AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK

1. oldal 2005/6. szám ZÖLD HÍRADÓ 2005 december AUTÓPÁLYÁK ÉS MADARAK (Autópályák építésének és üzemeltetésének hatása a madárfaunára) Az elmúlt időszakban egyre hosszabb autópálya szakaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédelmi szempontból számos problémát vet fel. Az autópályák olyan műszaki létesítmények, melyek korábban egybefüggő kisebb-nagyobb kiterjedésű élőhelyeket vágnak ketté. Ez az elválasztó hatás elsősorban a kis testű, lassú vándorlásra képes állatok esetében (ízeltlábúak, csigák, hüllők) esetében olyan nagy mértékű, hogy korábban egybefüggő populációkat szakít szét, mely az egyes részpopulációk kipusztulását eredményezheti. A megépült, gyakran természetes élőhelyeken keresztülhúzódó autópályák nyomvonalán évről évre felbecsülhetetlen számú rovar, közöttük nagyon sok védett faj pusztul el. Ugyanez mondható el a kétéltűekről és hüllőkről is, különösen akkor, ha a számukra készült átjárók, alagutak nem megfelelő helyeken és nem szakmai szempontokat figyelembe véve létesülnek. Vonulási időszakban gyakran több tucat béka, gőte és vízisikló pusztul el az egyes autópálya szakaszokon, mert a terelőkerítések nem a megfelelő helyre épültek, vagy az átjárók használhatatlanok (túl hűvösek), és nem szolgálják létesítésük célját. Az autópályák madarakra gyakorolt hatása meglehetősen sokrétű és árnyalt. A korábbi nagy összefüggő élőhelyek az érzékenyebb madárfajok számára ideális élőhelyek, így az autópályákkal kettévágott területek már nem lesznek alkalmasak többé fészkelő- vagy táplálkozóterületként. A homogén, szántóföldi (kultúrsivatag) környezetben viszonylag kevés madárfaj fészkel, kis számban, köszönhetően annak, hogy az egysíkú élőhelyek kevés táplálékot biztosítanak. Az ilyen körülmények közé épített autópályák növelik ennek a kultúrsivatagi környezetnek a madárvilágát. Ennek több oka van. Az autópályák nyomvonalától számított 10-50 méteres sávban a pálya nyomvonalat kísérő gyep sáv, adott esetben telepített fasorok találhatóak. A beton és műanyag vízelvezető csövek állandó fészkelési lehetőséget biztosítanak a hantmadaraknak, a pálya töltésoldalában az út közvetlen szélén búbos pacsirták fészkelnek, a távolabbi kevésbé zavart gyeprészekben pedig mezei pacsirták, sordélyok, cigánycsukok. A hidak füsti fecskéknek és házi rozsdafarkúaknak, illetve mezei verebeknek nyújtanak alkalmas fészkelőhelyet. Sok esetben ilyen élőhelyeken olyan madárfajok jelennek meg, melyek az autópályák megépülése nélkül nem fordulnának elő, de a megváltozott, változatosabbá vált élőhelyek új fészkelési lehetőséget teremtenek számukra. Ugyanakkor az autópályák nem csak élőhelyet teremtenek a madarak számára, hanem folyamatos veszélyhelyzetet is. A kirepült, tapasztalatlan fiókák ugyanis nagy számban pusztulnak el a közlekedés áldozataiként. Azonban nem csak a fiatal madarak, hanem a felnőtt egyedek is ugyanakkora veszélynek vannak kitéve, hiszen a rovarevő fajok jelentős mértékben fogyasztják az autók által elütött rovarokat. Sok esetben pont ez okozza a szülőmadarak és a teljes fészekalj pusztulását, hiszen az útpadkán szedegető vagy zsákmányoló felnőtt madár felrepülés közben egy nagy sebességgel közeledő járművel ütközhet. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gébicsek (tövisszúró gébics, kis őrgébics), melyek előszeretettel ülnek a pályát kísérő kerítésen, és táplálkozni berepülnek az útpadkára. Több bagolyfaj, mint például az erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, kuvik keresi fel az autópályák szegélyét zsákmányszerzés céljából. Ennek legfőbb oka, hogy a teherautókról nagy mennyiségű gabona szóródik szét az úttest szélén, illetve az autósok rendszeresen kidobják autójukból ételmaradékaikat, melyek a környező területekről ide vonzzák a különböző rágcsáló fajokat. A nagy számú rágcsáló pedig vonzza a baglyokat, melyek a pályák felett alacsonyan repülve igen gyakran esnek áldozatául a közlekedésnek. Összegezve a tapasztalatokat, az autópályák szerepe a madarak szempontjából kettős. Egyrészt új élőhelyet teremt és az alkalmazkodóképesebb fajok terjedését teszi lehetővé, másrészt folyamatos elütési veszélyt jelent az ott élő madarakra, és bizonyos fajok állományának csökkenését eredményezi. Ezért különösen körültekintőnek kell lenni az autópályák tervezésénél, és le kell csökkenteni az elütés lehetőségét, melyet úgy érhetünk el, ha például nem ültetünk fészkelőhelyül szolgáló fákat és bokrokat, illetve bogyótermő cserjéket közvetlen a pályák mellé, hogy csökkentsük az ezekkel táplálkozó madarak elütésének veszélyét. Monoki Ákos Az elmúlt időszakban egyre hosszabb autópálya szakaszok készülnek el országszerte, melyek létesítése természetvédelmi szempontból számos kérdést vet fel. Számos gond és probléma forrása az autópálya Fotó: Nimfea WWW.NIMFEA.HU

ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 2. oldal Beszámoló a Biodiverzitásvédelmi Munkacsoport 2005. évi tevékenységéről (Monoki Ákos szakmai beszámolója) Mindennapi Madaraink Monitoringja Két mintanégyzetben immáron hatodik éve folyik folyamatos felmérés, hozzájárulva a gyakori madárfajok állományváltozásait nyomonkövető program adatbázisának fejlődéséhez. Jelentősége, hogy a térségre jellemző élőhelyekről gyűjtjük a madárfajok adatait, és nyomonkövetjük a mintaterületek állapotváltozásait is. A jövőben több terület felmérésbe vonása lenne célszerű, de jelenleg sajnos az ehhez szükséges körülmények nem biztosítottak. Ritka- és telepesen fészkelő madárfajok felmérése Az idei évben is felmérésre kerültek azok az élőhelyek, melyek fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyei. 70%-ban végzünk felmérést olyan területeken, ahol sem korábban, sem jelenleg mások rendszeres felmérést nem végeznek, de jelentős természeti értéknek biztosítanak otthont (nagy kócsag költőtelep, cigányréce, nyári lúd fészkelőhely). Ugyanakkor vizes élőhelyeken folyamatosan térképezzük a vidrák előfordulását. Sajnos a rendelkezésre álló források nem teszik lehetővé, hogy minden jelentős vizes élőhelyre eljussunk, illetve a pusztai élőhelyekre is megfelelő energiát tudjunk fordítani, holott évről-évre drasztikus változások tapasztalhatóak ezeken a helyeken (Csudabala-puszta teljes felgyomosodása, Gyomai-út melletti kékvércse fészkelőhelyek felszámolódása, Csejt-puszta állapotának rohamos degradációja, a túrkevei fészkelő ugartyúk állomány felmorzsolódása). Vonuló Vízimadár Monitoring Sajnos kapacitás és forráshiány miatt rendszeres adatgyűjtésre továbbra sincs lehetőségünk, holott rendszertelen időközönként sok értékes élőhelyről gyűjtünk egyedülálló módon precíz, megbízható adatokat. Gyülekezőhelyek felmérése Több madárfaj szezonális gyülekezőhelyeinek felmérését végezzük, pl. réti fülesbagoly, kék vércse, de sajnos monitoring jellegű felmérésre kapacitás- és forráshiány miatt nincs lehetőség. Denevér védelem Épületekből elszállított denevérek: a tél végén rendszeresen kaptunk értesítést épületek belső terébe jutott denevérekről. Minden esetben gondoskodtunk az egyedek elszállításáról, szükséges gondozásáról, repatriációjáról. Újabb probléma, hogy a városban a denevérekkel nem foglalkoznak kellő súllyal az illetékes hatóságok, illetve a Nemzeti Parkok forrás- és humánkapacitás-hiányra hivatkozva. Ugyanakkor hetente kaptunk telefonon bejelentést elsősorban szolnoki panellakás-tulajdonosoktól, hogy a réseken keresztül lakásokba szivárgó denevérvizelet és -ürülék milyen problémákat okoz. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Tisza és a Zagyva melletti öregebb állományú erdőket sorra vágják ki, egyre több panellakást szigetelnek le, és a denevérek egyre nagyobb számban gyülekeznek a megmaradt szigeteletlen panelházak réseiben. A lakókat tájékoztattuk a lehetőségekről és saját lehetőségeink korlátozottságáról. Sajnos egyelőre megnyugtató megoldást nem tudunk javasolni. Viszont ha minden panelházból kiszorulnak a denevérek, és tovább fokozódik a padlásterek hermetikus lezárása, egyre inkább szembesülniük kell a fellépő élőhelyhiánnyal kiszorulnak a városokból újból az erdőkbe, ahol nagy számú madárral és fajtársaikkal kell a kevés odún osztozniuk. Vizes élőhely megőrzés A 2005-ös év tavaszán lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására sok helyen alakultak ki tekintélyes méretű belvízfoltok, melyek sok esetben nagy madárcsapatokat vonzottak a vonulási időszakban. A Görbeháza határában elterülő Nagy-Kaproson található belvíztározó május hónapban és júniusban is jelentős mennyiségű vízborítással rendelkezett. Június elején észleltük, hogy az illetékes vízügyi szakemberek megkezdték a terület lecsapolását. Azonnali intézkedésnek köszönhetően az illetékes természetvédelmi őr elzáratta a zsilipet, így a területen sikerült a vízszintet megtartani. Ennek köszönhetően kis számban vonultak át bíbicek, nagy godák, pajzsos cankók, valamint valószínűleg vörösnyakú vöcsök és cigányréce fészkelt. Nagy goda és bíbic fészkelése szintén valószínűsíthető. Sajnos a magas vegetáció miatt a terület bejárására nem került sor. A Hortobágyi-halastavakról nagy számú fattyúszerkő és kormos szerkő járt át ide táplálkozni. 80-90 példány kanalasgém táplálkozott a nyár második felében a területen folyamatosan, egy jelentős része a Hortobágyon fészkelő kanalasgém-állománynak. Sajnálatos tény azonban, hogy a területen tartott kevés jószág nem elégséges a terület kezelésére, így a széleslevelű gyékény jelentősen szaporodni kezdett. A teljes benövényesedés megelőzése érdekében a következő évben nem javasoljuk a vízmegtartást, május közepéig teljesen le kell ereszteni a vizet a területről, és ahol lehet, jószággal legeltetni. Autópályák madártani hatásainak vizsgálata A tavaszi és őszi időszakban a Polgár-Görbeháza közötti M3-as autópálya szakasz mellett előforduló madárfajokat vizsgáltuk. A tavaszi időszakban felmértük a Görbeháza-Nyíregyháza között tervezett szakasz élőhelyein előforduló madárfajokat, a fokozottan védett fajokra különösen nagy figyelmet fordítottunk, ugyanakkor a vonulási útvonalakon, jelentősebb fészkelőhelyeken védelmi intézkedéseket javasoltunk. Elsősorban Polgár és Hajdúnánás között jelentős élőhelyek kerültek felmérésre, amelyek későbbi nyomonkövetése mindenféleképpen indokolt. Több sziki kocsordos, réti őszirózsás, potenciális nagy szikibagoly előfordulási hely került lehatárolásra, valamint egy jelentős kornistárnics élőhelyet sikerült lokalizálni nem védett területen. Részlegesen felmérésre kerültek a potenciális bagolyélőhelyek és fészkelőhelyek is. Nimfea Természetvédelmi Egyesület

3. oldal 2005/6. szám ZÖLD HÍRADÓ 2005 december Nem védett területek természeti értékeinek felmérése E munka során a halastavak kaptak nagyobb figyelmet, hiszen több helyszínen fokozottan védett madárfajok költéséről volt tudomásunk. E mellett tovább folytattuk a Polgár, Görbeháza, Hajdúnánás közötti nem védett gyepterületek rendszertelen bejárásait, melynek célja elsődlegesen a területeken előforduló jellemző társulások megismerése, az ott előforduló védett, esetlegesen fokozottan védett fajok élőhelyének feltárása. A munka eredményeként a nagy szikibagoly (Gortyna borellii) lepke tápnövényét, a sziki kocsordot sikerült több élőhelyen, a lepkét pedig egy helyen megtalálnunk. Egy eddig ismeretlen kornistárnicsos (Gentiana pneumonanthe) gyepet is találtunk. Adatokat gyűjtöttünk a tavaszi pajzsosrák előfordulási helyeiről, időszakos élőhelyeiről, melynek eredményeként két élőhelyről került elő. Figyelemmel kísértük a gyapjaslepke gradáció eseményeit, fejleményeit az Alföld több pontján. Vágásra ítélt erdősávban fészkelő madarak mentése A 2005-ös év másik sikerakciója volt, amikor lakossági bejelentés alapján egy tarvágás alatt álló nemes nyarashoz látogattunk ki. A közel 10 Ha területű nemes nyaras Túrkeve nyugati határában az 1040-es marhatelep mellett terült el, ahol egy pár vörös vércse és négy pár erdei fülesbagoly fészkelt elhagyott szarka és dolmányos varjú fészkekben. Az erdei fülesbagoly ilyen laza telep jellegű fészkelése már önmagában is érdekes jelenség, miután magányos fészkelő. A helyszíni bejárás során folyamatosan zajlott a kitermelés, amely veszélyeztette a területen fészkelő vörös vércse párt és az erdei fülesbagoly párokat. A munkavezetővel és a terület tulajdonosával történt egyeztetések alapján védőzónákat jelöltünk ki a fészkes fák körül. Miután még lombfakadás előtt jártunk, nem okozott nehézséget a fészkes fák megtalálása és a védőzóna kijelölése. A munkákat később felügyeltük és ellenőriztük a költések sikerességét. A védőzónás rendszer alkalmasnak bizonyult a vörös vércse és az erdei fülesbagoly párok védelme szempontjából, miután a fiókák sikeresen kirepültek minden fészekből. Miután a röpképes fiókák elhagyták a fészek környékét, lehetővé tettük a védőzónában meghagyott és a fészkes fák kivágását. Egyetlen helyen tértünk el ettől, méghozzá a vörös vércse fészeknél, ahol a fióka továbbra is a fészekben tartózkodott, és a szülőmadarak tovább etették. Itt a fészkes fa meghagyása mellett döntöttünk, a fióka később sikeresen kirepült. Székicsér védelem Az idei évben is nagy figyelmet szenteltünk a Kisújszállás, Karcag határában kialakult székicsér fészkelőtelepek megkeresésének, a védelmi intézkedések foganatosításának és a fészekkeresésnek. Három helyszínen találtunk költőtelepet, illetve két másik teleprész folyamatos védelmében segítettünk a költési időszak alatt. Összesítéseink szerint 30-35 pár székicsér fészkelhetett a térségben, azonban a megtalált telepek jelentős részét a szélsőséges időjárási körülmények tönkretehették. Összesen 16 repülős fiókát sikerült a későbbi ellenőrzések során találni. Túzok védelem A tavaszi-őszi időszakban a hivatásos természetvédelmi őrökkel együttműködve részt vettünk a túzok szinkronszámlálásokban és a jelentősebb gyülekezőhelyek felmérésében. Egy esetben kaptunk riasztást, amikor azonnal a helyszínre utazva sikerült egy túzokcsalád életét megmenteni az arató kombájnok elől. Az akcióban együtt működtünk a KMNP illetékes természetvédelmi őreivel. Odútelepítések Kisújszállás határában két erdőben, Túrkevén egy erdőben alakítottunk ki odútelepet énekesmadarak számára. Emellett közel 30 szalakótaodúnk van alkalmas élőhelyen elhelyezve, melyet sikeresen használnak is a madarak, de sajnos rendszeres és kielégítő ellenőrzésekre kapacitás- és forráshiány miatt továbbra sem volt lehetőségünk. Azon a kevés helyen azonban, ahol rendszeres ellenőrzéseket tartottunk, nagyon biztatóak az eredmények! Kerecsen számára két helyszínen történt költőláda kihelyezés, a HNPI munkatársainak segítségével és felügyeletével. A Csejt-pusztán kihelyezett kerecsentálcában vélhetően vörös vércse költött, míg a Fehér-tói kerecsenládában egy új kerecsenpárt sikerült megkötnünk, két fiókát röptettek sikeresen rögtön az első évben! Vörös vércse költőládáinkban is sorra tapasztaljuk az elfoglalási arány növekedését. Sérült madárfajok mentése és repatriálása 2005. december 31-ig 16 madárfaj 42 egyedét gondoztuk, illetve adott esetben továbbítottuk megfelelő helyre (Miskolci Vadaspark, Budapesti Állatkert, Górés tanya, Hortobágyi Madárkórház). Munkánk során 22 madáregyed került repatriációra, melynek sikeréhez több önkéntes áldozatos munkája is jelentősen hozzájárul (Vincze Tamás, Balogh Gyula). Jelenleg egy fehér gólya, két egerészölyv, egy barna rétihéja áll gondozás alatt, sajnos mindegyikőjük sérülése lehetetlenné teszi szabadon engedésüket. Az év nevezetessége volt négy gyöngybagoly fióka, négy vörös vércse fióka sikeres repatriálása, egy réti fülesbagoly gondozása, majd a Hortobágyi Madárkórházzal való együttműködésnek köszönhetően repatriációja, illetve három cigányréce fióka sikeres felnevelése és visszavadítása! Egy példány bal szárnyán meglőtt réti sast mentettünk Kenderes-Bánhalma határában, a Bánhalmi-halastavakon Puskás Lászlóval, a madarat átadtuk Kapocsi Istvánnak és Kiss Róbertnak. Decemberben került be egy autó által elütött adult gyöngybagoly is, mely a kezelésnek köszönhetően szépen helyrejött és 2006 januárjában elengedhetővé válik. Fészekőrzés, ellenőrzés Működési területünkön segítjük a Nemzeti Parki munkatársak által épített sas műfészkek, illetve a természetes fészkek nagy távolságokról történő ellenőrzését. Több fokozottan védett madárfaj fészkelő párját sikerült lokalizálni, melyekről az illetékes természetvédelmi őröket minden esetben tájékoztattuk, ennek kapcsán pl. új holló és kerecsen revírek, fészkek kerültek megtalálásra. Parti fecske kolónia kezelése A 2005-ös év tavaszán is felújítottuk a Balai-homokbánya egyre zsugorodó homokfalát, melyben 60 pár parti fecske fészkelt ez évben. WWW.NIMFEA.HU

ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 4. oldal Téli madáretetés Sasok, énekesmadarak - folyamatos tevékenység, a szokásos helyeken a folytonosságot biztosítjuk a célfajok számára. Life pályázat készítése Közel másfél év megfeszített munkája eredményeként elkészült Egyesületünk Life Nature pályázata, mely a cigányréce hazai állományának védelmét kívánja segíteni 1000 ha vizes élőhely rehabilitációjával. Ennek kapcsán rengeteg területi megbeszélés történt a pályázat partnereivel. Szakvéleményezések A HNPI és a KÖTEVIFE több esetben kérte szakmai véleményünket a Nimfea TE működési területén tervezett tevékenységekkel kapcsolatban. Minden esetben segítséget nyújtottunk a hatósági munka végzéséhez. Ugyanakkor kérvényeztük több jelentős vizes élőhely esetében a vízivadvadászat korlátozását, elsősorban a cigányréce és más védett récefajok kímélete érdekében. Részben kérelmünk, részben a HNPI-vel való együttműködésünknek köszönhetően több jelentős vizes élőhelyen betiltásra került az ólomsörét használata. Bejelentések 1.) Bejelentést tettünk természetkárosító és illegális csatornakotrásról a kisújszállási Öregerdő területén, ahol a tevékenység következtében megsemmisült a védett pettyegetett őszirózsa kisebb állománya. A hatósági vizsgálat Egyesületünk közbenjárására kötelezte a tevékenység megrendelőjét és felelősét a terület rekultivációjáról és a három éven keresztül kaszálás kivitelezéséről, melynek célja a visszagyepesedési folyamat elősegítése és a gyomok terjedésének megakadályozása. 2.) Természetkárosító tevékenységet tapasztaltunk Polgár és Hajdúnánás között, ahol szervezett csoport módszeresen gyűjtötte a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) leveleit, melyet később kereskedelmi forgalomba kívántak hozni. A területileg illetékes természetvédelmi őr, Tihanyi Gábor (HNPI) és Molnár Attila (HNPI) értesítésén túlmenően tájékoztattuk a terület tulajdonosát, valamint a helyszínről távozásra szólítottuk fel az elkövetőket, tájékoztattuk őket természetkárosító tevékenységük voltáról. 3.) Több veszélyes középfeszültségű oszlopsor került felmérésre, a legveszélyesebbek közeljövőben megtörténő leszigeteléséről részben sikerült megegyezni a HNPI és az E-on illetékeseivel, valamint több helyszínnel kapcsolatban új bejelentéseket tettünk. Felhívtuk az illetékes hatóságok és az E-on figyelmét a belterületeken található középfeszültségű oszlopok problémakörére, ahol évről évre egész gólyacsaládok pusztulnak el áramütés következtében. Együttműködés a Tiszai Vízirendészettel Immáron második éve működünk együtt eredményesen a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal. Rendszeresek a közös bejárások, melynek során képezzük a járőröket természetvédelmi szakmai kérdésekben, illetve igyekszünk fajismeretüket bővíteni. Fokozott és napi ellenőrzéseket tartunk tiszavirágzás idején, amikor a kérészek illegális gyűjtését igyekszünk megakadályozni. Helyi védelem ügye Kisújszállás városának önkormányzatával jelenleg folynak a tárgyalások a védetté nyilvánítási folyamat megkezdéséről a kisújszállási Öregerdő és Gyalpári Csordajárás kapcsán. Illegális állatkereskedelem Főállású munkatársunk és önkénteseink folyamatosan nyomon követik a Monoron zajló eseményeket, ahol folyamatosan tapasztaljuk a hazai védett és nemzetközi egyezményes fajok árusítását. Két esetben derítettünk fel interneten keresztül történő hazai védett faj árusítását. Két macskabagoly fiókát árultak 60 000 Ft-ért egy bakonyi településen. Közbenjárásunkra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal intézkedtek, a madarakat elkobozták, az elkövető ellen feljelentést tettek. Egy másik esetben egerészölyv illegális árusítását tapasztaltuk, melyről értesítettük az illetékes természetvédelmi őrt, aki ígéretet tett az intézkedés megtételére, eredményről egyelőre nem tudunk. Olajvezeték építésének szakmai felügyelete 2005. májusában a Hortobágyi Nemzeti Park megkereste egyesületünket, hogy együttműködésünkkel és szakmai felügyeletünkkel segítsük egy a Túrkeve határában épülő és Gyomaendrőd irányába futó olajvezeték építését. Egyesületünk munkatársa a kivitelező cég mérnökeivel terepbejáráson tekintette meg a tervezett nyomvonalat, melynek módosított nyomvonala a helyi védett és Natura 2000-es Pásztó-puszta mellett halad. Az eredeti tervek szerint a vezeték a gyepen keresztül haladt volna, de ezt a HNPI időben megtiltotta, helyette készült egy olyan nyomvonalterv, mely mindenki megelégedésére csak szántóföldeken halad keresztül, így meglévő gyepterületet nem érintett. A helyszíni bejárások után a kivitelező céghez eljuttattuk szakmai állásfoglalásunkat és javaslatainkat a munkafolyamat elkezdéséhez. A tervező cég a javaslatokat elfogadta és biztosítottak a megtartásáról, melynek értelmében munkájukat a területen fellelhető természeti értékek károsítása nélkül viszik véghez. Mezőtúri Liget-tó cönológiai felmérése A 2005-ös évben is (csakúgy, mint az elmúlt évben) Egyesületünket kérte fel a mezőtúri Városgondnokság a Liget-tó cönológiai állapotfelmérésének elkészítésére. A cönológiai felmérést a szerződésben vállalt feltételeknek megfelelően határidőre elkészítettük, a zárójelentést leadtuk. Médiajelenlét Rendszeresen segítjük a Néplap cikkíróit szakmai kérdések tisztázásában, illetve adunk anyagot cikkekhez. Több televízió- és rádióriportot adtunk ez évben is. Fegyverfenéki élőhely fenntartása 2005. tél végén gondoskodni kellett a területen a költési időszakra a megfelelő vízborításról. A vízpótlásnak köszönhetően ideális nyári lúd és nagy kócsag élőhelyet sikerült megtartani. Több védett madárfaj és kétéltűfajnak a környéken kimagaslóan fontos élőhelyet és szaporodóhelyet tartottunk fenn. Nimfea Természetvédelmi Egyesület

5. oldal 2005/6. szám ZÖLD HÍRADÓ 2005 december Lőtt rétisas mentése Kunhegyes határában (Monoki Ákos beszámolója) November 5-én Kunhegyes és Bánhalma közös határában található halastavakon a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa vonuló vízimadarak állományfelmérését végezte. Az egyik halastórendszer halőre felhívta a figyelmét a Nimfea TE munkatársának, hogy az egyik tóegységen sérült, nagy termetű ragadozómadarat látott. A Nimfea TE információi szerint a sérült madár az előző napon, vagyis november 4-én késő délelőtt került a lecsapolt tómederbe, miután a környéken tartózkodó nagy lilik csapat irányából több lövés dördült a délelőtti ködös időben. A szóban forgó tóegység közepén egy öreg rétisas (Haliaetus albicilla) ült egy fémkereten. A madár a bal szárnyát erősen lógatta. Miután sötétedés előtt járt az idő, a madár befogása november 6-ra halasztódott, az esetről pedig azonnal tájékoztatást kapott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat vezetője. A rétisas (Haliaetus albicilla) fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 1.000.000 HUF, károsítása, elpusztítása bűncselekménynek minősül. 2005. november 6-án a Nimfea TE munkatársa és ragadozómadárvédelmi külső szakértője kezdte meg a madár befogását a területen, melyet jelentősen megkönnyített, hogy délelőtt a halászok által végzett zsilipkarbantartás miatt a madár kigyalogolt a tó közepéből a part menti gyékényesbe. A meglapuló madarat szinte azonnal sikerült befogni. A helyszínen történt előzetes vizsgálat során megállapításra került, hogy a madár bal szárnya végén több, sörétes lőfegyver által okozott sérülés látható. Egyrészt a szárnyba fúródott sörétszemek voltak kitapinthatóak, másrészt sörétszem okozta vágás volt látható az egyik alsó szárnyfedő tollon. Az adult tojó rétisason más sérülést a helyszínen nem lehetett megállapítani. A sérült rétisast Karcagra szállította a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal gondoskodtak a madár Górés tanyai repatriáló telepre történő szállításáról, ahol a madár elsősegélyi ellátásban részesült. A sérült rétisast másnap szállították a szükséges vizsgálatok és műtét elvégzésére a Budapesti Állatkertbe. A vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a madár sörétes lőfegyvertől szenvedett sérülést. A műtét során négy ólomsörét szem került eltávolításra a bal szárnyból, illetve a törött csontokat rögzítették. A sikeres műtét óta a rétisas állapota jó, de sajnos szabadon engedni már nem lehet többé, hiszen sérülései miatt már nem lesz teljesen röpképes. SAJTÓKÖZLEMÉNY FÉLGYŐZELEM 2005. november 17-én szavazott az Európai Parlament a vegyi anyagok új szabályozásáról (REACH) Először szavazott az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen a REACH-ről, az Európai Unió vegyi anyagokat szabályozni kívánó új rendeletéről. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözlik, hogy a képviselők, köztük a legtöbb magyar képviselő is a káros anyagok kötelező helyettesítésére szavaztak. Ez azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik egy anyagról, hogy veszélyes az emberekre vagy a környezetre, akkor helyettesíteni kell egy biztonságosabbal. REACH-re leginkább azért van szükség, mert a piacon lévő vegyi anyagok 90 százalékának nem ismerjük az egészségügyi és környezeti hatásait. A ma elfogadott javaslat szerint viszont a rendelet hatáskörébe tartozó anyagok nagy részéről továbbra sem kell közölni az alapvető egészségügyi és környezeti információkat, ezáltal súlyosan sérül a nincs adat nincs piac elv. Félő, hogy hiába lesz szigorú engedélyezési procedúra, ha az anyagok nagy részéről nem derül ki, hogy veszélyeztetik-e az emberi egészséget (például rákkeltő hatásúake, vagy károsítják-e a hormonrendszer működését, s ezáltal a gyermekek fejlődését), és emiatt nem is fogják helyettesítésre kötelezni őket. Az Európai Tanácsban az illetékes minisztereknek még megvan az esélyük, hogy erősítsék a jogszabályt és biztosítsák, hogy legyen elérhető és megfelelő információ a vegyi anyagokról, megtudjuk, melyek jelentenek kockázatokat, melyeket kell biztonságosabbakkal helyettesíteni. A REACH egy egyedülálló lehetőség, hogy valóban megvédhessük egészségünket, környezetünket és a jövő nemzedéket a káros vegyi anyagok jelentette veszélyektől, ahelyett, hogy csak a vegyipar rövid távú érdekeit vennénk figyelembe. További felvilágosítás: Dragos Tibor, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel.: 216-7297, 30/912-5587, e-mail: dragi@mtvsz.hu WWW.NIMFEA.HU

ZÖLD HÍRADÓ 2005 december IX. évfolyam 6. szám 6. oldal A Duna-Tisza közének kincsesládája: Kiskunsági Nemzeti Park Fotó: Sallai R. Benedek Ugartyúk a kiskunsági pusztán A bangók kiemelt botanikai értékei a tájnak Gólyatöcs szikes kiskunsági tavon Az 1975-ben alakuló nemzeti park a Duna-Tisza közé eső, kissé mozaikos, igen változatos élőhelyek megőrzését vállalta magára. A nemzeti park összterülete mintegy 76 000 hektárra terjed ki, amely nagy hányadában olyan terület, amely a látogatók számára nem nyitott, úgynevezett törzsterület. A park területei jól elkülöníthetőek egymástól. Főbb területei a Duna-menti síkság, a Homokhátság és a Turjánvidéki mocsárvilág. Mindhárom élőhely számos védett és fokozottan védett nővény és állatfajnak, bennszülött vagy más néven endemikus élőlénynek adnak otthont, a természet által alakított formákon kívül. Az 1800-as évek közepéig tartó, állandóan ismétlődő dunai árvizek és az időszakos, néha tartós vízborítottság addig akadályozta összefüggő szikesek kialakulását. Ezt követően azonban az árvíz-mentesítési munkák és belvízelvezetések, valamint meliorációs tevékenység miatt az ország második legnagyobb szikes területe jött itt létre. A Duna-menti síkság tipikusnak nevezhető sík terület, a maga nagy kiterjedésű szikeseivel, növényzetével és a Duna, valamint a Tisza alkotta tájképi jellegével. Szikes réteket, legelőket, vakszikeket találhatunk itt, melyek otthont adnak a szikre jellemző növényeknek, állatoknak. A terület általánosan elterjedt faja a veresnadrág csenkesz, de nagy tömegben megtalálható itt a lila virágú sóvirág is. Bár a sóvirág kedvelt száraznövény, azonban védett területen szedése szigorúan tilos! Madárvilága igen gazdag, az óvatos szemlélődő találkozhat a túzokkal, kék vércsével, hallhatja a nagy goda hangját. A szalakóta hazai állományának jórésze itt található, de a széki lile, gólyatöcs, gulipán is szép számban előfordul. Vonulási időben vadlibák, cankók sokasága lepi el a tájat. Mind a szikesek, mind a homokpuszták jellegzetes faja a szongáliai cselőpók. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A hangyalesők, a sáskák és szöcskék táplálékai a gyíkoknak. Az Ős-Duna hordalékából a szél alakította a Homokhátság változatos formációit. Ezek a homokbuckák adják a Kiskunsági Nemzeti Park fő jellemét, címerében is stilizált rajzként jelenik meg a homokbucka és a rajta élő ősborókás. A homokos terület is számos fontos állat élőhelye, így például fellelhetjük a faodúkban élő búbosbankát, a földre fészkelő mezei pacsirtát, a rejtőzködő életmódot kedvelő homoki és zöld gyíkokat. Számos értékes növényfaj is képviselteti magát a területen, a homoki csenkesz és a homoki árvalányhaj jellemző homoki növényzet. Májusban a réteket kosborok sokasága lepi el, az agár és pompás kosborok virítanak, és néhol a különböző bangó (hazai ritka orhidea féle) fajok is virágzanak. A park egy része mocsaras, lápos terület, amely értékes élővilágnak ad otthont. Az íriszfajok mellet kőrisek és tölgyesek képviselik a növényvilágot, állattani értékei között találjuk a kerecsensólymot, a nádasok lakóit, a veszélyeztetett rákosi viperát. A nemzeti parkhoz tartozó további védett területek: Mártélyi Tájvédelmi Körzet (2.213 ha), Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (22.151 ha), Ásotthalmi láprét (95 ha), Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye TT (4 ha), Császártöltési Vörös mocsár TT (930 ha), Csongrádi Kónya-szék TT (485 ha), Csólyospálosi réti mészkő- és dolomitfeltárás (1 ha), Érsekhalmi Hét-völgy TT (26 ha), Hajósi homokpuszta TT (188 ha), Hajósi löszpartok TT (121 ha), Kéleshalmi homokbuckák TT (168 ha), Kiskőrösi turjános TT (550 ha), Kiskunhalas Fejetéki-mocsár TT (25 ha), Kunfehértói holdrutás erdő (120 ha), Kunpeszéri Szalag-erdő TT (156 ha), Péteritó TT (740 ha), Pusztaszeri Fülöp-szék TT (41 ha), és a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT (4 ha) Szelidi-tó TT (360 ha) A park területén találhatunk egy génbankként működő telepet, ahol a bugaci szürkemarha, és más őshonos állatok segítik a géntartalékok fenntartását. A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóhelye és központja a Természet Háza Kecskeméten található. Itt természettudományi kiállítások is várják a látogatókat: A hazai természetvédelem története; Nemzeti parkjaink; A Duna-Tisza köze élővilága. Természetismereti programok felnőtteknek és gyerekeknek igényelhetők. Megtekinthető még a pásztormúzeum Bugacpusztán, ahol az állandó kiállítás címe: A kiskunsági állattartás és pásztorélet tárgyi eszközei. Látogatható még a Virágh-kúria helytörténeti gyűjteménye Kunszentmiklóson. További információ: www.knp.hu Székely Zsuzsa Nimfea Természetvédelmi Egyesület