BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Építőmérnöki Kar DIPLOMADOLGOZAT SZÁZHALOMBATTA vízellátó rendszerének fejlesztése Készítette: BOGNÁR-ALMÁSI IBOLYA Tanszéki konzulens: Dr. Darabos Péter Ipari konzulens: Jónás József 2010
TARTALOMJEGYZÉK 1. SZÁZHALOMBATTA BEMUTATÁSA... 3 11...11 ELHELYEZKEDÉS, FEKVÉS... 3 11...22 MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ IPAR ALAKULÁSA... 4 11...33 A TELEPÜLÉS SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA... 5 11...44 DEMOGRÁFIA... 6 2. VÍZTERMELÉSI ADATOK, VÍZIGÉNYEK, VÍZMÉRLEG... 8 22...11 VÍZTERMELÉSI ADATOK... 8 2.1.1. A kutak órai víztermelése... 8 2.1.2. A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása... 9 22...22 VÍZIGÉNYEK... 19 2.1.3. Jelenlegi vízigény... 19 2.1.4. Távlati igények... 25 22...33 FOGYASZTÁSI KÖRZETEK... 30 3. A VÍZELLÁTÓ RENDSZER BEMUTATÁSA... 32 4. A HIDRAULIKAI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA... 40 44...11 AZ ELVÁRT HIDRAULIKAI HATÁRÉRTÉKEK... 41 5. HÁLÓZATI MODELL... 42 55...11 A MODELL FELÉPÜLÉSE, ELŐÁLLÍTÁSA... 42 55...22 KOMMUNÁLIS FOGYASZTÁS: FOGYASZTÁSI KÖRZETEK, FOGYASZTÁSI MENETGÖRBE... 45 55...33 NAGYFOGYASZTÓK... 46 6. JELENLEGI ÁLLAPOT... 47 66...11 VÍZMÉRLEG... 47 66...22 ZÓNÁK... 48 66...33 ÜZEMSZIMULÁCIÓS VIZSGÁLAT... 49 66...44 TÜZIVÍZ VIZSGÁLAT... 58 66...55 CSŐHÁLÓZATI JELLEGGÖRBE SZIVATTYÚ TÍPUS... 61 66...66 VÍZKOR... 63 7. AZ ELLÁTÓ HÁLÓZAT ÁTALAKÍTÁSA JAVASLAT... 65 77...22 ÜZEMSZIMULÁCIÓS VIZSGÁLAT... 66 77...33 ENERGIAIGÉNY... 70 77...44 TÜZIVÍZ VIZSGÁLAT... 71 77...55 VÍZKOR... 72 8. TÁVLATI ÁLLAPOT VIZSGÁLATA... 73 88...11 ÜZEMSZIMULÁCIÓS VIZSGÁLAT... 73 88...22 CSŐHÁLÓZATI JELLEGGÖRBE MOL-I ÁTEMELŐ... 78 9. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK... 79 10. KÉPJEGYZÉK... 82 11. ÁBRAJEGYZÉK... 83 12. TÁBLÁZATJEGYZÉK... 86 13. IRODALOMJEGYZÉK... 87 2
1. Százhalombatta bemutatása 11..11 Elhelyezkedés, fekvés Százhalombatta a dél-budakörnyéki kistérség déli részén, Budapesttől 27 kilométerre fekszik a Duna nyugati partján. A város 2007 óta az Érdi Kistérség része, melybe Érd, Tárnok és Diósd is beletartozik. 1. kép Százhalombatta város légifelvétel (www.terkep24.hu) A közel négyezer éve fennálló, de a XIX. század közepéig főképp mezőgazdasági jellegű település alakulását múlt század közepe óta a Duna közelsége és legfőképpen a Budapesthez fűződő kapcsolata határozta meg, bár a főváros agglomerációs övezetét tekintve a város és a főváros kapcsolata laza. Százhalombatta az agglomerációs terület külső zónájában helyezkedik el és a település ingázó lakossága sem egyirányúan Budapestre közlekedik és a kistérség ezen szektora Pest és Fejér megye területéről is vonz munkaerőt. Ezek mellett a város közlekedés-földrajzi helyzete - melyben főként az M0, M7 és M6-os autópályák közelsége játszik szerepet is kedvezően járult hozzá, hogy Százhalombatta a terület egyik dinamikusan fejlődő városává váljon. A közúti hálózat mellett a település vasúti vonala is fontos és jó állapotú fővonalon fekszik. A város hajóállomása Százhalombatta dunafüredi területén található. Százhalombatta és Tököl között komp közlekedik. 3
11..22 Mezőgazdaság és az ipar alakulása A település térsége az Érd-Tétényi- fennsíkon, a Zsámbéki medencétől délre, az Etyeki dombságtól keletre terül el, de a déli sávban a Mezőföld is benyúlik területére. Az Érd- Tétényi- fennsík relatív magassága miatt a part igen meredeken lejt a vízszintig, így ún. magaspart jellemzi a térség dunai sávját. A területre löszös talaj jellemző, ami kedvez a mezőgazdaságnak: az 1960-as évekig Százhalombatta alig 2000 fős kis falu volt, a lakosság megélhetését főleg a mezőgazdaság, emellett pedig a kézművesipar, a halászat, a tégla- és malomipar, valamint a kereskedelem biztosította. Halászatból a második világháború előtt 15-20 halász élt, de a halászati jog állami tulajdonba kerülésével számuk 450 főre duzzadt, ezért megélhetésüket csak a halászat már nem biztosította. (Százhalombatta város honlapja: www.battanet.hu) A közel 50 éves malomiparnak - mely naponta több tíz mázsa lisztet őrölt - a háborúban megsérült és elsüllyedt malom vetett véget. (Százhalombatta város honlapja: www.battanet.hu) Sokáig az egyetlen helybeli ipari munkalehetőséget az 1896-ban létesült Téglagyár jelentette, mely közel 100 évig működött és fénykorában 20 milliónál több kisméretű téglát gyártottak benne évente. (Százhalombatta város honlapja: www.battanet.hu) A település 1911-ben kapcsolódott be a kereskedelembe, amikor megépült a Budapest- Eszék vasútvonal. Ez már több munkalehetőséget is kínált azoknak a lakosoknak, akik vállalták az ingázást. Százhalombatta a XX. század második felében az iparosítás következtében virágzásnak indult: a Barátság-vezeték végpontján épült Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat (DHV) együttes beruházásáról 1960-ban született döntés. A két nagy beruházás egymással párhuzamosan, a Duna partján létesült: a település közel esik a legnagyobb energiafogyasztóhoz, a folyó vize pedig felhasználható a technológiai folyamatoknál hűtési célokra. (Százhalombatta város honlapja: www.battanet.hu) A hetvenes években felépült kőolaj-finomító komplexum sikeresen elkerülte a nehézipari ágazatokat sújtó recessziót. Százhalombatta a korábbi gazdasági struktúráját örökítette át, a keletkező és átrendeződő szerkezetű ágazatok aránya a lehetőségekhez képest alacsony maradt: a vállalkozási intenzitás a kistérségi átlaghoz képest jelentősen elmaradt. 4
11..33 A település szerkezetének kialakulása A kőolajfinomító-komplexum beruházása 4-5 ezer ember munkáját igényelte: melyhez az ország egész területéről érkezett munkaerő, akiket a jobb kereset reménye, a letelepedés és lakáshoz jutás lehetősége vonzott. A város vezetése az épülő nagyvállalatokkal együtt irányította az urbanizáció folyamatát. 1962-ben kezdődött meg az első lakótelep építése a két nagyüzem közötti területen, ahol az iparban dolgozók és családjaik nyertek elhelyezést. A lakótelepen összesen 760 lakás épült a szükséges infrastruktúrával, közintézményekkel együtt. Fejlődött a közműellátás, az úthálózat, a kereskedelmi és szolgáltatási egységek száma. (Százhalombatta város honlapja: www.battanet.hu) A városiasodással párhuzamosan növekedett a lakosság száma: 1960-ban 2006 fő, 1965-ben 5240 fő, 1970-ben 7742 fő. A várossá nyilvánítást követően az 1970-es években dinamikusan fejlődött tovább Százhalombatta. A város állandó lakosainak száma az 1970. évi 7742 főről 1980-ra 13.020 főre, 1990-re pedig 15.508 főre növekedett. Az állandó lakosság mellett mintegy 4-4,5 ezer ideiglenes lakos is a városban élt, így az össznépesség 1990-re mintegy 20 ezer főre gyarapodott. (Százhalombatta város honlapja: www.battanet.hu) Kialakult a magas házakkal, lakótelepekkel beépített Újváros. A településszerkezet végleges formát nyert: Újváros, mely ma Százhalombatta központi egysége és a hozzákapcsolódó családi házat övezet, az Óváros és Dunafüred. A lakásépítés az elmúlt években fellendült: az Óváros területén újabb telkeket osztanak ki, Dunafüreden pedig az egykori, inkább üdülő övezet alakult át állandó lakosú övezetté. A település tehát megtartotta vegyes szerkezetét; földrajzi elhelyezkedése pedig továbbra sem kapcsolja szervesen fővárosi agglomerációhoz. 5
11..44 Demográfia A kilencvenes években kezdődő szuburbanizáció nem érintette Százhalombattát: a vándorlási egyenleg a környező településekkel ellentétben rendkívül alacsony. A 2000-es évek elejétől a lakosszám növekedése nem számottevő, mégis a térségben Százhalombattán a legmagasabb a 0-14 éves korosztály aránya, míg a 60 év feletti korosztály aránya a legalacsonyabb a Pest megyei és az agglomerációs átlaghoz viszonyítva. (1. Táblázat) Az 1960-as években, az iparosodással járó népességnövekedés és annak második demográfiai hullámát leszámítva a település korfája az országra jellemző tendenciát mutatja. (4. Táblázat) A munkanélküliség aránya Százhalombattán kedvezőbb, mint a megyei viszonylatban. A településen ez az arány mindössze 1,42 %, azaz 249 fő. (5. Táblázat) Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer 2008-as adatai alapján (teir.vati.hu/rqdist): a) Demográfia: Állandó Állandó Állandó Állandó Terület népességből a népességből a népességből a népességből a 0-14 évesek 15-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek száma [fő] száma [fő] száma [fő] száma [fő] Százhalombatta 3070 732 11 772 2720 1. Táblázat: A népesség főbb korcsoportok szerint, 2007 b) Foglalkozás: Terület Pest megye Általános iskola Középiskola Egyetem, főiskola <8. évfolyam [%] 8. évfolyam [%] érettségi nélkül [%] érettségivel [%] oklevél nélkül [%] 17 21 25 24 2 11 2. Táblázat: A népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005 oklevéllel [%] 6
A 15 éves és idősebb A 18 éves és idősebb A 25 éves és idősebb népességből népességből népességből legalább az Terület legalább egyetemi, főiskolai általános iskola 8. érettségizett oklevelet szerzett évfolyamát végezte [%] [%] [%] Pest megye 92,8 43,2 13,9 3. Táblázat: A népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005 c) Korfa: Százhalombatta 2006-os korfája Százhalombatta város lakónépessége nem és korcsoport szerint 2006. Férfi Nő 85-x 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 1000 800 600 400 200 0 200 400 600 800 1000 1. ábra: Százhalombatta város lakónépessége nem és korcsoport szerint, 2006. d) Foglalkoztatottság Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Terület [%] [%] [%] [%] Pest megye 41 3 28 28 4. Táblázat: A népesség gazdasági aktivitása, 2005. 7
Kitermelt vízmennyiség (m3/h) 2. Víztermelési adatok, vízigények, vízmérleg A lakosság kommunális vízigényének meghatározására a SZÁKOM Kommunális Szolgáltató Kft. rendelkezésre bocsájtotta a kutak termelését rögzítő táblázatokat 2007. február 13-tól kezdődően egészen 2009. augusztus 19-ig. A táblázatban lévő adatokat a diszpécserszolgálat rögzítette kutanként és óránként. Emellett rendelkezésünkre bocsájtották a kitermelt- és az eladott vízmennyiségeket tartalmazó táblázatokat, melyben használható adat 2003. január hónaptól 2009. február hónapig volt. A lakosság kommunális vízigényének fajlagos mutatószámainak meghatározása során ezeket a táblázatokat vettük alapul. A távlati vízigények meghatározásánál figyelembe vettük a százhalombattai Önkormányzat 2002-2003-ban készíttetett településrendezési tervét, melyet a KÉSZ Kft. végzett el. Emellett a Központi Statisztikai Hivatal által készített továbbszámított népesség c. számításai- és a településre jellemző korfa alapján meghatároztuk Százhalombatta lakosszámának feltételezhető fejlődését, majd távlati vízigényét. 22..11 Víztermelési adatok 2.1.1. A kutak órai víztermelése A kutak átlagos órai termelése 160,0 140,0 150,0 127,0 138,5 120,0 100,0 106,8 108,5 101,9 107,7 93,6 80,0 60,0 55,0 70,6 40,0 20,0 0,0 C1 C2 C3 C4 K1 K2 K3 K4 K6 K10 Kutak megnevezése Átlagos órai termelés 2. ábra: A kutak átlagos órai termelése 8
2.1.2. A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása A következő diagramok a kitermelt vízmennyiség éves eloszlását ábrázolja a 2005-ös, 2006-os és 2007-es kitermelési adatok alapján. (3. ábra, 11. ábra, 19. ábra) A 2005-ös, 2006-os és 2007-es ábrán is megfigyelhető, hogy az ÉTV-nek átadott vízmennyiség eloszlása bár közel egyenletesnek tekinthető, a helyenként megjelenő vízigény többlet a közel 65%-os részesedés miatt érzékelhető termelési növekedést igényel. (3. ábra, 11. ábra, 19. ábra) Mindezek ellenére is az átadott víz mennyisége egyenletesnek tekinthető, és a kitermelés inkább a százhalombattai fogyasztás eloszlásának egyenlőtlenségére hasonló trendet követ. Az ÉTV-nek átadott vízmennyiséget levonva megkaptuk Százhalombatta városának vízigényét, melyek évenként külön ábrán is bemutatásra kerülnek. (4. ábra, 12. ábra, 20. ábra) A görbékre trendvonalat illesztve, az évszakos egyenlőtlenség jobban érzékelhető. A Százhalombattára jutó kitermelés éves eloszlását tekintve mint ahogy a trendvonal is mutatja- a nyári hónapok, különösen a júniusok és a júliusok a kimagaslóak. Az egyes évek vízigényének eloszlása azonban mégsem egyenletesen alakul, a hirtelen kimagasló értékekre és visszaesésekre elsőképp az akkor jellemző hőmérsékleti és csapadékviszonyokban kerestünk választ. (A 2.1.2 A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása c. fejezetben felhasznált, a hőmérséklet- és a csapadékeloszlásra vonatkozó valamennyi adat az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjáról (www.met.hu) származik.) Az évi középhőmérsékletet és csapadékösszeget mutató tematikus ábrákon láthatjuk, hogy Százhalombatta országos szinten a melegebb, de kevésbé csapadékosabb területen fekszik. (5-10. ábra, 13-18. ábra, 21-26. ábra) (Ez befolyásolhatja az évszakos egyenlőtlenségi tényező értékét, hiszen a melegebb és szárazabb területeken nagyobb a nyári hónapokra jellemző, éves szinten maximálisnak tekinthető vízigény. 9
Vízmennyiség (m3) Vízmennyiség (m3) a) A kitermelt mennyiség eloszlása 2005-ben: A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2005-ben 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) Kitermelt vízmennyiség ÉTV-nek átadott vízmennyiség A kitermelt és az ÉTV-nek átadott különbsége 3. ábra: A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2005-ben A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2005-ben 210 000 190 000 170 000 150 000 130 000 110 000 90 000 70 000 50 000 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása Polinom. (A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása) 4. ábra: A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2005-ben A 2005. év országos átlagban hidegebb és 20%-al csapadékosabb volt, mint a sokévi átlag. Az évet rendkívüli szélsőségek jellemezték (5-6. ábra): Áprilisban országosan a szokásosnál másfélszer több csapadék hullott, a hőmérséklet pedig melegebbnek bizonyult az átlagnál. (8., 10. ábra) Májusban és június fordulóján az ország több pontján megdőltek a melegrekordok, és bár június elején megdőlt a százéves csúcshőmérsékleti hidegrekord, júniusban és azt 10
követően júliusban is átlagon felül alakult a hőmérséklet, mely a vízigények eloszlásában is hirtelen, ugrásszerű változást okozott. (7., 9. ábra) Augusztusban szintén lehűlés következett, ami szintén megdöntötte a már júniusban felállított, új évszázados hidegrekordot. (7., 9. ábra) Ez illetve az augusztusi szélsőséges csapadékhullás okozta a vízigények második legszembetűnőbb, szélsőséges alakulását. Ekkor az országban annyira sok eső esett, hogy a meteorológiai mérések kezdete óta nem volt hasonló. (8., 10. ábra) Az ősz ezzel szemben viszont jóval szárazabb volt: a sokévi csapadéknak csupán 20%- a hullott. (8., 10. ábra) A szeptemberi, napi középhőmérsékletek átlagon felül alakultak, ami magyarázatot ad az őszi, még augusztust is meghaladó vízigény növekedésre. (7.,9. ábra) 5. ábra: 2005. évi középhőmérséklet ( C) 6. ábra: 2005. évi csapadékösszeg (mm) 7. ábra: Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2005. évben 8. ábra: Havi csapadékösszegek 2005-ben az 1961-1990-es normál százalékában 11
9. ábra: Napi középhőmérsékletek alakulása Budapest-Pestszentlőrincen, 2005. április, május, június 10. ábra: Napi középhőmérsékletek alakulása Budapest-Pestszentlőrincen, 2005. július, augusztus, szeptember 12
Vízmennyiség (m3) Vízmennyiség (m3) b) A kitermelt mennyiség eloszlása 2006-ben: A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2006-ban 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) Kitermelt vízmennyiség ÉTV-nek átadott vízmennyiség A kitermelt és az ÉTV-nek átadott különbsége 11. ábra: A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2006-ban A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2006-ban 170 000 150 000 130 000 110 000 90 000 70 000 50 000 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása (2006. évben) Polinom. (A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása (2006. évben)) 12. ábra: A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2006-ban A 2006. év országos átlagban 0,6 fokkal melegebb és valamivel csapadékszegényebb volt a sokévi átlagnál. Ebben az évben országos átlagban 584 mm csapadék hullott, ami mintegy 5%-kal maradt el a sokévi átlagtól. (13-14. ábra) Az év 6-6 hónapjában előfordultak átlag alatti illetve feletti csapadékmennyiségek, a legszembetűnőbbeket ezek közül augusztusban és októberben regisztrálták 13
A március végi hirtelen vízigénynövekményt, majd a májusi visszaesést az időjárás alakulása magyarázza: március végén hirtelen beköszöntött a tavasz, ekkor a legnagyobb nappali felmelegedés meghaladta a 25 C-ot is. Áprilisban az átlagnál 5-7 fokkal volt melegebb, mint az átlag. (15., 17. ábra) Májusban a hőmérséklet alul maradt a sokéves átlagtól, a hónapban hullt csapadék viszont 40%-al volt több mint a sokéves átlag. Bár márciusban és áprilisban is átlagon felüli csapadékmennyiséget regisztráltak, a májusi érték ennél sokkal kimagaslóbb volt. Június első felében 5-6 fokkal hidegebb, míg második felében 6-8 fokkal melegebb volt az idő, mint átlagban, a hónap végén pedig egy hétig hőségriadó volt. (16., 18. ábra) Júliusban a melegebb volt a sokévi átlagnál, túlnyomórészt 4-8 fokkal melegebb hőmérsékletet regisztráltak. (15., 17. ábra) Bár augusztusban a hőmérséklet elmaradt a sokévi átlagtól, a vízigényekben bekövetkező hirtelen visszaesést nem ez, hanem a két hónapban (július, augusztus) esett csapadékmennyiség különbsége okozta. Míg júliusban a csapadékmennyiség bőven átlagon alul maradt, az augusztusi csapadékhozama több mint másfélszerese volt a sokévi átlagnak. (16., 18. ábra) A szeptemberi hőmérséklet kedvezően alakult, a hónapban hullott csapadék viszont átlagon aluli volt. Ugyanez volt jellemző ezt követően év végéig minden hónapban. (15-18. ábra) 13. ábra: A 2006. évi középhőmérséklet ( C) 14. ábra: A 2006. évi csapadékösszeg (mm) 14
15. ábra: Napi középhőmérséklet eltérése az átlagtól Budepest-Pestszentlőrincen, 2006. április, május, június 16. ábra: Napi középhőmérsékletek eltérése az átlagtól Budapest-Pestszentlőrincen, 2006 július, augusztus, szeptember 17. ábra: Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2005. évben 18. ábra: Havi csapadékösszegek 2006-ban az 1961-1990-es normál százalékában 15
Vízmennyiség (m3) Vízmennyiség (m3) c) A kitermelt mennyiség eloszlása 2007-ben: A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2007-ben 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 2 100 000 50 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) Kitermelt vízmmennyiség ÉTV-nek átadott vízmennyiség A kitermelt és az ÉTV-nek átadott különbsége 19. ábra: A kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2007-ben A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2007-ben 190 000 170 000 150 000 130 000 110 000 90 000 70 000 50 000 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása (2007. évben) Polinom. (A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása (2007. évben)) 20. ábra: A Százhalombattának kitermelt vízmennyiség éves eloszlása 2007-ben 2007. az elmúlt évszázad legmelegebb éve volt Magyarországon. Az éves középhőmérséklet országos átlagban 1,7 fokkal volt magasabb az 1971-2000-es átlagnál. Csapadékviszonyok tekintetében viszont nem volt kiemelkedő. (21-22. ábra) 2007 januárja a mérések kezdete (1901) óta regisztrált legmelegebb január volt, a tavasz és a nyár s szokatlanul meleg volt. 2006. szeptember és 2007. augusztus között, egy 16
teljes éven keresztül megszakítás nélkül minden hónap hőmérséklete magasabb volt a sokévi átlagnál. (23., 25. ábra) 2007 januárja, februárja, márciusa és áprilisa is melegebb volt az átlagnál és a május eleji lehűléstől eltekintve, ez tovább folytatódott májusban, júniusban, júliusban és augusztusban. (23., 25. ábra) Csapadék tekintetében ez év áprilisa volt az évszázad legszárazabb áprilisa, a hónapban a sokéves átlagnak csupán a 6%-nak megfelelő csapadék hullott. Ezzel szemben a májusi hónap havi csapadékösszege országos szinten 27%-al haladta meg az átlagot. A csapadékszegény júniust és júliust egy jóval csapadékosabb augusztus követett: ebben a hónapban országos átlagban a 47%-al csapadékosabb volt a szokásosnál. A szeptember még ennél is szélsőségesebben alakult: országos átlagban a várható csapadék 170%-a hullott. (24., 26. ábra) Ebben a hónapban 1,5 fokkal volt hűvösebb az átlagnál. (23., 25. ábra) Ezt követően év végéig minden hónap középhőmérséklete hűvösebben alakult a sokévi átlaghoz képest, és december kivételével minden hónapban több csapadék hullott, mint a megszokott. (23-26. ábra) 21. ábra: 2007. évi középhőmérséklet 22. ábra: 2007. évi csapadékösszeg 17
23. ábra: Napi középhőmérséklet eltérése az átlagtól Budapest-Pestszentlőrincen, 2007. április, május, június 24. ábra: Napi középhőmérsékletek eltérése az átlagtól Budapest-Pestszentlőrincen, 2007. július, augusztus, szeptember 25. ábra: Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2007-ben 26. ábra: Havi csapadékösszegek 2007-ben az 1971-200-as normálszázalékban d) Összefoglalva A 2005-2006-2007-es évek víztermelését ábrázoló görbék (3-4., 11-12., 19-20. ábra) jól mutatják, hogy a hőmérséklet és a csapadék alakulása érezhetően befolyásolja a jelentkező vízigényeket. A tavasszal bekövetkező hirtelen felmelegedés, a nyári melegrekord valamint ezekhez az anomáliákhoz tartozó, olykor szélsőségesen alakuló csapadékhullás erősen befolyásolja a vízigényeket, melyek a eloszlást ábrázoló görbéken lokális minimum és maximum értékeket eredményezhetnek. A görbékre illesztett trendvonal alakja mégis hasonlóan alakul: a legnagyobb vízigény a nyári évszakban, azon belül is június és július hónapban jelentkezik. 18
22..22 Vízigények 2.1.3. Jelenlegi vízigény a) A fogyasztók részesedése Az ÉTV-nek átadott vízmennyiség közel 65%-a a kitermelt vízmennyiségnek, ami a százhalombattai kommunális fogyasztás közel 30%-os részesedéhez képest majdnem kétszeres mennyiség. A MOL a kitermelt vízmennyiségből 9%-al részesül, fontos megjegyezni, hogy ez a felhasználó saját vízbázissal is rendelkezik. (27. ábra) Fogyasztók részesedése a kitermelt vízmennyiségből ÉTV-nek átadott, 64,99% Strand, 1,59% DERT, 0,72% MOL, 3,71% Közület, 8,89% Lakosság, 20,10% Lakosság Közület MOL DERT Strand ÉTV-nek átadott 27. ábra: Fogyasztók részesedése a kitermelt vízmennyiségből Mint az a következő diagramokon (28. ábra) is látszik, ha az ÉTV-nek átadott vízmennyiséget nem vesszük figyelembe, Százhalombatta összfogyasztásából a kommunális fogyasztás közel 60%-al részesedik. (Az éves arány a nyár folyamán nem érzékelhetően változik.) Ennek ellenére vizsgáltuk, hogy az egyes nagyfogyasztók -részesedésüket tekintvemennyire vannak hatással a termelésre, így annak éves eloszlására. 19
Fogyasztás Százhalombatta fogyasztóinak részesedése a kitermelt vízmennyiségből Lakosság, 59,67% Strand, 4,89% DERT, 2,19% MOL, 8,60% Közület, 24,65% Lakosság Közület MOL DERT Strand 28. ábra: Százhalombatta fogyasztóinak részesedése a kitermelt vízmennyiségből b) A nagyfogyasztók hatása: 1. Közület: A fogyasztás éves eloszlása - Közület 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) 2008. év 2007. év 2006. év 2005. év 2004. év 2003. év Átlag Polinom. (Átlag) 29. ábra: A fogyasztás éves eloszlása - Közület A 2003-2008-as adatsorra trendvonalat illesztve látszik, hogy a közületekre jutó vízmennyiségek éves eloszlása hasonló vonalat követ, mint a lakossági fogyasztás. A legnagyobb napi vízigény nyári hónapra: június, júliusra esik. (29. ábra) A közület évszakos egyenlőtlenségi tényezője: ß köz = 1,32. 20
Fogyasztás Fogyasztás 2. MOL: A fogyasztás éves eloszlása - MOL 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) 2008. év 2007. év 2006. év 2005. év 2004. év 2003. év Átlag Polinom. (Átlag) 30. ábra: A fogyasztás éves eloszlása - MOL A MOL éves fogyasztása a 2003-2008 években elég változatos eloszlást mutat, ha trendvonalat illesztünk, a mindig eltérő hónapokban jelentkező maximumok miatt nem kapunk konkrét görbét. (30. ábra) A maximális és az átlagos fogyasztások hányada: ß MOL =1,27. 3. DERT: A fogyasztás éves eloszlása - DERT 4000 3500 3000 2500 2000 1500 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónapok) 2008. évi 2007. évi 2006. évi Átlag Polinom. (Átlag) 31. ábra: A fogyasztás éves eloszlása - DERT A DERT, a MOL-hoz hasonlóan ezen fogyasztó vízigénye is szabálytalan eloszlást követ, a legnagyobb egyenlőtlenségi tényező a három év adatsora alapján: ß DERT = 1,36. (31. ábra) 21
Fogyasztás 4. Strand A fogyasztás éves eloszlása -Strand 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0-2000 -4000 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Idősor (hónap) 2008. évi 2007. évi 2006. évi 2005. évi 2004. évi 2003. évi Átlag Polinom. (Átlag) 32. ábra: A fogyasztás éves eloszlása - Strand 22
Fogyasztások (m3/d) c) A kommunális fogyasztás éves eloszlása A kommunális fogyasztás éves eloszlása - napi kitermelési adatok alapján (2007. február-2008. február) 4200,0 3800,0 3400,0 3000,0 2600,0 2200,0 1800,0 1400,0 2007.02.19 2007.03.19 2007.04.19 2007.05.19 2007.06.19 2007.07.19 2007.08.19 2007.09.19 2007.10.19 2007.11.19 2007.12.19 2008.01.19 Idősor (nap) Napi kommunális fogyasztás Éves átlagos kommunális fogyasztás Havi átlagos kommunális fogyasztás Polinom. (Havi átlagos kommunális fogyasztás) 33. ábra: A kommunális fogyasztás éves eloszlása - napi kitermelési adatok alapján (2007. február - 2008. február) 2007 februárjától 2008 februárjáig rendelkezésre állt a naponta rögzített kitermelési adat. A diagramon a napi, a havi átlag és az éves átlagos kommunális fogyasztás került rögzítésre: ezen az ábrán feltüntetett értékek már nem tartalmazzák a város nagyfogyasztóinak vízigényét. (33. ábra) 23
d) Százhalombatta lakossági vízigénye jelenleg Az 5. táblázat Százhalombatta különböző lakossági vízigényeit mutatja be, melyek a 2005-2006-2007-es évek átlaga alapján lettek meghatározva. Százhalombatta lakossági vízigénye 2009.- jelenleg 2005.-, 2006.-, 2007. évi adatok alapján 2005. 2006. 2007. A 3 év átlaga 2009. - jelenlegi vízigény Jellemzők számított értékek becsült érték Részesedés a kitermelt vízmennyiségből: (%) 20,1 Lakosszám (KSH alapján): L sz = (fő) 17 438 17 421 17 549 17 469 18 226 Átlagos napi vízigény (termelési adatok alapján): Q d,átl *= (m 3 /d) 2 984 Átlagos napi vízigény (számlázási adatok alapján): 1 980 1 974 2 046 2 000 2 106 Q d,átl = (m 3 /d) Veszteség (a településre vonatkozóan): (%) 31 31 Az átlagos fajlagos vízigény: q d = (l/fő,d) 114 113 117 114 116 Évszakos egyenlőtlenségi tényező (havi átlagok alapján):ß havi = (-) 1,53 1,54 1,32 1,46 Évszakos egyenlőtlenségi tényező (napi átlagok 1,38 1,38 alapján):ß napi = (-) Legnagyobb napi vízigény: Q d,max = (m3/d) 2 823 2 823 2 948 Legkisebb napi vízigény: Q d,min = (m3/d) 1 782 1 777 1 841 1 800 1 895 5. Táblázat: Százhalombatta lakossági vízigénye jelenleg (2009) 1,4 24
Lakosszám (fő) 2.1.4. Távlati igények a) A lakosszám távlati fejlődése Százhalombatta lakosszáma a 2001.-es népszámlálási adatok alapján 16800 fő, a KSH által számított továbbvezetett népesség szerint a lakosszám 2007-ben 17500 fő. (Központi Statisztikai Hivatal honlapja: www.ksh.hu) A távlati vízigény meghatározásakor három fejlődési ráta lett prognotizálva, majd a vízigény meghatározásához ezek átlagát használtuk fel. A prognózisok alapja, hogy nem az elmúlt évek lakossági fejlődéséből, hanem a település típusából, földrajzi helyzetéből kiindulva csak olyan lehetőségeket lettek vizsgálva, amelyek a lakosság legalább enyhe növekményét eredményezték. Az éves növekmény a KSH által továbbvezetett népességnövekmény alapján lett meghatározva. (Központi Statisztikai Hivatal honlapja: www.ksh.hu) A várható legvalószínűbb lakosszám alakulása távlatban (15 év) 18.500 fő körül alakul. A településrendezési terv alapján számoltunk az újonnan parcellázott területeken megjelenő új igényekkel. A lakosszám távlati alakulásának előrebecslését mutatja 34. ábra. Lakosszám távlati fejlődése 20 000 19 000 18 000 17 000 16 000 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Idősor (év) Továbbszámított népesség (KSH alapján) Lakosszám távlati alakulása - optimista változat I. Lakosszám távlati alakulása - optimista változat II. Lakosszám távlati alakulása A KSH előrejelzésének korrigálása 2009-es adat alapján Lakoszám távlati alakulása - pesszimista változat Lakosszám távlati alakulása - becsült érték 34. ábra: A lakosszám távlati fejlődése 25
b) A 2002-2003-ban készített településrendezési tervek Százhalombatta jelentős szerepet tölt be Magyarország energiaellátásában. A Dunamenti Hőerőmű és a Dunamenti Olajfinomító a város gazdasági életének és így fejlődésének is a legfőbb meghatározója: a kedvező munkalehetőség és közlekedési lehetőség kedvezően hat a város lakos számának alakulására, ami az elmúlt évben az országos népességcsökkenéssel ellentétben emelkedett. Százhalombatta Önkormányzatának célja, hogy e kedvező állapotot fenntartsa, a város jövőbeli fejlődését elősegítse, ezért felülvizsgálta az alulhasznosított területeket: a korábbi mezőgazdasági és egyéb hasznosítás területeket, és 2001-ben új településszerkezeti tervet készített. Erre vonatkozóan az Önkormányzat elkészítette Százhalombatta Ipari Park és Százhalombatta Óváros Településrendezési Tervét, melyekben a közműellátásra vonatkozó fejlesztési javaslatokat a KÉSZ Kft. végezte 2002-2003-ban (Százhalombatta Ipari Park Településrendezési Terve (Megbízó: BATTA- INVEST, Készítő: BAU- URB Tervező és Tanácsadó Kft., 2002. december) és Százhalombatta Óváros Településrendezési Terve (Megbízó: Százhalombatta Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Készítő: MIKROLINE Mérnöki és Szolgáltató Kft., 2003. január)): 2002. január 1.-i állapotot rögzítő statisztikai nyilvántartás szerint Százhalombatta közműellátottságán belül a vezetékes ivóvíz ellátottsága 100%. A közműellátottság értékelését a 6. táblázat mutatja: Százhalombatta közműellátottságának értékelése Vízellátás Vez. vízfogyasztók száma (db) Háztartási vízfogyasztók száma (db) 6349 2002.01.01 Vízfogyasztás (em 3 /év) 1443,7 Háztartási vízfogyasztás (em 3 /év) 700,2 Közkifolyók száma (db) 43 Vízvezetékek hossza (km) 97 Lakások vezetékes vízellátottsága (%) 100,21 házt. fogyasztás/össz. fogyasztás 48,5 Átlagos napi vízfogyasztás (l/fő,d) 113 6. Táblázat: Részlet a Százhalombatta Óváros Településrendezési Tervének, Százhalombatta közműellátottságának értékelése c. táblázatból 26
1. Százhalombatta Ipari Park Településrendezési Terve (Megbízó: BATTA- INVEST, Készítő: BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft., 2002. december) Az alapul vett település rendezési terv alapjai hosszútávra készültek. A korábbi szabályozási tervben is szerepel ez a tervezési terület, mely Batta Ipari Park néven ismert ipari- és gazdasági terület. A város nyugati részén a 6-os főt, a Nyomdász utca, a Budapest- Pusztaszabolcs vasútvonal és a déli belterület határolja. A jóváhagyott tervben az iparigazdasági vállalkozások közműellátásához szükséges közművek már megépítésre kerültek, szervesen kapcsolódnak a település egységes hálózati rendszeréhez. A későbbi (2002) szabályozás szerint a már megépített közművek nyomvonala nem változik, a változások a közműigények tekintetében nem jelentősek. (Százhalombatta Ipari Park Településrendezési Terve (Megbízó: BATTA- INVEST, Készítő: BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft., 2002. december) 2. Százhalombatta Óváros Településrendezési Terve (Megbízó: Százhalombatta Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Készítő: MIKROLINE Mérnöki és Szolgáltató Kft., 2003. január) Bár ezen a területen nincsen számottevő hiányosság, a területfejlesztés során bevont új területek és a funkcióváltásra jelölt területek új hasznosításával új feladat ezen területek közműellátása. Az Önkormányzat a településfejlesztési tervében rögzítette, hogy a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan a belterületen illetve a beépítésre szánt területeken csak akkor adható építési engedély, ha biztosítva van a teljes közműellátottság. Ezáltal a jól közművesített területeken minőségi beépítést lehet kialakítani, így ez a település fejlődését pozitívan befolyásolná. Ezen fejlesztések nem teszik lehetővé a vízgazdálkodási területként jegyzett vízfolyások (patak, tó) területén történő építéseket (út, közművek fektetése), annak ellenére, hogy egyes vízfolyások eredeti funkciójukat nem töltik be. A közműveket, így a vízellátást elsősorban érintő új beruházás a Vereckei utca Téglagyári utca között, a Halom utcától északra, a Matta-kertben új kertvárosias telekosztás, valamint a Tóth tanyán lovarda-szállásférőhely kialakítása. Ezek új közműigényét táblázatban foglalták össze: 27
Százhalombatta Óváros - Módosított beépítés közműigényei Százhalombatta Óváros Településrendezési Terve alapján Meglévő beépítés igénynövekménye Fejlesztési terület új igénye Összesen: Vízigény (m 3 /d): 626,09 300 900 7. Táblázat: Százhalombatta Óváros Településrendezési Tervéből A 7. táblázat készítője (KÉSZ Kft.) leírja, hogy a táblázatban szereplő távlati igényt a már beépített területek ellátottsági hiányainak pótlásával, valamint az új területek bevonásával számolt. A táblázat készítője (KÉSZ Kft.) a 2001 év népességnövekményét vette alapul, ami +88 fő volt, a távlati vízigényt 150 l/fő,d-ban határozta meg, így a többlet igényt 626,1 m 3 /dban határozta meg. Az új területek beépítése esetén a Vereckei útnál 45 m 3 /d-ban, a Halom utcától északra 70 m 3 /d-ban, a Matta-kertben 175 m 3 /d-ban, a Tóth tanya esetében pedig 10 m 3 /d-ban határozta meg a keletkező napi vízigényt. Így kapta meg a táblázatban szereplő 926 m 3 /d keletkező távlati többletvízigényt. A készítő tapasztalata szerint a táblázatban szereplő távlati többletigény akkor valósulna meg, ha a településtervező által javasolt fejlesztésekből a maximális beépítés valósul meg. Ezért tervezői tapasztalataikra vonatkozóan rövidtáv (5 év) igényként a táblázatban szerelő igénynek 20%-át prognotizálják, míg a tervezési távlatban (15 év) a táblázatban szereplő igény maximum 50%-át várják. Így a településrendezési terv alapján tervezési távlatban 450 m 3 /d többletvízigény várható. A meglévő beépítés igénynövekményének kielégítése (foghíjtelkek, beépített területekhez kapcsolódó telkek új beépítése) különösebb hálózati fejlesztést nem igényel. A már meglévő elosztó vezetékekről leágaztatott új bekötések építésével, vagy az elosztóhálózatok minimális továbbépítésével és onnan történő bekötéssel megoldható. A bevonásra kerülő új területeken viszont hálózatfejlesztési igények jelentkeznek. 2003-ban a SZÁKOM Kft. a készített településrendezési tervben szereplő javaslatokon kívül a további fejlesztési igényeket közölte. Eszerint szükséges lenne a körvezeték rendszer helyreállítása, és a gerincvezeték mosatási- és biztonságos szakaszolási lehetőségének kialakítására. Távlati elképzelésként említették az Ercsit és a MOL DUFI-t biztonsági okból megkerülő D 400 as távvezeték megépítését és egy új vízmű (szivattyúház és 3-4000 m 3 tároló kapacitás) építését az Ipari Park melletti területre. 28
c) Távlati vízigény A prognózis során 125 l/fő,d távlati, fajlagos vízigénnyel számoltunk. A vízfogyasztásban az elmúlt években tapasztalt visszaesés, a lakossági összetétel és a Duna közelsége miatt nem indokolt ennél nagyobb növekmény figyelembe vétele. A lakossági növekmény és a fajlagos vízigény alakulásának prognózisából a távlati (15 év) vízigény többletét 325 m 3 /d-ban határoztuk meg, és így a legnagyobb napi kommunális fogyasztás 3275 m 3 /d. (8. táblázat) Százhalombatta távlati, kommunális vízigénye 2014-ben Jellemzők 2014. - távlati vízigény becsült érték Lakosszám (prognózis alapján): L sz = (fő) 18 500 Az átlagos fajlagos vízigény: q d = (l/fő,d) 125 Átlagos napi vízigény: Q d,átl = (m 3 /d) 2 310 Legnagyobb napi vízigény: Q d,max = (m3/d) 3 275 Becsült igénynövekmény: ΔQ d = (m 3 /d) 325 8. Táblázat: Százhalombatta lakossági vízigénye 15 éves távlatban (2014) 29
22..33 Fogyasztási körzetek Százhalombatta - Körzetek Népszámlálási lakónépesség (2001. Február 1- jén, a 2009. Január 1-jei közigazgatási állapot szerint) (fő) A körzet területe (1000 m 2 ) A körzet sűrűsége (fő/1000m 2 ) Körzetek napi vízigénye - jelenleg (m 3 /nap) Körzetek napi vízigénye - távlatban (m 3 /nap) Központi belterület - Ūjváros Magasházas övezet - Városközpont 12619 11750,7 751,5 15,64 2370,0 2631,3 Családi házas övezet 868,3 828,2 1,05 158,9 176,4 Egyéb belterület: 3962 Dunafüred (családi házas övezet) 2388 1391,2 1,72 260,2 288,9 Óváros (családi házas övezet) 1574 1501,3 1,05 158,9 176,4 9. Táblázat: Fogyasztási körzetek A települést körzetekre osztottuk az egyes körzetbe tartozók eltérő fogyasztási szokásai- és az egyes részek földrajzi helyzete alapján. A körzetek napi fogyasztását a fenti 9. táblázat tartalmazza. A fogyasztási körzetek lehatárolását pedig a 2-3. képen láthatjuk. 30
2576/4 Százhalombatta - Fogyasztási körzetek (jelenleg) Óváros - családi házas övezet Ujváros - családi házas övezet Fogyasztás:158,9 m3/d Fogyasztás:158,9 m3/d Dunafüred - családi házas övezet Ujváros - magasházas övezet Fogyasztás:260,2 m3/d Fogyasztás:2370,9 m3/d 2. kép: Százhalombatta fogyasztási körzetei (jelenleg) Százhalombatta - Fogyasztási körzetek (távlatban) Óváros - családi házas övezet Ujváros - családi házas övezet Fogyasztás:176,4 m3/d Fogyasztás:176,4 m3/d Dunafüred - családi házas övezet Ujváros - magasházas övezet Fogyasztás:288,9 m3/d Fogyasztás:2631,3 m3/d 3. kép: Százhalombatta fogyasztási körzetei (távlatban) 31
3. A vízellátó rendszer bemutatása Százhalombatta vízellátó hálózata a százhalombattai Önkormányzat tulajdona, fenntartója a szintén önkormányzati tulajdonú SZÁKOM Kft.. A városban a vezetékes ivóvíz ellátás 100%-osan kiépítettnek tekinthető: az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. Az ivóvízrendszer vízbázisa Ercsi déli területén, a Duna parton telepített 12 db csőkút, melyeket a Duna 1610-es fkm-nél található partszakaszára telepítettek, 60 m-re a partvonaltól. (4-5. kép) Ebből az első ötöt 1967-72-ben telepítették, majd ezek közül kettő 1996-ban, melléfúrásos technológiával felújításra került. 1998-ban az Ercsi cukorgyártól 6 darab kutat vásároltak. Ekkor még Százhalombatta és Ercsi településeken a SZÁKOM Kft. üzemeltetett. Amikor a tulajdonosok között megromlott a viszony és megszüntették a tulajdonközösséget, két kutat átadtak az Ercsi Önkormányzatnak. A százhalombattai Önkormányzat tulajdonában maradt kutak közül az egyik kút meghibásodása miatt 9 üzemképes kút van Százhalombatta tulajdonban. A hibás kút melléfúrásos javítására a SZÁKOM Kft. nyilatkozata szerint akkor kerül sor, ha azt a kihasználtság indokolná. A vízmű mértékadó kapacitása 24 órás üzemidővel így 15.680 m 3 /nap. 4. kép: Parti szűrésű csőkutak Ercsi területén 32
A vízbázisból az ellátó rendszerbe jutatott ivóvíz mennyisége a meg lévő létesítmények ellátását figyelembe véve nemcsak elegendőnek tekinthető, hanem a város jelentős szabad kapacitás is rendelkezésre áll. A SZÁKOM Kft. a kitermelt vízmennyiségének közel 60%-át Érd városnak adja tovább. A városban működő nagyfogyasztók (MOL és az Erőmű Rt.), ugyan használnak kommunális célokra ivóvizet, de saját külön vízbázissal is rendelkezik (elsősorban tűzoltási és ipari célú felhasználásra). A kutakba telepített szivattyúk teljesítménye 30-60 kw, ezek kombinálásával egyszerre 5-6 kút működtetésével biztosítani tudják a vízigényeket. A működő kilenc kútból kettő elegendő lenne Százhalombatta igényeinek kielégítésére, négy kút pedig az Érdi átadást szolgálja ki. 5. kép: Parti szűrésű csőkút A kutak irányítása távvezérlésű, de biztonsági okból a régi manuális rendszert is megtartották. (6-7. kép) A környéken Ercsi városban lévő vízmércén mérik a Duna vízállását. A tapasztalatok alapján a nagyvízi- és a kisvízi vízszint különbsége 8 m. A kutak szűrői elég mélyen vannak (vízzáró réteg alatt) ahhoz, hogy ez a különbség az éves termelési teljesítményt nézve különbözőséget mutatna. A kutak egyidejű működése esetén az egyes kutak termelését nem befolyásolja a többi működésben lévő kút termelése. A kutak moshatósága egyesével megoldott, pillangó szeleppel lezárt mosató vezeték vezet vissza a Dunába. 33
6. kép A kutak vezérlése 1. 7. kép A kutak vezérlése 2. A parti szűrésű kutak ivóvíz minőségű vizet biztosítanak: a klórgázzal történő fertőtlenítésen kívüli külső beavatkozás nélkül biztosítják a megfelelő vízminőséget. Az egyik kútcsoportnál a vas- és mangántartalom növekvő tendenciát mutat, de a kutak által termelt vízminőség vas- és mangántartalma is határérték alatti. Az Önkormányzat már foglalkozott a növekedés jövőbeli hatásával, de a beruházás költségei és a várhatóan emelkedő üzemeltetési költségre hivatkozva egyelőre még nem született döntés. A vízbázis területén található gépházban 2 db 200 m 3 -es tározó (8. kép) és egy nyomásfokozó van. Itt található az a 3 trafó, mely a kutakban lévő szivattyúk energiaellátását biztosítja földkábelekkel. Ebből két trafó üzemel, egy pedig a tartalék. (6-7. kép) Az energiaforrásoknak a biztonságos üzemeltetés miatt kétoldali betáplálása van, de mindkettő labilisnak tekinthető. A gépház távműködtetéssel működik, melyet a diszpécser szolgálat felügyel, a kútfejekben csak lágyindításra van lehetőség, frekvenciaváltás csak a DKV (MOL) gépházban lehetséges Ez utóbbi nincs használatban, mert a szivattyúk elegendő nyomást biztosítanak ahhoz, hogy a víz eljusson Százhalombattáig. 34
8. kép: Víztározó a vízbázis területén A vízbázistól Százhalombatta területére három vezetéken keresztül érkezik a víz, melyek Ercsi kül- és belterületén haladnak át. A vezetékek méretét tekintve DN 500-as, DN 300-as és DN 250 vezetékről beszélünk. A vezetékek a DKV (MOL) területén lévő 2200 m 3 össztérfogatú tározó medencékbe érkeznek: két 600 m 3 -es és egy 1000 m 3 -es térszíni tározóba. (9-10. kép) A három medence maximális 2200 m 3 -es térfogata nem használható ki egy, a kiépítéskor elkövetett hiba miatt: a medencék túlfolyószintje nem azonos magasságba esik, ezért a kihasználható térfogat csak ~2000 m 3. Emellett egy 200 m 3 -es magas tározóba is működik, ami a Dunai Finomító nyomását biztosítja, de csak tartalék szerepe van. 9. kép: A MOL területén lévő 2x600 m3-es térszíni víztározó 10. kép: A MOL területén lévő 1000 m3-es térszíni víztározó Az ivóvíz fertőtlenítést a DKV (MOL) területén lévő térszíni tározók előtt távfelügyeletű szabályozással végzik. 35
A DKV (MOL) területén működő gépházban 2-2 szivattyú biztosítja a szükséges nyomásmagasságot a MOL illetve a város felé. A MOL felé két frekvenciaváltós szabályozású szivattyú üzemel, illetve van egy melegtartalék, melyet jelenleg mosatáshoz használnak. (11. kép) 11. kép: Száraztengelyű szivattyúk a MOL-i gépházban A MOL területén lévő gépházban működő 2 db száraztengelyű szivattyú egyike a ~167,67 mbf. magas, 400 m 3 -es (ez a város fogyasztásának 20%-a) újvárosi magastározó felé táplál, ahonnan a város e részének (Újváros) vízellátása gravitációs vezetékek segítségével történik. (12-13. kép) Százhalombatta városának legalacsonyabb részét, a közel 100 mbf terepmagasságú Duna ligetet szintén az újvárosi torony látja el ivóvízzel, de a terület alacsony fekvése miatt minimális nyomáscsökkentés szükséges. Az érdi átadást, illetve az Óváros ellátását két oldalról biztosítják: az Újváros felől érkező vezeték még az újvárosi víztorony előtt ágazik le a településrészt ellátó rendszerről; a másik vezeték a MOL területén lévő tározó medencéből közvetlenül gravitációsan érkezik meg a Dunafüred határában lévő gépházba, majd a nyomásfokozót (NyF1) követően egy közös pontban találkozik az Újváros felől érkező vezetékkel. A találkozási pontot követően egy NÁ 300-as vezeték továbbítja a vizet Százhalombatta harmadik egysége, az Óváros irányába. Óváros területe két zónára osztható. Az alsó zóna (Óváros-alsó) a város többi részével: Újvárossal és Dunafüreddel együtt egy nyomászónába tartozik, míg a felső zóna egy külön zónát alkot (Óváros-felső). Az óvárosi részek vízellátása, valamint az érdi átadás egy pontból ágaznak szét az Óváros előtt. A közel 100 mbf magasság Óváros-alsó biztonságos ellátásához nyomáscsökkentésre van szükség. 36
12. kép: Az újvárosi magas tározó 1. 13. kép: Az újvárosi magas tározó 2. Az Óváros magasabb pontjainak ellátását, Óváros-felsőt az óvárosi, 100 m 3 -es víztorony biztosítja, emiatt a városban plusz egy nyomásfokozó (NyF3) működik. (14. kép) Az érdi vízátadás tehát közvetlenül a városi hálózatból kerül kivételre, ezért az átadási pont előtt nyomásfokozót (NyF2) építettek ki. (14. kép) A 2002-ben épült Százhalombattát Érddel összekötő NÁ 300 KM PVC távvezeték ezzel nyomásfokozóval biztosítja Érd felé a napi 6-7000 m 3 napi ivóvízátadást. Az Érd felé működő szivattyú 0-50 Hz között működött, ellenben a működtetői tapasztalatok alapján d.e. 10 órától, mikor Érd város felé nem feltétlenül kellene táplálni is működtetnek 36 Hz-el. 14. kép: Az óvárosi és az érdi átadást biztosító nyomásfokozók 37
A városban tehát 3 db nyomásfokozó működik a hálózati nyomások biztosítására, az ellátás biztonságának javítására. A városban a vezetékes ivóvíz ellátás 100%-osan kiépítettnek tekinthető: az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. Ez mégsem megnyugtató mutató, mert a házi bekötések folyamatosan meghibásodnak, felújításra szorulnak. Az ivóvízhálózat hossza ~98 km. A vezetékek anyaga azbesztcement, acél és műanyag. 38
Dunafüredi nyomáscsökkentő Érdi átemelő (NyF2) Újvárosi magas tározó Óvárosi magas tározó 174,67 mbf Hasznos térfogat: 400 m3 179,20 mbf Hasznos térfogat: 200 m3 167,67 mbf 173,20 mbf Átadás Érd felé 161,05 mbf 156,75 mbf 400 m3 MOL - térszíni tározó ~2000 m3 MOL- átemelő Százhalombatta város ~110-130 mbf Óvárosi átemelő (NyF3) Óvárosi nyomáscsökkentő (2-3.) Százhalombatta - Óváros (felső) ~120-130 mbf Ercsi kutak és gépház MOL RT. Dunai Finomító Gravitációs vezeték Dunafüredi átemelő (NyF1) Százhalombatta - Dunafüred ~100 mbf Óvárosi nyomáscsökkentő (1.) Százhalombatta - Óváros (alsó) ~100 mbf 35. ábra: Százhalombatta vízelosztó rendszere 39
4. A hidraulikai rendszer felülvizsgálata A hidraulikai rendszervizsgálat célja a jelenlegi vízellátó hálózat hidraulikai felülvizsgálata, majd az így kapott eredmények alapján javaslat készítése a vízellátó rendszer fejlesztésére, esetleges átalakítására; illetve a rendszer kihasználhatóságának vizsgálata a távlati fejlesztések illetőleg a növekvő vízigény hatására. A vizsgálat során a vízellátó rendszer működését szélső állapotokban ellenőrizzük aszerint, hogy az eltérő fogyasztási és betáplálási állapotokban kialakuló hidraulikai paraméterek megfelelnek e a rendszer működése szempontjából biztonságos és optimális tartománynak. A hálózati vízminőség változás és ennek következtében fellépő közegészségügyi kockázat nagyon fontos vizsgálandó paraméter, ezért a hidraulikai vizsgálatok mellett a hálózatban lévő ivóvíz vízminőségét is ellenőrizni kell. A felülvizsgálat során a következő kérdésekre keresünk választ: Megfelel-e a jelenlegi vízellátó rendszer működése a százhalombattai fogyasztás kielégítése és az érdi átadás szempontjából? Amennyiben nem: Milyen fejlesztések szükséges a hálózat optimális működéséhez? Biztosítható-e a tűzoltási vízigény kiszolgálása? A hálózatban található ivóvíz szállítási ideje megfelelő-e közegészségügyi szempontból? Milyen hálózatfejlesztés szükséges a megnövekedett vízigény következtében illetőleg kiszolgálhatók-e a távlati vízigények jelentős hálózati beavatkozás nélkül? 40
44..11 Az elvárt hidraulikai határértékek a) Csomóponti nyomás: A csomóponti nyomás vizsgálatakor mind alsó-, mind felső határértékeket is szükséges vizsgálni. A kis nyomások tekintetében a beépítési viszonyok valamint a tűzoltáshoz szükséges nyomás értékek a meghatározók. Százhalombattára - az újvárosi magas házas övezet kivételével földszintes és 1 emeletes családi házas övezetek a jellemzőek. A magas házas övezetben 5-10 emeletes panelházak vannak. A hálózat minden fogyasztási pontjában biztosítani kell a relatív nyomásigényt úgy, hogy szintenként 3 m belmagasságot kell figyelembe venni, melyen felül plusz 10 m relatív nyomástöbbletet kell biztosítani. A hálózathoz közvetlenül csatlakozó szerelvények (háztartási- és ipari berendezések) működőképessége miatt a maximális relatív nyomás értéke nem haladhatja meg a 60-70 mvo.-t, azaz 6-7 bar nyomást. A gerinchálózaton magasabb nyomás, 10-12 bar is megengedhető, melyet nem a csatlakozó szerelvények, hanem a vízellátó hálózatot alkotó csővezetékek, idomok és szerelvények minősége határozza meg. Két szintes beépítésű lakóövezet esetén a tűzoltáshoz minimálisan 2 bar nyomás szükséges. b) Hálózati sebesség: A vezetékekben kialakuló sebességek optimális tartománya 0,3 1,2 m/s. A viszkózus folyadék csővezetékben való permanens áramlása során keletkező nyomásveszteség egyenes arányban és négyzetesen függ a vezetékben kialakult sebességtől. A fajlagos nyomásveszteség optimális határai: 5-10 mvo./km. A hálózat szempontjából mégis kritikusabbnak tekinthetőek azok a szakaszok, vezetékek, melyekben alacsony sebességek alakulnak ki. Ezekben a szakaszokban vízpangás alakulhat ki, melyek vízminőségromláshoz vezethetnek. A sebességnek naponta legalább egyszer nagyobbnak kell lenni, mint 0.3 m/s, ekkor biztosítható a hálózaton a megfelelő vízcsere. 41
5. Hálózati modell A hálózat jelenlegi működésének felülvizsgálatát, a fejlesztési javaslatok ellenőrzését valamint a távlati igények kielégülését a HCWP v6.0. hidraulikai modellező program segítségével végeztük el. A létrehozott modell segítségével a hálózat egészén és valamennyi kérdéses állapotban ellenőrizhetővé válnak a jellemző hidraulikai paraméterek. A következőkben bemutatásra kerülnek a hálózat azon részei, műtárgyai és berendezési, melyeket a modell felépítésénél figyelembe kell venni. 55..11 A modell felépülése, előállítása A hidraulikai felülvizsgálat Százhalombatta település vízellátó hálózatára terjed ki. A modell nem tartalmazza az Ercsi területén lévő kutakat és az azokat, a MOL területén lévő medencével összekötő távvezetékeket. a) Csővezetékek 36. ábra: A százhalombattai vízelosztó hálózat csővezetékei A modellben a százhalombattai hálózatot felépítő vezetékek a valóságnak megfelelő mérettel és minőséggel szerepelnek. (36. ábra) 42
A gerincvezetékek NA 200-300-as méretűek, anyaguk változó: KM PVC és acél. A elosztóvezetékek mérete általában NA 100-150, de a magas házas övezetben ennél nagyobb NA 200-300-as vezetékek is megtalálhatók. Az egyes hálózatrészeket bekapcsoló elosztó vezetékek mérete változó, NA 50-80-100-as vezetékek is megtalálhatók. Anyaguk KM PVC, acél és azbesztcement, ritkábban KPE csövek is előfordulnak. Azbesztcement anyagú csövek az egész hálózatban jelen vannak még, az Újváros családi házas övezetében és az Óvárosban gyakoriabb az előfordulásuk. b) Tározók A modell kezdő pontja, azaz a betáplálási pont a MOL területén lévő térszíni medencék, melyek a modellben egy, felszíni medenceként szerepelnek: Térszíni tározó: Hasznos térfogat: 20.000 m 3 Fenékszint: 156,75 mhsf. Túlfolyószint: 161,05 mhsf. Relatív magasság: 4,3 m A magas tározók modellezéséhez minden fizikai paraméter rendelkezésre állt: Újvárosi magas tározó: Hasznos térfogat: 400 m 3 Fenékszint: 167,67 mhsf. Túlfolyószint: 174,67 mhsf. Relatív magasság: 7 m Óvárosi magas tározó: Hasznos térfogat: 200 m 3 Fenékszint: 173,20 mhsf. Túlfolyószint: 179,20 mhsf. Relatív magasság: 6 m 43
c) Szivattyúk A szivattyúk típusa nem ismert, azokra a modell segítségével, a működésüket leíró jelleggörbe seregeket határoló alsó- és felső görbe alapján következtetünk. A MOL területén lévő térszíni medencéből két vezeték ágazik el. Az Újváros felé tápláló gerincvezeték nyomás alatti. A szivattyú az újvárosi torony tárolószintje szerint vezérelt, működését fix vízszállítással modelleztük (70,83 l/s). A másik vezeték gravitációs vezeték, az óvárosi ellátást és az érdi átadást szolgálja, az újváros felől érkező transzport vezetékhez az Újvárost követően találkozik, de a csatlakozást megelőzően nyomásfokozásra van szükség. A szivattyú (NyF1) vezérlése szintén az újvárosi torony tárolószintje szerint vezérelt, működése esetén a vízszállítás fix, 55,56 l/s. Óváros-felső ellátása, azaz a felső nyomászóna kialakítása miatt beépített nyomásfokozó (NyF3) vízszállítása az óvárosi magas tározó szerint vezérelt, vízszállítása fix, 18,06 l/s. Az érdi átadást megelőzően is nyomásfokozót (NyF2) kell alkalmazni. Mivel az érdi átadást magas tározóval lett modellezve, a szivattyú vezérlése szintén a tározó vízszintjétől függ, ami a folyamatos átadás miatt állandónak feltételezett. A szivattyú vízszállítása fix, 79,86 l/s. d) Szerelvények A modellezés szempontjából fontos és kiemelkedő szerepet betöltő szerelvények a dunafüredi és az alsó-óvárosi ez utóbbi esetében három - ellátást szabályozó nyomáscsökkenők, melyeket a fojtott tolózárral modelleztük. A szerelvény ellenállása, azaz fojtása a programban nyitottsággal adható meg. 44
55..22 Kommunális fogyasztás: fogyasztási körzetek, fogyasztási menetgörbe A fogyasztás helyes modellezéséhez meg kellett határozni a fogyasztók helyét, fogyasztási igényét, és ha fogyasztásuk nem állandó, a fogyasztás napi változását. A kommunális fogyasztás modellezése körzetek szerint történt: a vezetékekre hosszarányosan terheltem a lakosság vízigényét. (37. ábra) A kommunális fogyasztási igény nem állandó, a nap folyamán változó igényeket jelleggörbe hozzárendelésével modellezhetjük. Százhalombatta az ún. felsőfokú központ kategóriába tartozik. A jelleggörbére két fogyasztási maximum jellemző: az egyik a reggeli, a másik az esti órákban. A település nem alvó város, ezért a napi fogyasztás a két csúcs között nem esik jelentősen vissza. (37. ábra) 37. ábra: Fogyasztási körzetek - Fogyasztási menetgörbe 45