MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4393. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015. április
1 2015. évi törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról 1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása 1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 65. -a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: (7) A pénztár köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. (8) A pénztár jogosult a (7) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti. 2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 7. -a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki: (1d) A magánszemély részére nem eredményez adókötelezettséget bármely adóévre vonatkozóan, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is. A pénzügyi intézmény felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után adókötelezettség megállapításának nincs helye. 3. Az Szja. törvény 44/B. -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (6a) Az adóhatóság a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára utalja ki az (1) bekezdés szerinti összeget, ha a számlavezető felszámolása miatt annak nyugdíjelőtakarékossági számlára történő utalása nem lehetséges. 3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 4. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/B. -a a következő (1)- (3) bekezdéssel egészül ki:
2 (1) A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap) részére az Alap záró beszámolójának elfogadásáig a Kárrendezési Törvény 4. -a alapján előleget befizető adózó által megelőlegezett, de meg nem térült, számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősülő követelés összege csökkenti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévére az előleget befizető adózó által fizetendő társasági adó összegét. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti megelőlegezett, de meg nem térült, számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősülő követelés összege több, mint az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévére fizetendő társasági adót összege, akkor a fennmaradó különbözet figyelemmel az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 6. (1) bekezdés rendelkezésére a soron következő adóévek társasági adóját csökkenti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévét követő adóévekben összesen legfeljebb a fennmaradó különbözet erejéig. 4. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 5. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. -a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: (4) A pénztár köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. (5) A pénztár jogosult a (4) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti. 5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 6. (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed) f) a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére, g) a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra, (2) A Tpt. 1. q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed) q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító
3 pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre. 7. A Tpt. 3. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307 310., a 355 357., fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355 357., fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355 357. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (1) A Tpt. 5. (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 8. (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 37. külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá, (2) A Tpt. 5. (1) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet, (3) A Tpt. 5. (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál, (4) A Tpt. 5. (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez, (5) A Tpt. 5. (1) bekezdés 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4 (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne, (6) A Tpt. 5. (1) bekezdés 80a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 80a. központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom, (7) A Tpt. 5. (1) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 82. központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom, (8) A Tpt. 5. (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító), (9) A Tpt. 5. (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 120. teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése, (10) A Tpt. 5. (1) bekezdés 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) 130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál, 9. A Tpt. 26. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató). 10.
A Tpt. 27. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 5 (6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről. 11. A Tpt. 68. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Nem kell az (1) (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök alkalmazásával kerül sor. 12. A Tpt. 140. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti. A Tpt. a következő 142/A. -sal egészül ki: 13. 142/A. (1) A számlavezető belépési azonosítót és jelszót képez az MNB által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó (3) bekezdésben megjelölt egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni. (2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és az MNB-nek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.
6 (3) A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan az MNB számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleget és adatokat az MNB által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. Az MNB az átadott értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleg és adatok elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla egyenleg és adatok elérhetővé tételéig az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja. (4) Az MNB a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja. (5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 45 nappal jóváhagyásra megküldi az MNB-nek. A szabályzatot és annak hatálybalépését az MNB abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá. (6) Az MNB a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának az MNB rendelkezésére álló adataival. (7) Az MNB az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül biztosítja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót nem kezelheti. 14. A Tpt. 147. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. (2) A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt ha e törvény másként nem rendelkezik letéti számlán köteles elhelyezni. 15. A Tpt. 201/B. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét (cégnevét), természetes személyazonosító adatait, lakcímét (székhelyét), a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését. 16.
7 A Tpt. 212. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli. 17. A Tpt. 216. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 216. (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges. (3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap. 18. A Tpt. 217. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését személyenként és Alap tagonként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. 19. A Tpt. 222. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét. 20.
(1) A Tpt. 223. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 8 (2) Az igazgatóság tagja: a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy; b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy; c) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. (8) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető; d) az Alap tagjainak szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két képviselője; e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese. (2) A Tpt. 223. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Az igazgatóság tagja az igazgatóság jóváhagyásával írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein. (3) A Tpt. 223. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek. (4) A Tpt. 223. -a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki: (10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az Országos Betétbiztosítási Alap szolgáltatásait. (11) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének irányításával. 21. A Tpt. 224. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az igazgatóság) b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, valamint díjazására; 22. A Tpt. 226. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 226. Az Alap forrásai a) a csatlakozási díj, b) az éves díj, c) a rendkívüli befizetés, d) az Alap vagyonának hozama, e) az Alap által felvett kölcsön, f) az Alap által kibocsátott kötvény, g) egyéb bevétel. (2) Az Alap kölcsönt vehet fel a) a 213. (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve
9 b) a 213. (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől. (3) Az Alap a 213. (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki. (4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. 23. A Tpt. 298. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 298. (1) A tőzsde kizárólag a) tőzsdei tevékenységet, b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet, c) a Bszt. 5. (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet folytathat. (2) Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen az a) oktatási, b) informatikai, c) kiadvány előállítási és terjesztési, d) adatszolgáltatási tevékenység. 24. A Tpt. 303. (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy) c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol; 25. A Tpt. 314. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását. 26. A Tpt. 317. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A tőzsde törvény által meghatározott keretek között szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és
10 megoldásnak biztosítania kell minden vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is. 27. A Tpt. a 318. -t követően a következő XXXVI/A. Fejezettel egészül ki: XXXVI/A. Fejezet KISZERVEZÉS 318/A. (1) A tőzsde a (2) (5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. -ban foglaltakra figyelemmel tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti. (2) A kiszervezés a) nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását, b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében. (3) Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére, c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére, d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza. (4) A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak. (5) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.
11 (6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott tevékenység végzésének folyamatosságát. 318/B. (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják. (2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek a) a megállapodás időbeli hatályáról, b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről, c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről. (3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról, b) a 318/C. szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól, c) a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról, d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő együttműködésének kötelezettségéről, és e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról. (4) A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek. 318/C. (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. (3) bekezdésében foglaltak teljesülését. (2) Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 318/A. (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek, a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást. (3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését. (4) Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét. Az informatikai rendszer védelme 318/D. A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. -ában foglaltakat. 28. A Tpt. 319. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezen felül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges. 29. A Tpt. 321. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: