TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2012/2013. tanév Közgazdász-tanár mesterképzési szak Kereskedelem és marketing szakképzettségi egység NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron
Szerkesztők: Dr. Patyi Gábor oktatási dékánhelyettes Dr. Karner Cecília Anna szakfelelős Kiadja: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Dr. Katona György dékán 2
TARTALOMJEGYZÉK A szak általános jellemzői... 4 Szakmai modul kompetenciák:... 9 Tantervi hálók... 13 A Kari Szabályzatok megtalálhatók a Kar honlapján, a Hallgatóknak menüpontban, a Szabályzatok almenüben. 3
A szak általános jellemzői Közgazdász-tanár mesterszak A mesterszak képzési célja: olyan közgazdász-tanárok képzése, akik alkalmasak a közoktatásban az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben, valamint a felnőttoktatásban a tanulók közgazdasági szemléletének és kereskedelmi-marketing ismereteinek, üzleti szaktudásának megalapozására. A Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) szerint olyan szakemberek képzése, akik magas szintű elméleti és módszertani ismereteik birtokában alkalmasak a társadalomtudományi oktatási feladatok ellátására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. A képzés szerkezete: Képzési terület: Gazdaságtudományok képzési terület Képzési ág: Gazdasági szakképzés Képzési idő: a modultanterv alapján 4 félév A megszerzendő kreditek száma: 70+50 kredit A diploma megnevezése: okleveles közgazdász-tanár Szakképzettség: Kereskedelem-marketing A végzettségi szint: mesterfokozat (MA) A képzés formái: nappali, levelező A képzés tartalma: Közös pedagógiai modulok: A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretei A közgazdász-tanár szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményei Pedagógiai választható tantárgyak Szakképzettségi szakmai modulok: Szakterületi ismeretek (alapozó és differenciált törzsanyag) Szakterületi ismeretek (szakmódszertan) Szakmai választható A tananyag modulok szerinti kreditarányai Pedagógiai modulok Szakmai modulok Modul neve Kreditek száma A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati 32 ismeretei A közgazdász-tanár szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati 34 ismeretek sajátos követelményei Pedagógiai választható tantárgyak 4 Szakterületi ismeretek (alapozó és differenciált törzsanyag) 33 Szakterületi ismeretek (szakmódszertan) 13 Szakmai választható 4 4
Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok: Közgazdász-tanári kereskedelem-marketing szakképzettség: A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok. A bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények A korábbi, osztatlan képzésben részt vett hallgatók esetében (egyetemi alapszak) a kreditek átszámítása történik. Ha az új alapszakok alapismereti tárgyainak valamelyike a korábbitól eltérő tárgystruktúra miatt nem került teljesítésre, akkor ebben az esetben különbözeti vizsga letétele szükséges. A közgazdász-tanár szak sajátos kompetenciái: A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas: a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását; tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre; a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni; a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni; az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testilelkiszellemi egészségének fejlesztésére; 5
a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információskommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására; a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra; szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére. a közoktatásban, valamint a felnőttoktatásban a tanulók közgazdasági szemléletének és általános gazdasági vállalkozási ismereteinek, üzleti szaktudásának megalapozására, a gazdasági üzleti szakképzésben pedig az adott közgazdász-tanári szakképzettségüknek megfelelő szakmai tárgyak elméleti és gyakorlati oktatására, a tanórai és gyakorlóirodai, tanüzleti tanulás szervezésére, a pedagógiai kutatási feladatok ellátására és a tudományos minősítési eljárásba való bekapcsolódásra. A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt: Szakmai tudás A tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete: az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete, a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében, magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudás, a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete, egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete, a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban, tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete, alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről, az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete. 6
Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány- és/vagy műveltségi terület(ek)en, a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete, a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismerete), Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete, a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése, az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása. Szakmai képességek A tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén: képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni, képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére, képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására. A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén: szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására, képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni, képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni, képes a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani. Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén: képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében, képes az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani, képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására, képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére, 7
épes a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére, képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására. Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén: képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani, képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére, képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni, képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében. 8
A szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén: rendelkezik a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával, rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket, megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre, közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében, képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel, képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni, képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni, képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában, képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére. Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén: demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására, képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is, képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre, érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre, személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására. Szakmai modul kompetenciák: Az elméleti képzés több alapozó törzstárggyal (kereskedelmi marketing logisztika, kvantitatív döntési módszerek, vezetői számvitel) segíti a hallgatók elméleti felkészülését, amelyek a szinthez képest mélyebb, részletesebb tananyagot közvetítenek, nagyobb óraszámban és megalapozzák a későbbi szakirányos tárgyakat is. A módszertani tantárgyakat emelt szinten, a szakmai törzstárgyak (marketingmenedzsment, marketingstratégia, nemzetközi marketing, kereskedelem gazdaságtan) egészítik ki, másfelől az oktatás során hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a hallgatók az elméleti orientáltságú 9
tantárgyak esetében is megismerkedjenek az ismeretkörök gyakorlatban fellépő problémáival, azok megoldási módjaival. Differenciált szakmai ismereteket is oktatunk (üzleti szimulációs gyakorlatok és esettanulmányok, marketingkommunikációs stratégia, kapcsolati marketing, kereskedelmi- és reklámjog ) a közgazdász-tanár hallgatóink számára. Biztosítunk hallgatóink számára szakmai választható tárgyakat is, az esetleges orientáció szem előtt tartásával (minőségmenedzsment, kereskedelmi piackutatás, fogyasztói magatartás vizsgálata és vevőpszichológia, árutőzsde). A képzés hangsúlyt helyez arra is, hogy felkeltse a tudományos kutatás, valamint a tudományos fokozat megszerzése iránti igényt is. Ezt a célt szolgálják egyfelől a módszertani órák. A különböző tudományterülethez, vagy több tudományterülethez kötődő tárgyak oktatása, illetve hasonlóképpen a különböző tudományterületekkel foglalkozó oktatók munkája révén a hallgatók széles körű tájékozottságra tesznek szert. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek: A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek: A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei. Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése. A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési értékelési módok. A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő 10
médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása. A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése. A fentiekben összefoglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretkörök. Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcsolódó Nemzeti alaptanterv műveltségterületeire, a felnőttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató gazdaságtudományi alaptantárgyainak elmélyítése a gazdálkodási alapképzési szak szerint. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei, differenciált szakmai ismeretek: gazdaságtudományi ismeretek bővítése a gazdaságtudományi képzési terület adott alapképzési szakjának megfelelő szakirányú ismeretkörökkel. 11
Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése. A munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában. Nyelvi követelmények A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, illetve ezzel egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges. 12
Tantervi hálók Közgazdász-tanár Kereskedelem-marketing MSc szak, levelező tagozat Összes kredit: 120 Pedagógia pszichológia modul: Tanári alapozó modul Intézet Tárgykód Tantárgy Köv. Típus Órák száma/szemeszter 1. 2. 3. 4. Elm. Gyak. Alapképzési (BA) pedagógiai-pszichológiai modul (ha nincs meg akkor fel kell venni kredit nélkül) Kritérium követelmény BMPLA01 Bevezetés a pszichológiába v A 12 6 6 * BMPLA02 BMPLA03 BMPLA04 Pedagógiai képességek fejlesztése (Kommunikáció) A nevelés történeti-antropológiai alapjai Bevezetés a pedagógia elméletébe és kutatási módszereibe Kredit f A 12 6 6 * v A 12 6 6 * f A 12 6 6 * BMPLA05 A tanári mesterség alapjai f A 12 12 * Összesen: 36 24 0 0 24 36 Törzstárgyak (kötelező) Félévekre lebontott mintatanterve Intézet Tantárgy neve Pedagógiai-pszichológiai modul: 1. félév Tipus K, KV Kód Elmélet/gyakorlat/ számonkérés Fejlődés- és K 10/5/K 2 BMPLA06 személyiségpszichológia IKT a pedagógiában K BMPLA19 5/10G 2 Nevelés- és oktatásszociológia K BMPLA10 5/5G 2 Az értelmi fejlődés kognitív K 5/5G 2 BMPLA07 pszichológiai kontextusban Közoktatási gyakorlat I. K BMPLA14 0/5G 1 A kötelező tárgyak kreditértéke: 9 Csoportépítő tréning KV BMPLB01 0/10G 1 Konfliktuskezelő tréning KV BMPLB02 0/10G 1 SNTI Interkulturalitás és KV 0/10G 2 BMPLB05 multikulturalitás Környezetpedagógia KV BMPLB10 5/5G 2 A kötelezően választható tárgyak javasolt kreditértéke*: 3 Pedagógiai-pszichológiai modul (javasolt) kreditszáma összesen: 12 * A pedagógiai- pszichológiai modul kötelezően választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 7 kreditnyi tárgy felvétele kötelező. Kr. 13
Intézet Tantárgy neve Pedagógiai-pszichológiai modul: 2. félév Tipus K, KV Kód Elmélet/gyakorlat/ számonkérés TTPI Nevelés- és művelődéstörténet K BMPLA17 10/5K 2 SNTI Neveléselmélet K BMPLA18 10/5K 3 Pedagógiai szociálpszichológia K BMPLA08 5/10G 3 Közoktatási gyakorlat II. K BMPLA15 0/5G 1 A kötelező tárgyak kreditértéke: 9 A családi nevelés pszichológiája KV BMPLB04 0/10G 2 Tanulásmódszertan KV BMPLB07 0/10G 2 A kötelezően választható tárgyak javasolt kreditértéke*: 2 Pedagógiai-pszichológiai modul (javasolt) kreditszáma összesen: 11 * A pedagógiai- pszichológiai modul kötelezően választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 7 kreditnyi tárgy felvétele kötelező. Kr. Intézet Tantárgy neve Pedagógiai-pszichológiai modul: 3. félév Tipus K, KV Kód Elmélet/gyakorlat/ számonkérés A pedagógiai kutatás K 5/5G 1 BMPLA13 módszertana Szervezet-, vezetés- és K 5/5G 1 BMPLA09 munkapszichológia Oktatáselmélet K BMPLA11 10/5K 3 Oktatási és vizsgarendszerek K BMPLA12 10/0K 2 Közoktatási gyakorlat III. K BMPLA16 0/5G 1 A kötelező tárgyak kreditértéke: 8 A személyiségfejlődés zavarai KV BMPLB03 0/10G 2 Szakképzéspedagógia KV BMPLB09 5/5G 2 A kötelezően választható tárgyak javasolt kreditértéke*: 2 A szakoktatás története SV BMPLC08 0/10G 1 Gyermek és ifjúságvédelem SV BMPLC04 0/10G 1 A szabadon választható tárgyak javasolt kreditértéke**: 2 Pedagógiai-pszichológiai modul (javasolt) kreditszáma összesen: 12 * A pedagógiai- pszichológiai modul kötelezően választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 7 kreditnyi tárgy felvétele kötelező. ** A pedagógiai- pszichológiai modul szabadon választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 2 kreditnyi tárgy felvétele kötelező. Kr. 14
Intézet Tantárgy neve Pedagógiai-pszichológiai modul: 4. félév Tipus K, KV Kód Elmélet/gyakorlat/ számonkérés Összefüggő egyéni gyakorlat K BMPLAEGY G 30 Tanári képesítő vizsga: portfolió, K Szakdolgozat 5 BMPLA0DM szakdolgozat jegy? A kötelező tárgyak kreditértéke: 35 Pedagógiai-pszichológiai modul kreditszáma összesen: 35 Kr. Differenciált szakmai ismeretek: Intézet Tárgykód Tantárgy Köv. Típus Órák száma/szemeszter 1. 2. 3. 4. Elm. Gyak. Kredit Kötelezően választható Pszichológiai tanegységek (4 kreditnyi tárgy felvétele kötelező) BMPLB01 Csoportépítő tréning f B 12 12 1 BMPLB02 Konfliktuskezelő tréning f B 12 12 1 BMPLB03 BMPLB04 A személyiségfejlődés zavarai A családi nevelés pszichológiája f B 12 12 1 f B 12 12 2 Kötelezően választható Pedagógiai tanegységek (5 kreditnyi tárgy felvétele kötelező) Interkulturalitás és PE BMPLB05 f B 12 12 1 multikulturalitás PE BMPLB06 Inkluzív iskola f B 12 12 1 BMPLB07 Tanulásmódszertan f B 12 12 1 PE BMPLB08 Az e-learning elmélete és gyakorlata v B 12 6 6 1 BMPLB09 Szakképzéspedagógia v B 12 12 2 BMPLB10 Környezetpedagógia v B 12 12 2 Összesen: 12 48 60 0 30 90 15
Szabadon választható tanegységek (4 kreditnyi tárgy felvétele kötelező): Intézet Tárgykód Tantárgy Köv. Típus Órák száma/szemeszter 1. 2. 3. 4. Elm. Gyak. Kredit BMPLC01 Az osztályfőnöki szerep f C 12 12 1 SZ BMPLC02 Pedagógiai esetmegbeszélés f C 12 12 1 SZ BMPLC03 Tehetségpedagógia f C 12 12 1 BMPLC04 Gyermek-és ifjúságvédelem f C 12 12 1 BMPLC05 Tanórán kívüli pedagógiai tevékenység f C 12 12 1 BMPLC06 Kritikai gondolkodás f C 12 12 1 BMPLC07 Andragógia és módszertana v C 12 6 6 1 BMPLC08 A szakoktatás története v C 12 12 0 1 Kritérium követelmény BMPLA0DM Tanári képesítő vizsga, portfólió, diplomamunka Összesen: 12 36 48 0 18 78 f A 5 BMPLAEGY Összefüggő egyéni gyakorlat f A 30 30 30 Középfokú C típusú nyelvvizsga 16
Szakmai modulok: közgazdász-tanár szakképzettséggel nappali tagozat 17
levelező tagozat 18
A közgazdász-tanári szakmai záró szigorlat koncepciója A közgazdásztanár-képzés a kereskedelem és marketing szakirányban megszerzett közgazdasági képzettségre épül, és a szakirányba tartozó tantárgyak/tantárgycsoportok oktatására készít fel. Egy-egy közgazdász-tanári szakirányhoz 15-20 tantárgy tartozik a szakképzésben. (Például a kereskedelmi és marketing szakképzettséggel az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék és kerettantervi irányelvek szerint jelenleg 15 közgazdasági jellegű tantárgy oktatását kell ellátnia). Ennek a helyzetnek a figyelembe vételével a közgazdásztanári záró szigorlat közgazdasági tekintetben az oktatandó tantárgycsoport közgazdasági alapjaira irányul (és nem a közgazdasági tanulmányokban letett szigorlatok valamilyen megismétlése), ugyanakkor figyelemmel van a szakképzés szakmódszertani és oktatástechnológiai igényeire is. Így a közgazdász-tanári szigorlat célja, hogy integráltan vizsgálja a közgazdásztanár-jelölt közgazdasági és szakmódszertani felkészültségét az adott szakterületen. A komplex tanári záróvizsga a KKK-ban is rögzített ismeretre, kompetenciákra terjed ki. Záróvizsgára bocsátás feltétele: Abszolutórium megszerzése Szaktantárgyi-záró szigorlat eredményes letétele Diplomamunka leadása és elfogadása Záróvizsga Szerkezete és értékelése Diploma dolgozat készítése Értékelői: Témavezető konzulens, Opponens Diplomamunka és a Portfólió bemutatása és védése Értékelik a ZVB tagjai Összefüggő iskolai- munkaerőpiaci tanítási gyakorlat Értékelik: iskolai mentor tanár, a szakmódszertan tanár és a pedagógikum oktatója Szóbeli Záróvizsga Komplex tematikájú tételek alapján Értékeli: A ZVB A Záróvizsga témakörei A) Pedagógia rész 1. A nevelés, oktatás, képzés társadalmi összefüggései 19
Az iskola társadalmi funkciói és az iskolarendszer hazai és külföldi jellemzői. Nevelés és társadalom, szocializáció, oktatás, képzés és a szakmai nevelés és szakmai szocializáció összefüggései. Pályaorientáció, pályaszocializáció a közoktatás és a szakképzés rendszerében. 2. Az oktatás és a gazdaság kapcsolata Gazdasági fejlődés, társadalmi tevékenységek, foglalkoztatás, munkanélküliség és oktatási vonzatai A gazdaság igényeinek fordítórendszere a szakmaszerkezet itthon és külföldön. Nemzeti és nemzetközi képesítési rendszerek és jellemzőik. Az OKJ szerkezete, jellemzői és alkalmazása a közgazdász-tanári tevékenység során. 3. Oktatási és képzési rendszerek Rendszerszemlélet a pedagógiában. Szervezetekről általában és a szakképzésben. A közoktatás és a szakképzés szervezeti struktúrái, intézménytípusai, irányítás és fenntartás. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés formái, szerepe a munkaerő fejlesztésében. Az intézményhálózat változásai, a térségi integráció vonzatai. 4. Az iskola, mint szervezet, kapcsolatrendszere és belső viszonyai Az iskola közösségei, kapcsolatrendszere, társadalmi környezete. Iskola és család kapcsolata. Település és iskola kapcsolata, szerepe az iskola életében, személyiségfejlesztő és tanulásszervező tevékenységében. Az iskola, mint szervezet és jellemzői. Vezetés, irányítás, minőségbiztosítás, kommunikáció és menedzselés a szakképző iskolában. Marketing az iskolában. 5. A tanulók és megismerésük, személyiség fejlesztése A személyiség komponensei, megismerésének és fejlesztésének összefüggései. Személyiségfejlesztés és módszerei a szakmai nevelés és oktatás során. Szocializáció és szocializációs zavarok tanulóknál. Tehetséggondozás a szakképzésben 6. Kortárs csoportok az iskolában és megismerésük Tanulói csoportok fajtái, szociálpszichológiai jellemzői, fejlődési szakaszai. Csoportdinamika szerepe, megismerésük és szerkezeti feltárásának módszerei. Egyén és közösség, nevelési és tanítási lehetőségek a csoportban, az együttműködésen alapuló tanulás. 7. Kommunikáció és fejlesztése a szakképzésben A kommunikáció szerepe, formái és csatornái a szakmai oktatásban. A verbális és a nonverbális kommunikáció szerepe, pszichológiai sajátosságai. A gazdasági szakemberek közös kommunikációs nyelve és a kommunikációs képesség fejlesztése. 8. Felnőttek megismerése, oktatása és képzése. A felnőttkor sajátos pszichológiai és pedagógiai- andragógiai jellemzői. Tanulási stílusok, technikák és motivációk a felnőttkorban. Az életen át tartó tanulás motivációs bázisa. A felnőttoktatás sajátos színterei, formái, módszerei, és eszközei. 9. A pedagógus, a közgazdász-tanár tevékenysége és szerepe A pedagógusok társadalmi helyzete és összetevői. A pedagógus személyiségének, kompetenciáinak összetevői. A közgazdász-tanárok helye, szerepe a szakképzésben és fontosabb tevékenységeik. Osztályfőnöki, tanári-oktatói, tananyagfejlesztői és szakértői szerepek. 20
10. A tanítás-tanulás folyamata, tevékenységei és szervezése A tanítás-tanulás alapvető formái a szakképzésben. Motiválás, differenciálás és aktivizálás mint alapvető pedagógiai feladat. A tervezés, irányítás, szervezés és ellenőrzés funkciói. Az állandó és a változó tudás viszonya, rétegei a szakképzésben. Formális, informális és nonformális tanulás kapcsolata. A tanulók tanulási stílusa, tanulásszervezési modellek. 11. A tervezés és dokumentumai a szakképzésben A pedagógiai tervezés helye, szerepe és dokumentumai. Tantervek főbb fajtái, fejlődésük és szerkezetük. Célrendszer, követelményrendszer és tananyagtartalom kapcsolata, kompetenciák és fejlesztésük a szakképzésben. Globális és tematikus tervezés, tantárgyi és moduláris tananyagszerkezet. Pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat, táblai vázlat és készítésük elvei és gyakorlata. A tanulói tevékenységek, házi feladatok tervezése. 12. Az ellenőrzés és az értékelés szerepe a szakképzésben Az ellenőrzés és értékelés helye, szerepe a pedagógiai folyamatokban. A formatív és a szummatív, valamint a diagnosztizáló ellenőrzés- értékelés alkalmazása a szakképzésben. Mérés- értékelés és ellenőrzés összefüggései, pedagógiai eszközei és módszerei. A tanulók elméleti és gyakorlati tudásának írásbeli, szóbeli és gyakorlati ellenőrzése és módszerei, a több feleletválasztásos feladatlapok alkalmazása. Minőségbiztosítás a szakképzésben. 13. Szakképzés-pedagógiai kutatások módszerei A neveléstudományi kutatások sajátosságai. Az induktív és a deduktív kutatási stratégia alapvető módszerei. Az adatfeltárás és adatfeldolgozás és a statisztikai elemzés módszerei. Alapvető jósági kritériumok. Az eredmények értelmezésének, értékelésének módjai és tudományos közlésének kritériumai. 14. Az oktatás és képzés technológiája és infrastruktúrája Épületek, szaktantermek, laboratóriumok, tanüzletek, irodák és felszerelésük szerepe, fajtái és didaktikai sajátosságai a szakképzésben. Az oktatástechnológia tág értelmezése és rendszerei. A taneszközök felosztása és alkalmazásának lehetőségei a szakképzésben: figyelembe véve a táblai munka, a vázlatkészítés, a táblázatkészítés sajátosságait. Csúcstechnika oktatása, interaktív eszközök, multimédia alkalmazása a szakképzésben. Oktatástechnológiai anyagok készítése a szakképzési tananyagokhoz. 15. Tanulói és tanári segédletek A tanulók segédletei: tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, interaktív eszközök. A jó tankönyv ismérvei. A tanár segédletei: demonstrációs eszközök (modellek, szemléltető ábrák), szoftverek, szakkönyvek, szakmai és módszertani kiadványok. 16. Elektronikus tanulás Tanulási környezetmodellek, a virtuális és az elektronikus tanulási környezet. Az elektronikus tananyagok szerepe a hagyományos- és a távoktatásban. Az elektronikus tananyagok fejlesztésének cél- és követelményrendszere, minőségbiztosítás. Az elektronikus tananyagok típusai, programozási stratégiák. Az elektronikus oktatás alapvető módszerei. B) Szakmai rész 21
1. Az üzleti döntések matematikai megalapozásának milyen felhasználási lehetőségei vannak a kereskedelemben és a marketingben. Átlagszámítás, indexszámítás, Trendelemzés, korreláció, regresszió számítás elmélete, felhasználási lehetőségei. 2. A vezetői számvitel kapcsolata a controllinggal és a vezetői információs rendszerrel. Költségek és teljesítmények tervezése és elszámolása a költséghelyen és költségviselőelszámolás. Költségszámítás szerepe az irányításban. Élettartam-költségszámítás. 3. Költségek szerepe a döntéshozatalban. Make or buy" döntések, kalkuláció, kalkuláció típusai, A vezető számvitel legújabb irányzatai. Tevékenység alapú vezetés. Pénzügyi teljesítmény mérése. A teljesítmény pénzügyi mutatószámai. 4. A marketing menedzsment speciális részterületei. A vállalati, a funkcionális és az üzleti stratégiai elemezés módszerei és a tervezés formái. A marketingstratégiák és vállalati stratégiai csoportok. 5. A marketinginformációs rendszer elemei és kapcsolatrendszere. A versenystruktúra és versenytárs elemzés módszerei. A piaci szegmentálás, pozícionálás, célpiacok kiválasztása és a piacra lépés döntései. A termékek és szolgáltatások fejlesztése, elterjedése, a termékéletciklus döntései 6. Az árképzési módszerek, árstratégiák és árprogramok. Az értékesítési csatorna elemzése, a vertikális marketingcsatornák, csatornaválasztás és építés döntései. A marketingkommunikáció és eladás-ösztönzési döntések, stratégiák tervezése és az eladó személyzet menedzselése. A marketingstratégiák és programok végrehajtása, a teljesítmény értékelése, a marketing kontrolling. 7. Az ellátási lánc menedzsmentjének vizsgálata. Annak tényezői, kitérve a beszerzés feladatköreinek változására (beszállító-értékelés), a termelésellátásra, az értékesítés szervezésére, a kiszervezésre és a készletgazdálkodásra. Kapcsolódások a logisztikai és marketing menedzsment területén a megfelelő kapcsolódási pontok és azok helyes értékelése. 8. A marketing stratégia tervezési eszközei, a portfólió-technikák alkalmazása, a versenyanalízis és a piac-szegmentáció különböző eljárásai. A vállalati marketingstratégiai döntések megalapozását elősegítő eszköze- és módszertára. Alkupozíció a vevők és a szállítók viszonylatában. A piacszegmentálás ismérvei: demográfiai, földrajzi, pszichológiai, elvárt előnyből származó, a fogyasztás mértékéből eredő, az ellenőrizhető marketing elemekből származó kritériumok. 9. A kereskedelem feladatai és fajtái. A kereskedelem, mint vállalkozás és alapvető gazdasági folyamatai. Többcsatornás (multi channel) kereskedelmi folyamat. A kereskedelmi vállalkozások stratégiái (információs és elosztó rendszerek, pénzügyi stratégiák, emberi erőforrás stratégiák, vevőkapcsolati menedzsment). Az értékesítés elemzése, tervezése és mutatószámai. Értékesítési kommunikációs mix. 10. Külpiaci tevékenység előnyei és kockázatai. Nemzetközi marketingkörnyezet elemzése. Célpiacválasztás és marketingstratégia. Külpiaci megjelenés formái. Nemzetközi termékéletciklus. Termékpolitikai döntések. Nemzetközi kommunikáció, árpolitika, értékesítés és szervezet. 22
11. Szerződés fogalma, szolgáltatások fajtái, a szerződés tartalma, Szerződések tipizálása, A szerződéskötés menete, előszerződés, általános szerződési feltételek, szerződések hatályossága, Érvénytelenség fajtái, Foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése, tartozás elismerés, Szerződések módosítása, szerződések megszűnése teljesítés nélkül, Elévülés, jogvesztés, Teljesítés, Szerződésszegés fogalma, esetei, Adásvételi szerződés, Szállítási szerződés, Vállalkozási szerződés, fuvarozási szerződés, Bérleti szerződés 12. A kapcsolati marketing kialakulása, sajátos fejlődési szakaszai, a networking és azok jellemzői..a kétirányú és multi-kommunikáció módszerek a marketing területeken, a taktika, stratégia és filozófiai szinteken. A korszerű kapcsolati marketing technikák, CRM, B2B, elkötelezettség, minőség, törődés módszerei. 13. Kereskedelmi logisztika, Kiskereskedelmi technológia, logisztika és áruforgalom, A bolti technológiai és logisztikai (áruáramlási) folyamatok, Alternatív kiskereskedelem, Bevásárlóközpontok, Az áruházak sajátosságai 14. A fogyasztói piacon alkalmazott leggyakoribb kutatási típusok. A kereskedelem kutatása, sajátos módszertana a megfelelő döntések meghozatalában. (primer és szekunder adatgyűjtés, kutatási terv, terepmunka, kvantitatív és kvalitatív eszközök, adatelemzés kérdőíves megkérdezés, megfigyelés, fókuszcsoport mélyinterjú) 15. A fogyasztók motivációi és a modern fogyasztói társadalmak. Fogyasztói értékek a modern társadalmakban. A fogyasztói értékek átalakulása az utóbbi évtizedekben. Demográfiai trendek és új fogyasztói csoportok. A modern fogyasztói társadalmak közötti különbségek: értékrendszerek, társadalom-szerkezet és fogyasztás A vásárlói döntés. Az irracionális vevő: meggyőzési technikák a média kommunikációjában. A vásárlás helyszíneinek átalakulása a 20. században. Az étteremárazási probléma. 16. Az árutőzsde gazdaságban betöltött helye, szerepe. Az árutőzsdék létrejötte, kialakulása, az árutőzsdék története. Azonnali és határidős ügyletek, opciós ügyletek. A KELER RT. Elektronikus piacterek, Tőzsdei kereskedőcégek, Tőzsde indexek, árfolyamok Diploma kiadásának feltétele: A záróvizsga sikeres letétele A képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsga teljesítése 23