Az MSZ 274 / OTSZ vonal MSZ 274 2/2002. (I.23.) BM rendelet: OTSZ III. fejezet Villámvédelem 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet: OTSZ III. fejezet Villámvédelem 28/2011. (IX.6.) BM rendelet: OTSZ XIV. fejezet Villámvédelem 55/2012. (X. 29.) BM rendelettel módosított 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet: OTSZ XIII. fejezet Villamos és villámvédelmi berendezések
Az MSZ EN 62305 szabványsorozat IEC 62305: 2006. január EN 62305: 2006. február MSZ EN 62305: 2006. augusztus MSZ EN 62305 magyarul is: 2009. vége 2nd edition : MSZ EN 62305: 2011-2012., angol nyelven
Kronológia 1970-es évek 2009. február 1. MSZ 274 2014. január 13. OTSZ MSZ EN 62305 2002 MSZ EN 62305 2nd 2006 2011-2012
Változások az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben Villámvédelmi szempontból
Hatályba lépett: 2015. március 5-én!
Főbb változások a 28/2011. (IX. 6.) és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet között: 1. Strukturális változás 2. Meglévő építmény bővítése 3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek 4. Minimum követelmények 5. Ideiglenes létesítményekkel kapcsolatos változás 6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek 7. Tervezői jogosultságot érintő változás 8. Új, kockázat alapú megközelítés
Főbb változások a 28/2011. (IX. 6.) és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet között: 9. Új követelmény a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) 10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Villámvédelmi kockázatelemzés esetén támpont az egyes övezetekben tartózkodó személyek létszámához Tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása, koordinált túlfeszültség-védelem kialakítása Bizonyos rendeltetés és kockázati osztály esetén automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést kell létesíteni
1. Strukturális változás Az új OTSZ két részből áll: - jogszabály, harmonizált törzsanyag, amely az elvárt biztonsági szint konkrét meghatározását tartalmazza és alkalmazása kötelező - tűzvédelmi műszaki irányelvek (TvMI), amelyek olyan műszaki megoldásokat ismertetnek, amelyekkel az elvárt biztonsági szint biztosítható és alkalmazása ajánlott http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_otsz_iranyelvek
2. Meglévő építmény bővítése Az új OTSZ kiegészítette a meglévő építmények megváltozására vonatkozó követelményrendszert: az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani (140., 1. pont)
2. Meglévő építmény bővítése Az új OTSZ szerint, ha a bővítés a meglévő rendeltetéssel összefüggésben történik és az alapterület 40%-át nem haladja meg a bővítés mértéke, akkor a régi épület villámvédelmét lehet az új, hozzáépített épületrészen is folytatni, ha az alábbiak is teljesülnek: - van villámvédelmi tervdokumentáció / még érvényben lévő, korábbi felülvizsgálati jegyzőkönyv (a kettő közül az egyik is elég) - az épület rendeltetése nem változik
2. Meglévő építmény bővítése Fontos! 140. 4. pont: Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.
3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek 139. (2) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani. 141. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4
3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek Mikor van szükség az emberi élet elvesztését (R1) vizsgálni? Válasz: villamos TvMI Olyan építmények, amelyekben a rendeltetésszerű használat során tartósan vagy ideiglenesen személyek jelenlétével kell számolni. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, feldolgozására szolgáló építmények, méretüktől és kialakítási jellemzőiktől függetlenül.
3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek Mikor van szükség a közszolgáltatás kiesését (R2) vizsgálni? Válasz: villamos TvMI Közműnek minősülő vízhálózatok... Közműnek minősülő gázhálózatok... Közműnek minősülő telekommunikációs hálózatok... Közműnek minősülő villamos hálózatok...
3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek Mikor van szükség a kulturális örökség elvesztését (R3) vizsgálni? Válasz: villamos TvMI A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező épületek A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező műtárgyak befogadására létesülő épületek
3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek Az építmény használati jellege (rendeltetése), alapján például: - kórház esetében: R1 - templom esetében: R1 + R3 - gáz kompresszorállomás esetében: R1 + R2 - vízkivételi mű metántartalmú víz esetben: R1 + R2 kockázatok szerint kell a kockázatszámítást elkészíteni.
3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek A 28/2011. BM rendelethez hasonlóan az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet is a szabvány szintjétől eltérően szigorúbb követelményeket határoz meg a közszolgáltatás kiesésének elfogadható kockázati szintjére (MSZ EN 62305-2 szabvány: 10-3, OTSZ: 10-4 ). Az MSZ EN 62305 szabvány 2. kiadásában olyan módosításokat, szigorításokat vezettek be (pl. gyűjtőterület számításra vonatkozóan), ami az OTSZ által meghatározott 10-4 értékkel együtt igencsak szigorú (bizonyos esetekben betarthatatlan) követelményeket jelent a villámvédelmi rendszer tervezésekor, különösen olyan robbanásveszélyes térségekkel rendelkező építményeknél, ahol a közszolgáltatás kiesésének kockázatát figyelembe kell venni (pl. gázátadó állomás, vízkivételi kutak metántartalmú víz esetében).
4. Minimum követelmények A 28/2011. BM rendelethez hasonlóan a minimum villámvédelmi követelményrendszer az 54/2014. BM rendeletben is megtalálható: a védelem akkor megfelelő, ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak (141. ). Abban az esetben alkalmazandó, ha a vonatkozó műszaki követelmény, azaz az MSZ EN 62305-2:2012 nem határoz meg szigorúbb követelményt!
4. Minimum követelmények
4. Minimum követelmények A különbség az, hogy az új OTSZ az MSZ EN 62305 szabvány szakkifejezéseit használja: villámhárító osztály helyett villámvédelmi fokozat, a koordinált túlfeszültség-védelem fokozatot LPMS-ről SPM-re változtatta.
4. Minimum követelmények Nem minden esetben kötelező villámvédelmet létesíteni Mind a 28/2011. (IX. 6.) mind pedig az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet definiál olyan eseteket, amikor nem kell a villámvédelemről gondoskodni. Ez azt is jelenti, hogy a feltételek teljesülésekor villámvédelmi kockázatelemzést sem kell készíteni!
4. Minimum követelmények 54/2014. BM rendelet 144. : Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú, a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, b) legfeljebb 400 m 2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy c) a legfeljebb 200 m 2 alapterületű a 12. melléklet táblázatában nem szereplő közösségi épületen, városi elővárosi környezetben.
4. Minimum követelmények Tehát a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet csak városi és elővárosi környezetben adott felmentést a villámvédelem létesítése alól vidéki környezet esetében nem. Az új OTSZ szerint a környezeti tényezőtől függetlenül városi, elővárosi és vidéki környezetben is alkalmazható a felmentés a villámvédelem létesítésekor.
5. Ideiglenes létesítményekkel kapcsolatos változás A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet előírta, hogy Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából P B = 0,4 értékkel. (223. 3. pontja). Az új OTSZ-ben az előbb idézett pont már nem található meg! Ideiglenes létesítményekre és építési területekre az MSZ EN 62305-2 szabvány szerinti villámvédelmi kockázatelemzés határozza meg a villámvédelmi fokozatot (LPS), ami alapján a legenyhébb követelmény a 60 m sugarú gördülőgömb (LPS IV) az MSZ EN 62305-3:2011 szabvány 2. táblázata szerint!
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek Az ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat minden tűzvédelmi és villamos szakterületre (pl. kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések, elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem és villámvédelem) vonatkozóan külön fejezetbe (XX.) került. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 281. 1. pontja foglalkozik a norma szerinti villámvédelmi rendszerek (NVR) felülvizsgálatára vonatkozó műszaki követelményekkel. A rendelet ezen pontja hivatkozik a 18. mellékletben foglalt táblázatra, ahol az időszakos villámvédelmi felülvizsgálat előírt intervallumai találhatóak meg, a táblázatból azonban kimaradt a norma szerinti villámvédelmi rendszerekre vonatkozó követelmény!
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek Így marad az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 1. 2. pontja: Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek. Ez alatt mindig a nemzeti és Európai Uniós szabványok összességét értjük (rendelet II. fejezet: Értelmező rendelkezések, 199. definíció). Ezek alapján az MSZ EN 62305-3:2011 szabvány E mellékletének E2. táblázatát (E7.1 fejezet) mértékadó követelményrendszernek szükséges tekinteni (6 hónap / 1 év).
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek A szabvány tehát szigorúbb időtartamokat ad meg az OTSZ korábbi verziójához képest! DE! A villamos TvMI 9.4.1 pontjában az előző OTSZ 3 / 6 éves időszakos felülvizsgálati ciklusa jelenik meg! VISZONT! Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben nem található hivatkozás a TvMI-kre!
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek TOVÁBB IS VAN! A módosított Tűzvédelmi törvény [1996. évi XXXI. Törvény 3/A. (3)] szerint: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek Ez azt jelenti, hogy a Ttv. módosítása hivatkozik a TvMI-kre, azonban a törvény módosítás vagylagos kapcsolatot ad meg az egyes követelmények között. Kérdésként merül fel, melyik a magasabb szintű előírás: a TvMI vagy a nemzetközi (nemzeti) szabvány? Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet mellett ellenőrizni kell a mindenkori Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) követelményeit is.
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek A nem norma szerinti villámvédelemre vonatkozó felülvizsgálat megtalálható az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet XX. fejezetében, amelynek címe: Ellenőrzés, Karbantartás, Felülvizsgálat 280. (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként,
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek Tehát az új OTSZ fogalomrendszeréhez illeszkedve az eddig A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt építmények helyett a robbanásveszélyes osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó építmény és szabadtér esetében és a megadott 300 kg vagy 300 l robbanásveszélyes anyag jelenléte esetén kell a felülvizsgálatot 3 évente elvégezni.
7. Tervezői és felülvizsgálói jogosultságot érintő változás A tervezőkre és a villámvédelmi felülvizsgálók jogosultságára vonatkozó követelmények kikerültek az új OTSZ-ből. Ez azt jelenti, hogy a tervezőkre vonatkozó külön jogosultsági követelmény 2015. március 5-től egyelőre nem lesz.
8. Új, kockázat alapú megközelítés Az új OTSZ-ben új, kockázat alapú megközelítést vezettek be. A létesítményekre, épületekre, műtárgyakra, helyiségekre, stb. vonatkozó tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnt, viszont megjelentek az úgynevezett kockázati osztályok, amik a villámvédelmi kockázatelemzésben közvetlenül nem jelennek meg! A villámvédelmi kockázatelemzésben a tűz kockázatát csökkentő tényezőnél (r f ) az építmény illetve az egyes övezetek fajlagos tűzterhelését kell megadni, mely az egyik legfontosabb paraméter a villámvédelmi kockázatelemzésben, és az LPS (villámvédelemi rendszer) fokozatának meghatározása során.
8. Új, kockázat alapú megközelítés A fajlagos tűzterhelést tűzvédelmi szaktervezőnek (TUÉ) kell meghatároznia, adott esetben az építmény tulajdonosával és az építmény kockázatait viselő biztosítótársasággal egyetértésben. A villámvédelmi kockázatelemzésben a következő paramétereket lehet felvenni: - nincs tűzkockázat - csekély tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben kisebb, mint 400 MJ/m²) - normál tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben 400 MJ/m² és 800 MJ/m² között van) - magas tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben nagyobb, mint 800 MJ/m²) - robbanásveszély: Ex zóna 2/22 - robbanásveszély: Ex zóna 1/21 - robbanásveszély: Ex zóna 0/20
8. Új, kockázat alapú megközelítés Az építmény, ill. egyes övezetek fajlagos tűzterhelésén kívül figyelembe kell még venni a tetőhéjalás / tetőfedés éghetőségét is. Azoknál az épületeknél lehet a tűz nagy kockázatát feltételezni, amelyek éghető anyagból készülnek, amelyeknek a teteje éghető anyagokból készült, vagy amelyekben a fajlagos tűzterhelés 800 MJ/m 2 -nél nagyobb." A villámvédelmi szabvány fenti bekezdése alapján a PIR habbal szigetelt szendvicspanelek döntő többsége, illetve a trapézlemez alatt közvetlenül alkalmazott szokásos polisztirol hőszigetelő anyagok villámvédelmi szempontból mind éghető tetőszerkezetnek / tetőhéjalásnak minősülnek! Magas tűzkockázat!
9. Új követelmény a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) Meghatározott esetekben az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet hatálybalépését követően használatba vett építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának rendelkeznie kell az építményre vonatkozó TMMK-val. Idézet az 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletből: 282. (1) A TMMK-nak tartalmaznia kell... a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását,..., rajzi mellékleteket, a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és az építmény 5 évenkénti felülvizsgálatának (a TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakításról) elvégzését igazoló dokumentumot.
9. Új követelmény a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) A TMMK követelménye a jövőben segíteni fogja a villámvédelmi felülvizsgálatok elvégzését, hiszen jogszabály írja elő, hogy pl. a villámvédelemmel kapcsolatos kiviteli terveket meg kell őrizni és mindig aktualizált állapotban kell tartani. Hiszen villámvédelmi felülvizsgálatot csak meglévő tervdokumentáció alapján lehet készíteni.
10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Villámvédelmi kockázatelemzés esetén támpont az egyes övezetekben tartózkodó személyek létszámához A villámvédelmi kockázatelemzés során, ha nincs információ az egyes övezetekben tartózkodó személyek létszámáról, a 7. mellékletben szereplő 2., A kiürítés általános követelményei c. táblázat nyújt segítséget.
10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása, koordinált túlfeszültség-védelem kialakítása A 11. melléklet 1. táblázatában (A Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez) található tűzeseti fogyasztók működőképességét villámcsapást követően is biztosítani kell! Ezért ezen rendszerek koordinált túlfeszültségvédelme elengedhetetlen a jelen OTSZ-ben megfogalmazott védelmi célok elérése érdekében! Az 1. típusú villámáram-levezetők mellett 2. és/vagy 3. típusú túlfeszültség-korlátozók telepítése is szükséges a tűzeseti fogyasztók esetében mind az energiaellátási, mind az információ-technológiai oldalon!
10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Bizonyos rendeltetés és kockázati osztály esetén automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést kell létesíteni A 14. mellékletben szereplő táblázat (Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai fejezethez) adja meg, hogy az új OTSZ szerint milyen rendeltetés és kockázati osztály esetén kell automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést létesíteni. Ezt iránymutatásként lehet felhasználni olyan esetekben, amikor becsléseken alapuló előzetes kockázatelemzést kell készíteni az építési engedélyezési eljárás során.
10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Bizonyos rendeltetés és kockázati osztály esetén automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést kell létesíteni Fontos megjegyzés: Ahhoz, hogy az automatikus tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés a villámvédelemben figyelembe vehető legyen, az MSZ EN 62305-2:2012 feltételeket szab. Automatikus tűzjelző berendezés paramétert csak akkor szabad kiválasztani, ha túlfeszültség vagy egyéb károk ellen védve van, pl. koordinált túlfeszültség-védelmi készülékekkel van védve, mind az erősáramú oldalon, mind pedig a jelvonalon, és ha a tűzoltók kiérkezéséig kevesebb, mint 10 perc telik el.
További szabványok Robbanásbiztonság-technika, kivitelezés MSZ EN 1127-1:2012: Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. 1. rész: Alapelvek és módszertan MSZ EN 60079-10-1:2009: Robbanóképes közegek. 10-1: rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek MSZ EN 60079-10-2:2010: Robbanóképes közegek. 10-2: rész: Térségek osztályozása. Gyúlékony poros közegek MSZ EN 60079-14:2014: Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése MSZ EN 60079-25:2011: Robbanóképes közegek. 25. rész: Gyújtószikramentes villamos rendszerek MSZ HD 60364-5-534:2009: Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-53. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztás, kapcsolás és vezérlés. 534. fejezet: Túlfeszültség-védelmi eszközök
További szabványok Speciális területek MSZ EN 61400-24:2011: Szélerőművek. 24. rész: Villámvédelem MSZ EN 60664-1:2008: Kisfeszültségű rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 1. rész: Alapelvek, követelmények és vizsgálatok MSZ EN 60728-11:2011: Televíziójelek, hangjelek és interaktív szolgáltatások kábelhálózatai. 11. rész: Biztonság MSZ EN 50539-11:2013/A1:2015: Kisfeszültségű túlfeszültség-levezető eszközök. Túlfeszültség-levezető eszközök speciális alkalmazásokhoz, beleértve az egyenáramú alkalmazásokat. 11. rész: Fotovillamos rendszerekben alkalmazott túlfeszültség-levezető eszközök követelményei és vizsgálatai
További szabványok Villámvédelmi elemek MSZ EN 50164-1:2009: Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 1. rész: Összekötőelemek követelményei MSZ EN 50164-2:2009: Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 2. rész: A vezetők és a földelők követelményei MSZ EN 50164-3:2009: Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 3. rész: Az összecsatoló szikraközök követelményei MSZ EN 50164-4:2009: Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 4. rész: Vezetőtartók követelményei MSZ EN 50164-5:2009: Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 5. rész: A földelők ellenőrzési aknáinak és a földelők tömítéseinek követelményei MSZ EN 50164-6:2009: Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 6. rész: Villámcsapás-számlálók követelményei MSZ EN 50164-7:2009: Villámvédelmi berendezés elemei (LPC). 7. rész: Földelésjavító anyagok követelményei
További szabványok Villámvédelmi elemek MSZ EN 62561-1:2012: Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 1. rész: Az összekötő elemek követelményei MSZ EN 62561-2:2012: Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 2. rész: A vezetők és a földelők követelményei MSZ EN 62561-3:2012: Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 3. rész: Az összecsatoló szikraközök követelményei MSZ EN 62561-4:2011: Villámvédelmi rendszer elemei (LPSC). 4. rész: Vezetőtartók követelményei MSZ EN 62561-5:2012: Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 5. rész: A földelők ellenőrző aknáinak és tömítéseinek követelményei MSZ EN 62561-6:2012: Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 6. rész: Villámcsapás-számlálók (LSC) követelményei MSZ EN 62561-7:2012: Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 7. rész: Földelésjavító anyagok követelményei
További szabványok Túlfeszültség-védelmi eszközök MSZ IEC 61643-1:2001: A kisfeszültségű elosztóhálózatok túlfeszültségvédelmi eszközei. 1. rész: Működési követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 61643-11:2013: Kisfeszültségű túlfeszültség-levezető eszközök. 11. rész: Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültség-levezető eszközök. Követelmények és vizsgálatok (IEC 61643-11:2011, módosítva) MSZ EN 61643-21:2001/A2:2013: Kisfeszültségű túlfeszültség-levezető eszközök. 21. rész: Távközlési és jelzőhálózatokhoz csatolt túlfeszültség-levezető eszközök. Működési követelmények és vizsgálati módszerek
Kusnyár Tibor +36 30 473 3728 kusnyar@robex.hu