre öntik, ahol nem léphet rá senki. Január 7-e Keresztelő Szent János ünnepének napja, és egyben az ünnepkör utolsó napja. Ekkor az újonnan házasodottakat kikísérik a tengerpartra nagy zenebona kiséretében, és egy alkalmas pillanatban belökik őket a tengerbe, szép hosszú életet kívánva nekik és sok-sok gyereket. Még hosszú-hosszú oldalakon lehetne sorolni a különféle érdekes, megmosolyogtató, elgondolkodtató leírásokat. Persze, amint azt többségünk tudhatja, ezekből az ősi hagyományokból mára már csupán az ajándékozás, a díszítés és a nagy kajálások maradtak meg. Ne bánkódjunk ezen! A megőrzés és a változás nem ellentétesek egymással, ezért ezúttal az ünnepek előtt lehetne egy különleges fogadalmat tenni: feléleszteni egyet a bemutatott szokások közül. Kiriazi Anna Kiriazi Vera Nacsinák Gergely: GÖRÖG ORTODOX KARÁCSONY - MAGYARORSZÁGON Tavaly, karácsony este. Ortodox papok számára ez az időszak kicsit olyan, mint a húsvéti, már ami az elfoglaltságokat illeti: egyik templomi szertartás a másikat éri, és minden valahogy más, fényesebb és szokatlanabb, ünnepélyesebb és vidámabb, mint egyébkor. A kápolnába fél tíz tájt érek be. Az utcák kihaltak, az utakon alig valami forgalom, élet - veszé lyesen csúsznak is a rájuk fagyott nedves - ségtől. Beérve felveszem a reverendát görögül anderi-nek vagy zosztikó-nak mondják, fölé pedig, mert hideg van, a bő ujjú raszon-t. Amikor Görögországban vagyok, az utcán is viselem a fekete papi ruhát, mint minden pap és szerzetes; itthon sajnos nem szokás, pedig sokat segít abban, hogy az ember egy pillanatra se felejtse el, kicsoda, és mi lenne a feladata. A szokásos, csöndes előkészület: olajat töltök a mécsesekbe, a gyertyatartókba vékony viaszgyertyák kerülnek. Tíz után kezdődik az agripnía, a virrasztás. Kivételesen nem csak magyarok vannak jelen, eljött néhány ciprusi görög is, akik itt töltik a karácsonyt. Így a him nuszok és imák vé gig két nyelven szól nak, a - minek különösen ö- rülök, hi szen szá - momra az egy ház és a templom nyelve vala hogy a gö rög maradt, annak ellenére, hogy ma gyar - nak születtem. A töm jénezés után fel - hangzik az első kará - csonyi himnusz: Δεύτε αγαλλιασώμεθα τώ Κυρίω, τό παρόν μυστήριον εκδιηγούμενοι, τό μεσότοιχον τού φραγμού διαλέλυται, η φλογίνη ρομφαία τά νώτα δίδωσι, καί τά Χερουβίμ παραχωρεί τού ξύλου τής ζωής, καγώ τού παραδείσου τής τρυφής μεταλαμβάνω, ού προεξεβλήθην διά τής παρακοής, Η γάρ απαράλλακτος είκων τού Πατρός, ο χαρακτήρ τής αϊδιότητος αυτού, μορφήν δούλου λαμβάνει, εξ απειρογάμου Μητρός

17 προελθών, ου τροπήν υπομείνας, ο γάρ ήν διέμεινε, Θεός ών αληθινός, καί ο ουκ ήν προσέλαβεν, άνθρωπος γενόμενος διά φιλανθρωπίαν, αυτώ βοήσωμεν, ο τεχθείς εκ Παρθένου Θεός, ελέησον ημάς. Jertek, örvendezzünk az Úrnak, hirdetve a jelenvaló titkot. Lehullott a válaszfal korlátja, meghátrál a lángpallos, a kerubok eltávoznak az élet fájától, és részesülök a Paradicsom élvezetéből, ahonnan kiűzettem hajdan engedetlenségem miatt. Mert az Atya tökéletes képmása, az Ő öröklétének rajzolata szolga formáját ölti magára, férjezetlen anyától származva, és változást nem szenvedve; mert megmarad az, aki volt: igaz Isten. És ami nem volt azelőtt: emberré lesz, emberszeretetből. Őhozzá kiáltsuk: Szűztől született Isten, irgalmazz nékünk. Csak a gyertyák világítják meg az ikonokat és az összegyűltek arcát, hol jobban, hol kevésbé, ahogy elfogynak, végigégnek. A szertartás ritmusa így egé szül ki a fények ritmusával, együtt jelzik az idő észrevétlen gördülését, először befelé az éjszakába, majd kifelé abból. Lehetek akármilyen távol kedves észak-görögországi falvaimtól, tudom, hogy templo mokban ott is ugyanezek az ősi himnuszok hangza nak most el, amelyek előkerülnek minden évben, mint a görögség féltve őrzött öröksége, mint az annyi oldalról ostromlott furcsa és örömteli hite az istenség emberré válásának paradox csodájában. És ha erre gon - dolok, a távolság egy csapásra eltűnik. Az ortodox szertartások bonyolult egységet al - kotnak, amely évszázadokon keresztül csiszoló dott, alakult, gazdagodott. Az ideális az, ha minden fogaskerék-szerű pontossággal működik, és nem a bonyolultság, csak az összetett szépség érzőik vé gül. A szertartás mintha spontán lenne, pedig a leg vég - sőkig szabályo zott: olyan, akár egy gondo san meg - tervezett tánc. A virrasztáskor az alkonyati isten - tiszteletet követi az éjféli, majd a hajnali szolgálat, szünet nélkül egy másba kapcsolódva, min den egyes énekben, olvas mányban más és más oldalról világítva meg ennek a mai éjszakának a titkát: Δεύτε ίδωμεν πιστοί, πού εγεννήθη ο Χριστός, ακολουθήσωμεν λοιπόν ένθα οδεύει ο αστήρ, μετά τών Μάγων Ανατολής τών Βασιλέων. Άγγελοι υμνούσιν, ακαταπαύστως εκεί. Ποιμένες αγραυλούσιν, ωδήν επάξιον, Δόξα εν υψίστοις λέγοντες, τώ σήμερον εν Σπηλαίω τεχθέντι, εκ τής Παρθένου, καί Θεοτόκου, εν Βηθλεέμ τής Ιουδαίας Jertek, hívők, lássuk, hol született Krisztus; kövessük hát a csillag útját, a napkeleti bölcs királyokkal. Angyalok himnuszokat zengnek ott szüntelen, pásztorok mondanak méltó éneket, mondván: Dicsőség a magasságban annak, aki ma a barlangban, Istennek szűz szülőjétől, a júdeai Betlehemben született. Σύμμορφος πηλίνης, ευτελούς διαρτίας Χριστέ γεγονώς, καί μετοχή σαρκός τής χείρω, μεταδούς θείας φύτλης, βροτός πεφυκώς, καί μείνας Θεός, καί ανυψώσας τό κέρας ημών, Άγιος εί Κύριε. Hozzáhasonulván, Krisztus, gyarló földi lényünkhöz, és az esendő testet elvállalván, az isteni természetből adva nékünk, halandóvá lettél és Isten maradtál, és fölemelted a mi erőnket szent vagy, Urunk. A bizánci ének különös, lebegő, elnyújtott dallama nem evilági szépséget kölcsönöz a régi szöve - geknek. Az ember úgy érzi, nem is valami külső helyen, egy Váci utcai ház első emeletén van, hanem kiszakadt a világból, az időből de hát erre valók az ünnepek. Egy óra után valamivel véget ér a virrasztás. Kil - épünk az éjszakába és mint valami csoda előtt, állunk döbbenten, egy csapásra megfrissülve a téli levegő hidegétől: mindent friss hó borít, az utca csak úgy szikrázik a lámpák fényében. Igazi kará - csonyeste. Otthon fenyőillatú a reggel. Gyors készülődés, kilencre a kápolnában kell lenni, mert pontban tíz órakor elhangzik, mint győzedelmes kiáltás, mint egy új teremtés meghirdetése, a liturgia kezdetét jelző fennhang: Ευλογημένη η βασιλεία του Πατρός και του Υιού και του Αγίου Πνεύματος, νυν και αεί και εις τους αιώνας των αιώνων. Habár a külső szemlélő számára nem feltétlenül nyilvánvaló, de a karácsonynak még a liturgiája is más, mint a többi ünnepnapé. Az ortodox hagyo - mányban két liturgiát használunk, az Aranyszájú Szent János (Άγιος Ιωάννης ο Χρυσόστομος), illetve a Nagy Szent Vazul (ο Άγιος Βασίλειος ο Μέγας) neve alatt fennmaradt miséket. Vannak régebbi liturgikus szövegek is, az egyház rég - múltjából, ám azokat csak a nevüket viselő szentek ünnepnapjain mutatjuk be, legfeljebb egyszer egy évben. A mindennapi szer tartás az Aranyszájú János-féle, ám a régebbi és a valamivel hosszabb, a másik. Noha a Vazul-liturgia volt egy - kor a hétköznapi mise Bizáncban, az első évezred végén felváltotta azt a tömörebb, és szer - kezetileg ugyanolyan Aranyszájú-változat. Mind - ket tő ősi szöveg, különbség gyakorlatilag csak a

18 kö zösség számára a legtöbb esetben nem hallható, csen desen elmondott papi imákban van. A Vazulliturgia immár ezer esztendő óta csak évi néhány alkalommal kerül bemutatásra - és a legtöbbször éppen kará csonykor, ezen kívül pedig még Húsvét előtt, Nagy böjt idején. Alighanem az az oka ennek, hogy a legfontosabb, legfényesebb ünnepeknek az Egyház igyekszik megadni a módját ; visszatér a keresz tény ség első évezredébe, igyekezvén olyan közel kerülni az Istenember titkához, amennyire csak lehetséges. Ilyenkor azt sem bánja, ha a temp - lomi szolgálatok valamivel hosszabbak, szebbek, és kicsit mások, mint az év többi részében. A karácsonyi ünnepkör emblematikus alakja mindenesetre Nagy Szent Vazul. A Szent Tizenkét Nap felezőjére esik ünnepe is, amikor szintén a neki tulajdonított liturgiával ünneplünk, január elsején. Ő a pitás szent idehaza a legtöbben alig hanem így ismerik, e kegyes népszokásról, ami nek gyökere a szent legendás életrajzában van. Nem írom le, mert való színűleg mindenki hallotta már. Az itteni görögség is híven őrzi ezt a szokást, de már szinte minden ortodox keresztény össze - függéséből kiragadva. A hátteret azonban, Vazul nem kevésbé érdekes életét, amelyből ez a legenda kinőtt, azonban már alighanem kevesebben. Vazul-Vaszíliosz a kisázsiai görögség képviselője, a kappadókiai egyházatyák legnevesebbje. A negyedik század első felében született, egy tízgyermekes keresztény család legidősebb gyer - meke. Nagyanyja, Makrina túlélte Diocletianus csá szár véres az egész Birodalomban a legvé - resebb és legkövetkezetesebb keresztény - üldözését, amelyben férje, Vazul nagyapja is oda - veszett. Róma azóta megbékélt a kereszté nyekkel, és Vazul a kor legkiválóbb iskoláiban tanult, Cezáreában, Konstantinápolyban és Athénben. Habár hívő családba született, a gyermek ke - resztelés akkoriban még nem volt általános, így ő maga is csak felnőtt fejjel keresztelkedett meg, de akkor teljes komolysággal: vagyonát a szegények között szét osz totta, maga pedig visszavonult, és a pontusi hegyek ben folytatott remeteéletet. Innen ment Athénbe, filozófiát tanulni, de már mint önmegtartóztató életet élő keresztény, csaknem szerzetes. Utána visszatér Kappadókiába, és vagy másfél évtizedig nyugta van, csöndes életet él, retorikát oktat, beutazza a Közel-Keletet, hogy megismerkedjen az ott éppen kibontakozó szerze - tesség alapelveivel és életével, míg azután nincs már menekvés: 370-ben, negyven évesen Cezárea püspökévé szentelik. Noha inkább ínyére volna a visszavonultság, felveszi a kesztyűt, és teljes ere - jével a püspöki szolgálatnak szenteli magát, amely akkoriban még sokkal inkább volt kemény szol - gálat, mint kiváltság. Törődik azzal, hogy papjait kiművelje; szegényházakat alapít, otthonokat és kórházakat idősek, betegek és vándo rok számára. Ha kell, a császárral is szembeszáll a város érde - kében: Valenset úgy felbosszantotta, hogy az száműzetésbe küldte volna, de amint egy törté - netíró följegyezte a tolla háromszor tört el, míg a száműzetésről szóló rendeletet akarta szignálni, s ezt isteni jelnek tekintvén, letett róla. Vazul pedig maradt. Nem csak ügyes szervező, de érzékeny teológus is volt: kitartó munkával sikerült vissza - szorítania az akkoriban még nagyon elterjedt ariánus eret nekséget, amely azzal fenyegetett, hogy Krisztust megfosztja isteni mivoltától: márpedig Vazul hely esen vette észre, hogy ekkor elvész a keresztény hit alappillére, az, hogy Isten a teremtésből magát nem vonja ki, hanem részt vállal az embersorsban, az emberi örömben és szenvedésben, és azt teljesen magára véve igyekszik visszavezetni az embert a Paradicsomba. Írt, beszélt, levelezett: és nem fáradt el halála nap - jáig. Karácsonyi beszéde is fennmaradt, amelyben tükröződik elragadta tottsága: Az egész teremtés közös ünnepe ez. A világ - fölöttieket ajándékozza a világnak! Csillagok futnak az égről, mágusok kelnek útra a pogányok közül, a föld barlangjába fogadja. Nincs senki, aki valamivel hozzá ne járulna, nincs senki, aki hálátlan volna. Zengjük mi is az örvendezés éne - két! A világ megváltását ünnepeljük, az emberiség születésnapját. Az ő liturgiájával ünneplünk tehát karácsony napjaiban. Nem csak 25-én délelőtt, de 26-án is, az Istenszülő ünnepén, 27-én, Szent István apostol napján, majd január elsején, hetedikén, tehát egészen Vízkeresztig. Észrevétlenül röpül el a tizenkét nap, amikor semmiféle böjt nincs a negyvennapos karácsonyi böjt után. Mennyi szép szokással díszítette föl még a görög nép ezt a csaknem két hetet, a templomi szertartásokon felül! Ezeknek csak egyike a vaszilópita megszegése hiába, hogy a legismertebb. Január hete - dikén a kereszt, mint valami fagyos, merev szárnyú, ritka madár, repül a víz fölött. Talán nem egészen nyilvánvaló, de ez nem maga a víz - szentelési szertartás a Teofánia ünnepének jelleg zetessége hanem csak egy vidám, ünne - pélyes áldás az élővizekre, legyen az tó, folyó, vagy tenger. A nagy vízszentelés szép szertartását