Térségi egyenlőtlenségek

Térségi egyenlőtlenségek

Kistérségi különbségek leírásának dimenziói leírásának dimenziói Demográfia Gazdaság Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció

Demográfia

Kistérségek lakónépessége, 2002

Kistérségek lakónépessége, 2003

Lakónépesség számának változása, 2003/1990, %

Urbanizáltság foka

Gazdaság

A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma kistérségenként, 2002

A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002, Ft

Válságiparágban foglalkoztatottak aránya a térségben foglalkoztatottak között

Az egy főre jutó GDP változása 1994 1999 2000 2001 ezer Ft, folyó áron Változás, 2001/ 1994 Közép-Magyarország 619 1710 2014 2304 3,72 Közép-Dunántúl 367 1061 1255 1360 3,71 Nyugat-Dunántúl 428 1301 1468 1518 3,55 Dél-Dunántúl 357 880 957 1097 3,07 Észak-Magyarország 296 751 827 956 3,23 Észak-Alföld 314 726 815 967 3,08 Dél-Alföld 354 843 918 1045 2,95 Ország összesen 425 1132 1290 1458 3,43 Megyék összesen 345 904 1011 1143 3,31

Bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 2002 (%) Közép- Magyarország 46% Dél-Alföld 9% Észak alföld 10% Észak- Magyarország 8% Közép- Dunántúl 10% Nyugat- Dunántúl 10% Dél- Dunántúl 7%

Összes beruházás, 2002 millió forint 1 400 000 1 321 854 Budapest 1 200 000 Közép-Magyarország 1 000 000 909 706 Közép-Dunántúl 800 000 Nyugat-Dunántúl 600 000 Dél-Dunántúl 400 000 382 572 402 438 300 066 335 571 370 225 291 670 Észak-Magyarország 200 000 Észak Alföld 0 Dél-Alföld

Ágazat csoportok foglalkoztató képességének aránya régiónként Közép-Magyaro. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyaro. Észak-Alföld Dél-Alföld Összes 25 20 15 10 5 0 % felszálló iparágak leszálló iparágak építõanyag-, vegyipar, pénzügy, szállítás 3K Consens Iroda 2004

Külföldi tulajdonnal rendelkező vállalkozások az összes vállalathoz mért aránya régió, vállalat nagyság, ágazat szerint Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyaro. Észak-Alföld Dél-Alföld összesen 80 60 40 20 0 élelmiszeripar ruházat, bőripar textilipar mezőgazdaság Közép-Magyaro. 3K Consens Iroda 2004

Külföldi tulajdonnal rendelkező vállalkozások az összes vállalathoz mért aránya régió, vállalat nagyság, ágazat szerint 80 kohászat fémfeldolgozás gép és járműgyártás nyomda, kiadó faipar műszeripar 60 40 20 0 Közép-Magyaro. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyaro. Észak-Alföld Dél-Alföld összesen 3K Consens Iroda 2004

Telephelyek és foglalkoztatottak száma telephely % foglalkoztatott % 1 2 3-4 478 487 119 170 85 995 59,2 14,7 10,6 368 784 236 547 296 698 9,3 6,0 7,5 5-9 75839 9,4 484 439 12,2 10-19 25 576 3,1 369 176 9,3 20-49 13 974 1,7 478 224 12,6 50-249 8 001 1,0 817 825 20,6 250-1 293 0,2 911 286 23,0 össz 808 335 100 3 962 978 100

Telephelyek száma létszámnagyság szerint (KSH 2005) 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 1 fő 2 fő 3-4 fő 5-9 fő 1-9 fő együtt 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő és felette 0 1 fő 2 fő 3-4 fő 5-9 fő 1-9 fő együtt 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő és felette

Foglalkoztatottak száma létszámnagyság szerint (KSH 2005) 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 1 fő 2 fő 3-4 fő 5-9 fő 1-9 fő együtt 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő és felette 0 1 fő 2 fő 3-4 fő 5-9 fő 1-9 fő együtt 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő és felette

Foglalkoztatás, munkanélküliség

A foglalkoztatottak számának változása, 2001/1990,% (Népszámlálási adatok alapján)

Az aktív keresők számának változása, 1999/1990

A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként, 2002.

A 15 74 éves népesség gazdasági aktivitása (ezer fő) 4 500,00 4 469,90 4 289,20 4 000,00 4 143,70 4 039,30 4 005,20 3 959,10 3 987,70 4 076,20 4 091,60 4 077,40 3 500,00 3 417,10 3 576,90 3 724,40 3 759,80 3 804,90 3 745,10 3 620,80 3 574,30 3 584,30 Gazdaságilag aktívak 3 202,00 Gazdaságilag nem aktívak 3 000,00 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Aktivitási ráta régiónként (2004 II. negyedév) 60 58 56 54 52 50 48 46 44 42 40 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak alföld Dél-Alföld Összesen

A foglalkoztatottak aránya településtípusok szerint (%) 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 1980 1990 1996 2001 Főváros Megyeszékhely Többi város Összesen Község

Infrastruktúra

Kistérségek infrastrukturális ellátottsága, 2001

Centrum-periféria/fejlettség

villamosenergia-fogyasztás

Iskolázottság, oktatás

A hétéves és idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám kistérségenként, 2001

Jövedelem, vagyoni helyzet

Egy állandó lakosra jutó személyi-jövedelemadóalapot képez jövedelem kistérségenként, 2002

Az egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem változása, 1998/1988 (A vidék átlag=100,0%)

Ezer lakosra jutó gépkocsik száma

Elérés

Elérés a hétköznapokon

Elérés, 2002

Elérés várható változása, 2015

Migráció

A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként, 1990 2002

Kistérségek osztályozásai

Az osztályozás statisztikai adatok és mutatók alapján történik Adatok Demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási, infrastrutúrális, stb. Dinamikus mutatók Az adatok időbeni változását, a változás mértékét mutatják

Kistérségek fejlettségi típusainak meghatározása Az térszerkezet meghatározó elemei: a főváros kiugró fejlődése az ország többi részéhez viszonyítva, a nyugati térségek növekvő előnye a keleti és az északi régiókkal szemben, a kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága és a településhálózat erősödő gazdasági tagoltsága.

Gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jellemző kilenc mutató Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi jegyzett tőkéje egy lakosra, 1998 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 1998 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 1998/1988 Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 1998 Működő gazdasági szervezetek száma, 1998/1995 Munkanélküliek aránya, 1998 Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-1998 Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma, 1998 Személygépkocsik száma ezer lakosra, 1998

A fejlettségi kategóriák meghatározása dinamikusan fejlődő : a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot fejlődő : a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot felzárkózó : a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják stagnáló : a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot lemaradó : a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.

A KISTÉRSÉGEK HELYZETE A PIACGAZDASÁGRA VALÓ ÁTMENET VÉGÉN 2000

A kistérségek fejlettségi különbségei (2002)

Dinamikusan fejlődő Budapest, Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Váci, Székesfehérvári, Esztergomi, Komáromi, Veszprémi, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Győri, Soproni, Mosonmagyaróvári, Szombathelyi, Csepregi, Zalaegerszegi, Keszthelyi, Pécsi, Fonyódi, Siófoki, Egri, Szegedi Fejlődő Gyáli, Dunaújvárosi, Gárdonyi, Móri, Tatabányai, Dorogi, Tatai, Tapolcai, Kőszegi, Körmendi, Sárvári, Szentgotthárdi, Nagykanizsai, Lenti, Kaposvári, Szekszárdi, Paksi Miskolci, Gyöngyösi, Debreceni, Hajdúszoboszlói, Szolnoki, Kecskeméti, Békéscsabai, Orosházai, Hódmezővásárhelyi Felzárkózó Aszódi, Ceglédi, Dabasi, Monori, Nagykátai, Szobi, Bicskei, Kisbéri, Oroszlányi, Ajkai, Pápai, Várpalotai, Zirci, Csornai, Kapuvári, Téti, Celldömölki, Őriszentpéteri, Zalaszentgróti, Mohácsi, Siklósi, Pécsváradi, Marcali, Bonyhádi, Dombóvári, Hatvani, Rétsági, Tiszaújvárosi, Nyíregházai, Tiszavasvári, Jászberényi, Bajai, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi, Csongrádi, Makói, Szentesi

Stagnáló Enyingi, Sárbogárdi, Sümegi, Letenyei, Vasvári, Komlói, Barcsi, Lengyeltóti, Tamási, Tabi, Salgótarjáni, Balassagyarmati, Pásztói, Füzesabonyi, Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sárospataki, Szerencsi, Hajdúböszörményi, Püspökladányi, Karcagi, Kisvárdai, Bácsalmási, Jánoshalamai, Szarvasi, Kisteleki, Mórahalomi Lemaradó Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Csurgói, Nagyatádi, Edelényi, Encsi, Ózdi, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Hevesi, Pétervásárai, Bátonyterenyei, Szécsényi, Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Polgári, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Vásárosnaményi, Kunszentmártoni, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Mezőkovácsházai, Sarkadi, Szeghalomi

Elmaradott térségek meghatározása A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolása a kormányzati támogatásainak célterületeit kívánta meghatározni 1999-ben

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Demográfiai mutatócsoport M1. Terület Ú-RKK M2. Lakónépesség, Ú-RKK M3. Népsűrűség, R-KSH, Ú-RKK M4. Vándorlási különbözet, R-KSH, Ú-RKK (1990-97) M5. 60-x éves korosztály aránya, Ú-RKK M6. Vitalitási index, R-KSH, Ú-RKK M7. Városi népesség aránya, Ú-RKK Foglalkozási szerkezeti mutatócsoport M8. Mezőgazdasági, R-KSH, Ú-RKK M9. Ipari, R-KSH, Ú-RKK M10. Tercier szektor aktív keresőinek aránya, R- KSH, Ú-RKK

További mutatócsoportok és mutatók A foglalkozás-váltás és a munkanélküliség mutatócsoportja M11. Ipari foglalkoztatottak számának változása, R-KSH, Ú-RKK (1994-97) M12. Munkanélküliek aránya, R-KSH, Ú-RKK, (1997) M13. Tartós munkanélküliek aránya, R-KSH (1994, 1995, 1996) Ú-RKK(1996, 1997)

További mutatócsoportok és mutatók Infrastrukturális mutatócsoport M23. 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, R-KSH, Ú-RKK M24. 1000 lakosra jutó gépkocsik száma, R-KSH, Ú-RKK, M25. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya, R- KSH, Ú-RKK, M26. Az 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, R-KSH, Ú-RKK, M27. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, R-KSH,Ú-RKK, M28. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, R- KSH, Ú-RKK, M29. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma, R-KSH, Ú-RKK, M30. Az elérhetőség minősítése, Ú-TERRA, (több változatban)

További mutatócsoportok és mutatók Gazdasági mutatócsoport M14. Gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, R- KSH, Ú-RKK M15. Gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók sűrűsége, db/km2, R-KSH, Ú-RKK, M16. Gazdasági szervezetek változásának dinamikája, R- KSH, Ú-RKK, M17. A mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, R-KSH, Ú-RKK, M18. Egy állandó lakosra jutó szja alapot képező jövedelem, Ft, R-KSH, Ú-RKK, M19. Egy állandó lakosra jutó szja, Ft, R-KSH, Ú-RKK, M20. Hozzáadott érték az egyes és kettős könyvelést vezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH, M21. A saját tőke és a jegyzett tőke aránya egyes és kettős könyvelést vezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH, M22. A külföldi tőke aránya, Ú-APEH,

További mutatócsoportok és mutatók Egyéb, speciális mutatók csoportja M31. Az urbanitás/ruralitás indexe, R-KSH, Ú-RKK M32. Az egyetemi és főiskolai hallgatók aránya a lakónépességből, R-KSH, Ú-RKK, M33. A 10 évesnél idősebb népesség által elvégzett átlagos (osztály) évfolyamszám, R-KSH, Ú-RKK, M34. Az újonnan épített lakások aránya, R-KSH, Ú-RKK (1990-97), M35. Az épített lakásokból a 3-x szobásnál nagyobb lakások aránya, Ú-RKK, M37. Településsűrűség (a 100 km2-re jutó települések száma) Ú-RKK, M38. A külterületi népesség aránya Ú-RKK,

Módszertani lépések (1) 1. az ún. rangszámítással mind a hat használt mutatócsoportra és azok legfontosabb mutatóira vonatkozóan áttekintették az előző három év kistérségi szinten végbement változásait 2. Második lépésben, hat fő mutatócsoportra elkészítették a kistérségek teljes 1997-es adatbázisát, az eredeti besorolások módszerével értékelték az 1994-97 között bekövetkezett változásokat, azok főbb tendenciáit 3. harmadik lépésben új mutatók, besorolási ajánlások készültek a közlekedési helyzet, az elérhetőség figyelembe vételével 4. végül elkészült ez a jelenlegi, a kedvezményezett térségek besorolásának felülvizsgálatát ill. új, alternatív, besorolási lehetőségek döntéseit lehetővé tevő változat

Módszertani lépések (2) Módszertani lépések (2) Minden felhasznált mutató szórásának a terjedelmét 5 egyenlő osztályközre bontották, s a minimumtól a maximum felé haladva az egyes osztályközbe való tartozás esetén 1.-5. közötti pontértékeket adtak az adott kistérségeknek (fordított értelmezésű mutatónál /pl. magas munkanélküliség/, ahol a magas érték a kedvezőtlenebb, értelemszerűen felcseréltük az értékeket). A kapott minősítő jellegű átlagértéket vagy az egyes alcsoportok szerint (pl. demográfia, gazdaság, stb.) vagy a hat mutatócsoport közös átlaga alapján számítottuk ki. Ez az eljárás eredményezi az ún. komplex mutatót

A kistérségi besorolás eredménye tartós munkanélküliséggel sújtott kistérségek ipari szerkezetátalakítás térségek mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztés kistérségek komplex mutatóval (28 mutató) meghatározott társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kedvezményezett térségek

Összetett kistérségi típusok

Kistérségek társadalmi-szociális szociális helyzete

Kedvezőtlen társadalmi-szociális szociális helyzetű kistérségek

Új módszer a kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásában

Használt mutatók (1) Demográfia A legalább120 fő/km2 népsűrűségű településeken lakók aránya az összes lakónépességből, %, 2002. január 1. A beépített területek népsűrűsége, fő/km2, 2002. január 1. A vándorlási különbözet, 1990-2001 évi átlaga, % A 60 éves és idősebb népesség aránya, %, 2002. január 1. Az 1000 lakosra jutó halálozások száma, fő, 2001 A gazdaságilag aktív népesség aránya, %, 2001. február 1. A 100 gazdaságilag aktív népességre jutó inaktívak és eltartottak száma, 2001. február 1.

Használt mutatók (2) Használt mutatók (2) Foglalkoztatás A mező- és erdőgazdálkodás foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001. február 1. Az ipar és az építőipar foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001. február 1. A szolgáltatások foglalkoztatottjainak aránya,%, 2001.február 1. A társas és egyéni vállalkozások foglalkoztatottjainak száma 1000 lakosra, 2001 Munkanélküliség A regisztrált munkanélküliek aránya, %, 2001. december 20. A 180 napon túli regisztrált munkanélküliek aránya, %, 2001. december 20.

Használt mutatók (3) Gazdaság A működő vállalkozások egy km2-re jutó száma, 2001. december 31. A működő ipari és építőipari társas vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2001. december 31. A működő mezőgazdasági társas és egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2001. december 31. A működő kereskedelmi társas vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2001. december 31. A külföldi tulajdonú vállalkozások külföldi jegyzett tőkéjének 1000 lakosra jutó értéke, Ft, 2000 A társas vállalkozások exportjának 1000 lakosra jutó értéke, Ft, 2000 A külföldi tulajdonú társas vállalkozások exportjának aránya az összes exportból, %, 2001 A kutató-fejlesztő munkahelyeken dolgozók 1000 lakosra jutó száma, fő, 2000

Használt mutatók (4) Használt mutatók (4) Jövedelem, vagyoni helyzet A társas vállalkozások egy dolgozójának havi munkajövedelme, Ft, 2000 A személyijövedelem-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra jutó értéke, Ft, 2001 A vezetékes telefon-főállomások 1000 lakosra jutó száma, db, 2001. december 31. A magán személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma, db, 2001. december 31. Az 1990-2001 között épített lakások az időszak elejei lakásállomány %-ában A 4 és többszobás épített lakások aránya, %, 2001 Infrastruktúra A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2001. december 31. Az egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi csatorna, méter, 2001. december 31. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, 2001 A szakorvosi rendelőintézetek rendelési óráinak 1000 lakosra jutó száma, 2001 A kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2001. december 31.

Használt mutatók (4) Iskolázottság A középiskolai tanulók 1000 lakosra jutó száma, 2001 A felsőfokú tanintézetek nappali tagozatos tanulóinak 1000 lakosra jutó száma A 7 éves és idősebb népességből a 8 osztályt végzettek aránya, %, 2001. február 1. A 7 éves és idősebb népességből a középiskolát végzettek aránya, %, 2001. február 1. A 7 éves és idősebb népességből a felsőfokú végzettségűek aránya, %, 2001. február 1. Az egy 7 éves és idősebb lakosra jutó elvégzett átlagos osztályszám, 2001. február 1. Elérés A hétköznapi elérés komplex mutatója, 2001 Budapest, a régió központok és a nyugati határ elérésének mutatója, 2001

Módszer A kistérségek társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségét sokváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel elemezték. (faktor analízis) Az általános vagy komplex fejlettséget a demográfia, oktatási, foglalkoztatási, gazdasági és infrastrukturális mutatók eredőjeként határozták meg.

Kistérségek komplex fejlettsége, 2003 Kistérségek komplex fejlettsége, 2003 (főfaktor elemzés alapján)

Kistérségek komplex fejlettsége, prognózis 2012-re re (főfaktor elemzés alapján)

Hátrányos helyzetű, kedvezményezett kistérségek

A kistérségek besorolása a területfejlesztési kedvezményezettség szempontjából 67/2007. (VI.28.) OGy. határozat alapján: Alkalmazott mutatócsoportok: Korábban is alkalmazott: gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási Új: önálló társadalmi és önálló szociális Sávok a besorolás alapján: Hátrányos helyzetű kistérségek: a komplex mutatójuk kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű kistérségeken belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek, ahol az ország lakónépességének 15%-a él. Zászlóshajó kistérségek : a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken belül azon legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, ahol az ország lakónépességének 10%-a él. Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek: az RFT-k jelölhetik ki azokban a régiókban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át.

Kistérségi gazdasági- foglalkoztatási szerkezet

A gazdaság foglalkoztatás újraépülésével Sajátos területi koncentráció megy végbe Felhagyott, gazdasági szempontból elnéptelenedett térségek sokasága alakul ki, ahol a munkahelyeket és /illetve önfoglalkoztatás lehetőségeit A helyi kis-kereskedelem, javító szerelő szolgáltatások Önkormányzatok( hivatal, oktatás, eü, szociális ellátás) biztosítják

A térszerkezet gazdasági és foglalkozatási potenciáljait az ágazati szerkezettel mérhetjük Foglalkoztatási szint Leszálló ágban lévő iparágak (gazdasági, és vagy foglalkoztatási értelemben ) Mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, ruházati és cipőipar Felszálló ágban lévő iparágak Gépipar, műszeripar, fémszerkezetgyártás, vegyipar

Hazai kistérségek válság/ fejleszthetőség típusai A foglalkozási szintet az országos átlaghoz viszonyítva átlag alatti és átlag feletti kategóriákra bontottuk. A térségek gazdasági szerkezetét a hanyatló és perspektivikus iparágak aránymutatójával fejezzük ki. Az arányok eltéréseit az erősen túlsúlyos, túlsúlyos és kiegyenlített kategóriákba soroltuk. A termelő gazdasági ágazatokat a leszálló és felszálló csoportokra bontottuk. A leszálló csoport a nemzetközi ágazati tendenciák szerint leépülő, illetve létszámkibocsátó ágazatokat tartalmazza. Ide soroljuk az élelmiszer feldolgozó-, ruházati-, és bőripari-, textilipari ágazatokat valamint a mezőgazdasági ágazatcsoportot. A felszálló a nemzetközi ágazati tendenciák szerint a nyomdaipari-, fémfeldolgozás-, műszeripari-, gép és járműipari valamint az építő anyagipari és vegyipari ágazatokat tartalmazza. A térségek fejleszthetőségét a perspektivikus ágazatok jelenlétének mértékével fejezzük ki. Ennek bemutatására minden térségen elhelyeztünk egy-egy oszlopdiagramot, amellyel a térségben lévő perspektivikus kis és közép vállalatok 10.000 lakosra jutó számát jelöljük. A diagram a térségek közötti összehasonlításhoz nyújt alapot.

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet 3K Consens, 2007 Átlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (48) Átlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (22) Átlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya (10) Átlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (22) Átlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (26) Átlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya (40)

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya Sátoraljaújhelyi Abaúj Hegyközi Tokaji Szerencsi Ibrány Nagyhalászi Bélapátfalvai Tiszavasvári Baktalórántházai Hevesi Szikszói Balmazújvárosi Bodrogközi Nagykállói Csengeri Mezőcsáti Hajdúböszörményi Nyírbátori Tiszafüredi Derecske Létavértesi Püspökladányi Vásárosnaményi Csurgói Ceglédi Berettyóújfalui Szeghalomi Kunszentmiklósi Kunszentmártoni Sarkadi Szarvasi Lengyeltóti Tamási Csongrádi Békéscsabai Kalocsai Kisteleki Mezőkovácsházai Sásdi Nagyatádi Jánoshalmai Komlói Szigetvári Bajai Bácsalmási Barcsi Szentlőrinci Mohácsi 3K Consens, 2007 Sellyei Siklósi

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak Edelényi Encsi Sárospataki Kisvárdai Szobi Füzesabonyi Mezőkövesdi Mátészalkai Hajdúhadházi Fehérgyarmati Nagykátai Mezőtúri Törökszentmiklósi Karcagi Balatonföldvári Fonyódi Sárbogárdi Letenyei Marcali Orosházai Pécsváradi Makói 3K Consens, 2007

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya Kazincbarcikai Ózdi Salgótarjáni Szécsényi Miskolci Bátonyterenyei Pétervásárai Pásztói Polgári Jászberényi 3K Consens, 2007

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya Kapuvári Csornai Csepregi Pannonhalmai Pápai Sárvári Ercsi Celldömölki Adonyi Vasvári Sümegi Enyingi Őriszentpéteri Dombóvári Kaposvári Kiskunfélegyházai Kiskőrösi Szentesi Kiskunhalasi Mórahalomi Hajdúszoboszlói Gyulai 3K Consens, 2007

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak Mosonmagyaróvári Balassagyarmati Egri Nyíregyházai Komáromi Téti Kőszegi Zirci Gárdonyi Dabasi Szolnoki Szentgotthárdi Zalaszentgróti Zalaegerszegi Tapolcai Keszthely Hévízi Abai Kecskeméti Békési Lenti Paksi Szekszárdi Bonyhádi Kiskunmajsai Szegedi Hódmezővásárhelyi 3K Consens, 2007

Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya Sopron Fertődi Szombathelyi Körmendi Rétsági Gyöngyösi Esztergomi Váci Veresegyházi Győri Tatai Szentendrei Dorogi Aszódi Hatvani Dunakeszi KisbériTatabányaiPilisvörösvári Gödöllői Oroszlányi Budapest Bicskei Budaörsi Monori Móri Gyáli Várpalotai Ajkai Ráckevei Veszprémi Székesfehérvári Balatonalmádi Balatonfüredi Dunaújvárosi Siófoki Tiszaújvárosi Debreceni Nagykanizsai Tabi Pécsi 3K Consens, 2007

A munkaerő kereslet és kínálat kapcsolata Kutatási eredmények: 2007 Kutatásvezető: Dávid János 3K CONSENS Iroda

Ma már magától értetődik, hogy szükségünk van számszerű ismeretekre a munkaerőpiaci keresletről és kínálatról A foglalkoztatói igények figyelembevételéhez Az iskolarendszerű, és felnőttképzés szerkezetét meghatározó fejlesztéspolitikai döntések megalapozására Hogy a pályaválasztók mérlegelhessék döntéseik következményeit, esélyeiket a munkaerőpiacon Hogy a munkaerőpiaci szervezet a mindenkori szakmai kereslet alapján végezze fejlesztő/képző tevékenységét Hogy a képző intézmények a kereslethez igazodva alakítsák ki képzési kínálatukat

Közkeletű vélemény, hogy A munkaerő kereslet nem megismerhető/mérhető, és nem érdemes megismerni, mert A gazdaság igényei-a konjunktúra ingadozása következtében túl gyorsan változnak Mert maguk a foglalkoztatók is úgy nyilatkoznak, hogy fél-egy évnél nem látnak előrébb Mert a közép és felsőfokú képzési idő hossza és a kereslet ingadozásai miatt úgy sem lehet összhangot teremteni a kereslet és kínálat között Mert a pályaválasztó társadalom úgysem az elhelyezkedési esélyeit mérlegeli, hanem ettől független- jövőképének megvalósításán munkálkodik, megvalósíthatóságában hisz

Ezzel szemben azt állítjuk, hogy Az államnak minimális - kötelessége információt nyújtani a pályaválasztók/ módosítók döntéseihez Az államnak/ önkormányzatoknak kötelessége a közjavakkal takarékosan bánni és a képzési kínálat szerkezetét alakítani A munkaerő kereslet a becslésektől elvárható biztonsággal megállapítható A képzési az iskolarendszerű és felnőttképzési kínálat alakítható A pályaválasztó tanulók (szüleik) és pályamódosító felnőttek tények, lehetőségek felmutatásával - befolyásolhatók megfelelő módszereket alkalmazó pályaorientációs tevékenységgel

A munkaerő keresletet és kínálat szereplői Kutatásunk során a munkaerőpiac három szereplőjének viselkedését befolyásoló tényezőket azonosítottuk be A szereplők a keresleti oldalon: VÁLLALKOZÓK,FOGLALKOZTATÓK A kínálati oldalon OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, TANULÓK fiatalok, felnőttek) E felosztás egyensúlyvesztésre utal:

MEGBILLENT EGYENSÚLY

Az iskola más szereplőkkel együttközvetítő szerepet is betölthetne a diákok és a munkaerőpiac között

A keresletet-kínálatot befolyásoló fontosabb- tényezők Keresleti oldal :közgazdasági meghatározottságok Globális verseny foglalkoztatottságot csökkentő hatásai A technológiai beruházás- sok esetbenolcsóbb, mint a munkaerő A foglalkoztatók költségcsökkentési kényszer alatt tevékenykednek

A keresletet-kínálatot befolyásoló fontosabb- tényezők Keresleti oldal: technológiai folyamatok Tömegtermelő technológiák (IT is) de-kvalifikációs hatásai : magas munkakultúra és monoton, egyszerű munkafeladat (kék és fehérgallérosok) Sokféle szakmai ismeret együttes elvárása

A keresletet-kínálatot befolyásoló Keresleti oldal: oktatási-, képzési folyamatok A munkaadók fontosabb- tényezők Adekvát, naprakész, gyakorlatorientált tudást várnak Korlátozottan képes ill. engedik bekapcsolódni az iskolarendszerű és felnőttképzésbe (tartalom, gyakorlat) Elvárják a motivált munkaerő kibocsátását A Kisvállalkozások komplex szakmai tudást várnak Közép és nagyvállalatok: az itt és most- alkalmazott technológiához illeszkedő célzott- tudást várnak el

A szakma választást nehezítő tényezők: összességében kialakulatlan ellentmondásos foglalkoztatási kultúra Keresleti oldal: Túl sok a negatív riasztó üzenet : szerződés nélküli alkalmazás Alacsony bérek Kiszámíthatatlan követelmények Túlzott fegyelmi elvárások Csak kevés vállalkozás vállal felelősséget dolgozóikért vagy aki ezt teszi kevés pozitív üzenetet küld munkavállalói környezetének

A kínálatot befolyásoló fontosabbtényezők Kínálati oldal: oktatás -Közgazdasági folyamatok Szűkös költségkeretek csökkentik a drága képzések kínálatát Harc a tanulók piacán a fennmaradásért/ fejkvótáért : olcsó és divatos-vonzó- ámde munkaerőpiaci szempontból irreleváns szakmai kínálat Elégtelen erőfeszítések a vállalati együttműködésért,

A kínálatot befolyásoló fontosabbtényezők: oktatás képzési politika, metodika, nevelés Elméleti képzés túlhangsúlyozása a gyakorlatival szemben Az iskolai szervezet értékeinek, elfogadásának túlhangsúlyozása- a munkaerőpiaci elvárásokkal szemben Negatív értékítéletet közvetít a fizikai szakmákról ( olyan hülye vagy, hogy csak esztergályos lehetsz! Pályaorientáció helyett iskolaorientáció Nem kínál alternatívát : Elmélettől a gyakorlat, avagy gyakorlattól tapasztalástól az elmélet felé Dicsér vagy frusztrál

A kínálatot befolyásoló fontosabbtényezők : közgazdasági-, munkaerőpiaci meghatározottságok tanulók, szülők nézőpontjából Megbomlott a munkavégzés és keresetek közötti társadalmilag elfogadott kapcsolat Irreális kereseti elvárások Megszűntek a személyes munkaerőpiaci kapcsolatok, az átvehető, követhető minták, Nincsenek információik a munkaerőpiaci keresletről, az elhelyezkedés esélyeiről Nem (lehetnek) képesek pozitív, biztonságot sugalló jövőkép kialakítására

A keresletet-kínálatot befolyásoló fontosabb- tényezők Kínálati oldal: tanulók, szülők önértékelés, és társadalmi törekvések A szoció- kulturális helyzet -erőtlen iskolai korrekcióvalalapvetően határozza meg a karriertörekvéseket A tényleges munkaerő kereslettel szemben ma már az érettségire épülő szakképzéssel sem érzik társadalomban elfoglalt helyüket megfelelőnek, megbecsülhetőnek: A munka szervezetekben elnyerhető megbecsültségről túl kevés szivárog a szülőkig, az iskolákig- ami vonzóvá tehetné -a diplomát nem igénylő munkaköröket A képzettségi szint-, a remélt kereset, a fehérgalléros munka jobban vonz, mint a munka, amelyben képességei alapjánbárki önmagára találhat.

A körök nagysága arányos a kistérségben kibocsátott létszámmal 14 000 fő Kékgallérosok Szürkegallérosok Formaruhások Fehérköppenyesek Fehérgallérosok Művészek Egyenruhások 7 000 fő 1 400 fő

A kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott A szereplők törekvései (meghatározottságai) divergálnak: egymástól független értékek vezérlik A híd építésnek csak egyik de elengedhetetlen eszköze a keresleti és kínálati információk közreadása

II. A munkaerő kereslet és kínálat számítások összefüggéseinek néhány eredménye A jelenlegi állapot (2005)

A kínálatot meghatározó folyamatok: korrekciós tényezők Felsőfokú képzési kibocsátás esetében A nappali elsődiplomás képzés mellett az esti levelező első diplomás képzési kibocsátás, amelyet figyelembe vettük Pályakövetési adatok hiánya miatt nem vehettük figyelembe a tanult szakmájukat elhagyókat A másoddiplomás és szakirányú képzési kibocsátást nem tekintettük új kínálatnak (a munkakörök tartalmi bővülésének tekintettük )

A kínálatot meghatározó folyamatokkorrekciós tényezők Középfokú képzési kibocsátás esetében Akik nem léptek ki a munkaerőpiacra Továbbtanulók érettség megszerzése Továbbtanulók új szakma megszerzése Továbbtanulók- főiskolai-, egyetemi képzés Szakmaelhagyók- akik nem szakmájukban lépnek ki a munkaerőpiacra SZAKÉRTŐI UTÁNKÖVETŐ VIZSGÁLAT ADATAI ALAPJÁN

A kereslet-kínálat összefüggéseinek számítása: a jelenlegi állapot A 2006-2015 re szóló szakmánkénti előrejelzés alapján a szakmák iránti évenkénti új igényt számítottuk ki Az első, a 2005-ös évre számított KERESLETET a 2005 évi felső- és középfokú képzési kibocsátással vetettük össze: Az eredmény három kategóriáját mutatjuk be : Kielégített kereslet: zöld színnel Kibocsátási többlet: narancssárga színnel Kibocsátás hiánya: piros színnel

A kereslet és kínálat kapcsolata:diplomások Oktatók, pedagógusok ff Szociálpolitikus, szociális munkás ff Egészségügyi szakasszisztensek ff Orvosok, gyógyszerészek ff Művészeti, kulturális, kommunikáció ff Kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya Irodai, ügyviteli, igazgatási ff Számítástechnikai foglalkozású ff Gazdasági, kereskedelmi f f Műszaki és üzemgazdász ff Jogi foglalkozású ff személyek száma -2000 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000

A kereslet és kínálat kapcsolata: diplomás műszakiak Természettudományi foglalkozású Élelmiszeripari mérnök Fa- és könnyűipari mérnök Kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiány Környezetvédelmi mérnök Közlekedési mérnök Vegyészmérnök Agrármérnök Építő-, építészmérnök Villamosmérnök Gépész-, kohómérnök Földmérő-, és bánya mérnök -1000-500 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 személyek száma

A kereslet-kínálat összefüggéseinek területi eredményei A területi egyensúlyt / megbomlott egyensúlyt Felsőfokú szakmacsoportoknál regionális Középfokú szakmacsoportoknál megyei szinten kerestük A mutató színskálák

A kereslet és kínálat kapcsolata: középfokú fehérgallérosok Kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya Védelmi kf Kulturális és sport kf Irodai, ügyviteli foglalkozás kf Számítástechnikai foglalkozású kf Műszaki, középfokú Egészségügyi, szociális középfokú -8000-6000 -4000-2000 0 2000 4000 6000 személyek száma

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata Kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiány Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) Pénztárosok, pénzkezelők Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) Üzletkötő (kf) Kereskedelmi, középfokú (v) Gazdasági, középfokú (v) -10000-8000 -6000-4000 -2000 0 2000 4000 személyek száma

Számítástechnikai foglalkozású, középfokú 17 2 13 8 12 6 170 26 A kereslet mértéke 6 7 10 30 11 Négynél többszörös Három - négyszeres Kettő - háromszoros 6 9 Egy - kétszeres Harmonikus kereslet - kínálat 8 5 15 18 Egy - kétszeres Kettő - háromszoros Három - négyszeres 12 Négynél többszörös A kínálat mértéke Nincs képzés 3K Consens Iroda, 2007 32 A 2006-2015-ös periódusra becsült évenkénti munkaerő kereslet száma (fő)

Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) 497 100 280 229 369 255 2681 372 191 309 407 501 220 A kereslet mértéke Négynél többszörös Három - négyszeres Kettő - háromszoros 226 290 Egy - kétszeres 232 176 435 423 Harmonikus kereslet - kínálat Egy - kétszeres Kettő - háromszoros 415 Három - négyszeres Négynél többszörös A kínálat mértéke Nincs képzés 3K Consens Iroda, 2007 32 A 2006-2015-ös periódusra becsült évenkénti munkaerő kereslet száma (fő)

A kereslet és kínálat kapcsolata: kékgallérosok Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Építőanyag, vegyipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Műszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Fém-, gépipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Fa-, bútor ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Nyomdaipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Textil ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya Ruha, cipő ipari foglalkozás szakmacsoportok összesen Mezőgazdasági és élelmiszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen személyek száma -15000-10000 -5000 0 5000 10000

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata Kielégített kereslet Építőipari foglalkozásszakmacsoportok összesen Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya Műszeripari foglalkozásszakmacsoportok összesen Fém-, gépipari foglalkozásszakmacsoportok összesen -10000-8000 -6000-4000 -2000 0 2000 4000 személyek száma

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata Műszeripari f oglalkozásszakmacsoportok összesen Egyéb villamossági. szerelők, műszerészek Kielégített kereslet Látszerész Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya Rádió és TV műszerész Számítástechnikai műszerész Villamossági szerelő Elektroműszerész -2500-2000 -1500-1000 -500 0 500 1000 személyek száma

A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Üvegező Kályhás Kőfaragó, műköves Kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiánya Burkoló Villanyszerelő Felvonó szerelő Szellőző és klímaszerelő Vezeték, c sőhálózat szerelő Épületbádogos Festő, mázoló Épületszigetelő, tetőfedő Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő Kőműves -6000-5000 -4000-3000 -2000-1000 0 1000 2000 3000 4000 személyek száma

A kereslet és kínálat kapcsolata:technikusok Középfokú műszakiak együtt Élelmiszeripari technikus Fa- és könnyűipari technikus Környezetvédelmi technikus Közlekedési technikus Technikus Mezőgazdasági technikus Építésztechnikus Kielégített kereslet Kibocsátás többlete Kibocsátás hiány Elektro technikus Gépész technikus Földmérő-, és bánya technikus -2000-1000 0 1000 2000 3000 4000 személyek száma

3K Consens Iroda, 2007

3K Consens Iroda, 2007

3K Consens Iroda, 2007

3K Consens Iroda, 2007

Hiány és kibocsátási többlet Évi 52 ezer első diplomával munkába lépő közül 27 ezer fő remélhet szakmájában munkát Legsúlyosabb túlkínálat Pedagógusok 7000 Művelődésszervezők, kommunkáció-, művészeti-kulturális szakosok 4000 Szociálpolitikus, szociális munkás 2000 Számítás technikusok 2000 Legsúlyosabb hiányok Irodai ügyviteli középfokú képzettségűek 7-12000 fém-gépipari szakmák 8-9000 Építőipari szakmák 5000