A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI Sz a b ó X a v ér Salamon zsoltárai B e v e z e t é s - f o r d ít á s - je g y z e t e k
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének kiadványai Balogh Katalin és Szabó Xavér OFM közreműködésével szerkeszti: Xeravits Géza 2. kötet
Szabó Xavér OFM Salamon zsoltárai Bevezetés fordítás jegyzetek Sapientia Főiskola L'Harmattan Budapest 2009
Kiadja a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 1052 Budapest, Piarista köz 1. és a L'Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft. 1088 Budapest, Múzeum utca 7. A sorozat arculatterve: Xeravits Géza Szabó Xavér OFM, 2009 Sapientia Főiskola, 2009 L'Harmattan Kiadó, 2009 ISSN 2060-8330 ISBN 978-963-88356-1-1
szüleimnek
Tartalom Előszó... 9 Salamon zsoltárai... 13 1. Ókori bizonyságok: kánonlisták, ókeresztény szerzők...13 2. Kéziratok és szövegkiadások... 14 3. Az eredeti nyelv kérdésköre... 16 4. A történelmi háttér...18 5. A költemények datálása...23 6. A szerzőségi kérdés... 25 7. A költemények műfaja, felosztása... 32 8. A költemények struktúrája... 34 9. Irodalmi függőség: Ószövetség, Újszövetség és Qumrán...35 10. A megigazulás kérdése és a költemények Pál apostolhoz való viszonya...39 11. Sitz im Leben... 42 12. A költemények istenképe... 43 13. A gyűjtemény messiásképe...45 14. A jelen fordítás...49 A SalZsolt fordítása és bemutatása...51 1. zsoltár... 51 2. zsoltár... 55 Kitérő: Flavius beszámolója Jeruzsálem elfoglalásáról... 61 3. zsoltár... 66 Kitérő: Feltámadás és örök élet a SalZsolt-ban... 68 4. zsoltár...72 5. zsoltár...77 6. zsoltár...81 7. zsoltár...84 8. zsoltár...86 9. zsoltár...92 10. zsoltár...95 11. zsoltár...97 12. zsoltár...100 13. zsoltár...103
Sz a b ó Xa vér 14. zsoltár... 106 15. zsoltár... 109 16. zsoltár... 112 17. zsoltár... 114 18. zsoltár... 124 Kislexikon...128 Függelék 1: A görög és szír nyelvű kéziratok...132 Függelék 2: A SalZsolt és az Újszövetség...134 Függelék 3: SalZsolt 11 és Bár 5...135 Rövidítések jegyzéke... 137 Felhasznált irodalom...140 Mutatók...151 8
Előszó Ősi vágya a Szentírással foglalkozó embernek, hogy felleljen minden olyan forrást és megszólaltasson minden olyan hangot, amely közelebb viszi őt a bibliai üzenet megértéséhez. Ez a vágy mozgatott, amikor teológiai tanulmányaim elején a Bibliát kiegészítő elsődleges irodalom felé fordultam. Egy alkalommal puszta véletlen folytán nyílt ki kezemben a Septuaginta az addig számomra ismeretlen Salamon zsoltárainak gyűjteményénél (továbbiakban SalZsolt), amelynek fordításába és tanulmányozásába a felfedezés örömével vetettem bele magam. A Kr. előtti első évszázad írásos hagyománya nem lehet érdektelen a keresztény ember számára sem. A tradicionális, sokszor (túl) apologetikus megközelítés ezeket a kánonon kívül rekedt apokrif vagy pszeudoepigráf írásokat mellőzi, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hellenisztikus és a római kori zsidóság időszaka az Ószövetség és az Újszövetség határterülete.1 Így az említett korszak irodalmának tanulmányozásával világosabb képet és fogalmat alkothatunk a születő kereszténység korát 1 A korábbi szakirodalom az említett időszakra többnyire a születő kereszténység és a zsidóság kapcsolatából kiinduló intertestamentális ( szövetségközi"), illetve a késői zsidóság", majd pedig a második világháborút követően a korai zsidóság időszaka" kifejezést használta. Több kutató még ma is a semleges és nagy időszakot felölelő második templom kora" megjelölést részesíti előnyben. Mindegyik kifejezés bizonyos szinten elégtelen, és néhol terhelt is. Az elmúlt években Gabriele Boccaccini m unkássága nyomán népszerűvé vált a köztes zsidóság" megkülönböztetés is. A terminológia kérdésköréhez: Charlesworth 1990:137-145; Maier 1990: 39; Boccaccini 1993: 27-48; Noffke 2004: 9-21; a különböző megjelölések kritikai összefoglalóját nyújtja magyar nyelven: Xeravits 2009b: 3-8.
Sz a b ó Xavér megelőző évszázad zsidóságának sokféle szellemi, politikai és vallási irányzatáról. A gyűjteményben, mely minden bizonnyal ennek a kornak az irodalmi terméke, nemcsak értékes antropológiai gondolatokra bukkanunk, hanem olyan eszmék is lecsapódnak, melyek alapvető fontosságúak az Újszövetséget olvasó és kutató ember számára. Ilyen elem például az Ószövetség világában és gondolkodásában élő szerző feltámadásba vetett hite, továbbá Isten igazságossága és könyörületessége, de a Messiás politikai szerepre szánt eszkatologikus, szabadító alakja is. A SalZsolt régóta magukra vonták a biblikus kutatók figyelmét, a költeményeket lefordították német, holland, spanyol, portugál, lengyel, angol, és francia nyelvre is.2 Az itt közreadott kötet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2005 májusában benyújtott szakdolgozatom publikálás céljából elkészített változata, melyben a költemények görög nyelvből való fordítását szeretném először teljes terjedelemben magyar nyelven közölni.3 Nélkülözhetetlen azonban a költemények repertoárjának feltárása is: az eredeti szöveg kérdésköre, a költemények vallási és történelmi háttere, élethelyzete, a szerző kiléte, annak a közösségnek az azonosítása, összetétele és problémája", amely számára a mű íródott, vagy amelynek szükségleteit szolgálni kívánta. A görög szavak magyar átírásánál az ismeretterjesztő művekben használatos átírást követtem,4 a héber ábécé 2 Trafton 1994: 3-7; Wright 2007: 209-211. 3 Korábban az angol fordítás alapján készült néhány zsoltárt felvonultató szemelvényes fordítás: Gáspár Csaba 1987: 497-504; illetve napvilágot látott egy népszerűsítő jellegű válogatás, szintén az angol fordítás alapján: Porter 2003: 106-111. A kiegészítést és átdolgozást a nemrégiben kiadott kritikai görög szöveg megjelenése is szükségessé tette (Wright 2007). 4 Györkösy Kapitánffy Tegyei 1993: 8-9. 10
Sa l a m o n Z s o ltá r a i betűit pedig a hangértéküknek leginkább megfelelő magyar betűkkel írtam át.5 Hálás köszönetemet fejezem ki egykori tanáromnak és mesteremnek, Szabó Máriának, aki biztatásával és segítségével mellettem állt, témavezetőmnek, Székely János atyának, Csillagnak, aki testvéri segítségnyújtással ajándékozott meg, mindazoknak, akik a kéziratot készséggel elolvasták, és akik a szakirodalom beszerzésében segítettek: Bagyinszki Ágoston, Daróczi Bánk, Orosz Lóránt és Whitehouse Domonkos ferences testvéreimnek, barátaimnak Harmai Gábornak, Horváth Endrének, Ruppert József piarista atyának és Xeravits Gézának nélküle még ma is asztalfiókban heverne ez a munka. Jeruzsálem, 2009. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén Szabó Xavér 5 Az önálló hangértékkel nem bíró mássalhangzókat nem jelöltem. 11
Salam on zsoltárai egy 18 költem ényből álló gyűjtemény. A B iblia neves királyának neve m ögött rejtőző szerző gondolkodásm ódja közel áll a farizeusok gondolatvilágához, egyértelm űen mégsem azonos vele; éles szemmel figyelte kora történelm ének alakulását, és felfedezte benne Isten m űködését. A költem ények segítségével bepillanthatunk a m ásodik tem plom időszakának késői zsoltárköltészetébe, a Krisztus előtti első évszázad m ásodik harm adának történelm ébe, szellem i-, politikai és vallásos világába. A zsoltárok görög nyelvből való fordítása először jelen ik meg teljes terjedelem ben magyar nyelven. Szabó X avér (szül. 197 9 ), ferences szerzetes, pap. Teológiai tanulm ányait Szegeden és Budapesten végezte, jelenleg Jeruzsálem ben tanul a Studium B iblicum Franciscanum falai közt. Biblikus lelkiség tém ájában jelentek meg fordításai. Kutatási terü lete: az Ú jszövetség zsidó háttere.