Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens Dulovics Dezsıné dr. fıiskolai tanár Szent István Egyetem, Ybl Miklós Mőszaki Kar, Közmő és Mélyépítési Tanszék Vízgazdálkodás: -aktív (ellátások) és - passzív (elhárítások). Vízvédelem: - mennyiségi (pl. árvízvédelem, Dél-Alföld elsivatagosodása), - minıségi (pl. Tiszai cianid szennyezés mint havária, Balaton és a nagy tavaink vízminıség-védelme, tengerpartok eutrofizációjának folyamatai elleni védelem). Globális problémák: - felhasználható vízkészlet csökkenése, heves esızések és árvizek (globális felmelegedés, szennyezıdés növekedés), - felhasználás növekedés (népességszám alakulása, urbanizáció, ellátás iránti igény újabb, eddig el nem látott területeken). EU Víz Keretirányelv (EU Water Framework Directive, 2000/60 EC) - Alapgondolatai: * a víz nem kereskedelmi termék, hanem örökség- hosszútávon meg kell védeni, * az emberi hatások eredményeképpen a vizek ökológiai állapota romlott, * ökológiai szemlélet megjelenik a vízgazdálkodásban, * politikai határok helyett a vízgyőjtık határainak jelentısége- együttmőködés. (vízgyőjtıterület tengeri torkolattal, Magyarország vízgyőjtı kerület, vízigazgató). - Cél : védelmet biztosítani minden víztípusnak, 2015-re elérni az Unióban a jó vízminıségi állapotot, minden szennyezı forrás csökkentése, egyensúly teremtése a környezet és az attól függık érdekei között (gazdaságosság, teherviselı képesség figyelembe vétele), - Elvek: ökológiai alapelv a komplementaritás elve ( a módosított állapot által létrejövı biocönózisban legyen egészséges a változás), a megelızés elve, monitoring rendszer létesítése az ellenırzéshez, a szennyezı fizet elv, a költségmegtérülés elve, a fenntarthatóság elve, a közvélemény bevonásának elve. Vízi közmővek (vízellátás, vízelvezetés szennyvíz és csapadékvíz elvezetés egyaránt). A regionális közmővesítés kialakulása és terjedése: - Római Klub- a növekedés határai, a 0 növekedés ellentmondásai (Produktív korú népesség foglalkozási megoszlása és a fejlettség összefüggése, ennek urbanizációs és közmővesítési
következményei, decentralizált ellátás, települési ellátás, regionális, térségi vagy agglomerációs közmővesítés), - fenntarthatóság: regionális közmőellátás az urbanizáció és a készletek oldaláról, példák a természetes és települési hidrológiai körfolyamatról: - vízellátás: Athén három völgyzárógátas tározója, Budapest Váctól Szigetszentmiklósig, Balaton,, - szennyvízelhelyezés: átvezetés másik vízgyőjtıbe, Balaton (évi 2 cm vízszintcsökkenés), Velencei tó, Dél-Alföld, - csapadéklefolyás: szennyezıdés transzportáló folyamat (települési, közlekedési, ipari, mezıgazdasági), pontszerő és diffúz szennyezıdések elleni védekezés, csapadékvíz gazdálkodás terjedése és elınyei. EU szabályozás a Víz Keretirányelvvel összhangban: - Vízbázis védelem ( arzén és egyéb szennyezık megengedett határértékei), - Települési Szennyvíz Direktíva és hatásai Magyarország csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésére, * 2000 LE-nél nagyobb agglomerációk- biológiai szennyvíztisztítás, * 10.000 LE-nél nagyobb agglomerációk érzékeny és sérülékeny területeken, tápanyag eltávolítás. Harmonizáció az EU Direktívához, közmőolló, pályázati rendszer (beruházások, határértékek). A regionális ellátás tapasztalatai (agglomerációk, küszöbérték mutatók a csatornázás bevezetéséhez : szagszennyezıdés megelızése:6-8 óra tartózkodási idı a hálózatban, gazdaságosság: 30 fı/ha laksőrőség, 45 lakás/km csatorna ill. 120 fı/km csatorna ). ÁBRÁK: Agglomeráció típusok az UWWTD-REP (2005) szerint agglomeráció SZVTT (szennyvíztisztító telep)
1. közig. egység 2. közig. egység 1. agglomeráció 4. közig. egység 1. TSZVTT 3. közig. egység 3. agglomeráció 2. agglomeráció 5. közig. egység 2. TSZVTT Jelmagyarázat: Egyedi szennyvíztisztítókkal rendelkezı terület: TSZVTT Közeljövıben rákapcsolják, vagy a szennyvizet tengelyen szállítják. Jövıben nem kapcsolják rá. 3. TSZVTT Települési szennyvíztisztító telep. Az a) agglomeráció általános esetei az UWWTD-REP (2005) szerint
1. közig. egység 2. közig. egység TSZTT Agglomeráció TSZTT TSZTT települési szv.tíztisztító telep A b) agglomeráció általános esetei az UWWTD-REP (2005) szerint 2. közig. egység Egyedi kezeléső területek a jövıben nincsenek összekapcsolva Egyedi kezeléső területek a jövıben össze vannak kapcsolva A c) agglomeráció általános esetei az UWWTD-REP (2005) szerint
CSATORNA HÁLÓZAT BEFOGADÓ ZÁPORKIÖMLİ M, B, K ISZAP KEZELÉS CSATORNÁZOTT TERÜLET LEHATÁROLÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP A szennyvizet győjtı csatorna-rendszer, a szennyvíztisztító telep és a befogadó kapcsolata Szakirodalom: In:www. maszesz. hu /hircsatorna 2005.: Gayer, J. (2005): A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Dunavízgyőjtıkerületben HÍRCSATORNA szeptember-október pp. 3-6. Dulovics, Dné, Dulovics, D.(2005): A csapadékterhelés, hatásai és csökkentésük egyes módszerei, HÍRCSATORNA szeptember október, pp. 7-17. Bardóczyné, Sz.E., Kucsák, M. (2005): Települési környezetvédelmi programok szerepe a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, HÍRCSATORNA szeptember-október pp.18-20. Magyar Mérnöki Kamara: Az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának állásfoglalása az idei év csapadékos idıjárásával kapcsolatos tapasztalatokról HÍRCSATORNA szeptember-október pp.23-24. Dulovics, D. (2005): A csatornahálózat, szennyvíztisztítás és befogadó kapcsolata, HÍRCSATORNA, május-június, pp. 3-7. Juhász, E. (2004): Magyarország szennyvízelvezetésének helyzete az EU-ba lépéskor, HÍRCSATORNA, július-augusztus pp.3-8. Dulovics, Dné, Dulovics, D.(2004): Szag és korróziós problémák a csatornahálózatokban HÍRCSATORNA, május-június, pp. 3-13.
Dulovics, Dné (2003): Csapadékvízgazdálkodás a környezetterhelés csö9kkentésének egyik eszköze HÍRCSATORNA, november-december, pp.15-21. Dulovics, D.(2002): Kistelepülések és csatornával gazdaságosan el nem látható területek szennyvíztisztitása és szennyvízelhelyezése I. HÍRCSATORNA szeptember október, pp.9-16. II. HÍRCSATORNA, november-december 3-15.