www.husk-cbc.eu www.hungary-slovakia-cbc.eu Vállalkozás indítása Magyarországon
Vállalkozás indítása Magyarországon kézikönyv A kiadvány a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 által fi nanszírozott Magyar-szlovák KKV-k együttműködését támogatása projekt keretében jelenik meg. A projektet az Európai Unió fi nanszírozza. National Agency for Development of Small and Medium Enterprises Puskás Tivadar Közalapítvány ITD Hungary Zrt. Miletičova 23 Munkácsy M. u. 16 Andrássy út.12 821 09 Bratislava 1063 Budapest 1061 Budapest Tel.: +421 2 502 44 521 Tel.: +36 1 301 2030 Tel.: +36 1 472 8127 agency@nadsme.sk eu@neti.eu een@itd.hu www.sme-husk.eu
Kiadó: Vállalkozás indítása Magyarországon Szabadon felhasználtható a forrás megjelölésével. Helyesírásilag és nyelvtanilag ellenőrizve. ISBN 978-963-88712-0-6 Puskás Tivadar Közalapítvány, ITD Hungary, Budapest, 2009
Tartalomjegyzék 1. Vállalkozás Magyarországon... 5 1.1 Üzleti környezet... 5 1.2 Határmenti együttműködés... 6 2. Hogyan indítsunk vállalkozást Magyarországon?... 8 2.1 Társasvállalkozások... 8 2.2 Egyéni vállalkozás... 13 2.3 Egyéb vállalkozási formák... 16 2.4 Devizakülföldiek csatlakozása a magyar vállalkozási formákba... 17 2.5 Egyablakos ügyintézés... 18 2.6 Cégnyilvántartás... 18 2.7 Cégbejegyzés... 19 2.8 Cégalapítás díjai... 21 2.9 Vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok... 21 2.10 Foglalkoztatás... 22 3. A befektetési környezet... 24 3.1 Nemzeti Regionális Támogatások... 30 3.2 A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.)... 35 3.3 Innovációs és üzleti inkubáció Magyarországon... 39 4. A vállalkozók által fizetendő adók és a társadalombiztosítás... 44 4.1 Adóreformok... 44 4.2 A társadalombiztosítás és egészségbiztosítás... 45 4.3 Társaságiadó-kedvezmények... 48 4.4 Áttekintés a 2010-ben esedékes adóváltozásokról... 50 5. Közbeszerzés... 54 6. Az üzleti vállalkozások támogatott finanszírozási forrásai... 63 7. Export... 68 7.1 A Magyar külkereskedelem... 68 7.2 A kormány exportbarát politikája... 71 Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 3
8. Szellemi tulajdon védelme... 74 8.1 Találmány... 74 8.2 Használati minta... 75 8.3 Formatervezési minta... 77 8.4 Félvezető termékek topográfi ája... 78 8.5 Védjegy... 80 8.6 Származási és földrajzi árujelző... 82 4 Vállalkozás indítása Magyarországon
1. Vállalkozás indítása Magyarországon 1.1 Üzleti környezet Az Európai Bizottság kiemelt fi gyelmet fordított a kkv-stratégiájának felülvizsgálatára, minek alapján a Bizottság elfogadta Európai kisvállalati intézkedéscsomagját (Small Business Act SBA), valamint javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság és a tagállamok által meghozandó szakpolitikai intézkedésekre. Az intézkedéscsomag célja, hogy a KKV-k az uniós és nemzeti szintű politikai döntéshozatali folyamat központi szereplőivé váljanak. A közösségi gazdaságélénkítési terv az Unió legkisebb vállalatainál is előirányozta az adminisztratív terhek csökkentését. E területen Magyarországon is jelentős kezdeményezések indultak el 2008-ban. A kormány célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. E feladat végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló Korm. határozat [1058/2008 (IX. 9.)], amelynek célja a megelőző 2 év eddigi kormányzati kezdeményezéseinek (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefogása, megvalósításuk felgyorsítása, az állami erőforrások és intézkedések hatékonyabb összpontosítása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. 2008-ban jelentős változások léptek hatályba a cégeljárásban. Az egyik legfontosabb változás az ún. egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határidejének két munkanapról egy munkaórára való csökkentése, a másik az elektronikus cégeljárás kizárólagossá válása, amely önmagában is gyorsítja a cégalapításokat (változásbejegyzéseket), valamint a tevékenységek bejelentésének többször változott szabályainak korrekciójára is sor került. A vállalkozók adminisztrációs terheit is jelentősen csökkentik az engedélyezési és hatósági eljárásokban bevezetett változások, valamint az építési szabályozás korszerűsítése. Az eljárások egyszerűsítése terén előrelépést Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 5
jelent a 2008 végén módosult közigazgatási eljárásról szóló törvény. Az ügyintézés tekintetében a módosítás munkanap alapú határidőket szab meg, a 22 munkanap évről-évre 20 munkanapra csökken és ebben az ügyfél tájékoztatása is benne szerepel. Jelenleg folyik a hozzá kapcsolódó több száz jogszabály változtatása. Áttekintésre került és mintegy 25%-kal csökkent az összes szakhatósági engedélyezésre vonatkozó szabály, hogy a hatóságok ne egymásra várva késleltessék az eljárásokat. Folyik az állami nyilvántartások felülvizsgálata, hogy az állam ne kérjen az ügyféltől olyan információt, amellyel egyébként rendelkezik. Az adózáshoz és a közterhekhez kapcsolódó adminisztratív terhek felülvizsgálata következtében a 2009-re elfogadott adó- és járuléktörvény módosítások elsősorban az egyszerűsítés és gazdaságfehérítés területére koncentráltak. Az adórendszer egyszerűsödik, ami a vállalkozásokat érintő adóés adminisztrációs terhek csökkentését célzó elemet is tartalmaznak, így 2009-től egyszerűsített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkt-k, valamint öt helyett csak kétféle járulékalap kerül alkalmazásra. 1.2 Határmenti együttműködés A magyar határmenti területek felzárkózása céljából az elmúlt évtizedben az Európai Bizottság (EB) külön fejlesztési alapot hozott létre. A magyar határtérség szereplői földrajzi elhelyezkedésüknél fogva a 2007-2013-as időszakban az előző program mentén a következő programokban vehetnek részt: 1. Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program 2. Magyarország-Románia (HU-RO) ETE Program 3. Ausztria-Magyarország (AT-HU) ETE Program 4. Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna (HU-RO-SK-UA) ENPI Program 5. Dél-kelet-európai transznacionális ETE program 6. Közép-európai transznacionális ETE program 7. Interregionális ETE program 8. INTERACT 2007-2013 6 Vállalkozás indítása Magyarországon
A potenciális pályázók köréhez tartoznak a helyi és megyei önkormányzatok és azok intézményei, non-profi t szervezetek, fejlesztési ügynökségek, kamarák, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok. A program fi nanszírozását 85%- ban közösségi hozzájárulás biztosítja, és mindössze 15%-ot kell a pályázónak előteremtenie. Az elmúlt évtizedben Szlovákiában és Magyarországon is intenzív gazdasági növekedés volt tapasztalható. Azonban egyes határmenti megyék a határ mindkét oldalán az országos átlagoknál alacsonyabb GDP adatokkal rendelkeznek. Kiemelten kezelendő ezért a határmenti gazdasági együttműködés. A határokon átnyúló munkaügyi együttműködés sikere a határmenti régiók kooperációján, a munkaadók és munkavállalók hatékony együttműködésén is múlik, közös hajóban evezünk. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 7
2. Hogyan indítsunk vállalkozást Magyarországon? 2.1 Társasvállalkozások Az Európai Unió az egyes társasági formákat nem szabályozza, így a tagországok hatáskörébe tartozik az, hogy milyen típusú gazdasági társaság létrehozását, cégbírósági bejegyzését engedélyezi. A közösségi szabályozás, mely alapvetően irányelvekkel történik, a társasági jog néhány területére terjedt csak ki. Az 1998-tól hatályos magyar társasági jog és cégjog rendelkezései az Európai Unió társasági jogi irányelveivel harmonizáltak, ezért Magyarországnak az Unióhoz történő csatlakozása után a társasági jogát nem kellett módosítani, megváltoztatni. Magyarországon léteznek jogi személyiséggel nem rendelkező, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. A gazdasági társaságok működhetnek nonprofi t formában is. Gazdasági társaságot természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak. Az alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok Közkereseti társaság (kkt.) - A kkt. tagjai a társasági szerződés megkötésével üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget korlátlan és egyetemleges felelősségvállalással. Betéti társaság (bt.) - A bt. esetében nem minden tagnak kell korlátlan felelősséget vállalnia, de kell legalább egy ilyen tag (beltag) és legalább egy másik tag (kültag), aki a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles csak. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Korlátolt felelősségű társaság (kft.) - A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni 8 Vállalkozás indítása Magyarországon
hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. Korlátolt felelősségű társaságot legalább ötszázezer forintos tőkével lehet alapítani. Részvénytársaság (rt.) - Az rt. tőkebefektető társaság, amely lehet zárt körűen (zrt.) és nyilvánosan (nyrt.) működő. Nyilvánosan működik az rt., ha részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra, míg zártkörűen akkor, ha részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. Részvénytársaságot legalább ötmillió forintos tőkével lehet alapítani. A gazdasági társaságok közös szabályai Természetes személy csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Nem lehet korlátlanul felelős tagja egy társaságnak kiskorú személy. A gazdasági társaságokra olyan korlátozás vonatkozik, hogy a közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Ez a tilalom szűk körű, mert a magyar jog lehetővé teszi, hogy más társaság egy gazdasági társaság alapítója vagy tagja legyen. Bizonyos gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek, pl. pénzintézet csak részvénytársaság formában működhet. Az így kiemelt alapítású szervezetek létrehozásához hatósági engedély is szükséges. További megkötést jelent az, hogy a társaság egyes tevékenységei (amelyeket a társasági szerződésben TEÁOR számmal tüntetünk fel) folytatásához vagy hatósági engedély, vagy meghatározott képesítés szükséges. A társaságalapítás általános kérdései, a cégalapítás feltételei A társaságalapítás első mozzanata a társasági szerződés megkötése, illetve egyszemélyes gazdasági társaság vagy zártkörű részvénytársaság alapítása esetén alapító okirattal történik. A valamennyi tag által aláírt társasági szerződést vagy közjegyző foglalja közokiratba, vagy ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi. Minden alapító okiratnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat: a gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, a gazdasági társaság tagjait, akik lehetnek természetes és jogi személyek, a társaság tevékenységi köreit, a társaság jegyzett tőkéjét, a tagok vagyoni hozzájárulását, a cégjegyzés módját, Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 9
a vezető tisztségviselő nevét és lakcímét, amennyiben a társaságot nem határozatlan időre alapítják, akkor a társaság időtartamát. Székhely: A cégalapítás feltételei között az egyik legfontosabb a megfelelő székhely biztosítása. A székhelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az a cég bejegyzett irodájaként működjön, ott a cég megtalálható legyen. A cégalapítás feltétele a székhellyel kapcsolatban, hogy annak használatára a cég jogosult legyen. Ezért szükséges, hogy az ingatlan jogosultjai (tulajdonos, haszonélvező, stb.) hozzájárulásukat adják a cég székhelykénti használathoz a cégalapítás alkalmával. Törzstőke: Valamennyi alapító tagnak vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni a társaság alapításakor, mely történhet pénzbeni hozzájárulással vagy nem pénzbeni hozzájárulással (apporttal). Lehetőség van arra, hogy az egyes tagok vegyesen, készpénzt és apportot szolgáltassanak. Azonban az egyes gazdasági társaságokra a törvény különböző kötelező arányokat határoz meg a készpénz és apportszolgáltatás tekintetében. A törzstőke minimuma kft. esetében 500.000,- Ft, bt. esetében nincs minimum meghatározva, akár 1.000,- Ft-os vagyoni hozzájárulással is alapítható a társaság. A vagyoni hozzájárulásnak legalább a felét a cégalapítás idejét megelőzően a cég rendelkezésére kell bocsátani. Így cégalapítás kft. formája esetén feltétel legalább 250.000,- Ft rendelkezésre bocsátása, míg a fennmaradó rész egy éven belül bocsátandó a cég részére. Egyszemélyes kft. esetében elegendő 100.000,- Ft összegű vagyoni hozzájárulás - a társaság rendelkezésre bocsátása - a cégalapítás előtt. A pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának igazolása bt. esetén banki igazolással történik, míg kft. esetében a cégalapítás megtörténhet az ügyvezető nyilatkozatával is. Az apport rendelkezésre bocsátásának igazolása az ügyvezető nyilatkozatával történik. Cégnév: A cégalapítás feltételei közé tartozik cégnév meghatározása, amely minimálisan vezérszóból és cégformára utaló toldatból áll. 10 Vállalkozás indítása Magyarországon
A vezérszó névkizárólagosságnak való megfelelése a cégalapítás feltételi közé tartozik, így a vezérszónak megkülönböztethetőnek kell lennie már bejegyzett társaságok nevétől. A névkizárólagosságnak nem felel meg az a vezérszó: amely kizárólag írásjellel vagy számmal különbözik már meglévő cégek nevének vezérszavától, amely egy-két betűvel különbözik más cégnevek vezérszavától. A cégalapítás menete: 1. lépés: Cégnév meghatározása 2. lépés: Székhely használati nyilatkozat beszerzése 3. lépés: Formanyomtatvány, igazolványok másolatának megküldése 4. lépés: Szükséges iratok aláírása ügyvédi jelenléttel Ügyvéd által elvégzendő feladatok a cégalapítás során 5. lépés: Székhelyként megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának ellenőrzése 6. lépés: Cégalapítás iratainak ügyvédi ellenjegyzése 7. lépés: Bejegyzési kérelem összeállítása, benyújtása 8. lépés: Cégbírósági végzés munkaidőben 1 órán belül Betéti társaság alapítása esetén a cégalapítás iratainak ügyvédi ellenjegyzését követően szükséges a cég bankszámlájának megnyitása és a törzstőke megfi zetése a számlára. A hitelintézet által kiállított igazolás eredeti példányát a jogi képviselőnek a jogszabályok alapján kötelező ellenőriznie a bejegyzési kérelem benyújtása előtt, így ezt el kell juttatni a cégalapítás iratait ellenjegyző ügyvédhez. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A társasági szerződés aláírásával létrehozott társaság előtársaságként működhet. Az előtársaság, melyet bejegyzés alatt toldattal kell jelezni, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbírósághoz történő bejegyzési kérelem benyújtását követően folytathat. A cégeknek a cégbejegyzési kérelem benyújtása során főtevékenységüket a cégbíróságnál, egyéb tevékenységeiket az adóhatóságnál kell bejelenteniük. A tevékenységekre vonatkozó változást pedig az adóhatóságnál. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy egyik gazdasági társaság egy másik Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 11
formába átalakuljon, több társaság egyesüljön, vagy egy társaság több társaságra szétváljon. Ugyanakkor a törvény az átalakulást kötelezően elő is írhatja. A gazdaság szereplőinek jobb tájékoztatását kívánja szolgálni, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának honlapján, http://www.ecegjegyzek.hu, valamint Cégközlöny http://www.e-cegkozlony.gov.hu. 2008. január 1-jétől ingyenesen biztosítja egyes cégadatok online módon történő megismerhetőségét. A gazdasági társaságok vezetéséről A törvény korlátozza a tisztségek halmozását a gazdasági társaságoknál, mert vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. Vezető tisztségviselő a törvény szerint a kkt. és bt-nél az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, kft-nél az ügyvezető, rt-nél az igazgatóság tagjai. Értelemszerűen vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, e feladat csak személyesen látható el, nincs helye képviseletnek. A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek körét az 1997. évi CXLIV. Tv. 21. határozza meg. A vezető tisztségviselő feladata a társaság képviselete és a társaság nevében való eljárást jelenti harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróság és más hatóságok előtt, az üzletvezetés lényege a társaság belső ügyeiben való döntéshozatal. Azonban, ha a vezető tisztségviselő az előbbieket meghaladóan (pl. eladó, raktáros stb.) egyéb tevékenységet is végez a társaság részére, a munkavállalási engedély kérése nem mellőzhető. A törvény szabályai szerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesítettek, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak olyan társaságnál, 12 Vállalkozás indítása Magyarországon
mely az eltiltásban megjelölt tevékenységet folytatja, aki a felszámolás elrendelése előtt az adott társaságnál legalább egy évig vezető tisztségviselő volt, a felszámolást követő három évig nem lehet más gazdasági társaságban vezető tisztségviselő, aki olyan gazdasági társaságnál volt vezető tisztségviselő, amely céget a cégjegyzékből hivatalosan töröltek, a törléstől számított két évig. A vezető tisztségviselőt a társasági szerződésben meghatározott időre, de legfeljebb öt évre lehet megválasztani. A megbízás azzal jön létre, hogy a tisztségviselő a megbízást elfogadja. 2.2 Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy - törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? Az a deviza jogszabályok szerint belföldinek minősülő személy, aki cselekvőképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A devizakorlátok megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. 1. a) alpontja szerint devizabelföldi az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet. Fent írtakból következően megállapítható, hogy bevándorolt, letelepedett jogállású személyek, magyar-külföldi (kettős) állampolgársággal rendelkezők, illetőleg állampolgársággal nem rendelkező hontalan személyek is jogosultak egyéni vállalkozás folytatására, amennyiben a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülnek és megfelelnek az egyéb Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 13
törvényi feltételeknek (vagyis magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, cselekvőképesek és nincsenek kizárva az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásából). Ha a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgárt önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre külön törvény feljogosít, egyéni vállalkozás alapítására ez a természetes személy is jogosult, feltéve, hogy cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. (Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.) Az egyéni vállalkozói igazolványt kérelemre - az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével -, a vállalkozó leendő székhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője az általa irányított okmányiroda adja ki. Mire van szükség az egyéni vállalkozói igazolvány igényléséhez? Kérelem nyomtatvány (okmányiroda bocsátja a leendő vállalkozó rendelkezésére.) Ebben - többek között - nyilatkoznia kell az alábbiakról: nem áll valamely foglalkozástól eltiltó ítélet hatálya alatt, nem esik egyéb jogszabályban - törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben - meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá, nem korlátlanul felelős tagja gazdasági társasságnak, korábban kiadott vállalkozói igazolványát nem vonták vissza az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott okból, nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, azokról az adatokról, amelyek az adószám - illetve ha adóazonosító jellel nem rendelkezik - annak megállapításához szükségesek. 10.000 Ft. államigazgatási eljárási illeték 14 Vállalkozás indítása Magyarországon
A megfi zetés módjáról (csekken, házipénztárban vagy bankkártyával) az okmányirodában kapható tájékoztatás. Hatósági erkölcsi bizonyítvány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál kell igényelni. külföldi kérelmező esetében a büntetlenségét igazoló okirat hiteles magyar fordítására van szükség Képesítést igazoló okirat arról, hogy mely tevékenység gyakorlásához van szükség képesítésre és a gyakorolni szándékozott tevékenységhez milyen képesítés szükséges az okmányirodában lehet tájékoztatást kérni. Hatósági engedélyek arról, hogy mely tevékenység gyakorlásához van szükség hatósági engedélyre, és a folytatni kívánt tevékenységhez milyen hatósági engedélye(ek)re van szükség az okmányirodában lehet tájékoztatást kérni. Személyazonosításra alkalmas okmány: személyazonosító igazolvány, útlevél, stb. Lakóhelyet igazoló okmány 2000. január 1. előtt kiadott személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány. külföldi kérelmező esetében tartózkodási engedély szükséges, amely gazdasági célú letelepedésre feljogosítja. Munkavégzés módját igazoló okirat ez lehet diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány, munkáltatói igazolás. nincs szükség igazoló okiratra abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét főfoglalkozásként kívánja végezni, azaz kizárólagosan egyéni vállalkozó. Székhely, telephely, fióktelephely használatának jogosságát igazoló okirat Erre alkalmas lehet tulajdoni lap, bérleti szerződés, adásvételi szerződés, továbbá a kérelmező ezekhez kapcsolódó nyilatkozata, melyben kijelenti, hogy a csatolt okiratban foglaltak a kérelem benyújtásának időpontjában is a valóságnak megfelelnek. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 15
Mit kell tudni az egyéni vállalkozás működési szabályairól? Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja. Az egyéni vállalkozó tevékenységét a tevékenység folytatására irányadó jogszabály előírásai szerint, ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak ennek birtokában kezdheti meg és folytathatja. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. 2.3 Egyéb vállalkozási formák Egyesülés Jogi személyiséggel rendelkező társaság. Csak jogi személyek alapíthatják. Célja a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítása, gazdasági tevékenységük összehangolása. Végezhet szolgáltató és gazdálkodási tevékenységet is. A működéshez szükséges költségeket a tagok évente biztosítják. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. Az egyesülés legfőbb szerve az igazgatótanácsa, melyet a cég tagjainak egyegy képviselője alkot. Az egyesülés irányítását és képviseletét az igazgatótanács által választott igazgató látja el, akit legfeljebb 5 évre választanak. 16 Vállalkozás indítása Magyarországon
Szövetkezet A szövetkezet önálló jogi személy. Hasonló helyzetben lévő és azonos célt megvalósítani kívánó emberek szokták szervezni (pl. diákszövetkezetek). Az alapításhoz legalább 5 fő szükséges. A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A szövetkezet vagyonát a részjegytőke alkotja. Minden tagnak részjegyeket kell jegyezni, melyek másra nem ruházhatók át és nem örökölhetők. Lényege, hogy a tagok nem vagyoni betéteik alapján, hanem minden esetben egy tag egy szavazat elve alapján döntenek, a tevékenység alapja a tagok személyes közreműködése. A tag saját vagyonával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Alapítvány Az alapítvány alapítója magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. Alapítvány tartós közérdekű célra hozható létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, létrehozásához alapító okirat és a bíróság nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapítvány a nyilvántartásba vétel után nem vonható vissza. 2.4 Devizakülföldiek csatlakozása a magyar vállalkozási formákba A magyar társasági jog nem korlátozza a külföldiek Magyarországon történő társaságalapítását, mely társaságok minden vonatkozásában magyar társassággá válnak. Bejegyezhető olyan társaság is Magyarországon, melyben az alapítók teljes egészében külföldiek. Természetesen lehetőség van arra is, hogy külföldiek magyar természetes és/vagy jogi személyekkel alapítsanak céget. Külföldi cégek magyarországi képviselete Egy külföldi vállalkozás magyarországi fi óktelepének cégbejegyzéséhez szükséges: külföldi vállalkozás aktuális alapító okirata Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 17
a hazai jog szerinti kereskedelmi nyilvántartásba felvételt igazoló okirat eredeti nyelven, a fi óktelepet létesítő és a fi óktelep képviselőjét kijelölő határozat eredeti nyelven, mindezen okmányok hiteles magyar nyelvű fordítása. Külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete: külföldi vállalkozás aktuális alapító okirata a hazai joga szerinti kereskedelmi nyilvántartásba felvételt igazoló okirat eredeti nyelven, képviseletet létesítő és annak képviselőjét kijelölő határozat eredeti nyelven, mindezen okmányok hiteles magyar nyelvű fordítása. 2.5 Egyablakos ügyintézés A cégbejegyzés iránti kérelmet Magyarországon elektronikusan kell benyújtania a társaság jogi képviselőjének. Az egyablakos ügyintézés a cégbejegyzés során azt jelenti, hogy a cégbíróság az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi a cég adószámát és statisztikai számjelét. Az egyablakos ügyintézés az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására irányuló eljárásban azt jelenti, hogy a kérelmező helyett az illetékes jegyző (okmányiroda) közvetlenül szerzi be az adószámot, és az egyéb szükséges dokumentumokat, így az igazolvány kiállítását megelőzően a kérelmezőnek nem kell személyesen eljárnia az illetékes állami adóhatóságnál, illetve a Központi Statisztikai Hivatalnál 2.6 Cégnyilvántartás A közhiteles cégnyilvántartás áll: a cégjegyzékből, a mellékletekből amely a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény igazolására szolgál, egyéb olyan okiratokból melyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából. 18 Vállalkozás indítása Magyarországon
Cégjegyzék tartalma valamennyi cégformánál a cég cégjegyzékszámát, a cég nevét, a cég székhelyét, a létesítő okirat keltét, a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban meghatározott további tevékenységi köreit, a cég jegyzett tőkéjét, a képviselet módját (önálló vagy együttes), a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját, a cégjegyzékadatok, illetve azok törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzétételének napját. 2.7 Cégbejegyzés Cégjegyzési jog - a meghatalmazás egy olyan különleges formája, melyet cselekvőképes természetes személy (cégjegyző) számára bármely, az Országos Cégjegyzékben szereplő cég nyújthat. A cégjegyzési jog a cégvezetéssel kapcsolatos mindennemű (bírósági és bíróságon kívüli) tevékenységek során nyújt meghatalmazást. E tevékenységek alól kivételt jelent a cég adás-vétele ill. terhelése, valamint a cég nevében ingatlanvásárlás ill. -értékesítés, mely külön meghatalmazást igényel. A cégjegyzési jog nem ruházható át másra, a cégjegyző viszont más személy számára bizonyos tevékenységek elvégzésére az adott tevékenységre vonatkozó különleges meghatalmazást nyújthat. Cégjegyzési jog fajtái Önálló cégjegyzés - a cégjegyzésre jogosult személy önállóan cselekszik; Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 19
Együttes cégjegyzés esetében a jogi tevékenységek elvégzéséhez szükséges az összes cégjegyző együttműködése. Találkozhatunk viszont (a Legfelsőbb Bíróság által elfogadott) olyan cégjegyzési gyakorlattal is, amikor cégjegyzésre jogosult személy arra nem jogosult taggal való együttműködése szükséges (például ügyvezető, cégtárs) Elektronikus cégeljárás A Ctv. 37.. (3) bekezdése értelmében a jelenleg alkalmazott, e-mail útján (minősített elektronikus aláírással) történő közvetlen megküldés mellett, 2009. július 1-jétől a cégeljárási kérelmek a kormányzati portálon keresztül is benyújthatóak. Elektronikus cégeljárás kormányzati portálon keresztül A cégeljárásban használt kérelmek kormányzati portálon keresztül történő beküldéséhez a beküldőnek ügyfélkapus hozzáféréssel kell rendelkeznie. Az ügyfélkapu nyitásáról részletes tájékoztató a http://www.magyarorszag.hu/ segitseg/ugyfelkapu/regisztracio oldalon érhető el. A jogi képviselőknek a kérelmeket a Céginformációs Szolgálat honlapján közzétett sémadefi níciónak megfelelő nyomtatványkitöltő programok, illetve nyomtatvány minták szerint kell e-aktaként beküldeniük. A nyomtatványok kitöltését követően - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a benyújtandó dokumentumokat valamely aláíró program segítségével e-aktává kell alakítani, majd az így létrejött elektronikus aktát alá kell írni. A Cégszolgálat a Kormányzati portálon keresztül történő beküldés esetén is elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tértivevényt állít ki automatikusan a kérelem beérkezéséről, illetve a kérelem informatikai vizsgálatának eredményéről, amely a beküldő e-mail címére kerül megküldésre. 20 Vállalkozás indítása Magyarországon