Gyál települési törvényének előkészítése

Szent Korona Önszervező Csoportja Tartalom: A Szent Korona i Önszervező Csoport tagjai 2. oldal térképe.. 3. oldal Pest megye 13. számú országgyűlési választókörzet általános adatai Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye... 4. oldal településháztartása.... 5. oldal A települési törvény irányelvei.. 6. oldal I. Emberi környezet... 10. oldal Jog és közigazgatás A települési törvény jogszabály-alapjai 1. Alaptörvény 2. Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény. 13. oldal 3. Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény. 16. oldal 4. frissített általános adatai: 20. oldal Kultúra és tudomány. 21. oldal Művészet Tudomány 22. oldal Egészségügy.. 23. oldal Nevelés-oktatás. 25. oldal Védelem.. 28. oldal Család 31. oldal Ifjúkor 33. oldal Aktívkor 35. oldal Időskor 37. oldal k. 38. oldal ak.. 39. oldal Nemzetiség 40. oldal Bolgár Cigányok/romák. 43. oldal Görögök Horvátok. 44. oldal Lengyelek Németek. 45. oldal Örmények Románok 46. oldal Ruszinok Szerbek.. 47. oldal Szlovákok Szlovének 48. oldal Ukránok Vallás. 49. oldal II. Gazdaság 51. oldal Környezetvédelem.. 54. oldal Mezőgazdaság és élelmiszeripar 55. oldal Mezőgazdaság. 56. oldal Élelmiszeripar.. 60. oldal Ipar 61. oldal Könnyűipar. 62. oldal Nehézipar. 63. oldal Energiaipar... 64. oldal Szolgáltatás 65. oldal Közellátó szoláltatás.. 68. oldal Szociális szolgáltatás. 69. oldal Idegenforgalom 70. oldal Kereskedelem.. 72. oldal Szállítás, közlekedés 74. oldal Szállítás. 75. oldal Közlekedés.. 76. oldal

SzKÖCs Tevékenység, szakterület Csoport összehangoló A Szent Korona i Önszervező Csoport tagjai: Név Telefon Email 2. oldal

SzKÖCs 3. oldal Részletes térkép: http://www.cylex-tudakozo.hu/terkep/gyal.html Pest megye 13. számú országgyűlési választókörzet Területe: Alsónémedi, Apaj, Áporka, Bugyi, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Felsőpakony,, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu általános adatai: Polgármester Ir.sz. Település Utca, hsz. Telefon, e-mail 29/540-943 Pápai Mihály 2360 Kőrösi út 112-114. papai.mihaly@gyal Országgyűlési képviselő Pánczél Károly (FIDESZ) Választói névjegyzékben szereplők száma Összes lakós Terület (ha) Lakás Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy. kop. 16 307 21 184 2 493 7 043 8,497393 3,007809 57 316

SzKÖCs Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye: 4. oldal EU-csatlakozási népszavazás Szavazó Igen Nem Nem szavazott 2004 május 1-ig 2004 május 1-től december 31.ig EU sarc (mft) 2005 2006 2007 2008 2009 Összesen 6 153 5 163 990 10 154 16 015 7 321 8 053 8 073 8 093 8 114 8 134 63 803 településháztartása Települési törvényének szabályozása: 1. Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása. Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik: - a szellemi adottságunk, - a termőföld és - a földalatti értékeink. 2. Az államháztartás részei: 2.1 Az állandó életfeltételek biztosítása - családfenntartás - élelmezés, - egyéb ellátás, - lakásfenntartás 2.2 Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel) - településműködtetés, - nevelés, oktatás, - egészségügyi ellátás, - nyugdíj, - közlekedés, - energiaellátás, - védelem, - kultúra, művészet, - közigazgatás, - tartalék. 2.3 Fejlesztés - kutatás, - az általános feltételek fejlesztése. 3. Az államháztartás alkotmányos alapelvei 3.1 Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. 3.2 Az államháztartás bevételei nem lehetnek

SzKÖCs 5. oldal kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. 3.3 Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg az alapvető életföltételeken túli jogok. 3.4 Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben. ra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: Vagyonnövekedés megosztása % Összes ebből anyagi ebből nem anyagi Egy főre eső összes fő nemzeti vagyon növelés életfeltétel biztosításnál lakás Ft. millió ft Nemzeti vagyonnövekedés/év 105 920 42 897 63 023 21 184 5 000 000 Életfeltétel biztosítás Közkiadás Fejlesztés, kiegészítés 41 43 427 26 056 17 371 7 043 6 165 980 családfenntartás 20 8 685 5 211 3 474 1 233 139 élelmezés 30 13 028 7 816 5 212 1 849 779 egyéb ellátás 30 13 028 7 816 5 212 1 849 779 lakásfenntartás 20 8 685 5 211 3 474 1 233 139 34 36 012 3 601 32 411 10 964 3 284 567 állam működtetés 10 3 601 360 3 241 328 438 nevelés, oktatás 10 3 601 360 3 241 328 438 egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás 10 3 601 360 3 241 328 438 nyugdíj 18 6 482 648 5 834 591 207 közlekedés (személyszállítás) 10 3 601 360 3 241 328 438 energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10 3 601 360 3 241 328 438 védelem 10 3 601 360 3 241 328 438 kultúra, művészet 10 3 601 360 3 241 328 438 települési működtetés (közigzgatás) 10 3 601 360 3 241 328 438 tartalék 2 722 73 649 65 856 25 26 481 13 240 13 241 3 177 8 335 221 közlekedés (árúszállítás) 20 5 296 2 648 2 648 1 666 981 keresdedelem 20 5 296 2 648 2 648 1 666 981 idegenforgalom 10 2 648 1 324 1 324 833 490 fejlesztés település közvetlen érdekében 40 10 593 5 296 5 297 3 334 277 fejlesztés település közvetett érdekében 10 2 648 1 324 1 324 833 490

SzKÖCs A települési törvény irányelvei 6. oldal A Gondoskodó Magyarország a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg az önellátást. A területi szervezettségnek két szintje van: - megye - járás - település A területi elv alapján, a választópolgárok által közvetlenül választott képviselők alkotják a Gondoskodó Magyarország Országgyűlésének alsóházát. A vidék Magyarországa az a társadalmi réteg, amely leginkább érzi a bőrén egységesen a háttérhatalom diktatúrájának negatív hatását, valamint a szerves egységként működő társadalom mintájára is ott található a legkézenfekvőbb példa, tehát az alulról szerveződésnek itt van a legfogékonyabb alapja. Amíg a budapesti szavazók döntő többsége nem jött rá arra, hagy a Demszky-féle politika és az egész vízfej-felsőbbrendűség csak arra szolgál, hogy megossza a magyar társadalmat a vagyoni-, párt- és a vallási különbség mellett a területi hovatartozás szerint is, és ezzel méginkább gyöngítse az egységes ellenállást a háttérhatalom diktatúrájával szemben, addig a vidék Magyarországa kell, hogy példát mutatva vezesse a fővárost. A települések önellátóvá tétele az életföltételek önellátását biztosítja. Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja, hogy minden településen létre kell hozni a Települési Önellátó Rendszert a Települési Önkormányzat irányítása alatt. Az önellátás részei: 1. Egészségvédelem A Gondoskodó Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként kezelve ingyenessé teszünk. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után az egészségügy teljes rendszerét át fogjuk alakítani, a szerves egységként működő társadalom által diktált feltételeknek megfelelően. Az átalakítás a megyei- és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik. 2. Táplálkozás: Mindenek előtt az egészséges táplálkozást kell elősegítenünk. Ez nem a manapság divatos és - a háttérhatalom diktatúrája manipulációinak köszönhetően - bizonytalan élettani eredménnyel működő módszerek támogatását jelenti, hanem a garantáltan természetes táplálkozás követését. Ennek érdekében egyrészt a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények elterjesztését (termesztésének, tartásának visszaállítását) kell támogatnunk (amit manapság biogazdálkodásnak hívnak). Másrészt a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított (füstölt, pácolt, szárított, hűtött - de nem fagyasztott) állati- és növényi termékeket kell priorizálnunk. 2.1 Meg kell szerveznünk a települések önellátását, mindenek előtt a mindennapi élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását. Tudatosítani kell mindenkivel, hogy a háttérhatalom diktatúrája lelkiismeretlenségének egyik következményeként (a gátlástalan pénzhajhászás miatt) mindannyian közvetlenül életveszélyben vagyunk. Ezt a veszélyt azért nem érezzük, mert viszonylag hosszú idő (tíz - húsz év) múlva mutatkozik meg káros hatása. A műtrágyák jelentős részéről, a műanyagokról, az atom- és vízierőművekről, a természetrombolás egyéb megnyilvánulásairól - és még sorolhatnánk, mi mindenről - derült ki, hogy természet- és emberiség-ellenesek. Aquinói Szent Tamás szerint: Az igazi tudás (ezt nevezzük mi bölcsességnek) nem más, mint a hit és a tudomány együttesen. Azok a tudósok, akik ezeket a termékeket alkalmazásra ajánlották, nem rendelkeznek a teljes tudással, vagyis nem bölcsek. Hiányzik belőlük a hit, az isteni szabályok összefüggéseinek ismeretével kapott meggyőződés, és a bizalom tudásuk eredményének pozitív hatása iránt, valamint ennek következménye, a felelősségérzet! Ezek a bölcsesség nélküli tudósok, vagy más kifejezéssel szakbarbárok, akik kártékony működésének következményeit fel kell ismernünk és meg kell szabadulnunk azoktól! 2.2 A Gondoskodó Magyarország célja, hogy először a fejlődésben lévő fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek, majd a teljes lakosság ingyenesen jusson az alapvető élelmiszerekhez.

SzKÖCs 7. oldal 2.3 Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni megyénként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minősítését a saját laboratóriumunk végezte. Ez egy önvédelmi, kényszerű kötelezettség. A különböző, a háttérhatalom diktatúrájának érdekeit védő, szabványok és az ezek betartását ellenőrző szervezetek különösen az utóbbi években bebizonyították teljes alkalmatlanságukat arra, hogy megvédjék az embereket az egészségromboló élelmiszerek fogyasztásától. (Ld. az először Angliában pusztító kergemarha kór.) Ki kell alakítani egy minden diktatórikus sugallattól független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan. Mivel genetikailag a szaporító-állomány jelentős része mind a növényeknél, mind az állatoknál erőteljesen manipulált, mindenek előtt ezt kell visszaállítani az eredeti minőségre. Ugyancsak halaszthatatlan a termőtalaj természetes kémiai állapotának visszaállítása, előbb semlegesítő termények termesztésével, majd a szerves talajerő-utánpótlással. Szintén nem kitalálni, hanem helyre kell állítani az ökologikus egyensúly természetes működését. 2.4 A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is. Az egészséges ivóvíz éppúgy elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, mint az élelmiszer. 3. Lakás A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgárnak joga van lakásra, és a családoknak lakást kell biztosítani. Az állampolgár határozza meg, hogy milyen lakásban kíván lakni. Ezt az alapelvet - a szociális megoldást adó karitatív tevékenység kivételével - a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után lehet megvalósítani. 3.1 A lakás biztosításának módja Az alábbiak akkor lépnek érvénybe, amikor a Gondoskodó Magyarország átveszi a politikai hatalmat. 3.11 Önálló telkes családi ház Az önkormányzatok által kijelölt, közművesített területen épült vagy építendő ház. Az építési költséget vagy a vételárat, továbbá a berendezési tárgyak árát kamat- és kezelési költségmentes kölcsön formájában hitelezi az állam Építési hitel alap -ja terhére a Magyar Nemzet Bank. A hitel futamideje 20 év, a havi visszafizetendő részlet fedezete a hitelt felvevő család tagjainak munkája alapján elért személyi elismerése. A hitel visszafizetése a beköltözést követő hónaptól esedékes. A hitel részleteit a munkáltató utalja át az állampolgár személyi elismerésből, havonta a hitelszerződés szerint. Építés esetén minden hatósági eljárás (így az engedélyezés is) térítésmentes. Minden állampolgár életében csak egyszer jogosult a családi ház építési hitel igénybe vételére. Az Építési hitel alap minden évben a tárgyévi költségvetés függvényében változik. A részletek az Építési hitel alap -ot növelik. A hitelt pályázni kell. Pályázhat minden család (gyermek nélküli házaspár is), - ha a családtagok egyike sem rendelkezik önálló lakással, vagy lakás céljára szolgáló ingatlannal, - ha a családtagok közül legalább egy munkahellyel rendelkezik és a törlesztő részlet nem több, mint a családtagok együttes személyi elismerésének 1/3-a, - ha a családtagok egyike sem vette igénybe a hitelkérelem elbírálása előtt az Építési hitel alap hitelszolgáltatását. 3.12 Lakótelepi lakás Az igényektől függően az önkormányzatok által kijelölt közműves területen az állam által épített több lakásból álló társasházat építenek az állam az Építési hitel alap -ból fedezve a költségeket. A hitelt éppúgy kell pályázni, mint a családi házépítési (vásárlási) hitelt. A hitel a lakás vételárán kívül a berendezési tárgyakra is vonatkozhat. 3.13 Szociális lakás Az igények alapján az Építési hitel alap terhére az állam által épített, bebútorozott, több lakásos házban történő ideiglenes, térítésmentes lakáshasználatot biztosít azoknak az állampolgároknak, akik munkanélküliek, vagy lakótelepi lakás havi részlete is több a személyi elismerésük 1/3-ánál. Az elhelyezés házaspárok és családosok esetén önálló lakásban történik. Két egyedülálló személy együttesen jogosult egy szociális lakás igénybevételére. A szociális lakásban élők nem hitelt vettek föl, hanem csak a lakás-lehetőséget kapták. Tehát amennyiben a szociális lakásban élőknek megváltozik a személyes körülménye, akkor természetesen igényelhet családi házat, vagy lakótelepi lakást. A Gondoskodó Magyarország ezt a lehetőséget biztosítja Az emberi jogok minimális szintjének megfelelő életföltételek biztosítása címszó alatt leírt alapítványon keresztül a rendelkezésre álló korlátok között.

SzKÖCs 8. oldal 3.2 A lakások rezsi költségének - az előzőekben említett energia és hőszolgáltatáson kívül - a víz- és csatornahasználati költsége is az állampolgári jog biztosításaként az államot terheli. 3.3 A lakások felújítási költsége előtakarékosság alapján nyújtott hitellel kiegészítve fedezhető A hitel összege legfeljebb az előtakarékossági összeget érheti el. A lakás felújítási hitel kamat- és kezelési költség mentes. 4. Nevelés és oktatás A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgár joga küldetésének megismerése és adottságainak fejlesztése, olyan pedagógusok segítségével, akik ezt hivatásukként végzik. Nem csupán hiba, hanem a magyar nemzet elleni legsúlyosabb bűncselekmény az a nevelés nélküli, oktatásnak nevezett agymosás, amit a háttérhatalmi diktatúrát kiszolgáló kormányok művelődésügy néven végeznek. Ezért a Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után a teljes nevelés- és oktatásügyet új, a keresztény szellemiséget képviselő rendszerré fogja átalakítani. Ennek alapját a következők képezik: Minden magyar állampolgár első diplomájával bezárólag teljes tandíjmentességet élvez, továbbá ingyenes tankönyvés tanszer ellátásban részesül, amennyiben állami intézményben, vagy olyan alapítványok által üzemeltetett intézményben folytatja tanulmányait, amelyre az állam kiterjeszti ezt a szolgáltatást. Egyéb intézmények önfenntartó módon végezhetnek pedagógiai tevékenységet, de okmány-kibocsátási jogosítvány nélkül. A Gondoskodó Magyarország megalakulása után a hatalomra kerülésig elvégzi azokat a nevelő feladatokat, amelyekre lehetősége nyílik. 5. Ruházkodás Kényszerből kell felvenni a Gondoskodó Magyarország alapelveként, az emberi jogok közé a mindenkori évszaknak megfelelő ruházat biztosítását, mint az életföltételek egyik elemét. Ez alapján a hatalomra kerülés után azoknak tudunk megfelelő ruházatot is adni, akiknek szociális lakást is biztosítunk. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után ezt az alapvető emberi jogot az alábbiak szerint biztosítjuk: 5.1 Minden magyar állampolgár születésétől kezdve, nappali tagozaton végzett tanulmányai befejezéséig, évente két alkalommal (szeptemberben és áprilisban) jogosult térítésmentes ruhautalványra. 5.2 A koruk, vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók ugyanilyen összegű és gyakoriságú ruhautalványra jogosultak. 6 Élet- és vagyonvédelem A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy az állam kötelessége minden magyar állampolgár életét és vagyonát hatékonyan megvédeni. Ezért szervezetileg is szét kell választani a megvalósult bűncselekményekkel kapcsolatos tényfeltáró és a közbiztonságot őrző, valamint a bűnmegelőzést végző tevékenységeket. Az előzőt a rendőrség, az utóbbit a csendőrség végzi. 7. Közbiztonság A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy hazánkat meg kell szabadítani mindazoktól a - magyar és nem magyar - személyektől, akik az emberi életet és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. Ezért jogszabály változtatással a jogokat arányossá kell tenni a kötelezettségek viselésével. Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket viszont, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban 182 ) dolgoznak, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalom diktatúrája által kitermelt fehérgalléros bűnözőivel együtt), mint első számú közellenséget. A Gondoskodó Magyarország koordinálja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit. A Magyarország területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja. Önellátás - Egyetlen lehetőségünk arra, hogy megőrizzük függetlenségünk visszaszerzésének a lehetőségét az, hogy kivonjuk magunkat az EU elnyomorító intézkedéseinek hatása alól. - Ez a tényleges, teljes függetlenség megvalósítását jelenti, amihez a gazdasági függetlenség visszaszerzése az első lépés. - Az emberi Szentháromság, vagyis a lélek, a szellem és a test harmonikus egysége életterét veszíti az EU-ban, ennek a visszaszerzését kell célul kitűznünk.

SzKÖCs 9. oldal - Célja: a magyar föld magyar birtokban (Szent Korona a tulajdonos) tartása, ezen keresztül a Szent Korona önigazgatási rendszerének megszervezése. - Teljes önellátás = önigazgatás - Jelentősége: az EU által ellehetetlenített foglalkozási csoportok esélyeinek visszaadása (gazdák, szállítók, kiskereskedők, élelmiszer-feldolgozók, iparosok) - Működésének elve: településen belüli igény kielégítés a helyi lehetőségekkel, összehangolt igény kielégítés a szomszédos településekkel (megye, ország) - Igény-lehetőség egyenleg = termelés-biztonság Az önellátás bevezetésének szakaszai: - Az első szakasz a szervezet kialakítása, a települések és a családok általános adatainak felvétele, valamint az alapvető élelmiszerek önellátásának részleges, majd teljes megvalósítását jelenti. - A második szakasz célja a teljes társadalmi és gazdasági összehangolás, a Gondoskodó Magyarország megteremtése.

SzKÖCs I. Emberi környezet Jog és közigazgatás A települési törvény jogszabály-alapjai 1. Alaptörvény 23. Alaptörvényben meghatározott főtörvények 10. oldal (1) A döntési helyzetet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés főtörvényt érintő Alaptörvény változtatása jelenti. (2) A döntéselőkészítést Az állam vezetéséről szóló főtörvény szabályozza. (3) A döntés helye az Országgyűlés. (4) A hatályba léptetést a Magyarország miniszterelnöke végzi. (5) A főtörvények: d/ A településekről és társadalmi csoportokról szóló főtörvény Az egyes települések és társadalmi csoportok működésével, egymáshoz fűződő kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza. Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát. Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapest kerületeire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit. 28. A Település (budapesti kerület) önkormányzati rendelete A települési (budapesti kerületi) önkormányzat rendeletet ad ki (1) feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem tartozó és törvényben nem szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy (2) a törvényben, kormányrendeletben vagy Miniszteri rendeletben kapott felhatalmazás alapján és keretei között, annak végrehajtása céljából, a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására. (3) A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely a rendelet kiadásának tárgykörébe tartozik. (4) A döntéselőkészítést Az állam vezetéséről szóló főtörvény szabályozza. (5) A döntést a település önkormányzata hozza. (6) A hatályba léptetést a Polgármester végzi. 35. Hivatás- és tisztségbeli korlátozások (2) Országos hatáskörű hivatalt betöltő köztisztviselő település vagy társadalmi csoport nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet.

SzKÖCs 44. A tanuláshoz való jog 11. oldal (5) Az állam köteles minden településen alapfokú, valamint a tanulók számára elérhető közelségben szakképzést nyújtó közép- és felsőszintű oktatási intézmények működését biztosítani. 54. A testedzéshez való jog (1) Az állam biztosítja az egészségmegőrző testedzés és versenyszerű sportolás feltételeit a./ minden oktatási intézményben, illetve az oktatási intézmény elsődleges használati jogával a településeken, b./ minden településen az igénynek megfelelő számú a testedzést szolgáló létesítményt a mindenkori igények szerinti felszereltséggel. 65. A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga (1) A települések önszerveződéshez fűződő jogai: a./ a település érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége, b./ a település államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, c./ a lelki-, szellemi- és anyagi önellátás (autarkia) kialakításának joga, d./ a nevelés-oktatás működtetésének joga, e./ az egészségi ellátás működtetésének joga, f./ az életfeltételek kialakításának és működtetésének joga, g./ az önellátásra és a szabad versenyre alapozott gazdaság kialakításának és működtetésének joga, amelyeket A településekről és társadalmi csoportokról szóló főtörvény biztosít. II. szakasz A Szent Korona alkotóelemei 1. alszakasz Települések 91. Általános rendelkezések (1) Magyarország a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg a teljes önellátást (autarkiát). A területi szervezettségnek három szintje van: a./ megye b./ járás (választási körzet)és c./ település. (2) A területi elv alapján (a Szent Korona testének területi alkotóelem), a választópolgárok által választókörzetenként közvetlenül választott képviselők alkotják a./ a Települési Önkormányzatot, a település Polgármesterét és b./ a polgármesterek közül Magyarország Országgyűlésének alsóházát. 92. A települések önellátó tevékenysége Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban a települések többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja, hogy minden településen létre kell hozni a Települési Önellátó Rendszert a Települési Önkormányzat irányítása alatt. Az önellátás részei: (1) Egészségvédelem Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a

SzKÖCs 12. oldal kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. Minden egészségügyi szolgáltatás (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként térítésmentes. Az egészségügyi rendszer a megyei- és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik. (2) Táplálkozás A táplálkozás alapja a természetes élelmiszer. Ennek érdekében Magyarország - a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények termesztését, tartását, - a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított állati- és növényi termékek forgalmazását engedélyezi és támogatja. a./ A települések önellátása mindenek előtt a mindennapi (alapvető) élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, b./ zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását jelenti. A fejlődésben lévő és tanulmányaikat folytató fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek térítésmentesen jutnak az alapvető élelmiszerekhez. c./ Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni megyénként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minősítését a megye saját laboratóriuma végezte. d./ e./ f./ g./ h./ Ki kell alakítani és be kell vezetni egy minden befolyásolástól mentes, független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan. A növényi és állati szaporító-állomány alapját a hagyományos magyar fajták jelentik. A termőtalaj természetes kémiai állapotát vissza kell állítása, majd meg kell őrizni Helyre kell állítani és fenn kell tartani az ökologikus egyensúly természetes működését. A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is. (3) Közvédelem, közbiztonság Magyarország összehangolja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit. Magyarország területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja. 93. A Települési Önkormányzat érdekvédő tevékenysége A települések érdekvédelmét az önkormányzatiság (szubszidiaritás) elvének megfelelően a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény szerint, kötött mandátummal választott, döntéséért egyszemélyi felelősséggel tartozó (1) Települési Önkormányzatot vezető Polgármester, (2) az Országgyűlés alsó- és felsőházába kötött mandátummal választott képviselő végzi. a./ b./ a jogszabályalkotás döntéselőkészítő folyamatának teljesítésével, a döntés során a településen élő Szent Korona tagok kinyilvánított akaratának megfelelően leadott szavazatával Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája 2. sz. melléklet Települési önkormányzati rendelet Kezdeményező Önkormányzat, Népi kezdeményezés Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése Polgármester Elfogadó Döntéshozó Ellenőrző Települési Önkormányzat Polgármester Nemzeti Tanács

SzKÖCs 2. Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény 8. szakasz A települési önkormányzatok 82. Általános rendelkezések 13. oldal (1) A település önigazgatása (szubszidiaritása) a társadalmi csoportok önigazgatásával együtt jelenti Magyarországon a hatalomgyakorlás alapját. Ennél fogva a település közhatalmi, közigazgatási és gazdasági egység. (2) Az egy megyébe tartozó városok és községek államhatalmi feladatainak végzését a Megyei Közgyűlés hangolja össze. (3) A fővárosi kerületek államhatalmi feladatait a Fővárosi Közgyűlés hangolja össze. (4) Magyarország fővárosa Budapest. (5) A várossá és a községgé nyilvánítás feltételeit, a főváros kerületeit, a megyék nevét, székhelyét, továbbá a hozzájuk tartozó városokat és községeket az Az állam vezetéséről szóló főtörvény határozza meg. (6) A település - a település önigazgatását ellátó önálló önkormányzattal, - önálló egészségügyi alapellátással, - önálló nevelési-oktatási intézményekkel, - önálló közbiztonsági szolgálattal, - önálló tűz- és katasztrófavédelmi szolgálattal rendelkezik. (7) A település, továbbá a megye és a főváros államigazgatási, államhatalmi feladatai ellátásának részleteit az Alaptörvény és A településekről és társadalmi csoportokról szóló főtörvény határozza meg. 1. alszakasz A települési önkormányzatok megalakulása és működése 83. A települési önkormányzatok megalakulása (1) A települési önkormányzatot az Első képviselőválasztás eredménye alapján a választott polgármester hívja össze, a választást követő tíz napon belüli időpontra. (2) A Település Önkormányzati tagjai megbízatásának (mandátumának) igazolása és a Szent Koronára tett eskü után a Település Önkormányzata megalakul. (3) A települési önkormányzat azon tagjai, akik nem az Első képviselőválasztáson kapnak megbízatást, a megválasztásuk utáni első települési önkormányzati ülésen igazolják megbízatásukat és tesznek esküt a Szent Koronára. 84. A települési önkormányzatok működése (1) A települési önkormányzatát a polgármester, a fővárosi önkormányzat közgyűlését a főpolgármester, a megyei közgyűlést az elnök (a továbbiakban együtt: polgármester) vezeti. (2) A települési önkormányzat a helyi közügyekben önállóan és általános hatáskörrel jár el. (3) A települési önkormányzat települési közügyet kivételesen és csak akkor utalhat más állami szerv hatáskörébe, ha ezt a közügy jellege, az eredményesség vagy a gazdaságosság követelménye indokolja. (4) A települési önkormányzat döntése, működése kizárólag a jogszerűség szempontjából vizsgálható felül.

SzKÖCs 14. oldal (5) A települési önkormányzat törvényességi ellenőrzéséről a Nemzeti Tanács, a Kormány, pénzügyi és gazdasági ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék gondoskodik. (6) A települési önkormányzat jogsértő döntésének felülvizsgálata - az (5) bekezdésben meghatározott ellenőrző szerv kezdeményezése alapján - a bíróság hatáskörébe tartozik. 2. alszakasz A települési önkormányzatok feladatai 85. (1) A települési önkormányzatok alapjogai és kötelezettségei egyenlőek. (2) A települési önkormányzat - A településekről és társadalmi csoportokról szóló főtörvény keretei között - a települési közügyek intézése, a települési közszolgáltatási feladatok ellátása céljából a következő önkormányzati alapjogokat gyakorolja: a) a település minden lakójára kötelező érvényű rendeletet alkot, b) meghatározza szervezeti és működési rendjét, c) szabadon társulhat más önkormányzatokkal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, együttműködhet más országok települési önkormányzataival, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek, d) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, e) gyakorolja a birtokjogot az Alaptörvényben meghatározott nemzeti vagyon részek felett, f) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel vállalkozást folytathat, amely nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását, g) meghatározza éves költségvetését, és annak alapján önállóan gazdálkodik, h) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat, i) önkormányzati jelképet alkothat, helyi kitüntetést és elismerő címet alapíthat. (3) A települési önkormányzati alapjogok bírósági védelemben részesülnek. (4) A kötelező feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a nemzeti vagyon növelésének településre eső része képezi, A településekről és társadalmi csoportokról szóló főtörvény szerint. 86. A települési önkormányzati rendelet (1) Az önkormányzat tagja által indítványozott, vagy népi kezdeményezéssel indított, az önkormányzat tisztségviselői által készített, és a polgármester által előterjesztett új települési önkormányzati rendelet-tervezet, vagy meglévő rendelet módosítás-tervezet, illetve hatályon kívül helyezési jogszabálytervezet vitája, elfogadása vagy elutasítása a települési önkormányzat feladata. A települési önkormányzati rendeletet a polgármester lépteti hatályba. (2) A települési önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 3. alszakasz A polgármester (1) A települési önkormányzat elnöke az Első képviselőválasztás eredménye alapján a választott polgármester. 87. (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül az Országgyűlés alsóházának képviselői feladatait is ellátja, ha az Első vagy az időszaki képviselőválasztáson erre meghatalmazást kapott.

SzKÖCs 4. alszakasz A település által alkalmazott felelősségre vonás 88. 15. oldal (1) Az önkormányzati indítványra, vagy népi kezdeményezésre a területi önkormányzat megbízatás-visszavonó eljárást folytat és amennyiben az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hoz, kezdeményezi Magyarország elnökénél a./ a határozatban érintett önkormányzati tag(ok) megbízatásának felfüggeszését és b./ időközi választás kiírását a határozatban elmarasztalt önkormányzati tag helyére. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a települési önkormányzat büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a Büntetésről szóló főtörvény szerint a./ az elmarasztalt elöljáró(k) ellen, b./ a megbízatást-visszavonó eljárás kezdeményezői ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t. (3) A települési önkormányzat határozatképtelensége esetén a polgármester a./ büntetőeljárást indít az engedély nélkül távol maradó önkormányzati tagok ellen, hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt; b./ kezdeményezi Magyarország elnökénél az engedély nélkül távol maradó önkormányzati tagok - megbízatásának felfüggeszését és - időközi választás kiírását az önkormányzati tagok helyére.

SzKÖCs 16. oldal 3. Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény I. RÉSZ Általános rendelkezések 1. (1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül. (3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja a./ b./ c./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti. (4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket. (5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat a./ b./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával, végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával is érvényesítik. (6) A főtörvényben meghatározott irányelvek részletes szabályozását a hozzá rendelt résztörvények tartalmazzák. 2. A választás és választhatóság joga (1) Az Alaptörvény 74. (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával. (2) A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. -a, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. -a határozza meg. (3) Nincs választójoga és a választhatósági joga annak a Szent Korona tagnak, aki a./ aki nem töltötte be 18. életévét, b./ szabadságvesztés büntetését tölti, c./ cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, d./ a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya, vagy e./ a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

SzKÖCs 17. oldal (4) A választhatósági joga van az (1) bekezdés szerinti Szent Korona tagnak, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem. (5) A választójog együttes vagy egyéni. (6) Együttes választójoggal rendelkezik az a Magyarországon közös háztartásban élő család, amelynek minden tagja a Szent Korona tagja és a./ amelyben legalább egy olyan - az (1) bekezdés szerinti - Szent Korona tag él, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró okok egyike sem, b./ egy vagy két szülőből és c./ egy vagy több gyermekből áll. (7) Egyéni választójoggal rendelkezik az (1) bekezdés szerinti személy, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem, és nem él a (6) bekezdés szerinti családban. (8) Az Alaptörvény 94. (4) bekezdés a./ pontjában meghatározott feltételeknek eleget tevő, külföldön élő Szent Korona tag ha nem vonatkozik rá a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem -, egyéni választójoggal rendelkezik. II. RÉSZ Az elöljáróságok és elöljárók választása 1. szakasz A népképviselet gyakorlásának alapelvei 3. (1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják. (2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek, b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve. (3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik. (4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik: a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem, b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy. (5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./ j./ k./ települési önkormányzati képviselő, polgármester, alsóházi képviselő, társadalmi csoport önkormányzati tag, társadalmi csoport elnöke, felsőházi képviselő, nemzetgyűlési tag, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott, Nemzeti Tanács tagja, Magyarország elnöke, Magyarország miniszterelnöke (6) A megyénkénti nemzetgyűlési és országgyűlési tagok számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

SzKÖCs 4. A települési népképviselők kiválasztása 18. oldal (1) A települési választócsoportok kiválasztják tagjaik közül azokat a választhatósági joggal rendelkező személy(eke)t, a./ b./ akik Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény 82. 86. -ai szerint legalkalmasabbak a településrész érdekeinek települési önkormányzati és nemzetgyűlési képviseletére, aki Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény 82. 87. -ai szerint legalkalmasabb a település vezetésére. (2) Az azonos településhez tartozó települési választócsoportok az (1) bekezdés b./ pontja szerinti jelöltek közül kiválasztják a település polgármesterét, aki tagja a Nemzetgyűlésnek. (3) Az azonos választási körzethez (ld. 2. sz. melléklet) tartozó települési választócsoportok a (2) bekezdés szerint választott polgármesterek közül kiválasztják a választási körzethez tartozó települések alsóházi képviselőjét. 7. Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása Az összes települési és a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoport közösen választja ki azokat a 45. életévét betöltött, választhatósági joggal rendelkező személyeket, akik (1) Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény 21. 26. -ai szerint legalkalmasabb Magyarország elnökeként, (2) Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény 52. 57. -ai szerint legalkalmasabb a Magyarország miniszterelnökeként szolgálják Magyarországot. 2. szakasz Alapválasztás 9. (1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak. (2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. szerint. 3. szakasz Rendkívüli választás 10. (1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. (5) bekezdésében meghatározott elöljáró a./ halála, b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása, c./ önkéntes lemondása, d./ visszahívása esetén. (2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. -ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.

SzKÖCs 19. oldal Településenkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma 1. sz. melléklet Ráckevei (13.) járásra vonatkozó adatok Település Választásra jogosult Nemzetgyűlési tag (legalább) Elöljáró és képviselőjelölt támogatók Járási általános jelölőgyűlésen résztvevők Alsónémedi 4 803 6 1320 6 Apaj 1 282 1 220 1 Áporka 1 152 1 220 1 Bugyi 5 226 6 1320 6 Délegyháza 2 420 3 660 3 Dömsöd 5 738 7 1540 7 Dunavarsány 5 810 7 1540 7 Felsőpakony 2 936 3 880 3 21 184 27 6160 26 Kiskunlacháza 8 672 12 2860 11 Lórév 310 1 220 1 Majosháza 1 202 1 220 1 Makád 1 285 1 220 1 Ráckeve 8 912 12 2860 11 Szigetbecse 1 318 1 220 1 Szigetcsép 2 371 3 660 3 Szigetszentmárton 1 847 2 440 2 Szigetújfalu 2 084 2 440 2 Ráckevei járás (13.) 78552 96 22000 93

SzKÖCs 4. frissített általános adatai 1 : 20. oldal Adat megnevezése 2 2002 3 2012 4 Változás 5 Terület hektárban 2 493 Lakósok száma 21 184 Lakások száma 7 043 Egy lakósra jutó terület hektárban 8,497393 Egy lakásra jutó személyek száma 3,007809 Közintézmények: Típus Önkormányzat Tűzoltóság Rendőrség Posta Helyi közlekedés Energia-, víz- és csatornaszolgáltatás Szervezet (kirendeltség) száma 6 Szakképzett foglalkoztatott 7 Szakképzetlen foglalkoztatott 8 1 A táblázat a település általános adatait tartalmazza. 2 Adat megnevezése: Az oszlopok fejrészében szereplő megnevezések a következőket jelentik: 3 2002: A KSH 2002-es adatai. 4 2012: A 2012-es adatok. 5 Változás: A 2012-es adatokban az 2002-es képest bekövetkezett változások. Ha a 2012-es adat több, akkor előjel nélküli, ha a 2012-es adat a kisebb, akkor mínusz (-) előjel. 6 Szervezet (kirendeltség) száma: A közintézmény típus feladatát ellátó szervezetek (intézmények) száma 7 Szakképzett foglalkoztatott: a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 8 Szakképzetlen foglalkoztatott: nem a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott

SzKÖCs Kultúra és tudomány 21. oldal Települési törvényének szabályozása: A magyar lelki- és szellemi érték a magyar nemzet elidegeníthetetlen tulajdona. A magyar művészek és tudósok a Gondoskodó Magyarországon kapják meg azokat a lelki- és szellemi föltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Isten kegyelméből kapott tehetségük szerinti küldetést (hivatást) teljesíthessenek. Velük szemben mindennél fontosabb követelmény a magyarság érdekeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (művészi adottság) összhangja, hiszen tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére. Ennek megfelelően a Gondoskodó Magyarország kiemelt egzisztenciális és anyagi feltételeket biztosít küldetésük gyakorlásához. Azért, hogy a magyar lelki- és szellemi kincs a magyar nemzet egészét hatékonyan tudja szolgálni, az állam az ismeretszerzést és -átadást a következő szervezeteken keresztül végzi: Művészet Települési törvényének szabályozása: - A Magyar Művészeti Akadémiát át kell szervezni, hogy méltó követője legyen a magyar hagyományoknak. Feladata a művészi megismerés eszközeivel a társadalom részére lelki- és szellemi ismeretátadás, valamint az Országgyűlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelőkészítő munkában való részvétellel. Művészeti ág Intézmények száma 9 Szakképzett foglalkoztatott 10 Egyéb foglalkoztatott 11 9 Intézmények száma: A művészeti ághoz tartozó intézmények száma 10 Szakképzett foglalkoztatott: a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű 11 Egyéb foglalkoztatott: nem a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott

SzKÖCs Tudomány 22. oldal Települési törvényének szabályozása: - A Magyar Tudományos Akadémiát át kell szervezni, a bölcsesség nélküli tudósok jelenlegi szerepének átértékelésével. Feladata a tudományos ismeretszerzés és ismeretátadás (az emberhez és környezetéhez kapcsolódó szellemi- és anyagi feltételek kutatása és alkalmazásba vétele), valamint az Országgyűlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelőkészítő munkában való részvétellel. Tudományág Intézmények száma 12 Szakképzett foglalkoztatott 13 Egyéb foglalkoztatott 14 12 Intézmények száma: A tudományághoz tartozó intézmények száma 13 Szakképzett foglalkoztatott: a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű 14 Egyéb foglalkoztatott: nem a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott

SzKÖCs Egészségügy 23. oldal Települési törvényének szabályozása: Az egészségvédelem kiemelt fontosságú a Gondoskodó Magyarországon, hiszen az emberi szentháromság (lélek-, szellem- és test) összhangja a társadalom egészséges működésének az alapfeltétele. Ezért az egészségvédelmet végzők hivatást teljesítenek. A Gondoskodó Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként kezelve ingyenessé teszünk. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után az egészségügy teljes rendszerét át fogjuk alakítani, a szerves egységként működő társadalom által diktált feltételeknek megfelelően. Az átalakítás a megyei- és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik. A Gondoskodó Magyarországon az egészségvédelmet ellátó orvosok, ápolók és kisegítő alkalmazottak létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. Egészségügyi intézmények on: Családorvosi rendelő Szakrendelő Kórház, klinika Menőszolgálat Típus Szakirányú végzettségű orvos 15 Nem szakirányú végzettségű orvos 16 Szakképzett ápoló 17 Egyéb foglalkoztatott 18 15 Szak-irányú végzettségű orvos: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 16 Nem szakirányú végzettségű orvos: nem az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 17 Szakképzett ápoló: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező ápolók száma 18 Egyéb foglalkoztatott: egészségügyi szakirányú végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

SzKÖCs 24. oldal Ellátottság 19 Egészségügyi helyzet 20 Kórházi ágy (db) Háziorvos (fő) Tüdőszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Rákszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) AIDS szűrésen résztvevők (fő) Érrendszeri beteg Daganatos beteg Alkoholista Drogfogyasztó AIDS fertőzött 19 Ellátottság tábla: a település egészségügyi ellátottságának regisztrálása A sor megnevezése szerinti adatokat kell beírni, a zárójelben szereplő egység szerint. 20 Egészségügyi helyzet: a település egészségügyi helyzetét jellemzi, nemenkénti megoszlásban. Az adatokat a sorokhoz tartozó személyek számának megfelelően kell megadni.

SzKÖCs Nevelés-oktatás 25. oldal Települési törvényének szabályozása: Az oktatás-nevelést a család-, a kultúra- és a település feladataival egységes alrendszert képez. Az oktatás-nevelés kiemelt fontosságú a Gondoskodó Magyarországon, hiszen az emberi szentháromság (lélek-, szellem- és test) összhangja a társadalom egészséges működésének az alapfeltétele. Ezért az oktatás-nevelést végzők hivatást teljesítenek. A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgár joga küldetésének megismerése és adottságainak fejlesztése, olyan pedagógusok segítségével, akik ezt hivatásukként végzik. Nem csupán hiba, hanem a magyar nemzet elleni legsúlyosabb bűncselekmény az a nevelés nélküli, oktatásnak nevezett agymosás, amit a háttérhatalom diktatúráját kiszolgáló kormányok művelődésügy néven végeznek. Ezért a Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után a teljes nevelés- és oktatásügyet új, a keresztény szellemiséget képviselő rendszerré fogja átalakítani. Ennek alapját a következők képezik: Minden magyar állampolgár első diplomájával bezárólag teljes tandíjmentességet élvez, továbbá ingyenes tankönyvés tanszer ellátásban részesül, amennyiben állami intézményben, vagy olyan alapítványok által üzemeltetett intézményben folytatja tanulmányait, amelyre az állam kiterjeszti ezt a szolgáltatást. Egyéb intézmények önfenntartó módon végezhetnek pedagógiai tevékenységet, de okmány-kibocsátási jogosítvány nélkül. A Gondoskodó Magyarország megalakulása után a hatalomra kerülésig elvégzi azokat a nevelő feladatokat, amelyekre lehetősége nyílik. A Gondoskodó Magyarországon az oktatás-nevelést végzők létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

SzKÖCs 26. oldal 1. Oktatási intézmények: a./ Bölcsőde Típus 21 Gyerek 22 Szakképzett óvónő 23 Egyéb foglalkoztatású 24 b./ Óvoda Típus 25 Gyerek 26 Szakképzett óvónő 27 Egyéb foglalkoztatású 28 Általános iskola Típus 29 Tanuló 30 pedagógus, Szakképzett szakoktató 31 Egyéb foglalkoztatású 32 21 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 22 Gyerek: A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 23 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű nevelő 24 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatású személy 25 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 26 Gyerek: Az óvodába beíratott gyermekek száma 27 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű óvónő 28 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatott 29 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 30 Tanuló: beíratott tanulók száma 31 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanító, tanár vagy szakoktató 32 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

SzKÖCs Középiskola 27. oldal Típus, szak 33 Tanuló 34 pedagógus, Szakképzett szakoktató 35 Egyéb foglalkoztatású 36 Felsőfokú Típus, szak 37 Hallgató 38 pedagógus, Szakképzett szakoktató 39 Egyéb foglalkoztatású 40 33 Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (gimnázium, szakközépiskola stb.) 34 Tanuló: beíratott tanulók száma 35 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 36 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 37 Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (egyetem, főiskola, kar, szak) 38 Hallgató: beiratkozott hallgatók száma 39 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 40 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

SzKÖCs Védelem 28. oldal Települési törvényének szabályozása: A Gondoskodó Magyarország minden állampolgára számára alapvető állampolgári jogon biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot. A Gondoskodó Magyarország védelmi feladatai kétrétűek: - belbiztonság és - külbiztonság. 1. A biztonság megőrzésének, az azzal ellentétes (bűn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet az Ügyészség. 2. A biztonságot veszélyeztető cselekmények megítélését, és a hátrányos helyzettel összefüggő-, illetve büntetőintézkedéseket a Bíróság hozza. 3. A Gondoskodó Magyarország belbiztonsága Megszabadítjuk a magyar társadalmat mindazoktól a - magyar és nem magyar - személyektől, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez fűződő jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. Ezért jogszabály változtatással a jogokat arányossá kell tenni a kötelezettségek viselésével. Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket viszont, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) dolgoznak, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalom diktatúrája által kitermelt fehérgalléros bűnözőkkel együtt), mint első számú közellenséget. A belbiztonság szervezetei: - a csendőrség a bűnmegelőzés, - a rendőrség a bűnüldözés feladatait látja el. 4. Honvédelem A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy a honvédelem a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsődleges védelmezője. Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vám- és Pénzügyőrség határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. (A Vám- és Pénzügyőrség gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendőrség veszi át.) A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem minden magyar ember kötelessége. Ennek megfelelően a honvédséget úgy kell átalakítani, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a

SzKÖCs 29. oldal teljes magyar felnőtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében. Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetőrségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre. A Pajzs Szövetség célja annak elérése, hogy a nemzet minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában. Elsősorban a tisztikar tagjainál kell elérni, hogy ne csak a stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti, valamint az ismeretek továbbadásával kapcsolatos képességük legyen kiváló, hanem higgyenek is a feladatuk fontosságában. Vagyis a tisztnek a honvédelem bölcsének, nemcsak a tudósának kell lennie. Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi katonai szervezetek - minket érintően a NATO - a háttérhatalom diktatúrájának eszközévé züllöttek, ennek következtében nem tudják (és nem is akarják) biztosítani egyetlen ország biztonságát sem, alapvető feladata a magyar államnak, hogy olyan önálló védelmi rendszert hozzon létre, amely mindenki ellen teljes védelmet biztosít hazánknak. A védelmi kutatások kiemelt fontosságúak a Gondoskodó Magyarország biztonsága szempontjából. közbiztonsági adatai 1. Események 41 Személy elleni támadás 42 Zsebtolvajlás 43 Személyi tárgy elleni bűncselekmény 44 Lakás elleni bűncselekmény 45 Rablás 46 Betöréses lopás 47 2005 2006 2007 2008 2009 2010 41 Események: A táblázat a település közbiztonsági helyzetének alakulását mutatja be. 42 Személy elleni támadás: gyilkosság, fizikai bántalmazás, becsületsértés, rágalmazás; 43 Zsebtolvajlás: közterületen, tömegközlekedési eszközön ruhából, vagy táskából történő lopás; 44 Személyi tárgy elleni bűncselekmény: ingatlan rongálás, illetve közlekedési eszköz eltulajdonítás, vagy rongálás, amelynek helyszíne közterület; 45 Lakás elleni bűncselekmény: lakás, lakóház, telek elleni, annak megrongálására, vagy megsemmisítésére irányuló cselekmény (gyújtogatás, robbantás); 46 Rablás: személyes tárgy erőszak alkalmazásával történő eltulajdonítása; 47 Betöréses lopás: más tulajdonát képező ingatlanba történő behatolás és az abban lévő ingóságok eltulajdonítása.

SzKÖCs 30. oldal 2. Védelmi eszközök 48 Típus Magánszemély 49 Vállalkozás 50 Közintézmény 51 Összes 52 Személyi riasztó Személyi tárgyőrző Kerékpár és motorkerékpár riasztó Gépkocsi riasztó Gépkocsi indításgátló Lakásvédelmi rendszer Épületvédelmi rendszer 48 Védelmi eszközök: A táblázat azt fejezi ki, hogy a személy- és vagyonvédelem eszközeit a településen milyen mértékben alkalmazzák. Az adatok a védelmi eszköz használati arányát fejezik ki a teljes potenciális alkalmazó %-ában. 49 Magánszemély: természetes személy, kortól, nemtől függetlenül; 50 Vállalkozás: gazdasági társaság, profiltól függetlenül; 51 Közintézmény: önkormányzat, rendőrség, iskola, könyvtár, múzeum, templom (imaház) stb. 52 Összesen: az előző oszlopok összesítése.

SzKÖCs Család 31. oldal Települési törvényének szabályozása: A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A magyar családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentő nagy család. A Gondoskodó Magyarország a magyar családmodellt támogatja, a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül. A magyar családmodell funkciói: - Családi egység védelme - Magzat védelme - Gyermek védelme - Anya védelme - Szülő védelme A családi funkciók feltételeit biztosítja: - az alapvető emberi jogok biztosításával, - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással (pl. lakásnagyság bővítése, gépkocsi vásárlás, családi vállalkozás indítása), - az anya családért végzett (elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismerésével, ami a következőt jelenti: azon túl, hogy a gyermekek ingyenesen étkeznek, tandíjmentességben-, térítésmentes tanszerellátásban, valamint ruházkodási hozzájárulásban részesülnek, az anya a gyermek 10 éves koráig (az általános iskola 4. osztályának befejezéséig) a szakmája szerinti mindenkori átlagjövedelmet kapja (anyasági elismerés) tevékenysége társadalmi elismeréseként, a második gyermektől kezdve gyermekenként 10 %-kal kiegészítve. Ha minden gyermeke betöltötte a 10. életévét, vagy az általános iskola 4. osztályát befejezte, a mindenkori átlagjövedelem fele és a második gyermektől ennek 10 %-a az elismerés összege, a gyermek 24 éves koráig, vagy addig, amíg szakmai végzettséget nem szerez. Miután a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése a Gondoskodó Magyarország alapja, ezekre a feltételekre csak akkor jogosult a család, ha a funkciókat maradéktalanul teljesíti.

SzKÖCs 32. oldal A gyáli családok adatai 53 : Egy háztartásba n élők Gyermekek 54 Dolgozik 59 Aktív korú 55 Nem dolgozik 60 Dolgozik Nem dolgozik Nyugdíjas 56 Egy főre eső jövedelem 57 Lakás típus 58 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 >10 53 A gyáli családok adatai: A táblázat a háztartások adatait tartalmazza. Háztartás itt az egy lakásban élők összességét jelenti, akik a lakás helyiségeit közösen használják, és jövedelmükkel közösen gazdálkodnak. A sorok az azonos számú személyt magában foglaló háztartásokra vonatkoznak. 54 Gyermekek: kiskorú, vagy nappali tagozatos tanulmányokat folytató fiatal felnőtt; 55 Aktívkorú (nemenkénti megoszlásban) 56 Nyugdíjas: nyugellátásban részesül; 57 Egy főre eső jövedelem: = a sor szerinti háztartások átlagos háztartásonkénti egy főre eső jövedelme. 58 Lakás-típus 1 = családi ház 2 = társasházi főbérleti lakás 3 = idegen tulajdonú házban főbérleti lakás 4 = szolgálati lakás 5 = albérlet 59 Dolgozik: nem nyugdíjas és rendszeres munkanélküli segélyen kívüli jövedelemmel rendelkezik; 60 Nem dolgozik: jövedelem nélkül (munkanélküli segélyben részesül, vagy a nélküli);

SzKÖCs Ifjúkor 33. oldal Települési törvényének szabályozása: A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az első szakma megszerzéséig tart. Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata. Ehhez a társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként - köteles a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit biztosítani. (Amennyiben az a személy, aki állampolgárságát meg kívánja változtatni, a magyar állampolgárság megszűntetésének feltételeként elszámol a felkészülési időszak költségével.) Az ifjúkorban az állam által biztosított feltételek: - A családi funkciók feltételeinek biztosításával kapott lelki- és szellemi szabad akarat kialakulásának feltételei. - Anyagi feltételek az első szakma megszerzéséig: = tandíjmentesség, = tankönyvek, füzetek, egyéb technikai eszközök ingyenes ellátása, = színház, múzeum, könyvtár és kulturális egyéb rendezvények ingyenes látogatása, = ingyenes étkezés, = díjmentes utazás, = ruházkodási hozzájárulás, = szünidei ingyenes program. - Anyagi feltételek az első szakma megszerzésekor: = a szerzett ismeretet hasznosításának lehetősége (munkalehetőség), = önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak - figyelemmel a nagy család modellre). = amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei (részben hitelezéssel). Az első szakma megszerzését követően - nemtől függetlenül - köteles az ifjúkorú honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni. Amennyiben nem hivatásos katonai végzettséget szerez, az ismeretek és a gyakorlat megszerzése után tartalékosként vesz részt - szükség esetén - a honvédelemben. A Gondoskodó Magyarországon a felkészülési időszak társadalmi csoportja az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban.

SzKÖCs 34. oldal 1. 14 év alatti fiatalok 61 Korcsoport 62-6 6-14 Lány Fiú 63 Mindösszesen 64 Intézménybe Intézménybe Intézménybe beíratott 65 Összes Összes Összes beíratott beíratott 2. 14 18 éves 66 : Típus 67 Nem Gimn. 68 Mgazd. 69 Ipar 70 Keresked 71 Vendéglátás tatás 73 Szállítás 74 Egyéb 75 Munka- Szolgálnélküli Összesen 77 Középiskola Lány ------ Fiú ------ Szakmunkásképző Lány ------ ------ Fiú ------ ------ 15 18 éves Lány ------ nem tanul Fiú ------ 61 14 év alatti fiatalok: A táblázat a 14 év alatti (óvodás és általános iskoláskorú) gyermekek adatait tartalmazza. 62 Korcsoport: A sorok a korcsoportot jelentik. 63 Nemenként kell beírni, hogy hány gyerek tartozik összesen az adott korcsoportba, és közülük hányan járnak óvodába vagy iskolába. 64 A nemenkénti adatokat a mindösszesen rovatban kell összegezni. 65 Intézménybe beíratott: A korcsoportnak megfelelő intézménybe (bölcsőde, óvoda, általános iskola) beíratott gyermekek száma 66 14-18 éves: A táblázat az általános iskoláskort betöltött gyermekekre vonatkozik, nemenkénti sorpáronként. 67 Típus: Az első két sorpár a nappali tagozaton tanulók adatait tartalmazza. A továbbtanulás intézménytípusának megfelelően kell beírni az ott tanuló gyermekek számát. A harmadik sorpárba (15-18 éves nem tanul) azoknak a gyerekeknek a számát kell beírni, akik oktatási intézményben nem folytatják tanulmányaikat. 68 Gimn: gimnázium, művészeti, ipari szakközépiskola; 69 Mgazd.: 1-2 sorpárnál: mezőgazdasági szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: a mezőgazdaságban (családi gazdaságban) dolgozik; 70 Ipar: 1-2 sorpárnál: ipari szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: iparban (családi vállalkozásban) dolgozik; 71 Keresk: 1-2 sorpárnál: közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: kereskedelemben (családi vállalkozásban) dolgozik; 72 Vendéglátás: 1-2 sorpárnál: vendéglátó, idegenforgalmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: vendéglátásban (családi vállalkozásban) dolgozik; 73 Szolgáltatás: 1-2 sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatással kapcsolatos szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatásbansal (családi vállalkozásban) dolgozik; 74 Szállítás: 1-2 sorpárnál: szállítási, közlekedési szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: szállítási, közlekedési szakmában (családi gazdaságban) dolgozik; 75 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 76 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 77 Összesen: az előző oszlopok összesítése.

SzKÖCs Aktívkor 35. oldal Települési törvényének szabályozása: Az ember életének ebben a szakaszában fő feladataként részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez joga és kötelessége a Gondoskodó Magyarország minden állampolgárának. Az aktív korban végzett feladatok: - Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek. - Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg. - A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar). Tevékenysége elismeréseként az alapvető emberi jogainak gyakorlása mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is. A Gondoskodó Magyarországon az aktív korú állampolgárok tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportjuknak létszámarányosan megfelelő számú, az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

SzKÖCs 1. Tanulók 78 36. oldal Nem Mezőgazdaság 79 Ipar 80 Kereskedelem 81 Vendéglátás 82 Szolgáltatás 83 Szállítás 84 Jog., közgazd. 85 Egészségügy 86 Pedagógusképzés 87 Egyéb 88 Összesen 89 2. Nem tanulók felnőttek adatai 90 : Életkor Nem 19-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 45-55 éves 55. év fölötti Közal- Alkalmazott 92 Vállalkozó 93 Egyéb 94 Nem kal- mazott 91 Mgazd.97 Ipar 98 Keresk. 99 Idegenf. 100 Szolgált. 101 Szállítás 102 dolgozik 95 Munkanélküli 96 78 Tanulók: Ebben a táblázatban a nappali felsőfokú képzésben részt vevő fiatalok adatai szerepelnek nemenkénti sorpárban (az intézmény fokozat nincs megbontva). Az oszlopok fejrészében szereplő megnevezések a következőket jelentik (a kitöltés helyét annak az intézményen belüli karnak a jellege határozza meg, amelynek a fiatal hallgatója): 79 Mezőgazdaság: mezőgazdasági vagy élelmiszeripari képzést adó intézményben tanul; 80 Ipar: műszaki és építőipari képzést adó intézményben tanul; 81 Kereskedelem: kereskedelmi képzést adó intézményben tanul; 82 Vendéglátás: vendéglátóipari képzést adó intézményben tanul; 83 Szolgáltatás: közellátó vagy szociális szolgáltatási képzést adó intézményben tanul; 84 Szállítás: szállítási és közlekedési végzettséget adó intézményben tanul; 85 Jog, közgazd.: jogi, pénzügyi, közgazdasági képzést adó intézményben tanul; 86 Egészségügy: egészségügyi képzést adó intézményben tanul; 87 Pedagógus-képzés: pedagógus végzettséget adó intézményben tanul; 88 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 89 Összesen: az előző oszlopok összesítése 90 Nem tanulók felnőttek adatai: A táblázat az aktív felnőtt korú (19 fölötti, nem nyugdíjas) lakósok foglalkozási adatait tartalmazzák, nemenkénti sorpárban. 91 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 92 Alkalmazott: (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában): 93 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 94 Egyéb: az előzőektől eltérő típusú munkát végez; 95 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 96 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 97 Mgazd: mezőgazdasági, élelmiszeripari alkalmazott; 98 Ipar: könnyű-, nehéz- és energiaipari alkalmazott; 99 Keresked: kereskedelmi alkalmazott; 100 Idegenf.: Idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 101 Szolgáltat: közellátó- vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 102 Szállítás: szállítási, közlekedési alkalmazott;

SzKÖCs Időskor 37. oldal Települési törvényének szabályozása: A tapasztalatátadás időszaka, a Lemenő Nap kora. Az életnek ebben a szakaszában az ember fő feladata az, hogy átadja lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát a következő generációnak. E mellett szakmájának-, hivatásának jellegétől és egyéni adottságaitól függően tovább végzi felkészülését. Ebben a korszakban az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a végrehajtás korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülővédelemmel kapcsolatos jogai erősödnek meg. A tapasztalatátadás korának elismerése a Gondoskodó Magyarország részéről - az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása, - tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és - nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a. Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő. A Gondoskodó Magyarországon a tapasztalatátadási időszak (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban. A gyáli időskorúak adatai 103 : Nem Közalkalmazott 104 Mgazd. 110 Ipar 111 Keresk. 112 Alkalmazott 105 Idegenf. 113 Szolgált. 114 Szállítás 115 Vállalkozó 106 Egyéb 107 Csak nyugdíjból él 108 Összesen 109 103 A gyáli időskorúak adatai: A táblázat a bármilyen jogcímű nyugellátásban részesülő személyek adatait tartalmazza, nemenkénti sorpárban. 104 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 105 Alkalmazottak (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában) 106 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 107 Egyéb: az előző jogcímekbe nem sorolható forrásból származó, rendszeres jövedelme van; 108 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 109 Összesen: az előző oszlopok összesítése. 110 Mgazd.: mezőgazdasági alkalmazott; 111 Ipar: ipari alkalmazott; 112 Keresked.: kereskedelmi alkalmazott; 113 Idegenf.: idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 114 Szolgált.: közellátó vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 115 Szállítás: szállítási vagy közlekedési alkalmazott;

SzKÖCs k 38. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Család c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Foglalkozás Tanul 118 Alkalmazott 119 Vállalkozó 120 Munkanélküli 121 Nem dolgozik 122 Csak nyugdíjból él 123 Egyedül él 116 Családban él 117 116 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 117 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 118 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 119 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 120 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 121 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 122 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 123 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs ak 39. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Család c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Tanul 126 Foglalkozás Alkalmazott 127 Vállalkozó 128 Munkanélküli 129 Nem dolgozik 130 Csak nyugdíjból él 131 Egyedül él 124 Családban él 125 124 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 125 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 126 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 127 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 128 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 129 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 130 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 131 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Nemzetiség 40. oldal Települési törvényének szabályozása: 1. Nemzet, nemzetiség, etnikum A származás szerinti minősítés is egyik oldalról kiválasztottságot, a másik oldalról kirekesztettséget eredményez, következésképpen a diktatúra eszköze. Jézus példáját és tanításait nem az emberi élettől elvonatkoztatott (elvakult) módon, valami általunk nem ismert (és nem ismerhető) titok értelem nélküli követéseként kell gyakorolni, hanem úgy, hogy az az isteni szabályokat tegye megismerhetővé és a mindennapok egyedül (ha úgy tetszik: logikusan) követhető iránytűjévé. Ez vonatkozik a kiválasztottságra is. Isten a teremtéssel mindenkit meghív a kiválasztottságra, és minden ember szabad akaratával dönt arról, hogy elfogadja- a meghívást, vagy nem, vagyis saját életével válik kiválasztottá vagy kirekesztetté. A nemzeti hovatartozásra vonatkoztatva ez a következőt jelenti: szülei révén születésével mindenki meghívást kap egy népcsoportba (ezt nevezik származásnak). Ez a népcsoport attól függően, hogy a lakóhely szerinti országban többségben vagy kisebbségben van - nemzet, - nemzetiség, illetve - etnikum. Azt, hogy egy ember elfogadja-e a meghívást a születése szerinti népcsoportba, vagy más népcsoporthoz tartozóvá (esetleg kozmopolitává) válik, szabad akaratával maga dönti el és a nyelvhez, a valláshoz, a kultúrához (az emberiség - szűkebb értelemben egy objektív társadalmi csoport - által létrehozott lelki-, szellemi és anyagi értékek összességéhez), a családszerkezethez, a szokásokhoz kötődésével, valamint a gazdasági életben megnyilvánuló magatartásával, továbbá a múlt elfogadásával (vagyis a tudatával gyakorolt nemzeti sajátosságokkal) bizonyítja, illetve hisz a népcsoportnak a Világmindenség fejlődésében betöltött küldetésében. Az egyes meghívó népcsoportoknak (fajoknak) vannak genetikai és anatómiai jellemzőik, amelyeket minden ember, mint a meghívottság jelét, magán viseli, de nem ezek határozzák meg, hogy egy ember melyik nemzethez tartozik. A horvát Aleksander Petrovits és a szlovák Maria Hruz gyermeke például felvette a Petőfi Sándor nevet és - egész életével bizonyítva - szabad akaratából a születési helye szerinti népcsoporthoz tartozónak, magyarnak vallotta magát, magáévá téve a magyar tudatot és hitt a magyarság küldetésében. 2. Az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai (Szent Korona tagok) és a vendégek (idegenek) viszonya Magyarországon a többségi (államalapító) magyar

SzKÖCs 41. oldal nemzet mellett több nemzetiség (német, szerb, horvát, bolgár, szlovén, szlovák, román, bosnyák, örmény, zsidó, ukrán, orosz, lengyel, kínai) és jellemzően egy etnikum (a cigányság) él. A nem államalapító nemzetiségek közül a történelmileg a Kárpátmedencében őshonos nemzetiségek amelyek vállalják, hogy Magyarországon kisebbségi nemzetiségként élnek, és ezzel elfogadják a szent Korona Értékrendet - az államalkotók, a többiek a vendégek. A Szent Korona egy-egy földrajzi területeire annak ökológiai adottságai szerint települtek a különböző nemzetiségű és kultúrájú embercsoportok, így alkotva természetes ökonómiai-ökológiai egységet. Magyarok nemzetiségként élnek a trianoni utódállamokban, szülőhelyi kötődéssel - mintegy igazolva a nemzeti hovatartozás objektív jellegét - és a Föld szinte valamennyi országában, politikai üldöztetés vagy gazdasági kényszer miatt. A szerves egységként működő társadalom a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test harmóniájához nélkülözhetetlen. Ezért alapelv a meghívás szerinti népcsoportba tartozás, azzal, hogy el kell fogadni a szabad akarat szerinti nemzetválasztást is. A szabad akarat hangsúlyozása rendkívül fontos, mert az erőszakos asszimiláció - ami a diktatúrák jellemzője - a szabad akarattal ütközve jó esetben emigrációt, rosszabb esetben kozmopolitává (világpolgárrá, azaz hontalanná) válást eredményez. A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy egy országban élő, a befogadó ország állampolgárságával rendelkező nemzetiségek és etnikai kisebbségek (Magyarországon a Szent Korona tagjainak) joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig az autonómia, vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. A vendégek kötelezettsége a befogadó ország életében a többségi nemzet által meghatározott formában részt venni, a többségi nemzet (és a többi nemzetiség, valamint etnikai kisebbség) törvényes érdekeit tiszteletben tartani. Az anyaországnak (etnikum esetén a képviselő világszervezetnek) joga és kötelessége folyamatosan ellenőrizni, hogy a befogadó ország annak domináns értékrendje elfogadása esetén - biztosítjae a személyi egyenlőséget és a közösségi (nemzetiségi, etnikai) autonómiát azoknak a részére, akiknek az adott ország anyaországuk (illetve a szervezet képviselőjük). Nem teljesítés esetén diplomáciai úton jogosult az érdekérvényesítés biztosításával kapcsolatban eljárni. Ugyanakkor az anyaországnak kötelessége biztosítani (és a befogadó országnak kötelessége hozzáférhetővé tenni) azokat a feltételeket, amelyek a nemzetiség vagy etnikai kisebbség önazonosságának megőrzéséhez és a nemzeti sajátosságok fejlődéséhez szükségesek. A befogadó országnak joga a nemzetiség vagy etnikai kisebbség tagjaira ugyanazokat a kötelezettségeket kiróni, ami a többségi nemzet, illetve egyéb

SzKÖCs 42. oldal Bolgárok ok nemzetiségek és kisebbségi etnikumok tagjait terhelik. A befogadó ország kötelezettsége a személyi egyenlőséget és a közösségi autonómiát, valamint azokat a feltételeket biztosítani, amelyek a kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. 3. Az ember és nemzeti hovatartozása Éppúgy, ahogy nincs kiválasztott nemzet, nincs bűnös nemzet sem, és igazságtalan volt és lesz minden olyan ítélet, ami nem ezt tükrözi, legyen az magyar-, német-, szlovák- albán-, szerb-, cigány- vagy krími tatár-kitelepítés például. A magyarságnak meghatározó szerepe volt, van és lesz a Világmindenség fejlődésében. Magyarságunkat méltósággal, büszkeséggel, és más népek elfogadásával kell viselnünk. A történelem keményen tudomásunkra hozta, hogy nemzetállam nem létezik abban a formában, amely a fajilag nem a többségi nemzethez tartozók erőszakos asszimilációjával, vagy elüldözésével, kiirtásával akar nemzeti egységet létrehozni. 4. A nemzetiségek részvétele a Gondoskodó Magyarország irányításában A Gondoskodó Magyarországon az államalapító és államalkotó nemzetiségek önkormányzata által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 134 Foglalkozás Alkalmazott 135 Vállalkozó 136 Munkanélküli 137 Nem dolgozik 138 Csak nyugdíjból él 139 Egyedül él 132 Családban él 133 132 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 133 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 134 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 135 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 136 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 137 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 138 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 139 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Cigányok/romák 43. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 142 Foglalkozás Alkalmazott 143 Vállalkozó 144 Munkanélküli 145 Nem dolgozik 146 Csak nyugdíjból él 147 Egyedül él 140 Családban él 141 Görögök Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 150 Foglalkozás Alkalmazott 151 Vállalkozó 152 Munkanélküli 153 Nem dolgozik 154 Csak nyugdíjból él 155 Egyedül él 148 Családban él 149 140 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 141 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 142 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 143 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 144 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 145 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 146 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 147 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 148 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 149 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 150 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 151 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 152 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 153 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 154 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 155 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Horvátok 44. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 158 Foglalkozás Alkalmazott 159 Vállalkozó 160 Munkanélküli 161 Nem dolgozik 162 Csak nyugdíjból él 163 Egyedül él 156 Családban él 157 Lengyelek Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 166 Foglalkozás Alkalmazott 167 Vállalkozó 168 Munkanélküli 169 Nem dolgozik 170 Csak nyugdíjból él 171 Egyedül él 164 Családban él 165 156 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 157 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 158 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 159 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 160 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 161 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 162 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 163 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 164 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 165 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 166 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 167 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 168 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 169 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 170 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 171 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Németek 45. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 174 Foglalkozás Alkalmazott 175 Vállalkozó 176 Munkanélküli 177 Nem dolgozik 178 Csak nyugdíjból él 179 Egyedül él 172 Családban él 173 Örmények Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 182 Foglalkozás Alkalmazott 183 Vállalkozó 184 Munkanélküli 185 Nem dolgozik 186 Csak nyugdíjból él 187 Egyedül él 180 Családban él 181 172 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 173 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 174 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 175 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 176 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 177 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 178 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 179 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 180 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 181 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 182 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 183 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 184 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 185 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 186 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 187 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Románok 46. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 190 Foglalkozás Alkalmazott 191 Vállalkozó 192 Munkanélküli 193 Nem dolgozik 194 Csak nyugdíjból él 195 Egyedül él 188 Családban él 189 Ruszinok Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 198 Foglalkozás Alkalmazott 199 Vállalkozó 200 Munkanélküli 201 Nem dolgozik 202 Csak nyugdíjból él 203 Egyedül él 196 Családban él 197 188 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 189 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 190 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 191 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 192 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 193 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 194 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 195 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 196 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 197 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 198 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 199 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 200 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 201 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 202 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 203 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Szerbek 47. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 206 Foglalkozás Alkalmazott 207 Vállalkozó 208 Munkanélküli 209 Nem dolgozik 210 Csak nyugdíjból él 211 Egyedül él 204 Családban él 205 Szlovákok Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 214 Foglalkozás Alkalmazott 215 Vállalkozó 216 Munkanélküli 217 Nem dolgozik 218 Csak nyugdíjból él 219 Egyedül él 212 Családban él 213 204 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 205 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 206 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 207 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 208 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 209 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 210 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 211 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 212 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 213 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 214 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 215 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 216 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 217 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 218 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 219 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Szlovének 48. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 222 Foglalkozás Alkalmazott 223 Vállalkozó 224 Munkanélküli 225 Nem dolgozik 226 Csak nyugdíjból él 227 Egyedül él 220 Családban él 221 Ukránok Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Nemzetiség c. részben leírtakat.) Korcsoport Ifjúkor Aktívkor Időskor Nem Tanul 230 Foglalkozás Alkalmazott 231 Vállalkozó 232 Munkanélküli 233 Nem dolgozik 234 Csak nyugdíjból él 235 Egyedül él 228 Családban él 229 220 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 221 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 222 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 223 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 224 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 225 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 226 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 227 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 228 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 229 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 230 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 231 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 232 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 233 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 234 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 235 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

SzKÖCs Vallás 49. oldal Települési törvényének szabályozása: A vallásos világ, Isten hitében, egységet alkot. Minden vallás (így a magyar nemzet domináns vallása, a keresztény vallás is) önmagában egy és oszthatatlan, azzal együtt, hogy a - keresztény vallás vonatkozásában - a Tridenti és a Vatikáni zsinatokat több évszázaddal korábban kellett volna megtartani. Meggyőződéssel valljuk, hogy vallási szempontból a II. János Pál Őszentsége által megfogalmazott és gyakorolt, tág értelemben vett ökumenizmus a helyes (és politikus) magatartás. Célunk annak elősegítése, hogy az összes vallás egymás tiszteletben tartásával, a közös hit alapján békében éljen egymással. Célunk, az, hogy a keresztény vallásszakadás ezer éves évfordulójáig (2054-ig) következzék be az egyházegyesülés. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy az Ősi Magyar Kereszténység és a megtisztult Egyetemes Kereszténység egyesüljön a keresztény vallásszakadás millenniumáig. Ebből adódóan a vallások megosztását célzó minden törekvés (szektásodás, a - ténylegesen anyagi vagy politikai okból történő - színlelt egyházalapítás) a vallástól és az alapvető emberi érdekektől idegen, így tilos a Gondoskodó Magyarországon. A vallásos élet azt jelenti, hogy a mindennapok nélkülözhetetlen részévé válnak a Lélek gyümölcsei (Szent Pál galatáknak írt levele 5, 19). Azt, hogy mennyire színlelt a háttérhatalom diktatúrájának (és így az EU-nak) a vallásossága, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a globalizáció egyik leghatékonyabb eszköze a vallások közötti különbségekből ellentétek szítása, az egyes vallások (pl. kereszténység) megosztását elérni törekvő igyekezet. Ezzel az eszközzel el akarja leplezni azt az alapigazságot, hogy minden embernek, legyen az római- vagy görögkeleti katolikus, evangélikus, református, unitárius, anglikán, baptista, zsidó, mohamedán, buddhista vagy sintóista, és sorolhatnánk tovább, ugyanaz az ellensége: a gyakorolt ateizmus, vagyis a háttérhatalom diktatúrájának vallása. A Gondoskodó Magyarország a magyarság domináns vallásának tekinti a kereszténységet, ugyanakkor minden állampolgára számára alapvető emberi jogként megadja saját vallása gyakorlásának szabad megválasztási és gyakorlási jogát, valamint biztosítja a vallásgyakorlás feltételeit. A Gondoskodó Magyarországon a vallási felekezetek létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőiken keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) híveik érdekeit és vesznek részt az irányításban.

SzKÖCs 50. oldal Felekezet, templom, imaház 236 Hívők száma 237 Szakképzett lelkész 238 Szakképzetlen segéderő 239 Egyéb foglalkoztatottak 240 236 Felekezet, templom, imaház: Felekezet megnevezése, templom, imaház neve, címe 237 Hívők száma: Az egyházi intézmény közösségéhez tartozó hívek száma 238 Szakképzett lelkész: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, szakképzett lelkészek száma 239 Szakképzetlen segéderő: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, hitélettel kapcsolatos munkát végző személyek száma 240 Egyéb foglalkoztatottak: Az egyházi intézmény fenntartására foglalkoztatott, nem hitéleti munkát végző személyek száma

SzKÖCs II. Gazdaság 51. oldal Települési törvényének szabályozása: A gazdaság célja a lakosság anyagi életfeltételeinek biztosítása a nemzeti vagyon anyagi részének növelésével. A Gondoskodó Magyarországnak az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa. Ebből adódóan: Egyrészt csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre. Másrészt a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a háttérhatalom diktatúrája és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel. A Gondoskodó Magyarország megfogalmazása szerinti a szerves egységként működő társadalom az emberekről gondoskodó államokon keresztül valósul meg, a kötelezettségek és a jogok egységével, valamint, a lelki-, szellemi- és testi esélyegyenlőség megvalósításával. Ennek megfelelően - a háttérhatalom diktatúrája által liberalizmusnak csúfolt filozófia terminológiája szerinti megfogalmazáshoz képest - más értelmet kap a szabadság fogalma. A háttérhatalom diktatúrája a szabadságot (a gyakorlat bizonysága szerint) a kirekesztettek - látszatszabadságába burkolt - teljes elnyomásával a kiválasztottaknak biztosított korlátlan szabadságként (szabadosságként) értelmezi. Ezzel szemben a Gondoskodó Magyarország szabadság-értelmezése azt jelenti, hogy minden ember küldetése (hivatása) szerinti feladatát úgy végzi, hogy szabad akaratával a Világmindenség fejlődését szolgálja, vagyis szabadsága az isteni szabályok betartásán keresztül érvényesül. (Ennek egyszerű megfogalmazása így szól: Amit magadnak nem akarsz, azt ne tedd másnak sem! és Mindent megtehetsz, ami más személy vagy társadalmi csoport jogos érdekeit nem sérti. ) A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően kell meghatároznia annak, hogy az emberek lelki-, szellemiés anyagi életföltételei mit és milyen mértékben igényelnek. Az életföltételek biztosításának körét és minőségét egy-

SzKÖCs 52. oldal egy ország vonatkozásában az adott ország lehetőségei határozzák meg. Amennyiben az alapvető emberi jogok minimális szintjének megfelelő életföltételeket nem tudja egy ország kormánya biztosítani minden állampolgára számára, akkor annak az országnak alkalmatlan a kormánya a vezetésre. Ugyanakkor, a kormánynak rendelkeznie kell azokkal a feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az életföltételeket az állampolgárok számára. Tehát a kötelezettségek és a jogok egységének az állam vonatkozásában is meg kell lennie. Ennek következménye az, hogy ha az állampolgárok alapvető emberi jogait biztosítja az állam, akkor van erkölcsi alapja arra, hogy meghatározza az egyes emberek kőtelezettségeit és megkövetelje annak teljesítését, ami a jogkövető magatartásban nyilvánul meg. Ehhez viszont a megkövetelt magtartási szabályoknak összhangban kell lenniük nemcsak a gazdasági, hanem a teljes (lelki-, szellemi- és anyagi) keresztény (örök emberi) értékrenddel. Fel kell mérni tehát a belföldi és külföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemi- vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a hazai lehetőségeket. A kapott adatokat a realitás kontrollja alá kell bocsátani, azért, hogy azok alapján olyan termelési, szolgáltatási kontingenseket lehessen megállapítani, amelyek szolgálják, és nemcsak kiszolgálják a nemzet szükségleteit. Gondolja át a következőket: jelenleg Magyarországon a lakosság 2/3-a a létminimumon, vagy az alatt él, aminek következtében olyan étkezési szokásokat volt kénytelen felvenni, aminek köze nincs az egészséges életmódhoz. Ha most egy felmérést készítünk a fogyasztói szokásokról, akkor azt kapjuk, hogy havi 5 millió csirke szárnyra és far-hátra van szükség, de csak 1 millió combra és mellre. Nyilván ez nem tényleges, hanem kényszerű igény, tehát - ha mód van rá - korrigálni kell. Ugyanígy az emberidegen termékés szolgáltatási igényt vissza kell változtatni a természetes igényekre. A korrigált igény szerinti kereslet és a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás összevetése alapján kell megállapítani a termékelhelyezés hármas csoportját: a saját termelésből kielégíthető igényeket, az exportálandó termékeket, végül az importtal kielégíthető igényeket. A Gondoskodó Magyarország alapelve az energia felhasználásával kapcsolatban: a lakossági hő- és villamos energia ellátást személyekre megállapított kontingensig állampolgári jogon, tehát térítésmentesen kell biztosítani. A nem lakossági, illetve a kontingensen felüli lakossági felhasználású elektromos- és hőenergia ára tartalmazza az energiahálózat üzemeltetési költségét is. A kőolajszármazékból nyert energiára két árat kell megállapítani: az alapvető életföltételek biztosítására az egyiket, az egyéb tevékenységekre a másikat. Az alapvető életföltételeket biztosító tevékenységek (egészségügy, élelmiszerek termelése és feldolgozása, közbiztonság, élet-

SzKÖCs 53. oldal és vagyonvédelem, nemzeti értékek védelme, szállítás) részére megállapított ár nem tartalmaz infrastruktúra fenntartási költséget, míg az ezen kívüli eső tevékenységek felhasználására kialakított ár tartalmaz. Ezt az alapelvet csak a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után lehet megvalósítani, az energiaszektor állami tulajdonba vonását követően. Állami feladat a szükséges erőművek beruházási költségének biztosítása. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert az rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványianyag átalakítás), a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutását követő egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervét és négy éven belül elvégzi az átalakítást, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe (elsősorban alternatív energiaforrásokat). Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, lehetőleg helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával (a Települési Önellátó Rendszer részeként). A Gondoskodó Magyarország kiemelten támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik. A Gondoskodó Magyarországon a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

SzKÖCs 54. oldal Környezetvédelem 241 Csatornázottság 242 (km) ---------------------- ----------------------- ---------- -------------- ---------- Szennyvízemésztő 243 (ház db) ---------------------- ----------------------- ---------- -------------- ---------- Háztartási hulladékgyűjtés 244 (ház db) Rendszeres 245 Eseti 246 Nincs 247 Hulladék elhelyezés 248 (x) Tároló 249 Megsemmisítő 250 Nincs 251 Közterület gondozás 252 (x) Mindenütt 253 Csak belterületen 254 Sehol 255 Tisztítószer használat 256 (család) Környezetbarát 257 Környezetkárosító 258 Vegyes 259 241 A táblázat a település környezetvédelmi adottságait és eszközeit tükrözi. 242 Csatornázottság: a település csatornahálózatának hosszát kell megadni km-ben. 243 Szennyvíz emésztő: azoknak a házaknak a számát kell megadni, amelyek rendelkeznek szennyvízemésztővel. 244 Háztartási hulladékgyűjtés: A megfelelő szöveg mellé azoknak a házaknak a számát kell írni, amelyekre a szöveg vonatkozik. 245 Háztartási hulladékgyűjtés rendszeres: minden hét azonos napján (napjain) történő háztartási hulladékgyűjtés; 246 Háztartási hulladékgyűjtés eseti: havonta legalább egyszer, hirdetéssel jelzett hulladékgyűjtés; 247 Háztartási hulladékgyűjtés nincs: a hulladékgyűjtés nincs, vagy rendszertelenül van megoldva. 248 Hulladék elhelyezés: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 249 Hulladék elhelyezés tárolóban: a település rendelkezik hulladéktárolóval 250 Hulladék elhelyezés megsemmisítéssel: a település rendelkezik hulladékmegsemmisítővel; 251 Hulladék elhelyezés nincs: a településen nincs sem hulladéktároló telep, sem hulladékmegsemmisítő. 252 Közterület gondozás: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 253 Közterület gondozás rendszeres: A közterület gondozását (söprés, mosás, hó-eltakarítás, csúszásgátlás, folyamatos javítás, parkosítás) a település minden közterületén rendszeresen végzik. 254 Közterület gondozás eseti: A közterület gondozást a belterületen rendszeresen végzik, a külterületeken esetenként, vagy nem. 255 Közterület gondozás nincs: A közterület gondozását rendszeresen és tervezetten nem végzik. 256 Tisztítószer használat: A megfelelő szöveg mellé a tisztítószerek használati arányát kell beírni a teljes tisztítószerhasználat %-ában. 257 Tisztítószer használat környezetbarát: kizárólag természetes anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 258 Tisztítószer használat környezetkárosító: kizárólag mérgező és természetkárosító anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 259 Tisztítószer használat vegyes: környezetkímélő és környezetkárosító tisztítószereket egyaránt használ (nem figyeli).

SzKÖCs Mezőgazdaság és élelmiszeripar 55. oldal Települési törvényének szabályozása: Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara az, amely mindenek előtt biztosítja minden magyar állampolgár számára az alapvető jogok jelentős részét, ezért kiemelt fontosságú a Gondoskodó Magyarország gazdasági életében. Ezen túl a magyar mezőgazdaság saját lakosságunk élelmiszerellátásán felül még legalább 20 millió ember élelmiszerszükségletét biztosítja. A Gondoskodó Magyarország mezőgazdaságában csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit (a terményeket és termékeket) lehet forgalmazni, amelyek az emberre és a természetes környezetére nem fejtenek ki károsító hatást. A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy a mezőgazdasággal összefüggő birtoklási- (föld vonatkozásában) és tulajdonjogok azokat a magyar állampolgárokat illessék meg (mindenekelőtt családi gazdaságok formájában), akik tevőlegesen részt vesznek a termékek előállításában. Ennek megfelelően egy birtokosnak termőáganként különböző mértékű, limitált termőterülete lehet. A Gondoskodó Magyarország mezőgazdaságának és élelmiszeriparának alapjellemzője a koordináció mellett megvalósuló önállóság. Ez azt jelenti, hogy az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden termelőnek terményenként és termékenként azt a kontingenst, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. Amennyiben a termelő elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott (tényleges értéket kifejező) anyagi elismerésen kívül az állam biztosít - beruházási támogatást, - vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást, - hozzájárulást a természetes termeléshez szükséges talajerőutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védőszerek, technológiák alkalmazásához. Az élelmiszeripar alapvetően az alapanyag-ellátó területekhez kell, hogy kötődjék. A termelőeszközök főszabályként település-önkormányzati, kivételesen magántulajdonban vannak. Az élelmiszeriparral kapcsolatban is a koordinált életföltétel-kielégítésben történő részvétel a Gondoskodó Magyarország érdeke, ezért az állam által felajánlott kontingens után, az anyagi elismerésen kívül az állam biztosít - beruházási- és - technológia-beszerzési támogatást.

SzKÖCs Mezőgazdaság 56. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Mezőgazdaság és élelmiszeripar c. részben leírtakat.) 1. Tulajdon-adatok 260 Tulajdon (birtokjog) típus Hektár 261 Tulajdonos és családtag 262 Családi birtok Szervezet Nagybirtok Állami földalap ---------- Alkalmazott 263 Magyar használat Külföldi használat <20 21-50 >50 <20 21-50 >50 ha 264 ha 265 ha 266 ha 267 ha 268 ha 269 A további táblázatok kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. 260 Tulajdon-adatok: A táblázat a mezőgazdasági hasznosítású földtulajdon-használók elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes tulajdontípusok adatait tartalmazzák. 261 Hektár: a tulajdontípushoz tartozó összes terület hektárban; 262 Tulajdonos és családtag: a mezőgazdasági földtulajdon tulajdonosainak és azok családtagjainak a száma; 263 Alkalmazott: a mezőgazdasági földtulajdon-típuson dolgozó összes alkalmazott száma; 264 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 265 21 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 266 >50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe; 267 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 268 21 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 269 >50 ha = a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe;

SzKÖCs 57. oldal 2. Földterület felhasználása és növénytermesztés 270 : Terület típusa 271 Növénytípus Magángazdaság Szervezeti kisbirtok Nagybirtok Állami földalap Ter. Átl. term. Ter. Átl. term. Ter. Átl. term. Ter. Átl. term. (ha) 272 t/ha 273 (ha) 274 t/ha 275 (ha) 276 t/ha 277 (ha) 278 t/ha 279 Belterület ------------- X 280 ----- X 281 ----- X 282 ----- X 283 ----- Szántó ------------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- Zöldség és gyümölcs ------------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- 270 Földterület használata és növény-termesztés: A táblázat a földtulajdon-használat elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes növénytípusok, illetve egyéb területek adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. 271 Terület típusa: A sorok a növényfajtákra vonatkoznak, belterületi (jele: b) és külterületi (jele: k) megoszlásban 272 Magángazdaság terület: A növényfajta családi birtokú termesztésének összes területe hektárban. 273 Átlagos termés magángazdaságon: A családi birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 274 Szervezet tulajdonában lévő terület: A növényfajta szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 275 Átlagos termés a szervezet tulajdonában lévő területen: A szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 276 Nagybirtok területe: A növényfajta nagybirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 277 Nagybirtok átlagos termés: A nagybirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 278 Földalap terület: A növényfajta állami földalaphoz tartozó területen történő termesztésének összes területe hektárban. 279 Átlagos termés a nemzeti földalapon: A szövetkezeti birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 280 Belterületi magánterület: A magántulajdonú, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 281 Szervezet tulajdonában lévő kisbirtok terület: Szervezet tulajdonában lévő, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 282 Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő nagybirtok terület: Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő, 50 hektárnál nagyobb mezőgazdasági terület hektárban. 283 Állami földalap terület: Az önkormányzati és állami tulajdonú mezőgazdasági terület hektárban.

SzKÖCs 58. oldal Terület típusa 271 Növénytípus Magángazdaság Szervezeti kisbirtok Nagybirtok Állami földalap Átl. term. Ter. Átl. term. Ter. Átl. term. Ter. t/ha 273 (ha) 274 t/ha 275 (ha) 276 t/ha 277 (ha) 278 Ter. (ha) 272 Átl. term. t/ha 279 Szőlő Rét, legelő Erdő Bánya ------------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- Élelmiszeripari ----- ----- ----- ----- Könnyúipari ----- ----- ----- ----- Nehézipari ----- ----- ----- ----- Energiaipari ----- ----- ----- ----- Víz (folyó, tó) ----- ----- ----- ----- Összesen: ----- ----- ----- -----

SzKÖCs 3. Állattenyésztés 284 59. oldal Állatfajta Magángazdaság 285 Szervezeti kisbirtok 286 Nagybirtok 287 Szarvasmarha 288 Juh 289 Kecske 290 Liba 291 X 292 húshasznú (db) tejhasznú (db) napi tejhozam (hl) darab napi tejhozam (hl) éves gyapjúmennyiség (q) darab napi tejhozam (hl) darab napi tojáshozam (1000 db) Évi tollmennyiség (q) darab napi tojáshozam (1000 db) A fentieken kívüli állatok esetében egy állatfajta adata egy sorban szerepel. 284 A táblázat a haszonállat tartást mutatja a településen. A sorokban lévő hasábok az egyes haszonállatfajták és azok másodlagos termékei adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. Haszonállat: Az élelmezésre tartott állatokat jelenti ebben a felmérésben. 285 Magángazdaság: A magángazdaságokban nevelt állatok adatai; 286 Szervezeti kisbirtok: A szervezetek tulajdonában lévő gazdaságokban nevelt állatok adatai; 287 Nagybirtok: A nagybirtokokon nevelt állatok adatai. 288 A szavasmarhákra vonatkozó adatok négy sorban szerepelnek: az első sor a húshasznú állomány (bika és tehén együtt) darabszámát, a második sor a tejhasznú állomány darabszámát, a harmadik sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 289 A juhokra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tejhozamot hektoliterben, a harmadik sor az éves gyapjúmennyiséget mázsában tartalmazza. 290 A kecskékre vonatkozó adatok két sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 291 A libákra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban, a harmadik sor az évi tollmennyiséget mázsában tartalmazza. 292 Az egyéb baromfira vonatkozó adatok két sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban tartalmazza.

SzKÖCs Élelmiszeripar 60. oldal Települési törvényének szabályozása: (Azonos az Ipar c. részben leírtakkal.) Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 293 Iparág 294 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 296 Privatizált előtti fő 304 tizált 1990 előtti fő 301 száma 297 Priva- 300 302 303 305 Üzemek száma 295 fő 298 Privatizált 299 1990 előtti 306 293 Élelmi-szeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az élelmiszeripar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 294 Iparág: Élelmiszeripari alágazat (konzervipar, növényolajipar, húsipar, cukoripar stb. és gyógyszeripar) 295 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 296 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 297 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 298 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 299 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 300 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 301 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 302 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 303 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 304 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 305 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 306 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Ipar 61. oldal Települési törvényének szabályozása: Az ipar alapvető feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok életföltételeinek eszköz részét. - A Gondoskodó Magyarországon = az ipari termék gyártásának technológiája és a gyártásakor felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok nem károsíthatják sem az emberek egészségét, sem a természetet; = olyan ipari termék forgalomba hozása, vagy olyan csomagolási technológia és csomagolóanyag használata tilos, amelyek használatával az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyeztetni, vagy a természetet károsítani lehet. - Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló termékek előállítása Mindazon termékek előállítása, amelyek az állampolgárok alapvető jogainak biztosítását szolgálják állami koordináció alapján, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel azonos módon történik, vagyis az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden iparosnak, vállalkozónak termékenként azt a kontingenst, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. Amennyiben a megkeresett elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül az állam biztosít = beruházási támogatást, = alap- és félkészanyag koordinációt. - A kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló termékek előállítása A személyes használatú termékek és a családi használatú beruházások fedezete az egyéni elismerés mértéke (jövedelem). = Állami tulajdonban vannak az alábbi tevékenységeget végző szervezetek: energiaátalakítás, bányászat, közlekedési eszközök gyártása, közút- és vasútépítés, gépgyártás, építőanyag-gyártás, vegyipar, gyógyszeripar, könnyűipar. = Az előző felsoroláson kívül eső termelőtevékenység magántulajdonon alapuló szervezetekben történik. Az állam a termékeket igénylő állampolgárok számára információt szolgáltat azoknak a termelő szervezeteknek az adatairól, amelyek előállítói, gyártói az igényelt terméknek és hitelt nyújt a termék beszerzésére. A Gondoskodó Magyarország a termelő magánvállalkozások számára - beruházási hitelt vagy támogatást ad és - anyag-, illetve félkészáru koordinálást végez.

SzKÖCs Könnyűipar 62. oldal Települési törvényének szabályozása: Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 307 (Azonos az Ipar c. részben leírtakkal.) Iparág 308 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 310 Privatizált előtti fő 318 tizált 1990 előtti fő 315 száma 311 Priva- 314 316 317 319 Üzemek száma 309 fő 312 Privatizált 313 1990 előtti 320 307 Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a könnyűipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 308 Iparág: Könnyűipari alágazatok (textilipar, bútoripar, faipar, építőipar, építőanyag-ipar stb.) 309 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 310 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 311 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 312 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 313 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 314 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 315 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 316 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 317 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 318 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 319 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 320 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Nehézipar 63. oldal Települési törvényének szabályozása: Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 321 (Azonos az Ipar c. részben leírtakkal.) Iparág 322 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 324 Privatizált előtti fő 332 tizált 1990 előtti fő 329 száma 325 Priva- 328 330 331 333 Üzemek száma 323 fő 326 Privatizált 327 1990 előtti 334 321 Nehéz-ipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a nehézipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 322 Iparág: Nehézipari alágazatok (gépipar, járműipar stb.) 323 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 324 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 325 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 326 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 327 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 328 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 329 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 330 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 331 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 332 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 333 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 334 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Energiaipar 64. oldal Települési törvényének szabályozása: Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 335 (Azonos az Ipar c. részben leírtakkal.) Iparág 336 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 338 Privatizált előtti fő 346 tizált 1990 előtti fő 343 száma 339 Priva- 342 344 345 347 Üzemek száma 337 fő 340 Privatizált 341 1990 előtti 348 335 Energia-ipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az energiaipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 336 Iparág: Energiaipari alágazatok (villamos-ipar, gázipar, olajipar stb.) 337 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 338 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 339 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 340 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 341 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 342 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 343 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 344 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 345 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 346 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 347 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 348 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Szolgáltatás 65. oldal Települési törvényének szabályozása: 1. Általános tulajdoni viszonyok - az energiatermelő-, távközlési- és közlekedési szolgáltatást végző, valamint az alapvető életfeltételeket biztosító ipari szervezetek állami, vagy területi önkormányzati tulajdonba kerülnek, - a termőföld, az állatállomány, a mezőgazdasághoz-, valamint a szolgáltatáshoz és a kisárutermeléshez használt termelőeszközök olyan családi magángazdaságok birtokába (föld), illetve tulajdonába kerülnek, amelynek minden tagja magyar állampolgár. 2. A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos általános követelmények: - a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott technológia és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a dolgozók egészségét, sem a természetet; - a tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztetheti, és a természetet nem károsíthatja. A kommunális és szociális szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik. Az alapvető emberi jogokat biztosító szolgáltatások kvótáit és a kvótán felüli szolgáltatások díját az állami költségvetés állapítja meg. Az alapvető életfeltételek kvóta alapján végzett szolgáltatásokat a megállapított díjtétel mellett az állami költségvetés fedezi. 3. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (kommunális és szociális szolgáltatás) 3.1 Energia A Gondoskodó Magyarország alapelve az energia felhasználásával kapcsolatban: a lakossági hő- és villamos energia ellátást személyekre megállapított kontingensig állampolgári jogon, tehát térítésmentesen kell biztosítani. A nem lakossági, illetve a kontingensen felüli lakossági felhasználású elektromos- és hőenergia ára tartalmazza az energiahálózat üzemeltetési költségét is. A kőolajszármazékból nyert energiára két árat kell megállapítani: az alapvető életföltételek biztosítására az egyiket, az egyéb tevékenységekre a másikat. Az alapvető életföltételeket biztosító tevékenységek (egészségügy, élelmiszerek termelése, közbiztonság, élet- és vagyonvédelem, nemzeti értékek védelme) részére megállapított ár nem tartalmaz infrastruktúra fenntartási költséget, míg az ezen kívüli eső tevékenységek felhasználására kialakított ár tartalmaz. Ezt az alapelvet a Gondoskodó Magyarország a hatalomra jutása után lehet megvalósítani, az

SzKÖCs 66. oldal energiaszektor állami tulajdonba vonását követően. Állami feladat a szükséges erőművek beruházási költségének biztosítása. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert a rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványi anyag átalakítás), a Gondoskodó Magyarország megalakulását követő egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervét, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe elsősorban (alternatív energiaforrások). Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, lehetőleg helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával (a Települési Önellátó Rendszer részeként). A Gondoskodó Magyarország hatalomba kerülését megelőzően legalább a központnak helyet adó településen meg fogja valósítani az új elektromos- és hőenergia ellátó helyi erőmű üzembe állítását. Ezt követően amennyiben a GONDOSKODÓ MAGYARORSZÁG Gazdasági Integráció nyeresége és a helyi önkormányzatok támogatása lehetővé teszi további erőműveket telepít azokba a településekbe, amelyek Települési Önellátó Rendszert üzemeltetnek. A telepítés sorrendjét a település GONDOSKODÓ MAGYARORSZÁG Gazdasági Integráción keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része határozza meg. A Gondoskodó Magyarország támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik. 3.2 Közlekedés, távközlés A Gondoskodó Magyarország alapelve a közlekedéssel kapcsolatban az, hogy a. vízi- közútiés vasúti közlekedési útvonalak létesítése, valamint a. tömegközlekedés és az áruszállítás járműveinek beszerzése, (a közúti árufuvarozás járműveinek kivételével) állami költségvetésben tervezett feladat. A vasúti- és légi közlekedés üzemeltetését, valamint a közutak felügyeletét a közlekedési kormányzathoz tartozó állami vállalatok végzik. A vízi közlekedés és a közúti tömegközlekedés üzemeltetése a települési önkormányzatok feladata. A közlekedésre használt energiahordozók (hajtó- és kenőanyagok) árai tartalmazzák az ország közútés vasúthálózatának karbantartási és felújítási költségeit. A távközléssel kapcsolatban az általános alapelv két elemét külön-külön is kell értelmezni. Az első elem szerint csak olyan eszközöket lehet alkalmazni, amelyek sugárzással, vagy egyéb módon nem károsítják a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyesek sem az ember testére, sem az élőés élettelen környezetre. A másik elem a hagyományos távközlési rendszerek (rádió, tv) mellett vonatkozik az Internetre is, amelyet a Világ szellemi szemétdombja jelenlegi szintjéről a Világ szellemi kincsestára

SzKÖCs 67. oldal szintjére kell emelni. A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutásig elkezdi kialakítani azt a távközlési hálózatot, amely az általános alapelvnek megfelelően az embert szolgáló informatikai társadalom kialakításának az alapja lesz, és hatalomra jutását követően fog teljessé válni. 4. A nem általános gazdasági érdekű szolgáltatások (szolgáltató kisipar) A kommunális és szociális szolgáltatások kivételével a lakossági szolgáltatásokat a magántulajdonon alapuló kisipar végzi. A Gondoskodó Magyarország a szolgáltató kisiparosok számára - beruházási támogatást és hitelt biztosít, és - anyag-, illetve félkészáru koordinálást végez.

SzKÖCs Közellátó szolgáltatás 68. oldal Települési törvényének szabályozása: (Azonos az Ipar c. részben leírtakkal.) Közellátó szolgáltatás gyáli adatai 349 Szolgáltatás típusa 350 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 352 Privatizált előtti fő 360 tizált 1990 előtti fő 357 száma 353 Priva- 356 358 359 361 Üzemek száma 351 fő 354 Privatizált 355 1990 előtti 362 349 Közellátó szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közellátó szolgáltatás tulajdonosváltozása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 350 Szolgáltatás típusa: Közellátó szolgáltatási típusok: elektromos energia, gázenergia, fűtési energia, víz- és csatorna stb. 351 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 352 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 353 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 354 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 355 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 356 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 357 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 358 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 359 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 360 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 361 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 362 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Szociális szolgáltatás tás 69. oldal Települési törvényének szabályozása: (Azonos az Ipar c. részben leírtakkal.) Szociális szolgáltatás gyáli adatai 363 Szolgáltatás típusa 364 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 366 Privatizált előtti fő 374 tizált 1990 előtti fő 371 száma 367 Priva- 370 372 373 375 Üzemek száma 365 fő 368 Privatizált 369 1990 előtti 376 363 Szociális szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szociális szolgáltatás tulajdonosváltozása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 364 Szolgáltatás típusa: Szociális szolgáltatási típusok: idősgondozás, gyermekgondozás, hajléktalanok gondozása, egészségügyileg károsodottak gondozása stb. 365 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 366 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 367 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 368 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 369 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 370 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 371 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 372 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 373 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 374 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 375 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 376 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Idegenforgalom 70. oldal Települési törvényének szabályozása: Az idegenforgalomnak a Gondoskodó Magyarország politikai és gazdasági életében kiemelt jelentősége van Politikailag eszköze annak, hogy a magyar küldetés beteljesedjen, vagyis a szerves egységként működő állam megismerésével mintát szolgáltassunk az egész emberiségnek. Gazdaságilag hozzájárul a magyar állampolgárok életföltételeinek biztosításához. A szállodák önkormányzati, míg az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek magántulajdonban vannak. Az állam koordinálja a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevő magánvállalkozóknak a létesítmények kihasználásának koordinálását. A koordinációban részt vevő vendéglátóhelyek számára a Gondoskodó Magyarország - beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve - mezőgazdasági és élelmiszeripari termék koordinációt végez.

SzKÖCs 71. oldal idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatai 377 Tevékenység típusa 378 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 380 Privatizált előtti fő 388 tizált 1990 előtti fő 385 száma 381 Priva- 384 386 387 389 Üzemek száma 379 fő 382 Privatizált 383 1990 előtti 390 377 idegenforgalmi és vendéglátó-ipari adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 378 Tevékenység típusa: Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tevékenységek: étterem, szálloda, szabadidőközpont stb. 379 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 380 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 381 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 382 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 383 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 384 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 385 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 386 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 387 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 388 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 389 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 390 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Kereskedelem 72. oldal Települési törvényének szabályozása: 1. Belkereskedelem A Gondoskodó Magyarország belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig. A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem. Az állami gazdaság-koordinációban résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz. A Gondoskodó Magyarország a kiskereskedőnek = beruházási támogatást- és hitelt biztosít, = a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását koordinálja. 2. Külkereskedelem A Gondoskodó Magyarország külkereskedelmének feladata, hogy a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz, illetve a Magyarországon földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa. A külkereskedelem, mint a Gondoskodó Magyarország gazdasági koordinációjának a része szoros összefüggésben van a vámrendszerrel. Ennek két oka van: - ne fordulhasson elő negatív külkereskedelmi egyenleg, ami veszélyezteti az alapvető emberi jogok biztosítását, és a pénz értékközvetítő szerepét, - védővám alkalmazása annak érdekében, hogy a magyar áruk szolgálják elsődlegesen a Magyarországon jelentkező igények kielégítését, a külföldi áruk szerepe a választékbővítésre és az itthon nem, vagy nem megfelelő mennyiségben előállítható termékmennyiségre korlátozódjon.

SzKÖCs 73. oldal kereskedelmi adatai 391 Kereskedelmi típus 392 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 394 Privatizált előtti fő 402 tizált 1990 előtti fő 399 száma 395 Priva- 398 400 401 403 Üzemek száma 393 fő 396 Privatizált 397 1990 előtti 404 391 kereskedelmi adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a kereskedelmi tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 392 Kereskedelmi típus: Bevásárlóközpont, vegyesáru- és szakosodott kis- és nagykereskedelem, élelmiszer kis- és nagykereskedelem, vegyiáru kis- és nagykereskedelem stb. 393 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 394 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 395 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 396 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 397 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 398 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 399 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 400 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 401 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 402 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 403 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 404 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Szállítás, közlekedés 74. oldal Települési törvényének szabályozása: 1. Személyforgalom A tömegközlekedési eszközökkel történő utazás a Gondoskodó Magyarországon alapvető állampolgári jog. Ezt a jogot - a felkészülési időszakban (ifjúkorban), - a tapasztalatátadás korszakában (nyugdíjaskor) lévő magyar állampolgárt, valamint - a gyermekét nevelő anyát (amíg anyasági elismerésben részesül) térítésmentesen, míg az aktív korú (és nem anyasági elismerésben részesülő) állampolgárok díjazás ellenében gyakorolhatnak. A tömegközlekedést a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik, amelyek működését a állami költségvetés fedezi. 2. Áruszállítás A gazdaság koordinálása kiterjed a termékeknek, terményeknek a termelőtől a kiskereskedelemhez történő szállítására is, bel- és külföldön egyaránt. A koordinált gazdaságon belüli áruszállítás a Gondoskodó Magyarország tulajdonában lévő közúti-, vasúti- és víziszállítási szervezetek végzik azon az útvonalon, ahol kiépült közút vagy vasúthálózat van, illetve a vízi szállítás lehetséges és a szállított termék, termény számára ez technológiai szempontból megfelelő. A termékek, termények sajátosságai által igényelt körben, illetve a termelő- termőhely és a célhelyiség között a szállítást magánszemélyek, illetve magántulajdonú szervezetek végzik. A Gondoskodó Magyarország a gazdasági koordinációban részt vevő szállítási magánvállalkozásoknak - beruházási támogatást és hitelt biztosít, - a más szállítóeszközökkel történő szállításokat koordinálja.

SzKÖCs Szállítás ás 75. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Szállítás, közlekedés c. részt.) szállítási adatai 405 Szállítási típusok 406 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 408 Privatizált előtti fő 416 tizált 1990 előtti fő 413 száma 409 Priva- 412 414 415 417 Üzemek száma 407 fő 410 Privatizált 411 1990 előtti 418 405 szállítási adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szállítási tevékenység tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 406 Szállítási típusok: Élelmiszerszállítás, vegyi-áru szállítás, építőanyag szállítás, energiahordozó szállítás stb. 407 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 408 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 409 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 410 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 411 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 412 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 413 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 414 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 415 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 416 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 417 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 418 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

SzKÖCs Közlekedés 76. oldal Települési törvényének szabályozása: (Ld. a Szállítás, közlekedés c. részt.) közlekedési adatai 419 Közlekedési típusok 420 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak száma száma száma Üzemek Üzemek 1990 száma 422 Privatizált előtti fő 430 tizált 1990 előtti fő 427 száma 423 Priva- 426 428 429 431 Üzemek száma 421 fő 424 Privatizált 425 1990 előtti 432 419 közlekedési adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közlekedés tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 420 Közlekedési típusok: Vasúti, közúti, légi és vízi helyi, helyközi és távolsági menetrendszerű tömegközlekedés, illetve alkalmi személyszállítás. 421 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 422 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 423 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 424 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 425 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 426 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 427 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 428 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 429 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 430 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 431 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 432 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.