KIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010

KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010

KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről A latin nyelv eredete és szerkezete

Dióhéjban a latin nyelvről A latin nyelv eredete és szerkezete A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai nyelvcsoportjába tartozik. Eredetileg az ókori Latium (innen származik a latin elnevezés) és Róma nyelve volt, később a római birodalom uralkodó nyelvévé vált. Virágkorát i.e. 100 i.sz. 100-ig élte, később vulgarizálódott, s ennek nagy szerepe volt az ún. leánynyelvek (olasz, spanyol, francia, román, portugál) kialakulásában. A latin nyelv flektáló nyelv, azaz a szavak mondatbeli viszonyait általában tőalak változással fejezi ki. Ennek nyelvtani funkciói: kifejezi az illető névszó számát, esetét, nemét, egy bizonyos ragozási típushoz való tartozását. Ezért többféle névragozása van. Egyéb, a magyartól eltérő sajátosságai: a nyelvtani nem, a melléknév egyeztetése a főnévvel, az elöljárószók használata.

KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről Hangtani alapok

Dióhéjban a latin nyelvről Hangtani alapok Kiejtésbeli eltérések a magyartól: Magánhangzók

Dióhéjban a latin nyelvről Hangtani alapok Kiejtésbeli eltérések a magyartól: Mássalhangzók

Dióhéjban a latin nyelvről Hangtani alapok Kiejtésbeli eltérések a magyartól: Mássalhangzók

Dióhéjban a latin nyelvről Hangtani alapok Megjegyzés: A fent említett hangtani szabályok az ún. hagyományos kiejtésnek felelnek meg, egyes országokban (pl. Nyugat-Európa) a restituált (helyreállított) kiejtést alkalmazzák, ahol az egyes betűk mindig ugyanazt a hangot jelölik (pl. c k, s sz; Cicero ejtése így ott Kikero stb.).

KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről Helyesírás

Dióhéjban a latin nyelvről Helyesírás Az írásjelek használata megegyezik a magyaréval. A szóelválasztásnál a legfőbb különbség az, hogy a két magánhangzó közötti mássalhangzóból a lehető legtöbb átmegy a következő szótagba. A szótagok azonban csak olyan mássalhangzókkal kezdődhetnek, melyekkel szavak is kezdődnek a latinban.

KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok

Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok A főnév A főnevek nemei: hímnem - (masculinum m.) nőnem - (feminimum f.) semlegesnem - (neutral n.)

A főnév Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok A főnév természetes neme kiderül a szó jelentéséből:

A főnév Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok A főnevek esetei: alanyeset - (Nominativus Nom.) tárgyeset - (Accusativus Acc.) birtokos eset - (Genitivus Gen.) részeseset - (Dativus Dat.) előljáróeset - (Ablativus Abl.) A főnevek száma: egyesszám - (Singularis Sing.) többesszám - (Pluralis Plur.)

Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok A főnév Főnévragozás: A szótári alaknál a főnév egyes szám alany- és birtokos eset alakja, valamint a főnév nemére utaló betű (m., f., n.) található. Mivel a szótári alak esetei elegendőek a tudományos nevezéktanhoz, így az egyébként is bonyolult névszó- és igeragozás nem kerül tárgyalásra.

Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok A melléknév A melléknév ragozása nemben, számban és esetben megegyezik a hozzátartozó főnév ragozásával: 1. a szótári alak -us végződésű, ragozása -us (m), -a (f), -um (n) pl. bonus 2. a szótári alak -er végződésű, ragozása -er (m), -ra (f), -rum (n) pl. pulcher 3. háromvégződésű melléknevek (-er, -is, -e) pl. acer (m), acris (f), acre (n) 4. kétvégződésű melléknevek (-is, -e), ahol az első végződés a (m) és (f), a második végződés a (n) pl. fortis, -e 5. egyvégződésű melléknevek, ahol mind a három nem alanyesete megegyezik, a kiírt végződés az egyes szám birtokos esete pl. felx, (-icis)

Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok A melléknév A melléknév fokozása: 1. az alapfok azonos a szótári alakkal 2. a középfok képzője: -ior (m), -ior (f), -ius (n) 3. a felsőfok képzője: -issimus (m), -issima (f), -issimum (n) A képzők az egyesszám birtokos eset ragja helyére kerülnek.

A számnevek Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok 1. tőszámnevek

A számnevek Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok 2. sorszámnevek Ragozásuk a háromvégű (-us, -a, -um) melléknevek mintájára történik.

A számnevek Dióhéjban a latin nyelvről Nyelvtani alapok 3. határozatlan számnevek

KIS BOTANIKAI LATIN A növénynevek nomenklaturájának szabályai Az International Code of Botanical Nomenclature alaptételei

A növénynevek nomenklaturájának szabályai International Code of Botanical Nomenclatura alaptételei Az International Code of Botanical Nomenclature recens és fosszilis növényvilágra érvényes alaptételei az alábbiak: 1. A botanikai nomenklatura független a zoológiai nomenklaturától, növények és állatok ugyanazt a nevet viselhetik. 2. A taxonok neveinek alkalmazása a nomenklaturai típusok segítségével történik. 3. A taxonok elnevezése a közlés prioritásán alapszik. 4. Minden taxonnak csak egy helyes neve lehet, a legrégibb, amely a szabályoknak megfelel. 5. A növények tudományos nevei latinok, és mint latin nevek kezelendők. 6. A nomenklatura szabályai visszaható érvényűek, ha nincs korlátozásuk kimondva.

A növénynevek nomenklaturájának szabályai Az érvényes közlések kiindulópontja Az érvényes közlések kiindulópontja: 1. Schizomycophyta, Myxomycota, Algae, Lichenes, Sphagnales, Hepaticopsida, Pteridophyta, Spermatophyta Linné: Species plantarum. Ed. 1. 1753 V.1. 2. Bryophyta (exl. Sphagnales) Hedwig: Species Muscorum. 1801. XII. 31. 3. Fungi: Uredinales, Ustilaginales, Gasteromycetes Persoon: Synopsis Methodicae Fungorum. 1801. XII. 31. 4. Egyéb gombák Fries: Systema Mycologicum I. 1821. I. 1. 5. Fosszilis növények Sternberg: Flora der Vorwelt. 1820. XII. 31.

A növénynevek nomenklaturájának szabályai Növénynevek helyesírása Helyesírás A nemzetség neve főnév vagy főnévként használt melléknév egyes számban. Nem lehet azonos morfológiai kifejezésekkel (1912 után), de érvényes: Tuber. A typicus, genuinus, verus, originalis, novus fajnevek elvetendők. Minden faj- és fajalatti nevet kis kezdőbetűvel kell írni, azonban azok a szerzők, akik nagy kezdőbetűt kívánnak használni, akkor tehetik, ha az epitheton természetes vagy mitikus személyek nevéből, hazai (nem latin) névből, vagy korábbi genusznévből eredeztethető. A név és a jelző eredeti írásmódja megtartandó, de sajtóhibák vagy ortográfiai tévedések kijavítandók. Diakritikus jelek nem használatosak, így: ä = ae; ö = oe; ü = ue; é, è, ê = e vagy ae. A trema (ë) viszont megengedett.

A növénynevek nomenklaturájának szabályai Rövidítések (abbrevationes) a nomenklaturában A nomenklaturában használt rövidítések és magyarázatuk:

A növénynevek nomenklaturájának szabályai Rövidítések (abbrevationes) a nomenklaturában

A növénynevek nomenklaturájának szabályai Rövidítések (abbrevationes) a nomenklaturában

A növénynevek nomenklaturájának szabályai Rövidítések (abbrevationes) a nomenklaturában

A növénynevek nomenklaturájának szabályai Rövidítések (abbrevationes) a nomenklaturában

KIS BOTANIKAI LATIN Szótár Dictionarium