A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
Az Európai Unió klímapolitikája Klíma- és energiacsomag (2008) 20-20-20 célok Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 20%-al 2020-ig Megújuló energia részarányának 20%-ra növelése 2020-ig Energiahatékonyság-növelés 20%-al 2020-ig Az emisszió-kereskedelmi rendszer tagállami aukcióból származó bevételek: 2013-2020 Várható teljes bevétel: akár több mint 200 Mrd Ft 2
2020-2030-as időszakra vonatkozó klíma- és energiapolitikai keret célrendszere EU-n belüli kötelező 40% üvegházhatású gáz (ÜHG) csökkentési cél (1990-es bázis) (ETS: -43%, nem -ETS: -30%) - szénszivárgási szabályok 2020 után, új alap (2%), NER400 EU-szintű minimum 27 %-os kötelező megújuló energia részarány, tagállami lebontás nélkül, a tagállamoknak rugalmasságot hagyva Indikatív, önkéntes 27%-os energiahatékonysági célszám Párizsi klímakonferencia (2015) után felülvizsgálat 3
A 2020-2030-as klíma- és energiapolitikai keret Magyarországra vonatkozó eredményei A 3-as célrendszer hatásai és kompenzációk: a) 10c derogáció: akár 422,5 milliárd Ft b) NER 400: 400 millió kvóta innovatív fejlesztésekre c) Új alap: akár 224 milliárd Ft Szénszivárgás csökkentése, szabályozása 2020 után Hazai és az európai versenyképesség megőrzése Energiamix meghatározásának tagállami hatáskörben való maradása Energiabiztonság 4
Hazai klímapolitika Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) 2008-2025 Elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. tv. 3. -a írja elő Lényegi elemei: Az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő az éghajlatváltozást kiváltó gázok csökkentése és növekedésének megelőzése érdekében A már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmigazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemei Az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését A megvalósítása érdekében Nemzeti Éghajlatvédelmi Program készült. 5
Hazai klímapolitika Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS2) 2014-2025, kitekintéssel 2050-re Az első nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia jogszabályban előírt felülvizsgálata Legfontosabb elemei: Az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé benyújtásra kerül, elfogadását követően a végrehajtása érdekében Cselekvési Terv készül 6
Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Hazai Dekarbonizációs Útiterv HDÚ kidolgozásának folyamata Ágazati dialógus munkacsoportok : - Energiagazdálkodás - Épületenergetika - Ipar-hulladékgazdálkodás - Mezőgazdaság - Közlekedés Tagok: - Minisztériumok - Szakmai érdekérvényesítő szervezetek - Egyetemek - Civil szervezetek A szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése (2010=100%) 7
Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia A Stratégia három időszakra vonatkozóan határoz meg cselekvési irányokat: rövidtáv: a 2014-2017. konkrét feladatok Éghajlatváltozási Cselekvési Terv középtáv: 2018-2025. stratégiai szintű cselekvési irányok hosszútáv: 2025. évet követő, 2050-ig kitekintő időszak beavatkozási lehetőségei Cselekvési irányok A Stratégia nyolc szakterületre vonatkozóan határoz meg cselekvési irányokat: Emberi egészség Vízgazdálkodás Mezőgazdaság, vidékfejlesztés Természetvédelem, erdészet Épített környezet, településfejlesztés, települési infrastruktúra Energetikai infrastruktúra Turizmus Katasztrófavédelem 8
Kitekintés: NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKA ENSZ Klímacsúcs (2014. szeptember 23.) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) célja a globális hőmérséklet-emelkedés 2 C-on belül tartása 2011-ben indult az új globális éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése tervezett megkötés: 2015 (Párizs), tervezett hatály: 2020-tól ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun által szervezett Klímacsúcs célok, üzenetek, eredmények: A klímaváltozás-szkeptikus hozzáállás megszűnt Sokan követelik a párizsi UNFCCC tárgyalások sikerét Privátszféra és a magánfinanszírozás szerepe Szükséges a minden szereplőre kiterjedő összefogás (fejlett-fejlődő államok) Zöld Klímaalap feltöltése és felajánlási szándékok további bejelentése Az EU a 2014-2020-as költségvetés legalább 20 % éghajlatvédelmi célra és legalább 3 milliárd EUR a fejlődő országoknak Kína és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot adott ki Obama elnök első ázsiai látogatása során a két ország klímapolitikai vállalásait illetően. 9
A 2015-ös globális klímaegyezmény A jelenlegi kötelező és nem-kötelező vállalásokat egy új, átfogó klímarezsimben kell összefogni. Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakát (2013-2020) váltja fel. Az új egyezményben valamennyi Részes Fél kiveheti a részét a klímaváltozás elleni globális összefogásból (az is, aki nem tagja a Kiotói Jegyzőkönyvnek) UNFCCC Részes Feleinek 20. Konferenciája 2014. december 1-12, Lima, 2014. december: megállapodás előkészítése: megállapodás tartalmi elemei, egy konkrét szövegtervezet elfogadása UNFCCC Részes Feleinek 21. Konferenciája 2015. év vége, Párizs: egyezmény elfogadása UNFCCC Részes Feleinek Konferenciái 2016-2020: az egyezményhez kapcsolódó részletszabályok kidolgozása és elfogadása 10
Köszönöm a figyelmet! A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. Mahatma Gandhi 11