NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 8/2001. (III.1.) számú r e n d e l e t e a lakáscélú helyi támogatásokról (egységes szerkezetben a 36/2001. (VII.1.) számú rendelettel) A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésében foglaltak alapján és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) sz. Kormány rendelet (a továbbiakban: Lr.) 23. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja, hogy - az arra rászoruló családok (személyek) részére lakásszerzésükhöz, lakáshelyzetük megoldásához, valamint az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításához, korszerűsítéséhez - anyagi támogatást nyújtson. I. fejezet A támogatásban részesíthetők köre 2. (1) Helyi önkormányzati támogatásban azok az arra rászoruló magyar állampolgárok illetve letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok részesíthetők, akik a) házastársak, illetve b) a 25 életévüket betöltötték és egyedülállók illetve élettársak, c) a 18. életévüket betöltötték és korábban állami nevelt személyek voltak, d./ az a./- c./ pontban foglaltaknak megfelelnek és legfeljebb 50%-os hányaduk volt - 10 éven túl tulajdoni - egy olyan lakásban, amelynek tulajdonjogát válás miatti tulajdonközösség megszüntetése során veszítették el, és minimum 3 éves állandó bejelentett nyíregyházi lakóhellyel rendelkeznek, házastársak esetén legalább az egyikük. (2) Külföldi állampolgárok kizárólag akkor részesíthetők támogatásban, ha
2 a) ingatlanszerzésükben állampolgárságukra tekintettel nincsenek korlátozva és b) a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmük elbírálása folyamatban van. Nem szükséges a b) pontban előírt feltétel megléte, ha a házastársak egyike magyar állampolgár. (3) Ha a kérelmező nem rendelkezik 3 éves állandó bejelentett nyíregyházi lakóhellyel (házastársak esetén az egyikük sem), de 3 éves folyamatos nyíregyházi munkaviszonnyal rendelkezik és a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel, a 4.. (2) bekezdésének d./ pontjában meghatározott támogatásban részesíthető. (4) Nyíregyháza közigazgatási területén lévő, iparosított technológiával épült társasházak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházak tulajdonosai és bérlőtársai, pályázat útján részesíthetők támogatásban, amelyet a Polgármesteri Hivatal ír ki. ki. (5) A helyi önkormányzati támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában a./ a 2. (1)-(3) bekezdésben meghatározott kérelmezők részére az 5. (1) bekezdés d/ és az 5. (2) bekezdés e/ pontjára tekintet nélkül a 3. a/ - c/ pontban felsorolt célból nyújtható. b./ a 2. (4) bekezdésében meghatározott kérelmezők részére a 3. f/ pontjában meghatározott célból, a 4. (5) bekezdésében meghatározott mértékben adható támogatás. A helyi támogatás felhasználása 3. Helyi támogatás nyújtható a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő a) magántulajdonú lakóház építéséhez, b) magántulajdonban álló új, használt, vagy értékesítés céljára épített lakás vásárlásához, c) nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításához, d) magántulajdonban álló lakás legalább 1 lakószobával történő bővítéséhez, komfort nélküli vagy félkomfortos lakás esetén komfortfokozat növeléséhez. e/ magántulajdonban álló lakóházon/épületen olyan munkálatok elvégzése, amelyek a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítására, belvízkárt szenvedett lakóépület helyreállítására, vagy a lakóház/épület lakhatóvá tételére szolgálnak, f./ az Lr. 28. -ban szabályozott, iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítéséhez, felújításához.
3 3/A. 1 (1) Helyi támogatás nyújtható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területén lévő magántulajdonban álló lakóház vásárlásához a 2.. (1) bekezdésének a.)-c.) pontjában megjelölt személyek részére, akik az Albérlők Házában legalább 6 hónapot folyamatosan eltöltöttek. (2) A támogatás formája kamatmentes kölcsön. (3) A felhasználható keretösszeg a lakáscélú támogatásra fordítható összeg éves keretének legfeljebb 3%-a lehet. (4) A kérelem elbírálását a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat véleményének figyelembevételével és a polgármester egyetértő javaslata alapján a Szociális és Lakásügyi Bizottság végzi. (5) A kérelem elbírálásakor a Ör. 5. -ában meghatározott kizáró okok közül az (1) bekezdés c./, és a (2) bekezdés a./-g./ pontját alkalmazni kell. A támogatás formája és mértéke 4. (1) A támogatás formája: kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás. A vissza nem térítendő támogatás a 3. a/ - c/ pontban meghatározott esetekben a lakásépítési támogatás éves keretösszegének maximum 5 %-a lehet. A 3. f./ pontjában meghatározott esetekben a támogatás formáját, mértékét és keretösszegét a Városüzemeltetési Bizottság határozza meg, az önkormányzati költségvetés függvényében. (2) A kamatmentes kölcsön mértéke: a) magántulajdonú lakóház építéséhez legfeljebb 600.000 Ft, b) lakásvásárláshoz a lakás vételárának 50 %-a, legfeljebb 500.000.-Ft 2 c) a 3.. d./ és e./ pontjaiban meghatározott esetekben legfeljebb 200.000.-Ft, d) a 2.. (3) bekezdésében szabályozott esetekben legfeljebb 300.000.-Ft. (3) A magántulajdonú lakóház építéséhez nyújtott kamatmentes kölcsön kifizetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a megvalósítani kívánt lakóház műszaki készültsége a 30 %-ot elérte. (Alapozás, teherhordó falazat födém nélkül.) 1 a 36/2001. (VII.1.) számú rendelet 1. -a alapján kiegészítve 2 a 36/2001. (VII.1.) számú rendelet 2. -a módosította
4 A műszaki készültség mértékét a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája jogosult igazolni. (4) a/ A vissza nem térítendő támogatás mértéke a 3. a./-c./ pontjában szabályozott esetekben 100.000.- Ft, b/ A magántulajdonú lakóház építéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás kifizetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a megvalósítani kívánt lakóház műszaki készültsége a 90 %-ot elérte. A műszaki készültség mértékét a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája jogosult igazolni. (5) A 3.. f./ pontjában meghatározott esetekben, a támogatás kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás is lehet, a Városüzemeltetési Bizottság döntése alapján, mértéke azonban lakásonként legfeljebb 400.000.- Ft. (6) A vissza nem térítendő támogatás mértéke igazolt belvízkár helyreállítása esetén a mindenkori központi támogatás figyelembevételével a (4) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű is lehet. Kizáró okok 5. (1) A 3. a./-e./ pontjában meghatározott esetekben nem adható támogatás annak, akinek vagy a vele együtt lakó illetve együtt költöző személyek valamelyikének a) önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga az 1993. évi LXXXVIII. tv. 24. (1) bekezdésének a-d) pontján alapuló felmondás miatt szünt meg, b) a lakásra tulajdonjoga önkormányzati lakásra vonatkozó vételi, elővásárlási jog gyakorlásával, vagy a bentlakó bérlőt megillető jog illetve kedvezmény alapján keletkezik, c) megvásárolni, építeni kívánt lakás szobaszáma meghaladja az Lr. 3. -ában meghatározott méltányolható lakásigény felső határát, d) lakhatása az ország területén bármilyen módon - tulajdonjog, tulajdoni illetősége, holtig tartó haszonélvezeti joga, állandó használati joga révén - megoldott volt, kivéve a 2. (1) d./ pontjában foglalt kérelmezőket, e) az ország területén összesen legalább 3 millió forintot érő ingó, vagy ingatlan vagyona van, vagy 3 éven belül volt, f) a Ptk. 685. b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozójától szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. (2) A 3. a.-e./ pontjában meghatározott esetekben nem adható támogatás, ha
5 a) a kérelmező vagy a vele együtt lakó, együtt költöző személy valamelyikét korábban bármely önkormányzat lakáscélú támogatásban részesítette, b) a kérelem benyújtásakor, lakásépítés esetén, a kérelmező lakás-használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy azt a kérelem elbírálásáig megszerzi, c) a kérelmező a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette, d) a közgyűlés által lakástámogatás céljára biztosított éves keretösszeg elfogyott, e) a támogatás visszafizetése a kérelmező vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel nem biztosított, f/ a kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembevéve az egy főre jutó havi nettó átlagos jövedelem családok esetén az 50.000.-Ft-ot egyedülálló személyek esetén a 60.000.-Ft-ot meghaladja, g/ A lakás vételára lakossági szabadforgalomban történő vásárlás esetén meghaladja a 6 millió forintot. II. fejezet A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 6. A kamatmentes kölcsön, valamint a 3. f./ pontjában meghatározott támogatás összege és járulékai erejéig az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. III. fejezet A kölcsönszerződés módosítása A teljesítési idő 7. (1) A kamatmentes kölcsön összegét 10 év alatt kell visszafizetni, ez alól felmentés nem adható. (2) A kölcsöntörlesztés megkezdését követő 1 év elteltével kérelemre engedélyezhető a törlesztés felfüggesztése. (3) A törlesztés felfüggesztése legfeljebb 2 évre csak akkor engedélyezhető, ha a támogatást igénybe vevő 1 főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
6 (4) A visszafizetés időtartama azonban ezekben az esetekben sem haladhatja meg a 10 évet.. Változás a felek személyében 8. (1) Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített döntéshozó szerv jóváhagyásával elbocsátható a kölcsönszerződésből. (2) Ezen hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a kölcsönszerződésből kilépni kívánó fél a hátralevő tartozás arányos részét megfizette, a támogatással érintett lakáson fennálló tulajdoni illetőségét (használati jogát) teljesen elveszítette és a szerződésben maradó fél részéről a ráeső tartozás visszafizetése biztosított. A támogatás eltérő felhasználása 9. (1) Indokolt esetben hozzájárulás adható ahhoz, hogy a kamatmentes kölcsönt kérő a biztosított kölcsön összegét átvihesse másik, megvásárolni, vagy megépíteni kívánt ingatlanra a Kistérségi Fejlesztési Társaság által behatárolt területen. (2) Átviteli kérelmüket a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Okmányirodája bírálja el és kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot. (3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha a fedezet biztosítására szolgáló ingatlan forgalmi értéke legalább tízszeresen nem haladja meg az átvinni kívánt kölcsönösszeget. Továbbá, ha a kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló mellékkötelezettség vonatkozásában az önkormányzat hátrányosabb helyzetbe kerülne. IV. fejezet Szerződésszegés 10. (1) A fennálló kamatmentes kölcsön visszafizetése annak mindenkori törvényes kamataival egy összegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített a) 1 havi törlesztő részlettel késedelembe esik, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít, és ezen tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, b) a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy más módon befolyásolta,
7 c) a támogatás összegét a szerződésben rögzített céltól eltérően használta fel, d) a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyeztetéséről, a támogatás felvételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik, e) a lakás építését a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg, vagy attól engedély nélkül eltér. Lehetetlenülés 11. (1) Ha a kölcsönszerződés érvényes megkötését követően a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik és az eredeti állapotot kell visszaállítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a támogatást igénybevevő kérheti, hogy a már megítélt támogatás másik, e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő lakás vásárlásához/építéséhez felhasználhassa. (3) Ha a lakás vételára/bekerülési összege eltér a korábban vásárolni/építeni kívánt lakás vételárától/bekerülési összegétől, a támogatás összege ennek figyelembevételével módosítható. (4) Ha a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül nem köt érvényesen tulajdonjog bejegyzésére alkalmas új adásvételi szerződést nem kap építési engedélyt, a döntést hozó szerv igényjogosultságot megállapító határozata hatályát veszti. V. fejezet Eljárási szabályok 12. A 3. a./-e./ pontjában meghatározott ügyekben: a) kamatmentes kölcsön odaítéléséről a Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. b) a polgármester egyetértő javaslata alapján a vissza nem térítendő támogatás nyújtásáról a Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. c./ a 3. f./ pontjában meghatározott ügyekben a Városüzemeltetési Bizottság dönt. Az eljárás megindítása
8 13. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell az abban megjelölt mellékleteket is. Helyszíni szemle 14. (1) Támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni, kivéve a 2. (4) bekezdésében megjelölt kérelmezőket. (2) A helyszíni szemlét az Önkormányzat által megbízott személy az ügyfél előzetes értesítése nélkül tartja meg, s annak eredményéről az erre rendszeresített nyomtatványon véleményt nyilvánít. (3) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy az igénylővel szemben az 5. -ában felsorolt kizáró okok valamelyike áll fenn. 15. A Szociális és Lakásügyi Bizottság által meghozott döntés végrehajtásáról a Hatósági és Okmányiroda gondoskodik, ennek során elkészíti a kölcsönszerződést, a szerződés módosítását, gondoskodik annak érvényes megkötéséről, valamint a 6. -ban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetéséről, és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról. Vegyes és értelmező rendelkezések 16. A Polgármesteri Hivatal a szerződésben foglaltak teljesítését figyelemmel kíséri. Ennek során a Gazdasági Iroda havonta listát küld a Hatósági és Okmányirodának azon ügyfelekről, akik részletfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, valamint tájékoztatja a Szociális és Lakásügyi Bizottságot a lakástámogatás céljára elkülönített keretösszeg egyenlegéről, valamint a támogatás teljes összegének visszafizetése esetén gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettség törléséről. E rendelet alkalmazásában: 17.
9 1. Jövedelem: a lakástámogatási hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve minden személyi jövedelem alá eső rendszeres és nem rendszeres pézbeli juttatás és a családi pótlék. 2. A jövedelemszámítás módja fiatal házasok esetén: a gyermekkel még nem rendelkező fiatal házasok estén ha az egy főre jutó jövedelem meghaladja az 5. (2) bekezdésének f/ pontjában leírt maximumot, akkor az egy főre jutó jövedelmet úgy kell számítani, mintha már 1 gyermek megszületett volna. 3. Fiatal házasok: akik 35 életévüket külön külön nem töltötték be, és a házasságukat a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kötötték meg. 4. Együtt költöző: A támogatást kérő és közeli hozzátartozója: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha és nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, aki a támogatással érintett lakásba költözik. 5. Együtt lakó: mindaz a személy, aki együtt költöző és legalább egy éve a támogatást kérővel azonos címen lakik. 6. A 9. (1) bekezdésében indokolt eseteknek tekintendő különösen, ha gyermek, vagy újabb gyermek születik, avagy orvosilag is igazolt szempontból is szükséges a támogatással érintett lakás elidegenítése, cseréje. 7. Az 5. 1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a 3 millió forintot érő ingó vagyon akkor tekinthető kizáró oknak, ha az igénylő által a kérelemben megjelölt saját erő összegén felül jelentkezik. 8. Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak különösen, ha egyik kérelmező sem rendelkezik munkaviszonnyal vagy munkaviszonyból származó jövedelemmel. Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak akkor sem, ha akár mindkét fél, akár egyik fél munkaviszonyban állása ellenére a kérelem beadását megelőző egy évben az egy főre jutó havi nettó átlagos jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 9. A munkaviszonyból származó jövedelemmel egy tekintett alá esik a főállású anyasági segély, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a gyes, gyed, és az árvaellátás. 10. Belvíz által okozott épületkár: az épület olyan károsodása, amelyet a medrükben maradt folyók, patakok és felszíni vizek elvezetésére szolgáló magas vízállásból eredő átszivárgás, talajvízszint-emelkedés, vagy talajmozgás, tovább a lefolyástalan, vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítást okoz. 11/A. Lakóépület esetében életveszélyes állapot fogalma: A lakóépület olyan mértékű műszaki állagromlása, károsodása, amely főleg a tartószerkezeti elemek (alapok, falazat, pillérek, gerendák, födémszerkezet, fedélszék, kéménypillér, stb.)
10 állapotára jellemzőek, és a rendeltetésszerű és biztonságos használat akadályozásán túlmenően közvetlen, vagy közvetett életveszélyes állapotot (kiborulás, kidőlés, kifordulás, roskadás, összedőlés révén) eredményez, vagy azt okozhat. 11/B. Lakóház/épület lakhatóvá tétele: Szerkezeti károsodás nélküli, lakhatást súlyosan befolyásoló egészséges emberi tartózkodást nem biztosító körülmény elhárítása. 12./ Bővítés: három, vagy több gyermeket eltartó építtető esetében a tetőtérbeépítés is, más építtető esetében ennek kivételével olyan építési munka, amelynek eredményeképpen az épület - alapterületének növelésével - legalább egy lakószobával bővül. 13./ Élettársak: ezen kapcsolat tanúsítására, kizárólag közjegyzői okirat fogadható el. 18. A rendelet a 2001. március 01. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a többször módosított 15/1996. (IV.02.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. A hatálybalépést megelőzően iktatott és még el nem bírált ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni. Nyíregyháza, 2001. február 26. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A rendeletet 2001. március hó 1. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2001. március 1. Dr. Szemán Sándor jegyző