AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET 142. VÁNDORGYÛLÉSE 2011. JÚNIUS 17 18. ZALAEGERSZEG XLII. évfolyam, 2. szám A ZALAERDÕ ZRT. DOLGOZÓINAK LAPJA 2011. II. negyedév PROGRAM 2011. JÚNIUS 17. PÉNTEK Jól gazdálkodva védjük erdeinket Rosta Gyula vezérigazgató a jelenrõl és a jövõrõl Az Erdészek az erdõért jelmondatot a dolgos mindennapokban is magáénak tudó Zalaerdõ Zrt. vallja: a természeti értékek kezelésének, mint komoly kihívásnak, csak akkor tudnak eredményesen megfelelni, ha profi módon sikerül egyszerre védeni és lelkiismeretesen kezelni az erdõket. Mintegy 56 ezer hektáron gazdálkodva, évi 360 380 ezer köbméter fát kivágva persze az erdõfelújításról sem feledkeznek meg. Az értékes keményfának számító tölgy és bükk mellett nagy a kereslet a fenyõ iránt is. E fafajokban Zala megye szerencsére bõvelkedik. Rosta Gyula vezérigazgató bepillantást engedett a Zalaerdõ Zrt. szerteágazó tevékenységébe. VÉDJÜK AZ ERDÕT, KITERMELJÜK A FÁT A természetszerû erdõgazdálkodás elõtérbe kerülésével az erdõben található életközösségek megõrzése is egyre fontosabb tényezõvé vált. A növény- és állatvilág védelme érdekében sokszor kellett technológiát váltanunk, figyelünk a vegetáción kívüli idõszakra, amikor az erdõ talajában nemigen okozunk kárt. Védenünk kell a visszamaradó állományt, a gyérítéseknél pedig a törzsállományt, hogy a faegyedek és az erdõ élõlényei ne sérüljenek. Az erdõ fizikai védelmére (lopáskárok, erdõtüzek stb.) is gondot kell fordítanunk. Ha egy erdõ kivágásra érdemesült, véghasználati korba ért, akkor azt az elõírt módon újítjuk fel. Társaságunk a fa kitermelésébõl él, ez a fõ profilja. A Zalaerdõ gazdálkodásában mindvégig kiemelt figyelem kísérte az erdõfelújítási ágazat helyzetét. Ezt a fakitermelés és az erdõfelújítás folyamatos egyensúlya és az ágazat mutatói egyaránt bizonyítják. A TUSKÓT LESZÁMÍTVA A KIVÁGOTT FA MINDEN RÉSZE HASZNOSUL Egy évszázaddal ezelõtt egy kivágott fa minden apró darabkáját hasznosították. Most újból elõtérbe kerül ez a módszer. Száz évvel ezelõtt a vágásterületen maradt tuskó gyûjtésével is foglalatoskodtak a szegény emberek, ami rendkívül nehéz feladatot jelentett. Az utóbbi pár évben eljutottunk oda, hogy az energetikai faanyag hasznosítása a piacot felhajtotta olyan szempontból, hogy a vágástéri hulladékot, aprítékot is hasznosítjuk villamos- és hõenergiatermelésre. A kitûnõ minõségû zalai erdõkben a kitermelést a Zalaerdõ esztendõnként, államilag jóváhagyott tervek alapján végzi úgy, hogy a fa szinte teljes egészében hasznosul. AZ EREDMÉNYESSÉGET MINDIG JAVÍTANI KELL A kitermelt fa értékes részei javarészt osztrák, szlovén, olasz exportra kerülnek, de egyes német üzemek is Zalából vásárolnak már. A hazai piac is jelentõs bevételt termel: az ág, gally, vékony faanyag itthon is, külföldön is kelendõ. A fafeldolgozó piac felfutásának idõszakát éljük, de jó minõségû fára válságidõszakban is szükség volt. Igazolni kívánjuk, hogy a szakmai szabályokat, az egyre szigorodó elõírásokat és a törvényességet betartva is lehet eredményesen gazdálkodni. Mûködésünket, gazdálkodásunkat az állami szakfelügyelet ellenõrzi. A pénzügyi eredményességre nagy befolyással van a faállomány szerkezete, és az is, mekkora hatékonysággal sikerül kitermelni a fát. Az erdõfelújítás és az egyéb ágazatok szerepe, jelentõsége is óriási. Ezeket kell egymással harmóniába hozva, jól gazdálkodni. Az erdõfelújítás például költségigényes ágazat, mert a letermelt erdõ helyett mindenképpen újat kell létrehozni. Mesterséges erdõfelújítás esetében a költségek még magasabbak, mint a természetes felújítás esetében. Harmadik elemként a vadgazdálkodás jut szerephez, ami egyelõre negatívan befolyásolja az eredményességet. Itt elegendõ, ha csak a mezõgazdasági vadkárokra utalok. A közjóléti tevékenységünk sem nyereségtermelõ, ezt a kereskedelmi ágazatunk erõsítésével igyekszünk kompenzálni. A fafeldolgozási ágazatunk jelenleg önfenntartónak mondható. SZOROS ÉS SZIGORÚ ERDÕTERVEK MENTÉN Szoros és szigorú hatósági ellenõrzés mellett, minimális elmarasztalással végezzük a mindennapok munkáját, komoly, jól felkészült szakembergárda segítségével. A megye kincsének számít az erdõ, amely számára optimális termõhelyi viszonyok és kiváló talajadottságok is megvannak ahhoz, hogy ma a Zalaerdõ Zrt. az erdészeti részvénytársaságok körében az elsõk között foglal helyet. A társaság munkájáról szakmai körökben is elismeréssel beszélnek. Erdeink a kiváló fatermõképességükön túl sok mást is adnak az embereknek, a nemzeti vagyon részét képezik, ezért óvnunk, védenünk és szakszerûen kezelnünk kell! KILÁBALÓBAN A VÁLSÁGBÓL A fafeldolgozó-ipar visszaesése együtt járt a vevõkör fizetõképességének meggyengülésével, de mostanra úgy tapasztaljuk: az ágazat kilábalóban van a gazdasági válságból. (Folytatás a 2. oldalon.) 10.00 12.30 Regisztráció, szállások elfoglalása, ebéd. A Zalaerdõ Zrt. feketén-fehéren Kiegyensúlyozott gazdálkodás A Zalaerdõ Zrt. száz százalékban állami tulajdonban lévõ részvénytársaság, mely 18 évvel ezelõtt jött létre átalakulással az Zalai Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság jogutódjaként. A tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja. A Zalaerdõ Zrt. saját tõkéje 7.528 millió forint, az alapítás óta 5.111 millió forinttal gyarapodott. A jegyzett tõke és a tõketartalék öszszege az elmúlt idõszakban a különbözõ pályázatokon elnyert, valamint a tulajdonos fejlesztési célú támogatásainak köszönhetõen növekedett. A) Arany Bárány Szálloda; Zalaegerszeg, Széchenyi tér 1. B) BGF Kollégium; Zalaegerszeg, Gasparich Márk utca 18/A. C) Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium; Zalaegerszeg, Göcseji út 16. Felkészülés a szakmai terepi programokra. 12.30 13.30 Gyülekezés a Városi Sportcsarnok elõtti téren. Zalaegerszeg, Stadion utca 3. A vándorgyûlés ünnepélyes megnyitása. Indulás a terepi szakmai programokra. 13.30 18.00 Terepi szakmai programok: 1. Tölgygazdálkodás, folyamatos erdõborítás. 2. Erdei vasút a zalai dombok között Gõzmozdonnyal a zalai erdõkben. 3. A paraszti szálalástól a folyamatos erdõborításig. A szálaló üzemmód gyakorlati problémái. 4. Kulturális és történelmi emlékek nyomában. 5. Magánerdõ-gazdálkodás Zalában. 18.00 20.00 Visszaérkezés a terepi szakmai programokról a szállásokra, felkészülés a baráti találkozóra. 20.00 03.00 Baráti találkozó a Városi Sportcsarnokban, Zalaegerszeg, Stadion utca 3. 2011. JÚNIUS 18. SZOMBAT 07.00 09.30 Reggeli a szálláshelyeken, szállások elhagyása, megérkezés az OEE Ünnepi Közgyûlésének a helyszínére. 09.30 13.00 Az OEE Ünnepi Közgyûlése a Hevesi Sándor Színházban, Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 3. 13.00 14.00 Állófogadás a díjazottak és meghívottak részére. A 417 fõs dolgozói létszám a 2010-es évhez képest ez évben sem változott. Fizikai besorolásban 197 fõ, szellemi munkavégzéssel 220 fõ segíti a mindennapok feladatellátását. A tavalyi félszáz közmunkással szemben idén már kilencven fõ foglalkoztatására nyílik lehetõség. A honi erdõgazdaságok beruházásait alapul véve kimagaslóan nagy összegeket sikerül beruházásra fordítani. Tavaly 697 milliós összeg, idén 776 millió forint jut erdei infrastruktúra fejlesztésére, út- és vasútépítésekre, az erdõfeltártság növelésére, gépek, jármûvek vásárlására. Az út- és vasútépítésre fordított összeg idén eléri a 211 millió forintot, a gépek és jármûvek vásárlására pedig 326 millió forintot tervez költeni a társaság. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a zrt. 2010. évi üzleti tervét 6.918.000 ezer forint árbevétellel, 359.000 ezer forint üzemi és 409.000 ezer forint adózás elõtti eredménnyel fogadta el. A termékeik iránt tapasztalt piaci kereslet javulásának köszönhetõen a Zalaerdõ üzemi eredménye az elõzõ évhez képest 2,5%-kal tovább növekedett. A 161,5 millió Ft-tal megnövekedett költségfelhasználás mellett a hozamok különösen a fakitermelési és fafeldolgozási ágazat teljesítményének köszönhetõen 441,9 millió forinttal lettek magasabbak az egy évvel korábbinál. A Társaság így 7.337.686 ezer forint árbevétel elérésével, 414.720 ezer forint üzemi eredmény mellett, 497.322 ezer forint adózás elõtti eredménnyel zárta a 2010-es évet. Az árbevétel arányos jövedelmezõség 6,78%. Az árbevétel 74%-a fakitermelésbõl, 9,5%-a fafeldolgozásból, 6,8%-a kereskedelmi tevékenységbõl, 5,4%-a vadgazdálkodásból, 4,3%-a egyéb tevékenység ellátásából származott. A cég az idei évre 7.305 millió forint árbevételt és 500 millió forint adózás elõtti eredményt tervezett. Az anyagi jellegû ráfordítások összege tavaly 4.434 millió forintot tett ki, az idei tervek 4.333 millió forintról szólnak. A személyi jellegû ráfordítások összege a tavalyi 1.974 millióról idén 2.030 millióra emelkedett. Nem a saját dolgozók bértömege nõtt, hanem a közmunkaprogrammal összefüggésben lett magasabb a személyi jellegû ráfordítások sorának tervszáma A Társaság Zala megyében 56.239 hektár állami erdõ és hozzá kapcsolódó területen gazdálkodik. Az erdészetek közül a nagykanizsai 11.071, a bánokszentgyörgyi 10.098, a letenyei 8.609, a lenti 15.731, a zalaegerszegi pedig 10.729 hektárnyi területen tevékenykedik. (Folytatás a 2. oldalon.)
2 2011. II. negyedév Jól gazdálkodva védjük erdeinket Rosta Gyula vezérigazgató a jelenrõl és a jövõrõl A Zalaerdõ Zrt. feketén-fehéren Kiegyensúlyozott gazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról.) A faanyagunkat csökkentett áron a válságidõszak évei alatt is értékesíteni tudtuk. Az árak mostanra kezdenek viszszatérni arra a szintre, ami kiegyensúlyozottságot garantálhat. A felvevõpiac hagyományosan exportorientált. Egy jól kialakult vevõkör a miénk, ebben óriási változások szerencsére nemigen mutatkoznak. A megújuló energia felhasználásával kapcsolatos támogatás rendszere átalakulóban van, az árak csökkenése is bekövetkezhet, ami akár negatív kihatással is lehet a gazdálkodásunkra. Attól viszont egyáltalán nem tartunk, hogy a kitermelt faanyagot nem tudjuk értékesíteni. NEMCSAK VÁGJUK, NEVELJÜK IS A FÁKAT A csemetekertben és a dísznövénykertben fellendülésrõl nincs szó. A sokat emlegetett természetes erdõfelújítási módszerek háttérbe szorították a facsemeték termelését. Az új erdõ a megtermett makkból helyben nõ. Az országosan is tapasztalható erdõtelepítési kedv csökkenése elsõsorban az EU-s támogatások elmaradása miatt következett be. Egyelõre még üzemeltetjük a bajcsai csemetekertet, éves szinten több millió csemete kerül ki innen saját felhasználásra és eladásra. A kapacitás mindazonáltal nincs kihasználva. Üzemeltetjük a surdi dísznövénykertészetünket is, ahol javarészt örökzöldek nevelésével foglalkozunk. Az õstermelõi konkurencia viszont erõs korlátozást jelent. Piacbõvítést elsõsorban Romániában sikerült elérni. ÖSSZESSÉGÉBEN 1700 EMBERNEK BIZTOSÍTUNK MUNKÁT Az öt erdészetre osztott ZALAERDÕ Zrt. (Nagykanizsa, Bánokszentgyörgy, Letenye, Lenti és Zalaegerszeg székhellyel) és a nagykanizsai központ saját dolgozóinak létszáma jelenleg 417 fõ. A velünk szerzõdéses partneri viszonyban lévõ vállalkozók által foglalkoztatottak száma megközelíti az 1200 fõt. A közmunkások száma pedig idén a tavalyinak majdnem a duplája: 90 fõ. Mindent egybeszámolva majd 1700 ember jut állandó vagy alkalmi munkalehetõséghez általunk. Elértük azt, hogy mostanra a megye egyik legnagyobb munkáltatójának számítunk. VISSZASZORÍTANI A NAGYVADÁLLOMÁNYT, MEGELÕZNI A VADKÁRT Vadgazdálkodásunkban az erdõ és vad egyensúlyának megteremtése és fenntartása jelent óriási kihívást. A zrt. a megye területének egyhatodán folytat vadgazdálkodási tevékenységet. A részvénytársaság irányítása alá tartozik négy zalai vadászterület. A vadászterületek saját kezelésû állami és idegen tulajdonú magánerdõkben, valamint mezõgazdasági mûvelés alá vont földeken lettek kijelölve. Ebbõl adódóan a károk megoszlása is elég változatos. A vadkárok elhárítására állandó, illetve mobil fizikai védelmet kínáló, rendkívül költséges megoldásokat (kerítések, villanypásztorok) alkalmazunk, de ezek hatékonysága nem tökéletes és a tájba sem illõ, ezért a túlszaporodott vadlétszám további apasztását nem kerülhetjük el. A vaddisznó és a szarvas okozza a legtöbb kárt. A szakmailag megalapozott vadállomány-szabályozáson túl, a vadföldmûvelés eredményességének javításán is fáradozunk. Továbbra is intenzíven keressük a vadkárok csökkentését célzó gazdaságos megoldásokat, és folytatni szeretnénk a vadászházak folyamatos korszerûsítését. Hét vadászházunkban a legmagasabb igényeket is ki tudjuk elégíteni. KÖZJÓLÉTI ÉS TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS A Zalaerdõ Zrt. évtizedek óta kiemelkedõ társadalmi, jóléti tevékenységérõl is ismert. Ennek egyik eleme az országban egyedülálló hosszúságú, 109 kilométeres, Lentit, Csömödért és Kistolmácsot összekötõ keskeny nyomtávú vasútvonal mûködtetése. A kisvonatok évente 20 22 ezer utast szállítanak. Emellett mintegy 30 ezer m 3 faanyag fuvarozását is elvégzik. Csömödéren idén avatjuk a 46 fõ befogadóképességû turistaszállónkat, ahol a vidéket és a zalai tájat szeretõ kispénzû, bakancsos, hátizsákos turisták mellett elsõsorban diákcsoportokat szeretnénk vendégül látni. Csömödért osztálykirándulások végcéljaként álmodtuk meg, ahol kapcsolódó programként a környék nevezetességeit is mindenki megtekintheti. Egy meglévõ épület átalakításával, szálláshely kialakítása nélkül, jövõre tervezzük az obornaki erdei iskola létrehozását, ahová egy félnapos kirándulást tehetnek a diákok. Ilyenkor tavaszszal a legpompázatosabbak a szépen rendben tartott budafai, sohollári és csácsbozsoki arborétumaink; a zalaegerszegi Alsóerdõ, az Azáleás-völgy, az Aranyoslap. Kedvelt kirándulóhelyeknek számítanak az ugyancsak általunk kezelt lenti, nagykanizsai és zalakarosi parkerdõk. Lentiben egész napos nyitva tartással megtekinthetõ a Göcsej kincsei, az erdõ és a fa címet viselõ erdészet-, fûrészipar- és vasúttörténeti, állandó jellegû kiállításunk. Itt is további cél a látogatói létszám folyamatos növelése. TERVEK, CÉLOK, JÖVÕ Aki ma idelátogató szakemberként vagy csak természetkedvelõ turistaként erdeinkben barangol, az láthatja a zalai erdészek szaktudásának, a természet és az erdõk iránti elkötelezettségünk bizonyítékait, lenyomatait. A társadalom elvárásainak és a társaság gazdasági érdekeinek megfelelõ, a tulajdonos által elvárt erdõgazdálkodás folytatása, a termelési feladatok maradéktalan elvégzése a célunk, minél magasabb szakmai színvonalat képviselve. Ma, a korábbinál sokkal nehezebb társadalmi viszonyok között, gazdaságilag sokkal érzékenyebb feltételek mellett, az emberek által jobban megterhelt erdõkben kell gazdálkodnunk, egyre magasabb nívót képviselve úgy, hogy az általunk létrehozott erdõk mind gazdasági, mind természeti értékben is jobbak legyenek annál, mint amilyeneket örökül kaptunk. Jól kell sáfárkodnunk a ránk bízott erdõvagyonnal. Az erdõk sorsáért való hazai és uniós aggódásokat megértjük persze, de nem kell tõlünk félteni az erdõt! Az erdõ nekünk a megélhetést nyújtó zöld élettér, amit javítani és nem rombolni akarunk. Ez az elemi érdekünk. A mûszaki háttér fejlesztése folyamatos, amit a feltáróút-hálózat karbantartása, bõvítése és az eszközpark megújítása jelent. A vadlétszám csökkentése reményeink szerint együtt jár majd a vadkárelhárító kerítések építésének visszaszorulásával. Kereskedelmi, mûszaki-fejlesztési vonalon az eddigieknél intenzívebb együttmûködésre törekszünk a 21 hazai állami erdõgazdasággal. OEE-VÁNDORGYÛLÉS ZALAEGERSZEG, 2011. JÚNIUS 17 18. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) vándorgyûlése az erdésztársadalom életében kiemelt jelentõséggel bír. Ilyenkor jó alkalom nyílik baráti találkozások keretében megismerkedni egy-egy nagyrégió, a vidék erdõgazdálkodásával, az erdõformáló változásokkal. Nagy büszkeség számunkra, hogy idén a Zalaerdõ biztosíthat helyszínt a rangos rendezvény lebonyolítására, ahol minden vendég átfogó képet tud majd alkotni a zalai erdõk múltjáról, jelenérõl, az itt élõ erdészek életérõl, a szakemberek gondjairól, sikereirõl. Szeretnénk, ha a zalai erdõk kedves hangulatát és a bennük élõ emberek vendég- és természetszeretetét a meghívottak magukkal vinnék, jó hírünket keltve közel s távol. A vándorgyûlés egyben jó esély arra is, hogy bemutassuk hazánk délnyugati szegletének egyediségét, a zalai táj különleges arculatát, kultúrtörténetét, gasztronómiáját, az itt élõ emberek hétköznapjait. A zalai ember a mai napig szoros kapcsolatban él az õt körülvevõ természettel, melynek nyomai úton-útfélen fellelhetõk. (Folytatás az 1. oldalról.) A zrt. által kezelt, Zala megye délnyugati részén lévõ erdõk a jó termõhelyi viszonyok következtében lényegesen jobbak az országos átlagnál. Az erdõk másik fele a kezelt terület ÉK-i részén az átlagos dunántúli erdõk képét mutatja. Az erdõk kiváló vadeltartó képessége lehetõvé teszi a világhírû gímszarvasállomány jelenlétét a megyében. Vadászati szempontból jelentõs értéket képvisel a vaddisznóállomány is. A természetvédelmi területek nagysága és az ott felmerülõ gazdálkodási többletköltségek a zrt. jövedelmezõségét egészen az idei esztendõig jelentõsen nem befolyásolták. A Zalaerdõ Zrt. hozamainak döntõ részét a fakitermelési ágazat állítja elõ. A tavalyi 420 ezer m 3 mennyiségû fakitermelés idén 373 ezer köbméterre csökkent, de a hasonló árbevételt a cég a csökkentet fakitermelés mellett is realizálni kívánja. Az erdõkbõl kitermelt faanyag egy részét (közel 15 ezer m 3 ) a társaság a saját fafeldolgozó üzemében dolgozza fel, az ott keletkezõ fûrészport pedig pellet elõállításához használják fel. A fûrészáru- és pelletértékesítés bevételeinek értéke eléri az összes bevétel 9,5%-át. A vadgazdálkodás 397 millió forint árbevétele egyrészt az õz-, gímszarvas- és vaddisznólelövésekbõl, másrészt pedig a vadhús értékesítésébõl származik. Az egyéb tevékenységek között jelentõs tételt képvisel a kereskedelmi tevékenység árbevétele (501 millió Ft), és az ingatlanok, gépek bérbeadásából származó bevételek is jelentõsek (126 millió Ft). A kezelt erdõk öt erdészeti tájban helyezkednek el. Az 54.096 hektár erdõ mûvelési ágú területen található élõfakészlet mintegy 16,7 millió m 3. A hektáronkénti átlagos fatérfogat 320 m 3. A kezelt erdõkön belül a legnagyobb részt a tölgyesek képviselik, területarányuk eléri a 33,1%-ot. A Társaság kezelésében jelentõs bükkállományok vannak, részesedésük 27,4%. A 20,4%-ot képviselõ fenyvesek döntõ hányada erdeifenyõ. Ezenkívül meghatározó még a cser (4,1%), az akác (5,5%), a gyertyán (2,8%) és az éger (2,2%) jelenléte is. Az erdõtervek éves szinten 450 480 ezer bruttó m 3 faanyag kitermelését teszik lehetõvé. A kezelt erdõállományaikból kikerülõ nettó fatömeg 380 400 ezer m 3, melynek 25 30%-a rönk, további 40 45%-a pedig egyéb ipari fa (rostfa, forgácsfa stb.). A vastag tûzifa és kandallófa részaránya eléri a 20 25%-ot. A magas nettó m 3 arány az energiafa és az aprítéktermelés emelkedéséhez köthetõ, mert így a vágástéri hulladék közel 90%-a is hasznosul. Tavaly növekvõ keresletet volt tapasztalható a Társaság termékei és szolgáltatásai iránt. Bár a csemetetermesztési ágazat bevételei elmaradtak a tervtõl, de a magkereskedelemben, tölgymakk értékesítésébõl jelentõs hozamot sikerült elérni. A fakitermelési ágazatban az elõzetes várakozásokat is meghaladó, szinte minden választék esetén erõs keresleti piac alakult ki az év során. A jó vadlelövési eredményeknek köszönhetõen a vadgazdálkodás is jelentõs árbevételtöbblettel zárta az évet. A fûrészáruk piacán a korábbi években tapasztalt értékesítési nehézségek 2010-ben már nagymértékben enyhültek, az üzembezárások miatt elvesztett korábban meghatározó üzleti partnerek pótlásában komoly sikereket ért el. Egyre fokozódó érdeklõdés mutatkozik az elõállított megújuló energiaforrás: a pellet iránt is. A zrt. a 2010. évi tervében megfogalmazott pénzügyi céljait megvalósította. A hatóság által engedélyezett fakitermelési tervekben szereplõ munkákat elvégezte, a termelések során keletkezett erdõfelújítási kötelezettséget teljesítette. Továbbra is kiemelt fontosságúnak tekinti az erdõfelújítási munkák költségtakarékos elvégzését. A kitermelt fa menynyisége magasabb lett a tervezettnél, a bruttó mennyiségben engedélyezett erdõtervi lehetõséget azonban nem lépték túl, a többlet a gyérítésekbõl és a készletre vett vágásterületi hulladékból származik. A termelési és értékesítési költségek ugyancsak növekedtek a tervhez képest, de a magasabb árbevétel az eredményben még így is érezteti a hatását. A vadgazdálkodásban a nagyvadlelövés elmaradt ugyan a várakozásoktól, de az ágazat az árbevételi tervét még így is túlteljesítette. A fafeldolgozás a volumen elmaradása ellenére a vártnál jobban zárta az évet. A Zalaerdõ Zrt. gazdálkodása továbbra is stabilnak mondható, a jövedelmezõség 6,8%-os mértéke jobb lett a vártnál, a likviditási mutató pedig alig tér el a tervezettõl. A nagy mennyiségû faanyag kitermelése és piacra juttatása, valamint a nagyvadállomány apasztása évrõl évre jelentõs feladatot ró a társaságra. Az erdészetek fegyelmezett költséggazdálkodással, szakmailag jó szinten végezték el feladataikat. Fakitermelési munkáik során továbbra is sikeresen alkalmaztak talaj- és állománykímélõ technológiákat. A munkákat kizárólag vállalkozókkal végeztették. A fakitermelési vállalkozói díjak, a terveknek megfelelõen, az elõzõ évihez képest fajlagosan nem emelkedtek. A vegetációs idõn kívüli, téli termelésre a szakmai és a piaci elvárások miatt továbbra is kiemelt figyelmet fordítottak. A részvénytársaság jogilag négy különálló vadászterületen, összesen 75.287 hektáron gyakorolja a vadászati jogot, a földtulajdonosi közösségek megbízásából. Az öt erdészet mindegyike rendelkezik vadászterülettel, melyek nagysága 3 ezer hektártól 26 ezer hektárig változik. A vadászati árbevétel mintegy 95%-a a saját vadászati iroda által szervezett vadászatokból folyik be. Az iroda 2010- ben 6 területrészen csomagban értékesítette a vadászatokat. Ezzel a bérvadásztatás bevétele mintegy 70 százalékát sikerült elõre biztosítani. A mezõgazdasági terményárak elõre nem látott emelkedése miatt a mezõgazdasági vadkár értéke 20,5 millió forinttal meghaladta a tervezetet. Az erdõvel szemben támasztott társadalmi elvárásoknak való megfelelés érdekében a Társaság az erdõvagyon kezelése mellett számos közcélú feladatot lát el (pl. természetvédelmi erdõkezelés, arborétumok, parkerdõk kezelése, erdészet-, fafeldolgozás- és vasúttörténeti kiállítóterem, történelmi emlékhelyek, mûemlékek, erdei vasút, turistaszálló mûködtetése). Idén már vendégeket fogad a csömödéri turistaszálló. A fejlesztésekhez és a közjóléti berendezések üzemeltetéséhez a társaság egyre inkább csak a saját forrásaira támaszkodhat A közjóléti tevékenység évente átlagosan 30 35 millió forint saját ráfordítást igényel.
3 2011. II. negyedév Erdõk a jövõ nemzedékének is Az erdõgazdálkodás teljes palettája A Zalaerdõ Zrt. nagykanizsai központjának bemutatása Beszélgetés Nemes Zoltán nagykanizsai erdészetigazgatóval A Zalai Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság jogutódjaként 1993-ban jött létre a Zalaerdõ Rt. majd négy évvel ezelõtt alakult át zártkörûen mûködõ részvénytársasággá. A részvénytársasággá alakulás óta több jelentõs építési beruházás is megvalósítottunk. Feltáróutak épültek, rakodókat alakítottunk ki, megújult az összes erdészeti irodaépület és a központ épülete. Folytatódott és befejezõdött a vadászházak rekonstrukciója. A környezetkímélõ technológia követelményeinek megfelelõ, magas mûszaki színvonalú, korszerû gépparkot mûködtetünk. A részvénytársaság mindemellett évente jelentõs összegeket fordított számítástechnikai fejlesztésekre. Ma a Zalaerdõ Zrt. az erdészeti részvénytársaságok körében az elsõk között foglal helyet. A társaság munkájáról szakmai körökben is elismeréssel beszélnek. Erdeink a kiváló fatermõképességükön túl igen sok, az életminõséget jobbító szolgáltatást nyújtanak az itt élõ, vagy idelátogató embereknek, ezért, mint a nemzeti vagyon részét, a ránk bízott erdõket óvnunk, védenünk és szakszerûen kezelnünk kell! A zalai erdõk is magukon hordják a szakmai elõdök és a jelen szakembereinek munkája nyomát. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a XXI. század elsõ évtizedének elért eredményei is jól szolgálták alapvetõ törekvésünk megvalósulását: Erdõk a jövõ nemzedékének is. Az 1967-ben épült, idõközben többször szépen felújított és kívül-belül modernizált, a mai kor követelményeinek megfelelõ színvonalra hozott nagykanizsai Múzeum téri irodaházba 41 éve került a Zalaerdõ Zrt., illetve jogelõdeinek központi irányítása. Az épület korábban az egykori Délzalai Állami Erdõgazdaság központja volt. A Zalaerdõ Zrt. központi szervezetének feladata a vállalat vezetése, a szakmai, gazdálkodási feladatok irányítása, az öt erdészet tevékenységének összefogása, ellenõrzése, munkájának segítése, a külsõ szervezetekkel, hatóságokkal való kapcsolattartás. A mintegy közel félszáz munkatársat foglalkoztató központ jelenlegi irányításimûködtetési struktúrájának kialakítását is az eredményesség folyamatos növelése vezérelte. A központ a társaság érdekét képviselve elsõsorban az öt erdészeti egység munkáját koordinálja, hangolja és fogja össze. Természetesen a különféle hatóságokkal, szakigazgatási szervekkel való folyamatos kapcsolattartás és ügyintézés feladatát is a központ végzi. A lehetõségeket maximálisan kihasználva a tulajdonos, a nagy piaci partnerek, a szakhatóságok felé is a központ látja el a cég érdekeinek képviseletét. A társaság vezérigazgatói tisztségét Rosta Gyula tölti be. Vezetõi beosztásban az õ munkáját segíti Kovács Ferenc termelési igazgató, vezérigazgató-helyettes; illetve Horváth Ferenc gazdasági igazgató, vezérigazgató-helyettes. Utóbbi felügyeli a pénzügyi, számviteli és informatikai-kontrolling osztályok munkáját. A termelési igazgató szakmai felügyelete alá tartoznak az erdõgazdálkodási, a kereskedelmi, a vagyongazdálkodási osztályok, és a vadászati iroda. Az alábbi rövid áttekintés az egyes osztályok által végzett tevékenységeket igyekszik bemutatni. ERDÕGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY Feladata az erdõgazdálkodás alaptevékenységeinek szervezése, irányítása, ellenõrzése. A szakmai követelmények és az erdõtervi elõírások betartásával gondoskodik az erdõfelújítási kötelezettségek teljesítésérõl és a fakitermelési lehetõségek kihasználásáról. Összehangolja a termelési és szállítási feladatokat. Szakmai irányítása kiterjed a mag-, csemete- és díszfatermelésre, az erdõtelepítésre, erdõfelújításra, valamint az erdõk mellékhaszon-vételével kapcsolatos feladatokra is. KERESKEDELMI OSZTÁLY Feladata a fatermékek, faipari termékek és a pellet piackutatási és marketingtevékenységének végzése, kereskedelempolitikai irányelvek kialakítása, a vállalati árrendszer mûködtetése és karbantartása. Kereskedelmi tárgyalásokat kezdeményez és folytat a hazai és külföldi vevõkkel. Gondoskodik a kereskedelmi szerzõdések elõkészítésérõl és a megegyezés után azok megkötésérõl. Figyelemmel kíséri a szerzõdések teljesítését. A termelõ egységek részére az exportértékesítés szállítási okmányait biztosítja. Ellátja az exportértékesítés fuvarszervezé- seit. Végzi az exportértékesítés számlakibocsátást, figyelemmel kíséri a pénzügyi teljesítéseket. VADÁSZATI IRODA Feladata a vadgazdálkodás és vadásztatás szakmai és jogszabályi követelményeinek betartatása, a vadászati szerzõdések elõkészítése, megkötése, a szerzõdési kötelezettségek teljesítésének elõsegítése, ezen belül a társaság érdekeinek érvényesítése. A társaság vadászterületén irányítja és felügyeli a vadgazdálkodást. Gondoskodik az erdõ- és a vadgazdálkodás összhangjáról. Részt vesz a vagyonvédelemben. VAGYONGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY Feladata a társaság mûködéséhez kapcsolódó technikai, mûszaki feltételek biztosítása, ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés. Tevékenységi körébe tartozik a Zalaerdõ Zrt. segédüzemeinek (vasútüzem, gépüzem) felügyelete, mûködésének koordinálása. Elvégzi a társaság gépjármûállományának nyilvántartását, teljesítményelszámolását és hatósági ügyintézését. A Zalaerdõ Zrt. tulajdonában lévõ ingatlanállomány nyilvántartását, a változások követését, és a földhivatali kapcsolattartást is az osztály végzi. Összeállítja az éves fejlesztési és karbantartási terveket, elkészíti vagy elkészítteti a beruházások kiviteli terveit. Elkészíti a fejlesztési pályázatokat. Felügyeli a társaság 4 milliárd 300 millió forint nagyságú tárgyieszközállományát, a gépparkot, az ingatlanokat, építményeket, beruházásokat, fejlesztéseket. PÉNZÜGYI OSZTÁLY Az osztály feladata a társaság pénzügyeinek intézése, az ezzel összefüggõ ügyvitel kialakítása, szervezése és mûködtetése. Vezeti a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, azok teljesítését, adott esetben fizetési felszólításokat küld, illetve peres eljárásokat kezdeményez. Elkészíti az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolásokat. tunk. Az élõfakészlet több mint 3 millió m3, az átlagos hektáronkénti fatérfogat 294 m3. A fakitermelés évente átlagosan 65 70 ezer nettó m3 körül mozog. A terepadottságok különö- vek így három szakaszban készülnek. Jelenleg csak egy érvényes erdõtervünk van, ezért egyedileg kell engedélyt kérni a fakitermelésekre. A kitermelésre kerülõ fatömeg zöme tölgy, bükk, cser és akác. A fakitermelést évek óta ugyanazok a vállalkozók végzik. Részben saját gépeikkel dolgoznak, de egy korszerû csörlõs vonszolónk és forwarderünk, bérbe adott formában ugyancsak használatban van. Szükség esetén a fakitermelés legintenzívebb szaka- sen megnehezítik a faanyag szállítását. Saját út az erdészetnél az elmúlt 30 évben 13,5 km hosszon épült, de a feltártsági mutató így is csupán 1,3 folyóméter hektáronként. A kiépített út hiányát az erdészet a földutak folyamatos karbantartásával és terepjáró tehergépkocsik beállításával ellensúlyozza. A feltáróutak létesítésében elmaradásunk van a többi erdészethez képest, de a feltártságunk az elmúlt évtizedben növekedett, és most is tervezzük egy újabb erdõtömb feltárását. Az általános tendencia szerint a tarvágások mértéke nálunk is csökken a felújítóvágások javára. A homoki területeken az erdõfelújítás nagy ellensége a cserebogárpajor, ezért itt a tarvágás módszerét sem szabad elvetni. A cserebogárpajor ellen úgy védekezünk, hogy a vegyszert egy mûanyag csövön keresztül juttatjuk a tölgycsemeték tövébe, így nem kell ötször-hatszor erdõsíteni, de ezzel jelentõs többletköltség keletkezik. A technológia alkalmazásával a véghasználati tilalomra nem került sor, így a mûszaki vágásérettséget elért homoki tölgyesek felújítása is megtörtént. Évek óta nem volt erdõtûz, idén azonban a tavaszi nagy szárazságban a homoki területen, valószínûleg emberi felelõtlenség következtében, leégett 8 hektár tölgyes, és a tavaszi fagykár is erõteljesnek mondható a síkvidéki részeken, illetve a dombok aljában. Fahasználatban az éves termelési feladat 65 70 ezer nettó m3. Erdészetünk három erdõtervi körzetbe is tartozik, a tízéves ciklust átfogó erdõter- szában is sikerül jó teljesítményû brigádokat hívni még Somogy megyébõl is. A szállítást is vállalkozók végzik, néhányan az általunk vásárolt terepjáró tehergépkocsikkal. Rendelkezünk kettõ vasúti rakodóval is. Jelentõs mennyiségû faanyagot vasúton adunk fel. A déli célállomások felé mi vagyunk a legközelebb, így az Olaszországba szánt tûzifa nagyobb része nem a Zalaegerszegi Erdészetbõl, hanem tõlünk indul. A hagyományos erdõgazdálkodói feladatok mellett 61 hektáros bajcsai telephelyen intenzív csemetetermelést végzünk, a mintegy 14 hektár területû surdi kertben pedig díszfatermelést folytatunk. A legnagyobb magyar állami csemetekertben a korszerû technológiák további elterjesztése a cél, bár az is az igazsághoz tartozik, hogy az erdõgazdálkodás fõ irányainak megváltozása miatt a csemetepiac pozíciói mostanra bizonytalanok lettek. A csemetetermelés szerkezetét folyamatosan a mai kor igényeihez próbáljuk alakítani úgy, hogy az ne okozzon veszteséget. A Csehországba, Szlovákiába, Romániába irányuló díszfaexport lehetõsége is változó, csökkenõ tendenciát mutat. Ennek ellensúlyozására és a belföldi kereslet élénkítésére a surdi üzemünket több szakkiállításon is bemutatjuk, piackutató utakat is szervezünk. A dísznövény-forgalmazásban is elõbbre kívánunk jutni a jó minõségû növényanyagunkkal. Az erdészet közel hatezer hektár területen folytat vadgazdálkodást. A Nagykanizsai Erdészet hét évvel ezelõtt alakult a volt Nagykanizsai és Bajcsai erdészetek összevonásával. Az erdészet ma öt erdészeti tájrészletben, a kelet-zalai löszvidéken, a Kanizsai homokvidéken, a Göcseji-dombságon, a Kerka Mura-síkon és a Belsõ-Somogyi homokvidéken gazdálkodik 11 ezer hektár területen. Ennek kilencven százaléka fatermesztési célt szolgál, a maradék védelmi, magtermelési, kísérleti célú és parkerdõ. A Dél-Zalában található erdészet a megye egynegyed részét fedi le, és érdekesség, hogy homokvidék a megyében csak itt található. Ennek értékes tölgyállománya híres, de a homokon történõ gazdálkodás velejárója az erdei cserebogár, aminek kártétele idõnként jelentõs próbatételt jelent. Nemes Zoltán erdészetigazgató fõ célkitûzésének tartja, hogy a fahasználatokat, erdõfelújításokat korszerû technológiák alkalmazásával, fegyelmezetten tudják végrehajtani. A Nagykanizsán élõ szakembertõl, aki 2004 óta irányítja az erdészetet, elöljáróban a szervezeti felépítésre kérdeztünk rá. Az erdészethez 16 erdészkerület, két vadászkerület, két rakodó, egy csemetekert és egy díszfakert tartozik. Dolgozik nálunk öt beosztott erdész, egy raktáros, az adminisztratív vonalon foglalkoztatunk egy vezetõt, egy pénztárost, egy bérelszámolót és egy könyvelõt. A mûszaki szakembergárdát képezi egy fahasználati ágazatvezetõ, egy fahasználati mûszaki vezetõ, egy erdõmûvelési ágazatvezetõ, két erdõmûvelési mûszaki vezetõ, akik közül az egyik csemetekert-vezetõ. A fizikai dolgozók száma 41 fõ, és idén kb. 40 közmunkásra is számítunk. Az erdészet fafajösszetételére a legjellemzõbb a tölgy és a bükk, elõbbibõl arányaiban több van, mint a Zalaerdõ többi erdészetében. Van persze fenyõ és akác is. Leggyakoribb az agyagbemosódásos barna erdõtalaj elõfordulása, míg a homoki területeken a rozsdabarna erdõtalaj a jellemzõ. Az erdészet területén egyaránt elõfordul a szélsõséges és a jó termõhely is. Az erdõállományok összetétele igen változatos. Az elegyarányt illetõen a tölgyek 37,9%-ot, a bükk 10,7%-ot, a cser 7%-ot, a gyertyán 9,3%-ot, az akác 8,1%-ot, az egyéb lomb 14,3%-ot, a fenyõk pedig 12,7%-ot képviselnek területarányosan. Az erdészet erdõállományai zömében kisebb kiterjedésû, szórt erdõtömbökben helyezkednek el. Erdõfelújítási tevékenységünkben évi több mint 100 hektár elsõ kivitel és pótlás, valamint 1000 hektárt meghaladó ápolás a legnagyobb felada-
4 2011. II. negyedév Jobb erdõt adjunk a jövõnek! Értékel Hopp Tamás bánokszentgyörgyi erdészetigazgató A Bánokszentgyörgyi Erdészet a Nyugat-Dunántúl erdészeti tájcsoport Göcseji-dombság tájrészletében, mintegy 10 ezer hektár területen ebbõl 9.294 hektár erdõ gazdálkodik. Mûködési területük 27 községhatárt érint, észak déli irányban körülbelül 25, kelet nyugati irányban pedig 14 kilométeres kiterjedésben. Az erdõterületek viszonylag tömbös elhelyezkedésûek, amely kedvezõ a gazdálkodás szempontjából. A termõhelyi adottságok még zalai viszonylatban is jónak mondhatók. Az éghajlatot jellemzõen szubalpin és szubmediterrán hatások alakítják. Az éves átlagos csapadékmennyiség 750 mm. Az erdészeti klímaosztályozás szerint általában bükkös klímáról beszélhetünk, a talaj leggyakrabban pannon üledékre rakódott löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdõtalaj. Az itteni jellegzetes erdõtípus a zalai bükkös. Az állományokat 72%-ban bükkösök és gyertyános-tölgyesek teszik ki. Az erdõk korosztályviszonyai viszonylag kiegyenlítettek, a 60 80 éves állományok a leggyakoribbak. Hopp Tamást, a Zalaerdõ bánokszentgyörgyi erdészetigazgatóját elöljáróban az erdészet szervezeti felépítésrõl kérdeztük: Munkámat egy erdõmûvelési ágazatvezetõ, egy erdõmûvelési mûszaki vezetõ, egy fahasználati ágazatvezetõ, két fahasználati mûszaki vezetõ, egy vadászati mûszaki vezetõ és egy vasútüzemi mûszaki vezetõ segíti. Fizikai dolgozók között 45 munkavállalót tartunk nyilván. Kerületvezetõ erdészként 15 fõt foglalkoztatunk. Két rakodókezelõ erdész, négy beosztott erdész és nyolc hivatásos vadász dolgozik az erdészetnél. Az irodai vonalon egy vezetõ könyvelõ, egy könyvelõ, egy bérelszámoló, egy adminisztrátor és egy pénztáros teljesít szolgálatot. A 9.294 hektáros területen található erdõk fafajösszetétele magáért beszél. Az erdeink 40 százalékán bükk, 30 százalékán tölgyek, 17 százalékán gyertyán, 7 százalékán erdeifenyõ a maradék 6 százalékán pedig egyéb fafajok (lucfenyõ, akác, kõris, juhar, hárs, vadgyümölcsök) osztoznak. Az erdõmûvelésünk fõ irányvonalát bükköseink természetes felújítóvágása határozza meg. Évenként kilencvenöt hektár a természetes felújítás belépõ kötelezettsége. Az elsõ kivitelt és pótlást is ideértve a mesterséges erdõsítésünk évente 30 50 hektárra terjed. Mesterséges elsõ kiviteleinknél tölgy esetében lehetõség szerint a makkvetéses technológiát alkalmazzuk. A pótlások során a tölgy és a bükk mellett a kívánatos elegy fafajokat (madárcseresznye, hegyi juhar, vadkörte, vadalma stb.) ültetjük. Az utóbbi idõszakban bekövetkezett lucfenyõpusztulás miatt szerkezetátalakításokra kerítettünk sort, fõként a kocsánytalan tölgy célállományra összpontosítva. Aktuális kötelezettség alá vont terület több mint ezerháromszáz hektár. A természetes felújítóvágás sajátossága az állomány alatti ápolás, ahol a megjelent újulat megtartása érdekében avatkozunk be. Ilyenkor a nemkívánatos fásszárúak és a szeder visszaszorítása a jellemzõ. Befejezett erdõsítéseinket folyamatosan ápoljuk. Erdõmûvelési munkáink zöme nem gépesíthetõ, kézi munkát igénylõ tevékenység. Feladataink zömét vállalkozókkal oldjuk meg, 15 fõ közmunkás alkalmazása mellett. Éves átlagban 250 embernek tudunk pénzkereseti lehetõséget biztosítani. Természetes felújításos technológiával a véghasználati állományt 3 4 alkalommal, (6 8 év alatt) termeljük le. A technológia legfontosabb eleme, hogy az idõs állomány magtermésére alapozzuk a felújítást. A fakitermelés minden mozzanata az újulat megjelenését és megtartását is szolgálja. A fakitermelést és a kiszállítási tevékenységet már teljesen vállalkozók végzik. Feladataink végrehajtásában a korszerû forwarderes technológiát is alkalmazzuk, amely nagy kapacitása mellett újulatkímélõ faanyag kiközelítést tesz lehetõvé. Éves viszonylatban, véghasználatokban mintegy ötvenezer nettó köbméter az így kitermelt faanyag mennyisége. Fahasználatban az éves nettó termelési feladat 80 85 ezer m 3 között változik. Erdészetünk élõfakészlete körülbelül 3,2 millió m 3. A hektáronkénti átlagos fatömeg 350 m 3. A termelésünk egyharmadát a rönkválasztékok teszik ki. Legnagyobb mennyiségben a bükköt termelünk, amelynél problémát okozhat a repedés és a fülledés, ezért a gyors értékesítés nagyon fontos. A termeléseink zömét a vegetációs idõn kívül hajtjuk végre. Az értékesítés csatornái jól kialakítottak. A késelési rönk kizárólag exportra kerül. A tölgy hordódonga alapanyag nagy részét Szigetvárra adjuk el, a bükk lemezipari rönköt Letenyére viszszük, a bükk fûrészrönk nagy részét Heiligenkreuzba szállítjuk. A fûrészrönköt egyre több belföldi vevõ is keresi. Az osztrák bútorlap- és papírgyártók számára is jelentõs mennyiséget értékesítünk. Mindemellett a tûzifa-értékesítésünk is egyre számottevõbb. A belföldi vásárlók mellett olasz, osztrák partnereink is vannak. A zömében vágástéri hulladékból elõállított aprítékot elsõsorban osztrák erõmûvek viszik. Minden ellenkezõ híreszteléssel szemben, csak a korhadt, beteg, egyéb választéknak nem alkalmas faanyagot szállítjuk az erõmûvekbe. Az erdõgazdálkodás egyik jellemzõ mutatója a feltártság, ami a szilárd burkolatú utak jelenlétére utal. Erdészetünknél a 7,2 fm/ha alacsonynak számít, ám ezen javít még az iparvasút, ami több erdészetet és fafeldolgozót köt össze 109 km vasútpályával. A nagy véghasználati tömbjeink feltártsága így kielégítõnek mondható. Harasztiban hamarosan elkészül öt kilométer hosszúságban egy új feltáróút, amit nagyon várunk. Erdészetünk nettó 21.500 hektáron folytat vadgazdálkodást. Jelentõs mennyiségû vadföldet (60 ha szántó, 350 ha rét, kaszáló) mûvelünk. Vadlelövési tervünk 777 szarvas, 815 vaddisznó és 510 õz lelövésérõl rendelkezik. Tavaly szarvasból csak a jelenlegi tervszám fele volt elejthetõ. Háromszáz darab élõ vaddisznó befogásáról is rendelkeznek a tervek, ezeket a társerdészetek vaddisznós kertjeibe szállítjuk. Fenntartunk egy százhektáros dámvadkertet is, kétszáz darabos törzsállománnyal. Közülük mintegy negyven lapátost lövünk le idén. Gyenge adottságú õzállományunkban minõségjavító etetési kísérleteket folytatunk 18 éve, és ma már mérhetõ eredményekrõl számolhatunk be. Vadászvendégeinket két felújított vadászházunkban, Márkiban és Szentpéterföldén ideális körülmények között tudjuk fogadni. Utóbbi helyen, egy régi irodahelyiségbõl kialakított vendégház négy kétágyas szobájában is megoldott a vendégfogadás. Az eladható szarvasmennyiséget, és a vaddisznóhajtások zömét 650 vendégéjszaka beiktatásával, elõnyös szerzõdésekkel értékesítettük. Házanként 400 450 vendégéjszakára számítunk. A fûtéskorszerûsítés megtörténtét követõen mindkét helyen a pellettüzelésû kazánra kívánunk áttérni. Bucsután pályázati segítséggel egy erdészeti szolgálati lakást kutatóházzá alakítottunk, ahol a 36 helyrõl származó bükk fajtakísérletének eredményeit vizsgálhatják az érdeklõdõ erdõmérnök hallgatók. Kiváló adottságokkal rendelkezünk Illés György, a Letenyei Erdészet igazgatója tevékenységükrõl A Letenyei Erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, a Göcseji-dombság és a Kerka Mura-sík erdészeti tájrészletekben gazdálkodik. Az erdészet területe 8.609 hektár, a kezelt állami erdõk élõfakészlete 3 millió m 3. Az erdészet gazdálkodásában meghatározó faállománytípus a bükkös, mely a terület 46%-át borítja. Viszonylag magas a tölgyesek aránya 28%, a fenyveseké 11%, a gyertyáné 9%, az egyéb lombos fáké 6%. A kedvezõ fafaj- és korosztályviszonyok hosszú távon biztosítják a tartamos erdõgazdálkodást. Érdekesen alakul a faállományok korosztály-összetétele, a száz esztendõnél idõsebb erdõállományok aránya 16 százalék. A hektáronkénti élõfakészlet 380 m 3, ami országos viszonylatban is remeknek mondható. A tavalyi árbevétel: 1 milliárd 76 millió, a termelési érték: 1 milliárd 284 millió, a központi rezsi nélküli eredmény 333 millió forint volt. A tavalyi év elejétõl Illés Györgyöt nevezték ki erdészetigazgatóvá, aki a korábbi szakmai színvonal és az eredményesség megtartását sikerként könyveli el. Rajtam, mint erdészetigazgatón, kívül foglalkoztatunk 3 erdõmérnököt, 3 adminisztratív dolgozót, 13 kerületvezetõ, 1 szállításirányító és 3 beosztott erdészt, valamint 2 kerületvezetõ vadászt. A fizikai dolgozók létszáma 20 fõ, idén még 6 közmunkás is a segítségünkre lesz. A fakitermelést és a szállítást teljes egészében vállalkozókra bíztuk. A technikai eszközállományunk színvonala is jónak mondható. Rendelkezünk három csörlõs traktorral és két forwarderrel, amelyeket bérbe adunk vállalkozóinknak. A szállítási munkákat segítik a szintén bérbe adott, önrakodós VOLVO és RÁBA teherautóink, utóbbit idén tervezzük lecserélni. Az erdõket zömében felújítóvágásos technológiával kezeljük, az erdészet jelenlegi véghasználati lehetõsége évi 88 hektár, ebbõl mindössze 18 hektár a tarvágás. A pótlásokat is beleértve évente 30 40 hektárt erdõsítünk, és 60 70 hektár természetes újulat keletkezik. Évente átlagosan 200 250 hektár befejezett ápolást és 100 120 hektár tisztítást végzünk, 60 70 hektár közötti befejezett erdõsítést adunk át. A kedvezõ adottságoknak köszönhetõen az erdészet fakitermelési lehetõsége napjainkban 68.000 nettó m 3, amelyet minden évben próbálunk kihasználni. A 48.000 nettó m 3 véghasználat fafajaránya: 68% bükk, 20% tölgy, 4% gyertyán, 6% fenyõ és 1 1% az egyéb kemény, lombos, illetve egyéb lágy, lombos fa. A fakitermelési feladatok az utóbbi két üzemtervi ciklusban a korábbiakhoz képest jelentõsen megemelkedtek. A 2008-as csúcsév óta történt ugyan visszaesés, de mostanra a fapiac magára talált. Az árak kezdenek a kedvünk szerint alakulni. A kereslet folyamatosan megvolt, és idén különösen erõsnek számít a szlovén tûzifapiac. A furnérrönk a hazai piac mellett javarészben Ausztriába és Szlovéniába kerül. A dongarönköt Szigetvárra szállítjuk. A bükk fûrészrönk zöme Ausztriába, a tölgy fûrészrönk pedig inkább hazai felhasználókhoz kerül. A sarangolt tûzifáért leginkább osztrák és szlovén vevõk jönnek. A forgácsfát és rostfát javarészt Szombathelyre és Mohácsra szállítják, jelentõs a bükk rostfa exportja Lenzingbe. Az energiafát és az erdei aprítékot elsõsorban osztrák hõerõmûvek vásárolják meg. Az 1930-as évek végétõl az olajipar sok utat épített, és késõbb az erdészet is sok kilométer hosszban alakított ki utakat, amelyeken a területünkön található erdõtömbök könnyen megközelíthetõk. A feltáróútjaink hálózata, állaga és hossza alapján is a Zalaerdõ átlagánál jobbnak, kiterjedtebbnek tekinthetõ. Az utóbbi években készült el öt kilométer hosszban a Púpos-hídi út, és további feltáróút építésének tervét is dédelgetjük. A földutak karbantartására azért nekünk is sokat kell költeni. Speciális a helyzetünk, mert nem rendelkezünk központi rakodóval, hanem erdészkerületenként van egy kisebb rakodó, ahonnan a kerületvezetõ és a szállításirányító erdész irányításával történik az értékesítés. Vagonozásnál a szomszéd erdészet vasúti rakodóját használjuk. A szlovén vevõk az országhatár közelsége miatt bennünket hamarabb elérnek, de érdekes módon a horvátokkal közelség ide, közelség oda nem sikerült fapiaci kapcsolatokat kiépíteni. Bruttó 16 ezer hektáron végzünk vadgazdálkodással összefüggõ feladatokat. Az erdészet vadászterületén az adottságoknak leginkább megfelelõ módon nagyvadas gazdálkodást folytatunk. A vadászvendégek kényelmes elhelyezését szolgálja a budafai vadászház és a kistolmácsi kisegítõ vadászház. A felújított házakban egyszerre 17 vendéget tudunk fogadni. Az idei éves vadlelövési terv 159 szarvas, 130 õz, 362 vaddisznó elejtését tartalmazza. El kell végezni a társerdészetek részére 120 élõ vaddisznó befogását. A gímszarvasállomány nagyon jónak mondható, és a mindennapokat színesítik a hangulatos disznóhajtások. Vadföldbõl 85 hektárt, vadlegelõbõl 26 hektárt mûvelünk, törekedve a vadkárok mérséklésére. Az erdészet feladatát képezi a Budafai arborétum, a Vétyemi õsbükkös és a Kistolmácsi tó környékének gondozása. A 48 hektáros területet elfoglaló arborétum elsõ, zömében Észak-Amerikából származó faegyedeit 1959-tõl 1976-ig telepítették, és kiültettek 130 tûlevelû, valamint 90 lombos fajt, de találhatók itt azáleák és örökzöld rododendronok is. Az arborétumot 2004-ben hatalmas szúkár érte, és mintegy 10 hektárt le kellett termelni, de a pusztulást követõ újraerdõsítés jól sikerült, és továbbra is igen kedvelt a kirándulók körében. A 10 hektáros kistolmácsi horgásztó és az egyéb szabadidõs tevékenység számára kijelölt rész is a közjóléti célú területeinket gyarapítja. A víztározó nem csupán horgászatra, de nyaranta fürdésre is alkalmas. A horgászatból befolyt bevételt teljes egészében visszaforgatjuk a halak újbóli telepítésére. A halászati üzemterv szerint pontyot, süllõt, csukát, keszeget telepítünk a tóba.
2011. II. negyedév Megtartani az egyensúlyt Gróf András igazgató a Lenti Erdészetrõl A Lenti Erdészet erdõállományai az Alsó-Õrség, Göcseji-dombság, Kerka Mura-sík és az Alsó-Kemeneshát erdészeti tájrészletekben találhatók. A jelenlegi erdõképet az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején végrehajtott erdõsítésekkel alapozták meg. Az ország egyik legnagyobb, 15.484 hektár területen fekvõ, mintegy 5 millió köbméter élõfakészlettel rendelkezõ erdészetének bemutatására Gróf András erdészetigazgatót kértük. Fafajokban különösen gazdag területrõl van szó. Az erdõk sokszínûségét a Kerka menti kõriselegyes-kocsányos tölgyesek, a lombelegyes erdeifenyvesek, a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek és a bükkösök jellemzik. Az erdeifenyõ 41%-os elegyaránnyal fõ-, illetve elegyfafajként fordul elõ. A tölgyek 27%-ban, a bükk 11%-ban találhatók meg az erdõkben. Az elegyfajok közül található itt gyertyán, kõris, cser, akác, éger, vadkörte és vadcseresznye is. Az éves fakitermelés bruttó 122 ezer m 3, a mintegy 105 ezer m 3 nettó faanyag 6 ezer m 3 apríték alapanyagot is tartalmaz. A 62 ezer m 3 véghasználati termelés 54 százaléka természetes felújítóvágás, 46 százaléka tarvágás. A véghasználati terület: 84 hektár felújítóvágás, 73 hektár tarvágás, összesen 157 hektár. Az erdészet éves erdõmûvelési feladatai az alábbi számokkal jellemezhetõk: 90 ha mesterséges elsõ kivitel, 25 ha pótlás, 900 ha befejezetlen ápolás, 120 ha befejezett ápolás, 250 ha tisztítás. Az idei évben várhatóan 100 ha mesterséges elsõ kivitelt fogunk végezni. Ebben benne vannak a múlt évben keletkezett károk (viharkár, hótörés) következtében létrejött vágásterületek is. Idén tavasszal több mint 50 hektáron végeztünk makkvetéssel elsõ kivitelt a múlt évi bõséges makktermésnek köszönhetõen. Folyamatos erdõfelújítási tartományunk 1200 ha, a kötelezettség alá vont terület kb. egyharmada természetes felújítóvágásban keletkezett. Jelen pillanatban mintegy 55 ha folyamatos erdõtelepítést kezelünk. Finanszírozás szerint normatív támogatásból létesült, MNV Zrt. ill. EMVA által támogatott erdõtelepítéseink vannak. Az erdészet 26.126 hektáros vadászterületet kezel, melyen két vadászház található, az Olgamajori és a Pusztaapáti, melyek nagyobb létszámú csoportok fogadására is alkalmasak és minden igényt kielégítenek. Két vaddisznóskert (Hernyéken és Méhesen), mintegy 500 hektáron az intenzív vadtartás céljait szolgálja. A 2011/12-es évre vonatkozó vadászati lelövési terv 470 szarvas, 400 õz, 1085 szabadterületi vaddisznó elejtését, befogását irányozza elõ. Mind az erdei, mind a mezõgazdasági vadkárok megelõzésére rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk. A kármegelõzést a földhasználókkal közösen végezzük. A vadkárral fokozottan érintett erdei és mezõgazdasági területeken az intenzív vadászati tevékenység folytatása feltétlenül indokolt. Két lõteret is mûködtetünk. Az egyik országos versenyek lebonyolítására is alkalmas, a másik a vadászvendégek és a szakszemélyzet gyakorló lõtere. Az erdészetnél fafeldolgozás is folyik. Ebben az esztendõben mintegy 14.000 m 3 tölgy, bükk és 500 m 3 akác faanyagot dolgoz fel a lenti fûrészüzem. Az alapanyagellátást saját és társerdészeti beszállítással biztosítjuk. Két éve került átadásra pelletüzemünk. A lenti üzemben idén tervezett 2.700 tonna fapellet kiváló minõségû és magas fûtõértékû. A pelletgyártás alapanyagát a fûrészüzemben évente képzõdõ mintegy 2.000 tonna, valamint a környékbeli fûrészüzemektõl felvásárolt, hasonló mennyiségû fûrészpor adja. A korszerû fûtéstechnikai megoldást jelentõ pelletgyártás nagy elõnye, hogy a fûrészüzemben ily módon hasznosítatlan hulladék nem képzõdik, hiszen a fûrészeléskor keletkezõ darabos hulladékot a fûrészüzem technológiai hõigényének kielégítésére használjuk fel. Az erdészet szerkezetének fõbb elemei a központi iroda, a fûrészüzem, 19 erdészkerület, két MÁV-rakodó, két vadászház és hat vadászkerület. Az erdészet személyi állományát 115 fõ munkavállaló képezi. Ebbõl 53-an a fûrészüzemben dolgoznak, a többiek az erdészeti ágazatban tevékenykednek. Idén 25 fõ közmunkást tudunk foglalkoztatni, akik elsõsorban vágástakarítást, erdõsítést, nyiladéktisztítást, kerítés- és villanypásztor-ellenõrzést és karbantartást végeznek. Feladatuk továbbá az útkarbantartás és minden olyan munka, amelyet eddig anyagi okokból, ill. kapacitáshiány miatt nem tudtunk elvégezni. A fakitermelési, erdõmûvelési és szállítási feladatokat közel száz százalékban vállalkozók látják el. Az éves fakitermelés nagy hányadát öt hónap alatt: november elejétõl március végéig kell teljesíteni, a vegetációs idõn kívül. Ehhez nagy teljesítményû, korszerû gépekre (szállítószerelvények, forwarderek) van szükség. Az erdészet feltártságának alappillérét a 46 km idõjárásbiztos feltáróút és az iparvasút jelenti, amely mintegy 6 ezer köbméter faanyagot szállít évente. A sajátságos talajviszonyok miatt a földútkarbantartás folytonosságát nehéz biztosítani. A Natura 2000 program védettségi körébe vont terület 4.900 hektár és további 1.153 hektár minõsül védett területnek. Az erdészet 717 ha erdõt szálaló üzemmódban kezel. Ennek egyik tömbje a szentgyörgyvölgyi szálalóerdõ, amely az Õrségi Nemzeti Park részét képezi, és a régi paraszti szálalógazdálkodás emlékét õrzi. A szálalógazdálkodás ilyen nagyságrendben különleges feladatot jelent az erdészetnek. A szálaló szerkezetû erdõben, egy idõben a legkisebb csemetétõl a legöregebb fáig minden megtalálható, egy idõben, egyazon helyen kell véghasználatot, nevelõvágást és erdõfelújítást végezni. A közjóléti feladatokat szolgáló objektumok körébe tartozik a szentgyörgyvölgyi természetvédelmi területen a Töllõs-tanösvény kiindulópontja mellett kialakított Palotai-pihenõhely, illetve Lenti város határában található, a 21 hektáron elhelyezkedõ, Pro Silva-elvek szerint kezelt parkerdõ. Utóbbit a természetes folyamatokra épülõ erdõgazdálkodás részeként úgy kezeljük, hogy az erdõ tartamosan és gazdaságosan tölthesse be ökológiai, szociális és gazdasági szerepét. Jó a kapcsolatunk a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal. A felmerülõ problémákat egymás érdekeinek figyelembevételével igyekszünk mielõbb megoldani. Fontos feladatunk az eredményes gazdálkodás és a természetvédelem egyensúlyának folyamatos fenntartása. Ez csak a lehetõ legmagasabb szintû technikai feltételrendszer biztosításával lehetséges. A megye egyharmadán kezelünk erdõket Eredményeikrõl Nagy László zalaegerszegi erdészigazgató A Zalaegerszegi Erdészet közel 11 ezer hektár állami tulajdonú erdõterületen, a Göcseji-dombság, a Kelet-zalai löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik. A heterogén adottságú erdõterületre rendkívül változatos fafajösszetétel és területi szétszórtság jellemzõ. Az erdészet által kezelt erdõk Zala megye területének egyharmadán találhatók, észak déli irányban Zalavégtõl Söjtörig, kelet nyugati irányban Zalaapátitól Bödéig kisebb-nagyobb erdõtömbökben folyik az erdõgazdálkodás. A két legtávolabbi kerület (Türje keleti rész, illetve Zalatárnok) egymástól való távolsága eléri a 70 kilométert. A Zalaerdõ erdészetei közül a legnagyobb területi szétaprózottság itt jellemzõ, és adottságait tekintve a legkedvezõtlenebbek közé sorolható a 16 hagyományos kerületre tagozódó egység. Rendelkeznek két MÁV-rakodóval, ahol az értékesítés zömét bonyolítják le, van két csemetekert és 8.600 hektáros vadászterület, ahol két kerületvezetõ vadász lát el szolgálatot. Nagy László, a Zalaerdõ Zrt. zalaegerszegi erdészetigazgatója elsõként a szervezeti felépítés részleteit taglalta: Rajtam kívül az erdõmûvelés, fahasználat, értékesítés és vadászat feladatait négy mûszaki vezetõ látja el. Adminisztratív munkaterületen négy fõt foglalkoztatunk, ebbõl két fõt részmunkaidõben. A fizikai dolgozók száma viszonylag kicsi: 14 fõ. Az erdõmûvelés, fakitermelés és a szállítás feladatait teljes egészében a velünk szerzõdött vállalkozók végzik el. A mintegy 30 vállalkozó zömével régi, stabil munkakapcsolat köt össze bennünket. Idén a tavalyinál néggyel több, összesen 16 közmunkást is foglalkoztatni tudunk. Akadnak közöttük újak, de nagyobbrészt olyanokra számítunk, akik az elmúlt esztendõkben már bizonyítottak. Nálunk a legnagyobb erdõtömbök: Bak, Pölöske, Zalagerszeg, Nagykapornak, Zalacsány Almásháza Ligetfalva, Türje, Gõsfa, Egervár települések környezetében találhatók. Az erdészet fafajösszetétele: kocsányos és kocsánytalan tölgy 27%, bükk 18%, akác 17%, cser 14%, fenyõ 10%, gyertyán 8%, egyéb kemény lomb 3%, egyéb lágy lomb 3%. A leromlott szerkezetû faállományok átalakítása folyamatos, de több helyen a gyengébb termõhelyi adottságok, a kedvezõtlen terepviszonyok nehézséget jelentenek. A természetes felújítás bevett gyakorlat az erdõrészleteink megújításánál, csak azokon végzünk mesterséges felújítást, ahol egy-egy erdõrészlet átalakításra kerül. Éves átlagban mintegy 35 hektárt alakítunk át. (Cseres 20 ha, lucfenyõ 6 ha, egyéb kemény lomb 6 ha, akác 3 ha). Erdészetünknek elég komoly feladatot jelent ennek a munkának az elvégzése. Évente átlagosan mintegy 1000 hektár folyamatban lévõ erdõfelújítás ápolásáról, védelmérõl kell gondoskodni. Befejezett erdõsítések ápolását közel 180 hektár, tisztítást 120 hektár területen kell végrehajtani. Az erdészet által mûködtetett kettõ kisebb csemetekert a saját szükségleten felül társerdészetek számára is biztosít tölgycsemetét. Az idei évben a fakitermelési feladat 60 ezer köbméter a már beadott póttervekkel együtt. Ez közel ötezer köbméterrel kevesebb, mint a tavalyi év teljesítése. A tarvágásokon és a felújítóvágásokon kívül, évente 200 hektár törzskiválasztó gyérítést és 226 hektár növedékfokozó gyérítést hajtunk végre. A letermelt mennyiséget folyamatosan értékesítjük, aminek 75%-a belföldi, 25%-a exportpiacra kerül. Árbevételi tervünk 859 millió forint. Az értékesítés jelentõs része a két MÁV-rakodón, vasúti 5 szállítással történik, de a türjei, zalacsányi, csácsi, baki, gellénházi, alsóerdei közbensõ rakodónkról egyre nagyobb tételek futnak ki kamionokkal is. Az erdészet 8.600 hektár területen folytat vadgazdálkodást. A kikapcsolódásra vágyó vadászok részére rendelkezésre áll az egy évtizede felújított 12 személyes vadászház, amely a festõien szép Sohollári-völgyben fekszik. Örvendetes tényként éljük meg, hogy az utóbbi idõszakban a belföldi vadászok számának emelkedését tapasztaljuk. Nem kerülnek el bennünket a vadászsikerek sem. Megyénkben a legnagyobb agancstömegû aranyérmes gímszarvasbikát tavaly nálunk sikerült elejteni. Az éves lelövési terv gímszarvasból 190, õzbõl 180, vaddisznóból 460 darab. Az erdészet által kezelt erdõterületekbõl 442 hektár közjóléti rendeltetésû. Zalaegerszeg keleti bejáratánál, a 76-os út mellett terül el a 83 hektáros, Csácsbozsoki arborétum és sétaerdõ, aminek fele: egy 42 hektáros magterület vadkár ellen kerítéssel védett. A 2009-es évben egy tanösvénnyel is gazdagodott a terület. A megyeszékhely délnyugati lakótelepének tõszomszédságában található a 228 hektáros, tradicionális kirándulóhely: Alsóerdõ. A parkerdõ nevezetessége a májusban pompázó Azáleásvölgy, ahol a legrégebbi virágzó bokrok már négy évtizedesek. A Zala megye hét csodája mozgalom tavalyi záróünnepségén, a most biztonsági õrökkel is felügyelt Azáleás-völgyet gyõztesként hirdették ki. Cserjepótlásként az elmúlt évben itt 230 új tövet ültettünk ki. Említésre méltó a Nagykapornak határában kijelölt Remetekert erdõrezervátum, mely Zala megye egyik legkiválóbb kocsánytalan tölgyes-bükkös-gyertyános elegyes erdõállománya, egyúttal számos ritka növényfaj termõhelye is. Az erdõrezervátum összes területe 156,9 hektár. A zalacsányi tó fölött 3,1 km hosszban kanyarog a tavaly átadott Körtvélyesi-tanösvény. Évrõl évre óriási energiát fektetünk a vadkárok megelõzésébe, kerítések, villanypásztorok telepítésével és vadriasztással. Idén félelem van bennem, mert egyrészt a kukorica ára az egekbe szökött, másrészt a területünkön jóval több kukoricát vetettek. A vadkárra betervezett 8 milliós keretet biztos elköltjük. Nagyon büszkék vagyunk a KTT természetes felújításainkra, melyek volumenüket tekintve is jelentõsnek mondhatók. A nagykapornaki tömbben már a korábbi idõszakban is hagyománya volt a kocsánytalan tölgy természetes felújításának. Van itt egy 12 hektáros, 50 éves erdõrészletünk természetes felújításból. Négy évvel ezelõtt adtunk át ugyanitt egy húszhektáros, természetes felújítással létrehozott területet. Erdészetünknél, 2006-ban jelentõs mennyiségû tölgymakktermés volt, ennek felhasználásával 39 hektáron fokozatos felújítóvágás valósult meg Gõsfa, Nagykapornak és Zalaegerszeg településhatárokban. Az õshonos fafajú, állékony, nagy csemetedarabszámú felújítás szépen sikerült. Mintegy 102 hektárt szálaló vágással kezelünk Nagykapornak és Ligetfalva mellett, illetve a zalacsányi tó fölötti részen. E módszert szeretnénk kiterjeszteni a kalamászosi, padári és alsóerdei erdõk bizonyos részeire. Itt célunk a folyamatos erdõborítás biztosítása. Elég jónak mondható a feltártságunk, a hat feltáróutunk hossza eléri a 34 kilométert. A Natura 2000 programba vont területek a csácsi tömbben és Nagykapornak mellett vannak.
6 2011. II. negyedév Jobb erdõt adjunk a jövõnek! Értékel Hopp Tamás bánokszentgyörgyi erdészetigazgató (Folytatás a 4. oldalról) A vadkárok csökkentésében érdemi elõrelépést nemigen tudtunk elérni, de ez betudható a magas terményáraknak is. A mázsában, tonnában meghatározható mezõgazdasági vadkár nem változik lényegesen, csak a forintosított vetület nõtt. Háromszáz kilométer villanypásztort üzemeltetünk a megelõzés céljával. A Szuloki-völgyben van egy forrás, és egy kis tó környezetében található egy közjóléti rendeltetésû kirándulóerdõnk. A másik a 17 hektáros szentpéterföldei halban gazdag horgásztó, amelynek közkedveltsége fokozódik. (Folytatás a 3. oldalról.) Elvégzi a helyi adók, az adóbevallás, az adófizetés és -visszaigénylés határidõre való lebonyolítását. A befizetési kötelezettségeknek határidõre eleget tesz. Mûködteti a központi pénztárat, biztosítja az erdészeti pénztárak készpénzzel való ellátását. Figyelemmel kíséri a bankszámlák egyenlegét, a szükséges hitelek felvételét elõkészíti, a likviditás biztosításán felüli szabad pénzeszközöket leköti a legkedvezõbb kamatfeltételek mellett. SZÁMVITELI OSZTÁLY Feladata elsõsorban a számviteli törvény érvényesítése, a bizonylati rend és az okmányfegyelem szabályainak betartása. Ennek keretében rögzíti a gazdasági eseményeket, vezeti a vagyonnyilvántartást, szervezi a leltározást. Elkészíti a havi önelszámolásokat, és adatokat szolgáltat az éves beszámoló elkészítéséhez. Gyors, pontos adatszolgáltatással, folyamatos információkkal segíti a társaság vezetését a gazdasági döntések meghozatalában. INFORMATIKAI ÉS KONTROLLINGOSZTÁLY Feladata a tervezési irányelvek alapján a stratégiai és üzletiterv-javaslat összeállítása. Felülvizsgálja és összehangolja az erdészeti terveket, (Folytatás az 5. oldalról.) Korlátozást és többletköltséget okoz a programnak való megfelelés, a kijelölt erdõfoltok különleges kezelése, de a túlszabályozottságnak igyekszünk megfelelni. Tavaly a falopás összességében mintegy 2 millió forint nagyságrendben fordult elõ, és emellett mintegy félmilliós volt az egyéb kár (vadvédelmi kerítéselemek, akkumulátorok és vízgyûjtõ tetõk eltulajdonítása). A megélhetési elemzi az erdészetek és az egyes ágazatok gazdasági tevékenységét, havonta értékeli a tervek teljesítését, errõl folyamatosan információkat szolgáltat a társaság vezetésének. Év közben rendszeresen gazdasági adatokat szolgáltat a tulajdonos részére, és minden évben elkészíti a társaság üzleti jelentését. Az informatika területén kiemelt figyelmet fordít az információs rendszer zavartalan, összehangolt mûködtetésére, ügyviteli és szakmai szoftverek kidolgozására, továbbfejlesztésére, s azok alkalmazására. A rendszergazdai feladatokat is az osztály végzi. A zavartalan munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközpark beszerzése, üzembeállítása, karbantartása, valamint a teljes informatikai belsõ hálózat mûködtetése is az osztály feladatát gyarapítja. Fontos felelõsségük továbbá az ügyviteli és szakmai adatok biztonságos tárolásának és elérhetõségének biztosítása. IGAZGATÁSI ÉS SZEMÉLYÜGYI OSZTÁLY A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdõk egy részét. Jelentõs mennyiségû 30 35 ezer m 3 faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV-vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja idõjárástól függetlenül a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 km hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. A kisvasút menetrendszerûen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettõl eltérõ idõpontokban is biztosítunk különvonatot. Évente 20 25 ezer természetkedvelõ turista vált jegyet a szerelvényekre. Lentiben az Erdei Kisvasút végállomásán megtekinthetõ a GÖCSEJ KINCSEI, AZ ERDÕ ÉS A FA címû erdészeti, fûrészipari és vasúttörténeti kiállítás. Csömödérben a vasútüzem központjában az irodaház egy részébõl 46 fõt befogadó turistaszállót alakított ki az erdõgazdaság. Megnyitásához már csak a szükséges engedélyek megérkezésére várunk. Mindenkori célunk, hogy jobb erdõt adjunk a jövõnek, mint amilyet elõdeinktõl kaptunk. A megye egyharmadán kezelünk erdõket Eredményeikrõl Nagy László zalaegerszegi erdészigazgató bûnözést megjelenítõ tûzifalopás eddig viszonylag kis számban fordult elõ. Most is inkább az exportra kiterített egerszegi tölgyrönk és a gellénházi cser m 3 -es tûzifa lopása aggaszt. A biztonsági õrök alkalmazását is Biztosítja a cég jogi képviseletét. Jogi tanácsokkal segíti a cégvezetést, az egységek vezetõit. Kiemelt feladata a társaság szabályozottságának biztosítása, az iratkezelés szabályainak betartatása. Feladata még a biztosítások elõkészítése, ügyintézése is. Irányítja a segédhivatali munkát, különös tekintettel az ügyiratkezelésre, az irattározásra, iratselejtezésre. Feladata a személyi ügyek döntésre való elõkészítése, a részvénytársaság igényének megfelelõ szakemberek biztosítása, a munkaügyi feladatok, munkaszerzõdések elkészítése. Fontos feladata a szakmai képzések, továbbképzések szervezése, a tanulmányutakkal, külföldi szolgálati utakkal kapcsolatos ügyek intézése. Hatáskörébe tartozik a PRtevékenység, reklámfeladatok és a sajtókapcsolat, valamint az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás is. Hozzájuk tartozik a bérgazdálkodás, a statisztika és az egyéb jogi természetû ügyek intézése. ELLENÕRZÉSI OSZTÁLY Feladata a vállalat független belsõ ellenõrzése, a részvénytársaságra vonatkozó törvények, rendeletek, belsõ utasítások elõírásainak számonkérése. A belsõ ellenõrzés tevékenységét a részvénytársaság felügyelõbizottságának szakmai irányításával végzi, a felügyelõbizottság jóváhagyásával összeállított éves és havi munkaterv alapján. Az ellenõrzési tevékenység kiterjed valamennyi erdészet, üzem és a központ osztályainak munkájára. FELÜGYELÕBIZOTTSÁG azért kellett bevetni, hogy legalább elszállításig ne kerüljön illetéktelenek kezébe a több száz köbméternyi faanyag. Már a speciális kulccsal záródó sorompó és lánccal való lelakatolás sem jelent akadályt azon szervezett bûnelkövetõi csoportoknak, akik nem csupán jó erõvágókkal, de bizonyosan jó helyismerettel is rendelkeznek. 2011-ben a mai napig már nagyobb kár érte az erdészetet, mint tavaly egész évben. Erdõk a jövõ nemzedékének is A Zalaerdõ Zrt. nagykanizsai központja Kiváló adottságokkal rendelkezünk Illés György, a Letenyei Erdészet igazgatója tevékenységükrõl Alapvetõ feladata a részvénytársaság törvényes mûködésének folyamatos felügyelete, az ellenõrzési osztály munkájának irányítása a vezérigazgatóval egyeztetett módon. Munkájáról az alapítónak évente jelentést kell készítenie. A részvénytársaság terveit és éves gazdálkodását véleményezi. (Folytatás a 4. oldalról.) Büszkeségünk a Vétyemi õsbükkös, amelyet egykori gazdasági erdõben a gazdálkodási tevékenység felhagyásával alakítottak ki elõdeink. A vidék 11 településének erdeibõl összesen 3.530 hektárt vontak be a Natura 2000-es programba. Itt elsõsorban idõbeni korlátozásokkal kell szembenéznünk a fakitermelések során, amelyeket maximálisan betartunk. Figyelünk a talajkímélõ technológiák hatóság által igényelt alkalmazására, és a gyérítést is rendre a vegetációs idõn kívül végezzük a naturás területeken. Néhány erdõrészletben rengeteg tõzike található, és akad hely, ahol a hóvirágot ha nem lenne országosan védett akár kaszálni is lehetne. A bükkösökben gyakori virág az egyedi szépségében pompázó erdei ciklámen. A tornyiszentmiklósi Mura-erdõn rendszeresen fészkel a rétisas. A falopás, bár minden évben elõfordul, szerencsére eddig nem volt számottevõ a területünkön. A feltáróútjaink majd mindegyike sorompóval ellátott, de a lakosság gazdasági helyzetének további romlása esetén a jelenleginél erõsebben fel kell készülni az állami vagyon védelmére. Berda József: (Folytatás a 3. oldalról.) A vadászélményekre vágyók részére rendelkezésre áll Obornakon egy korszerû, tavaly konyhafelújításon átesett, 12 személyes vadászház, ahol a felújítás hamarosan fûtéskorszerûsítéssel folytatódik. Két kerületvezetõ vadászt foglalkoztatunk. A vendégvadászok száma az elmúlt években sajnos csökkent. Az erdészet éves egymilliárdos árbevételi tervében a vadászat rubrikába 33,8 millió forint került. A vaddisznós kertünk feltöltését javarészt a környezõ erdészetek szolgáltatják. A saját, évi 3 millióra tervezett vadkárunk csökkentésére a vadászterületünkbõl fõleg mezõgazdasági földterületeket földtulajdonosi vadászat céljára adtuk át. Ez viszont azzal jár, hogy intenzívebb vadföldmûvelést folytassunk. Annyi vadföldet kell megmûvelni, hogy a vadat a területen tartsuk, és az idényben hozzuk az eredményeket. Az egészséges arányok megtalálása a célunk, a szükséges és elégséges befektetéssel megfelelõ eredményt szeretnénk a vadászati ágazatban is. Két parkerdõt tartunk fenn, egyik a A jelenlegi erdõtervünk lejárta után, a társadalmi elvárásokat ismerve, feltehetõleg még több természetes felújítást írnak elõ számunkra, és az is bizonyosnak látszik, hogy a folyamatos erdõborítás is a jelenleginél nagyobb hangsúllyal kerül elõtérbe. 2009-ben mintegy 80 hektáron áttértünk az átalakító üzemmód szerinti erdõkezelésre. Az elmúlt aszályos évek megmutatták, hogy erdészetünk termõhelyein nincs keresnivalója a lucfenyõnek, ezért idõvel inkább az õshonos tölgyekre szeretnénk cserélni a meglévõ károsított lucosainkat. Ének az erdõrõl Millió üstökû erdõrengeteg, te vagy az én igazi hajlékom csupán! Benned bolyonganék-aludnék s ébrednék mindig, télen és nyáron egyaránt, csak bírná a test, a szegény, a változó idõt. Óh, ha Isten oly csodát mívelt volna, hogy nem kéne soha többé négy fal közé kényszerült hajlékban laknom! Ma nem ember, hanem boldog állat volnék, ki õzekkel, szarvasokkal s énekes madarakkal barátkozna csak. Velük aludnék, velük kelnék a nagy, millió üstökû rengetegben s végül oly boldogan halnék meg ottan, mint õsszel a fák milliószámra lehulló levele, mely mind új fogantatásnak ad takarót, hogy ne legyen soha megállás az isteni derû szüntelen dícséretében. Az erdõgazdálkodás teljes palettája Beszélgetés Nemes Zoltán nagykanizsai erdészetigazgatóval nagykanizsai Csónakázó-tó melletti erdõ, másik a Zalamerenye község határában található zalakarosi parkerdõ. E helyeken, a két várossal együttmûködésben, az idegenforgalom igényeit is próbáljuk kielégíteni. Gondot okoz, hogy ezen erdõk felújítása lassan elodázhatatlanná lesz, sok a száraz fa, amelyek akár életveszélyessé is válhatnak. A következõ erdõtervi idõszakban már mindkét parkerdõben az üdülési-lakossági igényeket is mindinkább kiszolgáló, átalakító üzemmód lesz jellemzõ. A jövõben a piacra figyelve mind a fakitermelésben, mind az erdõfeltárásban szeretnénk elõre lépni. A Zalaerdõ Zrt. dolgozóinak lapja l Szerkesztõbizottság: dr. Baráth László, Bodor György, Hopp Tamás, Horváth Ferenc (ny. term. igazgató), Tihanyi Gyula. l Felelõs szerkesztõ: Nemes Norbert l Kiadja: ZALA-LAP Könyvés Lapkiadói Kft. l Felelõs kiadó: Lukácsffy Dénes ügyvezetõ l Nyomtatás: Gura Nyomda Bt. l Felelõs vezetõ: Gura Béla