Bóza György Információbiztonsági tanácsadó

Bóza György Információbiztonsági tanácsadó

BEVEZETİ Az Irak elleni amerikai támadás óta eltelt évek során számos új kérdést vetetıdött fel a hadviselés elmélete terén. A hagyományos hadviselés egyre inkább szembe találta magát a gerilla hadviseléssel. Amerikai szóhasználattal élve a globális terrorizmus elleni harcban Irakban és Afganisztánban is számos olyan hagyományos hadviselési elv megváltoztatására volt szükség, amelyek mindaddig kiforrottnak, alkalmazásuk pedig - ezideig - sikeresnek tőnt. A házi készítéső robbanóeszközök, a távirányítású bombák, az öngyilkos merénylõk, illetve a gerillaharc megannyi más taktikai eleme azonban számos helyen lényeges változtatást követelt a katonai vezetõktõl. Ezekbe az újragondolt elvekbe tartozik az elektronikai hadviselés is, amely egyébként már hosszú évtizedek óta nélkülözhetetlen része a különbözõ katonai mőveleteknek.

Ahhoz, hogy az IED alkalmazásának módszereit megértsük, elõször vizsgáljuk meg egy IED felépítését. Maga a szerkezet viszonylag egyszerő: robbanótöltetbõl és gyújtószerkezetbõl áll. Formájukat, az alkalmazott gyújtási módokat, a robbanóerõt és robbanótöltetet illetõen azonban már sokfélék lehetnek. Az IED töltete lehet akár a kereskedelemben beszerezhetõ anyagokból, de lehet katonai robbanóanyag is. Fennáll viszont az a veszély is, hogy szélsõséges elemek vegyi, biológiai vagy radioaktív (nagymérvő radioaktív szennyezõdést okozó piszkos bomba ) töltető IED-eket vetnek be.

Az autóbomba általában egy rögtönzött robbanóeszköz, melyet egy autóban vagy egyéb jármőbe helyeznek és felrobbantanak. Ez az eszköz és módszer általánosan használt fegyvere az orvgyilkosoknak a terroristáknak és a gerilla hadviselés harcosainak, hogy megöljék a jármőben ülıket és azokat az embereket, aki a robbanás helyszínén a gépjármő közelében tartózkodnak. A gépjármővekben elhelyezett bombák kárt okoznak a környezı épületekben és egyéb tulajdonokban. Az autó bomba olyan házi készítéső eszköz, amelyet rövid idı alatt, saját készítéső alkatrészekbıl állítanak össze ezáltal az eszköz olcsó és a gyártó nehezen felderíthetı. A teherautó bomba szintén népszerő, mivel rakterébe nagyobb mennyiségő robbanóanyag helyezhetı el és az autó a tömegénél fogva könnyebben áttöri a mechanikus korlátokat (különféle sorompókat, egyéb akadályokat). Számos típusú jármővet használnak bombakonténernek: beleértve a motorkerékpárt, kerékpárt, traktort, mentıautót, cement mixert és tőzoltó autót.

. 1998. július 2. - A budapesti Aranykéz utcában egy ott parkoló Polski Fiat 126- os gépkocsi alatt nagy erejő pokolgép robban. 4 ember meghal, több mint 20-an megsérülnek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven ismert vállalkozó. Ez az elsı eset, hogy járókelık is áldozatul estek az alvilági leszámolásnak.

Egy libanoni ember kiált segítségért egy sebesült ember (aki egy autó bomba robbanásakor sérült meg) mellett a robbanás helyszínén: Beirutban, Február 14, 2005.

A távirányítású rögtönözött robbanó eszköz (RCIED) blokkoló rendszerek elektronika alapú rádiófrekvenciás (RF) rendszerek, amiket elektronikus hadviselésként kategorizáltak, (EW). Az RCIED Jammer olyan ellenintézkedés eszközök, amit abból a célból terveztek, hogy sokféle, általánosan használt polgári és/vagy katonai frekvencián viszonylag magas RF kimenıteljesítménnyel (1-500 W) sugározzon a 20-3000 MHz-es EM spektrumban. A zavarandó (elektronikai) célok azoknak a vevıkészülékeknek az RF fokozatai (RF front end ) melyeket egy rögtönzött robbanóeszköz távirányító vevıjeként a pokolgép gyújtószerkezetének aktiválására alkalmaznak. Egy blokkoló (RF jammer) rendszer általában energiaellátó egységet (akkumulátor, vagy gépjármú generátor) zajgenerátort, RF erısítıt, antennát, valamint különféle hardware és szoftvertámogatás tartalmaz.

2001 óta, számos rögtönzött robbanó eszköz (út menti bombák és öngyilkos autóbombák) okozott harctéri halált Irakban és Afganisztánban. A IED eszközöket arra használják, hogy rendırırszobákat, piacokat, és mecseteket robbantsanak fel és ezáltal tömegesen likvidáljanak civileket és az amerikai csapatok katonáit. Az IED eszközök indítására különféle (RF) távirányítókat alkalmaznak, de gyakori a mobiltelefon távvezérlı vevıként történı alkalmazása is. Az RCIED blokkoló berendezésekkel szembeni alapelvárás, hogy képesek legyenek hatékonyan blokkolni a cellás (mobiltelefon) kommunikációs rendszereket, megakadályozva ezáltal a bomba detonációját. Blokkolandó RF sávok: VHF UHF, mőholdas telefonok, AMPS (1G), GSM, EGSM, DCS, (2G), CDMA2000 (3G), UMTS (3G és 4G) Modulációs módok: az analóg és digitális modulációk hatalmas választéka.

Azokon a területeken ahol mobiltelefon rendszerek üzemelnek az RCIED fenyegetés egyre szélesebb körő ezeken a frekvenciasávokon (például a mobiltelefonokon keresztül aktivált személyhívók). Ezeken a területeken a hordozható adó-vevıket szerepe csökkent. Mivel az RCIED zavaróberendezések nem csak a katonai frekvenciákon sugároznak ezért képesek blokkolni a nyilvános mobiltelefon hálózatokon folytatott kommunikációt is semlegesítve ezáltal a mobiltelefon indítású RCIED eszközöket. A lázadók azonban gyorsan alkalmazkodnak az ellenintézkedésekhez, és új és kifinomultabb RCIED eszközöket használnak Irakban és Afganisztánban is. A legutóbbi tendenciák 2007 júniusa óta azt mutatják, hogy az IED támadások száma csökkent Irakban, de a hatásos RCIED robbantások száma egyre növekedett Afganisztánban. Nem alaptalan az arra vonatkozó aggodalom, hogy a RCIED eszközöket végül világszerte elterjedtenen alkalmazzák majd a különféle terrorista csoportok.

Mobiltelefon frekvenciasávok Third-Generation (3G) Frequency Range: Base transmit (BTx) 2110-2170 MHz Mobile transmit (MTx) 1920-1980 MHz

Kis hatótávolságú eszközök (SRD-k) részére kijelölhetı frekvenciák, illetve frekvenciasávok és a vonatkozó nemzetközi dokumentumok 1. Általános (távmérı, távirányító, riasztó, adatátviteli és hasonló célú) alkalmazások 6765 6795 khz ERC/DEC/(01)01 Határozat 13 553 13 567 khz 26 545 khz, 26 595 khz, 26 645 khz, 26 695 khz, 26 745 khz, 27 445 khz, 27 495 khz, 27 545 khz, 27 595 khz, 27 645 khz 26 957 27 283 khz ERC/DEC/(01)02 Határozat 26 995 khz, 27 045 khz, 27 095 khz, 27 145 khz, 27 195 khz 40,66 40,7 MHz ERC/DEC/(01)03 Határozat 40,665 MHz, 40,675 MHz, 40,685 MHz, 40,695 MHz 150,980 151,160 MHz 318 MHz 433,05 434,79 MHz(1) ECC/DEC/(04)02 Határozat 433,05 434,79 MHz(1) 863 870 MHz(2) ERC/REC 70-03 Ajánlás 1. melléklete

Kis hatótávolságú eszközök (SRD-k) részére kijelölhetı frekvenciák, illetve frekvenciasávok és a vonatkozó nemzetközi dokumentumok 868 868,6 MHz ERC/DEC/(01)04 Határozat 868,7 869,2 MHz 869,4 869,65 MHz 869,7 870 MHz 2400 2483,5 MHz(3) ERC/DEC/(01)05 Határozat 5725 5875 MHz(3) ERC/DEC/(01)06 Határozat 10,434 10,5 GHz(4) 24 24,25 GHz(3) ERC/REC 70-03 Ajánlás 1. melléklete 61 61,5 GHz(3) 122 123 GHz(3) 244 246 GHz

2. Lavina vészjeladó és vészjelvevı alkalmazások 457 khz Bizottság 2001/148/EK Határozata és az ECC/DEC/(04)01 Határozat 3. Szélessávú adatátviteli alkalmazások Szélessávú adatátviteli rendszerek és vezeték nélküli hozzáférési rendszerek (WAS), beleértve a rádiós helyi hálózatokat (RLAN) is:2400 2483,5 MHzERC/DEC/(01)07 Határozat Vezeték nélküli hozzáférési rendszerek (WAS), beleértve a rádiós helyi hálózatokat (RLAN) is:5150 5350 MHz Bizottság 2005/513/EK Határozata és az ECC/DEC/(04)08 Határozat 5470 5725 MHz 4. Vasúti alkalmazások (lásd a H33 lábjegyzetet) Európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) Euroloop alkalmazásai: 4515 khz ERC/REC 70-03 Ajánlás 4. melléklete Európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) Eurobalise alkalmazásai: 27 095 khz ERC/REC 70-03 Ajánlás 4. melléklete Automatikus vasútikocsi-azonosítók (AVI): 2446 2454 MHz ERC/REC 70-03 Ajánlás 4. melléklete

5. Közúti közlekedési és forgalmi telematikai (RTTT) alkalmazások (lásd a H167 lábjegyzetet) Közút jármő összeköttetések alkalmazásai: 5795 5815 MHzECC/DEC/(02)01 Határozat Jármő jármő, közút jármő összeköttetések alkalmazásai: 63 64 GHzECC/DEC/(02)01 Határozat Jármő- és infrastruktúra radar alkalmazások: 76 77 GHzECC/DEC/(02)01 Határozat 6. Mozgásérzékelı és riasztó alkalmazások 2400 2483,5 MHzERC/DEC/(01)08 Határozat9200 9975 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 6. melléklete10,5 10,6 GHz13,4 14 GHz24,05 24,25 GHz7. Riasztó alkalmazások Riasztók:868,6 868,7 MHzERC/DEC/(01)09 Határozat869,25 869,3 MHz869,3 869,4 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 7. melléklete869,65 869,7 MHzERC/DEC/(01)09 Határozat Szociális segélykérı rendszerek:169,475 169,4875 MHz Bizottság 2005/928/EK Határozata és az ECC/DEC/(05)02 Határozat 169,5875 169,6 MHz869,2 869,25 MHzERC/DEC/(97)06 Határozat8. Modellirányító alkalmazások

Modellirányítók: 26 995 khz, 27 045 khz, 27 095 khz, 27 145 khz, 27 195 khzerc/dec/(01)10 Határozat40,665 MHz, 40,675 MHz, 40,685 MHz, 40,695 MHzERC/DEC/(01)12 Határozat Játékvezérlık:26 995 khz, 27 045 khz, 27 095 khz, 27 145 khz, 27 195 khz 40,665 MHz, 40,675 MHz, 40,685 MHz, 40,695 MHz Légimodell-irányítók:34,995 35,225 MHz 9. Induktív alkalmazások 9 khz alatt 9 135 khz ERC/DEC/(01)13 Határozat 135 1600 khz ERC/REC 70-03 Ajánlás 9. melléklete 3155 3400 khz 6765 6795 khz ERC/DEC/(01)14 Határozat 7300 7400 khz 7400 8800 khz ERC/DEC/(01)15 Határozat 8800 9500 khz 10 200 11 000 khz ERC/REC 70-03 Ajánlás 9. melléklete 13 553 13 567 khz ERC/DEC/(01)14 Határozat 13 553 13 567 khz ERC/REC 70-03 Ajánlás 9. mellékletének f1 sora 26 957 27 283 khz ERC/DEC/(01)16 Határozat

10. Rádiómikrofon alkalmazások Analóg szögmodulációs eljárást használó rádiómikrofonok:34,9 38,5 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 10. melléklete146 149,9 MHz 173,965 174,015 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 10. melléklete174 216 MHz216 222 MHz 470 862 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 10. melléklete863 865 MHz Digitális modulációs eljárást használó rádiómikrofonok:1785 1800 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 10. melléklete 11. Rádiófrekvenciás azonosító (RFID) alkalmazások 865 868 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 11. melléklete2446 2454 MHz 12.Egészségügyben használt vezeték nélküli alkalmazások Távmérésre szolgáló, induktív hurok technológiájú nagyon kis teljesítményő aktív orvosi implantátum rendszerek: 9 315 khz ERC/REC 70-03 Ajánlás 12. melléklete Állati implantátum eszközök: 315 600 khz ERC/REC 70-03 Ajánlás 12. melléklete Vérnyomásmérésre szolgáló nagyon kis teljesítményő orvosi membrán implantátumok: 30 37,5 MHz ERC/REC 70-03 Ajánlás 12. melléklete Nagyon kis teljesítményő aktív orvosi implantátumok: 402 405 MHz ERC/DEC/(01)17 Határozat

13. Vezeték nélküli hangfrekvenciás alkalmazások (Vezeték nélküli hangfrekvenciás alkalmazások:863 865 MHzERC/DEC/(01)18 Határozat1795 1800 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 13. melléklete Vezeték nélküli keskenysávú analóg beszédátviteli alkalmazások:864,8 865 MHzERC/REC 70-03 Ajánlás 13. melléklete

Electronic Warfare Elektronikai Hadviselés RADIO JAMMING BASICS Rádiózavarás -Alapok- VORTEX

SOLITONS

FRACTALS

ELECTROMAGNETIC SPECTRUM

A hatékony rádiózavarás elvi alapjai: a lefogandó összeköttetés adójának teljesítménye; az adó által használt antenna nyeresége a vevıberendezés irányában; a vevı érzékenysége; az alkalmazott üzemmód (zavarállóság, jelfeldolgozási eljárás); a zavaró berendezés teljesítménye; a zavaró állomás antennájának nyeresége a lefogandó vevı irányában; a zavarandó összeköttetés távolsága és az azon fellépı szakaszcsillapítás; a zavaró adó és a lefogandó vevı távolsága, az azon fellépı szakaszcsillapítás; a hullámterjedést befolyásoló tényezık; az üzemi frekvencia; a zavaró adó által létrehozott zavarjel üzemmódja (moduláció típusa).

Az elızı feltételek és körülményeket alapján a lefogási tényezıbıl kell kiindulnunk, amely definíció szerint a lefogás bekövetkezésekor a bemeneten fellépı zavarjel és hasznos jel teljesítményének minimális aránya. Pz - a vevı bemenetén megjelenı zavarjel teljesítménye Pj - a vevı bemenetén megjelenı hasznos jel teljesítménye Ha a lefogási tényezı ismert és adottak az állomások technikai, valamint elhelyezkedési paraméterei, akkor a hatékony lefogáshoz szükséges minimális zavaró teljesítmény az alábbi összefüggéssel határozható meg:

ahol: Pzmin - a hatékony zavaráshoz szüks kséges minimális teljesítm tmény; Kzmin - lefogási tényezt nyezı; Pj - a lefogandó összeköttetésben dolgozó adó teljesítm tménye; Gj - a lefogandó összeköttetésben dolgozó adóantenna antenna nyeresége a vevıkész szüléke irány nyában; Gz - a zavaró állomás s antennájának nak nyeresége a vevı irány nyában; Dz - a zavaró állomás és s a vevı közötti távolst volság; Dj - a lefogandó összeköttetésben dolgozó adó és s vevı közötti távolst volság; Dfz - a zavarjel sávszs vszélessége; Dfv - a vevıkész szülék k vételi v sávszs vszélessége; Jz - polarizáci ciós s egyeztetési tényezt nyezı.

A rádióösszeköttetés lefogási távolsága matematikai átrendezéssel egyszerően kapható: A gyök alatti mennyiséget a zavarási konfiguráció energetikai potenciáljának nevezzük. Jelöljük ß-val az energetikai potenciált és vizsgáljuk meg az alábbi eseteket:

Az ábra alapján három jól elkülöníthetı esetet tudunk meghatározni: ß<1, ß=1, ß>1

Ha a ß=1, vagyis az energetikai potenciálokat tekintve a zavaróállomás és a hasznos jel adója a vevıpontban energetikailag egyensúlyban, paritásban van, akkor a zavarási zóna a D vonaltól jobbra esik, a zavaróállomás oldalára. Ha pedig a ß>1, akkor a hasznos jel adója körül kialakuló (az ábrán zöld színnel jelölt) területen lesz a le az ún. le nem fogható zóna, vagyis azon kívül minden más területen a lefogás teljesül. Ez magyarázatot ad azokra a gyakorlatban tapasztalt esetekre, amikor a kötelékben haladó jármővek, vagy kötelékben, egymáshoz közel repülı repülıgépek rádióösszeköttetését nem lehetett zavarással lefogni. Az is látható a fenti összefüggésekbıl, hogy a zavarás hatékonysága a zavaróadó teljesítményének csökkentése mellett is fenntartható, ha a zavarási távolságot csökkentjük, mégpedig ha megközelítéssel sikerül a zavarási távolságot a felére, harmadára, negyedére csökkentenünk, akkor a szükséges zavaró teljesítménybıl rendre a negyede, kilencede, tizenhatoda is elégséges ugyanahhoz a lefogáshoz. A megoldás tehát: vigyük közelebb a zavaró adót a lefogandó összeköttetéshez.

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

Minimum Jammer Power

A frekvenciaugratásos rádiók zavarásának problémája és egy megoldási lehetısége A korszerő, kiterjesztett spektrumú adástechnikát alkalmazó digitális rádióeszközök komoly kihívás elé állították az elektronikai hadviselést, mivel a felderítésük, iránymérésük és zavarásuk egészen más filozófiai és fıleg technológiai megközelítést igényel, mint az analóg rendszerek elleni tevékenység. Jelen elıadásban a frekvenciaugratásos rádiókat kiragadva keresünk megoldást a zavarás problémájára. A 3. képen a zavarás néhány elméleti lehetısége látható, azonban sem a részsávú, sem a rész idıbeni szélessávú zavarás nem hatékony módszer, energetikailag pedig igen elınytelen zavaróállomás konstrukciót igényelnek.

Mivel megkülönböztetünk úgynevezett lassú frekvenciaugratásos (Slow Frequency Hopping - SFH) és gyors frekvenciaugratásos (Fast Frequency Hopping - FFH) rendszereket, célszerő a vizsgálatot külön-külön elvégezni. A konstrukciós szempontok várhatóan több különbözı rendszertechnikai felépítéső zavaróállomás típust igényelnek, amelyek alapvetı harcászatimőszaki paramétereit is keressük. A frekvenciaugrás és a harctér geometriai modelljének megalkotáshoz rögzítenünk kell néhány kiinduló adatot, amelyek segítségével a számvetéseket elvégezhetjük, majd ha szükséges, megvizsgáljuk az ezektıl való eltérések hatását is. Az elsı használatos állandó a rádióhullámok terjedés sebessége, amely a fénysebességgel azonos, 3x10 8 m/s, vagyis 300 m/µs. A lefogandó összeköttetésben üzemelı rádiók alapvetı paraméterei a frekvenciatartomány, amelyben az ugrásfrekvenciák elıfordulhatnak, az adóteljesítmény, az elemi benntartózkodási idı, a frekvenciaváltáshoz szükséges idı, valamint a másodpercenkénti ugrások száma. Alapvetıen 30-100 MHz között üzemelı, 1-50 W teljesítményő harcászati-hadmőveleti rádiókészülékekkel számolunk. Az egyes ugrások idıtartama és a másodpercenkénti ugrások száma matematikailag fordított arányban állna egymással, ha nem vennénk figyelembe a frekvenciaváltáshoz szükséges idıtartamot.

A továbbiakban legyen a gyors frekvenciaugratás gyakorisága, például 4000 ugrás/s, a benntartózkodási ideje pedig 125 µs, vagyis 1:1 arány legyen az adás és az áthangolások idıtartama között. A lassú frekvenciaugratás legyen másodpercenként 100 ugrás, a benntartózkodási idı pedig 5 ms, vagyis itt is 1:1 az arány. Ezek a számok nem egy konkrét eszköztípusra vonatkoznak, hanem csak a gondolatkísérlethez kellenek. Minden további konkrét adatot ezekhez hasonlítva fogunk értékelni. A valós, több állomásból álló rádiórendszerek esetén a zavarhatékonyság elemzéséhez meg kell vizsgálni, hogy az egyes állomások adási periódusaiban mely vevık foghatók le, tisztán az energetikai szempontokat figyelembe véve. Ez hagyományos adástechnikát (RH, URH, - AM, FM) használó hírrendszerek esetén meg is valósítható, mivel a közlemények viszonylag hosszú idejőek, frekvenciában, üzemmódban elkülöníthetıek, az iránymérési eredmények alapján gyorsan lokalizálhatóak. A felderítıiránymérı technológia gyorsabb, mint a híradás üteme, ezért van arra is idı, hogy az újra és újra megszólaló adókra mérve azonosítsuk ıket, kijelöljük a zavarokkal célszerően lefogható, vagy le nem fogható állomásokat. Az elektronikai támogatás információinak, mérési eredményeinknek analizálása és matematikai modellek lefuttatása után automatizálttá tehetjük a zavaró rendszert.

További fontos paraméter a zavaró adó válaszkésleltetési ideje (Jammer Response Time). Ezt úgy definiálhatjuk, hogy ez az az idı, amely az ellenséges rádióadó jelének, a zavaró állomás pozíciójában való megjelenésétıl a zavarjel kisugárzásának kezdetéig eltelik. Érezhetı, hogy az a cél, hogy olyan berendezés struktúrát alakítsunk ki, amely ezt az idıt minél alacsonyabb értékre képes leszorítani. Ez alatt az idı alatt meg kell határozni a jel frekvenciáját, át kell adni az adónak, azt le kell hangolni, és indítani kell a zavarást. Különbözı konstrukciós megoldásokkal persze lehet csökkenteni azt. Ilyen lehet például, hogy a letapogató (scannelı) - akár gyorsmőködéső - vevı helyett mátrixvevıt, szőrıbank vevıt stb. alkalmazunk, azaz keresés nélküli, azonnali frekvencia meghatározó vevıt. Adóként gyors frekvenciaszintetizátort és ultralineár végfokozatot alkalmazhatunk, amit nem kell a frekvenciaváltáskor kihangolni.

A számításokhoz vegyünk a zavaró adó válaszkésleltetési idejére példaképpen 100 µs-ot. Ez nem egy nagy követelmény, mivel például az azóta a rendszerbıl kivont rádiótechnikai válaszzavaró állomások hasonló idıparamétere mintegy 50-70 µs volt. Meg kell gondolnunk, hogy az ilyen impulzus üzemő adásoknál mit nevezünk gyenge, közepes és erıs zavarnak. A hatékonyság szempontjából meg kell különböztetnünk a különbözı modulációs módokat, mivel azok alapvetıen befolyásolják a hatékonyságot. Vegyünk például egy lassú hopping rendszert, ahol például egy adási periódus alatt 50-200 bit adat is átmegy. Ha számításba vesszük a digitális rendszerekbe épített redundanciákat és a hibajavító kódolás hatását, azt mondhatjuk, hogy várhatóan az impulzusból elveszett 1-3 bit (2-5%) még nem okoz látványos hibákat. Ha azonban a zavar eléri a 20-40 %-ot, akkor komoly hibák jönnek létre, és 40-50 % fölött hirtelen teljesen összeomlik a közlemény. Most vizsgáljuk meg, hogy mi a helyzet a gyors és a lassú hopping rendszerek zavarásakor, ha a fenti peremfeltételeket vesszük figyelembe.

A zavarás tipikus konfigurációja Vegyünk egy általános helyzetet, (4. kép) k amelyben legyen egy adó (A), egy vevıkész szülék k (V) és s egy zavaró berendezés s (Z).

Az adó által kibocsátott elemi jelcsomag (hop) 300 m/µs sebességgel elindul a vevı és a zavaró adó felé egyaránt. A hullámfront eleje a vevıt tav idı múlva éri el, a zavaróadó vevıjét pedig t AZ idı múlva. Ettıl az idıpillanattól számítjuk a tk zavaró adó válasz késleltetési idejét. A 100 ľs elteltével a zavarjel elindul a vevıkészülék felé és tzv idı alatt ér oda. Ha a 125 µs benntartózkodási idıt távolságban számoljuk, az 37,5 km-nek felel meg. A zavaróállomás 100 µs-os késleltetése 30 km, ami azt jelenti, hogy ha a zavaró jel (taz-tav )+tk +tzv idıben 25 ľs-nál (távolságban 7,5 km) hosszabb, akkor a zavaró jel lekéste a vételi tartományt, vagyis nem találkozik a hasznos jellel a vevı bemenetén, vagyis a zavarás hatástalan.

A ábra az esetet mutatja be, amikor a zavaróállomás (Z) közel helyezkedik el az adó-vevı közé húzott elméleti egyeneshez, ekkor már idıben átfedés keletkezik a zavaró és a hasznos jel között. Az átfedés mértéke határozza meg a zavarhatékonyságot

Mekkora az a távolság, ahol az átfedés éppen 0-ra csökken? Ez azon pontok halmaza, amelyek az adó-vevı távolság+7,5 km állandó távolságban vannak, vagyis egy ellipszis2 pontjai. (6. kép) A zavaró adót az ellipszisen belül kell telepíteni.

Vizsgáljuk meg szélsı esetekre. Ha a zavaró adót az adó (A) pontba tesszük, akkor taz=0, a zavarási késleltetés azonnal indul, ahogy az adó kezd sugározni, majd tav idı múlva a hasznos jel odaér a vevıhöz. 100 ľs + tav idı elteltével a zavarjel is eléri a vevıt. Esetünkben a hasznos jel és a zavarjel 125-100=25 µs ideig átfedik egymást, vagyis a lefogás idıben teljesül.3 Ha a zavaró adót a vevıpontban helyezzük el, akkor taz=tav és tzv=0, a jel vételének pillanatától indul a zavaró adó késleltetési ideje, majd a 100. µs-tól indul a zavarás, vagyis ismét 25 µs az átfedés. Belátható, hogy a zavaró adót bárhol elhelyezve az adót és a vevıt összekötı egyenes mentén, a zavarjel átfedés állandó marad, és ez az érték az adott paramétereknél a maximális érték.

Ha a másodpercenkénti ugrások számát növeljük, vagyis a benntartózkodási idı csökken, akkor egyre kisebb átfedés jöhet létre a hasznos jel és a zavarjel között, ami addig tolódhat el, hogy adott zavarkésleltetési idı mellett sehol sem lesz olyan pont, még az összekötı egyenesen sem, ahonnan elérhetné a zavarjel a hasznos jelet idıben. Ha az ugrások száma csökken, vagyis azonos jel-szünet arányt tartva nı az elemi adásidı, akkor az ellipszis egyre nagyobb, egyre hatékonyabb a zavarás már nagyobb távolságból is.

A lassú frekvenciaugratásos rendszerek zavarása Ha az 5 ms benntartózkodási idıbıl indulunk ki (8. kép), láthatjuk, hogy az 5 ms x 300 km/ms = 1500 km, vagyis harcászati-hadmőveleti léptékben a 10-50 km-es távolságokon fellépı 33-166 µs futási idık gyakorlatilag elhanyagolhatóak. Szintén jelentéktelen a zavaró adó 100 µs-os késleltetési ideje is, vagyis megállapíthatjuk, hogy lassú frekvenciaugratású rendszerek esetén a "hagyományos", saját területrıl végrehajtott zavarás impulzusrólimpulzusra mintegy 95%-os átfedésre képes idıben, vagyis csak az energetikai viszonyok befolyásolják a zavar hatékonyságát.

Összegzés Elektronikai ellentevékenységi szempontból tehát annál biztonságosabb, védettebb a zavarok ellen a frekvenciaugrásos technikát alkalmazó kommunikáció, minél több rendszer üzemel a térségben egyidıben. A helyesen megtervezett (ortogonális) frekvencia kiosztás alkalmazásával egymásnak sem okoz kölcsönös zavart a nagyszámú üzemelı rádió. A korábbi adástechnikájú rádiók esetében ez pont fordítva volt. Minél több rádió üzemelt egy térségben, annál nagyobb volt a kölcsönös zavartatások, interferenciák kialakulásának valószínősége. Az elektromágneses kompatibilitást (EMC) térbeli, frekvencia szerinti, idıbeli és más elkülönítési módszerekkel igyekeztek biztosítani.

Az elızıek alapján belátható, hogy a korszerő kommunikációs rendszerek elleni zavaró tevékenység már nem csak energetikai kérdés, hanem az idıtartományban is szigorú feltételeknek kell megfelelni a zavaró jeleknek. A rádiózavarás energetikai hatékonysága javítható a lefogandó vevık térségébe kijuttatott zavaró eszközök (pilóta nélküli repülık, zavaró robotok, átlıtt, átdobott egyszeri felhasználású zavaró berendezések) alkalmazásával.

Importból beszerezhetı RCIED Jammer eszközök

TYP 105T Integrated into a weather-proof Pelican trolley case suitable for indoor and outdoor use Available in configurations for jamming one, two or three frequency bands simultaneously High-power 15 watts output per band Maximum effective radius: 100 meters* Power supply: AC mains (110/230 VAC) Includes internal rechargeable battery providing approximately two hours of operation between charges Optional power supply: 12 VDC

High Power Jammers TYP 104B Available in configurations for jamming one, two, three or four frequency bands simultaneously High-power 15 watts output per band Maximum effective radius: 100 meters* Power supply: AC mains (110/230 VAC) Optional power supply: 12 VDC

TYP 103P Integrated into a weather-proof Pelican case suitable for indoor and outdoor use Available in configurations for jamming one, two, three or four frequency bands simultaneously Power output for each band is independently adjustable, 0-7 watts Maximum effective radius: 50 meters* Power supply: AC mains (110/230 VAC) Optional power supply: 12 VDC

Very High Power Jammers TYP 106A, 106AA, 106B Jams one specific frequency band with very high power output (106AA covers two bands simultaneously) Very-high-power 50 watts output per band (106B produces 100 watts per band) Maximum effective radius: 750 meters (106B covers a radius of 1000 meters)* Power supply: AC mains (110/230 VAC) Optional power supply: 12 VDC

TYP 107A, 107B Integrated into a weather-proof Pelican case suitable for indoor and outdoor use Available in configurations for jamming one or two frequency bands simultaneously Very-high-power output: 50 watts per band (107A), 100 watts per band (107B) Maximum effective radius: 750 meters (107A), 1000 meters (107B)* Power supply: AC mains (110/230 VAC) Optional power supply: 12 VDC

HORDOZHATÓ ELEKTRONIKUS ZAVARÓ (EJAB B) Az EJAB-B egy korszerő, hordozható egység, amely képes blokkolni az összes típusú mobiltelefon távközlés. A berendezés ún: military kivitelő, hordozható vízhatlan bıröndbe szerelt készülék. Energiaforrása belsı akkumulátor. A berendezés mőködtethetı külsı tápegységrıl is, amely egyben az akku feltöltését is biztosítja. A készülék belsı irányantennát tartalmaz. Szükség esetén csatlakoztatható külsı antennához, amely igény szerint lehet: irányított, vagy körsugárzó karakterisztikájú. A készülék beépített kijelzı-modult, valamint audio-alarm egységet tartalmaz annak érdekében, hogy a kezelı gyorsan tájékozódhasson a berendezés mőködédési állapotairól. A készülék távirányító egységgel is mőködtethetı. Teljes védelmet biztosít távolról aktivál robbanószerek ellen. VIP Zárt Védelem

Digital Cellular & Bomb EOD/IEDD Jammer

TECHNICAL SPECIFICATIONS: Total output Power...340W Internal Modulation..FM Hopping Frequency Signal Source PLL Synthesized Power Supply...12VDC & 24VDC regulated Modules per unit..2-4 bands Remote Control Available option Antennas..External Omni Directional Frequency bands jamming: 20-140MHz @ 70W 140-175MHz @ 5oW 175-400MHz @ 30W 415-430MHz NMT @ 25W 400-500MHz @ 50W 500-720MHz @ 7.5W 720-935MHz @ 7.5W 935-960MHz GSM @ 25W 960-1250MHz @ 10W 1250-1500MHz @ 10W 1500-1805MHz @ 15W 1805-1880MHz GSM @ 25W 1880-2000MHz @ 15W Physical data: Dimensions.430 x 380 x 55mm Weight (w/o batteries) as per configuration Weight (with batteries) Operating temperature..-10 C to 60 C Humidity..5% - 80% Optional accessories: Wireless remote contro Programmable Open Communication Window 500W 1000W & 2000W extra power Custom cases & accessories available Other custom frequencies available

Intelligent Radio Frequency Jammer. Antenna Systems & Solutions, Inc. recognizes the need of many government and federal law enforcement agencies requiring an intelligent radio frequency jammer. As such, Antenna Systems & Solutions, Inc. is pleased to present the IRJ series of intelligent radio frequency jammers. These jammers are soldier tested, military accepted and EOD approved for the most detrimental missions. Please contact us or email us for pricing information or any other questions you may have. Cellular Jammers, Intelligent Radio Frequency Jammers, Waveform Jammers, Radio Frequency Jammers are our specialty. From DC to 60 GHz, we will help you silence your world.(sm)

Specifications: Jamming Range 1000 Feet / 305 Meters with unity gain antennas (larger range available with higher gain antennas) RF Power 120 Watts Standard * Signal Source Programmable Waveform Generator Input Power 110/220 VAC or 28 / 12 VDC with external power module TX Modules per Unit 1 Remote Control Infrared transmitter control Internal Antenna No External Antenna User Supplied Frequency Range 3 db points 20-2500 MHz, other ranges upon request Air Interface Standards CDMA, GSM, NADC, PDC, PHS, EDGE, CDMA2000, WCDMA, TETRA, APCO 25, IDEN, Digital Vector Modulation, IQ, AM Analog, FM, WDFM, Pulse, Wideband Noise, FSK, and user definable waveform PhysicalSize: Jammer 610 H x 582 W x1016 L mm Control Unit 14 H x 23 W x 40 L / 356 H x 582 W x 1016 L ( inch/ mm ) Environmental Operating Temperature -18 ~ +130 deg F / 0 ~ 55 deg C Humidity 95 percent maximum non-condensing

Manpack-6 Bomb Ranger Jamming System The Manpack 6 is portable jamming system that can be carried by a person in areas that are under risk of encountering remote controlled improvised explosive devices or RCIEDs. explosive ordnance disposal - EOD system, designed to jam pre-set radio spectrum frequencies and blanket entire areas. This helps prevent radio transmissions that are used to activate radio controlled bombs, radio fired mines, and remote controlled improvised explosive devices or RCIEDS. The Manpack-6 emits radio energy to jam transmissions including: Short wave and VHF frequencies VHF aviation and satellite Navigation systems Commercial simplex (duplex), trunking, cellular and satellite The Manpack 6 is compact, portable, and lightweight. It is ideal for civil defense teams and explosive ordnance disposal - EOD use in domestic or international areas. It can be carried like a backpack, or placed in a vehicle for greater mobility.

Hazai lehetıségek

Elektronikus zavaróberendezés modulok A világpiacon számos forrásból beszerezhetıek az elektronikus zavaróberendezések elıállításához szükséges minıségi alkatrészek, például: RF oszcillátorok, szintézerek, meghajtó és végerısítı modulok csatalakozók, iránycsatolók, mikroprocesszorok stb.

Smart RFJammer block diagram Special reactive jammer Intelligens RF zavarókészülék blokksémája

Mérés, tesztelés A pokolgépet aktiváló négycsatornás RF távkapcsoló kimenıjelének oszcillogramja hően tükrözi a zavarás hatékonyságát A mérési eredmény a mőszer véleménye a mért áramkörrıl -G.Boza-

Az oszcilloszkóp képernyıfotóin jól látható, hogy a zavarjel miként módosítja a távkapcsoló kimenıjelét. Ezeket a zavarjel által modifikált parancsjeleket már képtelen a vevıkészülék dekódolni, ezáltal a vevı kimenetének kapcsolófokozata nem tudja mőködtetni a pokolgép iniciáló áramkörét, tehát az elektronikus zavarás hatékony védelmet nyújt a távkapcsolókkal / távirányítókkal mőködtetett pokolgépekkel szemben.

TM-20 RCIED Jammer - Fejlesztés alatt álló eszköz - Mőszaki adatok: Frekvenciasáv: 20MHz-3GHz RF output: CH1: +40dBm CH2: +40dBm CH3: +40dBm CH4: +35dBm CH5: +30dBm Energiaellátás: 12V/15Ah akku Antennák: Omnidirectional Zavarási mód: Barrage jamming

TM-30 RCIED Jammer - Fejlesztés alatt álló eszköz - Mőszaki adatok: Frekvenciasáv: 20MHz-3GHz RF output: CH1: +40dBm CH2: +40dBm CH3: +40dBm CH4: +35dBm CH5: +33dBm Energiaellátás: 12V/15Ah akku Antennák: Omnidirectional Zavarási mód: Barrage jamming

Összefoglaló A XXI. század terroristáinak eszközei és módszerei hamarosan köszönıviszonyban sem lesznek a tegnap alkalmazott módszerekkel. Világunk történései, benne az ipar és az elektronika szédületes fejlıdése jelentısen befolyásolja a terroristák eszköz és módszer arzenálját. Példaként említhetı a japán Aum Shinrikyo szekta tevékenysége és kapcsolatrendszere, melyek közül egyik sem lebecsülendı tényezı a nemzetközi terrorizmus kaotikus, nehezen átlátható és felderíthetı világában. Hideo Murai - jobbról. Az Aum szekta igencsak érintett futurisztikus, ítéletnapi fegyverrendszerek kutatásában és kifejlesztésében, melyek mellett a manapság ismert atom robbanófejes rakéták puszta gyerekjátékok. Ezek a fegyverrendszerek - a bizonyítékok szerint -, rendkívül fejlettek, és természetesen hivatalosan nem léteznek a hadseregek rendszerbe állított eszközei között. A nem létezı fegyverek felölelik a világ kiesı vidékein tesztelt Tesla-féle elektromágneses impulzusfegyvert, földrengésfegyvert, valamint plazmafegyvereket. Hidero Murai, akirıl azt mondják, a legintelligensebb japán volt, aki valaha élt -, a Yakuza által szervezett bérgyilkosság áldozata lett,

A védekezés új formái: Non-lethal weapons: nem halálos fegyverek. Mindezek ellenére az elektromágneses impulzusfegyverek és plazmafegyverek gyorsan túlhaladták a megtévesztı: nem halálos elnevezés kategóriát, egyértelmően Tesla munkásságának köszönhetıen, hiszen felelıs beosztású amerikai védelmi szakértık és vezetı fegyverkutató laboratóriumok élénk érdeklıdést tanúsítanak a Irányított Energia Fegyverek iránt. A kutatások mindezek mellett felölelik a rádiófrekvenciás- és a részecskefegyvereket, légi- és őrbázisú irányított energia fegyvereket, valamint, sok egyéb között, az irányított energia fegyvereket hatását az embereken. Érdekes újságcikkben - melyet egy ausztrál védelmi szakértı, Carlo Kopp tett közzé -, részletes beszámolót olvashatunk az elektromágneses bombáról. Az e-bomba - írja Kopp -, hatalmas rombolási képességekkel rendelkezik, olyasmi lehet közelrıl megtapasztalni robbanását, mint közvetlen szomszédságában tartózkodni egy hihetetlen erejő villámcsapásnak. (A balkáni, illetve az iraki háború idején - egyesek szerint - bevetésre is kerültek, azonban hivatalos források ezt soha nem erısítették meg.) 1996. február 27-n Pekingben, egy rádióadás keretében elhangzott, hogy a modern részecskefegyverek és energiatechnológiák állítólagosan sokkal nagyobb pusztító erıvel rendelkeznek, mint a halálesı. A mősor az egyik fegyvert mennydörgéshez hasonlította, hozzátéve, amikor kifejti hatását a céltárgyon, szabályosan elpárologtatva azt, mintegy 8000 Celsius fokos hımérséklet keletkezik. Nem sokkal késıbb rádiókommentárt fogalmazott meg a vezetı orosz tudós, Borisz Belickij, az Oroszország Hangja nevő rádió mősorában, 1997. február 24-én. Belickij egy, a mikrohullámú generátorok orosz katonai alkalmazására vonatkozó kérdésre válaszolva határozottan kijelentette, ezek képesek plazmoidokat elıállítani, melyek lényegében plazmabuborékok

A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM Terrorizmus elleni küzdelem: nemzetközi kell, hogy legyen; nem csak az erıszakszervezetek vesznek benne részt; komplex intézkedések (háttér felszámolása), nem elsısorban katonai, de arra is szükség lehet; Oka: akciók megszervezésére rendszerint a célországon kívül kerül sor, olyan eszközöket használnak, amelyek elhárítására a rendırség nincs felkészülve, egyidıben több cél is lehet, terrorista bázisok ellen a rendırség tehetetlen, RBV fegyverek elhárítására nem képesek.

MI A JÖVİ? Támadási módok: Magas szintő, kiemelt célok elleni támadás nem zárható ki; Tömegpusztító fegyverek alkalmazása nagy veszélyt jelent; Hagyományos eszközökkel, de új módszerrel (pl. tengeri terrorizmus, atomerımővek); Alacsony szintő támadások növekedése várható (régi és új módszerekkel); Hol?! Nyugati területeken lehetséges, de a legtöbb támadás a muszlim területeken várható, különösen a mőveleti területeken (Irak, Afganisztán) és a szomszédos országokban.

MEGNYERHETİ-E A TERRORIZMUS ELLENI HARC? A terrorizmus nem állami tényezı, nincsenek földrajzi határai; Többarcú jelenség, többarcú megközelítést igényel; Politikai erıfeszítések szükségesek (Irak, palesztin kérdés, csecsenek problémája); Belsı változások szükségessége a muszlim országokban (nyugati demokrácia importja segítség, vagy gyarmatosítás?); Mérsékelt erık támogatása (pl. Afganisztánban); Regionális helyzet nem hagyható figyelmen kívül.

Felhasznált forrásmővek: GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJSZERŐ SZERVEZÉSÉNEK, IRÁNYÍTÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES ELMÉLETI MODELLJÉHEZ Cronin, Blaise: Information warfare: peering inside Pandora s postmodern box (Library Review, vol. 50. No. 6. 2001. pp. 279-294.) Az EU közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) 2006.12.18 Dr. Ványa László okl. mk. alezredes, egyetemi docens. (ZMNE). : Zavaró robotok elméletben és a gyakorlatban. Poynting Antennas Newletter: September 2006 - Jamming Antennas Security Intelligence Technology Group: Bomb Jammer Technology Code & Development Electronics Ltd.: JAMMERS Az MS-PowerPoint prezentációt készítette: Bóza György Információbiztonsági Tanácsadó TECHNIKA-M.Kft. Budapest, 2007.05.10