KÚTFÔK ÍRÁSMÛVÉSZET Czakó Elemér Bocskay Gy.- rôl Magyar Iparmûvészet V. évf. 2. szám epa.oszk.hu/01000/0105 9/00026/pdf/1902_02_6 5-81.pdf Degering, Hermann (1929): Die Schrift. Berlin, Verlag Wasmuth Jakó Zsigmond Radu Manolescu (1987): A latin írás története Bp. Európa http://mek.oszk.hu/0320 0/03226/03226.pdf Kapr, Albert (1971): Schriftkunst. VEB Verlag der Kunst Dresden Korger, Hildegard (1972): Schrift und Schreiben. Leipzig. Pott, Gottfried (2002): Schrift, Klang, Bild. The music of lettering. Verlag Hermann Scmidt Mainz http://www.linotype.com /787-12668/themusicoflettering.html Szántó Tibor (1974): A szép magyar könyv 1473/1973. Bp. Akadémia Kiadó. KÖNYV ÉS BETÛ TIPOGRÁFIA IZMUSOK Szántó Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig http://mek.oszk.hu/0160 0/01601/ Bringhurst, Robert (1996, 2002): The Elements of Typographic Style. Hartley & Marks Publ. Haiman-Kner György (1942): A nyomtatott betû mûvészete. Budapest, Officina. Várkonyi Nándor (2001): Az írás és a könyv története. Bp. Széphalom Könyvmûhely http://mek.oszk.hu/0160 0/01653/01653.pdf NYOMDÁSZAT Bann, David (2007): Nyomdai megrendelôk kézikönyve. Bp. Scolar Kiadó Kapr, Albert (1986): Johannes Gutenberg. Leipzig Jena Berlin, Urania Verlag Novák László (1928): A nyomdászat története. Bp. Világosság. MEK: http://mek.oszk.hu/0160 0/01645/ Radics Vilmos http://mek.oszk.hu/0380 0/03821/index.phtml Ruder, Emil (1967, 2001): Typographie. Nigli Virágvölgyi Péter (1999): A tipográfia mestersége számítógéppel. Bp. Osiris Kiadó West, Suzanne (1998): Stílusgyakorlatok. Bp. UR Kiadó Loxley, Simon (2007): Titkok és történetek a betûk mögötti világból. Bp. Akadémiai Kiadó Heller, S. Fili, L. (1999): Typology. Type design from the Victorian Era to the Digital Age. San Francisco, Chronicle Books Hollis, Richard (2006): Swiss Graphic Design. The Origins and Growth of an international Style, 1920-1965. London. Laurencs King Publ. Typographie wann wer wie (1998) szerk. Fr.Friedl, N. Ott, B. Stein, Köln, Könemann
TÉMÁK Könyvnyomtatás feltalálása Johannes Gutenberg A nyomtatás folyamata és eszközei A nyomdamûhely személyzete A 42 soros Biblia Az ólombetûk elôállítása Szakkifejezések - vörössel kiemelve A KÖNYVNYOMTATÁS FELTALÁLÁSA, 1450-55. MAINZ JOHANNES GUTENBERG (GENSFLEISCH), A BETÛSZEDÉS, BETÛÖNTÉS, SZEDÉS, NYOMTATÁS EURÓPAI SZÜLÔATYJA Gutenberg, mainzi nyomdász nevéhez köthetô a különálló betûkkel való szedés és a nyomtató présgép feltalálása. Gutenberg elôtt is gondoltak a különálló betûkkel való szedésre, pl. Cicero aranyból öntött betûkre gondolt. Európán kívül már ismert volt az eljárás, pl. Kínában domború porcelánbetûkkel kísérleteztek. Gutenberg érdeme, hogy az eljárást több tényezôvel gazdagította, a könyvnyomtatás teljes technikai folyamatára gondolt: ÓLOMPÁLCIKA elôállítása, PATRICA és MATRICA BETÛÖNTÔMÛSZER NYOMDAFESTÉK, LABDACS NYOMTATÓPRÉS: TÉGELYES KÉZISAJTÓ
15. SZÁZAD GUTENBERG LEGFÔBB MUNKÁI Utolsó ítéletrôl szóló vers (mainzi töredék), 1445. Donatus (A 4. sz.-i római tanár után elnevezett népszerû latin nyelvtankönyv), 1445 Csillagászati naptár az 1448. évre 36 soros Biblia, 1457 1558 42 soros Biblia, 1452 1455. Bûnbocsátó levelek, 1454 55. Töröknaptár az 1455. évre (Turkenkalender) Catholicon ( A tudás tárházának nevezett latin nyelvtan és szótár), 1460 Elképzelt arckép Gutenbergrôl. Életében róla készített portrét nem ismerünk. forrás:
4 15. SZÁZAD A TÉGELYES KÉZISAJTÓ RÉSZEI Az ólombetûkrôl való nyomtatás magasnyomtató eljárás. Lényege, hogy a szedésforma kidomborodó betûit befestékezik, a szedésre papír kerül, majd egy tükörsima nyomólappal (tégellyel) megnyomják az egészet. 3 1. NYOMTATÓ TALIGA és FUNDAMENTUM, ezen fekszik: 2. A SZEDÉSFORMA 2 1 3. KIS MÉRETÛ TÉGELY, amellyel két részletben tudtak nyomtatni a papírívre 4. FORDÍTÓKAR (kurbli) elfordításával a tégely leereszkedett és a papírt a felfestékezett szedésre nyomta forrás: Gutenberg Museum, Mainz http://www.gutenberg.de/museum.htm
15. ÉS 16. SZÁZAD A KÉZISAJTÓ A SZEDÔK MUNKAESZKÖZEI: rekeszes betûszekrény, TENÁKULUM (kéziratttartó), SORJÁZÓ (szedôvas, ném. winkel), SZEDÔHAJÓ, formaszorító KERET és kikötô ZSINÓR (kész szedésforma körbekerítéséhez) A NYOMTATÓK MUNKÁJA: Két munkás dolgozott. A szedést BÔRLABDACSOKKAL felfestékezték, a megnedvesített papírívet a pontos REGISZTER, azaz a SOREGYEN miatt Jost Amman: A nyomdász mûhelye, 1568. Fametszet illusztráció (79x60 mm) a Foglalkozások könyve címû mûbôl, Hans Sachs nürnbergi költô verseivel. PUNKTURÁRA (szögekre) helyezték. Majd a rámát leeresztették, a sajtófedélt lezárták, a szedésformát hordó taligát a kis méretû TÉGELY alá tolták, és a FORDÍTÓKAR (kurbli) meghúzásával lenyomtatták az ívet. forrás: forrás: www.britishmuseum.org
15. ÉS 16. SZÁZAD A NYOMDAMÛHELY KÉPEI Jodocus Badius Ascensius (José Badius) lyoni, majd párizsi könyvnyomtató 1498 tájáról való NYOMDAJEGYE szerepel a képen. A kézisajtó feliratában a prelum szó sajtót jelent. Az 1520-ban készült metszet Badius párizsi mûhelyét ábrázolja. A csak egyik oldalán megnyomott ívnek neve a SZÉPNYOMAT (schöndruck), ennek hátoldalára kerül a HÁTNYOMAT (wiederdruck). forrás: Novák (1928) p. Kapr (1986) p. 132
A MAGASNYOMTATÁS SZAKKIFEJEZÉSEI SOREGYEN BASELINE GRID (angol) SOREGYEN BASELINE GRID (angol) A sorok olyan egységes elren- A sorok olyan egységes elren- SOREGYEN BASELINE GRID (angol) A sorok olyan egységes elrendezése dezése a nyomtatvány egészén, hogy a lap mindkét oldalán a egészén, nyomtatvány a dezése hogy a lap mindkét oldalán a szövegsorok fedésbe kerülnek, szövegsorok fedésbe kerülnek, a nyomtatvány egészén, hogy a lap mindkét oldalán a szövegsorok fedésbe kerülnek, azaz egy alapvonalon állnak. azaz egy alapvonalon állnak. azaz egy alapvonalon állnak. SATIRUNG Magasnyomtatásnál a papírra nyomtatott betûk és illusztrációk a nyomás következtében, a papír hátoldalán kidomborodnak, ami egy könyvolvasásánál zavaró lehet. Viszont a soregyen miatt egymást fedô elô- és hátlapon lévô sorok ezt a hatást megszüntették.
*Henri Estienne-nek tulajdonított mondás A MÛHELYMUNKA ÉS A KORREKTOR A munkafolyamatot a szedô kezdte, aki a sorkizáráshoz rövidítéseket alkalmazott. A szedô az állandó figyelmet igénylô munka közben sajtóhibát ejthetett. A korrektúra-levonatokat többnyire úgy csinálták, hogy a festékes szedésre nedves papirost terítettek, aztán sûrûszôrû kefével jól rávertek. Az így készült lenyomat neve a KEFELEVONAT. A KORREKTORnak olyan a szerepe a nyomdában, mint aminô a léleké a testben. * A korrektor szakszerûen átnézte és gondozta a szöveget, a kefelevonatot ellenôrizte, sôt nyomás közben is javított. Így elôfordul, hogy két azonos kiadású ôsnyomtatványban eltérések találhatók. A kész íveket az ILLUMINÁTOR, RUBRIKÁTOR kapta meg. Végül a KÖNYVKÖTÔ MESTEREK a könyveket igény szerint bekötötték. ÔSNYOMTATVÁNY (inkunabulum): az európai könyvnyomtatás feltalálása, azaz 1450 és az 1500 között megjelent, szedett betûkkel sokszorosított nyomtatvány neve. Nem soroljuk ide: a fametszetes táblanyomatokat (képet és szöveget egy egész fatáblába metszették és errôl nyomtattak) az Európán kívül szedett és nyomtatott könyveket (pl. Kína)
16. SZÁZAD A KÉZISAJTÓ Jost forrás: http://www.fulltable.com/vts/aoi/a/amman/jam.htm
KÉZI SZEDÉS A SORKIZÁRÁS A betûszedô SORJÁZÓBA sorakoztatta betûit: fejjel lefelé, balról jobb irányba, a sorok egymásra feküdve követték egymást. A sorkizárás szóközök betoldásával történt. Ilyen vakanyagok vagy kitöltôanyagok a spáciumok, harmad- és félnégyzetek, kvadrátumok. A nagyobb fehér hézagok több soron át sikátorokká, utcákká állnak össze, ezért a szöveg folthatása szagatott. Az egységes folthatás eléréséhez sokféle szedési szabály és megoldás alakult ki. Gutenberg megoldását ld. következôkben. forrás: http://nl.wikipedia.org/wiki/boekdrukkunst
A 42 SOROS BIBLIA, MAINZ, 1452 1455. GUTENBERG BETÛI Johannes Gutenberg a kódexírók szokásait követte. A kézírásra jellemzô, hogy a szavakban a betûk hol szorosabban, hol szellôsebben követik egymást. Itt a betû helyett a szókép dominál, viszont a szedhetô betûkkel való komponálás a betût teszi meg a tipográfia alapegységévé. A TEXTURA írásmód és betû rácsmintázata jól látható a köv. ábrán. Gutenberg az EGYES BETÛKET, LIGATÚRÁKAT (ikerbetûk), ABBREVIATÚRÁKAT (rövidítések) szélesebb és keskenyebb formában metszette. A bibliához 290 betût készített (47 verzál, 243 kurrens). Az elsô 9 oldal 40 soros, a 10. oldal 41 soros, a 11. oldaltól 42 soros, a próbák során a szedéstükör mégis egyforma maradt, mert a mester lereszelt a betûkbôl. A 42 soros biblia egyenletes folthatása példaértékû. Az azonos hosszúságú sorokat, a sorkizárást Gutenberg tipográfiája honosította meg. forrás: A. Kapr (1986) p. 159
forrás: Löwy S. Novák L. (1926): Betûmûvészet. Bp. Világosság. 2. kötet. 22, 23. o.
3 1 4 A 42 SOROS BIBLIA SZÖVEGTÜKÖR ÉS MARGÓK Tervezésnél az oldalpár együttes hatását szükséges figyelembe venni (ld. köv. ábrákat). A margók mérete meghatározza a szedéstükör arányait. 1. FEJMARGÓ 2. LÁBMARGÓ 3. KÖTÉSMARGÓ 4. SZÉLMARGÓ 2 Gutenberg a kézzel írt és illusztrált kódexek margóbeosztását vette figyelembe. KILENCES OSZTÁSNÁL a szövegtükör magassági és szélességi aránya megegyezik a lap oldalarányaival. Az átló mentén való méretezéssel (nagyítással és kicsinyítéssel) több változat lehetséges. forrás: A. Kapr (1986) p. 157
forrás: Library of Congress, Washington. Biblia Latina http://www.octavo.com/editions/gtnbbl/index.html# A 42 soros biblia elsô oldala. A nyomtatott szöveget kézzel írt, rajzolt iniciálék díszítik vörös és kék színnel váltakozva.
forrás: Library of Congress, Washington. Biblia Latina http://www.octavo.com
forrás: http://www.garamonpatrimoine.org/images/grec_poincons A BETÛVÉSNÖK MUNKAESZKÖZEI
ÓLOMBETÛK KÉSZÍTÉSE PATRICA ÉS MATRICA A betûkészítô szerszámok 3 csoportja: Acélpatrica (stempely, ang. punch) Segédbélyegzô vagy poncoló szerszám. A patricába ütötték a betû negatív körvonalait, pl. az o belsô ellipszisét (contrapensum, ang. counterpunch) Matrica (öntômintácska), kezdetben ólomból, késôbb vörösrézbôl A tükörfordított betûképet hordozó patrica és a matricába vert helyes állású betûkép. A matricáról öntött ólompálcikán a betû újra tükörfordított. Milyen állású a segédbélyegzô betûrészlete? :) Plantin Moretus Museum, Antwerpen http://museum.antwerpen.be/plantin_moretus/index_eng.html
KÉZI BETÛÖNTÉS AZ ÖNTÔMÛSZER Két szétnyitható részbôl áll, amelyek derékszögben zárják körül a belsejében lévô foglalatot. Itt születik meg az ólombetû. A mûszer tetején lévô felöntôbe vaskanállal öntik a forró fémet. A mûszer alján fekszik a rézmatrica, amit rugó rögzít, hogy el ne mozduljon. Az öntômûszer felépítése a 18. századig alig változott. Giambattista Bodoni 18. századi kézi öntômûszere. Vörösrézmatrica mellett fekszik a kiöntött betûpálcika, tetején csinga, amit letörtek. A 18. sz.-ban napi 3-4000 betût tudtak megönteni, a 19. sz.-ban gépesítéssel ezt 1 óra alatt teljesítették. James Mosley: Casting Bodoni s type http://typefoundry.blogspot.com
KÉZI BETÛÖNTÉS AZ ÖNTÔMÛSZER ALJA Ide kerül a matrica. A mûszer két oldalán jól látható a fafoglalat, amely a forróság ellen védte a betûöntôt. A mûszernek az öntés közben való megrázásától, mit különben inkább fölfelélökésnek nevezhetnénk: függött az öntés sikere. (Novák, MEK, 231.o.) forrás: http://www.flickr.com/photos/wasianed/tags/plantinmoretus/
BETÛ HÚSA TÖRZSSZÉLESSÉG BETÛPÁLCIKA RÉSZEI BETÛKÉP VÁLLFELÜLET PONC BETÛTÖRZS LIGATÚRA (IKERBETÛ) SZIGNATÚRA f+i=fi f+i=fi BETÛMAGASSÁG A mai karaktertáblázatból jól ismert ligatúrák: & fi fl æ œ Æ Œ ß stb. Gutenberg ligatúra (Kapr: JG) Aldinák ligatúrái (Muzika: Die Schöne Schrift, Abb. 51) forrás:
ÓLOMBETÛK KÉSZÍTÉSE PATRICA forrás: Plantin Moretus Museum Antwerpen http://museum.antwerpen.be/plantin_moretus/index_eng.html
16. SZÁZAD MATRICÁK forrás: http://www.flickr.com/photos/typeoff/2442037815/
16. SZÁZADI ÓLOMBETÛK Granjon ligatúrák forrás: http://www.flickr.com/photos/wasianed www. linotype.com