Barokk formák a nyomdászatban

Átírás

1 Barokk formák a nyomdászatban

2 Németalföldön a 16. század második felétől a burgundi hercegek uralkodtak, egészen 1556-ig. Ekkor örökösödés útján azonban tizenhét tartományban spanyolok lettek az urak. A spanyol abszolutizmus és a polgárosodó németalföldiek konfliktusba kerültek ban kitört a népi felkelés, erre a spanyolok az inkvizíció bevezetésével válaszoltak.

3 1609-ben kötöttek békét. Ekkor gyorsult fel a fejlődés az északi tartományokban is. A gazdag kereskedők üzletházakat, manufaktúrákat és dokkokat hoztak létre és így a gazdaság nagyon gyorsan fejlődött, s a nemzetközi kereskedelembe is hamarosan betörtek. Sok ágazat fejlődését eredményezte, a nyomdászatot is. Délen a spanyolokkal együtt a Platin és Moretus család, északon az Elzevierek.

4 Christoph Plantin( )könyvkötő és nyomdászmester volt, Antwerpenben telepedett le. Nyomdájában 1562-benmegjelent az ő általa tervezett betűvel egy tiltott imakönyv, melyet állítólag a segédei nyomtattak ki tudta nélkül. Az inkvizíciótól félve Párizsba menekült és egy évet töltött ott. Megismerte a francia nyomdászatot és minden vágya az lett, hogy felülmúlja azokat.

5

6 Vásárolt Garamond antikvából, kurzívokat Lyonból szerzett be kiváló betűmetszőkből. Plantin imádta a humanista nyomdászok munkáit, és sajátjait is igen nagy műgonddal készítette. Illusztrált könyveit II. Fülöp spanyol király figyelmét is felkeltették. Így lett udvari nyomdász, minden könyvet ő nyomtatott. Ekkor már dolgozott főművén: az eredetileg négy nyelvű (héber, klád, görög és latin), úgynevezett poliglott Biblián.

7

8

9 Németalföldön ő vezette be a rézmetszetes illusztrációkat. A barokk ízlésnek megfelelően, a gazdag díszítést a mozgalmas rézmetszettel díszített címlapok adták.

10

11

12 1589-ben Jan Moretus vette át a nyomda vezetését, Plantin halála után. Az ő fia Balthasar is remek nyomdász volt és kortársa, barátja Peter Paul Rubensnek. Az ő könyveiben rengeteget illusztrált.

13

14 1625. Elzervier-cég nyomdája, Európa legnagyobb nyomdája. A legnagyobb sikerüket a reszpubliká-nak nevezett sorozatukkal érték el. E kötet minden darabja egy országot mutatott be. Az első Angliáról szólt, az utolsó Japánról számolt be. Kisméretű könyv volt, cm-es, szövegüket apró betűkkel szedték, borítóin finom rajzolatú rézmetszetek díszelegtek. A betűket Christoffel van Dyck metszette.

15

16

17 1680. után Amszterdamba érkezett M. Tótfalusi Kis Miklós, aki itt tanulta ki a nyomdászmesterséget. Sok nyomdát meglátogatott, és arra jutott, hogy a Blaeu nyomda a legnívósabb. Bámulatos térképeket készítettek rézmetszetekkel, ezzel a nyomdával kötött megállapodást, hogy 200 tallérért megtanítják őt a nyomdászat mesterségére. Hat hónap után már egyedül dolgozott, és a legszebb betűket véste az acélba.

18

19

20

21

22 Már egyre messzebbről kapott megrendeléseket és megbízásokat, dolgozott lengyel, svéd, angol, német, olasz vevőknek. Sok betűt is készített megrendelésre ben visszatért Erdélybe. Rendkívüli antikvát tervezett, de a kurzívja a világhírű lett. Jellemzője: - Betűsorai kissé sötétebb tónusúak, - Növelte a kontrasztot a vastag és a vékony vonalak között, - Lendületesek.

23

24

25

26

27 A holland nyomdászat egyik mestere, Johann Michael Fleischmann ( ), az Enschédé-cégnél dolgozott. Antikva betűinek jellemzői: - kiegyensúlyozott, arányos - Szorosan egymás mellett helyezkednek el, kissé zsúfoltan, - Antikva nagybetűi közül az E, F, L, T vízszintes vonásait kis háromszögekkel zárja le. - Kurzív betűsora egyenletes.

28

29

30

31 A holland antikva jellemzői és a barokk ízlés a farktúr formáiban is megtalálhatóak a német nyomdászatban. Jellemzői: - Elefántormányos nagybetűk, vagy cirádás, ékes betűkké váltak. - Kisbetűk lefelé nyúló vagy hajló vonalai elvékonyodtak. Mozgalmas, hajlékony barokk formát öltött Luther és Breitkopf fraktúr.

32 Luther leszármazottjáról kapta a nevét, a másik fraktúrt Breitkopf nyomdájának betűmetszői alakították ki. Ezek a betűk sötétebb tónusúak, keskenyebbek és feszesen sorakoznak egymás mellett.

33

34

35 17. században kiemelkedik Anton Janson, Dycktól tanult Hollandiában és Lipcsében telepedett le, ahol betűöntödét hozott létre. Az ő betűit mindenki csodálta, nagyon sok teória került napvilágra a betűiről, matricáiról. Harry Carter és Buday György szerint a pszuedo-janson matricákat Tótfalusi Kis Miklós tervezte.

36 Franciaországban XIII. Lajos és Richelieu bíboros kívánságára királyi nyomdát nyitottak, az Imprimierie Royale-t ben a király parancsára új betűtípust kellett tervezni. Az akadémiai bizottság a királyi antikva betűt, romain du roi névvel illette. Philippe Grandjeanra bízták. Ez a betűtípus az előfutára a klasszicista antikvának.

37

38

39

40

41