A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány félévente megjelenő kiadványa

A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány félévente megjelenő kiadványa ha sz no sít ot t pa pí ro n III. évfolyam / 2008 / 2. szám Új ra Bagolysors 1

Kiadja: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány 2230 Gyömrő, Eötvös u. 34. Adószám: 18090343-1-13 Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11702036-20655705 E-mail: gyongybagoly@gyongybagoly.hu Honlap: www.gyongybagoly.hu Gyöngybagolyvédelmi ügyelet 06-20-322-5620 06-20-995-2830 A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány bejegyzett társadalmi szervezet. Célja a magyarországi gyöngybagolyállomány megóvásán keresztül hozzájárulni a hazai környezettudatos gondolkodás elterjedéséhez. Címlapon: Füleskuvik, Fotó: Novák Nikolett A kiadványért felel: Klein Ákos (06-20-322-5620, gyongybagoly@gyongybagoly.hu) Szerkesztette és tördelte: Molnár Anna, Novák Nikolett Nyelvi lektor: Laczi Miklós A Progresso Print Kft. biztosította a környezetbarát papírra történő nyomtatást. Ta rta l o m Bagolysors III. évfolyam / 2008 / 2. szám Visszavadítás: egy nehéz műfaj... 3 Ismerjük meg jobban az erdei fülesbaglyot!... 4 Mindenki a maga módján... 6 Baglyok Magyarországon... 7 Mit jelent az, hogy bagoly? Egy kis etimológia... 8 Nemzetközi baglyászat... 9 Visszavadítás 2008... 10 A kuvik Martonvásáron és környékén... 11 Mindennapi természetvédelem de hogyan?... 12 Önkéntesek magukról... 12 Bagolymentő magánkezdeményezés... 13 International Owl About barn owl conservation... 13 Támogatói oldal... 15 Hirdetési felület Hirdetési politika A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány jelképes támogatás fejében is hirdetési felületet biztosít minden olyan szervezet és cég számára, amelynek működése összhangban áll a fenntarthatósággal, és tevékenységével elősegíti a környezettudatosság elterjedését hazánkban. Örömmel hirdetünk minden olyan rendezvényt, amely környezetés természetvédelmi eseményekre, szabadidősportokra, egészséges életmódra és egészséges táplálkozásra vagy hagyományörző tevékenységre invitálja az érdeklődőket. www.gyongybagoly.hu

2008/2 Bagolysors Visszavadítás: egy nehéz műfaj Veszélyeztetett fajoknál minden egyed lényeges hozzájárulás lehet az állomány fennmaradásához, megerősödéséhez. Ez különösen érvényes azokra a nagy testű fajokra, amelyek populációi az emberi hatások miatt csökkentek. Éppen ezért nagy testű védett fajok sérült vagy fiókakorban elárvult egyedeit lehetőség szerint próbálják a természetvédők visszavadítani. Jól ismert példa e téren a parlagi sas, réti sas, kerecsensólyom, a fehér gólya vagy a baglyok viszszavadítása. Sérült, visszavadításra már nem alkalmas gyöngybagoly az alapítvány bagolymentő telepén. Az ilyen baglyokat speciális gyűrűvel külön jelöljük meg. (Fotó: Elekes Péter) A Gyöng ybagoly védel m i Alapítvány évek óta foglalkozik sérült bagolyfajok mentésével, ápolásával és visszavadításával. A baglyok többsége életmódja, vadászati szokásai miatt a leggyakrabban emberkézre kerülő fajok közé tartoznak. Így gyakori az elárvult vagy sérült gyöngybagoly, erdei fülesbagoly, kuvik vagy macskabagoly bejelentése az alapítvány állandóan hívható ügyeleti számaira (06 20 322 5620, 06 20 995 2830). A visszavadításra már alkalmatlan, tartós sérülést szenvedett baglyok sem értéktelenek természetvédelmi szempontból. Ezek az egyedek megfelelően kialakított kültéri röpdékbe elhelyezve párt választanak, és egészséges utódokat nevelhetnek. Ezeknek az utódoknak kétféle sorsa lehet: a) Biológiai szempontból legkevésbé kifogásolható megoldás, ha a fogságban kikelt egészséges fiókákat megfelelő korban örökbe fogadtatjuk (adoptáljuk) egy vadon élő bagolypárral. Ekkor a fiókák jó eséllyel elsajátítanak minden tanulható viselkedési formát, és még a természetes kiválogatódás alól sem mentesülnek. Számos dologra figyelemmel kell lenni azonban ahhoz, hogy az örökbefogadás sikeres legyen. Először is az adoptálandó fiókának korban szépen bele kell illenie a kiszemelt család testvérei közé. Például egy huszonegy napos fióka nem kerülhet olyan családhoz, ahol a legkisebb testvér is már negyven napos, hiszen akkor a mostohatestvér a táplálékért folyó állandó versengésben alul maradna. Fontos továbbá, hogy lehetőleg csak egy plusz fiókával terheljük le a szülőket, és az átlagosnál nagyobb fészekaljba ne helyezzünk ki fiókát. Jó, ha a költőhely egy sok éve működő stabil baglyos helyszín, ahol nem várható zavarás, és a korábbi években nem tapasztaltunk különösebb veszélyeztető tényezőt. b) Amennyiben nem sikerül megfelelő örökbefogadó családot keríteni a fiókáknak, akkor a fogságban nevelkedett vagy ember által felnevelt fiatal egyedeket kell megpróbálni kivadítani. Mint minden természetvédelmi beavatkozás, ez is kockázatos lehet. Egyfelől biztosítani kell a tökéletes táplálékot (egészállat takarmány; egér, naposcsibe), másfelől nem szabad engedni, hogy a fiókák emberhez szokjanak, esetleg az ember vésődjön be fajtársként a saját faj helyett. Erre különösen akkor kell figyelni, ha a fióka egészen fiatal korban kerül emberkézre. A fiókák elengedését meg kell előzze egy olyan időszak, amikor a fiatalok már teljesen röpképesek, és egy nagy röpdében gyakorolhatják, fejleszthetik repülési képességeiket. Ugyanekkor biztosítani kell számukra az élő eleségre történő vadászatot, amely a mozgékony rágcsálókat tekintve nem is olyan egyszerű feladat. Alapítványunk az elmúlt tíz évben közel kétszáz fiatal madár adoptálását vagy szabadon engedését végezte el, de ezidáig nem kaptunk visszajelzést ezeknek a visszavadításoknak a sikeréről. 2008 nyarán azonban rövid időn belül egyszerre szembesültünk rossz és jó példával is. 2008 augusztusában hat olyan gyöngybagolyfiókát kaptunk az egyik magyarországi vezető állatmentő központtól, amelyek fogságban nevelkedtek. A hat madárból fejlettségük alapján hármat alkalmasnak találtunk arra, hogy megfelelő élőhelyen szabadon engedjük, hármat pedig tovább tartottunk fogságban, amíg el nem érték az elengedhető röpképes állapotot. Az elengedett és meggyűrűzött három fiatal példány közül egyet néhány napon belül elpusztulva találtak meg egy út mentén. Az állatmentő központtal történő újbóli beszélgetés során kiderült, hogy a fiókák egy viszonylag szűk helyen nevelkedtek, és szabadon engedésüket a központ csak pár hetes, nagy röpdében való tartás után képzelte el. Bár a baglyok út menti halálozási aránya kifejezetten magas, mégis arra figyelmeztet ez az eset, hogy a visszavadításokat csak nagy körültekintéssel és alapos felkészítés után szabad kivitelezni. Azonban röviddel e félreértésből eredő rossz érzést keltő példa után örömteli hírt kaptunk. Megkerült az első fogságban kikelt és visszavadított gyöngybagoly- 3

Bagolysors 2008/2 Ismerjük meg jobban az erdei fülesbaglyot! Szárnytörött gyöngybagolyról készült röntgen felvétel. A bagoly túlélte a balesetet, de röpképességét nem nyerte vissza. (Fotó: Klein Ákos) fiókánk. A 2007 júniusában az alapítvány gyöngybagolymentő telepén kikelt és ott felnevelkedett fiatal madarakat 2007. szeptember 8-án engedtük szabadon. Közülük a 446 351-es gyűrűvel jelölt példányt majdnem egy évvel később (2008. augusztus 14-én) fogták vissza. Megjött tehát az első pozitív visszacsatolás arról, hogy a fogságban kikelt fiókák megfelelő módon történő szabadon engedésével életképes egyedekkel támogathatjuk a vadon élő populációt. Üröm az örömben, hogy a viszszafogott példányt feltehetően áramütés érte, és az állatorvosi ellátás ellenére néhány nap múlva elpusztult. Ami azonban a siker mellett szól mégis, hogy túlélte a gyöngybaglyok számára legnehezebb megpróbáltatást jelentő első telet, és megélte az első szaporodási időszakát is. Tudjuk, hogy a baglyok fiatal példányai sokkal ösztönösebben képesek elsajátítani a vadászatot, mint pl. a nappali ragadozó madarak (ismert, hogy a vándorsólyom szülők kifejezetten tanítják serdülő utódjaikat a bonyolult zsákmányolásra). Egy fiatal erdei fülesbagoly különösebb tanítás nélkül is ösztönösen rácsap az avarban motozó pocokra. Ennek ellenére minden visszavadítandó egyed számára a legnagyobb körültekintéssel biztosítani kell a tágas röpdét, az élő eleséggel történő ismerkedést és elengedéskor a tökéletes élőhelyet. Bízunk benne, hogy a 2008-ban ezen elvek szerint elengedett fiataljaink közül többen is megkerülnek a következő években (a részletes beszámolót az idei elengedésről ld. a 10. oldalon). A Bagolysors előző számában bemutattuk az erdei fülesbagoly legfontosabb tulajdonságait. Váradi Csaba a mostani számban alaposabb képet fest a fülesbaglyok szokásairól, védelméről. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hazánk egyik leggyakoribb bagolyfaja. Magyar neve megtévesztő, hiszen korántsem a zárt erdeinkre jellemző, sokkal inkább az erdőszélek, ligetes területek, alföldi fasorok lakója. Mostanában egyre gyakrabban találkozhatunk vele városi parkokban, falusi házak fenyőfáin. Az erdei nevet azért kaphatta, mert rokonánál, a réti fülesbagolynál, amely földön fészkel, sokkal erdeibb, jobban igényli a fák meglétét élőhelyén. Nem is csoda, hiszen fák vagy legalább bokrok nélkül hiába hemzseg pockoktól, egerektől egy terület, fészkelőhely hiányában az nem alkalmas e fajnak. Költési szokásai Az erdei fülesbagoly többnyire szarkák, varjak fészkében költ. Ezt számszerűsíti az alábbi, szlovén kutatók által 1984-1993 között folytatott megfigyelések eredményeit összefoglaló táblázat (Folia Zoologica, 1997), mely hetvenhat fészek vizsgálati eredményét tartalmazza aszerint, hogy milyen típusú fészket foglaltak el a párok: Erdei fülesbagoly költések száma Százalékos aránya Dolmányos varjú 20 29,4% Szarka 46 67,6% Egerészölyv 2 2,9% A tavalyi évben Magyarországon végzett, huszonhat fészekre kiterjedő kutatás során azt találtuk, hogy az erdei fülesbaglyok 76,9%-a szarkafészkekben költött. Jól látszik, hogy a szarkák fészeképítő tevékenysége jelentős az erdei fülesbagoly számára, csakúgy, mint más varjúféléké. Ezért is vált például a vetési varjú védetté hazánkban. Ennél a fajnál bevett gyakorlat volt magának 4

2008/2 Bagolysors a fészeknek a szétlövése, melynek során gyakran sólyomfélék vagy baglyok is áldozatul estek, ráadásul nagyban megritkultak a fészeképítő madarak. A szarka dúvadként való kezelése sem jogos országosan. Bár ritkításuk néhol indokolt, az előző táblázatból látszik, hogy jelenlétük fontos, tehát van, ahol kímélni kellene őket. Az alföldi szarkafészkeken nagyobb hányadban találtunk rá vörös vagy kék vércse, illetve erdei fülesbagoly költésére, mint szarkáéra. A költés menete Miután a tojó kiválasztotta a neki megfelelő fészket, megkezdődik a párzás, majd néhány nap múlva lerakja az első tojást. Jellemzően minden második nap tojik egyet. A párok közben gyakran párzanak, hisz a tojásrakás a fészekalj nagyságától függően egy-két hétig is eltarthat, mialatt újabb megtermékenyítésekre van szükség. A kotlás nem kezdődik meg azonnal, hiszen akkor akár kéthetes korkülönbség is lenne a fiókák között, ami a fiatalabbaknak behozhatatlan hátrány lenne. A harmadik, negyedik tojás lerakása után kezd kotlani a tojó, az átlagos kikelési idő huszonnyolc nap. A fiókák már háromhetes korukban elhagyják a fészket, bár ekkor repülni még nem tudnak. Szétmászkálnak a fák ágain, és éles, hintanyikorgásra hasonlító hívóhangjukkal csalják magukhoz táplálékot hozó szüleiket. Ez az ún. fél-fészekhagyó életforma valószínűleg a ragadozók ellen alakult ki. Még két ok lehetséges, ami miatt a fiókáknak el kell hagyniuk a fészket. Az egyik, hogy azt gyakran kinövik, a másik, hogy maga a fészek esik szét, mielőtt a fiókák ténylegesen megtanulnak repülni, mivel a szülők nem javítgatják azt. Röpképessé öthetes korukban válnak, de a szülők még ezt követően is táplálják őket, akár tíz-tizenöt hetes korukig. A védelem jelentősége Ökológiai jelentőség Bizonyára az előbb említett túlélési stratégiáik összessége tette a fajt az egyik legsikeresebb bagolyfajunkká. Természetesen, mint minden csúcsragadozó, az erdei fülesbagoly is védelemre szorul, hiszen a tápláléklánc ilyen magas fokán álló fajok létszáma csekély, rövid idő felül: Félidős erdei fülesbagoly fióka. A fiatalok röpképességük elérése előtt elmásznak a fészektől. alul: Erdei fülesbagoly fiókák egy lakótelepi balkonládában. Városiasodó baglyok! (Fotók: Váradi Csaba) alatt kritikusra csökkenhet. Szerencsére az erdei fülesbagoly az északi féltekén található mérsékelt övi területeken világszerte elterjedt, így helyi veszélyeztetések esetén megvan a háttérbázis, ahonnan a faj utánpótlást kaphat. Jelenlegi nagy egyedszáma lehetővé teszi kutatását, megfigyelését, így a jövőben felmerülő veszélyek hamarabb észlelhetők, magyarázhatók, esetleg orvosolhatók lesznek. Gazdasági jelentőség Nem csak érzelmi és természetbarát okok sorolhatók fel a faj védelmére. A ma divatos és szinte mindent maga alá gyűrő gazdasági érv is mellette szól. A fülesbaglyok gyakoriságuknak és táplálkozási szokásaiknak köszönhetően rengeteg rágcsálótól szabadítják meg mezőgazdasági területeinket, így az ún. biológiai védekezésben fontos szerepet játszanak. Nekünk csak annyi dolgunk van, hogy ne pusztítsuk őket, illetve segítsük fészkelésüket a baglyok ezt többszörösen meghálálják. Hogyan védhetjük ma az erdei fülesbaglyot? Fészeképítő fajok védelme Előbb már említettük azon fajok területi védelmét, amelyek számára a fészket rakják. Fészektartó fák megléte Tavaly megkezdett kutatásunk során azt találtuk, hogy a városi fészkek döntő többsége fenyőfán volt. Ez hasonló eredmény, mint amit a szlovén kutatók kaptak, ott a fészkek 68,4%-a volt erdei fenyőn és lucfenyőn. Lakott területeken tehát akár parkokban, akár a kertben ültetett fenyőn megtelepedhet, és jó segítségünkre lehet a rágcsálók számának szabályozásában. Az Alföldön nagy a táplálékbőség, viszont kevés a fa, így ott nem tud válogatni, alacsonyabb cserjéken, bokrokon lévő szarkafészekkel is megelégszik. Ilyen helyeken az erdők, fasorok telepítése lenne kedvező e faj és más madarak számára is. Mérgezések kerülése Mivel az erdei fülesbagoly táplálékának döntő hányadát rágcsálók teszik ki, az ezek ellen irányuló mérgezések komoly veszélyt jelentenek a baglyokra nézve is. 5

Bagolysors 2008/2 Gyepek védelme A legalkalmasabb élőhelyek közé tartoznak azok, amik kaszálókon vagy legelőkön vannak. Az ilyen területekkel és erdőkkel, fasorokkal szabdalt mezőgazdasági táj kialakítása nemcsak az erdei fülesbagoly, hanem több tucat más növény- és állatfaj megtelepedését is segítené. Babonás félelmek Budapesten történt az az eset, hogy egy bagolycsaládot el kellett költöztetni, mert a tulajdonos, akinek a kertjében fészkeltek, azt gondolta róluk, hogy halálmadarak. Ez a hiedelem még a középkorban alakult ki a baglyokról, mikor a haldoklók felett virrasztottak, és a világosságra odament egy-egy kuvik, hogy a fényre odasereglett rovarokra vadásszon. Elütések Az erdei fülesbagolynak ma Magyarországon stabil populációi vannak, így a fajjal foglalkozó kutatók inkább a baglyok megismerésére fektetik a hangsúlyt, semmint aktív védelmére. Az előbb említett védelmi tevékenységek egy része nemcsak szakemberek, hanem minden természetbarát számára lehetőséget nyújt az erdei fülesbagoly életfeltételeinek megteremtésére. Könnyen bemutatható fajról van szó, hiszen télen gyakran lakott területek fenyőfáin gyűlnek össze, tavasszal és nyáron pedig a fiókák sivítása vonzza magához az érdeklődőt. Érdemes mindkét alkalmat kihasználni, hogy megfigyeljük a fülesbaglyok viselkedését, maradandó természetélményben lesz részünk. Ilyenkor legyünk figyelemmel arra, hogy ne riasszuk fel, ne zavarjuk a madarakat. Csendben, távcsővel szemlélve ez igen egyszerű, és így a természetes viselkedést figyelhetjük meg. Kérek mindenkit, aki tud fészkelő párt vagy telelőhelyet, értesítsen, ezzel nagy segítségünkre lesz a faj kutatásában! Köszönjük, hogy segítenek még jobban megismerni az erdei fülesbaglyot. e-mail: csabavaradi@hotmail.com tel: 06-20/256-0336 Váradi Csaba Kérjük, adója 1%-ával legközelebb is támogassa a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány tevékenységét! Adószámunk: 18090343-1-13 Köszönjük! Mi n de n k i a m a g a m ó d j á n Köszönjük mindazok anyagi és tárgybeli támogatását, akik a Bagolysors előző száma óta áldoztak céljainkra. Továbbra is azt az elvet valljuk, hogy az anyagi támogatások mellett vagy helyett a tárgyi adományok is nagyban segítik munkánkat. A fogyasztás mérséklése és az újrahasznosítás szempontjából kétszeres jót tesznek azon adományozóink, akik egy-egy nélkülözhetővé vált, de még jól használható tárgyi eszközzel támogatják munkánkat. Köszönet a Novák családnak: faanyaggal, szerszámokkal (ásók, lapátok) és nádszövettel támogatták a Gyöngybagolyvédelmi Alapítványt. Novák Nikolett mind a terepi munkákban, mind a sérülten hozzánk érkezett baglyok ellátásában sokat segített. Sérült madaraink takarmányozását nagyban segítette az ELTE TTK, a Kamarás Keltető Kft., a SZIE ÁOTK és a TOXI-COOP Kft.. Köszönjük azoknak az anonim magánszemélyeknek a támogatását, akik nagylelkű összegekkel támogatták szervezetünket idén is. Külön köszönet minden segítő kéznek, aki részt vett munkánkban az elmúlt időszakban, és azoknak, akik felajánlott 1%-ukkal támogatták szervezetünket 2008-ban. Ha szeretne ténylegesen bekapcsolódni munkánkba, és nem mint külső támogató, hanem mint az Alapítványt ténylegesen működtető személy, szeretne tenni a természetvédelemért, ennek örülnénk a legjobban. Bármelyik elérhetőségünkön várjuk jelentkezését! Telefon: 06-20-322-5620 e-mail: gyongybagoly@gyongybagoly.hu honlap: www.gyongybagoly.hu Alapítványunk hasznos adományt kap: egy teherautónyi deszkaanyagot. Régi polcok, bútorlapok, raklapok, amelyekből mind kiváló költőládák készülnek. (Fotó: Klein Ákos) Néhány ötlet a jövőbeni támogatásokhoz. Dolgok, amelyekre szükségünk lenne: fénymásolópapír (lehetőleg újrapapírból) borítékok új postai bélyegek írható CD és DVD tűzőgép, iratdossziék, lefűzőtasakok asztali számítógép patron nyomtatóba (HP Laserjet 3015) fűrészáru, OSB lap szög, facsavar kéziszerszámok (fogók, kalapácsok, csavarhúzók, fűrészek) szerszámgépek fa megmunkálásához (kézi/asztali körfűrész, dekopír fűrész, fúrógép, felsőmaró) hosszabbító 6

2008/2 Baglyok Magyarországon A bagolyalkatúak rendjét képviselő tizenhárom európai faj közül eddig a szakállas bagoly (Strix nebulosa) kivételével mindegyik előfordulását bizonyították Magyarország területén. Ezek közül nyolc költ, a további négy faj csak alkalomszerűen fordul elő hazánkban. A tundrán, hozzánk legközelebb Skandináviában költő hóbagolynak (Nyctea scandiaca) eddig egyetlen megfigyelése a 19. század végéről, Újszász környékéről származik. A karvalybagoly (Surnia ulula) Észak-Európa fenyveseinek állandó fészkelője, néha ősszel délebbre kóborol, így juthatott el Magyarországra is, ahol eddig háromszor figyelték meg. Ha az éjszakai erdőt járva a búbosbanka hangjára emlékeztető huhogást hallunk, akkor valószínűleg a gatyáskuvikkal (Aegolius funereus) van dolgunk Ez a kisebb méretű bagoly, Észak-Európa, a Kárpátok és az Alpok fenyveseiben, fenyőelegyes erdeiben költ. Nagyon ritkán vetődik hazánkba. Eddig tizennégy alkalommal bizonyították előfordulását, ebből két példány gyűrűzés során került meg. 1997-ben két pár költött a Zemplénihegységben. A törpekuvik (Glaucidium passerinum) Európa legkisebb baglya. A gatyáskuvikhoz hasonló élőhelyeken költ, de jobban ragaszkodik a fenyvesekhez. Szürkületkor vadászik rágcsálókra, madarakra, ekkor hallatja jellegzetes, a füleskuvikéhoz hasonló hangját, amely kb. három másodpercenként ismétlődő éles füttyökből áll. Magyarországon eddig tizennégy alkalommal figyelték meg, zömmel az Aggteleki-karszt (itt revírt tartó példányokat is észleltek) és a Soproni-hegység területén. Ezek a madarak valószínűleg a közelben lévő szlovákiai illetve ausztriai költőállományból származó kóborló egyedek. A faj első hazai adata 1977-ből, Sopron környékéről származik. A megfigyelt madárról bizonyító fotót is sikerült készíteni, ami később fontos szerepet játszott a bagoly biztos meghatározásánál. A kép alapján megkeresték az ágat, amin a bagoly ült, megmérték vastagságát, és ez alapján meg tudták határozni az ülő madár méreteit is. A kapott adatok alapján csak a törpekuvik jöhetett számításba. Magyarországon csupán harminc-negyven pár költ Európa Bagolysors legnagyobb méretű baglyából, az uhuból (Bubo bubo). Ez nem is meglepő, mivel legszívesebben sziklafalakon, elhagyott kőbányákban neveli fel fiókáit, és hazánk nem bővelkedik ilyen élőhelyekben. Kivételesen találtak már uhupárt fán lévő fészekben és gémtelepen is. Költésidőben hallatott jellegzetes ú-hu hangja több kilométerre is elhallatszik, ez és a fészke körül található sünbőrök árulhatják el egyértelműen a madár jelenlétét. A macskabagoly (Strix aluco) mindenhol megtelepszik, ahol megfelelő odút talál magának. Erdőben, városi parkokban gyakran hallani jellegzetes huhogását. A nála kissé nagyobb uráli bagoly (Strix uralensis) középhegységeink öreg erdeinek ritka fészkelője. Hangja, hosszabb farka és kedvesebb tekintete különbözteti meg rokonától. Legkönnyebben a Zempléni-hegységben találkozhatunk vele. A kultúrterületeken, az emberi települések közelében további bagolyfajokkal találkozhatunk. Elhagyott mezőgazdasági épületekben, padlásokon költ a kuvik (Athene noctua) és a gyöngybagoly (Tyto alba). Előbbi az épületek kiemelkedő pontjairól szól a tavaszi estéken. Télen gyakran napközben is kiül a házak tetejére. A gyöngybaglyot sokkal nehezebb meglátni. A templomok szorgalmas látogatásával azonban megkönnyíthetjük a dolgunkat, mivel a baglyok előszeretettel költöznek be az imaházak sötét harangtornyába. Két fülesbaglyunk közül a gyakoribb, vörös szemű erdei fülesbagoly (Asio otus) fasorokban, erdőszéleken található elhagyott szarka- és varjúfészekben költ. Költési időszakban jellegzetes egytagú huhogásával árulja el jelenlétét. Télen nagy csapatokba verődik, ekkor a madarak úgy ülnek a települések környékén található örökzöld lombok között, mint a karácsonyfa díszei. Az előző fajnál sokkal ritkább a sárga szemű réti fülesbagoly (Asio flammeus), amelyből hazánkban csupán néhány pár költ. Egyes teleken nagyobb számban érkezik északról, ekkor akár százas csapataival is összefuthatunk. Utóbbi időben egyre gyakrabban figyelik meg telelő erdei fülesbaglyok között. A hazánkban szórványosan előforduló füleskuvik (Otus scops) az egyetlen vonuló baglyunk. Öreg gyümölcsösök, ligetek idősebb fáinak odvában költ. Meleg tavaszi estéken jellegzetes füttyögését semmivel sem lehet összetéveszteni. Magyarországon az itt felsorolt baglyok mind természetvédelmi oltalom alatt állnak. A hóbagoly, az uhu, az uráli bagoly, a réti fülesbagoly, a kuvik és gyöngybagoly fokozottan védett. Az öreg, odvas fák megkímélésével, odúk, költőládák kihelyezésével mi is sokat tehetünk ezeknek a ritka és titokzatos madaraknak a hosszú távú fennmaradásáért. Szász Előd Uráli bagoly, uhu, macskabagoly, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, gatyáskuvik, kuvik, füleskuvik, törpe kuvik. (illusztráció címe Eulenparade, Gerda Winkler-Born festménye) 7

Bagolysors 2008/2 Mit jelent az, hogy bagoly? Egy kis etimológia A természethez, benne különösen a baglyokhoz vonzódó olvasók tábora elképzeléseim szerint alig fed át azzal a réteggel, amely a nyelvészethez, benne különösen az etimológiához vonzódik. Ebből következőleg ismét csak elképzeléseim szerint kevesen teszik fel a címben megfogalmazott kérdést. Nem is könnyű azt megválaszolni, mivel bagoly szavunk ismeretlen eredetű. Talán érdemes megemlítenünk ennek kapcsán, hogy a magyar akadémikus nyelvészet a rendszerváltás előtt (amikor a mértékadó etimológiai munkák születtek) azokat a szavakat minősítette ismeretlen eredetűnek, amelyek magyar eredetűek. Az internacionalista világszemlélet valamint a nemzeti büszkeség fel nem vállalása a tudományra is rákényszerített bizonyos furcsa kompromisszumokat, amelyek miatt némely esetekben ma is viták zajlanak. Ugyanakkor a bagoly a később kiadott munkákban is ismeretlen eredetű szóként szerepel. Számos szótörténeti alakja ismert, mint a bagul, bagol, bogol, vagy a toldalékolt bagjot, bagvak, bagók alakok. Moldvai csángó és erdélyi nyelvjárásokban fordul elő a bufnica (román bufnita), buhuna (rom. buhna), huhuréz, huhurém (rom. huhurez), kokovéjka (rom. cocoveica) ezek mindegyike román jövevény. A bagoly szó több jelentéssel bír: elsősorban éjjeli ragadozó madarat, de 2. halálmadarat, 3. éjjelezőt (= aki éjjel sokáig fennmarad), 4. kisdiákot, 5. öregembert és 6. ostobát is jelent. A 2., 3. és 5. jelentés a baglyok éjszakai életmódjával függ össze. A betegség, öregség és halál összekapcsolása a sötétben huhogó madárral babonás hitben gyökeredzik. A 4. és 6. jelentés azon alapulhat, hogy az éjjeli aktivitású bagoly nappal megfigyelve gyámoltalan benyomást kelt. Általánosságban elmondható, hogy a bagoly szó az összetételekben becsmérlő értelmű szokott lenni (lásd: bagolyhús = pipamocsok, bagojtüdő = aszalt gyümölcs, bagószemre = mérték nélkül ). Ide tartozik a régies ért hozzá, mint bagoly az ávemáriához szóláshasonlat (= egyáltalán nem ért hozzá ), valamint a bagóhiten él vele kifejezés (= nem törvényes házasságban, vadházasságban élnek ). A bagóhit szó előtagja a bagoly szóval azonos, az utótagban a hit szó a régi eskü jelentéssel szerepel. A becsmérlő használat valószínűleg azzal függ össze, hogy a régi népi felfogás szerint a bagoly félelmetes, rossz madár, másrészt értéktelen, nem fogyasztható el. Már az Ószövetség is tiltja például a bagolyevést. A bagóhit szónál megfigyelhető bagó előtag önálló szóként is létezik 1. dohánymaradék, 2. dohányáru, cigaretta és 3. jelentéktelen ellenérték jelentésekkel. Ez valószínűleg szóhasadás eredményeként jött létre, és azonos a bagoly madárnév több helyütt élő tájnyelvi változatával. A már említett bagolyhús szó (= pipamocsok és szájban rágott dohánymaradék ) bagóhús alakjából rövidülhetett a bagó szó, végső soron tehát a bagó az ő összes jelentéseivel a bagolyból származik. Ezt az összefüggést támogatja, hogy az erős dohányos emberre használják a régies baglyos (= bagjos) kifejezést, valamint a bagót rágó embert csúfolódva bagolynak is nevezték. A 3. jelentés kialakulása a bagoly becsmérlő értelmű használatához köthető, de esetleg szóba jöhet a dohány szó (jelen esetben = pénz ) hatása is. Nem tartozik ide, de ha már szóba jött: a dohány szónak ez a második jelentése az argóban keletkezett, és alapja vagy a dohánylevélcsomó és a pénzjegyköteg közötti hasonlóság, vagy az, hogy a dohányt és a pénzt hasonló formájú erszényben tárolták (amelynek egyébiránt igen szép csengésű magyar neve a kostök). Érdekes magyar szótörténeti fejlemény a bagócs szó kialakulása. Jelentései: 1. bögöly, 2. cserebogár, 3. szaknyelvi bagócslegyek (Oestriadae). A szó keletkezésének módja nincs tisztázva, jelenleg két magyarázatot tartanak lehetségesnek. Az egyik szerint hangutánzó eredetű, ezt most nem tárgyalnám, mert semmi köze a baglyokhoz. A másik magyarázat szerint származékszó: a bagoly madárnév bagó változatának kicsinyítő képzős alakja. A bagócs szó bagoj és bagó formában is létezik (azonos jelentésekkel, azaz bögöly, cserebogár stb.), ezek a bagoly szóhasadással elkülönült változatai. Az elnevezés ebben az esetben a bögöly és a bagócslegyek feltűnően nagy szemeire utalhat, lásd a népies bagolyszemű, bagószemű kifejezéseket (= nagy szemű, kidülledt szemű ). Érdekes és eldöntetlen kérdés, hogy a cserebogár jelentésű babóc szó is ide tartozhat-e, hiszen az előbbiek alapján ennek fennáll némi valószínűsége. No de térjünk rá a gyöngybagolyra! Chernel leírása szerint: felül szép halvány hamúszínű, a szárnyon itt-ott rozsdás, vöröses, fehér és fekete gyöngyözéssel; alul halvány rozsdavöröses helyenként fehér gyöngyözéssel és foltokkal. Innen kapta a nevét: gyöngyös 8

2008/2 Bagolysors bagoly, gyöngybagó, illetve fátyolos bagó. Más nyelvek is hasonló módon, a külsejéről nevezik el: német Perleule ugyanaz (Brehm). A dán és norvég perleugle, a svéd pärluggla és a finn helmipöllö jelentése szintén gyöngybagoly, de mivel ott ez a faj nem honos, a szintén gyöngyözött gatyáskuvikot hívják így, azaz névcsere történt. A fátyolbagoly a német Schleiereule fordítása. A fent említett fátyolos bagó-t nem innen származtatják, hanem idegen mintától független, önálló alakulatnak tekintik. Régiesen hívják a gyöngybaglyot lángbagolynak (láng-bagály, láng bagoly, lángcsuvik) is, ez a régies latin szaknyelvi Strix flammea és/vagy a német Flammeneule fordítása. A sárgabagoly, sárga gyöngybagoly nevek a tollazat színére utalnak. A halálmadár, csuvik és a már említett lángcsuvik neveket a kuvikkal együtt viseli, talán azért, mert ez a faj is kellemetlen rikoltásairól ismert. Hangjára utaló elnevezés a sívó bagoly, sivító bagoly is, amely hasonló a német Schnarcheule (= horkoló bagoly) és Klageule (= panaszkodó, nyöszörgő bagoly) szavakhoz. Létezik még a toronyi bagoly elnevezés is, amely talán nem szorul magyarázatra, és könnyen öszszevethető a régies német Thurmeule (= toronybagoly) és Kircheneule (= templomi bagoly) szavakkal. Dr. Mátics Róbert Irodalom Kiss J. 1984: Magyar madárnevek. Akadémiai Kiadó, Budapest. Benkő L. (szerk.) 1967: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest. Nemzetközi baglyászat 2008-ban a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány részt vett egy nemzetközi bagolyfelmérésen, Horvátországban, Tórizs István vezetésével. Tórizs István a Dráva-szögben végzi a gyöngybaglyok állományának felmérését, és a védelmi munkákat is ő maga látja el. találtak is baglyokat. A munka során Kiskőszeget is bevonták a vizsgált területek közé, ahol megegyeztek abban, hogy a közeljövőben egy belső ládával fogják a baglyok számára alkalmassá tenni a tornyot. Egy ilyen állományfelmérésbe kapcsolódtam be én is júliusban. Ekkor a következő településeket ellenőriztük: Sepse, Kő, Csúza, Vörösmart, Albertfalu és Kopács. Három helyen leltünk költő baglyokra, ezeken kívül még a várdaróci templomtoronyban volt költés, amit István már korábban ellenőrzött. Albertfaluban a mezőgazdasági telep padlásán idén kihelyezett belső költőládát átvittünk a telep egy távolabbi, nyugodtabb részébe. Ezen a helyen macskabagoly nyomaira bukkantunk. A felmért települések nagyobb részén a templomtornyok nyitottak, így a madarak szabadon tudnak benne költeni. Csupán néhány helyen volt szükség az évek során a torony újbóli megnyitására, ládakihelyezésre. A jól sikerült felmérés után egy kis túrát tettünk a Kopácsi-réten, amely Európa még megmaradt, legnagyobb egybefüggő ártéri területének részét képezi. A vidék talán legnagyobb természeti értékét az ártéri területekhez kötődő gazdag madárvilág alkotja. Itt még gyakorinak mondható a rétisas (Haliaetus albicilla) és a fekete gólya (Ciconia nigra), de hatalmas gémtelepei is híressé teszik ezt a tájat. A horvátországi program után Istvánt meghívtam Baranya megyébe baglyászni. A határ felé menet útba ejtettük Kiskőszeget, ahová a korábbiakban már megbeszélt módon egy külső ládát szerettünk volna kihelyezni. A plébános sajnos nem volt otthon, a gondnok pedig hallani sem akart a tervünkről. Így egy költőládával a kocsiban léptük át a határt, ezzel kivívva a határőrök tüzetesebb vizsgálódását, miután azonban elmondtuk a láda célját, csak legyintettek, és mehettünk is tovább. Másnap Baranyában a tervbe vett településeket sikeresen végignéztük; a nyolc kitűzött helyszínből háromban volt költés. Bár az ilocskai ortodox templomba nem jutottunk be, a költés az elmondottak alapján biztosra vehető. Az összességében háromnapos terepi munka során jött az ötlet, hogy az István által a Dráva-szögben eddig felmért területeket közös erővel bővítsük ki a teljes Dráva-szögre. Reméljük ennek a tervnek a megvalósulásáról számolhatunk be valamelyik következő számunkban. László Csaba Februárban István munkáját segítette a két angol önkéntes, Mike Cooke és John Sutcliffe, valamint Sihelnik József, Füstös Adrián és Klein Ákos is. Ekkor sikerült az István által vizsgált teljes területet végignézni. A felmérés során két helyről kerültek elő baglyok, további négy helyen pedig feltételezhető a jelenlétük a nyomok (friss köpetek, tollak) alapján. A munka során egy újabb lehetséges költőhely kialakítására is sor került Albertfalu mezőgazdasági telepén, ahová egy belső költőláda lett kihelyezve. Májusban Nagy Tibor segített Istvánnak a felmérésben. Ekkor már csak azokat a településeket keresték fel, ahol valószínűsíthető volt a költés. Így a megvizsgált hat helyszín közül (Sepse, Kő, Csúza, Vörösmart, Várdaróc és Kopács) négyben Magyar közreműködés horvátországi gyöngybagolyvédelemben (Fotó: Klein Ákos) 9

Bagolysors 2008/2 V i s s z a v a d í t á s 2008 2008-ban a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány sérült gyöngybaglyok számára fenntartott röpdéjében öszszesen négy költés történt. Az ezekből származó fiatalok, illetve az alapítványhoz került elárvult, de nyár végére kifejlett egyedek elengedését augusztusban végeztük a Bács-Kiskun megyei Gara község határában. Az alapítvány által régóta vizsgált észak-bácskai régió egyike a legkiválóbb gyöngybagoly-élőhelyeknek. A számos alkalmas épületében évről-évre jelenlevő költések bizonyítják, hogy a baglyok számára megfelelő az ottani tájszerkezet, és hogy a táplálkozó- valamint búvóhelyekből sincs hiány. Összesen tíz egészséges fiatal példányt engedtünk el úgy, hogy teljes röpképességüket a szabadon engedés előtt már hetekkel elérték, így volt idejük a tágas közös röpdében repülési készségeiket fejleszteni. Az elengedés előtti héten a baglyok élő egeret is kaptak, amelyeket a baglyokra jellemző ösztönös magabiztossággal zsákmányoltak (az egerekért köszönet a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának). Az elengedés helyszínén évekkel ezelőtt több, oszlopra szerelt költőládát is kihelyezett szervezetünk, amelyek fogyatkozó számát most egy fára erősített ládával pótoltuk. A délelőtti ládakihelyezésen kívül ellenőriztük egy magánház padlását, ahol a kihelyezett költőládában költés nyomait és két gyöngybaglyot találtunk, majd megvizsgáltunk két további költőhelyet is. Az elengedésre este hat órától került sor. A madarakat egy több száz hektáros területen eresztettük el, ahol nagy kiterjedésű frissen kaszált gyep, legelőterületek, lucernatáblák, csatornapartok, árokszegélyek váltogatták egymást. Az elengedett tíz fiatal egyed lábára jelölőgyűrű került, és egyenként figyeltük minden egyes példány repülését. A röpképességet és a madarak viselkedését megfelelőnek találtuk: vadak, az emberrel szemben tartózkodóak voltak, és mindnyájan erőteljes csapásokkal röpültek messzire. Másnap végigjártuk az elengedés helyszínét, de nem találtunk sérült vagy elpusztult példányt. Munkánkat Nádaskay István operatőr kísérte végig kamerával, Elisabeth Korinek-Schönthal segítségével. A filmkockákat remélhetőleg egy bagolyvédelemről szóló dokumentumfilmben láthatjuk majd viszont. Az elengedésben részt vevő érdeklődők és önkéntesek: Illi Ferenc, Klein Ákos, László Csaba, Molnár Marcell, Nag y Tibor, Novák Nikolett, Vógl István A költőláda kihelyezéssel és filmforgatással egybekötött bagolyelengedés eseménye. (Fotók: Molnár Marcell, Novák Nikolett) 10

2008/2 Bagolysors A kuvik Martonvásáron és környékén Kicsi, galamb nagyságú bagolyról lesz szó ebben az írásban. Találóan nevezhetnénk bagolymanónak is, hiszen a hazai fészkelő bagolyfajok legkisebbike. Sokan ismerhetik a kémény sarkán üldögélő kuvikot, amint jellegzetes kiáltása messze hangzik az éjszakában. Alkalmas helyen akár kéményre is felszerelhetjük a kuvikodút. (Fotó: Klein Ákos) Tipikus kultúrakövető faj, ami erős kötődést mutat a régi extenzív gazdálkodási formákhoz, különösen az állattartáshoz. Juhhodályok, marhaistállók, állattartó telepek jelentenek otthont a kuvik számára napjainkban. Kapcsolatrendszere az emberrel évszázadok alatt alakulhatott ki, a legelésző állatok háziasításával, és az állattartás elterjedésével. Ahol állattartó telep van, ott takarmány is található, ahol takarmány van, ott egér és pocok is akad, ahol pedig jelen vannak ezek a zsákmányállatok, ott a kuvik is fel fog bukkanni. Az egér és a pocok mellett sok más állat is szerepel az étlapján: rovarok, békák, gyíkok, énekesmadarak, néha még denevérek is. A párok már ősszel kialakulnak, és enyhe teleken már januártól hallatják hangjukat. A kotlás és a fiókanevelés kb. két hónapig tart, amely időtartamot a táplálék-ellátottság és az időjárás erősen befolyásolhatja. A szülői gondozástól végleg függetlenedett fiókák a költőhely környékén kóborolnak, és keresik a számukra alkalmas élőhelyeket. A faj természetvédelmi szempontból igen kedvezőtlen helyzetben van. Az élőhelyek felszámolása, az állattartás visszaszorulása vagy intenzívebbé válása miatt országos állománya legjobb esetben is csak stagnál, de sajnos inkább csökkenő tendenciát mutat. A martonvásári előfordulási adatok közül első helyen kell említenünk a kastélyparkot. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének tevékenységéből, a park gazdag faunájából és az idős fák közötti hatalmas gyepterületekből amelyek kiváló és nyugodt vadászfeltételeket teremtenek adódóan a kuvik rendszeresen felkeresi a területet. (E helyen is köszönet illeti a Kutatóintézetet a Kuvikvédelem támogatásáért.) Igen kedves élményem volt, amikor a Brunszvik-kastély előtti vadgesztenyefán szólt az egyik, a templom melletti japán akácon a másik kuvik, és felelgettek egymásnak. Költése a park területén nem kizárható, de tudomásom nincs róla. A Gábor-majori szarvasmarha-tenyésztő telepen ami Martonvásártól néhány kilométerre van már jóval valószínűbb a költése. Nemrégiben ezen a helyen volt egy próbálkozás a faj mesterséges odúval történő telepítésére, de sajnos eredménytelenül, mert az odút tartó fa az odúval együtt vihar áldozata lett. A köpet-, az ürülék-, és a tápláléknyomokból azonban tudjuk, hogy beköltözött a kuvik az odúba, de a fenti okok miatt költésre nem kerülhetett sor. Érdekesség, hogy még táplálékraktárt is készített magának, ami kb. tizenöt, kopogósra száradt egérés pocoktetemből állt. A Gábor-major ideális hely a kuviknak. Erre az öreg istállóépület költésre alkalmas tetőszerkezete, a verebeket télen egybegyűjtő szalmakazlak, a rágcsálókat vonzó silótárolók és a közeli vadászterületek a biztosíték. A környező falvak közül jelenlegi adataim szerint Baracska büszkélkedhet kuvikpárral. Valahol a település környékén, egy padláson lódarazsak őrzik a kis kuvikok és szüleik nyugalmát (többek között ezért sem tudom, hogy hány fiókájuk lehetett). A baracskai fészkelés is a szarvasmarha-tenyésztéshez, az extenzív művelésű tájhoz kötődik; a költési időben a fákkal, erdősávokkal, facsoportokkal tarkított marhalegelő és a nyugalom biztosítja a költés és fiókanevelés feltételeit. Ezen a költési adaton kívül csak valószínűsíthetjük, hogy fészkelnek kuvikok a környék többi tehenészetében is (három ilyenről is tudok). A megfigyelések jól alátámasztják, hogy számos más madárfajjal együtt mennyire kiszolgáltatott a kuvik, a régen megélhetést jelentő állattartás visszaszorulásának, átalakításának köszönhetően. Az állattenyésztés további leépülésének megakadályozásával, és ahol szükséges, biztonságos fészekodúk létesítésével tehetünk és tehet bárki a kuvik védelméért. Remélem, hogy a cikkem másokban is elindítja a tettlegességet a kuvikokért és a természet védelméért. Molnár Marcell 11

Bagolysors 2008/2 Mindennapi természetvédelem de hogyan? Fűtés Az energiára fordított kiadások közül toronymagasan kiemelkedik a fűtés. Az összes energiaköltség közel 80 %-át a fűtés teszi ki egy átlagos háztartásban. Kis odafigyeléssel ez az összeg jelentős mértékben csökkenthető, ami nem csupán a pénztárcánknak, de a környezetünknek is a hasznára válik. Beköszöntött a fűtésszezon. Ehhez szeretnénk néhány hasznos tanáccsal hozzájárulni. Ne zárjuk körül bútorokkal a fűtőtestet, mert a meleg áramlását megakadályozzuk, nem beszélve arról, hogy a bútornak is árthat. Gyakran szellőztessünk intenzíven úgy, hogy rövid ideig tárjuk ki teljesen az ajtót és az ablakot. Ezalatt nem hűl ki a lakás, viszont a levegő kicserélődik. (Ha résnyire nyitva hagyott ablakkal szellőztetünk, azzal csak az utcát fűtjük, közben pedig kihűl a lakás.) Sokat spórolhatunk, ha alacsonyabb hőmérséklettel is beérjük (pl. 25 ºC helyett 20 ºC esetén 30 %-kal csökken a fűtésszámla) Alacsonyabb hőmérsékletet is melegebbnek érzünk, ha elég párás a levegő, ezért használjunk párologtatót. Hagyományos fa- vagy széntüzelés esetén alkalmazzunk hosszú kályhacsövet, így az eltávozó füst hője is jelentősen fűti a helyiséget. Este húzzuk be a sötétítőfüggönyt, vagy eresszük le a redőnyt, mert egy nagyobb ablaknál sok hő elszökik. Ügyeljünk, hogy a függöny ne takarja el a fűtőtestet. Gondosan válasszuk meg az asztalok elhelyezését, ahol hosszabb ideig ülőmunkát végzünk. Helyezzük őket közel a fűtőtesthez. Használjuk ki a nap hőenergiáját. Tervezzük úgy a belső elosztást, hogy minél többet érje a nap azt a lakrészt, ahol sokat tartózkodunk. Fűtési szezon előtt ellenőrizzük az ajtók, ablakok résszigetelését. Ahhoz, hogy a távfűtésű lakásban is tudjunk takarékoskodni, meg kell teremteni a korrekt elszámolás lehetőségét. Az átalánydíjról át kell térni a mérés alapján történő elszámolásra. Gyakori hiba a tömblakások fűtésénél, hogy néhány nehezebben fűthető lakás miatt az egész házat túlfűtik. A fűtési rendszer beszabályozásával, radiátorcserével vagy termosztatikus szelepekkel ez a probléma is orvosolható. Az egyszerűbb beavatkozások néhány tízezer forintos költsége általában már az első évben megtérül. Önkéntesek magukról A jelen számban László Csaba önkéntesünk mutatkozik be. Csaba júliusban diplomázott természetvédelmi mérnökként Sopronban, és úgy döntött, hogy a nyár hátralévő részében önkéntesként segíti az alapítvány munkáját. A természet iránt már egészen korán elkezdtem rajongani. Nagyszüleim révén nagyon sok időt tölthettem el falun, és így bebarangolhattam a közeli erdők, tavak és mezők világát. A nagyszüleim házánál is felkutattam minden egyes zugot, így történt, hogy egyszer egy gyöngybagollyal néztem farkasszemet a padláson. A bagoly aztán megunta, tett egy kört a fejem felett, és kisuhant az ablakon, akkora élményt szerezve ezzel, ami csak tovább növelte bennem a madarak iránti szeretetet és a tenni akarást. Elhatároztam, hogy felmegyek a templomtoronyba, és megnézem, van-e ott bagoly. A várt madarakkal nem találkoztam, azonban találtam egy alapítványos matricát a toronyba menet az orgonák mögötti ajtóra ragasztva. Ekkor találkoztam először a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány nevével. Időközben megismerkedtem Nagy Tibor természetvédelmi őrrel, aki az alapítvány életre keltője volt annak idején. Tibor elhívott Bács-Kiskun megyébe gyöngybaglyászni. Itt rögtön egy padlástér elválasztási munkálataiban segédkezhettem. Nagyon megtetszett ez az aktív védelmi munka, és a csapat pozitív hozzáállása. Elhatároztam, hogy ha csak lehetőségem van, megyek segíteni. Középiskolás éveimet Barcson a Dráva Völgye Középiskolában töltöttem, ahol erdész technikus képesítést szereztem. Majd jelentkeztem Sopronba a Nyugat-magyarországi Egyetem Természetvédelmi mérnök szakára. Az egyetemi élet egyik nagy előnye, hogy az embernek olykor rengeteg szabad ideje van. Én ezt az időt igyekeztem arra felhasználni, hogy baglyászhassam. Így jutottam el Somogy, Zala, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyébe is. Sopronban tagja voltam a Kaán Károly Erdészeti és Természetvédelmi Egyesületnek, közismertebb nevén az Ökoklubnak. A klub aktív embereit összeszedve felmértük Sopron környékén is a templomtornyokat és egyéb mezőgazdasági épületeket. Diplomaszerzés után az alapítványhoz kerültem, ahol gyakorlati gyöngybagolyfelméréssel, védelmi munkával és egyéb, az alapítvány működését és a baglyok védelmét szolgáló tevékenységgel foglalkozom. 12

2008/2 Bagolymentő magánkezdeményezés A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány egy éjjel-nappal hívható gyöngybagolyvédelmi ügyeletet működtet. Ennek célja az ország egész területéről bejelentett sérült baglyok, elárvult fiókák összegyűjtése, megfelelő ellátásban részesítése, majd ha lehetséges, akkor újbóli szabadon engedése. Emellett a problémás költéseknél a bagolybarát megoldások kivitelezését, valamint a felmerülő egyéb kérdéseket is igyekszünk megoldani. Ehhez sok önkéntes áldozatos munkájára van szükség. A nyár folyamán Pribil Sándor, a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány elnöke azzal a felajánlással kereste meg az alapítványt, hogy egy sérült madarak elhelyezésére, szaporítására alkalmas bagolymenhelyet létesítene az udvarában a Dunaújváros melletti Daruszentmiklóson. Ezen kívül az ügyeleti szolgálatban is aktív szerepet vállalna Dunaújváros körzetében. Klein Ákossal júliusban elmentünk Pribil Sándorhoz megbeszélni a részleteket. A megbeszélés közben lovas fogattal tettünk egy kirándulást a falu környékén, és megvizsgáltunk néhány, bagolyköltésre alkalmasnak tűnő épületet is. Költést nem találtunk, csupán a baglyok jelenlétére utaló nyomokat. Aktív védelmi munkával (belső ládák, toronymegnyitás ) azonban újabb alkalmas költőhelyek kialakítására lenne lehetőség, melyet Pribil Sándor a ládák elkészítésével támogatna, és a kihelyezésben is segítene. Az alapítványnak nagyon sokat jelent ez a nagylelkű támogatás, hiszen így sokkal nagyobb hatékonysággal működhet az ügyeleti munka, nem beszélve arról, hogy a sérült madarak számára újabb lehetőség nyílik arra, hogy meggyógyulva újra szabadon élhessenek, vagy fogságban szaporodva fiókáikkal gyarapítsák a természetes állományt. Daruszentmiklós közelében lévő külterületi mezőgazdasági épület ellenőrzése lovas fogattal. (fotó: Klein Ákos) International Owl About barn owl conservation Why is barn owl conservation necessary? Bagolysors The barn owl is a cosmopolitan nocturnal hunter. It is closely associated with people with the species foraging, nesting and roosting around human settlements and in agricultural areas. Barn owl populations have been decreasing across developed countries within previous decades. The main causes of this decline are: the loss of traditional nesting sites (e.g. old farm buildings and open spires), the intensification of agriculture, and loss of suitable foraging habitats. Without intensive protection and without work to change public attitudes towards the barn owl, the long term survival of these marvelous birds is in doubt. How many breeding pairs can we find in Hungary? The number of breeding pairs varies from year to year, depending on the previous winter (one single harsh winter can kill almost 60% of the population). Officially, it is estimated that there are around 1,000 pairs in Hungary (this number is only the small portion of the former population in the 19th century). How can we protect barn owls in Hungary? There are six important elements of barn owl conservation: 1.) Annual barn owl monitoring, 2.) Active barn owl protection in buildings, 3.) Habitat monitoring and management, 4.) Education of children, 5.) Rescue and rehabilitation of injured owls and owlets, 6.) Raising awareness via frequent media publicity. Within Hungary, the availability of suitable foraging habitats does not currently represent a significant problem for the conservation of barn owls, although a very real threat exists in relation to possible future loss of such habitats through changes in farming practice. The lack of safe breeding-sites and low public awareness regarding the vulnerable status of the barn owl, however, represents a constant problem for the conservation of the species. The Hungarian barn owl population is limited by the availability of suitable breeding-sites, most commonly church spires, abandoned farmhouses and agricultural buildings. Conse- 13

Bagolysors 2008/2 2 3 1 1.) Nest box installed behind the church window (Graphics: Ákos Klein) 2.) Partial reopening of the dome in a church spire. Owls can use the entire dome, not only a small nest box (Graphics: Ákos Klein) 1 3.) Barn owlet orphan. Released as a healthy young barn owl in 2007 (Photo: Gábor Kovács) quently, it is necessary that barn owl conservation be focused on the continued provision of such suitable open buildings. A long-standing traditional conservation method is the installation of nest boxes. Whereas nest boxes were mounted externally in the past, we presently often choose either the complete or partial reopening of the spire (with the nest box inside of the dome not on the window). This method provides a safer environment for chicks during their early development. The education of children represents one of the most beneficial tools in achieving long-term nature conservation objectives. We frequently give talks in schools and deliver field-based education for children aged between 8-18 years. The BOF, Hungary also runs a sanctuary for injured barn owls and a non-stop emergency phone line (+36 20 322 5620). Our volunteers collect injured barn owls from across the entirely of Hungary, benefited by close co-operation between the Hungarian national parks and the BOF. What else benefits from barn owl conservation? The barn owl meets all the criteria of a flagship species, this helping to engender support and acknowledgement from the public at large. Its vulnerability and attractiveness, and its association with human settlements and rural hunting habitats make the barn owl an emblematic animal of the traditional countryside. The protection of barn owls can therefore be beneficial for other endangered animals (e.g. bats, little owl, tawny owl and Scops owl, etc.) that are dependent etc. Natural / traditional countryside management is not only of great importance with regard to biodiversity, but it also contributes to the successful resurrection and maintenance of vanishing rural lifestyles, organic food production and healthy countryside recreation. How can you actively take part in barn owl conservation? We need help with: Fieldwork (barn owl monitoring, ringing, nest box installation etc.) Barn owl emergencies (driving) Increasing the public awareness (advertising the goals and importance of barn owl conservation, recruit of new owl friends) Fund raising Securing and preparing international applications in English The Barn Owl Foundation, Hungary (BOF, Hungary, in Hungarian Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány) Eötvös u. 34., Gyömrő 2230, Hungary Tax Identification Number: 18090343-1-13 IBAN: HU96 1170 2036 2065 5705 0000 0000 SWIFT Code (BIC): OTPVHUHB E-mail: gyongybagoly@gyongybagoly.hu Website: www.gyongybagoly.hu Non-stop barn owl emergency phone: (+36) 20 322 5620 14

2008/2 Bagolysors Bagoly visszavadítás képekben A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány Barátja Támogatói lap Név:... Lakcím:... Születési idő:... E-mail cím:... Foglalkozás:... A Bagolysorsot elektronikusan kérem az e-mail címemre (színes, környezetkímélő megoldás) IGEN NEM A Bagolysorsot kérem elpostázni a megadott címre (fekete-fehér, újrapapírra nyomva) IGEN NEM Szeretnék feliratkozni az Alapítvány e-mail listájára a megadott e-mail címmel IGEN NEM Szívesen részt vennék terepi programokon, összejöveteleken IGEN NEM

A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány Barátja Támogatói lap A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat, aki az Alapítvány céljaival egyetért, és azokat támogatni akarja. A csatlakozás formája vagyoni és/vagy természetbeli hozzájárulás. A csekken vagy átutalással befizetett támogatás fejében az Alapítvány évente kétszer megjelenő Bagolysors c. ismeretterjesztő természetvédelmi hírlevelét kipostázzuk vagy e-mailezzük, felvesszük e-mailes levelezőlistánkra, ahonnan értesülhet aktuális programjainkról. (Az Alapítvány természetvédelmi programjaiban természetesen mindenki részt vehet, támogatástól függetlenül!) Diák/nyugdíjas... min. 400 Ft/év Felnőtt*... min. 800 Ft/év Családi... min. 1200 Ft/év Támogatói*... min. 2000 Ft/év Céges (szponzor)*... min. 5000 Ft/év *A befizetett támogatásról szervezetünk kérésre adóigazolást tud kiállítani, amely igazolás csökkenti a személyi jövedelemadó alapot. Kérjük, ezt a szelvényt a támogatás befizetését követően postázza, vagy tartalmát e-mailen jelezze számunkra! Cím: 2230 Gyömrő, Eötvös u. 34., e-mail: gyongybagoly@gyongybagoly.hu