Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 1. 1. Kedves Olvasó!... 4 1. 2. Rövid iskolatörténet... 4 1. 3. Intézményünk fő tevékenység-területei az alapító okiratunk alapján... 4 1. 3. 1. Alapvető szakfeladataink:... 4 1. 3. 2. További szakfeladataink... 4 1. 4. Képzési szakaszok, szakképzési irányok:... 5 1. 4. 1. Nappali tagozat... 5 4. 2. Felnőtt tagozaton... 5 1. 5. Létesítményi, tárgyi feltételek... 5 1. 5. 1. Az oktatást szolgáló helyiségeink... 5 1. 5. 2 Nem oktatási célt szolgáló helyiségeink... 6 1. 6. Küldetésnyilatkozat... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2. 1. Nevelési céljaink... 7 2. 1. 1. Általános és szakmai műveltség... 7 Képességfejlesztés... 7 A nemzettudat formálása... 7 A korszerű környezetismereti műveltség kialakítása... 8 2. 1. 5. A demokratikus együttélés biztosítása az iskolában... 8 A tantárgyszerkezet kialakítása... 8 Iskolahasználók az iskolai közéletben... 9 2. 2. 1. Diákok... 9 2. 2. 1. 1. Tanulói részvétel az iskolai közéletben... 9 Szülők részvétele az iskolai közéletben... 10 Tanárok és iskolai alkalmazottak... 11 Gazdasági szervezetek... 11 2.2.5. Kollégiumokkal való együttműködés... 11 Hagyományaink... 11 2.4. Közösségfejlesztés... 12 Célok... 12 Feladatok... 12 2. 5. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program... 13 2. 5. 1. Céljaink... 13 2. 5. 2. Feladataink... 13 2. 5. 3. Az iskola egészségügyi szolgálat tevékenysége... 14 2. 5. 4. Környezetnevelés erőforrásai, színterei... 15 2. 6. Gyermek- és ifjúságvédelem... 16 2. 6. 1. Az iskolai ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 16 2. 6. 2. Az együttműködés színterei, erőforrásai... 16 2. 6. 3. Az ifjúságvédelmi munka színterei iskolánkban... 17 2. 7. A tanulók fizikai állapotának mérése... 17 2. 8. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, szociális hátrányok enyhítése, a beilleszkedés segítése... 18 2. 8. 2. Az iskolai beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő program.. 18 2. 8. 3. A tanulási nehézségek leküzdésére szolgáló program... 18 2. 8. 4. A szociális helyzetből adódó hátrányok enyhítése... 19 3. A HELYI TANTERV... 20 1
3.1. A helyi tanterv összesített óraszámai... 20 3.1.2. Csoportbontások elve... 21 3.1.3. Gyógytestnevelés... 21 3.1.4. Informatika... 22 3.2. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként... 22 A tankönyvkiválasztás elvei... 22 3. 3. 1. A kiválasztás szempontjai:... 22 3. 3. 2. Az ingyenes tankönyvellátás rendje... 22 3.4. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe... 23 3. 4. 1. Elvek... 23 3. 4. 2. Feladataink... 23 3.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje, korlátai... 24 3. 5. 1. Elvek... 24 3. 5. 2. Feladataink... 24 3. 6. Az értékelés... 24 3.6.1 Az értékelés alapelvei:... 24 3.6.2.Az iskola magasabb évolyamra lépés feltételei... 25 3.6.2.1. A magasabb évfolyamba lépés feltétele... 25 3.6.2.2. Más iskolából való belépés... 25 3.6.2.3. Más osztályba, (szakra) átlépés... 26 3.6.2.3. Az évfolyamismétlések lehetősége... 26 3.6.2.4. A szakképzési évfolyamra való lépés... 26 3.6.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei... 26 3.6.3.1. Magatartás... 26 3.6.3.2. Szorgalom... 28 3.6.4. Az írásbeli munkák külső alakja... 28 3. 6. 5. Minimális osztályzat megállapítása... 30 3. 7. Érettségi követelmény... 32 3.7.1. Érettségi kínálat... 32 3.7.2. Érettségi témakörök középszinten... 33 3.7.2.1. Magyar nyelv és irodalom... 33 3.7.2.2. Történelem... 36 3.7.2.3. Matematika... 40 3.7.2.3. Matematika... 40 3.7.2.4. Idegen nyelv... 43 3.7.2.5. Informatika... 45 3.7.2.6. Testnevelés... 48 3.7.2.7. Közgazdasági alapismeretek... 51 3.7.2.8. Közgazdasági és marketing alapismeretek... 55 4. SZAKMAI PROGRAM... 59 MODULTÉRKÉP... 63 4.1.1. Külkereskedelmi ügyintéző... 64 4.1.2. Külkereskedelmi üzletkötő... 71 4.1.3. Logisztikai ügyintéző... 103 4.1.4. Pénzügyi-számviteli ügyintéző... 113 4.1.5. Vállalkozási ügyintéző... 144 4.1.6. Gazdasági informatikus... 173 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA... 253 2
5. 1. A pedagógiai program elfogadása... 253 5. 2. Hatálybalépés... 253 5. 3. Biztosíték a változatás lehetőségére... 253 6.ESÉLYEGYENLŐGÉSI TERV... 254 3
1. BEVEZETŐ 1. 1. Kedves Olvasó! Ön a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola pedagógiai programját tartja a kezében. Azt a programot, amely a nevelőtestület célját, akaratát, lehetőségét tartalmazza. A hozzánk járó, idetartozó diákok érdekeit szolgálja. Ennek a szolgálatnak vagyunk részesei mi tanárok. Valljuk, hogy a tudás a legjobb befektetés, de tudjuk azt is, hogy az iskola nemcsak a tudásközvetítés színhelye, hanem olyan emberi közösség is, amelyben a résztvevők kölcsönösen gyakorolják a jogokat és kötelezettségeket. Ettől lesz először elviselhető az iskola, majd esetleg meleg, később baráti, s lehet, hogy ettől a tanulás folyamata is hatékonyabbá válik. 1. 2. Rövid iskolatörténet Iskolánk alapítását a Vallás- és Közoktatási Minisztérium az 1912/13. tanévtől engedélyezte Női Felsőkereskedelmi Iskola néven. Három évfolyammal, amelyet modern tantervei és tananyagai a kor legigényesebb iskolái közé soroltak. A középfokú gazdasági oktatás szükségességét az iskola 92 éves fejlődésének története igazolja. (Az iskola első három évtizedét jelképesen a vándorlások korszakának is nevezhetjük. A megalakulást követő kétszeri költözést a negyvenes években újabbak követték.) Az 1940/41-es tanévre az addigi felsőkereskedelmi iskolákat kereskedelmi középiskolává szervezték át. Intézményünket 1948- ban államosították. 1952-ben költözött a Temesvár u. 2. szám alá tíz osztállyal. 1962-ben vette fel a Radnóti Miklós nevet. 1965-től Közgazdasági Szakközépiskola. 1996-ban az Esztergár Lajos út 6-os számú épületébe költözött 16 nappali tagozatos osztállyal, és négy osztály esti tagozattal. Az iskola, híven a jogelődök tevékenységéhez, középfokú általános és szakmai képzést biztosít. Minden szakma érettségi bizonyítvány után szerezhető meg. 1. 3. Intézményünk fő tevékenység-területei az alapító okiratunk alapján 1. 3. 1. Alapvető szakfeladataink Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. 5 évfolyamos szakközépiskola. Egy évolyamon nyelvi előkészítő. 1. 3. 2. További szakfeladataink Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét. Az intézményi vagyon működtetése. Önkormányzatok elszámolásai. Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (13., 14. évfolyamon technikusképzés, akkreditált felsőfokú szakképzés). Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás. Diáksport. Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. 4
Az iskolánkba jelentkező tanulók többsége érettségit és erre épülő szakmai képesítést akar. Kisebb részük, elsősorban a gazdasági felsőoktatásba kíván bekapcsolódni az érettségi vagy a szakmai képesítés megszerzése után. Így elsődleges célunk a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, rugalmas szakképzés. Természetes, hogy a továbbtanuló diákjainknak minden segítséget megadunk a felsőoktatási intézménybe való bekerüléshez (emelt szintű érettségire való felkészítés, szakkörök, érdeklődési körök). 1. 4. Képzési szakaszok, szakképzési irányok 1. 4. 1. Nappali tagozat Nyelvi előkészítő évfolyam Szakmacsoportjaink: közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció. 9-10. évfolyam: általános művelő szakasz + pályaorientáció 11-12. évolyam: általános művelő szakasz + széles alapú szakmacsoportos (Elméleti és elméletigényes gyakorlati képzés. 13-14. évfolyam: szakmai specializáció 1.4. 2. Felnőtt tagozaton Érettségire, illetve a középiskola befejezésére épülő szakmai specializáció. 1. 5. Létesítményi, tárgyi feltételek Iskolánk egy épületben működik, hozzá tartozik egy udvar, mely helyet ad a sportpályának. Az épületben: 16 tanterem (7 kisméretű, 9 nagy méretű) van. Oktatástechnikai eszközök: írásvetítő, számítógép, videó, televízió. 1. 5. 1. Az oktatást szolgáló helyiségeink Rendelkezünk továbbá: 1 természettudományi szaktanteremmel és a hozzákapcsolódó szertárral (csak a legszükségesebb szemléltető és kísérleti eszközökkel, tablókkal); 1 tornateremmel (ehhez tartozik 2+2 leány és fiúöltöző és zuhanyzó, 1+1 szertár pingpongszoba (a labdajátékokat kivéve alapvető eszközeink hiányoznak, ezeket igyekszünk folyamatosan pótolni); 1 könyvtárral, ahol 16 olvasóhely áll a tanulók/tanárok rendelkezésére (a kötelező és ajánlott irodalom, szakkönyvek, szótárak, tartós tankönyvek, elektronikus dokumentumok, számítógépek, multimédiás eszközök stb.); 5 számítástechnika illetve gépíró gyakorlóteremmel. A számítógépparkunk színvonala jó, hálózatban működnek, kihasználtságuk nagy (szakmai tantárgyak, idegen nyelvoktatás); 1 tanirodával (felszerelése jó: számítógépek, telefonközpont, a gyakorlathoz szükséges egyéb oktatási eszközök, de szükséges a géppark lecserélése), 1 multimédiás termünk van teljes felszereléssel. 5
1. 5. 2 Nem oktatási célt szolgáló helyiségeink Iskolánkban 4 tanári szoba van számítógépekkel felszerelve, amely az adminisztrációs feladatok ellátását és az órára való felkészülést biztosítja. 4 iroda és 1 operátori szoba van, amely a gazdasági és az ügyviteli feladatok ellátását, illetve a számítógépek és szerverek felügyeletét, karbantartását biztosítja. Orvosi rendelővel rendelkezünk. A portahelyiségben egyben az iskola telefonközpontja is. 1. 6. Küldetésnyilatkozat Célunk: a társadalom számára hasznos, boldogságra, együttműködésre képes; a tárgyi tudás birtokában problémamegoldó-készséggel és kreativitással rendelkező embereket nevelni. Hisszük, hogy minden tanuló tehetséges valamiben, és mi segítjük őket, hogy ezt az adottságukat kibontakoztathassák. A tanulók fejlődésének érdekében sokrétű tanítási, oktatási stratégiát alkalmazunk. Olyan pozitív környezetet igyekszünk teremteni diákjaink és az iskola valamennyi dolgozója számára, amelyben mindenki jól érzi magát. Az iskola közösségének tagjai osztoznak egymás sikereiben, problémáiban és egymást segítve hoznak döntéseket. 6
2. NEVELÉSI PROGRAM 2. 1. Nevelési céljaink 2. 1. 1. Általános és szakmai műveltség Célunk, hogy tanulóink megbízható, széleskörű műveltséget szerezzenek, olyan széles alapú szakmacsoportos előkészítés során, amely a tanulónak általános szakmai ismeretanyagot biztosít, esélyt ad a továbbtanulásra és/vagy a munkaerő-piaci irányultságú, érettségire épülő szakképzésben felkészíti őket az életpályán bekövetkező szakmaváltozásra. Célunk a képzési szakaszoknak megfelelően a helyes tanulási módszerek kialakítása, az ismeretszerzés módjainak, illetve az elsajátított ismereteknek fokozatos bővítése, jártasságok, készségek kialakítása. A humán, a reál és a közgazdasági tudományok alapjainak megismertetése, elsajátítása, az emberi kultúra legfontosabb értékeinek megismertetése. Szeretnénk, ha diákjaink helyes igényszintet alakítanának ki magukban a tanulás és az életvitel területén. Képesek legyenek diákjaink az önálló feladatmegoldásokra, a magasabb szintű ismeretszerzésre, a problémamegoldásra. Felkészítjük őket a nemzetben való gondolkodásra, a világra való nyitottságra, a szerepvállalásra, a vezetésre. Céltudatos, tisztességes tanulókat kívánunk nevelni. 2.1.2. Képességfejlesztés Célunk, hogy tanulóink saját képességeik, adottságaik ismeretében kreatív, alkotó személyiséggé váljanak. Fejlődjön problémamegoldó gondolkodásuk, kialakuljon tudatos értékválasztás-képességük. Az önálló feladatmegoldás lehetőségének és gyakoroltatásának megteremtése a tanítási-tanulási folyamatban. Képessé váljanak az elvégzett munka értékének elemzésére, az új, a szokatlan megoldások keresésére, értékelésére. A reális önismeret kialakítása törekszünk, bemutatva az önfejlesztés módjait, megismertetve az általános és egyedi képességeket, személyiségtulajdonságokat. Tanulóink képesek legyenek önállóan az eredmények és kudarcok okainak elemzése. Szeretnénk kialakítani tanulóinkban azt a képességet, hogy mások munkáját objektíven értékeljék, hogy ez által önmagukat helyét is reálisan határozzák meg a csoportban, illetve saját munkájuk értékét a csoport munkájában. 2.1.3. A nemzettudat formálása Célunk a nemzeti identitás kialakítása, a nemzet múltjának, jelenének bemutatása. A nemzeti értékek tudatos vállalása. A nemzet világban elfoglalt helyének reális értékelése. Ezért az oktató-nevelő munkában különösen nagy hangsúlyt helyezünk az alábbi területekre: a szűkebb régió helytörténete, Pécs várostörténete (különös tekintettel a világörökségre), iskolatörténet. A felsorolt területeket beépítjük a szaktárgyak ismeretanyagába. Hangsúlyozzuk a múlt és a jelen jelenségeinek elemzését az arra alkalmas szaktárgyakban (történelem, gazdaságföldrajz, közgazdaságtan, gazdasági környezet és az osztályfőnöki munkában). A nemzettudat kiemelt területe az anyanyelv magas szintű művelése. 7
Tanulóinkkal megismertetjük a határainkon kívül élő magyarság helyzetétek, kultúráját, problémáikat és az ebből fakadó teendőket. 2.1.4. A korszerű környezetismereti műveltség kialakítása Célunk az emberiség globális problémáit ismerő, értő, azok megoldásaira törekvő, a világ fejlődési irányait szem előtt tartó korszerű műveltség kialakítása. A Föld és a világűr, mint természeti környezet ismerete, a védelem szükségszerűségének felismerése, valamint a környezetvédő magatartás kialakítása, a kommunikációs képesség kialakítása, az anyanyelv, az idegen nyelvek és az informatikai ismeretek és kompetenciák különös tekintettel a könyvtárhasználatra elsajátíttatásával. A nemzetben és világban való gondolkodás egyensúlyának kialakítása. Mindezen célok elérése érdekében kidolgoztuk iskolánk környezet- és egészségnevelési programját (lásd Pedagógiai program 2. 5. részét). 2. 1. 5. A demokratikus együttélés biztosítása az iskolában Célunk, hogy az iskola tanulói ismerjék meg az emberiség történelmi fejlődése során kialakult együttélési formákat (államformák, vallások, kultúrák stb.), A diákok tudják az iskolai közösség egységeinek, tagjainak jogait, akarják gyakorolni és kötelességeik teljesítése mellett, élvezzék jogaikat. Az iskolai gyakorlatból szerezzenek jártasságot az érdekek képviseletében, a jogok gyakorlatában. A belső rendszer (az iskolai egységek rendszere), az egységek, tagok egymáshoz való viszonyulásának ismertetése, tudatosítása. Fontos célunk a diákképviselet kialakításában segítséget adni a tanulóknak, a működés szabályainak ismertetése, fejlesztése. A diák- és tanári közösség konfliktusainak kezelésére fórumot teremteni, ez által a vitakészség, az érvelés, az érdekképviselet kialakítása (célunk, hogy mindez hassa át az iskola egészének légkörét: szakórák, osztályfőnöki órák, magatartás és protokoll stb.). Tudatosítani szeretnénk a többség, illetve a kisebbség jogainak fontosságát, tiszteletét. Biztosítani kívánjuk a felelősségteljes döntések lehetőségét osztályok, egész közösségek programjának alakításában, magatartások megítélésében, a célok alakításában. Fontos elemnek tekintjük a szolidaritás erejének bemutatását (történelem, osztályfőnöki tevékenység) valamely karitatív tevékenységhez való kapcsolódás útján. Minden tanulónk számára lehetőséget adunk az iskola közösségeibe való beilleszkedésre, azzal, hogy folyamatosan bővítjük lehetőségeiket, az érdeklődési, tevékenységi köröket és az öntevékenység formáit. Célunk, hogy diákjaink megismerjék az iskolai hagyományok kialakulását (kik és hogyan alakították azokat), s képesek legyenek a megértett hagyományokkal azonosulni (élmények, feladatok, lehetőségek). 2. 1. 6. A tantárgyszerkezet kialakítása Célunk, hogy a tantárgyszerkezet a fenti célok, illetve a műveltségi területek igényeihez alakuljon. Munkánk során ügyelünk a humán- és a reáltudományok, az elvont és pragmatikus ismeretek helyes arányának kialakítása, az ember és a technika viszonyának helyes értelmezése. Magas szintre kívánjuk emelni az anyanyelvi, idegen nyelvi, informatikai képzést, ezért is indítjuk a nyelvi előkészítő évfolyamot, hogy ezzel egy jól fejleszthető alapot teremtsünk meg a képzésben. 8
A szaktárgyakban: a kisebbség, másság létezésének okait, a másság és ellenség fogalmának megkülönböztetését, történelmi, társadalmi feszültségek megoldásának módjait szeretnénk tisztázni. 2.2. Iskolahasználók az iskolai közéletben 2. 2. 1. Diákok Küldetésnyilatkozatunkból következik, hogy az iskolahasználók között a tanulókat kiemelt tényezőnek tekintjük. Ezért tartjuk fontosan, hogy a Közoktatási törvényben megfogalmazottakon túl a Radnótista diákok ismerjék és gyakorolják kötelességeiket, jogaikat. Ha Radnótista diák vagyok, akkor jogom van: arra, hogy boldog legyek és körültekintéssel, megértéssel bánjanak velem. arra, hogy emberként tiszteljenek. arra, hogy véleményemet kifejezzem. arra, hogy végighallgassam, amit nekem mondanak, és mások meghallgassák az én mondanivalómat. arra, hogy megismerjem önmagam. arra, hogy biztonságban érezhessem magam. arra, hogy jogom legyen az esélyegyenlőségre. Ezen elvek értelmében fontosnak tartjuk, hogy a Radnótista diák elvégezze önként vállalt és kötelező feladatait, hogy jellemét folyamatosan fejlessze az önnevelés igényével, hogy egyéniségét kialakítsa (legyen stílusa, tudjon viselkedni, tanuljon meg gondolkodni, beszélni és hallgatni), hogy tágítsa látókörét, hogy érdekelje minden érték, ami igaz és szép és jó a kultúrában, az életben, a haza sorsában. 2. 2. 1. 1. Tanulói részvétel az iskolai közéletben A tanulói részvétel legfontosabb fóruma a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat az osztályközösségekre épül. Az osztályközösség két főt delegál az iskolai diákönkormányzatba. Ide az osztály bármelyik két aktív és arra alkalmas tanulója beválasztható (kivéve, aki ellen fegyelmi eljárás folyik). Az iskolai diákönkormányzat legfontosabb fóruma az évenként összehívott diákközgyűlés. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja. Az iskola tanulói a Közoktatási Törvény értelmében diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök működése feltétlenül segíti az iskolai közélet aktivitását. Az iskolai diákönkormányzat folyamatos munkakapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösséggel, az ifjúságvédelmi felelőssel és a szabadidő-szervezővel. A diákpanaszok az iskola több fórumán is kezelhetők. Ha a diák úgy érzi, hogy őt sérelem érte, panasszal fordulhat a szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz, illetve az igazgatóhoz, a szülői szervezethez (Szülői Közösség), valamint a diákönkormányzathoz. A panaszról értesült fél kötelessége a panasz kivizsgálása, és ha indokolt, meg kell próbálnia orvosolni azt. Természetesen kiskorú esetében a szülő is panasszal élhet. 9
A Közoktatási Törvény értelmében a tanuló az őt tanító és nevelő tanár munkájáról véleményt nyilváníthat. Ezt többféleképpen és több alkalommal teheti meg: tanítási órán, osztályfőnöki órán, diákközgyűlésen. Ha a diákok által megfogalmazott vélemény akár pozitív, akár negatív megerősítést nyer, akkor az iskola vezetése későbbi döntései során köteles azt figyelembe venni. 2. 2. 2. Szülők részvétele az iskolai közéletben A szülő jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény szabályozza. Az iskola feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára jogai gyakorlására, illetve, hogy segítse kötelessége teljesítésében. Az iskola lehetővé teszi, hogy a szülők, már az iskolaválasztás időszakában megismerkedjenek az iskola házirendjével, nevelési, oktatási célkitűzéseivel. A szülők jogainak személyesen, meghatalmazott képviselő által (Szülői Közösség) szerezhetnek érvényt. A tanári kar az alábbi információcserét kínálja a szülők számára: 4.1.fogadóóra (egyrészt előzetes megbeszélés után minden szaktanárhoz fordulhatnak a szülők, másrészt évente egy-egy alkalommal külön tanári fogadóórát is tartunk). 4.2. szülői értekezlet (9. évfolyamon összevont szülői értekezleten kaphatnak tájékoztatást a szülők az iskola általános működéséről, míg 12. évfolyamon kiemelt feladatként kezeljük a továbbtanulás témáját). 4.3. A szülők és a tanárok számára is fontos a nyílt nap, amelyeken a szülők részt vehetnek, véleményt nyilváníthatnak, kérdezhetnek. A szülő a szaktanár és az igazgató beleegyezésével megtekintheti a tanítási órát is. 4.5. Szülők fóruma. 4. A tankönyvrendelés elkészítéséhez kikérjük a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét. A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveket csak akkor lehet a tankönyvrendelésbe felvenni, ha ezzel, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetért. 5. A szülői szervezet minden tanévre meghatározza azt a legmagasabb összeget tanulónként, amelyet az intézményünk által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 6. Az osztályokban szervezett osztálykirándulások költségeit a szülők fizetik. Az osztálykirándulások előzetes terveit, költségvetését az osztályfőnökök a szülők és a tanulók közösen alakítják ki (figyelembe véve az iskolai hagyományokat). Az iskola igazgatójának az osztálykirándulások programjával és költségvetésével kapcsolatban egyetértési joga van. 10
2. 2. 3. Tanárok és iskolai alkalmazottak A Közoktatási Törvény szabályozza a pedagógusok jogait és kötelességeit is. Az iskolai közélet alakítása a tanárokra vár. A pedagógusok alkalmasak a közélet szervezésére, mert ismerik a vonatkozó jogszabályokat, hiszen akkor tudják munkájukat sikeresen és jól végezni, ha a diákok (és a szülők) közérzete jó. 2. 2. 4. Gazdasági szervezetek Az iskola a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozásokkal folyamatosan tartja a kapcsolatot. Együttműködési megállapodást köt velük, melynek célja, hogy oktatástechnikai eszközökhöz jusson az iskola, gyakorlati képzési helyet találjon a tanulói számára, valamint az adott munkakör betöltéséhez szükséges speciális igényeket is ki tudja elégíteni. 2.2.5. Kollégiumokkal való együttműködés Mivel diákjaink között számos kollégista van, ezért a kollégiumok igazgatójával, a nevelőtanárokkal az iskola nevelési igazgatóhelyettese, az ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök szoros munkakapcsolatot alakítanak ki. 2. 3. Hagyományaink Az alábbiakban felsoroljuk az iskolai hagyományokat. Feladatunk, hogy a nemzedékek alatt kialakult szokásokat közvetítsük a tanulók/tanárok felé, ezzel teremtve meg a folyamatosságot az iskola életében. Hisszük, hogy hagyományaink értéket képviselnek. Természetesen nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely hagyományteremtő szándékkal születik meg! tanévnyitó Radnóti emléktúra nemzeti ünnepeink Iskolai évkönyv akadályverseny/bográcsparty Szakmai napok az iskola új tanulóinak fogadalomtétele Egészségügyi nap diáknap iskolaújság (RadoNet) iskolai karácsony iskolarádió szabadidős hét színház- és hangverseny, szalagavató bál mozi látogatás tehetségkutató versenyek zöldnap tanulmányi pályázatok szerenád sportversenyek Radnóti Kupa (területi verseny) Radnótisták bálja Radnóti-nap(ok) ballagás tanévzáró DÖK tábor 11
Hagyományteremtő szándékkal egy Radnóti emléktermet szeretnénk létrehozni. Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola minden tagjának joga és kötelessége. 2.4. Közösségfejlesztés 2.4.1. Célok Célunk, hogy a tanulók kisebb csoportjainak tevékenysége áthassa az iskola egész légkörét. Erre a munkára épüljön például egy-egy emléknap, megemlékezés esetleg iskolai műsor megszervezése. Ugyanakkor a csoportok aktívan kapcsolódhatnak be a versenyekbe is. Az osztályok fejlődjenek osztályközösségekké. Célunk, hogy az iskola tanulói 9-14. évfolyamig osztályonként alkossanak olyan közösségeket, melyek képesek az iskola hagyományainak folytatására, átadására; melyekben a tanulók sokoldalú közösségi munkát végezhetnek; melyek közvetítői, átadói az emberi értékeknek. Az egy évfolyamon tanuló diákok képesek legyenek a közös feladatok elvégzésére, összefogásukkal erősítsék az iskolai hagyományokat, érdekeiket képviseljék az iskolai fórumokon. Az iskolában tanuló minden diák (és alkalmazott) érezze át, fogadja el és közvetítse azt, hogy a Radnóti hagyományai erkölcsi értékeket hordoznak. Minden egyéni teljesítményt és közösségben végzett munkát jó légkör, maximális segítőkészség, helyes értékelés és támogatás hasson át. Célunk, hogy az egyéni és a közösségi munka arányait helyesen megállapítva öregbítsük iskolánk hírnevét. 2.4.2. Feladatok Hisszük, hogy a tanulók közössége és a tanárok közössége együttes összefogással teremtheti csak meg a Radnótisták közösségét! A tanulók/tanárok alapvető érdeke, hogy felismerjék a (kisebb vagy nagyobb) közösségek személyiség- és értékformáló erejét. Fontos, hogy az iskola tanulói/tanárai közös célok érdekében képesek legyenek az együttműködésre. A közös tevékenységek során a pozitív értékek közvetítése, átadása elengedhetetlen követelmény. A közösség tagjai ismerjék meg egymás (előnyős és hátrányos) tulajdonságait, formálják és tolerálják egymást. Az osztályközösségek fejlődésében 4 tényező szerepét rendkívül fontosnak tartjuk: osztályfőnök, az osztály tanulói, az osztályban tanító pedagógusok, a szülői háttér. Ezek együttesen hivatottak arra, hogy az adott osztályban valódi közösségi élet alakuljon ki. Különösen fontos szerep hárul a 9. évfolyamos osztályfőnökökre, akik megalapozzák a tanulók és a szülők iskolához való kötődését. Minden szaktanár kötelessége, hogy a tantárgyi órákon mind az egyéni mind a közösségi érdekeket betartsa, és felelősségteljes munkájával segítse az osztályközösség megszilárdulását. A közösségfejlesztés tevékenysége túlmutat a tanórai kereteken. Ezért az iskolai szabadidőfelelősnek is fontos szerepe van a munkában. A szabadidő értelmes, aktív, sokoldalú eltöltésének lehetősége cél, illetve eszköz a közösségformálásban. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola tanulói ismerjék meg és használják ki a számukra felkínált lehetőségeket. 12
A diákönkormányzat közösségformáló szerep is fontos. Önálló programjaival, érdekvédelmi funkcióival képes arra, hogy új lehetőségekkel, újszerű célokkal és feladatokkal álljon a tanulók elé, így szervezve újabb és újabb közösségeket, melyekbe a diákok aktívan kapcsolódhatnak be. 2. 5. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program Véleményünk szerint az egészségnevelés és a környezeti nevelés szorosan összetartozó területek, ezért egy egységként szerepeltetjük pedagógiai programunkban. 2. 5. 1. Céljaink Célunk, hogy a nevelési célkitűzések között megfogalmazott elvek beépüljenek az iskola mindennapi életébe, működésébe. Szeretnék tudatos munkával az iskolai élet minden közreműködőjét, minden iskolahasználót arra ösztönözni, hogy magatartásával, cselekedeteivel segítse az egészség megőrző, környezetvédő/alakító munkát. 2. 5. 2. Feladataink Alapvető feladatnak tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását, fontosnak azt, hogy tanulóink törekedjenek harmonikus viszonyt kialakítani társadalmi és természeti környezetünkkel egyaránt. Ennek érdekében számba vesszük mindazokat a lehetőségeket, amelyek e célhoz közelebb visznek bennünket. Mozgósítunk az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerű fejlesztésére (udvar, sportpálya, tantermek, folyosók). Szorgalmazzuk és népszerűsít a környezetbarát anyagok használatát. Felhívjuk a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, hasznára ugyanúgy, mint a környezet mind több komponensének (víz, levegő, erdők) óvására. Iskolai akciókkal, vetélkedőkkel törekszünk a környezet kímélésének gyakorlatára nevelni tanulóinkat. Tanévente egészségnapot rendezünk. Minden tantárgynak vannak e téren feladatai. A biológiát, a kémiát, a fizikát, a földrajzot, a gazdasági környezetünket tanító tanároknak mégis megkülönböztetett szerepük van. A szaktárgyakat tanító kollégák a tanmeneteikben tervezik a környezeti nevelést, szolgáló elemeket, és azokat tanítási órákon dolgozzák fel: élővilág védelme; az élővilágra veszélyt jelentő tényezők bemutatása; a gondos vegyszer-használat fontossága a háztartásban, a kozmetikumok körében; a nem vagy nehezen bomló anyagok károkozó hatása; gyógyszerek, szárazelemek, más vegyszerek veszélyei a hulladékokban; ésszerű takarékosság az energiahasználatban. Az iskolai munka más területén is szem előtt tartjuk a környezettudatos, környezetkímélő magatartásra nevelést, az egészséges életmódra való törekvést. A túrák alkalmasak más vidékek természeti értékeinek, szépségének bemutatására; arra is, hogy az emberi beavatkozás káros hatásainak veszélyeire, hátrányaira felhívjuk a figyelmet. A túrákon, kirándulásokon azzal is alakítjuk tanulóink természethez fűződő pozitív viszonyát, ha rámutatunk arra, hogy a természetet a helyén kell szeretni; hazavinni azt emlékeinkben, élményeinkben, fényképeken szabad. Jelentős feladat vár az osztályfőnökökre abban is, hogy feltárják és az osztályban megismerhetővé tegyék az egyes tanulók természethez fűződő pozitív élményeit, emlékeit e 13
téren meglévő hobbiját (otthoni kedvenc állataik, kertészkedés, túrázás). Így tudatosíthatjuk, hogy akik szeretik a természetet, a növényeket, állatokat, folyókat, fákat, azok lehetnek igazán természetbarátok, természetszerető, természetet kímélő emberek. Az ő példájukat törekszünk vonzóvá tenni társaik számára. Osztályfőnöki órákon, szakmai órákon, környezetvédelmi rendezvényeken megismertetjük az érvényes környezetvédelmi törvényt, városunk közgyűlésének e témával foglalkozó rendeleteit. Különös figyelmet fordítunk lakókörnyezetünk bemutatására, a környéken található szemétlerakó, szemétgyűjtő helyek veszélyeire. A hulladéktárolás, megsemmisítés lehetőségeire a lakóhelyen, az iskolában. A szelektív hulladékgyűjtés előnyeire és hasznára. A lakóhely, az iskolai környezet vízhálózatának nitrát-szintjére. Permetezőszerek lehetséges veszélyei szervezetünkre a fogyasztott növények, gyümölcsök közvetítésével. A zaj környezetszennyező hatása, következményei. Az egészségnevelésben a megelőzés (a betegségek, a sérülések elkerülésének, a jó testi, lelki kondíciók fejlesztésének, megőrzésének) eszközeit a családdal, az iskolaorvossal, a védőnővel karöltve alakítjuk, minden erre okot és alkalmat adó helyzetben. E tevékenységben kitüntetett szerepe van a tantestület példamutatásának, az iskolai környezet egészségügyi, higiéniai feltételei megteremtésének. Az egymás biztonságára, egészségére ügyelés elemi normáinak gyakoroltatására, az iskoláskorú egészségügyi szűrések komolyan vétele, megszervezése, pontos számontartása alapvető feladatunk. Az osztályfőnöki programokban és iskolai szintű egyéb rendezvényeinken tervezzük és tanévenként, évfolyamonként megvalósítjuk az egészségnevelés elvi és gyakorlati ismereteinek feldolgozását. A mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, a túrák megszervezése, a mozgás megszerettetése ugyancsak fontos láncszem ebben a munkában. Az iskolai terhek arányos elosztása, a szülői házzal kialakított jó kapcsolat, a felesleges stressz csökkentése ugyancsak egészségvédelmi tényező. Közös összefogás szükséges a dohányzás, az italozás a drogfogyasztás, a meggondolatlan, felelőtlen életvitel, a rossz táplálkozási szokások elleni küzdelemben. A biológia, a kémia, a testnevelés tanárainak, az osztályfőnököknek és a szabadidő-szervezőnek e téren összehangolást is igénylő feladataik vannak. Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnökök egyaránt érvelnek az ifjú- és felnőttkori szűrések fontossága mellett, az egészségügyi statisztikák elemző bemutatásával. Az iskolaorvos, a védőnő tanévenként tájékoztatást ad a tantestületnek és a szülői közösségnek a tanulók időszerű egészségügyi helyzetéről, az aktuális egészségnevelési és megelőzési feladatokról. 2. 5. 3. Az iskola egészségügyi szolgálat tevékenysége A szolgálat az Egyesített Egészségügyi Intézmények keretén belül működik. A team tagjai: iskolaorvos, védőnő, asszisztensnő. A tevékenység helyszíne javarészt a rendelő, de kiterjed az iskola egészére. A tanulók beiratkozásától kezdve végig kísérjük egészségi állapotuk alakulását: 14
- Környezetüket (természetes és épített) közegészségügyi járványügyi szempontból megfigyeljük, szükség esetén beavatkozunk. - Rendszeres szűrővizsgálattal a tanulók fizikai, lelki állapotát ellenőrizzük. Különös tekintettel fejlődésükre (magasság, súly, nemi érés, érzékszervek, vázrendszer, izomzat, pajzsmirigy, mellkasi és hasi szervek fizikális s vizsgálata, vérnyomásmérés, vizelet vizsgálata), érésükre. A primer prevenció további teendői: - rendszeres felvilágosító munka végzése, egészségügyi ismeretek bővítése, - védőnői óraadás, - személyes (sokszor négyszemközti") beszélgetések, - egészségnap tartása, - kortárs oktatók bevonása, - példamutatás személyes magatartással, - átoltottság ellenőrzése, szükség esetén pótoltás adása. További teendők: - Valamilyen betegség miatt kiszűrt tanuló szakrendelésre utalása, vizsgálati eredményeinek összegzése, sorsának nyomon követése. - Krónikus beteg gyermek gondozása, iskolai integrációjának elősegítése. - Testnevelési csoportbesorolás, szükség esetén gyógytornára küldés. - Ambuláns betegellátás (a tanórák védelme érdekében is fontos, hogy ne kelljen a tanulónak háziorvosához menni, helyben megoldható az ellátása). - Szükség esetén elsősegélynyújtás. - Esetleges tanulási problémák egészségügyi hátterének megítélése, ebben segítségnyújtás. - Továbbtanulásnál alkalmasság megállapítása. - Véradás szervezése. - Adminisztrációja a felsoroltaknak. - 2. 5. 4. Környezetnevelés erőforrásai, színterei Erőforrásainkat két nagy csoportra osztjuk. Egyrészt a belső erőforrásokra. Ide tartoznak a tanárok, hiszen az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Másrészt a tanulók, hiszen az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben a munkában kiemelkedő szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, és az osztályközösségeknek, valamint a szülők segítségére is számítunk. Erőforrásaink másik csoportját azok a külső, iskolán kívüli együttműködési formák, jelenti, melyeket évek alatt építettünk ki, s folyamatosan bővítjük az együttműködés lehetőségeit. A környezeti nevelés színterei iskolánkban: A tanórai foglalkozások (szakórákon, osztályfőnöki órákon, valamint a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése). Valamint tanórán kívüli foglalkozások lehetősége (különböző gyűjtési akció (elem- és papírgyűjtés), pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolarádió, látogatás : múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, mecseki túra, osztálykirándulások, a tantermek díszítés, a tantermek tisztasága, az iskolakert gondozása. 15
2. 6. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelem fogalmába tágabb értelemben lényegében beletartozik a gyermek születésétől felnőtté válásáig minden, ami az ő érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik. Célja a gyermek testi, lelki, erkölcsi jólétének megőrzése, helyreállításának segítése. Az iskolai ifjúságvédelem a gyermek érdekét mindenek előtt szem előtt tartó hatékony és rugalmas munka. 2. 6. 1. Az iskolai ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése (prevenció) 2. a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése 3. segítségnyújtás 4. jelzési kötelezettség 5. együttműködési kötelezettség 6. dokumentációs feladatok A fenti feladatok logikailag feloszthatók és csoportosíthatók, de a szakterület jellegéből eredően az egyes teendők a gyakorlatban igen nehezen határolhatók el. A prevenció az iskolai ifjúságvédelmi feladatok egyik sarokpontja, és eredményessége csak hosszú távon (többnyire az iskolai évek után) érezhető. Az alábbi kategóriákban nevezhetjük a gyermeket veszélyeztetettnek: a.) a gyermek fizikai, egészségi fejlődésének veszélyeztetése, b.) a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése, c.) a gyermek morális fejlődésének veszélyeztetése. A veszélyeztetettség felismerésében nem elegendő csupán a gyermek és a szülő önkéntes segítségkérése, szükséges az iskolán belüli és kívüli együttműködés is. 2. 6. 2. Az együttműködés színterei, erőforrásai Iskolán belüli együttműködés: - osztályfőnökökkel, - osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, - nevelési igazgató helyettessel, - igazgatóval, - védőnővel, - iskolaorvossal. Iskolán kívüli együttműködés: - Nevelési Tanácsadóval, - Gyermek- Ideggondozóval, - Gyermekjóléti-és családsegítő szolgálattal, - Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, - Rendőrséggel, 16
- ÁNTSZ-szel, - Magyar Orvostanhallgatók Egyesületével, - egyéb civil szervezetekkel. A segítségnyújtás lehet a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység is. Az információszerzés igen kényes feladat, sokszor igen komoly ellenállásba ütközik, esetleg adatvédelmi vagy személyiségi jogi aggályok is felmerülnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként információ-szolgáltatási kötelezettséggel tarozik a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság felé. Erőforrások: - pedagógusok - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (segíti a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját) - védőnő - iskolaorvos - külső segítők - pályázatok - szakirodalom, publikációk - intézményektől, más iskoláktól átvett eredmények, tapasztalatok - képzések 2. 6. 3. Az ifjúságvédelmi munka színterei iskolánkban Tanórai keret: - beszélgetések, foglalkozások - előadások, tájékoztatók - intézménylátogatások Tanórán kívüli programok: - részvétel értekezleteken, konferenciákon - képzések, tanfolyamok végzése - családlátogatás Módszerek, eszközök: - egyéni esetkezelés - csoportos beszélgetések - szituációs játékok - kiállítások, bemutatók 2. 7. A tanulók fizikai állapotának mérése Célunk a tanulók fizikai állapotának mérése és a mérés hasznosítása. A tanulók fizikai állóképessége és teljesítménye szoros kapcsolatban van egészségi állapotukkal is. Ez is indokolja e mérések fontosságát. Ennek tanévi ütemezését az OM 17
kiadvány felhasználásával a testnevelő tanárok tervezik, ők szervezik és végzik és e mérések eredményeit tanévenként, ismertetik a diákokkal és a szülőkkel is az osztályfőnökökkel közösen. A mérések iskolai tapasztalatairól az iskolaorvost, a tantestületet is tájékoztatják. A fejlesztéshez tanácsot adnak. Legalább kétévenként átfogó értékelést készítünk a tanulók fizikai állóképességének helyzetéről, és javaslatot teszünk a szükséges teendőkre. 2. 8. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, szociális hátrányok enyhítése, a beilleszkedés segítése 2. 8. 1. Az iskolai tehetséggondozási programja Szerencsének és nagy kihívásnak tartjuk, hogy iskolánk tanulói között számos tehetséges diák van. Biztosítani kívánjuk számukra a lehető legoptimálisabb felkészülési formákat, ezért a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik a tantárgy-pedagógiai elvekkel, módszerekkel. Tehetséges tanítványaink számára az alábbi lehetőségeket kínáljuk. Csoportbontást a matematika, az idegen nyelv, a gyakorlati tantárgyakból. Felkészítjük őket az emelt szintű érettségire. Számos szakkörök, sportkörök, érdeklődési körök várja a tanulókat. Egyéni foglalkozásokat biztosítunk számukra a felkészülésben. Tanórán és tanítási órán kívüli differenciált foglalkozásban részesülhetnek. Biztosítjuk a versenyek lehetőségét: házi versenyek, iskolai rendezvények, megyei, területi, országos versenyekre való felkészítés és szereplés. 2. 8. 2. Az iskolai beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő program Beilleszkedési, magatartási problémák esetén az osztályfőnök elbeszélget a tanulóval, szülővel. A szülő, a tanuló és a tanár együtt megpróbálják feltárni a beilleszkedést akadályozó tényezőket (esetleg a deviáns magatartás okát): családi problémák, tanulmányi sikertelenség, konfliktus valamelyik tanárral, baráti kör, egészségügyi problémák, drogfogyasztás, érdektelenség, életkori sajátosság (serdülőkori dac). Az osztályfőnök a szülővel, az osztályban tanító tanárokkal, az ifjúságvédelmi felelőssel közösen keresi azt a módszert, amivel vélhetően az adott helyzet megszüntethető vagy negatív hatása csökkenthető. Súlyosabb esetben a szülőt, tanulót nevelési tanácsadóba, illetve pszichológushoz irányítja az ifjúságvédelmi felelős. Az osztályfőnök beszélgetése a tanulóval akkor lesz eredményes, ha az osztályfőnök megérti őt, azonosul problémáival, és segíteni akar; ha, az osztályfőnök a tanuló számára hiteles, elfogadható; ha, az osztályfőnöknek a tanulóval szemben nincs előítélete. A beilleszkedési, magatartási problémák csökkentésére, megelőzésére az osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős külső előadókat hívhat: orvos, védőnő, pszichológus, rendőr stb. 2. 8. 3. A tanulási nehézségek leküzdésére szolgáló program Tanulási nehézségek, tanulmányi kudarc esetén az osztályfőnök és az érintett szaktanár feltárják a kudarc okát. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő módszer lehet: a tanulószoba, a csoportbontás, a differenciált oktatás megvalósítása és az egyéni foglalkozás. 18
A tanuló tanulási nehézségeit vizsgáló pedagógus az alábbi területeket vizsgálja: rossz tanulási módszer; rossz az alkalmazott tanítási módszer; a képességek hiánya; a szorgalom hiánya; a motiváció hiánya; az önbizalom hiánya. Ezen okok ismeretében a szaktanár próbálja motiválni, egyszerűbb feladatokkal sikerélményhez juttatni a tanulót. A sikerélménnyel és beszélgetésekkel elő kell segíteni a tanulóban a pozitív én-kép kialakulását, amivel a tanuló önbizalma növelhető. A tanulmányi lemaradásokat tantárgyi korrepetálásokkal igyekszünk pótolni. 2. 8. 4. A szociális helyzetből adódó hátrányok enyhítése Az iskolánkba járó tanulók szociális háttere rendkívül változó. A közösséggé válás fontos feltételének tartjuk, hogy az eltérő családi, szociális körülmények ellenére a radnótista diákokat ne érje megkülönböztetés. Nevelési elveinket úgy alakítottuk ki, hogy azokban az erkölcsi értékek védelme hangsúlyozott szerepet kapjon, illetve a megszerezhető tudás és az ehhez kapcsolódó képességek jelentsék a tanulók valódi megítélésen alapját. Célunk, hogy a tanulókkal foglalkozó pedagógusok ismerjék fel a szociális háttérből adódó hátrányokat, majd segítsék azok enyhítését (pályázatok, ösztöndíjak stb.). Tanulóink között számos kollégista van. Tudjuk, hogy az ő beilleszkedésük rendkívül nehéz, hiszen sok időt töltenek családjuktól távol. Ezért szoros kapcsolatot alakítunk ki a kollégiumok vezetőivel, a nevelőtanárokkal. Diákjaink jelentős része bejáró tanuló. Számukra a legnagyobb problémát a közlekedési lehetőségek jelentik, ezért minden iskolai és tanórán kívüli tevékenységet úgy szervezünk, hogy a bejárók is részt vehessenek azokon (időbeosztás, felkészülés a tanórákra stb.). Az iskolai könyvtár nyitva tartását úgy alakítjuk ki, hogy azt a korán reggel érkező tanulók látogathassák, illetve a tanulószobai foglalkozásokat is igény szerint megpróbáljuk a reggeli és a délutáni időszakban a lehetőségekhez képest arányosan elosztani. 19
3. A HELYI TANTERV 3.1. A helyi tanterv összesített óraszámai 20