NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT SOPRON 2011
TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 A szabályzat hatálya... 3 A szabályzat létrehozása és módosítása... 3 Az közalkalmazotti tanács választása... 4 Az EKT működése... 6 A munkáltató kötelezettségei a közalkalmazotti tanács működésével kapcsolatban... 6 A közalkalmazotti tanács jogosultságai... 8 A közalkalmazotti tanács tagjainak titoktartási kötelezettsége... 9 A közalkalmazotti tanács magatartása sztrájk során... 9 A közalkalmazotti tanács és tagjai megbízatásának megszűnése... 10 Záró rendelkezések... 11 2. sz. melléklet... 12 2
PREAMBULUM A közalkalmazotti szabályzat célja, hogy meghatározza a Nyugat-magyarországi Egyetem mint munkáltató (a továbbiakban: munkáltató) és az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban: EKT) együttműködésének kereteit. Az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács, mint a közalkalmazotti érdekérvényesítés intézményesített formája, a közalkalmazotti jogviszonyban állók közössége nevében gyakorolja a törvény által biztosított jogokat. Jelen szabályzat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) rendelkezései [Kjt. 2. ; 14-19. ] és a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Mt.) rendelkezései [Mt. 43. (4)-(5); 44-49. ; 50. (2); 51-52. ; 53. (1)-(2); 54-56/B. ; 57. (1) és (3)-(4); 58-64. ; 66-70. ] alapján készült. A munkáltatónál a közalkalmazotti tanács tagjainak választására a 2011. április 5-7. közötti időben került sor. A közalkalmazotti tanács alakuló ülése 2011. április 19. napján volt. A választási jegyzőkönyv és az alakuló ülés jegyzőkönyve jelen szabályzat 1. sz. mellékletét képezi. 1. A szabályzat hatálya (1) A szabályzat közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, személyi hatálya az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kiterjed. A szabályzat személyi hatálya nem terjed ki a munkáltatónál nem közalkalmazotti, továbbá az egyéb jogviszonyban (ideértve a polgári jogi jellegű megbízást is) foglalkoztatott munkavállalókra. (2) A szabályzat határozatlan időre szól. A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a szabályzat hatályát veszti. (3) A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésbe tartozó kérdéseket nem szabályozhat. 2. A szabályzat létrehozása és módosítása (1) A szabályzatot az EKT és a munkáltató együtt alkotja meg. A szabályzat tervezetéről és mindenfajta módosításáról az EKT köteles előzetesen kikérni a közalkalmazottak véleményét. A szabályzatot, illetve annak későbbi szükségszerű módosítását az EKT készíti elő. 3
(2) A szabályzat módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A szabályzatot a jogszabályi változások átvezetése miatt évente felül kell vizsgálni. (3) A szabályzat tervezetéhez kapcsolódó vitapontok rendezésére Egyeztető Bizottságot (EB) kell létrehozni, amely a kérdést soron kívül megvizsgálja és 8 napon belül javaslatot terjeszt elő az aláírásra jogosult feleknek a megoldásra. Az Egyeztető Bizottság (EB) tagjai: - az EKT elnöke, - az egyetem rektora, vagy az általa delegált személy, - az egyetem jogtanácsosa. 3. Az közalkalmazotti tanács választása (1) A közalkalmazotti tanácsot három évre választják (2) A közalkalmazotti tanács tagjainak száma, ha a közalkalmazotti jogviszonyban állók száma a választás időpontjában a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy fő. (3) Közalkalmazotti tanácstaggá választható (passzív választójog) az a cselekvőképes közalkalmazott, aki legalább hat hónapja a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban áll. Nem választható tanácstaggá, aki munkáltatói jogot gyakorol, aki a munkáltató, ill. a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá, aki a Választási Bizottság tagja. (4) Közeli hozzátartozó: házastárs, egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs [Mt. 139. (2) bekezdés]. (5) A tanácstag választására (aktív választójog) minden közalkalmazott jogosult. (6) A választást az EKT úgy szervezi meg, hogy a közalkalmazotti tanács működésének folyamatossága biztosított legyen. A jelölésre és a választásra telephelyenként (Sopron, Győr, Székesfehérvár, Szombathely, Mosonmagyaróvár) kerül sor. A telephelyenkénti jelöltek számát az EKT dönti el a telephelyen választásra jogosult közalkalmazottak arányában. (7) A jelölés és választás lebonyolítására az EKT a választásra jogosult közalkalmazottak közül a választást nyolc héttel megelőzően telephelyenként Választási Bizottságot, valamint egy Központi Választási Bizottságot alakít. Nem lehet a Választási Bizottság tagja a munkáltató és az EKT tagja. A Választási Bizottság meghatározza a jelöltállítás határidejét, a választás időpontját, gondoskodik a jelölés és választás megszervezéséről, annak törvényes rendjéről és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. A Központi Választási Bizottság szervezi és összehangolja a Választási Bizottságok munkáját, a telephelyenkénti választási jegyzőkönyvek alapján összesíti a választási adatokat, állapítja meg az összesített eredményt. 4
(8) A választásra jogosult és választható munkavállalók jegyzékét telephelyenkénti bontásban a munkáltatónak a Választási Bizottság kérésére 5 napon belül rendelkezésére bocsátott adatai alapján a Választási Bizottság állapítja meg és teszi közzé. (9) Jelöltet állíthat a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a tagjai közül, továbbá a közalkalmazottak 10%-a, vagy legalább 50, választásra jogosult munkavállaló. A jelölést a támogatók aláírásával írásba kell foglalni. Érvényes a jelölés, ha jelöltek száma legalább11 fő. Érvénytelen jelölés esetén a jelölési időszakot meg kell hosszabbítani. A Választási Bizottság a választást megelőzően legalább 3 héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelölteknek írásban kell nyilatkozni, hogy a jelölést elfogadják. (10) A tanács tagjait titkos és közvetlen, ahol szükséges listás szavazással választják úgy, hogy a választók telephelyenként csak az adott telephely jelöltjére szavaznak. (11) Érvénytelen a szavazat, ha - azt nem az előírt szavazólapon adták le, - nem lehet megállapítani, hogy azt kire/kikre adták le, - a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek be. (12) Megválasztott tagnak az tekinthető, aki az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezte. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatónál fennálló hosszabb közalkalmazotti jogviszonyt kell figyelembe venni. (13) Eredménytelen a választás, ha a telephelyenkénti jelöltek közül valaki nem érte el a 30%-os küszöböt. Ilyenkor a 30%-os határt elért jelöltet megválasztottnak kell tekinteni, és fennmaradó helyekre 30 napon belül új választást kell tartani. A választáson a választást megelőző 15 napig új jelölt is állítható. (14) A közalkalmazotti tanács póttagjának azt kell tekinteni, aki a telephelyenkénti választásokon az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át megszerezte. Ha érvénytelen vagy eredménytelen választás miatt új választásra kerül sor, akkor a szavaztok 20%-át e választáson kell a jelöltnek megszereznie. (15) Érvényes a választás, ha azon telephelyenként a választásra jogosultak több mint fele részt vett. A jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe, aki a választás időpontjában: - keresőképtelen, - szülési, vagy az Mt. 138-140. -ában meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van, - sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, - egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hogy a választáson nem vett részt. (16) Érvénytelen választás esetén a választást 30 napon túl, de 90 napon belül meg kell ismételni. A megismételt választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint 1/3-a részt vett. Tanácstagnak azt lehet tekinteni, aki az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezte. Ebben az esetben a 5
közalkalmazotti tanácstag választása két évre szól. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb választást egy év múlva kell tartani. (17) A választásról a Választási Bizottság jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza: - a szavazóurnák felbontásának körülményeit, - a választás helyét és idejét, - a szavazásra jogosultak számát, - a szavazáson részt vettek számát, - az összes leadott szavaztok számát, - az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát, - az egyes jelöltekre leadott szavaztok számát, - a megválasztott tanácstagok és póttagok nevét, - a választással kapcsolatos vitás ügyeket és döntést. (18) A választási jegyzőkönyvet a Választási Bizottság tagjainak alá kell írni és a Központi Választási Bizottságnak továbbítani. A Központi Választási Bizottság az összesített eredményt a munkáltatónál szokásos módon közzé teszi. (19) A választással kapcsolatos jogorvoslatról az Mt. 54. -a rendelkezik. 4. Az EKT működése (1) Az EKT a megalakulását követő 15 napon belül összeül. Az első ülésen tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. (2) Az EKT határozatait szótöbbséggel hozza. A közalkalmazotti tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagoknak legalább fele részt vesz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. A jelenlévő tagok 2/3-os többsége szükséges, ha a tanács együttdöntési jogát gyakorolja. (3) Az EKT üléseit szükség szerint tartja. Az üléseket az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni az ülést, ha ezt valamely tag vagy munkáltató az ok megjelölésével kéri. Az ülésen a tagok csak személyesen vehetnek részt. (4) Az EKT működésének részletes szabályait ügyrendje állapítja meg, amely jelen szabályzat 2. sz. mellékletét képezi. 5. A munkáltató kötelezettségei a közalkalmazotti tanács működésével kapcsolatban (1) A munkáltatónak biztosítani kell, hogy a közalkalmazotti tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat és a tevékenységével kapcsolatos egyéb adatokat a munkáltatónál szokásos módon közzé tehesse. (2) Az EKT tagját havi munkaideje 10%-ának, elnökét és elnökhelyettesét havi munkaideje 15%-ának megfelelő munkaidő-kedvezmény, illetve ha az érintett személy oktatói 6
állományban lévő, úgy óraszám beszámítás illeti meg. időtartamára távolléti díj jár. A munkaidő-kedvezmény (3) Az EKT tagjának munkajogi védelmére az Mt. 28. -ában írt, a szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szakszervezeti szervet megillető jogosultságokat az EKT gyakorolja. Az EKT tagjait a tagsági viszony alatt és megszűnését követően egy évig illeti meg a munkajogi védelem, ha tisztségüket legalább hat hónapon át betöltötték (4) A munkáltatónak biztosítani kell a közalkalmazotti tanács választásának, működésének indokolt és szükséges költségeit, melynek mértékét a munkáltató és az EKT közösen, az alábbiakban állapítja meg. (5) A munkáltató biztosítja, hogy az EKT tanácskozásait a munkáltató székhelyén, a munkáltató által biztosított helyiségben tarthassa, bérleti díj és rezsi fizetése nélkül. A munkáltató a tanács működéséhez szükséges dologi feltételeket (hivatalos levelezés, telefon, fax költsége; számítógép, internet használat; CD Jogtár szoftver használata 1 példányban) ingyenesen biztosítja. (6) A munkáltató az EKT működési költségigényének fedezete céljából az EKT részére éves költségvetési keretet biztosít, amely a Nyugat-magyarországi Egyetem éves költségvetésében kerül megállapításra. Az előirányzat összege a mindenkori éves fenntartói normatíva 0,09 %-a. Az EKT ezen keretből fizeti: - a működéséhez szükséges irodaszerek költségeit, - a sokszorosítás költségeit, beleértve a sokszorosítógép javítását, karbantartását is, - a szakértői díjakat, - a képzési költségeket, - a kapcsolattartás költségeit (utazás, szállás, stb.), - a működéséhez szükséges egyéb dologi kiadásokat, - a munkáltató által az EKT elnöke részére a megbízatás időtartamára megállapított havi díjazás összegét, mely a mindenkori pótlékalap háromszorosával azonos összeg. (9) Az EKT köteles az előirányzat felhasználásról a Gazdasági Főigazgatóság felé tételesen elszámolni. A Gazdasági Főigazgatóság az előirányzat felhasználásáról negyedévente kimutatást készít és azt tájékoztatásul megküldi az EKT elnöke részére. (10) A tagoknak az e minőségben végzett munkájáért külön díjazás nem jár. (11) Az EKT elnöke tanácskozási jogú tagja a Szenátusnak és a Rektori Kabinetnek, a tagok mindegyike pedig az őket delegáló szervezeti egységek (karok, Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, Központi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Informatikai Központ, SEK Központi irányítás és funkcionális egységek) vezető testületeinek (Pl. Kari Tanács, Dékáni Tanács, SEK Tanács). Az EKT tagjai részt vesznek a szervezeti egységekben működő érdekegyeztető tanácsok munkájában is. Az EKT tagok e szervezetek munkájában való részvétele részét képezi a tájékoztatáshoz való jog érvényesítésének. 7
(12) A munkáltató a Szenátus és a Rektori Kabinet ülésére készült anyagokat és a határozati javaslatokat egy példányban az ülést megelőzően 15 nappal megküldi az EKT elnökének. (13) Az EKT elnöke a Szenátus üléseire hivatalosan meghirdetett napirendi pontokon kívül előterjesztett, az EKT jogosultsági körébe tartozó kérdések tárgyalását szóbeli bejelentéssel kivonhatja a tanácskozásból. (14) A munkáltató vállalja, hogy az EKT bármely tagjának írásbeli megkeresésének kézhezvételétől számított 15 napon belül eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének. (15) A felek a Kjt. 16.. (2) bekezdés c) pontjában szereplő nagyobb csoport fogalmán az önálló szervezeti egységben dolgozók 25 százalékát, vagy az azonos foglalkoztatási csoportba tartozó munkavállalók körét értik. 6. A közalkalmazotti tanács jogosultságai (1) Az EKT-t együttdöntési (egyetértési) jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú a) pénzeszközök felhasználása, illetve b) az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. (2) A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti: a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, b) a munkáltató belső szabályzatának tervezetét, c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, d) a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket, e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, f) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet. (3) A munkáltató a véleményezési jog körébe tartozó intézkedés írásos tervezetét a döntés előtt 15 nappal eljuttatja a tanács elnökéhez. A tanács álláspontját a tervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban közli a munkáltatóval. A közlés elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a tanács az intézkedéssel egyetértene. Szorgalmi időszakon belüli oktatási szünetek, munkaszüneti napok, vagy rendkívüli szabadságolások időtartama a 15 napos határidőbe nem számítanak bele. A munkáltatót a közalkalmazotti tanács véleménye, javaslata nem köti, attól indoklás nélkül eltérhet. A véleményezési jog megsértésével hozott munkáltatói intézkedés azonban érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítás véget a tanács munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban 15 napon belül határoz. (4) A közalkalmazotti tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos. 8
(5) A tanács tagja jogosult a véleményezési és tájékozódási jog gyakorlása során a munkáltató nyilvántartásait megtekinteni, a betekintésre átadott dokumentumokról másolatot készíteni. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. (6) A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. (7) A közalkalmazotti tanácsot véleményezési jog illeti meg a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítása, a nyilvántartandó adatok körének és a Mtv. 77. -ban meghatározott adatlap tartalmának tervezetére vonatkozóan. (8) Az együttdöntési jog gyakorlása során az EKT jogosult a megküldött anyaggal kapcsolatban egyeztető tárgyalást kezdeményezni. Ha az egyeztetés alapján a tervezet módosul, úgy a 15 napos határidő megszakad, és új tervezet esetén újból kezdődik. (10) Az EKT a delegált képviselője útján vesz részt az egyetemen működő Érdekegyeztető Tanács munkájában. (11) Tekintettel arra, hogy az EKT minden jogszabályok által meghatározott gazdasági, pénzügyi és személyügyi információhoz hozzájuthat, lehetősége van olyan megoldások kimunkálására (pl. képzés, átképzés, munkaerő átcsoportosítás), amelyekkel esetleg elkerülhető a közalkalmazottak (nagyobb csoportjának, rétegének) érdekeinek sérelme. Ilyen ügyekben fontos az érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés. (12) Az EKT tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik a munkavégzés körülményeit. Ha jogaikat korlátozó, vagy a közalkalmazottak jogait sértő esetekkel és intézkedésekkel találkoznak, azok ellen fel kell lépniük. 7. A közalkalmazotti tanács tagjainak titoktartási kötelezettsége (1) A közalkalmazotti tanács tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. 8. A közalkalmazotti tanács magatartása sztrájk során (1) A közalkalmazotti tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és akadályozhatja. A közalkalmazotti tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. 9
9. A közalkalmazotti tanács és tagjai megbízatásának megszűnése (1) A közalkalmazotti tanács megszűnik, ha a) a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, b) megbízatási ideje lejár, c) visszahívják d) tagjainak száma - bármely okból - legalább 1/3-dal csökken, e) a közalkalmazottak létszáma legalább 2/3-dal csökken, f) több munkáltató egyesülése esetén a munkáltatónál több közalkalmazotti tanács működne, g) a munkáltató szétválása esetén. (2) A közalkalmazotti tanács visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább 30%-a írásban indítványozza. A közalkalmazotti tanács visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint 2/3-a szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető. A közalkalmazotti tanács visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A közalkalmazotti tanács tagjának megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) cselekvőképességének elvesztésével, továbbá, d) ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, e) ha a munkáltató, vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik, f) a Közalkalmazotti Tanács megszűnésével, g) munkaviszonya megszűnésével. (4) Ha a közalkalmazotti tanács tagja hat hónapot meg nem haladó időtartamra válik jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez időtartam alatt a Közalkalmazotti Tanács tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek. (5) A közalkalmazotti tanács tagjának visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a választásra jogosult közalkalmazottak legalább 30%-a indítványozza. A Közalkalmazotti Tanács visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. Visszahívásra irányuló indítvány 6 hónapon belül ismételten nem tehető. A Közalkalmazotti Tanács tagjának visszahívására - egyebekben - a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (6) A tanács és tagjai megbízatásának megszűnésére az Mt. 55-58. -ai alkalmazandók. 10
10. Záró rendelkezések (1) A szabályzatot a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa a 88/2011. (V. 19.) sz. határozatával fogadta el. (2) Jelen szabályzat az aláírással lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Szenátus 237/2008. (VII. 1.) sz. határozatával elfogadott szabályzat hatályát veszti. (3) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a szabályzatot valamennyi közalkalmazott megismerhesse. A munkáltató köteles a szabályzatot honlapján megjelentetni, és azt a szervezeti egységek (Karok, Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, Központi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Informatikai Központ, SEK Központi irányítás és funkcionális egységek) részére egy eredeti példányban megküldeni. (4) Jelen megállapodást bármelyik fél indoklás nélkül, három hónapos határidővel felmondhatja. Ezt a jogát azonban a megállapodás megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A felek kötelezik magukat, hogy felmondás esetén a felmondás kezdeményezése után legkésőbb 15 nappal tárgyalást kezdenek új szabályzat megalkotása és elfogadása érdekében. (5) A szabályzat részleges felmondása esetén a közalkalmazotti szabályzat nem kifogásolt részei hatályban maradnak. Sopron, 2011. május 19.... Dr. Kajdi Ferenc az EKT elnöke.. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor 11
2. sz. melléklet Az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács Ügyrendje I. A Közalkalmazotti Tanács tagjai 1. A tagok jogai - a munkavállalók gondjainak és véleményének megismerése érdekében a munkavállalókkal való kapcsolat tartása, konzultációk végzése, - az általa megjelölt kérdés megtárgyalásának kezdeményezése, - a tanács határozatainak meghozatalában való részvétel szavazatának leadásával, - a tanács döntésétől eltérő álláspontjának jegyzőkönyvben való rögzítésének kérése. 2. A tagok kötelezettségei: - a munkavállalók gondjainak, véleményének megismerése, és az ezekre alapozott javaslatokkal az EKT munkáját elősegítése, - a tanács ülésein való megjelenés, külön egyeztetés alapján a tanács munkájával kapcsolatos tárgyalásokon, eseményeken való részvétel, - az EKT képviseletében végzett munkájáról való beszámoló a tanács ülésein. II. A Közalkalmazotti Tanács elnöke és elnökhelyettese 1. A Közalkalmazotti Tanács megválasztása utáni első ülésén elnököt és elnökhelyettest választ, mely tisztségek megüresedése esetén a tanácsnak 15 munkanapon belül új választást kell tartania. 2. Az elnök, illetve az elnökhelyettes jogosult - a testület döntéseit képviselni, - a munkáltatóval közvetlenül kapcsolatot tartani, - a közalkalmazotti tanács dokumentumait aláírni. III. A közalkalmazotti tanács működése 1. A közalkalmazotti tanács üléseit szükség szerint tartja. A tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Minden esetben össze kell hívni a tanácsot, ha azt valamely tagja, vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. 2. A tanács ülésein a tagokon kívül az elnök által meghívott személyek is részt vehetnek (pl. a munkáltató és a szakszervezetek képviselői, szakértők). 3. Az EKT elnöke a tanács ülése előtt legalább egy héttel köteles a tagokat és a meghívottakat az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről értesíteni. 4. A tanács a munkáltatói előterjesztéseket kötelezően tárgyalja, az egyéb javaslatokat egyszerű szótöbbségi szavazással tűzi napirendre. Utóbbi esetben a határozathozatal egyszeri elhalasztását bármely tanácstag kérheti. A napirend elhalasztására tett javaslat elfogadásáról a résztvevők egyszerű szótöbbséggel dönthetnek. A tanács tagjai a 12
munkáltatói előterjesztéssel kapcsolatban kötelesek igennel, vagy nemmel állást foglalni, a tagok a szavazástól nem tartózkodhatnak. 5. A közalkalmazotti tanács szabályosan összehívott ülése akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább a fele részt vesz. Határozatképtelenség esetén 30 perc szünet kihirdetését és megtartását követően újra összehívható a tanács. Az ügymenet fontosságától függően a jelenlévők jogosultak a munkáltatói előterjesztés megtárgyalására egy egyszerű szótöbbséges szavazás eredménye alapján. A tárgyalás eredményéről, a megszületett javaslatokról köteles az elnök a távolmaradott tagokat elektronikus úton tájékoztatni. Határozatképtelen ülést (tárgyalást) követően a tanácsot háromtól tizenöt munkanapon belül ismét össze kell hívni. Az ismételt határozatképtelenség esetén a jelenlévő tagok jogosultak a munkáltatói előterjesztés megtárgyalására, és határozathozatal nélkül az ülésen elhangzottakról a tanács elnöke tájékoztatja a munkáltatót. 6. A közalkalmazotti tanács határozatait folyamatosan arab sorszámnév/év jelzéssel kell ellátni. 7. A közalkalmazotti tanács tagjait az elnök, vagy az elnökhelyettes az ülések közötti időszakban felmerülő, döntést nem igénylő kérdésekről elektronikus levélben értesíti. Ez a levelezési forma az értekezletek előkészítésének és a kapcsolatok folyamatos tartásának is a javasolt módja. IV. Záró rendelkezések 1. Jelen ügyrend elfogadása napján lép hatályba. 2. Az ügyrendet a közalkalmazotti tanács kétharmados többségű jelenlét és a jelenlévő tagok kétharmados többségű szavazatával hozott határozattal bármikor módosíthatja. 3. A tanács elnöke az ügyrend egy példányát a rektor rendelkezésére bocsátja. Mosonmagyaróvár, 2011. május 19.... az EKT elnöke 13