Bezzegh László 1917-1990 2

MÁRKUS ISTVÁN BEZZEGH LÁSZLÓ (1917 1990) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Bezzegh László 1917-1990 2

BEZZEGH LÁSZLÓ élete és munkássága Bezzegh László 1917. augusztus 19-én született a ma Romániához tartozó Lugoson. Édesapja gimnáziumi tanár volt Lugoson, 1920-tól Szombathelyen, majd 1944-ben Sopronban. Elemi és középiskolai tanulmányait Vas megye székhelyén, Szombathelyen végezte, 1935-ben érettségizett. Már a gimnáziumban is kitőnt a mőszaki tárgyakban való jártasságával. Különösen az ábrázoló geometriát értette és szerette. Diákköri versenyt nyert középiskolai tanulmányi versenyen. 1935-ben a József nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Soproni Erdımérnöki Kar hallgatója lett. 1938-ban töltötte be a 21. életévét. Akkoriban a törvény úgy határozott, hogy a fiatal férfiakat 21 éves korukban sorozták be. Mindenkit, aki alkalmas volt katonai szolgálatra, nyilvántartásba vették. A felsıoktatási hallgatókat tanulmányaik befejezésével kötelezték katonaidejük letöltésére. Bezzegh László, aki saját szavaival fogalmazva élt-halt a repülésért a légierıkhöz jelentkezett. Repülısként nem kaphatott tanulmányi halasztást és - miután a harmadévet lezárta - 1938 ıszén bevonult Nyíregyházára újonc kiképzésre. Még a kiképzés alatt kitört a II. Világháború. Ekkor a visszacsatolt Ungvárra települt át az egység. Az újonckiképzést követıen bombázó továbbképzésre jelentkezett, így került vissza Szombathelyre a bombaiskolába. A bombaiskolán maradt oktatóként. 1941-ben leszerelt és repülıgép-vezetı oktató lett a Magyar Aero Szövetségnél elıször Ferihegyen, majd Marosvásárhelyen, Aknaszlatinán, Pécsett és Szombathelyen. 1944 ıszén ismét behívták katonai szolgálatra Szombathelyre, majd Sopronba, ahonnan az alakulatot 1945. márciusban nyugatra irányították, de Bezzegh László az alakulattól dezertált és Sopronban maradt. A szülık ekkor már Sopronban laktak, édesapja a Széchenyi Gimnáziumban tanított. 3

1945 ıszén, hogy a háború utáni hónapok nyomorúságát a család átvészelje, munkát vállalt, bekapcsolódott a földreform mőszaki munkáinak végrehajtásába. Sopron megyében, Fertıszéplakon és Szárföldön földet osztott, melynek munkarészeit 1946-ban Sébor professzor geodéziai szigorlati tervezésként is elfogadta. 1946 ıszétıl folytatta egyetemi tanulmányait majd 1948 márciusában kapta meg erdımérnöki oklevelét a jelenlegi intézmény jogelıdjén, a József nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Erdımérnöki Karán. 1948-1949-ig az Erdıközpont mőszaki elıadója lett. Felmerült az erdırendezés korszerő átszervezésének gondolata. Látható volt, hogy a földbirtokreform következtében - mivel az erdık java része állami tulajdonba került - az erdırendezéssel kapcsolatban hatalmas problémákkal kellett szembenézni. Ekkor hirdettek meg Svájcban egy fotogrammetriai szakmérnöki tanfolyamot, amire Madas András javaslatára Bezzegh Lászlót delegálták. 1949 elején került sor erre a tanulmányútra. A szakmérnöki továbbképzésen megismerte a fotogrammetria legkorszerőbb eljárásait és mőszereit. Ez a kurzus soros feladataira, de egész életpályájára jelentıs hatással bírt, átalakította szemléletmódját. Hazaérkezése után 1949-50-ig az ERTI Erdırendezési Osztály vezetésével bízták meg. Munkatársaival kidolgozták az üzemterv készítés új, eddig nem alkalmazott elemeit. Mindent a fotogrammetriára alapozott. Úgy gondolta, hogy a térképezés alapján kell elıkészíteni és felépíteni a gazdálkodást. Az állomány-felvételi munkában is egész új és eddig nem szokásos elemeket dolgoztak ki. A gyakorlatban a javasolt új technológia számos ok miatt abban az idıben még nem terjedhetett el, ám átalakította a korábbi szemléletmódot. Bezzegh László az erdırendezés korszerő átszervezésében a fotogrammetriát kívánta alkalmazni, de az erdészet akkor még nem rendelkezett a szükséges mőszerekkel. Ellenben a katonai térképészeti intézetnek volt egy Wild típusú fotogrammetriai kiértékelı mőszere, amit a háború alatt szétszedve, ládába csomagolva rejtegettek itt-ott, hogy ne essen áldozatul a harcoknak. Ezt a mőszert Bezzegh László irányításával életre keltették, és megkezdıdött a munkatársak betanítása. Közbeszólt azonban a katonai érdek. Magyarországon létre kellett hozni az új szelvényezéső és vetületi rendszerő katonai térképeket, 1:25 000 méret- 4

arányban, Gauss Krüger vetületi rendszerben, mindezt szoros határidın belül. Bezzegh Lászlót bevonultatták. 195l-53-ig mérnökkari ırnagyi rendfokozatban a Honvéd Térképészeti Intézet Fotogrammetriai Osztályának munkatársa, majd tudományos osztályvezetıje lett. Eközben az ERTI Erdırendezési Osztályát felszámolták, az erdırendezés korszerő átszervezésének Bezzegh által elképzelt terve egy idıre feledésbe merült. 1953. január 1-én a Budapesti Mőszaki Egyetem Hadmérnöki Kar Térképészeti Tagozatához helyezték át docensi beosztásba. A fotogrammetriát és az ábrázoló geometriát oktatta. 1953 novemberében leszerelt. 1953 végétıl a Magyar Optikai és Finommechanikai Kutató Laboratóriumban fotogrammetriai mőszerek fejlesztésével, majd geodéziai mőszerek tervezésével foglalkozott. Bezzegh László rendkívül kreatív, termékeny és sikeres mőszerkonstruktır volt. Sikerének titkát tehetségén és hihetetlen munkabírásán túl az a felismerés jelentette, hogy a legfejlettebb nyugat gyárak által alkalmazott és hétpecsétes titokként ırzött fejlett technológiát Magyarországon is megvalósítható, az elvárt mérési pontosságot biztosító megoldásokkal pótolta. Ennek legszemléletesebb példája a MOM Ta-D1 kördiagram-tahiméter, amelynek történetét Bezzegh László meséli el (PÁPAY GÁBOR (2002). Idézem: Ez a diagram-tahiméter egy nagyon közkedvelt mérnöki mőszer. A nyugati gyárak, a Zeiss is gyártja, mert egyetlen pillantás alatt lehet leolvasni a vízszintes redukált távolságot és a magasságkülönbséget, minden átszámítás nélkül. Na, most ezek a diagramok, amelyeket a mellette lévı lécrıl le lehet olvasni, meglehetısen bonyolult trigonometriai függvények, és nagy gyártási titok mellett készítik. De tudom, hogy több tízezer mérıpont bemerésével és kisebbített, pantografált átrakással történik ezekben a nyugati gyárakban. Tehát egy olyan technológiával, amelyrıl nálunk akkor meg szó sem lehetett. Nagyon szerettem a diagram-tahimétereket, mint geodéta, magam is törtem a fejem egy olyan megoldáson, hogy a mi egyszerő technológiánkkal is kellı pontossággal el lehessen készíteni a diagramokat. Akkor tudnánk ilyen diagram-tahimétert is gyártani. És akkor jöttem rá, meglehetısen hoszszas fejtöréssel, hogy azokat a trigonometriai függvényeket, amelyek alapján a diagramok készülnek, kétszeres szögsebességő forgatással át lehet alakítani olyan egyszerő görbékké, amelyek pontosan körökké válnak. És ez pont a kétszeres forgatásnál áll be, tehát tulajdonkeppen a trigonometriai ismert képletek alapján a kétalfás képleteket kezdtem használni, és azt pró- 5

báltam a gyakorlatba átültetni. Rájöttem arra, hogy különbözı középpontból húzott, különbözı sugarú körívekkel, teljes pontossággal létre lehet hozni azokat a görbe vonalakat, amelyek a redukált távolság és magasságkülönbség mérésére alkalmasak. Márpedig köröket húzni igen pontosan lehet a legprimitívebb eszközökkel is. Hát persze, mérımikroszkópon bemértük, és ezeket a számtávolságokat mikronpontossággal vágta. Úgyhogy ugyanolyan megbízhatóságúak voltak a diagram-tahimétereink paraméterei, mint a nyugatiaké, sıt, még megtoldottam azzal is, hogy egy középsı mérıkör beiktatásával még a kétszázas szorzóállandót is lehetıvé tettem, így nagyobb távolságra is lehetett vele mérni. Szerkesztettem hozzá egy különleges kis lécet, amelyrıl századmilliméter pontossággal lehetett leolvasni, tehát nem kézben tartott, hanem állványra helyezett léc volt, úgyhogy igen nagy pontossággal lehetett mérni távolságokat és magasságkülönbségeket. Egy kiváló sokszögelı mőszer lett belıle. 1957-63-ig a Magyar Optikai Mővek vezetı tervezıje illetve osztályvezetıje, ahol ebben az idıben kezdıdött el a már korábban tervezett mőszereinek (Te-Dl, a Te-Cl, a Ta-Dl mőszerek) gyártása. Az 1959. évi brüsszeli világkiállításon Te-D1 típusú teodolitját a vásár nagydíjával ( Grand Prix ) tüntették ki. 1960. március 14-én a Kossuth díj II. fokozatával (a díjat egyenlı arányban megosztva Bezzegh László és Schinagl Ferenc között) tüntették ki a geodéziai mőszerek fejlesztése terén kifejtett munkásságáért. Bezzegh László fıképpen a Te-C1, Te-D1 és a Ta-D1 mőszerek kialakításáért, Schinagl Ferenc a geodéziai mőszerek optikai rendszereinek tervezéséért kapta a díjat. Bezzegh László az 1970-es években alkotta meg sztereofotogrammetriai mőszerének, a Stereo MOM-nak a prototípusát, amely sajnos, nem került sorozatgyártásra. Erre a sorsra jutott az elvében részletesen kidolgozott radiálortoszkópia elnevezéső egyedülálló ortofotó készítési eljárása is. 1963-ban megkereste az Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, hogy felkérje a Földméréstani Tanszék vezetésére, Sébor János utódlására, aki ekkor már 74 éves volt. 1963. szeptember 1-jétıl az Erdészeti és Faipari Egyetem Földméréstani Tanszékén docensként, 1965. szeptember 1-jétıl 1979 júliusáig, nyugdíjazásáig tanszékvezetı egyetemi tanárként dolgozott. 1969-tıl két éven át az Erdımérnöki Kar dékánjaként tevékenykedett. 6

Az európai hírő tanszékvezetı professzor Sébor János súlyos operáció után 1965. február 26-án elhunyt. A tanszék oktatói Bezzegh László vezetésével a sébori szellemben" igyekeztek élni, tanítani, kutatni és alkotni. Hittek abban, hogy a több mint négy évtizedes szellemiség nem csak az oktatótársak munkájában örökítıdik tovább, hanem valamennyi erdımérnök tevékenységében és magatartásában. Bezzegh professzort a szakmai közvélemény a több mint négy évtizedes sébori iskola" méltó követıjeként, és továbbfejlesztıjeként tiszteli. Bezzegh László megalkuvást nem tőrı határozott egyéniség volt, az általa igaznak vélt ügy mellett akár konfliktusok vállalásával is mindig kitartott. Kitőnt igen jó elıadói és didaktikai érzékével. Az erdımérnök-hallgatók százaival szerettette meg a geodéziát és a fotogrammetriát. Szívesen foglalkozott a hallgatókkal, munkatársaival, igényes volt velük, de önmagával szemben is. Ápolta a selmeci hagyományokat. Az egyetemre kerülı fiatalok ma is abból a könyvbıl éneklik a selmeci dalokat, amelyhez ı írt megható elıszót. Bezzegh László népszerő volt a hallgatók körében. Népszerősége kiváló felkészültségébıl, szakmaszeretetébıl, oktatási módszerébıl és nem utolsó sorban oktatói, emberi kvalitásaiból következett. Az oktatásról vallott nézeteirıl így vallott (PÁPAY GÁBOR (2002). Idézem: Nagyon szép évek voltak. Nekem az oktatás nem volt újdonság, és talán valami pedagógus véna is szorult belém, mert nemcsak az apám volt pedagógus, hanem a nagybátyám, nagynénim is. Nekem mindig az volt az elvem, hogy megszerettetni kell a tárgyat és nem beleverni és beleerıszakolni a fejekbe. Soha nem olvastam, mindig szabadon adtam elı, és ez azért volt fontos, mert nekem látnom kellett a hallgatóságot. Fel tudtam mérni a szemeken, hogy hogyan reagál a hallgató az elıadásomra. Amikor láttam, hogy a nagyon elméleti dolgoknál kezdenek lecsukódni a szemek, álmosak lettek, akkor feltétlenül kerestem egy olyan témát, amely felrázza ıket. Egy kicsit röhögjenek is. Az nem baj, az is hozzátartozik az oktatáshoz. Minden évfolyamban volt öt-hat olyan hallgatóm, aki imádta a geodéziát és a fotogrammetriát. Meg tudtam szerettetni velük. Amikor a kari ülésen be kellett számolnom a tanszék munkájáról, akkor az elnök megkért, áruljam el nekik, hogyan csinálom, hogy ezt a tárgyat sokan szeretik a hallgatók közül. Azt mondtam, hogy a geodéziánál szerzi meg az elsı igazi sikerélményét a hallgató, mert ezen a matematikán, meg a fizikán alapuló tárgynál a gyakorlat- 7

ban jön ki valami, aminek ki kell jönnie. Ráadásul azokat az adatokat, amivel számol, ı maga méri. Minden az ı mőve, nemcsak az, hogy képletbe behelyettesíti. Ez egy sikerélmény: kijött az, aminek ki kellett jönnie, és ez a jó mérésnek az eredménye. Ezt szeretik benne. Azt hiszem, hogy ez igaz. Egy diplomatervezı példáját is el szoktam mondani az elıadásokon. Volt egy mérése a diploma terv-feladatához. A terepen kellett volna lennie egy kınek, egy háromszögelési pontnak és nem találta. Hát bejött hozzám, és mondta, elveszett a pont. Biztos megsemmisült. Most mit csináljon, mert fontos lenne megtalálni. Hát mondom, a földalatti jel megvan. Rekonstruáld. Hát kérlek szépen, megcsinálta. Megállapította hátrametszéssel a helyét, attól erre kell esni, ennyi távolságra. Kihúzatta a szalagot, és mondta a segédmunkásoknak, hogy ássatok. A segédmunkás lenyomja az ásót, megcsikordul az ásó, ott volt a kı. Csak rá volt a szántás borítva, és akkor a segédmunkások azt mondták, hogy ennek ördöge van. Mert honnan a fenébıl tudta, hogy ennek a kınek itt kell lennie. Az egy sikerélmény, hogy olyan pontosan meg tudta határozni a helyet, hogy elsı ásásra már ott volt a kı, a földalatti jel. Nekem az élvezet volt, hogy sikerélményeket szereztem a hallgatóknak. A vizsgákon is inkább igyekeztem úgy forgatni a szót, meg a beszélgetést, hogy érezze, hogy ı most alkot, és nem számon kérem, hanem beszélgetünk. Szép dolog az oktatás, nagyon élveztem. Bezzegh László ajtaja nyitva állt a hallgatók elıtt. Kérés nélkül is megkeresték a hallgatók, akik a véleményét kérdezték és tanácsot kértek az ıket érdeklı kérdésekrıl. A hatvanas években dinamikus és országos hírő kulturális élet volt az egyetemen. Megalakult az Egyetemi Színpad, amely szép sikereket ért el. Ezen keresztül nagyon sokat köszönhetett az intézmény az országos hírnévnek. Bezzegh László volt Egyetemi Színpad segítıje a tanári kar részérıl. Sokat foglalkozott az egyetemi oktatás ügyével. Gondolatait, véleményét és az egyetemi oktatás korszerősítésére vonatkozó javaslatait többek között a Felsıoktatási Szemlében megjelent írásaiban is kifejtette (BEZZEGH LÁSZ- LÓ (1972., 1975.). Leszögezi, hogy korunk hatalmas iramú fejlıdése mind az oktatók, mind a hallgatók elé egyre nagyobb követelményeket állít. Az egyre bıvülı ismeretanyag nehéz választás elé állítja az oktatókat, hogy a változatlan esetleg rövidebb idejő oktatási idıben mit hagyjanak el és mi újat vegyenek fel. 8

A fenti általános érvényő megállapításokat követıen az erdımérnökképzéssel és annak korszerősítésével foglalkozik írásaiban. Szakmai körökben közismert, hogy ez a különleges biológiai-mőszaki mérnökképzés hazánkban két évszázados múlttal és tapasztalattal rendelkezik, az egyetemünkrıl kikerült mérnökök képzettsége sokoldalú. A hosszú évtizedek alatt kialakult oktatási anyag a sokoldalú erdımérnöki gyakorlat követelményei alapján alakult ki. Ilyen sokoldalú képzés esetén különösen veszélyes az ismeretanyag bıvülése, mert ez esetleg a hallgatók által fel nem dolgozható mennyiségre vezet. Az ismeretek korszerő szinten tartása az oktatott tananyag mennyiségi növekedése nélkül, - ez a legfontosabb feladat, hangsúlyozza Bezzegh László. Az erdımérnök-képzés korszerősítésének legfontosabb feladatait az alábbi pontokba foglalva jelöli meg: 1. A leendı erdımérnökök gondosabb kiválasztása (hivatásérzet, pályaalkalmasság). 2. Az összefüggı oktatási területek komplex gyakorlati oktatása (tantárgycsoportok, kiscsoportos gyakorlati oktatás, a katedrai elıadások arányának csökkentése). 3. Rendszeres szakmérnök-képzés, mérnök-továbbképzés. Arra nézve is kifejti javaslatait Bezzegh László, hogy az oktatáshoz rendelkezésre álló idıkeretet szétfeszítı megnövekedett ismeretanyag tanítása hogyan oldható meg az oktatás eredményességének, minıségének megırzésével a rendelkezésre álló idıkeretben. A hagyományos oktatási struktúrában minden hallgató számára kötelezı az egyes tantárgyakban oktatott ismeretanyag elsajátítása attól függetlenül, hogy milyen a hallgató érdeklıdése, irányultsága. A biológiai (erdészeti) irányultságú hallgatók ugyanazt a tananyagot tanulják, mint a fıképpen mőszaki érdeklıdéső hallgatók. A hallgatók a diploma megszerzését követıen várhatóan az érdeklıdési körüknek megfelelı szakterületen helyezkednek el. A megszerzett ismeretek egy részét soha nem fogják használni a munkájukban. Ezért a kötelezıen elıírt alap- és szaktárgyak tananyagát (és az oktatásra fordított idıt) csökkenteni kell egy olyan ésszerő szintre, amelynek elsajátítása minden erdımérnöktıl elvárt. A szaktárgyak megértéséhez szükséges bıvebb alapismereteket a szaktárgyakhoz kapcsolva kell oktatni. Az egyes szakterületek (szaktárgyak) teljes körő ismeretanyagát fakultatív tárgyak keretében kell oktatni. 9

Az oktatás fent leírt átalakítása a teljes oktatási és tantárgystruktúra átalakítását igényli. Megszőnne a szemeszterrendszer. Minden tantárgy oktatása addig tartana, ameddig tartania kell, ott kezdıdne, és ott végzıdne, ahol kell. Egész éven keresztül lenne vizsga, nem egy-egy vizsgahónapra összesőrítve 7-8 vizsga. Hatalmas stressz a hallgatónak, amikor ennyi tárgyból kell rövid idı alatt felkészülni. Ez az oktatási struktúra a kétlépcsıs mérnökképzésben is mőködıképes lenne. Bezzegh László itt hely hiányában csak vázlatosan ismertetett javaslatai ma is idıszerőek! 1966-ban védte meg kandidátusi értekezését Redukáló tahiméterek körívek közötti léc leolvasásával" címen. Hazai és nemzetközi rendezvényeken számtalan elıadást tartott. Gazdag szakirodalmi munkásságából kiemelhetık egyetemi jegyzetei, tankönyvei (Földméréstan I., II., Sopron 1966, Erdészeti fotogrammetria, Sopron 1967; A fotogrammetria korszerő irányai, Bp. 1965; A fotogrammetria legújabb eljárásai és mőszerei Bp., 1972.). Publikációi magyar és nemzetközi lapokban egyaránt fellelhetıek. Tagja volt az MTA Geodéziai Fıbizottságának, valamint, a Fotogrammetriai és Topográfiai, Mőszerügyi Albizottságának. Számos társadalmi szervezet választotta tisztségviselıjének. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület hosszú idın keresztül végzett munkáját Lázár Deák emlékéremmel ismerte el. A Bezzegh-korszakban a tanszék folyamatosan vállalt és végzett ún. külsı megbízási munkákat. Ezek a munkák lehetıséget biztosítottak a gyakorlattal való kapcsolattartásra, az egyetemen oktatott elméletnek a hétköznapi gyakorlatba történı átültetésére és a pénzkeresetre. Minden oktatónak volt önálló diszciplináris kutatási témája, amelybıl néhány éven belül egyetemi doktori értekezést készített, késıbb kandidátusi fokozatot szerzett. A kutatómunkában volt országos, tárca és intézeti szintő is. Az oktatók felkérésre számos szakértıi vizsgálatot, szakvéleményt, igazságügyi szakvéleményt készítettek. A Bezzegh-korszak oktatói az 1956-os forradalom napjaiban külföldre távozott tanszéki oktatókkal kölcsönösen segítették egymás munkáját, jó munkakapcsolatot ápoltak. Kutatási együttmőködés keretében, oktatói ösztöndíjak szerzésével a tanszék oktatói együtt dolgozhattak a Helsinki Mőszaki 10

Egyetem Fotogrammetria Tanszék oktatóival, munkatársaival. Számos téma kidolgozásában részt vállalhattak. 1979-ben nyugállományba vonult. Nyugdíjazása után sem szakadt el az intézménytıl. Az Erdırendezéstani, illetve Környezetvédelem Tanszéken kapcsolódott be a szakmérnök-képzésbe, konstruktıri ambícióival támogatta az ott folyó kutatómunkát. 1990. május 27-én Zalacsányban közúti baleset áldozatává vált vétlen utasként, egy szabálytalanul közlekedı autós miatt. Halála után 1991. június 10- én rehabilitálták, és a tartalékos ırnagyi rangját visszaadták. Az errıl szóló oklevelet fia Zsilvölgyi Csaba vette át. Emlékét családja, barátai, tanártársai, tanítványai és minden ismerıse szeretettel ápolja. 11

Bezzegh László Életével és munkásságával foglalkozó írások 1. BÁCSATYAI LÁSZLÓ (1990): Dr. Bezzegh László. Geodézia és Kartográfia. Bp. 2. PÁPAY GÁBOR (2002): Bezzegh László. In Pápay Gábor (szerk.): Gyökerek és Lombok. Erdészportrék. 2. kötet. Országos Erdészeti Egyesület, Bp. 2002., p. 9-47. 3. SZABÓ GYULA (2008): Bezzegh László (1917-1990). A Sébor-iskola" méltó követıje Bezzegh László professzor. http://forestpress.hu/jie_hu 4. KOSZTKA MIKLÓS (2008): Bezzegh László (1917-1990). Az erdészeti felsıoktatás 200 éve. Emlékkönyv. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar, Sopron, I. kötet, p 228-229. 5. MÁRKUS ISTVÁN (2008): Földméréstan. Az erdészeti felsıoktatás 200 éve. Emlékkönyv. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar, Sopron, II. kötet, p 127-149. 12

Bezzegh László szakirodalmi munkássága Publikációk 1. BEZZEGH LÁSZLÓ (1949): A fényképmérés erdészeti felhasználása. Erdészeti Lapok, 85. évfolyam 9. füzet, p 210-214. 2. BEZZEGH LÁSZLÓ (1949): Beszámoló a svájci tanulmányútról. Erdészeti Lapok, 85. évfolyam 8. füzet, p 187. 3. BEZZEGH LÁSZLÓ (1958): Különleges osztású vízszintes távmérıléc sokszögeléshez. Geodézia és Kartográfia, 10. évfolyam, p 49-52. 4. BEZZEGH LÁSZLÓ (1958): Hozzászólás a Kataszteri felmérésünk és a fotogrammetria címő cikkhez. Geodézia és Kartográfia, 10. évfolyam, p 151-152. 5. BEZZEGH LÁSZLÓ (1959): Erdıbecsléstan, 8. kiadás (erdészeti technikumok tankönyvei). Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, pp 108. 6. BEZZEGH LÁSZLÓ (1961): A MOM Ta-D1 kördiagram tahiméter. Geodézia és Kartográfia, 13. évfolyam, p 112-115. 7. BEZZEGH LÁSZLÓ (1964): Redukáló tachiméter körívek között történı lécleolvasással. Kandidátusi értekezés. Erdészeti és Faipari Egyetem. Kézirat, pp 84. 8. BEZZEGH László (1968): Die Radialorthoskopie, ein neues Auswertungsverfahren. Archiv für Photogrammetrie, Lausanne, 1968. 9. BEZZEGH László (1968): Radiálortoszkópia, egy új fotogrammetriai kiértékelési eljárás. Geodéziai és Kartográfiai Tájékoztató, 1968, 4. sz. 10. BEZZEGH LÁSZLÓ (1971): Állományfelvételi munka gyorsabbá és gazdaságosabbá tétele. Kutatási zárójelentés. Sopron, erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára, pp 42. 11. BEZZEGH LÁSZLÓ (1972): Az egyetemi oktatás korszerősítése. Felsıoktatási Szemle. 1972. 9. sz. 12. BEZZEGH LÁSZLÓ (1973): Automatizálás a fotogrammetriában. Geodézia és Kartográfia, 25. évfolyam, p 192-196. 13. BEZZEGH LÁSZLÓ (1974): A fotogrammetria a környezetvédelem szolgálatában. Tájoló. 1974, 1. sz. 14. BEZZEGH LÁSZLÓ (1975): Sztereoszkopikus kiértékelı-mőszer két síkbafejtett térkoordináta-rendszerrel. EFE Tud. Közl., 1975, 81-89 old. 15. BEZZEGH LÁSZLÓ (1975): Ortogonális vetítés optikai úton. Geodézia és Kartográfia, 27. évfolyam, p175-180. 16. BEZZEGH LÁSZLÓ (1975): Gondolatok a felsıfokú oktatás korszerősítéséhez. Felsıoktatási Szemle, 1975, 7-8. sz. 13

Egyetemi jegyzetek 1. BEZZEGH LÁSZLÓ (1966): A fotogrammetria korszerő irányai, Tankönyvkiadó, Budapest (Építıipari és Közlekedési Mőszaki Egyetem Mérnöki Kar, Szakmérnöki Tagozat részére), pp 96. 2. BEZZEGH LÁSZLÓ (1966): Földméréstan I. Egyetemi jegyzet. Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, pp 326. 3. BEZZEGH LÁSZLÓ (1966): Földméréstan II. Egyetemi jegyzet. Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, pp 213. 4. BEZZEGH LÁSZLÓ (1967): Erdészeti fotogrammetria. Jegyzet az erdımérnök-hallgatók számára. Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, pp 221. 5. BEZZEGH LÁSZLÓ (1969): A fotogrammetria alkalmazása az erdıgazdálkodásban (társszerzıkkel). Kézirat. Mezıgazdasági Továbbképzı Intézet EFE EMK, Sopron, pp 73. 6. BEZZEGH LÁSZLÓ (1972): A fotogrammetria legújabb eljárásai és mőszerei. Tankönyvkiadó, Budapest. (A Budapesti Mőszaki Egyetem, Építımérnöki Kar, Szakmérnöki tagozat, M.262, kiadványa), pp 108. 7. BEZZEGH LÁSZLÓ (1973): A fotogrammetria legújabb eljárásai és mőszerei. Kézirat, Sopron. 8. BEZZEGH LÁSZLÓ (1984): Térképezés, fotointerpretáció és számítástechnika. EFE EMK Tájrendezı és Környezetfejlesztı Szak, Mérnöki Tagozat. Kézirat. Tudományos elıadások Az erdészeti interpretáció felhasználási lehetıségei, (Geod, és Kart, Egy, Sopron, 1965.) A fotogrammetria újabb irányai (Mérnöktovábbképzés keretében, Geo d, és Kart, Egy, Sopron, 20 óra, 1965,) A fotogrammetriai kutatás Magyarországon, (Erd. és Faip. Egy, Tud, ülésszak, Sopron, 1965.) Einige Gedänken zur Realisierung und Verwendung von Reduktionstachymetern. (International Conference on Geodetic Measuring Technique and Instrument Problems, Budapest. 1966.) Geodéziai mőszergyártásunk a legutóbbi évtizedben- (Geod. és Kart. Egy, Nyíregyháza, 1966.) 14

Az ortofotoszkópia felhasználása a korszerő fotogrammetriáiban, (Fuchs Károly emlékülés, Sopron, 1966,) A fotointerpretáció erdészeti alkalmazása, (Magyar Földrajzi Társaság Fotointerpretációs tanfolyam, Budapest, 1966) A szovjet fotogrammetria fejlıdése és mai állása, (Geod, és Kart, Egy Sopron, 1967.) Radiálortoszkópia, egy új fotogrammetriai kiértékelési eljárás. ( Geodéziai Konferencia, Sopron, 1968.) Színes légi fényképek alkalmazása a térképezésben, (Nyári Egyetem. Sopron, 1969,) A sztereofotogrammetriai kiértékelés egyszerősítésének módjáról, (Geod, és Kart, Egy, Sopron, 1969.) Geodéziai és fotogrammetriai oktatás, kutatás Finnországban, (MTA Geod, és Geofiz, Kut, Lab, Tudományos Ülésszaka. Sopron 1970.) A légi fényképek kiértékelésének fotogrammetriai módszereirıl. (Mősz. Egy, Fotogrammetriai Intézet, Helsinki, 1973) Az erdık szerepe környezetünkben, (Felmérés és térképezés az ember és környezete szolgálatában c, ankét, Sopron. 1973) Az analitikus fotogrammetria mőszeres problémái, (Geod, és Kart- Egy Sopron, 1975) Hogyan készül a térkép? (Téli Egyetem, Sopron, 1974,) Automatizálási irányzatok- a geodéziai mőszerek fejlesztésében. Automatizációs lehetıségek a fotogrammetriában, (Elıadások a Felmérés és térképezés automatizálása c. konferencián, Sopron, 1975.) Néhány kutatási feladat az Erdészeti és Faipari Egyetem Geodézia és Fotogrammetriai Tanszékén, (Mőszaki Egyetem Fotogrammetriai Intézet, Bratislava, 1976). Találmányi bejelentések, amelyekre szabadalmat adott az Országos Találmányi Hivatal 1. SA-827, alapsz, 1138, lajstromszám alatt: SZABÓ SÁNDOR-BEZZEGH LÁSZLÓ: Redukáló tachiméter. 2. BE-463, alapsz, 145021, lajstromszám alatt: BEZZEGH LÁSZLÓ- GYIMÓTHY ISTVÁN: Redukáló tachiméter, 3. BE-569, alapsz. 144676, lajstromszám alatt: BEZZEGH LÁSZLÓ: Vízszintes távmérıléc bármely teodolithoz a redukált távolságok közvetlen leolvasására, 15

4. BE-658, alapsz. 147760, lajstromszám alatt: BEZZEGH LÁSZLÓ: Sztereoszkópikus kiértékelı készülék, 5. MA-857, alapsz, 147265, lajstromszám alatt: BEZZEGH LÁSZLÓ: Ollós sztereoszkóp, ill. ollós sztereométer, 6. MA-10031, alapsz, 150261, lajstromszám alatt: TÓTH PÁL-BEZZEGH LÁSZLÓ: Síkban elmozduló, állítható hosszúságú kettısen elıfeszített ingarendszer fıként geodéziai mőszerek automatikus magassági indexeihez. 7. MA-912. alapsz, 148201, lajstromszám alatt: BEZZEGH LÁSZLÓ: Optikai mikrométer optikailag átvetített skálaképpel. 8. MA-1242, alapsz, 152409, lajstromszám alatt: TÁRCZY-HORNOCH AN- TAL-BEZZEGH LÁSZLÓ: Vízszintes vagy függıleges irány kijelölésére alkalmas elemekkel ellátott geodéziai mőszer. 9. MA-1197, alapsz, 152164. lajstromszám alatt: BEZZEGH LÁSZLÓ: Függıleges síkban fekvı változó belsı alapvonallal dolgozó redukáló távolságmérı és magasságkülönbség-mérı mőszer esetleg részkoordinátameghatározó berendezéssel. 10. MA-1.424, alapsz, 152925, lajstromszám alatt: TÓTH PÁL-BEZZEGH LÁSZLÓ: Automatikus magassági index fıként geodéziai mőszerekhez. 11. MA-1538. alapsz, 155126, lajstromszám alatt: BEZZEGH LÁSZLÓ: Két síkba fejtett térkoordinátarendszer affin kiértékeléshez szükséges adatokat képezı analizátorral. 16