TARTALOM III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK... 16

1 TARTALOM TARTALOM... 1 BEVEZETÉS... 2 BEVEZETÉS... 2 I. ÁLTALÁNOS ADATOK... 3 II. A TERÜLETEN KELETKEZŐ HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉ- KOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE... 7 III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK... 16 IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK... 20 V. A HULLADÉKOK KEZELÉSE A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK... 23 VI. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 27 VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM... 34 VIII. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉ- GES BECSÜLT KÖLTSÉGEK... 40 MELLÉKLETEK... 41

2 BEVEZETÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV Egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladék keletkezéssel járó tevékenységi körére. A 2000. évi XLIII. törvény 35. -a elrendeli a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését. A hulladékgazdálkodási tervek, a törvényben meghatározott célok elérését az alapelvek érvényesítését segítik elő. A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg: a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, a keletkező hulladék hasznosítását, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. Az Országos, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervvel összhangban, a 126/2003. (VI- II.15.) Korm. rendeletben meghatározott részletes tartalmi követelményeknek megfelelően készült el Nagyhalász Város Önkormányzat illetékességi területére a helyi hulladékgazdálkodási terv. Az Országos gazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülő

3 egyéb, különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket 6 évre kell készíteni és 2 évente beszámolót kell összeállítani az abban foglaltak végrehajtásáról. I. ÁLTALÁNOS ADATOK I.1. A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: helyi A tervkészítésért felelős önkormányzat: Nagyhalász Város Önkormányzata Címe: Nagyhalász, Arany J. u. 50. Kapcsolattartó neve: Kopkó András A tervezés báziséve: 2002. A tervezés időszaka: 2005-2008. Készítő neve és címe: QUALIFIKÁCIÓ BT. Ibrány, Lehel u. 18. Szilágyi László Panyik Ágnes I.2. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Nagyhalász Város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén található, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától északra, mintegy 17 km távolságra található város. A megyén belüli elhelyezkedését az 1. sz. melléklet szemlélteti. I.2.1. DEMOGRÁFIAI ADATOK Az 1. sz. ábrán a népesség alakulását szemléltetjük Nagyhalászban. A 2002. évben a tervezés idejében a lakónépesség a KSH adatai alapján 5963 fő volt. 2003. évben 6006 fő volt, a lakások száma pedig 1798 db. 1. ábra: A népesség alakulása Nagyhalász városban

4 6100 6069 lakosszám (fő) 6050 6000 5950 5963 6006 5900 2002. 2003. 2004. év 2. ábra: A lakások számának alakulása Nagyhalászban 1810 lakások száma (db) 1805 1800 1795 1798 1800 1800 1790 2002. 2003. 2004. év A település adottságait a 2002. évre vonatkoztatva az alábbiakban adjuk meg: Közigazgatási terület: - belterület: 523 ha - külterület: 3911 ha Lakóházak száma: 1927 db Vezetékes gázfogyasztók száma: 1430 db (74,2 %) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma: 1674 db (86,8 %) Közüzemi vízhálózat hossza 36,7 km Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma: 822 db Közüzemi szennyvízhálózat hossza: 27,3 km Regisztrált vállalkozások száma: 325 db Ebből: Korlátolt Felelősségű Társaság: 33 db Szövetkezet: 3 db Betéti Társaság: 36 db Egyéni vállalkozás: 251 db Rt: 2 db

5 Legfontosabb ipari cégek: Mozgáskorlátozottak PIREMON Vállalkozás papírfeldolgozás, vegyes termék feldolgozás KE-VÍZ 21 Rt. Máshová nem sorolt egyéb nem fém ásványi termék gyártása B.N.K. 21 Kft. paplanüzem Máshová nem sorolt egyéb textiltermékek gyártása Zsákgyár Kft. - Zsákgyártás Legfontosabb mezőgazdasági cégek: Florexim Kft. tárolás, raktározás, csomagolás I.2.3. ÉGHAJLAT A település éghajlata mérsékelt, kontinentális, mérsékelten meleg. Területe a mérsékelten száraz nyarú és hideg telű éghajlati körzethez tartozik. Az éghajlatot sokáig állandónak tekintettük, de az utóbbi kutatások alapján megállapítható, hogy napjainkban az éghajlat átalakulóban van. A napsütéses órák száma éves átlagban 1950 óra. Évi középhőmérséklete 9 10,5 C között váltakozik. Ha az egyes hónapok napsütéses viszonyait elemezzük, azt tapasztaljuk, hogy a napsütéses órák száma júliusban és augusztusban a legtöbb (263 269 óra), decemberben és januárban pedig a legkevesebb (45 62 óra). A csapadék mennyisége 600 650 mm/év. A legtöbb csapadék nyáron (194 211 mm), a legkevesebb (81 140 mm) a téli évszakban esik. Az uralkodó szélirány É-i, de jelentős a DNY-i és DK-i aránya is. I.2.4. VÍZRAJZ Vízrajz szempontjából északon a Belfő és a Nagyhalász-Pátroha csatornák, míg délen a Lónyai csatorna keresztezi a közigazgatási területet. A Kis-Tisza csatorna, a belterülettől északra kanyarog. I.2.5. TALAJADOTTSÁGOK A megye talajföldrajzi képe igen változatos, ennek megfelelően tájanként eltérő természeti feltételeket nyújt. Szerkezetileg a terület függőleges irányban, négy emeletre osztható, amelyeket eltérő szerkezetük miatt, üledékképződési hézagok választanak el egymástól. A település talaja a Tisza és mellékfolyóinak fiatal öntésképződményein (homok-, agyag- és iszapfelszínein) képződtek, valamint nagyobb részükre a Nyírségben uralkodó homok a jellemző. Megyei szinten elmondható, hogy talajainkra a savasodás folyamata egyértelműen és tendenciózusan jellemző, mely egyrészt a mezőgazdasági termelés szempontjából káros folyamat,

6 másrészt kihatással van a természetes, illetve féltermészetes élőhelyek élővilágára is. A szélerózió (defláció) a megye területének egyhatodán, azaz kb. 100.000 ha-on veszélyezteti a termőtalajt. A nagymértékű defláció oka elsősorban az uralkodó talajtípusainkhoz helytelenül kiválasztott művelési ágakban (túlzott arány a szántó művelési ág javára, valamint a deflációval kiemelten veszélyeztetett területek esetében is a szántó művelés erőltetése és támogatása), valamint a helytelenül kiválasztott agro-technikai módszerekben keresendők (pl. gyümölcstermesztés esetén a sorközök tárcsázása füvesítés helyett). Jól láthatóan fogynak fasoraink, amelyek kivágása megszünteti a deflációt megakadályozó tényezők egyikét, ezért rendkívül káros folyamat. I.2.6. TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓ A vizsgált terület botanikai szempontból hivatalosan a Nyírség flórajárásba tartoznak. valamint kisebb részük az Észak-Alföld flórájába. Homokfelszíneit pusztai tölgyesek és homokpuszta társulások (pl. csenkesz, ezüstperje) borították. Az ősi homokpusztarétek és a pusztai tölgyesek degradációja a homoki legelők kialakulásához vezetett. Növénytársulásaira jellemzők a homokpuszta-gyepek, homoki legelők. I.2.7. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Intenzív hasznosítású mezőgazdasági területek jellemzőek a településre. Kiváló termőhelyi adottságú földek vannak, melyeket meg kell őrizni az intenzív, korszerű technológiájú és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő termelés számára. Jelenleg Nagyhalász külterületének mezőgazdasági területe a teljes terület 82,7 %-a. Szántóként 60,4 %-ot művelnek, 13,2 %-án gyepgazdálkodást folytatnak, míg 9,1 %-a gyümölcsös. I.2.8. EGYÉB, NEM MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A teljes terület 1 %-a nádas, a 12,07 %-a erdőterület, melyet csaknem egészében akácosok alkotják, kis részében található nyárfa is. A művelés alól kivett terület 1,3 %. I.2.9. IDEGENFORGALOM Idegenforgalom szempontjából a horgászturizmus mondható jelentősnek, ami a 0267/5; 0269; 0275; 0315 hrsz. számú területeken található, illetve horgásztó több is működik a településen. I.2.10. KÖZLEKEDÉS Közút A kiépített (portalanított) utak aránya 90 %. Minden erőfeszítések ellenére az utak állapota hagy kívánnivalót maga után. A földutak nyomvályúsak, a zúzott kő utak gödrösek, a szilárd burkolattal ellátott utak pedig kátyusak, töredezettek. A 3824-es számú út a város igazgatási területén halad át, a belterületet hosszában szeli keresztül. Erre merőlegesen csatlakozik Ibrány felől a 3821-es út.

7 Vasút Nagyhalászban közvetlen vasúti terület van. A városon halad keresztül Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomközű vasútvonal. Kerékpárutak A településen igen elterjedt közlekedési eszköz a kerékpár. A kerékpározást elsősorban az iskolába és munkába járáshoz, illetve a mindennapi bevásárláshoz használják az emberek. A településen belüli és rajta áthaladó tömegközlekedés miatt részben megvalósult a kerékpárút kiépítése ezzel biztonságosabbá téve a közlekedést mind a kerékpározók, mind az autóvezetők számára. A kerékpár tárolási kapacitás sok helyen megoldatlan, s ahol megoldottnak tekinthető sem mindig üti az esztétikai megfelelhetőség szintjét. Autóbusz közlekedés A településre 1 társaság közlekedtet autóbusz járatokat, mégpedig a Szabolcs Volán Rt. II. A TERÜLETEN KELETKEZŐ HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE A fejezet fő célja bemutatni azon hulladékokat, amelyek a településen keletkeznek. Ezen fejezet távlati célja, hogy fel lehessen állítani az ún. hulladékmérleget, amely megmutatja, hogy az adott településen ténylegesen milyen és mennyi hulladékról kell gondoskodni. Adathiány miatt főleg statisztikai adatok alapján tudjuk a becslést elvégezni. A nagyobb gazdálkodó egység a településen nem jellemző, az ott keletkező hulladékokkal az egyedi hulladékgazdálkodási tervezésben kell foglalkozni. II.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE II.1.1. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása hetente egyszer történik a településen, illetve egy évben 2 alkalommal a lomtalanításból származó hulladékot is begyűjtik. Minden lakás rendelkezik 200 l-es gyűjtő kukákkal. A közterületen - főleg buszmegálló, bolt környékén 8 db 3 m 3 -es és 4 db 5 m 3 -es konténer lett elhelyezve az illegális hulladéklerakás elkerülése, valamint a település tisztasága érdekében. A jelenlegi közszolgáltató a Halászért KHT. (4485 Nagyhalász, Arany J. u. 50.; begyűjtési, szállítási engedély sz.: 9273-13/2004.) Az általa összegyűjtött települési hulladék Nagyhalász Város tulajdonában lévő szilárd hulladéklerakóba kerül. A hulladéklerakó üzemeltetője a Halászért KHT. A hulladéklerakó a 0346 hrsz. alatt található, 8,51 ha területen, ebből egy ütem valósult meg, mely 0,9 ha. A hulladéklerakóba kapacitásnak, valamint a környezetvédelmi engedélynek megfelelően (532-9/1995.) más településekről nem szállítanak be hulladékot.

8 Az Önkormányzat a hulladék szállítás és ártalmatlanítás díját kommunális adó formájában szedi be. Jelenleg (2005-ben) a kommunális adó értéke 2.000,- Ft / év / háztartás. A Halászért KHT-tól kapott adatok alapján a Nagyhalászi hulladéklerakó telepre éves szinten 1.084 t/év mennyiségű hulladék kerül. A Nagyhalászi hulladéklerakóba kapacitásának, illetve környezetvédelmi engedélyének (532-9/1995.) megfelelően csak Nagyhalász településről szállítják be a hulladékot. Tehát Nagyhalászban éves szinten 1.084.432 kg/év, azaz 1.084 t/év szilárd hulladék keletkezik. A község területén nem működik szelektív hulladékgyűjtés, bár a hulladéklerakóban a fém részeket kiválogatják, majd a MÉH telepen értékesítik. A települési szilárd hulladékok összetételét az országos átlag alapján határoztuk meg az 1. sz. táblázatban (Lásd: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárd gazdálkodási Program) 1. táblázat: A települési szilárd hulladék megoszlásának aránya 2002. évre komponens Országos átlag (%) Valószínűsített mennyiség (t/év) Papír 16,5 178,86 Műanyag 5,5 59,62 Fém 3,5 37,94 Üveg 3,5 37,94 Textil 4,0 43,36 Veszélyes hulladék 1,0 10,84 Szerves hulladék 38,0 411,92 Egyéb 28,0 303,52 Összesen 100 1.084 Települési folyékony hulladék: A településen 2002-ben 60 %-os a csatornázottság, a rákötés is csak 52%-ban valósult meg. Ennek az az oka, hogy csak azok kötnek rá a csatornahálózatra, akinek szippantatnia kell, akinek elszikkad a szennyvize és ezáltal nem kerül pénzbe nem köt rá. (A település olyan területen fekszik, ahol a szennyvíz szikkasztók jelentős részében teljes egészében elszikkad a szennyvíz.) A települési folyékony hulladék Ibrány - Nagyhalász szennyvíztisztítóba kerül. Jelenleg a csatornázottság 95%-ra bővül. A szennyvíztisztító az Ibrány külterület 019/2 hrsz területen van. Technológiája: kétlépcsős eleveniszapos biológiai tisztító. Kapacitása: 500 m 3 /d. A tisztított szennyvíz befogadója a III. sz. Felsőszabolcsi csatorna 2+307 km szelvénye. Üzemeltetője a NYÍSÉGVÍZ Rt. A települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozóan konkrét mért eredmény nincs, így csak becsült adattal számolhatunk. A vízfogyasztás átlagosan 85 l /fő/nap, ennek 80 %-ából keletkezik szennyvíz. Lakosszám 85 0,8 365= 5963 85 0,8 365= 148001660 liter A településen keletkező szennyvíz éves mennyisége: ~ 148.002 m 3 /év = 148.002 t/év Az előző adatokat figyelembe véve 2002. évben a csatornázottság 60 %-os volt, a csatornával ellátott területen a rákötés 52 %-ban valósult meg.

9 Így a nem rákötött lakások folyékony hulladékával kell számolnunk (ami a teljes lakásszám 69 %-a). Ez a mennyiség ~ 102.121 t/év. Mint az előzőekben is leírtuk, a jelenlegi csatornázottság 95 %. A csatornával ellátott területeken a rákötés aránya 43 %, ami azt jelenti, hogy a teljes lakásszámból 41 % csatlakozott a hálózatra. Így a rá nem kötött lakások (59 %) folyékony hulladékával kell számolnunk. Ez a mennyiség a megnőtt lakosszámot is figyelembe véve: 88.873 t/év. Feltételezésünk és az Önkormányzatnál kapott információk szerint amellett, hogy a lakók egy része egyénileg szervezetten szállítatja el a szennyvizet a település több ingatlanán a gyűjtőaknákból elszivároghat a szennyvíz, így a tulajdonosok nincsenek rákényszerülve, hogy elszállíttassák a szennyvizüket. Az Önkormányzat még nem kötött közszolgáltatási szerződést a folyékony hulladék elszállítására. Arra vonatkozóan nincs információnk, hogy a lakosság mely vállalkozóval (vállalkozókkal) szállítatja el a folyékony hulladékát, és hogy mi történik a hulladékkal. Inert hulladékok: Csak becsült adatok állnak rendelkezésre az inert hulladék mennyiségével kapcsolatban, mivel külön gyűjtése, illetve kezelése a településen nem valósult meg. Az épületek bontásából, felújításából származó inert hulladék nem elkülönítetten kerül a lerakott hulladék közé. A lerakott hulladék kb. 5 %-át teheti ki. A becsült mennyiség ~ 54,2 t/év. Ipari hulladékok: A településen a nagy ipari vállalkozás nem jellemző, ezért a településen keletkező ipari hulladék mennyisége nagyon alacsony. A gazdálkodó szervezetek (egyéni vállalkozók) az egyedi hulladékgazdálkodás tervezésénél foglalkoznak a hulladékokkal. II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (2002) Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 1084 Települési folyékony hulladék* 102121 Kommunális szennyvíziszap** - Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*** - Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok**** n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok**** n.a. Összesen 103205 * Becsült adat, mivel 2002-ben a csatornázottság 60 %-os és a rákötés pedig 52 %-ban valósult meg, így a maradék folyékony hulladék mennyiségével számoltunk. ** Nagyhalászon nem keletkezik szennyvíziszap. NYÍRSÉGVÍZ Rt. től kapott információk szerint, a szennyvíztisztítóban (amely Ibrány külterületén van, és Nagyhalász szennyvize is oda kerül) összesen 260 t/év szennyvíziszap keletkezik, melyet a hulladéklerakóba visznek a depóniára. *** A települési szilárd hulladékkal együtt, becslésünk szerint, 54,2 t/év építési-bontási és egyéb inert hulladékot is a lerakóban helyeznek el, amit nem gyűjtenek elkülönítetten. **** A terv felülvizsgálatánál a mennyiségi adat beírásához szükséges, hogy az Önkormányzat a településen működő vállalkozásoktól, gazdálkodóktól információt gyűjtsön az ilyen jellegű hulladékaik évi mennyiségéről. Pl. ilyen jellegű akár formanyomtatványként megszerkesztett éves bejelentés megtételét kérheti a településen működő vállalkozásoktól, gazdálkodóktól. (A továbbiakban minden táblázatnál, ahol a fenti két hulladéktípus szerepel, figyelembe kell ezt venni a terv felülvizsgálatakor.)

10 II.1.2. SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK A településen nincs szelektív hulladékgyűjtés. A lakosságnál képződő hulladékok kb. 1 %-át adják ezek a hulladékok, amelyek a települési szilárd hulladékkal együtt lerakásra kerülnek. A becsült mennyiség: ~ 10,84 t/év A települési szilárd hulladékban jellemző veszélyes hulladéknak minősülő anyagok: elhasznált sütőolaj, zsiradék, gyógyszerek, szárazelemek, fénycső, lázmérő, hőmérő, háztartási vegyszerek, piperecikkek, fáradt olaj, olajszűrő, olajos hulladék, akkumulátor, növényvédő-, rovarirtó-, gyomírószerek és ezek göngyölegei, barkácsolási segédanyagok (festék, oldószer, hígító, lakk, stb.), elektronikus berendezések, adattároló lemezek. A lakosságnál keletkező elhullott állati tetemeket egyénileg a kemecsei dögkútba viszik. Innen az ATEV szállítja el a hulladékot. Valószínű, hogy van olyan lakos, aki elföldeli az elhullott állati tetemet, így erre vonatkozóan nincs adatunk. Az orvosi rendelőkben és a védőnői szolgálatnál keletkező veszélyes hulladékot a SEPTIKER Kft. szállítja el ártalmatlanításra. Az évi mennyiség ~ 1,2 t/év. II./2. táblázat: Az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (2002) Mennyiség (t/év) Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok olajok - Akkumulátorok és szárazelemek - Elektromos és elektronikai hulladékok - Kiselejtezett gépjárművek - Egészségügyi hulladékok* 1,2 Állati eredetű hulladékok** n.a Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik - Azbeszt - Egyéb hulladék - Csomagolási hulladékok összesen*** - Gumi - Egyéb hulladék - * A Septiker Kft. szállítja el a 14-768/9/2003. sz. engedély alapján. ** A terv felülvizsgálatánál a mennyiségi adat beírásához szükséges, hogy az Önkormányzat a lakosságtól információt gyűjtsön, legalább az elhullott, 50 kg-nál nagyobb tömegű állatokról. Pl. az évi eboltás alkalmával megkérdezhetik a lakókat. (A továbbiakban minden táblázatnál, ahol az állati eredetű hulladék szerepel, figyelembe kell ezt venni felülvizsgálatkor.) *** A települési szilárd hulladékkal együtt, becslésünk szerint, 379,4 t/év csomagolási hulladékot is a lerakóban helyeznek el, amit nem gyűjtenek elkülönítetten. II.1.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK Ebben a tekintetben sem valósult meg a szelektív hulladékgyűjtés a településen. A háztartási hulladékok, a kevert települési hulladékok kb. 35 %-át teszik ki a csomagolóanyagok, melyek szintén lerakásra kerülnek. A csomagolási hulladék becsült mennyisége tehát: ~ 379,4 t/év II./3. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

11 Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék* - Műanyag csomagolási hulladék* - Fa csomagolási hulladék* - Fém csomagolási hulladék* - Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék* - Egyéb, kevert csomagolási hulladék* - Üveg csomagolási hulladék* - Textil csomagolási hulladék* - Összesen* - * A települési szilárd hulladékkal együtt, becslésünk szerint, 379,4 t/év csomagolási hulladékot is a lerakókban helyeznek el, amit nem gyűjtenek szelektíven, ezért nem írjuk be a táblázatba a mennyiséget. II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Mivel a településen jelenleg nincs felhalmozott hulladék, a következő táblázatokat számadat nélkül közöljük. II.2.1. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK II./4. táblázat: A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen II.2.2. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) Veszélyes hulladékok olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

12 Mennyiség (t) Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék II.2.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK II./6. táblázat: A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna) Szelektíven gyűjtött mennyiség (t)* Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen II.3. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE A településre nem szállítanak be semmilyen hulladékot, ezért a táblázatoknak ez az oszlopa nem tartalmaz adatokat. II.3.1. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK II./7. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) szállított (t/év) Településről ki- Települési szilárd hulladék* - - Települési folyékony hulladék** - n.a Kommunális szennyvíziszap - - Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok*** - - Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok - n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok - n.a. Összesen - - * A Nagyhalászi hulladéklerakóba kapacitásának, illetve környezetvédelmi engedélyének (532-9/1995.) megfelelően csak Nagyhalász településről szállítják a hulladékot. Más település hulladékát nem fogadja a telep, illetve a településről sem szállítanak máshova (más településre) hulladékot ** Becslésünk alapján Nagyhalászban éves szinten 102121 t folyékony hulladék keletkezik (2002. évi adatokkal számolva). Arra vonatkozó adatunk nincs, hogy ezzel a hulladékkal pontosan mi történik.

13 *** Becsült adat, a mennyiség a települési szilárd hulladék 5 %-a. II.3.2. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK II./8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (2002) Településre beszállított (t/év) szállított (t/év) Településről ki- Veszélyes olajok 0 0 hulladékok* Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 Kiselejtezett gépjárművek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 1,2 Állati eredetű hulladékok 0 n.a. Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 Azbeszt 0 0 Nem veszélyes hulladékok Egyéb hulladék 0 0 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 Gumi 0 0 Egyéb hulladék 0 0 * A veszélyes hulladékok közül az egészségügyi és az állati eredetű hulladékokat kezelik elkülönítetten. Mivel nincs szelektív hulladékgyűjtés a veszélyes hulladékok a hulladéklerakóba kerülnek. II.3.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK Mivel a csomagolási hulladék tekintetében sem valósult meg a településen a szelektív gyűjtés, a háztartási hulladékok kb. 35 %-át kitevő csomagolóanyagok, szintén lerakásra kerülnek a települési szilárd hulladékkal keverve. II./9. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (2002) Településre beszállított (t/év) lított (t/év) Településről kiszál- Papír és karton csomagolási hulladék 0 0 Műanyag csomagolási hulladék 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 0

14 II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA II.4.1. NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK II./10. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása 2002. évben (hulladékmérleg) Hasznosítás Egyéb módon kezelt Égetés Lerakás % t/év % t/év % t/év % t/év Települési szilárd hulladékok 100 1084 Települési folyékony hulladékok* 100 102121 Kommunális szennyvíziszapok** Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari n.a. n.a. n.a. n.a. nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.a. n.a. n.a. n.a. hulladékok Összesen: 100 1084 100 102121 * Mint már említettük a nincs arra vonatkozó adatunk, hogy a folyékony hulladékkal mi történik. A terv felülvizsgálatáig az Önkormányzatnak meg kell szervezni a közszolgáltatást, a számadat beírhatósága érdekében. ** A településen nem keletkezik szennyvíziszap. II.4.2. KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK II./11. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása 2002. évben (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Égetés Kiemelt hulladékáram Kezelt* Veszélyes Nem veszélyes Egyéb módon kezelt % t/év % t/év % t/év % t/év % t/év olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok** 100 1,2 Állati eredetű hulladékok 100 n.a. Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb Csomagolási hulladékok Biomassza Gumihulladék

15 * Az oszlopban szereplő hulladékok kezelési módjára vonatkozóan nincs információnk. A felülvizsgálathoz a hulladékok kezelőjétől kell megtudni, hogy hogyan kezelik az adott hulladékot. ** A Septiker Kft. szállítja el a 14-768/9/2003. sz. engedély alapján. A hulladék kezelésére vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. II.4.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK II./12. táblázat: A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása 2002. évre (hulladékmérleg) Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen A szilárd hulladékkal együtt kerül lerakásra a háztartási hulladékok kb. 35 %-át kitevő csomagolási hulladék, mivel a szelektív hulladékgyűjtés a térségben nem valósult meg. Ennek a becsült a mennyisége ~ 379,4 t/év

16 III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK Az alábbiakban az egyes hulladékokra vonatkozóan leírjuk azokat az általános követelményeket, amiket be kell tartani a település hulladékgazdálkodásában, hogy a jogszabályokban, illetve a területi- és országos hulladékgazdálkodási tervben foglaltaknak eleget tegyünk. III.1. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE III.1.1. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Legfontosabb jogszabályok a kezeléssel kapcsolatosan: 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet, 22/2001. (X.10.) KöM rendelet. Gyűjtés, tárolás: A települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. A gyűjtés és tárolás csak megfelelő gyűjtőedényzetben történhet. A családi házak estében a 2 részre szétválasztva kerülne gyűjtésre a hulladék. A hasznosításra alkalmas részből a szerves anyag a komposztálásra kerül. A nem hasznosítható rész a hulladéklerakóba kerül. A másodnyersanyag előállítására alkalmas frakció az átrakóállomás közbeiktatásával, vagy közvetlenül kerül a regionális központba. Szállítás: Csak zárt konténerben, vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy az e feltételeket biztosító célgépekkel, szállítójárművel kell végezni. Környezetszennyezést kizáró módon. Lerakásnál az üzemeltető feladatai: lerakás előtt szemrevételezés nyilvántartás vezetése a hulladékokról ellenőrzési és megfigyelési program vezetése őrzés, körülkerítés Az előírásoknak nem megfelelően működő lerakókat le kell zárni. III.1.2. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A hulladékgyűjtő udvar és sziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető. A gyűjtősziget egy olyan szabadon hozzáférhető terület, ahol a hasznosítható szilárd hulladék szelektív gyűjtéséhez konténerek állnak rendelkezésre, melyek az összegyűjtött hulladék rö-

17 vid idejű tárolására is szolgálnak. Célszerű külön gyűjteni az üveget, műanyagot, a papírt és a fémet. A konténerek eltérő színei és jelölései elősegítik a behelyezhető hulladék azonosítását. gyűjtő sziget követelményei: Speciális edényzettel ellátott, minimálisan három hasznosításra alkalmas hulladék begyűjtését tegye lehetővé, Edényzete zárható, bedobó nyílással ellátott, az ürítés célgéppel megoldható legyen, Elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre; Lényeges, hogy a gyűjtőszigetek ürítését a lehető leggazdaságosabban kell végezni, azonban arra mindenképpen ügyelni kell, hogy a megtelt gyűjtősziget időben ürítésre kerüljön(a hulladék ne gátolja újabb hulladék behelyezését), Az üzemeltető kötelessége a begyűjtött hulladék gyűjtőedényzetből való ürítése, tisztítása, karbantartása, szükség esetén az edényzet cseréje, nyilvántartás vezetése, valamint a begyűjtött hulladéknak további kezelést végző telephelyre való szállítása. A gyűjtőszigeten gyűjthető hulladékok listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza. A hulladékgyűjtő udvarok olyan területek, ahol a különbözőfajta hasznosítható anyagok elkülönülten kerülnek tárolásra. A hulladékgyűjtő udvarokra a lakosság szállítja be a hulladékot. gyűjtő udvar: A hulladékgyűjtő udvarban az alábbi hulladékok gyűjthetők: települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom) a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a lakosságnál keletkező 1 m 3 -t meg nem haladó építési és bontási hulladékok. Ajánlatos a hulladékgyűjtő udvarokban a következő frakciókat elkülönítve gyűjteni: mágnesezhető fémek, egyéb fémek, üveg, papír, gumi, műanyag, textil és veszélyes hulladékok. A hulladékgyűjtő udvarokon a papír és a műanyag részére kell a legnagyobb gyűjtő térfogatot biztosítani. Legfontosabb követelmények: Környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A gyűjtőedényekre egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát, Veszélyes hulladék gyűjtése zárt építményben, vagy konténerbe, illetve nyílt téren kettősfalú, vagy kármentővel felszerelt zárható edényzetben, vagy konténerben lehetséges. A biológiai lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék, valamint az építési bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz gyűjtéséről, kezeléséről, és a hulladék elszállításról. A hulladékgyűjtő udvar nyitva tartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.

18 A hulladékgyűjtő udvar tárolásra használt területét, valamint a közlekedő utakat szilárd burkolattal kell ellátni. A burkolt felület szükség szerint elérheti a terület 70-80%-át. Az üzemeltető személyzet számára biztosítani kell egy legalább 15-20 m 2 területű, fűtött, külön zárható és a szükséges készülékekkel felszerelt irodát. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A gyűjtőudvarról történő kiszállítást minden estben bizonylaton kell rögzíteni. A hulladékot kezelő telepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiai lebomló hulladékot a hulladékudvaron legfeljebb 1 hétig, lehet tartani, zárt körülmények között. III.1.3. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOKRA ÉS ISZAPOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Legfontosabb jogszabályok a kezeléssel kapcsolatosan: 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet Gyűjtés: Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelően (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az önkormányzat a közszolgáltatás során köteles biztosítani a települési folyékony hulladék begyűjtését. Köteles a ellenőrizni azt, hogy a begyűjtő engedéllyel rendelkezik e. A begyűjtő felelőssége, hogy a begyűjtött hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át. A 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet szól ( A program) az egyedi szennyvízkezelési megvalósítási programról. Az alábbiakban a programban szereplő szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket soroljuk fel: egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény egyedi szennyvíztisztító kisberendezés egyedi zárt szennyvíztároló A B programban meghatározott támogatási rendszer igénybevételének követelménye, hogy a települési önkormányzat rendelkezzen Települési Szennyvízkezelési programmal, amely a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Lerakás: A nem veszélyes hulladéklerakóban a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónap) tárolással vagy más hőkezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhető el, amelyekben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10 %-a alá csökken. III.2. AZ ELŐÍRÁSOKTÓL ELTÉRŐ HELYI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK Az előírásoktól eltérő műszaki követelmények nincsenek.

19 III.3. A TERÜLETEN MŰKÖDŐ HULLADÉKKEZELŐK III/13. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes Engedély Címe Telephelye Tárgy neve száma HALÁSZÉRT KHT. Nagyhalász Nagyhalász kezelés, 9273-13/2004. hulladék begyűjtés és szállítás HALÁSZÉRT KHT. Nagyhalász Nagyhalászi lerakó Környezetvédelmi 532-9/1995. engedély SEPTIKER Kft. Nyíregyháza Nyíregyháza Egészségügyi hulladékok kezelése 14-768/9/2003.

20 IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK IV.1. HULLADÉK OLAJOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Legfontosabb jogszabályok a kezeléssel kapcsolatosan: 4/2001. (II.23.) KöM rendelet Gyűjtés: Tilos a hulladékolajoknak a talajra és talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, valamint a csatornarendszerekbe juttatása. Munkahelyi és az üzemi gyűjtőhelyen, más veszélyes hulladékokkal nem összekeverve, környezetszennyezést kizáró módon. A hulladék birtokosa, aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni. Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő hasznosításának, feltéve, hogy azt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. Ha nincs lehetőség a hasznosításra, akkor az égetéssel történő ártalmatlanítást kell megvalósítani. Ha a hulladékolajokat energiahordozóként hasznosítják önmagukban vagy más termékekkel keverve (együttes égetés) -, akkor égetésük során a mindenkor hatályos, a hulladékok égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi jogszabály előírásait kell megtartani. Energiahordozónak kell tekinteni azokat a hulladékolajokat, amelyek nem tartalmaznak 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban PCB, illetve PCT-t, továbbá olyan veszélyes szennyező anyagokat, amelyek az égetés során veszélyeztetnék a környezetet. IV.2. ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Legfontosabb jogszabályok a kezeléssel kapcsolatosan: 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet Állati hulladékok osztályai és kezelésük: 1. osztály: Az égetéssel való hasznosítást kell megoldani. 2. osztály: Állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik el a kezelést. A kezelés során keletkező fehérjetartamú hulladékot szerves trágyaként vagy talajjavítóként a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet felhasználni, illetve a keletkező hulladékot biogáz vagy komposztáló telepen lehet felhasználni. 3. osztály: Az állati hulladékot 24 órán belül össze kell gyűjteni, és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy engedélyezett létesítménybe Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számított 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A jelenleg még működtetett hulladéktemetőket (dögkutak) felül kell vizsgálni, és 2005. december 31-ig az állati hulladék dögkutakba történő elhelyezését meg kell szüntetni.

21 IV.3. EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Legfontosabb jogszabályok a kezeléssel kapcsolatosan: 1/2002. (I.11.) EüM rendelet A gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) jelet kell alkalmazni. Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt, és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni. Lezárt elsődleges gyűjtőeszközöket kinyitni nem szabad. Az egészségügyi intézménynek, ha saját ártalmatlanító berendezéssel nem rendelkezik, a fertőző hulladék folyamatos elszállítására és ártalmatlanítására - erre a tevékenységre engedélylyel rendelkező hulladékkezelővel - szerződést kell kötnie. IV.4. ELEMEKRE ÉS AKKUMULÁTOROKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Legfontosabb jogszabályok a kezeléssel kapcsolatosan: 9/2001. (IV.9.) KÖM rendelet Azon elemek, illetve akkumulátorok, amelyek higanyt tartalmaznak, kadmiumtartalmuk meghaladja a 0,025 tömegszázalékot és az ólomtartalmuk meghaladja a 0,4 tömegszázalékot.az elkülönített gyűjtés, valamint a nehézfém-tartalom vonatkozásában jelöléssel kell ellátni. A jelöléseket jól láthatóan, jól olvashatóan kell elhelyezni, és le nem törölhető módon kell nyomtatni. Az elemeket és akkumulátorokat az összegyűjtés után tilos más hulladékkal keverni. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosi, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani, továbbá a hasznosítást, vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy átadással. A hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagyűjtését a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell biztosítani. A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a gyártó által biztosított akkumulátorsavnak ellenálló,- illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátor esetén lúgálló- gyűjtőedényt, konténert kell elhelyezni, amelynek fedele csak a gyűjtést végző által nyitható fel. Az elemeket és akkumulátorokat az elkülönített gyűjtésre vonatkozó a jogszabályokban előírt jelölésekkel kell ellátni. IV.5. POLIKLÓROZOTT BIFENILEKRE ÉS POLIKLÓROZOTT TERFENILEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Legfontosabb jogszabályok a kezeléssel kapcsolatosan: 5/2001. (II.23.) KöM rendelet E rendelet hatálya a hulladékká vált PCB-re és PCB-t tartalmazó hulladékká vált berendezésekre, továbbá a használatban levő PCB-t tartalmazó anyagokra a PCB-t tartalmazó berendezésekre és azok kezelésére terjed ki. A PCB-t tartalmazó transzformátorok működtetése csak akkor folytatható, amíg bennük a PCB eleget tesz a dielektromos követelményekre vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, feltéve hogy e transzformátorok jól működnek és nem szivárognak. Tilos:

22 Új tarnszformátorokat PCB-vel, illetve PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni, továbbá a használatban levőket utántölteni vagy újratölteni. A PCB más anyagtól történő elkülönítése továbbá felhasználás céljából. A hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31-ig kell elvégezni. IV.6. BIOLÓGIA ÚTON LEBOMLÓ SZERVES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A települési hulladéklerakóban ártalmatlanított biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat az 1995-ben képződött mennyiségekhez képpest 2004. július 1. napjáig 75 %-ra, 2007. július 1. napjáig 50 %-ra, 2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell lecsökkenteni. Elsősorban a biohulladék, valamint a papír lerakását kell fokozottan csökkenteni. IV.7. GUMIABRONCSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Tilos használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után lerakni. IV.8. KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A jármű bontásából származó alkatrészek újra-használatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg %-ban kell biztosítani 2006-ig minden kiselejtezett járműre. IV.9. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK 2008-ig a hasznosítási arányt 50 %-ig kell emelni.

23 V. A HULLADÉKOK KEZELÉSE A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK V.1. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉ V.1.1. HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása hetente egyszer történik. Minden lakás rendelkezik 200 l-es gyűjtő kukákkal. A közterületen több gyüjtőedény lett elhelyezve az illegális hulladéklerakás elkerülése, valamint a település tisztasága érdekében. A jelenlegi közszolgáltató a Halászért KHT. Az általa összegyűjtött települési hulladék Nagyhalász Város tulajdonában lévő szilárd hulladéklerakóba kerül. A hulladéklerakó üzemeltetője a Halászért KHT. Települési folyékony hulladék: A településen 2002-ben 60 %-os a csatornázottság, a rákötés csak 52%-ban valósult meg. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvíz az Ibrány - Nagyhalász szennyvíztisztítóba kerül. Jelenleg a csatornázottság 95%-ra bővül. Mivel a folyékony hulladék összegyűjtése nem szervezett közszolgáltatás keretében történik, nincs pontos adat arra, hogy mennyi keletkezik, és mi történik vele. V./14. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Begyűjtő, Székhely Begyűjtött hulladékmennyiség Begyűjtő Begyűjtésre szállító (település) kapacitá- használt szál- neve (t/év) sa (t/év) lítóeszköz Halászért KHT. Települési szilárd hulladék Nagyhalász * Engedélyben szereplő mennyiség. 1084 1500* Zárt engedélylyel rendelkező Kezelő megnevezése Nagyhalász lerakó (Üzemeltető a HALÁ- SZÉRT KHT.) Települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött hulladékok: A településen nincs szelektív hulladékgyűjtés. A lakosságnál képződő hulladékok kb. 1 %-át adó veszélyes hulladékok, amelyek a települési szilárd hulladékkal együtt lerakásra kerülnek. Az állati hullákat a lakosság valószínűleg elföldeli vagy a kemecsei dögkútba szállítják egyénileg. Az orvosi rendelőben keletkező veszélyes hulladékot a SEPTIKER Kft. szállítja el ártalmatlanításra. Egészségügyi hulladék SEPTIKER Kft. V./15. táblázat: A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Begyűjtött hul- Begyűjtő Begyűjtésre Begyűjtő, Székhely Kezelő megnevezése ladékmennyi- ség (t/év) kapacitása használt szállítóeszköz szállító neve (település) (t/év) Nyíregyháza 1,5 n.a. Zárt engedélylyel rendelkező teherautó SEPTOX Kft.

24 V.1.2. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, ÉRTÉKELÉSE V./16. táblázat: A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése (m 3 /év) (%) Kapacitás Kihasználtság Kezelési mód Kezelt hulladék HALÁSZÉRT KHT. Rendezett lerakás Egyéb települési hulladék beleértve 3600 Várható beteltség földtakarással a kevert települési hulladékot is 30 év A tervezés időpontjában a településen kizárólag hulladéklerakó telep üzemel. V./17. táblázat: A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Üzemeltető neve, dékmennyiség pacitása Válogatott hulla- Telep ka- Gyűjtőkörzeeszköz Szállító- Telephely címe (t/év) (t/év) A tervezés időpontjában a településen válogató szervezet nincs. V./18. táblázat: A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása Üzemeltető Hasznosítási Kezelt Létesítmény kapacitása (t/év) mennyisége (t/év) Kezelt hulladék Telephely neve, címe (R) kód hulladék A tervezés időpontjában a településen hasznosító szervezet nincs. V./19. táblázat: Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók bemutatása Lerakó Lerakott Engedélyezett ka- szabad ka- Potenciális Gyűjtési Lerakott Telephely hulladéktípusa körzet hulladék mennyiség pacitás pacitás Nagyhalász Települési szilárdhulladék lerakó Nagyhalász Települési szilárd hulladék 3500 m 3 /év 3600 m 3 /év Várható beteltség 30 év V.1.3. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSÁNAK, HELYZETÉNEK (PROBLÉMAKÖRÉNEK) ISMERTETÉSE Nagyhalász településen a tervezés időpontjában nincs felhalmozott hulladék. V./20. táblázat: Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége Helyszín Lerakott hulladék Mennyiség (t) Nagyhalász településen nincsen illegális hulladéklerakó.

25 V.2. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK V.2.1. A MÁSODNYERSANYAG VISSZANYERÉS ÉS A HASZNOSÍTÁS ARÁNYA A TERVEZÉSI TERÜLETEN Jelenleg a településen a szelektív hulladékgyűjtés nem valósult meg. Az Önkormányzat tervezi 2 db hulladékgyűjtő sziget kialakítását. A sziget pontos helyét határozatban kell megállapítani. A javasolt helyek: Arany János u., Kossuth u., vagy az Ibrányi u. A kialakítás időpontja: 2006. december 01. A hulladékgyűjtő szigeten a III.2. pontban leírtaknak megfelelően kerülnek gyűjtésre az alábbi hulladékfrakciók: műanyag, papír, fehér üveg, színes üveg. V.2.2. A TERÜLETEN A TELEPÜLÉSI HULLADÉK RÉSZEKÉNT KELETKEZŐ BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ SZERVES HULLADÉK MENNYISÉGE, ÉS EBBŐL A LERAKÁSRA KERÜLŐ MENNYISÉG, A JELENLEGI KOMPOSZTÁLÓ- ÉS EGYÉB KEZELŐKAPACITÁS ÉS A KÉSŐBBIEKBEN LE NEM RAKHATÓ MENNYISÉG ÖSSZEVETÉSE. Jelenleg a településen komposztáló telep nem működik. A megyei hulladékgazdálkodási koncepció szerint Ibrányban terveznek komposztáló telepet létrehozni. Az ibrányi komposztáló telep kapacitása 2.600 t/év. A települési hulladékban főként a papír, a mezőgazdasági növényi, valamint a konyhai háztartási hulladékok teszik ki a biológiai lebomló részt. Becslések alapján a települési szilárd öszszetételét az 1. számú táblázatban szerepeltettük. A biológiailag lebomló rész a települési szilárd hulladék 35 %-át teszi ki. Ez 2002. évi adatokkal számítva 379,4 t/év. Telephely V./21. táblázat: A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai Kezelt hulladék mennyisé- kapacitása Létesítmény Kezelt hulladége (t) t/év Kezelés módja Keletkező termék (t/év) Jelenleg nincs a szerves hulladékok kezelésére alkalmas kezelő telep és kezelő szervezet. V.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE V.3.1. A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK MENNYISÉGE, LERAKÓHELYI GYŰJTÉS -KÖRZETENKÉNT Ahogy már írtuk a települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozó pontos adatunk nincs a szervezett közszolgáltatás hiánya miatt. Becslésünk szerint a településen 2002. évi adatokkal számolva 102121 t folyékony hulladék keletkezik. Ennek egy részét lakók egyénileg szállítatják el másik része pedig az ingatlanok gyűjtőaknáiból elszivárog. Egyedi szennyvízkezelés, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések, egyedi zárt szennyvíztárolók a településen nincsenek. V./22. táblázat: A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége (2002)

26 Leé (m 3 /év/fő) Mennyiség t/év Települési folyékony hulladék 17,13 102121 V./23. táblázat: A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók* Székhelye mennyiség t/év mennyiség t/év Begyűjtött Kapacitás, engedélyezett Begyűjtő neve Kezelési mód * Nem folyik szervezett begyűjtés a településen V.3.2. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK KEZELÉSE V./24. táblázat: A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség (m 3 /év) Kezelőtelep üzemeltetője Nincs arra vonatkozó adat, hogy mi történik a folyékony hulladékkal. V.4. A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE Nagyhalászban nem keletkezik szennyvíziszap, ezért a következő táblázatok nem tartalmaznak adatot. V.4.1. A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP MENNYISÉGE V./25. táblázat: A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége (2002.) Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség (t/év) Összes szárazanyag mennyiség (t/év) V.4.2. A TERVEZÉSI TERÜLET SZENNYVÍZISZAP-KEZELÉSI JELLEMZŐI, HASZNOSÍTÁSI MÓDJAI, HASZNOSÍTOTT MENNYISÉG ÉS ARÁNYA, TOVÁBBI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK, ÁRTALMATLANÍTOTT MENNYISÉG (LERAKÁS) ÉS ARÁNYA Hasznosítást végző neve V./26. táblázat: A települési szennyvíziszap hasznosítása Szennyvíziszap hasznosítás Hasznosítási Hasznosítás Alkalmazott terület nagysága módja technológia (ha) Engedélyezett mennyiség [t/év] V./27. táblázat: A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása Ártalmatlanítást végző neve/telephelye módja mennyiség [m 3 /év] Ártalmatlanítás Engedélyezett Alkalmazott technológia