Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács
Crew-Pa Kft. RTDM Nonprofit Kft. 2012 Készült az Innoland Khe. megbízásából. Szerzõ: Dr. Pitlik László Márta Attila Grafikai terv: Q-Print Kft. 2100 Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) 416 169 Mobil: (+36 20) 9575 112 E-mail: studio@q-print.hu www.q-print.hu ISBN 978-963-89702-4-4 Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó/a mû tulajdonosának elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.
Börzsöny hegység TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés........................................................... 4 Vonzerõleltár......................................................... 6 Adatvagyon.......................................................... 12 Elemzések........................................................... 15 Eredmények......................................................... 16 Következtetések...................................................... 20 Összefoglalás........................................................ 21 3
Dunakanyar a Börzsönybõl BEVEZETÉS Nyugat-Nógrád turisztikai potenciáljának elemzése kapcsán szûkebb közelítésben a Rétsági kistérség településeit említhetjük. Tágabb közelítésben a Nyugat-Nógrádi térség valódi turisztikai értékei a Börzsöny hegységgel együttesen, azzal komplexen értelmezendõk és területfejlesztési, térségfejlesztési stratégiai szempontból a 2/A gyorsforgalmi út mentén elterülõ Balassagyarmati kistérség egyes települési, a Váci kistérség egyes települései és a Szobi kistérség potenciálja és fejlesztési adottságai is ide sorolandók. Az alábbi elemzéseink kapcsán is a fenti területi érintettséget vesszük alapul, a szélesebb körû kiterjesztést egy Börzsöny-stratégia mentén a késõbbiekben értelmezhetjük. Fekvés szempontjából a Rétsági kistérség jellegzetessége, hogy Pest megyével, illetve a Dunakanyar térségével határos, Nógrád megye legnyugatibb részén található, területe 435 km2. A kistérség 25 településbõl áll. A térség lakossága a 2001-es adatok szerint 25.508 fõ, amely létszám a folyamatosan csökken (2011-ben pl. 24951 fõre). A rétsági kistérség jellegzetessége, hogy területén található a megye névadó települése Nógrád és a Nógrádi vár is. A Nógrádi medence térsége (Rétsági központtal a Rétsági kistérség) viszonylag ritkán lakott, ugyanakkor még sem hordozza magán a Nógrád középsõ és keleti részére jellemzõ aprófalvas szerkezetet, de a települések lakossága még így is nagyrészt 1000 fõ alatti. Nógrád megye nyugati térsége gazdasági értelemben is valójába nyugatinak nevezhetõ, érezhetõ a Dunakanyar hatása és Pest megye közelsége. A területen halad át a 2-es sz. (E77) -európai- fõútvonal, amely egyúttal szinte ketté is szeli a térséget. A fõútvonal évezredes útvonalként fut végig, és ennek megfelelõ hadiútként is aposztrofálható. Turisztikai szempontból érdemes részletesebben is áttekinteni a térség hadi jellegét, és az ehhez kapcsolódó sajátosságokat, illetve kialakítható élményprogramokat. 4
A területet természeti értékek szempontjából a Börzsöny, mint az ország egyik legérintetlenebb hegyvidéke, a Cserhát dombjai, és a Naszály határozzák meg. Számos tó is megtalálható a térségben, úgymint a Nõtincsi-, Kétbodonyi-, Diósjenõi- Bánki-tavak, amelyek turisztikai szempontból számos kikapcsolódási lehetõséget kínálnak. Közülük is idegenforgalmi szempontból kiemelkedõ a Bánki tó az úgynevezett legendabeli tengerszem, illetve a duzzasztással nemrégiben kialakított Nõtincsi tó, de ide sorolható pazar látványvilágával a Diósjenõi hatalmas tófelület is. A térségben 3 nagyobb létszámú kisebbség található: németek, szlovákok, romák. Az elsõ kettõ kisebbség jelentõs erõfeszítéseket tesz hagyományai, kultúrája megõrzése érdekében, amelyet számos nemzetiségi rendezvény fémjelez. A német ajkú közösség egyik fellegvárának tekinthetõ Berkenye, amely sváb jellegû hagyományaival és kulturális jellegével magával ragadja az ide érkezõ turistákat. Hasonlóképpen Bánkhoz, amely szlovák hagyományait õrzi és jeleníti meg többek között az immár több évtizedes Bánki Nyár rendezvénysorozat keretében is. Bánk több évtizedes fejlesztõ munka eredményeképpen válhatott napjainkra országos jelentõségû turisztikai célponttá, amit mi sem példáz jobban, minthogy a bánki 700 fõs állandó lakosságszám ellenére hétvégente és a nyári idõszakban közel 4-5000 fõ tartózkodik Bánkon. Bánki tó 5
Falumúzeum - Berkenye VONZERÕLELTÁR A Nyugat-nógrádi térség vonzerõinek katalogizálását követõen az alábbi észrevételek tehetõek: A térség épített látnivalókban (várak, kastélyok, kúriák) gazdag. Mûemléki ellátottsága is jelentõs. (pl. Nógrádsáp árpád kori templom, tájházak, gyûjtemények) Természeti látnivalói tekintetében a Börzsöny, mint ÖKO-Csúcs 1 térség vizsgálandó és ennek pozícionálását célszerû elvégezni. A térség hadiútként funkcionált az elmúlt évezredben, amely tematikusan felépített rendszerben élményprogramok és szolgáltatások láncolatát teszi felfûzhetõvé. Számos komoly beruházás, fejlesztés valósult meg az elmúlt néhány évben, amely a turisztikai potenciált emeli. (Tó-hotel fejlesztés Bánk, Élménypark kialakítás Nõtincs, Exkluzív kastély fejlesztés Felsõpetény, Gyadai Tanösvény, Katalinpuszta) A vonzerõleltár alapján a vonzerõ intenzitás szerinti katalogizálás elvégezhetõ. Nemzetközi vonzerõ Börzsöny hegység Országos vonzerõ Nógrád vára Drégelypalánk vára 1 Az ÖKO-Csúcs térség fogalmát a szerzõk vezették be. Jelentése annyit tesz, mint objektív adatok alapján levezethetõen Ökoturisztikai szempontból elõkelõ helyen szereplõ térség. 6
Nógrádi vár Drégelypalánki vár 7
Térségi vonzerõ (nem kihagyás- és átfedés-mentes felsorolásban) Bánk, szlovák nemzetiségi értékek (Tó, tájház, Tó-hotel, Tengerszem panzió, ételspecialitások, Bánki nyár rendezvénysorozat, túralehetõségek stb.) Diósjenõ Börzsöny lába, természetjáró potenciál megjelenítése (Kemping, Play Wellness Panzió, Kámor Fogadó stb.) Berkenye, sváb nemzetiségi értékek (Tó, Szent Anna fogadó, ételspecialitások, tájház, túralehetõségek stb.) Kastélyok, kúriák, tájjellegû gyûjtemények, szakrális építmények Élményprogamok (Nõtincs Seholsziget élménypark, Bánki kalandpark, Nógrádi vadaspark, Gyadai tanösvény, Kétbodonyi túralehetõségek stb.) Helyi Nemzetiségi rendezvények, falunapok Tó Wellnes Hotel - Bánk 8
Szent Anna fogadó - Berkenye Play Wellness Panzió - Diósjenõ 9
Vadaspark - Nógrád Nógrádsápi templom 10
Seholsziget Élménypark - Nõtincs Kalandpark - Bánk 11
ADATVAGYON Jelen füzet keretében a terjedelmi korlátok miatt nincs lehetõség egy teljes körû Börzsöny turisztikai stratégia megfogalmazására, így ez nem is célunk. Ugyanakkor a tényadatokon alapuló elemzések és az ezen keresztüli pozícionálási folyamat bemutatására alkalmas terület a Duna-Ipoly térségben egyik, manapság aktuális kérdés: a Börzsöny körzetének ökológiai értékét hazánk egyéb körzeteivel összevetve levezetni tudni. Amennyiben egy adott térség ökológiai szempontból komparatív elõnyöket tud felmutatni olyan vizsgálatok alapján (is), melyek célja, hogy a minden körzet másként egyforma elv mentén ellenbizonyítási kísérletet is végrehajtson önellenõrzõ/önhitelesítõ módon, akkor ez racionálisan képes lehet az adott térség legkülönbözõbb komplexitású döntéseihez (pl. turisztikai, vidékfejlesztési, területfejlesztési, térségfejlesztési, marketing-döntésekhez) alapul szolgálni. Jelen tanulmány keretében a CORINE felszín-borítottsági adatbázisának a teir.vati.huról letölthetõ változata alapján kísérletet teszünk egy komplex ökológiai index kialakítására. A Börzsöny térségét statisztikai objektumok szempontjából települési és/vagy kistérségi szinten lehet közelíteni. Jelenleg a börzsönyi körzetet 3 kistérségbõl építettük fel: a szobi, váci és rétsági kistérségekbõl a 2011 óta létezõ 175 magyar kistérségi rendszer keretében. A CORINE adatbázis 2000-re és 2006-ra közöl adatokat hektárban kifejezve az alábbi mutatószámok mentén, ahol az irányultság az ideál-fogalmának matematikai leképezéséhez szükséges és azt jelenti a 0 kód esetén, hogy minél nagyobb a mutatószám értéke, annál ideálisabb az adott objektum, ill. az 1 kód esetén, hogy minél kisebb a mutató értéke, annál ideálisabb az objektum. Mint jól látható, minden egyes jelenség, 12
mely természetes, természet-közeli állapotokra utal 0 kódot kapott, míg minden, ami mesterséges (emberi beavatkozás eredménye), az 1 kódot. Az irányok alapján a 175 kistérség egy-egy éve, ill. a 2006-os és a 2000-es évek különbségei rangsorolásra kerültek. A két év közötti elmozdulásra (ÉV2006-ÉV2000)az alapirányok maradtak érvényben, vagyis minden egyes növelendõ tétel esetén ennek növekvõ mértéke is az ideál irányába való elmozdulásként értékelendõ és fordítva. A rangsoroláskor a 175 kistérség számítás-optimalizálási (memória-felhasználási) okok miatt 20 csoportba került besorolásra. Minden egyes kistérség esetén kiindulásként feltételezésre került, hogy minden körzet másként egyforma. Az abszolút hektáradatok (méretfüggõ problémaként) azért értelmezhetõk, mert a minél inkább egybefüggõ, azaz minél nagyobb területek önálló értékkel bírnak. Az abszolút számok mellett nem csak ezek változása, hanem ezek éven és kistérségen belüli megoszlásai is kiszámításra kerültek. Így mindösszesen 2 abszolút, egy különbség és 2 megoszlás jellegû tanulási minta kerülhetett kialakításra. A különbözõ nézetek a környezeti kérdésekhez való hozzáállás sokszínûségét voltak hivatottak szimbolizálni. A demokratikus szakmai végsõ döntést egy záró-modellel lehetett kialakítani, mely célja az volt, hogy az 5 alapmodell (vö. öttusa) leginkább kiegyensúlyozott objektumát legyen képes feltárni. Mivel az adatvagyon terjedelmes (5*175*29 rekord), így ennek dokumentumon belüli vizualizációjától sajnos el kell tekinteni: (vö. http://miau.gau.hu/temp/2014-2020/2013/corine.xls) 13
irány mutatószám 0 Állóvizek 0 Átmeneti erdõs-cserjés területek 0 Elsõdlegesen mezõgazdasági területek jelentõs természetes formációkkal 1 Építési munkahelyek 0 Folyóvizek és vízi utak 1 Gyümölcsösök, bogyósok 0 Homokos tengerpartok dûnék homok 1 Ipari vagy kereskedelmi területek 1 Kikötõk 1 Komplex mûvelési szerkezet 1 Lerakóhelyek (meddõhányók) 0 Lomblevelû erdõk 1 Nem öntözött szántóföldek 1 Nem összefüggõ település szerkezet 1 Nyersanyag kitermelés 1 Összefüggõ település szerkezet 1 Repülõterek 1 Rét, legelõ 0 Ritkás növényzet 1 Rizsföldek 1 Sport- szabadidõ- és üdülõ területek 0 Szárazföldi mocsarak 1 Szõlõk 0 Természetes gyepek és természetközeli rétek 0 Tõzeglápok 0 Tûlevelû erdõk 1 Út- és vasúthálózatok és csatlakozó területek 1 Városi zöldterületek 0 Vegyes erdõk 14
ELEMZÉSEK A fentebb említett (2+1+2)+1 modellstruktúrán belül minden modell anti-diszkriminációs modell volt. Vagyis azt kerestük, vajon elképzelhetõ-e az, hogy minden térség más-más struktúra mellett, de egyforma ökológiai potenciállal rendelkezik. Minden modell esetén 2 (a tagadás tagadása elv mentén) egymást ellenõrzõ modellréteg került kialakításra. A direkt elemzések eredményeit akkor illik hitelesnek tartani, ha az inverz nézetek az anti-diszkriminatív elvárásokat kifejezõ modell-konstanshoz képest ellentétes elõjelû becslés-tény különbözetekhez vezetnek. 2 2 Az elemzések a MY-X munkacsoport által fejlesztett és költségmentesen bárki számára felkínált MY-X FREE online elemzõ szolgáltatás keretében keletkeztek: http://miau.gau.hu/my-x-factor-y 15
EREDMÉNYEK Mint látható, az eredõ oszlop végsõ becslési értékei kapcsán +/- 300 idealitás-pont volt az a határ, amin belül a jók és a gyengék kiemelésre kerültek, ill. a Börzsönyhöz tartozó 3 kistérség, valamint a Nógrád megyét jelentõ további 5 kistérség került bele az alábbi mintába. Ha szétszedjük a jobb értelmezhetõség kedvéért a 3 csoportot, akkor az alábbi rétegeket kapjuk: 16
17
Az ökológiai index gyenge oldalán értelemszerûen a nagyvárosok körzetei állnak. Az ökológiai index erõs oldalán a legkülönbözõbb térségek találhatók. A sorszámok szintjén a BÖRZSÖNY fogalma semleges (sárgás) értékelést kapott, ezen belül a legerõsebb a Börzsöny kapcsán a 2000-2006 közötti fejlõdés. A 3 kistérség közül aggregált szinten a szobi a legerõsebb és a váci a leggyengébb. A rétsági helyzet aggregált szinten lényegében maga a Börzsönyi ökopotenciál a felszín-borítottsági adatok és az elvárt idealitási rétegek (irányok) alapján. 18
Kiemelkedõ fontossággal bír az ökológiai index képzésében a 2006-os abszolút minta alapján az állóvízek nagysága, a gyümölcs-szõlõ ültetvények és a rét-legelõ gazdálkodás minél kisebb mértéke. A 2006-os relatív adatok alapján a fontosabb mutatók köre nem változik, csak ezek jelentõsége nõ meg még erõteljesebben. Egyedül a lerakóhelyek minimalizálása emelkedik ki az 5%-os hatás közelébe újdonságként ott, ahol 29 mutató vetélkedik a 100% felosztásáért, (vagyis mintegy 3-3.5% az átlagos fontossági küszöbérték). 19
KÖVETKEZTETÉSEK A jelenlegi megközelítés elsõdlegesen a szó szerinti érintetlenséget igyekezett szimulálni. A Budapest környéki versenytársak közül az esztergomi kistérség jelentõsen vezet a Börzsönyhöz képest. Így marketing szempontból kevésbé a különállást, mint a szervesen összefonódó tájegységet érdemes kiemelni. A felszínborítottság jelentõsen nem manipulálható: jelentõs vízfelület csak nagyon drágán teremthetõ, s ez önmagában is durva környezeti beavatkozás lenne. A gazdálkodási elemek közül a kiemelten fontos szõlõ-gyümölcs ültetvényekrõl ott lemondani, ahol ezek termelésére alkalmas a környezet, nem összevethetõ a hasznosság-torzulás rendszerszinten (vö. helyi termék, magas hozzáadott értékû ágazatok). A rét- és legelõgazdálkodás eddigi minél kisebb annál jobb jellegû irányának esetleg megfordítása, mint az emberi beavatkozások által legkevésbé érintett mûvelési ág elismerése nem túl jelentõs módosulást hozhat a fentebb megismert eredmények kapcsán. A relatív adatok által kiemelkedõ lerakóhelyek száma az egyetlen olyan racionális döntési változó, mely mentén érdemben és quasi azonnal lehetne lépni formálisan bármilyen kistérségben. A lerakóhelyek kapcsán, ha minden lerakóhely megszûntetésre kerülne egy-egy körzetben, s most pedig még éppen rengeteg lenne belõlük, akkor is csak 31 jóságponttal lehetne elõbbre jutni. Ráadásul a rétsági, szobi és a váci kistérségben eleve nincs is ilyen gócpont. 20
ÖSSZEFOGLALÁS Amennyiben az adatok elõbb utóbb (2000 és 2006 után) esetleg 2012-re is rendelkezésre állnak, akkor a vizsgálatok újrafuttathatók. Ebben az esetben már a fejlõdésnek, a változások dinamikájának is egyre nagyobb szerepet lehet tulajdonítani, bár mint jelzésre került, a változtathatóság erõsen limitált. A börzsönyi térségnek az esztergomi térséggel érdemes partneri kapcsolatokra törekedni, akár például a Dunán átvezetõ hajóprogramokkal fizikailag/logisztikailag is összekötve a Budapesthez legközelebb lévõ, így gyorsan, azaz rövidebb idejû kirándulásokra is alkalmas térségeket. Hasonló konkurens helyzetet lehetne vélelmezni Nógrád megye keleti része irányába, de ennek elérhetõségével már szinte bármely autópálya-közeli és magas ökopotenciállal rendelkezõ térség is vetekedhet. Tehát a teljes érintetlenséggel (ÖKO-CSÚCS) szemben egy esetleges KULTÚRTÁJ koncepció mentén (inkl. szõlõ, gyümölcs, rét-legelõ) a Börzsöny új pozíciókat vehet fel a jelenlegi közepes szinthez képest. 21
Kalandpark - Bánk Tó Wellnes Hotel - Bánk 22
Misik Zsuzsi - rétsági kézmûves Csuhébaba