A Debreceni Szemklinika története 1921-2011

Forrás: http://szemklinika.deoec.hu/info.aspx?sp=5 A Debreceni Szemklinika története 1921-2011 Írta: Dr. Berta András A Debreceni Szemklinika 1921. november 12-dikén kezdte el működését a régi közkórház sebészeti pavilonjában. Első igazgatója Dr. Blaskovics László budapesti professzor volt. Dr. Blaskovics László (1869-1938) a magyar szemészet történetének egyik legnagyobb alakja, aki a Bécsben Ferdinand von Arltnál tanult Dr. Schulek Vilmos (1843-1905) tanítványaként szemészeti műtéttani iskolát alapított, számos műtétet és kézi műszert fejlesztett ki. Szemhéjcsüngés (ptosis) ellenes műtétét a mai napig nevével említik a különböző nyelveken megjelenő szemészeti műtéttan könyvek. A szintén világhírű, a plasztikai sebészet egyik alap műtétét (Imre féle íves plasztika, magyar plasztika ) kidolgozó, ifj. Dr. Imre Józseffel (1884-1945) együtt, az ő emlékét őrzi a Magyar Szemorvostársaság legrangosabb kitüntetése az Imre-Blaskovics díj. Dr. Blaskovics László ritkán jött le Budapestről Debrecenbe, a Klinika irányítását tanársegédjére Dr. Kettesy Aladárra bízta, akit akkor még Kreikernek hívtak. A klinika 4 részlegből állt: női és férfi betegosztály 19-19 ággyal, valamint női és férfi trachomás osztály 5-5 ággyal. Volt egy nagyobb járóbeteg rendelő helyiség és egy teljesen felszerelt műtő. A korból származó írásos emlékek szerint: 1921. december 31-dikéig 196 járóbeteg és 53 fekvő beteg fordult meg a Klinikán, 16 nagy műtét történt. Mutatja a fejlődést, hogy műtétek száma 1922 első hat hónapjában 197-re, a járóbetegek száma már 1557-re a fekvőbetegeké 301-re emelkedett. A Klinikán ekkor 5 orvos dolgozott. A Szemklinika működése Dr. Kettesy Aladár igazgatósága alatt Az 1926/27-es tanévben a Szemklinika új épületben, jelenlegi helyén kezdett el működni. Az orvosi létszám 7-re nőtt. A Szemklinika épülete eredetileg 120 ágyas befogadóképességűre épült, azonban csak 46 ágyon indult el a gyógyítás. A klinika egyik szárnya előbb lakások, később a Fül-Orr-Gégeklinika, majd a Stomatologiai Klinika, végül a nem önálló Szájsebészeti Tanszék ideiglenes elhelyezésére szolgált. Az ideiglenesség 2010-ig, a Szájsebészet kiköltözéséig tartott. Bár felmerült, hogy a területet, ami eredetileg is Szemklinikának épült a Klinika visszakapja, nem ez a döntés született. A Szájsebészet helyén az ÁOK a hallgatók számára oktató központot alakított ki. Ez a döntés immár végleges. Dr. Kreiker (Kettesy) Aladárt 1926-ban rendkívüli egyetemi tanárrá nevezték ki, ezzel formálisan is a Klinika igazgató egyetemi tanára lett. 1929. december 7-én megkapta

nyilvános és rendes tanári kinevezését. Dr. Kettesy (Kreiker) Aladár 33 éves korában, professzorként, tagja lett a Debreceni Tisza István Tudományegyetem legendás első orvosi karának. Ezzel elkezdődött páratlanul sikeres, 45 évig tartó professzori pályafutása, ami szinte egyedülálló a magyar egyetemek történetében. Munkáját a magas színvonalú gyógyítás és a széleskörű tudományos érdeklődés jellemezte. Igazgatósága idején az általa vezetett Szemklinika folyamatosan fejlődött, tanítványai közül 4 professzor és 17 főorvos került ki. Az 1929/30-as tanévben a Klinikán Czukrász Ida vezetésével patohisztológiai laboratórium alakult. Ez az adat bizonyítja, hogy a tudományos kutatás a Szemklinika működésének a kezdetektől napjainkig fontos részét képezte (képezi). Kettesy az 1938-39-es tanévben az orvoskar dékánja, az 1948-49-es tanévben pedig az a Tisza István Tudományegyetem rektora volt. Leendő utódja Alberth Béla 1949. április 1.-én, még hallgatóként jelentkezett a Szemklinikán. Kettesy első kérdése az volt: Milyen nyelveket beszélsz? Mivel a jelentkező kiválóan beszélt németül, felvette. Alberth Béla, aki a háború alatt már frontsebészként dolgozott, hamar kitűnt kiváló képességeivel. A háború után az ágyak száma előbb 55-re, később 85-re emelkedett. Bővültek a klinika munkahelyei is: Élettani, Optikai laboratórium létesült, amelyben főleg a tárgylátás és színlátás problémáival foglalkoztak. A biosutura segítségével sikerült a keratoplasztikát tökéletesíteni. A klinika docensének Alberth Bélának erről a tárgyról megjelent monográfiája nemzetközi sikert aratott. Új részlegként Orthoptica/Pleoptica, valamint Glaucoma-Gondozó Állomás létesült. Fotolaboratórium, Klinikai Kutató Laboratórium egészítette ki a fentieket. A klinikáról német nyelven három szakkönyv jelent meg: Blaskovics László, Kettesy Aladár: Eingriffe am Auge, mely négy kiadást ért meg, Alberth Béla: Keratoplastik (1961) és Alberth Béla: Chirurgische Behandlung der Atzverletzungen des Auges (1969). Dr. Kettesy Aladár nyugdíjasként is rendszeresen bejárt a Klinikára. 90 éves korában még cikket írt. Szakmai kérdésekkel szinte halála napjáig foglalkozott. 1950-ben jelent meg Kettesy-Imre-Scholtz: Szemészet c. egyetemi tankönyve, ami több átdolgozott kiadást ért meg. Alapját képezte annak a Szemészet tankönyvnek (Boros, Kettesy, Kukán), mely több mint 30 éven át a szemészet szakvizsga törzsanyagát képezte. 1956-ban Greifswaldban keratoplasztika szimpóziont tartottak, melyen, az ismert hazai és nemzetközi helyzet ellenére, Magyarországról ketten, Kettesy és Alberth vettek részt. Mindketten előadást is tartottak. Alberth Béla 250 Debrecenben végzett keratoplastica eredményeiről számolt be, ami igen tiszteletre méltó nagy szám volt. Nagy érdeklődést keltett a Kettesy Aladár által elmondott és a Debreceni Szemklinikán kifejlesztetett patkányfarok ín varrat. Ezt a módszert még mindig a szükség szülte, hiszen a remek, nyugati varróanyagokhoz nem tudtak hozzájutni. A biosutura elnevezésű varrattal tulajdonképpen minden szemen, szemhéjon és arcon végzendő műtét könnyen és eredményesen végrehajthatóvá vált. Az 1966-os évben jelent meg az első közlemény a mészsérülés műtétes gyógyításáról, azaz a lamelláris (az u.n. sofort ) keratoplasztikáról. Alberth és munkatársai nyúlszemeken végzett műtétei szerint a módszer kiváló eredménnyel végezhetőnek bizonyult. Az állatkísérleteket

hamar követte a klinikai kipróbálás, ami meghozta a nemzetközi elismertséget is. Az 1967-es évben új fogalomként megjelent a hyalokeratopathia, annak kísérletes, szövettani vizsgálata, és gyógyítási lehetőségei (Dr. Zajácz, Dr. Süveges). Dr. Hatvani István 1969-ben kezdte el a cytológia alkalmazását a szemészeti tumordiagnosztikában. Dr. Kettesy Aladár 1969-ben, 76 évesen vonult nyugdíjba. Ekkor a Klinikán 9 szakorvos és 5 szakorvos jelölt dolgozott. Kilencvenedik születésnapjának megünnepelésére készült a Klinika, de ezt már nem érhette meg. 1983. január 30-án este csendesen elhunyt. Dr. Kettesy Aladár életrajzi adatai és munkássága Kreiker (Kettesy) Aladár 1893-ban született Szegeden. Apja Kreiker Gusztáv mérnök, anyja Holmbacher Mária volt. Első felesége Csiziszki Edit (?-1945). Első házasságából két fia született Tibor (?-1946), aki kiskorúként csak az apjával együtt magyarosíthatta a nevét, amire azért volt szükség, hogy felvételt nyerjen a Ludovika akadémiára, és Gusztáv, akiről Alberth Béla 1996-ban annyit írt, hogy ma is él. Második felesége Exterde Alma volt. Tőle egy fia született: Kettesy László agrármérnök, akinek a lánya Kettesy Beáta nagyapja hivatását választotta, szemész lett, jelenleg is a Debreceni Szemklinikán dolgozik. Dr. Kettesy Aladár 83 éves korában harmadszor is megnősült. Harmadik felesége Németi Margit volt. Dr. Kettesy Aladár számos területen alkotott maradandót. Ezek a szemészeti hisztológia, a látás fiziológiája, a szemészeti műtéttan, a plasztikai sebészet, a szín- és a színlátás elmélet, valamint a kancsalság keletkezése és klinikuma. Ezeken kívül, igazi polihisztorként, a tumor genezistől a vadak kilövésének trigonometriai megközelítéséig, számos más tudományos és közérdeklődésre számot tartó témával foglalkozott közleményeiben és előadásaiban. Hisztológiai közleményeiben trachomás betegek conjunctivájában plasmasejtes beszűrődést és jellegzetes, a klinikai képnek megfelelő, csomókat írt le. Vizsgálta a pannus képződés mechanizmusát. Kimutatta, hogy trachomában, a könnymirigyben, nincsenek jelen a conjunctivában kimutatható, a betegségre jellegzetes, szövettani elváltozások. Leírta a xerosis conjunctivae (a Bitot folt) és a prexerotikus állapotok szövettani jellegzetességeit, a szemszáradás esetén kialakuló parakeratosist és kehelysejt pusztulást. A rák keletkezésével kapcsolatos cikke 1929-ben német nyelven Európa vezető patológiai folyóiratában (Virhow s Archive für Patologische Anatomie und Physiolgie) jelent meg. Vizsgálta a bőrdaganatok morfológiáját. A különböző sejtekről rajzokat készített. Rávilágított az intercelluláris kapcsolatok jelentőségére. A kóros sejtburjánzást az intercelluláris kapcsolatok megváltozásával magyarázta. A cikk megjelenése után Rockefeller Foundationtől levélben meghívást kapott, hogy rákkutatásait folytassa az USA-ban. Az ajánlatot udvarias levélben megköszönte és nem fogadta el. Többet nem írt cikket a rákról, de nyomon követte, és széljegyzetekkel látta el a sajtóban megjelent rákkutatással kapcsolatos híreket. Amikor az ötvenes évek elején a sajtóban megjelent egy közlés, hogy egy szovjet tudós, Lazar Mekler új elméletet dolgozott ki a rák keletkezéséről, akkor Kettesy kivágta és eltette az újságcikket. A lap szélére pedig ezt írta: Pontosan megfelel az én 1929-ben leírt elméletemnek.. 1975-ben pedig, amikor újságcikket olvasott Szentgyörgyi Albert új elmélete a rák keletkezéséről

címmel, a cikket a következő széljegyzettel tette el: Alapgondolata megegyezik az én elméletemmel: a sejtnövekedés (pontosabban sejtoszlás) ellenőrzése szakad meg az intercellularis kapcsolat megszűnése miatt. Az én elméletem kevésbé fantasztikus. Kettesy 1975.. Kettesy látásfiziológiai kutatásai szintén jelentősek. Kimutatta, hogy a tárgylátás alapját képező felismerési folyamat három szakaszban megy végbe. Ezek: az elemi észlelés, a relatív felismerés, és az abszolút felismerés. Egy 50 m hosszú zsinór végére kis táblán olyan jelet helyezett el, melynek a vizsgált számára informatív értéke nincs. A vizsgált személyt felszólította, hogy mondja meg mit lát a táblán, és közben a táblát a zsinórral egyre közelebb húzta. A vizsgált személy először nem látott semmit. Mikor a tábla közelebb került elmondta, hogy a táblán van valami, de nem tudja felismerni mi az (ez az elemi észlelés fázisa). Ahogy a tábla még közelebb került a vizsgált személy úgy gondolta, hogy felismerte a táblán lévő betűt, és találgatni kezdett (ez a relatív felismerés fázisa). Ahogy a tábla egészen közel került, meglepetten felkiáltott: Hiszen a táblán nem is betű, hanem értelmetlen jel van. Ez az abszolút felismerés, melyben a jel értelmes, vagy értelmetlen voltának jelentős szerepe van. Azzal, hogy az észlelési folyamat látószögfüggését kimutatta, a fiziológiai optikai törvényszerűségeknek a pszihofiziológiai folyamatokra kifejtett hatását is bizonyította. Kettesy, ezzel a felismeréssel is, évtizedekkel megelőzte korát. Kísérletekkel bizonyította, hogy az Aubert-Förster jelenség nem létezik, a centrális és a perifériás látásra lényegében ugyanazok a fiziológiai-optikai törvényszerűségek érvényesek. Ezzel a felismeréssel hozzájárult a modern látótérvizsgálat (perimetria) alapjainak lerakásához. A XIX. század végén keletkezett az iskola rövidlátás elmélet, amely szerint a rövidlátást az iskolába járás, az írás-olvasás, a közeli munka okozza. Laikusok körében még ma is elterjedt ez a felfogás. Stabilizációs elmélet néven került be a szak-irodalomba az az összefüggés, amit Kettesy először 1922-ben "A szem fénytörése" című könyvében irt le, majd részletesen a harmincas és negyvenes években megjelent közleményeiben fejtett ki. E szerint a szem felnőtt korra kialakuló, végleges fénytörése attól függ, hogy a szem, örökletes tényezők által meghatározott, növekedése mely életkorban zárul le, a szem fénytörése mikor stabilizálódik. Három csoportot különböztethetünk meg: az elsőben korán, a 3. életév végéig befejeződik a szem fejlődése, ezek a szemek hypermetropiások lesznek. A második csoportban a 10. életévig következik be a stabilizáció, belőlük lesznek az emetropiások. A harmadik csoportban a 20. évig is eltarthat a növekedési folyamat, így alakul ki a myopiások szemén a rövidlátás. Amikor Kettesy a rövidlátás öröklött voltáról beszélt és írt, akkor a genetikát Magyarországon, a hivatalos felfogás szerint, nem létezőnek, vagy legalább is a káros, burzsoá ideológia részének tekintették. Számos közleménye mellett, 1949-ben, A szem fénytörésének kialakulásáról címmel, erről a témáról tartotta rektori székfoglaló előadását. Kettesy Aladár műtéttani munkássága széleskörű és innovatív volt. Korábbi műtéteket módosított, és számos új műtéti eljárást dolgozott ki: Félvastag-bőr (irhafelezett/intermediaer lebeny) szabad átültetése (anaplastica). Tarsoplastica (heges entropium ellenes műtét). Plastica corneae conjunctivalis totalis (totalis fedés). Blepharorrhaphia partialis externa (lagophthalmus műtéte). Entropium senile (spasticum) ellenes műtét. Solaris photocoagulatio retina szakadás elzárására.

Cyclodialysis inversa duplex (Blaskovics műtétén alapul). Cyclanaemisatio (glaucoma-ellenes műtét). Contrapunctor (új eszköz). Biosutura (patkányfarok-ínból készített varróanyag). Bár a nemzetközi szakirodalom nem így ismeri, de a félvastag-bőr szabad átültetése (a Brown/Blair /Byars-féle plastica) valójában Kettesy Aladár eredeti felfedezése. Alberth Béla A Debreceni Szemklinika története című, 1976-ban megjelent könyvében leírta a következőket: Mikor a fiatal Kettesy Aladár főnökének elmondta, hogy a félvastag-bőr átültetését, mint új eljárást publikálni szeretné, Blaskovics azt válaszolta: Aladár, nem gondolod, hogy az, ha te egy fél milliméterrel lejjebb vágsz, mint a Tiersch lebeny, az új műtétnek számít!. Akkor a közlés elmaradt, és ezért a szemészek és plasztikai sebészek által ma is alkalmazott eljárás nem Kettesy nevéhez fűződik. Kettesy az eljárást Deckung von Lid- und Gesichtshautdefekten mit stiellosen Intermedierlappen címmel 1955-ben német nyelven publikálta. Ebben a közleményben világosan leírta, és operált eseteivel bizonyította, hogy a félvastag bőrlebeny a vékonyabbnál könnyebben megtapad, és a teljes vastagságú bőr átültetéséhez hasonló, jó kozmetikai eredményt ad, valamint azt, hogy a félvastag (irhafelezett) bőrlebeny nem csak dermatommal, hanem sokkal egyszerűbben, szikével is elkészíthető. Kettesy Aladár eredeti, 1955-ben a Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde című folyóiratban megjelent, közleményének irodalomjegyzékében öt irodalmi hivatkozás szerepel. Köztük a Brown és mts. által 1939-ben publikált alap közlemény és egy másik cikk Cukrász Ida, Kettesy professzor munkatársa, tollából, ami szintén 1939-ben jelent meg. Ebben a cikkben Czukrász Ida megemlíti a Kettesy professzor által inhafelezettnek nevezett bőrlebenyt. Blaskovics László 1869-1938 között élt. Az Alberth Béla által idézett beszélgetés biztosan 1938 előtt zajlott. Ezek után egyetérthetünk a nagy magyar plasztikai sebésszel, Zoltán Jánossal, aki a Félvastag bőr szabad átültetése című, 1956-ban írt kandidátusi disszertációjában így fogalmazott: A félvastag bőr szabad átültetése a plasztikai sebészet egyik legkiterjedtebben alkalmazható eljárása, amely jelentőségében a Filatov-féle hengerlebenyplasztikával egyenértékű. Az eljárást, melynek első ismertetői Blair, Brown és Byers, majd Pagett voltak, hazánkban először Kettesy írta le. Nevét méltán sorolhatjuk e módszer felfedezőinek sorába, mert velük csaknem egyidőben, tőlük függetlenül dolgozta ki az eljárást.. A félvastag bőr szabad átültetését a szemészek és a plasztikai sebészek jelenleg is világszerte használják nagy bőrhiányok pótlására. A lebeny készítését sokan dermatommal végzik, mi Kettesy egyszerű és elegáns módszerével, intracutan injekciót követően, szikével készítjük a lebenyt. A módszert sérülések, hegek és daganatok kimetszése után keletkező bőrhiányok pótlása mellett, az exenteratio orbitae műtéte során szabadon maradó orbita üregének befedésére, plasztikai rekonstrukciójára is alkalmazunk. A negyvenes években, amikor még nem volt megfelelő varróanyag, Kettesy patkányfarok ínból kiváló, házi készítésű varróanyagot (biosutura) fejlesztett ki, amit egészen a hetvenes évek végéig használtunk. A biosutura készítés leírása még Kettesy Eingriffe am Auge című szemészeti műtéttan könyvének 1973-ban Stuttgartban kiadott 4. kiadásában is szerepel. Kettesynek mesterével, Blaskovics Lászlóval, együtt, német nyelven írt szemészeti

műtéttankönyve, az Eingriffe am Auge Németországban négy kiadást ért meg. Több nyelvre lefordították, melyek közül a legjelentősebb a spanyol fordítás azért, mert ebben az időben spanyol nyelvterületen a többgenerációs Barraquer szemész professzor dinasztia volt az egyeduralkodó, és erre a területre betörni, az ötvenes években, nem spanyol szemésznek, nagy szenzáció volt. Az Eingriffe am Auge 25 éven át Németországban hivatalos tankönyv, Alberth Béla megfogalmazásában A német nyelvű operáló szemorvosok bibliája volt. Ez igazi nemzetközi elismertség! Nem csak a szemészeten belül, hanem a többi orvosi szakterülettel összehasonlítva, ma is egyedülálló teljesítménynek számít! A Kettesy Aladár által kidolgozott műtétek közül további négyet ma is használunk: Entropium senile (spasticum) ellenes műtét. Tarsoplastica (heges entropium ellenes műtét). Plastica corneae conjunctivalis totalis (totalis fedés). Blepharorrhaphia partialis externa (lagophthalmus műtéte). Kettesy Aladár, jóval a lézerek első szemészeti felhasználása előtt, sikeresen alkalmazta a fotokoagulációt a retina szakadásainak elzárására. Ami az 1956-ban az Orvosi Hetilapban megjelent közleménye szerint a következőként zajlott le: Szept. elsején, déli 12 órakor, derült meleg időben a beteget kifektettük a napsütésbe. Mindkét szeme elé teljes korrekció (- 14 és -15 D) került. Bal szemét eltakartuk. Maga tartotta a jobb szeme elé a védőüveget és rajta keresztül a napba tekintett. Felszólítottuk, hogy mozdulatlanul, kitartóan nézze a nap sárga korongját. Közben a bal szemét 60 másodpercre szabaddá tettük (kb. 6 mm tágasságú pupillával). A napkorong képének ekkor elképzelésünk szerint a pigmentepithel síkjában kellett létrejönnie. Érdemes áttekinteni az előzményeket. Gonin 1921-ben retina szakadásainak thermocauter tű transscleralis beszúrásával történő elzárásáról számolt be. Kettesy a módszert 1923-tól sikeresen alkalmazta és továbbfejlesztette. Módosításait 1947-ben a Brit. J. Ophthalmologyban közölte le. Meyer-Schwickerath 1954-ben sikertelenül próbálkozott szoláris fotokoagulációval a retinán. Meyer-Schwickerath ugyanebben az évben sikeresen fotokoagulált retinán levő szakadást, ívfénnyel. Kettesy 1956-ban végzett első szoláris fotokoagulációja sikeresnek bizonyult, többek között azért, mert elméleti számításokon és modellkísérleteken alapult. Szintén a fent említett közleményből származik a következő idézet: A napkorong látószöge 31. A redukált szemet véve alapul, képének átmérője a szemben 0,14 mm 2. A nap hőátadási mennyisége merőleges beesés esetében 1,9 cal/min.mm 2. A belépő pupilla területe 6 mm-es átmérővel 0,28 cm 2. Ekkora pupillán áthaladó sugárzás tehát másodpercenként 9oC-szal emelné meg 1 mm3 víz hőmérsékletét (teljes elnyelődést tételezve fel). Négy év múlva, 1960-ban Mainan kifejlesztette az első rubin lézert, amit akkor még masernek hívtak. 1961-ben Zaret sikertelenül próbálkozott rubin lézert alkalmazni nyulak retináján. 1969-ben Little és Zweng, 1970-ben Peabody argon lézerrel sikeresen fotokoagulált érelváltozásokat állati, majd emberi retinán. 1971-ben kereskedelmi forgalomba került az első szemészeti lézerkészülék. Ezzel elindult a lézerek szemészetben való alkalmazásának aranykora, ami ma is tart. Kettesy Aladár munkásságának egyik csúcspontja, hogy 1956-ban, jóval a lézerek első szemészeti felhasználása előtt, sikeresen alkalmazta a fotokoagulációt a retina szakadásainak elzárására.

Kettesy, a tőle megszokott alapossággal és egzaktsággal, megvizsgálta a látóélesség (visus)- meghatározás látószög- és távolságfüggését, valamint a visus vizsgálathoz használt különböző jelek (optotypok) felismerhetőségét. Számításai és kísérleti alapján új, a korábbiaknál jobb, visustáblát szerkesztett, fogadtatott el és szabadalmaztatott, ami más visustáblákkal összehasonlítva, az elméleti követelményeknek jobban megfelel, emellett a gyakorlat szempontjából számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A Kettesy féle visustábla, több mint 50 éve, jelenleg is, használatban van, tudományos megalapozottsága és gyakorlati használhatósága miatt. A rajta lévő számok nem mértani, hanem számtani haladvány szerint növekednek. A vele meghatározott visus értékek, tizedes törtben fejezhetők ki. Máig ez az egyetlen decimális visusértékeket adó visustábla. Az egy sorba került számok izogónikusak, azonos látószög alatt láthatók, de nem izognosztikusak. A szögletes számokat könnyebb felismerni, mint a kerek számokat, ezért minden kétjegyű szám egy kerek és egy szögletes számjegyből áll. A használatot tovább könnyíti, hogy a középső oszlopban lévő számok számjegyeinek összege a visusértéket adja meg tizedekben. Donderstől származik az a gondolat, hogy az anomaloszkóphoz és a pseudoisochromaticus táblákhoz hasonló színtani feladat (helyzet) az életben sohasem fordul elő. Az ezekkel történő vizsgálatok eredménye a gyakorlat szempontjából nem lehet mérvadó. Ez vezette Kettesyt a valóság követelményeinek jobban megfelelő, a spektrális (monochromatikus) színek helyett természetes, kevert (az akkori szóhasználattal pigment ) színekkel dolgozó vizsgáló eszköz, a pigment-anomaloszkóp kifejlesztésére. A pigment- anomaloszkóp nem terjedt el a világon. Az egyetlen készülék egy külföldi (romániai) kiállítás során, tisztázatlan körülmények között, elveszet. Az akkori világpolitikai helyzet nem kedvezett magyar találmányok elterjedésének. Azonban az a tény, hogy a világszerte leginkább használatos színlátás vizsgáló eljárás, a Farnworth-Munsel teszt, szintén kevert színek felismerésén alapul, azt mutatja, hogy Kettesy az 50-es években helyes úton indult el, és nem rajta múlott, hogy ma nem Kettesy teszttel vizsgálják a színlátást a világon. A kancsalság keletkezésével és kezelésével kapcsolatos jelenlegi gyakorlatunk alapjait is Kettesy Aladár dolgozta ki. Ezek az alapelvek: A kancsalság (az accomodativ convergens strabismus) oka a korrigálatlan hypermetropia. A kancsalság kialakulása a hypermetropia korrekciójával (megfelelő szemüveg használatával) megelőzhető. A gyermekeket 2-4 éves korban kell szűrni, korábban csak akkor, ha a kancsalságnak látható jelei vannak. A hypermetropiás gyermekeknek nem kell feltétlenül szemüveg, csak akkor, ha manifeszt, vagy látens szemmozgás zavaruk van vagy, ha szemüveg nélkül nem látnak elég jól. Kettesy professzor életének egy meghatározott szakaszában foglakozott a kancsalsággal, amit két Orvosi Hetilapban megjelent cikk határol: az 1959-ben az Orvosi Hetilap 100. évfolyamában, a Szerkesztőség felkérésére Az összetérő kísérő kancsalság keletkezési módjáról és gyógyításáról címmel írt közlemény, és az 1974-ben az Orvosi Hetilap újraindításának 25. évfordulójára azonos címmel írt tanulmány. 1959 és 1974 között 10 közleményt jelentetett meg nemzetközi folyóiratokban, melyekben részletesen kifejtette a kancsalság diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatos elveit. Közöttük egy Ableitungen

aus der zweiten Trias von Donders über die Hypermetropie című, melynek a Szemklinika könyvtárában őrzött különlenyomatán a következő kézzel írt szöveg szerepel: 100. közleményem. Kettesy Aladár. Ebben a cikkben Kettesy a Donders-féle második triász: az u.n. fakultatív hypermetropia, a relatív hypermetropia és az abszolut hypemetropia, kancsalság kialakulásában játszott szerepét írta le. Kettesy megállapította, hogy az accomodatio és a convergentia közötti összefüggés nem a Donders féle görbékkel, hanem egy paralelogrammával írható le. Kísérleteivel bizonyította, hogy különböző mértékű hypermetropia esetén nem a paralelogramma mérete, vagy formája, csak annak az origóhoz viszonyított helyzete változik. A fakultatív hypermetropia korrekció nélkül sem okoz kancsalságot. A relatív hypermetropia viszont strabismus kialakulásához vezet. Megfelelő szemüveggel ez megelőzhető, ha jelen van korrigálható. Az abszolut hypermetropia nem a fenyegető kancsalság, hanem látásjavítás miatt korrigálandó. A szükségesnél gyengébb szemüveg a fakultatívból relatív hypermetropiát hoz létre, kancsalságot okoz, ezért kerülendő. Ezek az elvek ma is helyállóak, és a szemészeten belül önálló szakterületnek számító strabológia alapvető tételei, melyeket Kettesy életének utolsó szakaszában, 70 és 90 éves kora között írt le. Ezen kívül, közel 20 éven át, számos tudományos és ismeretterjesztő előadást tartott, melyekben nagy lelkesedéssel és igen szemléletes módon ismertette a kancsalsággal kapcsolatos gyakorlati ismereteket. Dr. Kettesy Aladár számos területen alkotott maradandót. Ezek a területek: a szemészeti hisztológia, a látás fiziológiája, a szemészeti műtéttan, a plasztikai sebészet, a szín- és a színlátáselmélet, a kancsalság keletkezése és klinikuma. Ezeken kívül, igazi polihisztorként, számos más tudományos és közérdeklődésre számot tartó témával foglalkozott közleményeiben és előadásaiban. Ezzel nem csak a szemész professzorok között, hanem a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzorai között is kiemelkedik! A Szemklinika működése Dr. Alberth Béla igazgatósága alatt Alberth Béla vezetése alatt a Szemklinika a Blaskovics-Kettesy-iskola szellemében a legjobb hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése mellett dolgozott. Ennek elismerését fejezte ki a Graefe-díj odaítélése (1973). Évente a klinika 85 ágyán közel 2000 nagyműtétet és 500-600 ambuláns műtétet végeztek. Számos műtéti eljárást elsőként vezettek be hazánkban (cyclectomia-, vitrectomia-, scleramegtámasztás, radiális keratotomia, relaxációs incisio). A hyalokeratopathia klinikai és hisztopathologiai vizsgálata alapján kandidátusi (Dr. Zajácz Magdolna), a cornea degeneratiók klinikai és hisztopathologiai vizsgálata alapján pedig kandidátusi és doktori disszertációk születtek (Dr. Süveges Ildikó). 1968-ban kezdődött a világon a szemészeti műtéttan egy teljesen új ága, az üvegtesti sebészet. A klinika élen járt az új módszer meghonosításában és a vitrectomia bevezetésében. Kialakult a klinika új profilja: a hátsószegment-sebészet. A klinika fő tudományos profilja továbbra is a

szaruhártya-átültetés klinikai és transzplantációs immunológiai kérdéseinek kutatása maradt. Ebből a témából Dr. Kelenhegyi Csilla írt kandidátusi disszertációt. A koraszülöttek végleges vakságot okozó retinopathiája megoldásához jelentett néhány fontos lépést a kérdésről készült kandidátusi disszertáció (Dr. Hatvani István). A szárazszemszindróma pathomechanizmusáról és kezeléséről szintén kandidátusi értekezés készült (Dr. Török Magdolna). Az üvegtesti sebészet elképzelhetetlen ultrahang-diagnosztika nélkül. A kialakított Ultrahang-laboratórium munkája, amelyben hazánkban először dolgoztak a "B" eljárással is, újabb kandidátusi értekezést eredményezett (Dr. Kolozsvári Lajos). A nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű könnyvizsgálatok egy további kandidátusi és agy MTA doktori értekezést eredményeztek (Dr. Berta András). Hazánkban bevezették, és először végeztek műtéteket a nagyfokú progresszív myopia ellen, és radialis keratotomiát az egyszerű myopia esetén, ebben a témakörben Dr. Nagy Zoltán írt kandidátusi disszertációt. Bevezették az Országban az intraocularis tumorok Ru-106 applicatorral történő kezelését (Dr. Berta András). A fluorescein angiographia (Dr. Rigó Gyula), és az argon-krypton lézer fotokoaguláció bevezetésével (Dr. Berta András) munkába állították a Klinikán a legmodernebb diagnosztikus és terápiás módszereket. 1982-ben Zajácz Magdolna egyetemi tanári kinevezést kapott. Egyetemi tanári kinevezést nyert a szegedi Szemklinikán Süveges Ildikó, a debreceni klinika volt egyetemi docense is, majd Budapestre történő távozása után Szegedre Kolozsvári Lajost nevezték ki professzornak. A debreceni klinikáról került ki Hatvani István professzor is, aki Brooser Gábor nyugdíjba menetele után, az Orvostovábbképző (Szabolcs utcai) Egyetem Szemklinikáját vezette. 1990-ben megjelent az Alberth Béla által szerkesztett Szemészet c. egyetemi tankönyv. A könyv 3 kiadást ért meg. 1990-ben Dr. Berta András 1 évig vendégprofesszorként dolgozott az USA-ban a Lubbock-i Dry Eye Institute-ban. 1992-ben Enzymology of the Tears címmel egyszerzős monographiája jelent meg az USA-ban. 1995-ben Alberth Béla professzor 70. születésnapjára gratulált a Társaság. A Szemészet 132. évfolyam első számában neki ajánlott cikkek szerepelnek. A születésnap alkalmával Debrecenben rendezett tudományos ülésen 5 professzori címet elnyert tanítványa jelent meg és tartott előadást. Alberth professzor 1995-ben Batthyány-Strattmann díjat kapott. Dr. Alberth Béla életrajzi adatai és munkássága Alberth Béla 1925. május 3.-án született Büdszentmihályon, a mai Tiszavasváriban. Szülei, Alberth Béla és Sulyok Vilma, mindketten tanítók voltak. Felesége, Csiszár Magdolna magyar-történelem szakos tanár. Egyetlen lánya, Dr. Alberth Márta pedig egyetemünk Stomatológiai Klinikájának docense. Húga, Alberth Erzsébet nyugdíjas ideggyógyász főorvos. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. Zajácz Magdolna róla írt életrajzi írásából idézem a következő történetet: 6-7 éves korából származik egy felejthetetlen és meghatározó élménye. Háziorvosuk, egyben apja jó barátja, Kriszt Béla, ha beteglátogató útja arra vezetett, mindig betért a család házába egy kis beszélgetésre. Egy ilyen alkalommal mesélte, hogy éppen az 5 km-re lévő Szorgalmatos nevű tanyára indul, (gyalog) a nyolc gyermekes Tóth családhoz,

mert az egyik gyerek beteg. Viszi nekik a gyógyszert is, meg vagy két kiló szalonnát, mert olyan szegények, hogy nemhogy gyógyszerre, de ennivalóra sincs pénzük. Az orvos távozása után hangzott el először: Édesapám, ha megnövök én is ilyen jószívű doktor bácsi szeretnék lenni! Kettesy professzor bíztatására már a diplomája megszerzése előtt a Szemklinikán dolgozott, amit a nyugdíjba meneteléig és azt követően is folytatott. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Tudományegyetemen kezdte, majd a DOTE-n fejezte be. 1951-ben avatták doktorrá. A klinikán dolgozó, szintén kiváló, fiatal orvosok között hamar kitűnt sokirányú tehetségével, nagy munkabírásával, és kiváló szervező készségével. Néhány év elteltével, fiatal tanársegédként, már a klinika második embere, az intézetvezető helyettese lett. 1969-ben, Kettesy nyugalomba vonulása után, őt nevezték ki a klinika igazgatójává. Tanítómesterével mindig is nagy tisztelettel és szeretettel bánt. Életéről könyvet írt. Legendás Kettesy emlékelőadását még ma is emlegetik. Ezt az előadást, egy évben, Dr. Csiba László professzor kérésére, mint a medikusok nevelését szolgáló kivételes produkciót, a neurológiai oktatás részeként, ötödéves orvostanhallgatók előtt, tantermi előadásként is elmondta. Huszonöt évig volt a Szemklinika igazgatója, 1995. július 1-jén nyugdíjazták. Ezt követően is naponta bejárt a Klinikára, professzor emeritusként, előadásokat tartott, vizsgáztatott, könyveket írt, rendszeresen követte a hazai és külföldi szakirodalmat, immár nem saját okulására, hanem a klinika fiatal orvosainak keresett azok klinikai és kutatási témáiban megjelent, általa fontosnak ítélt közleményeket. Tanácsaival mind nehéz klinikai esetekben, mind a fiatal kollégák által megírt közlemények bírálatával, segítette a klinika orvosainak munkáját. A jelen sorok írója hosszú beszélgetések során ismerte meg véleményét a szemészet fejlődésének újabb eredményeiről és a világ, általa ellentmondásosnak, nem egyszer aggasztónak ítélt, változásairól. Véleményének, aggodalmainak ebben az időszakban született írásaiban is hangot adott. Aki dolgozott a Debreceni Szemklinikán Alberth professzor igazgatósága idején tudta, hogy a Klinikán bent lakó professzort este és hétvégén is meg lehet találni, és szabad zavarni. Legtöbbször az irodájában tartózkodott, a legfrissebb szemészeti folyóiratokat olvasta, vagy írt. A cikkek és előadások le-fel járkálva először a fejében készültek el, majd leült, és egyszerre leírta az egész szöveget. Az első változaton később sem változtatott, legfeljebb a szöveg legépelése során keletkezett betűhibákat javította ki. A klinikán éppen ott lévő ügyeletes orvost nem egyszer ő hívta be magához beszélgetni. E beszélgetések során alakult ki személyes kapcsolat közte és tanítványai között. Dr. Berta András írta róla: Még ma is őrzöm azt a Haab tükröt, amit egy fiókrendezés során talált, és egy hétvégén, ügyeletben nekem ajándékozott. E beszélgetések közte és köztem azután is folytatódtak, miután én lettem a Klinika igazgatója. Átérezve a súlyát annak a feladatnak, amit számomra a neves elődök nyomában való haladás jelentett, tanácsaival továbbra is segítette munkámat, és egyben az általa annyira szeretett Debreceni Szemklinika működését. Egy ilyen beszélgetés során hallottam tőle azt, hogy a jó intézetvezető olyan, mint a karó, amelyre a fiatal, még gyenge futó növények felkapaszkodhatnak, de nem csak támaszt nyújt, hanem mutatja is az utat, hogy csak felfelé szabad kapaszkodni. Számtalanszor hangot adott azon meggyőződésének, hogy a szemészet egyetemi oktatásának, intézetvezetői időszakának végén bekövetkezett, 15 órára való redukálása után alig lehet az oktatásnak fontosabb célja, mint azoknak a szemészeti alapismereteknek a megtanítása, melyeket minden orvosnak ismernie kell, s ami hozzátartozik az általános orvosi műveltséghez. Ahogy lecsökkent a szemészet oktatásának részaránya az egyetemi évek alatt,

éppen úgy fokozódott a posztgraduális képzés jelentősége. Ezért érezte Alberth professzor egyik legfontosabb feladatnak a szakorvosképzést, és a szakorvosok folyamatos továbbképzését. A klinikáján kiképzett orvosok professzorként, főorvosként, a szakmai vezető szakembereiként évtizedeken át kamatoztatták a tőle tanultakat, és folytatták az ő általa elindított munkát. Tanítványai nyugdíjas évei alatt rendszeresen látogatták a Klinikán, korábban általa kiválasztott helyiségben, kialakított irodájában. Kerek évfordulókon, születésnapjain neki dedikált közleményekkel, szakmai folyóiratok különszámaival, ünnepi tudományos üléseken és azt követő baráti összejöveteleken köszöntötték és ismerték el munkásságát és iskolateremtő fáradhatatlan munkáját. Tudományos működése sokrétű és igen gazdag volt. Legnagyobb jelentőségű a keratoplastica terén végzett munkássága volt. A szaruhártya-átültetés műtéti technikájának tökéletesítése és a corneális transzplantátum-rejekció immunológiai hátterének kutatása érdekelte leginkább. Fő klinikai és egyben tudományos témája is a szaruhártya-átültetés. E kérdéssel az 50-es évek elején kezdett el foglalkozni, amikor még alig néhány szemész végzett keratoplasztikát Európában. E témakörből írta kandidátusi értekezését 1962-ben, és doktori disszertációját 1976-ban. E téren végzett, nemzetközileg is elismert munkájáért vehette át 1973-ban Heidelbergben a Graefe-díjat. Nagy tudású klinikus, kitűnő manualitású operatőr volt, aki a legkomplikáltabb műtéteket is nagy biztonsággal végezte. 55 éves aktív pályafutása során több ezer műtétet végzett, köztük közel háromezer szaruhártya-átültetést. Sok külföldi beteg is megkereste. A Debreceni Szemklinika Története. 1921-1996 című, Dr. Zajácz Magdolnával együtt írt, könyvéből tudjuk, hogy másfél évtized alatt, több mint 1600 jugoszláv beteg feküdt a Debreceni Szemklinikán. Nem csoda, hogy a Jugoszláv televízió riportfilmet készített és mutatott be Alberth professzor kivételes személyiségéről és munkásságáról. Úttörőek voltak a súlyos maródásos sérülések, a keratitis herpetica, a postoperativ astigmia, és a Terrien-féle betegség gyógyítására kidolgozott műtétei. Hazánkban először végzett cyclectomiát, pars plana vitrectomiát, és Győrffy István első kísérlete után, több eredményes keratoprothesis műtétet. Mint előadó mindig higgadtan, világosan és tömören fogalmazott. Tudományos munkáját 139 megjelent közlemény, 3 könyvrészlet és 1 itthon és 2 külföldön megjelent német nyelvű monográfia fémjelezte. Legismertebb műve az 1961-ben, német nyelven, a Ferdinánd Enke kiadásában megjelent Keratoplastik című monográfiája. 1968- ban az Akadémiai Kiadó angol nyelven adta ki a Surgical Treatment of Caustic Injuries of the Eye című könyvét, mely 1971-ben német nyelven is megjelent. Az általa szerkesztett Szemészet című egyetemi tankönyv 3 kiadást ért meg. Főszerkesztője, majd szerkesztője a Szemészet folyóiratnak, szerkesztőbizottsági tagja az Acta Chirurgica-nak és a Klinische Monatsblatter für Augenheilkunde-nek. Tanszékvezetői működése idején a klinika tagjai 3 doktori és 8 kandidátusi értekezést készítettek. Tanítványai közül 4 tanszékvezető egyetemi tanár, további 1 egyetemi tanár, 4 egyetemi docens és 6 osztályvezető kórházi főorvos került ki. Négy évig szemész referense, majd 1981-től újabb négy évig elnöke volt a Tudományos Minősítő Bizottság orvosi szakbizottságának. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak. Elnöke volt a Magyar Szemorvos Társaságnak. 1986-tól négy évig, a DOTE klinikai rektorhelyetteseként, több éven át a Debreceni Városi és a Megyei Tanács tagjaként is dolgozott. Tagja volt a kelet- és a nyugat-német szemorvos társaságnak. Mindkét társaság tiszteletbeli taggá is választotta. Több évtizeden keresztül minden német és osztrák szemorvos társasági kongresszuson részt vett. Ezen országok vezető szemész professzoraihoz személyes barátság

fűzte. Munkája elismeréseként számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült. Ezek: Graefe díj (1973) Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976) Markhot-emlékérem (1978) Kiváló Orvos (1978) A DOTE Kiváló Dolgozója (1980) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985) Pro Universitate emlékérem (1990, 1994) Imre-Blaskovics díj (1992) Kettesy emlékérem és jutalomdíj (1993) Batthyany-Strattman László díj (1995) Hatvani István díj (1996) Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt (2003) Különösen büszke volt arra, hogy szülővárosa, Tiszavasvári díszpolgárává avatta. A város gimnáziumának tehetséges tanulóit támogatása céljából alapítványt hozott létre. Fehérben és zöldben. Aki ismerte, tudja, hogy ez a hiányos mondat messze több mint egy általa írt könyv címe. Kifejezi azt, hogy a vadászat, életének fontos, számára az orvosi tevékenységéhez mérhető, része volt. Kifejezi azt is, hogy fehér köpenyben és vadász ruhában ugyanaz az ember volt. Sem itt, sem ott nem törekedett nagy trófeák megszerzésére. A hortobágyi halastavak mellett levő vadászházban látható több mint nyolcszáz trófea, mind általa kilőtt hibás agancsú, vagy gyilkos őzbakoktól származik. Ez irányú tevékenysége, a pihenés mellett, a környékbeli vadásztársaságok vadgazdálkodásának fontos részét képezte. Többször hallottuk tőle, hogy életében három dologra volt a legbüszkébb. Arra, hogy egy szemész professzor vele operáltatta a szürke hályogját. Ez a professzor Németh György volt. Arra, hogy egy másik szemész professzor rá bízta, hogy a fiából neveljen szemorvost. Ez a professzor Süveges Ildikó volt. És végül arra, hogy a Német Szemorvos Társaságtól, a keratoplastica terén kifejtett munkásságáért Graefe díjat kapott. Valójában nem a saját sikereit, hanem tanítványait tartotta a legtöbbre. Volt olyan időszak, ami alatt az Ország 6 egyetemi szemklinikája közül 4-et az ő professzor tanítványa vezetett, és a megyei kórházak szemészeti osztályainak jelentős részének élén is Alberth tanítvány állt. Ha a professzor és főorvos tanítványok száma az iskolateremtés kritériuma, és mi más lenne az, akkor Alberth Bélának a történelemben nemcsak a legnagyobb magyar iskolateremtő orvos professzorok között van a helye, hanem kimondható, hogy Blaskovics és Kettesy nyomán, a debreceni szemészeti iskolát a legnagyobb és legsikeresebb hazai szemészeti iskolává fejlesztette. Több mint tíz évig tartó gyógyíthatatlan betegségét, ami a lelki teher mellett, szinte folyamatos testi fájdalmat is okozott neki, hallatlan türelemmel viselte. Betegsége alkalmat adott arra, hogy életében még egyszer, utoljára bizonyítsa kivételes türelmét, bölcsességét és emberi tartását. 2006. július 22.-én a Debreceni Szemklinikán érte el a halál. A Város legnagyobb polgárai között díszsírhelyen nyugszik a Debreceni Köztemetőben.

A Szemklinika működése Dr. Berta András igazgatósága alatt Dr. Berta Andrást 1994. július 1.-én nevezték ki a Szemklinika igazgatójának. Ekkor a hat magyarországi egyetemi szemklinika közül négynek (Dr. Hatvani István, Dr. Kolozsvári Lajos, Dr. Süveges Ildikó, Dr. Berta András) Alberth tanítvány volt az igazgatója. Országos, sőt nemzetközi figyelem kísérte azt, hogy az anya intézmény irányítása kinek a kezébe kerül, és azt, hogy ezt követően mi történik Közép-Európa egyik legnagyobb forgalmú és egyik legmagasabb szinten működő szemsebészeti központjában. Az intézetvezető váltás egybeesett a magyar egészségügyben a teljesítményfinanszírozás (DRG, HBCS), és a DOTEén a klinikák önálló gazdálkodásának a bevezetésével. Dr. Berta András klinika igazgatói tevékenységét a Szemklinika működésének és gazdálkodásának, az új körülményeknek megfelelő átszervezésével kezdte. Még a MedSolution rendszer elindítása előtt bevezette, az ambulancián, a betegek, a vizsgálatok és az ambuláns beavatkozások számítógépes nyilvántartását, ami a tételes jelentésre való áttérést nagyban megkönnyítette. Elindultak a szakrendelések, megkezdődött a fekvőbeteg teljesítmény (ágykihasználtság, casemix index, és a ráfordítások) folyamatos monitorozása. A Szemklinika vizsgáló helyiségeit az új működési rendnek megfelelően átalakíttatta. Dr. Módis László vezetésével elindult a cornea bank működése, mely lehetővé tette a szaruhártya-átültetések számának növelését. Az új működési és gazdálkodási elvek bevezetése hamar meghozta a tőle várt eredményeket. A járóés fekvőbeteg forgalom másfélszeresére, a nagy műtétek száma a korábbi évi 2000-et megközelítő szintről, fokozatosan, évi 3000-re emelkedett (2011-ben 3463 nagy műtétet végeztek), jelentős mértékben emelkedett a vitreoretinális műtétek száma, ebben az időszakban vált általánossá a cataracta műtétekben a phacoemulsificatio. Új műtéti technikák kerültek bevezetésre (LASIK, collagen cross-linking, 25 G-s vitrectomia, hátsó lamellaris keratoplastica, mély sclerectomia, canaloplastica). A műtőben, a járóbeteg rendelőkben és az osztályos vizsgálókban újonnan vásárolt nagy értékű műszerekkel kezdtek el dolgozni, és megindult a Szemklinika helyiségeinek fokozatos felújítása. Elindult a senilis macula degenerációs betegek gondozása, lézer és intravitreális injekciós kezelése, amit több tízmillió Ft értékű műszerek vásárlása (számítógépes fundus diagnosztikai rendszer, OCT, elektrofiziológiai vizsgáló berendezés), valamint macula ambulancia és intravitreális beavatkozó helyiség kialakítása segített. Ez a tevékenység jelenleg is bővül, számos beteget vonz az ország különböző részeiről a Szemklinikára. Itt működik a macula degeneráció intravitreális Lucentis kezelések jelentésének és elszámolásának országos koordinálása. A Klinika aktív szerepet vállal az ezzel kapcsolatos módszertani levelek, finanszírozási protokollok, kollégiumi állásfoglalások, jelentések és javaslatok kidolgozásában. Fontosabb műszerbeszerzések: 1994-1995 között ultrahang készülék (5.416.000 Ft), automata periméter (1.394.000 Ft), Argon lézer (5.289.000 Ft), és phacoemulsificator-virectom (6.691.000 Ft) vásárlása történt. 1996-1998 között endolézer (3.292.152 Ft), monitor (3.488.739 Ft), ultrahang készülék (1.592.473 Ft), lamináris boksz (769.573 Ft), altatógép (4.387.532 Ft), angiografiás készülék (17.667.174 Ft), lamelláris keratotom, kryocoagulator (19.720.000 Ft) és diódalézer (6.643.969 Ft) beszerzése történt. 1999-2003 években Legacy phacokészülék (3.807.000 Ft), Intime editáló (3.100.000 Ft), Universal Phaco II. (7.220.000 Ft), 3 szemészeti diagnosztikus ultrahangkészülék (12.164.000 Ft), 6 réslámpa (9.821.000 Ft), operáló mikroszkóp

(15.477.000 Ft), elektrofiziológiai készülék (5.440.000 Ft), FLAG berendezés (23.619.000 Ft), Accurus vitrectom (9.184.000 Ft), spekulár mikroszkóp (5.133.000 Ft), topográf (5.000.000 Ft), automata periméter (6.154.000) vásárlására nyílt lehetőség. 2006-ban Infiniti phacokészüléket (8.300.000 Ft), 2007-ben 23G vitrectomot (1.617.264 Ft), újabb műtőasztalt és operálószéket (3.593.280 Ft), újabb ultrahang készüléket (2.136.000 Ft), valamint OCT készüléket (17.945.358 Ft) vásároltak. 2009-ben Vitra lézerkészüléket (7.986.000 Ft) és IOL Master készüléket szereztek be (9.588.000 Ft). 2011-ben Humphrey 745 perimétert (7.393.096 Ft) és SterilClave autoklávot (1.575.000 Ft) vásároltak. A TIOP 2.2.7. műszerbeszerzések során az alábbi új műszerekkel bővült a Klinika műszerparkja: Femtosecundum lézer és műtősztal (132.500.000 Ft), új operációs mikroszkóp videokamerával, DVD íróval, monitorral (17.879.000 Ft), mobil műtőlámpa (1.312.500 Ft), konfokális cornea mikroszkóp (14.812.500 Ft), 2 elektromos műszerasztal (489.375 Ft), fotoréslámpa (5.280.375 Ft), spekulár mikroszkóp (6.249.375 Ft), operálószék (398.625 Ft), keratorefraktometer (2.497.500 Ft), mínusz 80 fokos fagyasztó szekrény (2.017.500 Ft), dönthető műtőasztal (3.011.344 Ft), 3 újabb műszerasztal (420.489 Ft), mechanikus keratom (21.690.008 Ft), vákuum trepán (4.372.926 Ft), újabb phacoemulzifikációs készülék (10.125.000 Ft), lamináris boksz (5.280.000 Ft) került a Klinikára. Egy az intraocularis tumorok diagnosztikájában használható szemészeti color-doppler-uh készülék (10.147.300 Ft) beszerzése folyamatban van. Jelentősebb épületbővítések és felújítások: 2002-ben tetőtér beépítés, ügyeletes szoba, dolgozószobák, tárgyaló kialakítása történt (73.179.643 Ft). 2004-ben a Klinika kis liftjének felújítása (13.100.000 Ft) majd nagy liftjének felújítása (13.625.000 Ft) történt meg. 2005-ben felújították a férfi ügyeletes szobát. 2006-ban a rezidens műtő, Retina ambulancia felújítása, kialakítása történt dékáni keretből. 2008-ban felújították a Klinika ambulanciáját, felszerelték korszerű betegbehívó rendszerrel (24.960.120 Ft). 2010-ben videó-megfigyelő rendszert építettek ki (839.626 Ft). 2011-ben megtörtént a teljes fekvőbeteg osztály minden kórtermének a komfortosítása, valamint egy steril klímával ellátott harmadik transzplantációs műtőt hoztak létre (139.945.000 Ft). Szintén ebben az évben a portát és földszinti folyosót átalakították, információs pultot készítettek (2.241.811 Ft), a korszerű, új műszerekkel felszerelt klimatizált Cornea Bank kialakítása folyamatban van. Fontos továbblépést jelentetett a folyamatos kontrolling, és minőség-ellenőrző rendszer bevezetése, és a mind számában, mind eredményességében kiemelkedő egynapos sebészeti tevékenység kibontakoztatása és általánossá tétele. A fejlesztésekben, műszer vásárlásokban és felújításokban gazdag évek sorában is kiemelkedett a 2011-es év, melynek során az összes kórterem komfortosítása és teljes felújítása, valamint egy harmadik (transzplantációs) műtő kialakítása mellett, Európai Uniós pályázaton elnyert, vissza nem térítendő, támogatásból 243 millió Ft értékben a corneális betegségek diagnosztikájában és műtéteiben a világ élvonalát képviselő, korszerű műszerek, köztük egy, az egyetemi szemklinikák között elsőként beszerzett, a szaruhártya-átültetésekhez és más corneán végzett műtétekhez használható, femtosecundum lézer került a Szemklinikára. Mindezen folyamatok eredményeként a Szemklinika az elmúlt 16 évben folyamatosan megőrizte önálló (nyereséges) gazdálkodását, évről-évre növelte teljesítményét, megőrizte, sőt növelte hírnevét és vonzóerejét mind a hozzájuk forduló betegek, mind a továbbképzéseiken résztvevő szemorvosok körében. A Szemklinika magas szintű tevékenységét, és a jó

munkahelyi légkört jelzi, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem volt, és jelenleg sincs, munkaerőhiány. Épp ellenkezőleg minden megürülő állásra többen jelentkeznek. A Szemklinikán 1994-ban fekvőbeteg ellátás 80 ágyon, a járó beteg ellátás, annak 1994-ben történt átszervezését követően, 8 szakrendelésen (általános szemészet, ultrahang, lézer, flag, koraszülött, intraocularis tumor, EOP, klinikai labor) 168 szakorvosi és 40 nem szakorvosi órával zajlott. Ez az elmúlt 16 év alatt többször módosult. Az ágyak száma 2007. április 01.- én az országos egészségügyi reform részeként 50-re, majd 2010. szeptember 01.-én a centrumvezetés döntése alapján 43-ra csökkent. A szakorvosi órák száma jelenleg 243 (Általános szemészet 216, Intraocularis tumor szakrendelés 5, UH szakrendelés 10, Lézer szakrendelés 12 óra). A Szemklinika alapterülete az elmúlt időszakban többször bővült. 1999- ben 139,65 m 2 rel (a korábbi Üzemorvosi Rendelő területe), 2002-ben 345 m 2 rel (a Klinika jobb szárny tetőtérének beépítése) és 2011-ben 246 m 2 rel (a korábbi Szájsebészeti Tanszék alagsori része). A Klinika jelenlegi alapterülete 3821 m 2. A Klinika járóbeteg és fekvőbeteg teljesítménye az 1994-2011 közötti időszak első felében folyamatosan emelkedett. Az ellátott járó beteg esetszám évi 32 000-ről 50 000-re, az ambuláns beavatkozások száma évi 77 000-ről 80 000-re, az ambulancián termelt pontok száma évi 122 000 000-ról 128 000 000-ra növekedett. A fekvőbeteg súlyszámok évi 4100-ról 4400-ra növekedtek, az átlagos ápolási idő 6 nap körül, a case-mix index 1,0 körül, az ágykihasználtság 70 % körül mozgott. 2004-2007 között a egy hónapra eső súlyszám érték a korábbi 250-ről tovább emelkedett 350 körülire, voltak hónapok, amikor a 400-at is meghaladta. A 2007 július 1-jével bevezetett TVK az OEP által kifizetett fekvőbeteg teljesítményüket havi 200 körüli értékre csökkentette. 2003-ban a havi járó beteg esetszámuk 4-5000 között, a beavatkozások száma, 40-60 000 között, az ambuláns pontok száma 9-11 millió pont között ingadozott. 2007-ban a havi járó beteg esetszámunk 4000 körül, a beavatkozások száma, 40 000 körül, az ambuláns pontok száma 9 millió pont körül ingadozott. Az összes műtéteik száma a korábbi időszakhoz képest mintegy 25 %-kal növekedett és évi 2400-2500 műtét körül stabilizálódott. A cataracta műtéteink száma évrőlévre emelkedett (1998-ban 1100, 2007-ben 1667 volt, 2011-ben 1895), ezen belül a fakoemulzifikációk aránya 93,4 %-ra emelkedett. A 2011-es év a műtétek számában is kiemelkedő volt: ebben az évben 3463 nagy műtétét végeztek. Dr. Berta András elődjétől, Dr. Alberth Bélától Közép-Európa egyik legnagyobb forgalmú és legjobb hírű szemsebészeti központját vette át 1994-ben Dr. Berta András. Mindig is az volt a törekvése, hogy minél több új műtétet kell bevezetni a Szemklinikán, és azokat tovább fejleszteni, mert ez és az emiatt hozzájuk jövő nagyszámú és különleges eset adja meg a lehetőséget a további színvonalas kutató és fejlesztő munkára. 1994-óta saját szembankot működtetnek ahol transzplantációkhoz corneát, amnion membránt és fascia lata-t konzerválnak. Az ezzel kapcsolatos kutatások és fejlesztések színvonalas nemzetközi publikációkhoz vezettek. Az ehhez kapcsolódó témákban szerzett PhD fokozatok: Takács Lili (1997), Fodor Mariann (2007), Habilitáció: Facskó Andrea (2007), MTA doktora: Módis László. 2011-től a cornea trepanálást Európai Uniós pályázaton elnyert 240 millió Ftból vásárolt femtosecundum lézerrel végezik. Korábban kéziműszerekkel, 2011-től szintén femtosecundum lézerrel végzik a hátsó és elülső lamelláris keratoplasticát is. A Szemklinikán működő lézersebészeti központban (VitalLézer, Orbident) 1996-óta több mint 4000 lézeres szemműtét történt. A központba a Klinikával közös pályázatokon elnyert pénzek felhasználásával 342 millió Ft-ért vásároltak refraktiv sebészeti műszereket. Az Országban az

elsőként kezdték el a LASIK műtéteket. A corneális diagnosztikához és műtétekhez kapcsolódó témákban szerzett PhD fokozatok: Módis László (1997), Vámosi Péter (1998), Csutak Adrienne (2002) Habilitáció: Módis László (2006). A cataracta műtét rövidebbé és biztonságossabbá tételéhez új fakoemulzifikációs eljárások bevezetésével, és az intraocularis lencse pseudoaccomodatio -s lehetőségeinek feltárásával járultak hozzá. Az ehhez kapcsolódó témákban szerzett PhD fokozatok: Radó Gábor (2005), Tsorbatzoglou Alexis (2006), Sohajda Zoltán (2008), Németh Gábor (2008). 1986-óta évente új Ruthenium-applicator-sorozatokat vásárolnak (15 millió Ft OEP célzott támogatás). OMFB pályázaton 1997-ben elnyert 8 millió Ft összegért, a TTT kezelésekhez, diódalézert vásároltak. Az ehhez kapcsolódó témákban szerzett PhD fokozatok: Damjanovich Judit (2000), Kemény-Beke Ádám (2006), Habilitáció: Damjanovich Judit (2008). Az üvegtesti műtétek sorába bevezettük a varratnélküli 23 G-s vitrectomiát. A retinális érelzáródások kezelésére korszerű keringésjavító és anticoaguláns terápiát dolgoztunk ki. Az ehhez kapcsolódó témákbanszerzett PhD fokozatok: Dr. Kuhn Ferenc (1999), Dr. Nagy Valéria (2005) és Dr. Káldi Ildikó (2005). Széchenyi terv keretében elnyert 16 millió Ft pályázati támogatásból keratoprotézist, mesterséges szaruhártyát, fejlesztettek ki. Keratoprothezisüket egy 100 %-os magyar tulajdonban lévő műlencsegyár, a Medicontur (Zsámbék) gyártja és forgalmazza. Az eljárást az OEP befogadta, 3 egyetemi szemklinika használja. 1994 és 2011 között a Dr. Berta András által vezetett Szemklinika hét munkatársa lett főorvos: Dr. Kelenhegyi Csilla, Dr. Szabó Márta, Dr. Vezendi László, Dr. Vámosi Péter, Dr. Tóth Károly, Dr. Sohajda Zoltán, és Dr. Tsorbatzoglou Alexis. Közülük öt, megyei kórház szemészeti osztályán osztályvezető. 1994-óta 17-en szereztek PhD fokozatot a Szemklinikán, ebből 13-an Dr. Berta András témavezetésével. Ez utóbbiak összesített impaktfaktora: 783.917, publikációikra történt független citációk száma: 2027. Jelenleg 4,5 PhD hallgató témavezetője (a 0,5 kettős témavezetést jelent). Munkatársai közül hárman habilitáltak (Módis László, Facskó Andrea, Damjanovich Judit). Volt PhD hallgatói közül egy professzor a Pécsi Egyetemen, és vendég professzor az USA-ban. Munkatársai közül Dr. Facskó Andrea professzori kinevezést nyert el a DEOEC-en, 2011-ben kinevezték a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinika igazgatójának. Dr. Módis László 2011-ben sikeresen megvédte MTA doktori disszertációját. Minden alap meg van arra, hogy a tendenciák a jövőben is folytatódjanak és a Szemklinika jelenlegi orvosai közül további habilitáltak, MTA doktorok és professzorok kerüljenek ki. 1996-óta ötödéven egy félévben félévfolyamot oktatnak, magyar, TOK-os, és fogorvostanhallgatókat. Óraszám: 15 óra előadás, 22 óra gyakorlat. Az oktatott tananyag korszerű, a legmodernebb műszeres vizsgálatok, műtétek bemutatásán alapul. A használt tankönyv Süveges Ildikó (szerk.): Szemészet, melynek Berta András a Szemklinika professzora az egyik szerzője, 1998-ban jelent meg, 2002-ben és 2006-ban átdolgozva két újabb kiadást ért meg. A számonkérés módja a félévvégi szigorlat. 1995-től bevezették a gyakorlati vizsgát is, mely egy 100 darabból álló diasorozatból 5 kép felismerését jelenti. 2006-ban megtörtént a tantermük teljes rekonstrukciója, korszerű oktatási eszközökkel történő felszerelése és a gyakorlati képzéshez használt oktatási helyiségük minden szemészetben használt fontosabb vizsgáló eszközzel felszerelése. Az ezt követő években a rezidensképzés infrastrukturális feltételeit teremtették meg. Az oktató helyiségben egy elkülönített részben mikrosebészeti

oktató részleget alakítottak ki, ahol a rezidensek állatszemeken gyakorolják a szemműtétek alaptípusait Oktatási felszerelésük teljesen megújult az oktatási anyagok készítése és bemutatása tekintetében áttértek a digitális technikára. Ehhez részben pályázati forrásokból részben saját erőből digitális fototechnikai berendezéseket vásároltak. A Szemklinika posztgraduális képzésébe, a gyakorlati képzést elősegítő és egyes műtétek végrehajtására való képességet oklevéllel igazoló tanfolyamokat vezettek be, amelyek országos vonzáskörűek és a szemészek mellett más szakmák képviselőinek (pl. plasztikai sebészeknek) az érdeklődését is felkeltették. Részt vettek a szemészeti szakvizsga követelményeket és a szemészeti szakmai protokollokat kidolgozó országos hatáskörű bizottságok munkájában. 5 éven át Dr. Berta András a Szemészeti Szakmai Kollégium elnöke. Két perióduson át Dr. Facskó Andrea volt a Magyar Szemorvostársaság főtitkára. 2007-2010 között Dr. Berta András a Magyar Szemorvostársaság elnöke. 2010-2011 között Dr. Facskó Andrea volt a Szemészeti Szakmai Kollégium titkára, 2011 áprilisától a Szemészeti Szakcsoport elnöke. 2003-ban Diplomás szemészeti szakápoló és Szemészeti szakasszisztens képzési kurikulumokat dolgoztak ki. 1994 és 2011 között a Szemklinikán új kutatási területeken kutatócsoportok alakultak, melyek munkáját eredményes pályázatok és színvonalas nemzetközi publikációk fémjelzik. Ezek a területek: A lézeres szaruhártya műtétek komplikációjaként jelentkező szaruhártya-homály keletkezési mechanizmusának feltárása, a homály kialakulásának hátterében álló fokozott hegesedést gátló (a könnyből ilyen esetekben hiányzó urokináz aktivitás pótlásán alapuló) szemcsepp kifejlesztése, szabadalmaztatása, hasznosítása (az amerikai AdPharma gyógyszergyár megvásárolta, preklinkai vizsgálatok zajlanak). A könny urokináz aktivitásának meghatározására alkalmas betegágy melletti teszt kifejlesztése és szabadalmaztatása. A szaruhártya-fekélyek kialakulását gátló két proteáz-inhibitor gyógyszerhatóanyag kifejlesztése és szabadalmaztatása. Keratoprotézis (mesterséges szaruhártya) kifejlesztése, szabadalmaztatása, klinikai kipróbálása és a gyártás elindítása (Széchenyi pályázat 16 millió Ft támogatás, gyártó cég a Medicontur, Zsámbék, Magyarország). Szaruhártya-átültetések során használt egyszer használatos körkés (cornea-trepán) kifejlesztése, szabadalmaztatása és klinikai kipróbálása. A DEOEC Biofizikai és Sejtbiológiai intézettel, a KBMPI-vel és a Megelőzőorvostani Intézettel zajló kollaborációk keretében a congenitális cornea-disztrófiák (örökletes szaruhártya-elfajulások) és a szemben elhelyezkedő örökletes daganatok (retinoblasztoma, von Hippel angiomatosis) genomikai és proteomikai hátterének kutatása számos új kutatási eredmény (köztük két új mutáció) leírásához vezetett. Szemfenéki betegségek molekuláris genetikai és epidemiológiai vizsgálata című 2007-ben elnyert 12 millió Ft kutatási támogatással járó OTKA pályázatból az ideghártya és az érhártya örökletes betegségeinek genetikai hátterének kutatatása tovább folytatódik. A retinális pigmentepitélsejtek fagocitotikus működésének az időskori makuladegeneració patogenezisében játszott szerepének kutatása (a DEOEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetével elindult kollaboráció). A gombás endoftalmitiszek s azok kezelésére alkalmas gyógyszerek in vitro és in vivo vizsgálata (a DEOEC Mikrolbiológiai Intézettel elindult kollaboráció). A szaruhártya-átültetést követő lokális immunológiai reakciók könnyből végzett vizsgálatokkal való nyomon követését és a transzplantátum-rejekció előjelzését célzó kutatások a DEOEC Immunológiai Intézetével, a szaruhártya sebgyógyulás zavarainak és a XIII-as véralvadási faktorral való összefüggésének könnyben való kutatása a

KBMPI-vel való kollaborációban folyik. Az endokrin oftalmopátia patomechanizmusának már évtizedek óta folyó kutatásoknak (kollaboráció a DEOEC I.sz. Belgyógyászati Klinikájával) új területe nyílt meg az orbitális dekompressziós műtétek során az oftalmopatiás betegek orbitájából eltávolított szövet immunkompetens sejtjeinek vizsgálatával (kollaboráció a Koppenhágai Egyetem Szemészeti Patológiai Intézetével). Az intézet igazgatója Dr. Jan U. Prause, Dr. Berta András felterjesztése alapján 2008-ban elnyerte a Debreceni Egyetem Doctor Honoris Causa címét. Dr. Berta András életrajzi adatai és munkássága Berta András 1955. február 23.-án született Debrecenben. Édesapja Dr. Berta István (1918-1980), szülész-nőgyógyász, radiológus. 1978-ban a DOTE-ről ment nyugdíjba. Édesanyja Dr. Berta Istvánné, (sz. Szegedi Magdolna) (1924-2011), tanítónő. Testvérei Dr. Szabó Antalné, (sz. Berta Mária Magdolna) (1945-2000), biológia-kémia szakos tanárnő és Dr. Berta István, villamosmérnök, professzor a Budapesti Műszaki Egyetem, Erősáramú Kar, Nagyfeszültségű Technika és Villámvédelem tanszékén. Dr. Berta András felesége, Dr. Bertáné Dr. Orosi Piroska, egyetemi docens, higiénikus főorvos, Egyetemünk Népegészségügyi karán a Kórházhigiéne és Infekciókontroll tanszék vezetője. Három gyermekük van András Miklós, orvos, gyógyszerbiztonsági szakemberként Zürichben dolgozik, Ágnes Ida, orvos, szemész rezidensként Erlangenben dolgozik és Tibor Benjámin, Egyetemünk Általános Orvoskarán másodéves hallgató. Dr. Berta András 1979-ben végzett a DOTE-n. Végzése óta a Debreceni Szemklinikán dolgozik. 1994-ben lett egyetemi tanár és a DOTE majd a DE OEC Szemklinika igazgatója; 1999. július 1. és 1999. december 31. között a DOTE ÁOK utolsó dékánja, 2000. január 1. és 2004. június 30. között, két választási perióduson át, a DE OEC ÁOK első dékánja (Dr. Mátyus László dékánhelyettessel ők írták a DE OEC ÁOK Szervezeti és Működési Szabályzatát) és az ÁOK Kari Tanács elnöke, 2000. január 1. és 2001. június 30. között, dékánként, a centrumelnök helyettese; 2004-2007 között a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese (rektorhelyettessége alatt az általa vezetett munkabizottság írta meg a Debreceni Egyetem Kutatás-fejlesztési (innovációs) stratégiai tervét, 6 alkalommal tartott egyetemi doktoravató ünnepi tanácsülésen az Egyetem történetének kiemelkedő időszakairól szóló ünnepi beszédet, melyek teljes terjedelemben megjelentek egyetemi évkönyvekben); 2007-2010 között a DE OEC klinikai centrumelnök-helyettese és a DE OEC Klinikai Bizottság elnöke. 2004-2007 között a Debreceni Egyetem Tudományos Doktori és Habilitációs bizottságának az elnöke és a Debreceni Egyetem Könyvtárbizottságának az elnöke, 2007-2010 között a Debreceni Egyetem Tudományos Tanácsának a társelnöke. 2000-2007 között az Egyetemi Tanács, majd a Szenátus; több perióduson a DOTE majd a DEOEC Kari Tanácsának és a DE OEC Centrumtanácsának a tagja. Egy perióduson át a DE OEC Promóciós Bizottság társelnöke; több perióduson át a DE OEC Promóciós Bizottság, a DE OEC Klinikai Bizottság, a DE OEC Doktori Tanács, a DE OEC Habilitációs Bizottság és a DE OEC Minőségügyi Tanács tagja. 2004 és 2011 között, az egyéni tagság megszűnéséig, az Egyetemi Klinikák Szövetségének (alapító)tagja. 2004-től DE OEC Epidemiológia és klinikai epidemológiai vizsgálatok doktori program vezetője (2008-ben a program neve

Klinikai vizsgálatok -ra változott). 2006-tól a DE OEC Klinikai Orvostudományok doktori iskola vezetője. 2004. július 1.-től 2009. március 31.-ig a Szemészeti Szakmai Kollégium elnöke, 2007-2010 között a Magyar Szemorvos Társaság elnöke. 2006 és 2008 között MOTESZ elnökségének a tagja. Megalakulásától (2011), jelenleg is, a Szemészeti Kollégiumi tanács tagja. 1984-től a Magyar Szemorvos Társaság tagja, 1996-2007 között a Társaság Kutatás-etikai bizottságának az elnöke, 2002-2005 között a Retina Szekció elnöke. 1996-tól a Magyar Műlencse Implantációs Társaság (SHIOL) tagja, 1998-tól a Magyar Refraktív Sebészeti Társaság alapító tagja és egy perióduson át vezetőségi tagja. Tagja a Magyar Kontaktológiai Társaságnak és a Magyar Gyermekszemészek és Strabológusok Társaságnak. 1996-tól a Magyar Szemorvos Társaság vezetőségének és elnökségének tagja, 2007-től a Magyar Szemorvostársaság elnöke. 1984-től az International Dakryological Society (IDS) alapító tagja, 1987-ben a Társaság második, budapesti kongresszusának a szervezője, 2011-től a Társaság Councellor -ja és az Executive Board tagja. 1994-töl az American Academy of Opthalmology (AAO) tagja. 1990 és 1998 között az Association for Eye Research (AER) tagja, 1991 és 2002 között az International Society for Eye Research (ISER) tagja. 2004 és 2007 között a Tear Film and Ocular Surface Society country liaison -ja, 2008-tól az International Federation of Ophthalmological Societies (IFOS) country advocate -ja, 2008- től a Magyar Szemorvos Társaság képviselője az International Council of Ophthalmology-ban (ICO-ban), 2008-tól a European Board of Directors in Ophthalmology (korábbi neve: European Council of Ophthalmology) tagja. 1992 és 1993 között az MSD, 2006-tól az Allergan, 2003-tól az Alcon szakértői bizottságainak a tagja. 2004-től az Alcon External Eye Disease (EED) Advisory Board-jának a vezetője, több kiadványának a szerkesztője és szerzője. 1997 és 1998 között az Arab Board of Examinations in Ophthalmology (Branch of the Arab Board for Medical Specializations) szakvizsgáztatója. A 1994-től "Szemészet", a 1988 és 1989 között a Lacrymology és a "Dakryology News" című folyóiratok szerkesztő bizottságának a tagja, 2006-tól a Háziorvos Továbbképző Szemle, 2007-2010 között a MOTESZ Magazin és az Endoscopia és Minimálisan Invazív Terápia című folyóirat szakértői bizottságának a tagja, 1998-2011 között a Szemészet folyóirat rovatvezetője, 2010-től a Szemészet folyóirat szerkesztő bizottságának az elnöke. 2002-2004 között az Országos Egészségügyi Felsőoktatási Koordinációs Tanács tagja, 2002-2005 között az MTA Orvostudományi Osztály Prevenciós Munkabizottságának tagja, 2003-tól az Egyetemi Klinikák Szövetsége alapító tagja, 2004-2007 között az Országos Doktori és Habilitációs Tanács tagja, 2005-től az MTA Orvosi Tudományok Osztálya III. sz. doktori bizottságának tagja, 2007-től az országos Bólyai Ösztöndíj Bizottság zsűrijének a tagja. Az MTA doktoraként tagja az MTA Köztestületének. Dr. Berta Andrást egész eddigi pályafutása során végig kísérték a könnyvizsgálatok. Egyetemi hallgató korában a Dr. Damjanovich Sándor vezette Biofizikai intézetben végzett eredményes TDK munka (három egymást követő évben nyert el szerző társaival Mátyus Lászlóval és Végh Ilonával országos TDK konferencián I. díjat, 3 éven át volt a DOTE TDT diákelnöke) alapozta meg metodikai és szemléleti vonatkozásban a Dr. Alberth Béla vezette Szemklinikán 1979-ben elkezdett könnyfehérje kutatásokat. Abban az időben kevés adat állt rendelkezésre a könny fehérje összetételére és annak különböző betegségekben bekövetkező változásaira vonatkozóan. Ez lehetőséget nyújtott Dr. Berta Andrásnak arra, hogy a Biofizika intézetben elsajátított körszerű fehérje analitikai módszerekkel a Szemklinika kivételesen széles beteganyagán előbb a könny fehérje-összetételére vonatkozó alapvető megállapításokat, majd a diagnosztikus célú könnyvizsgálatok metodológiájával, standardizálásával, a bazális és a reflex-könnyszekrécióval kapcsolatos kérdéseket tisztázzon. Ennek elismeréseként kapott

meghívást 1984-ben az USA-ban (Lubbock, TX) megrendezett első International Tear Film Symposium-ra, ahol a könnykutatások terén elért eredményeiért az American Dry Eye Institute Lacrima Award díját, egy a conjunctiva kehelysejtjeire utaló ezüst kelyhet kapott. Az utalás azért is találó volt, mert Dr. Berta András ezen a kongresszuson számolt be azokról a kutatásokról, melyek a könny vizes fázisában oldott állapotban levő glikoproteinek azonosításáról, és azoknak a szemfelszínt borító mucin réteg és a conjunctiva kehelysejtek váladékának glikoprotein-tartalmának összehasonlításáról szóltak. Ezek a kutatások közvetlen előzményeinek tekinthetők az azóta leírt, glikoproteinekből álló, a könny vizes fázisának a mucin réteggel szomszédos, legmélyebb rétegeit alkotó, glykocalix leírásának. Ezeket az eredményeket foglalta össze az 1987-ben megvédett Dignosztikus könnyfehérjemeghatározások című kandidátusi disszertációjában. 1984-ben a lubbocki Könny Film Szimpoziumon alakult meg a Nemzetközi Dakriológiai Társaság (International Society of Dakryology), melynek Dr. Berta András alapító tagja és vezetőségi tagja lett. A Társaság második kongresszusát 1987-ben ő szervezte meg Budapesten. A Nemzetközi Dakriológiai Társaság 2011-ben a Fülöpszigeteken, Manilában tartott tizedik kongresszusán Dr. Berta Andrást, a könnyvizsgálatok területén végzett több évtizedes munkásságának elismeréseként, a Társaság Counsellor -jának választotta meg. Dr. Berta András könnyvizsgálatainak másik vonulatát jelentik a könnyben lévő proteolikus enzimeknek a különböző keratitisek, szaruhártya-fekélyek kialakulásában, valamint azoknak a normális és kóros corneális sebgyógyulásban játszott szerepére vonatkozó kutatások. Lubbock-ból hazatérve világossá vált, hogy az akkorra már nemzetközi elismeréshez vezető könnyfehérje kutatásokat a továbbiakban már nem lehet a Szemklinika rutin laboratóriumában, egyedül folytatni. Ekkor keresett kollaborációs partnereket, akik a fehérje analitikában és az enzimológiában nála járatosabban voltak, és olyan laboratóriumot, mely az immár a proteolitikus enzimekre irányuló, tervezett kutatásokhoz megfelelő körülményeket biztosítottak. Dr. Punyiczki Mária és Dr. Tőzsér József biokémikusok személyében megfelelő partnerekre, és az akkor még Dr. Elődi Pál vezette Biokémiai Intézetben megfelelő helyszínre talált. Dr. Tőzsér Józseffel a kölcsönös előnyökön alapuló tudományos együttműködés több mint 25 éven át folytatódott. Dr. Tőzsér József 1988-ban Neutrális proteinázok és proteinázinhibitorok humán könnyben címmel védte meg egyetemi doktori disszertációját. Dr. Berta András 1993-ban védte meg Tear Proteinases and Proteinase-inhibitors in Corneal Ulcers, and in Different Types of Keratitis című MTA doktori disszertációját. Ez utóbbinak már részét képezték az 1989-ben Baltimore-ban a Johns Hopkins Egyetemen research fellow-ként Prof. Michael Berman-nál, és az 1990-ben Lubbock-ban a Dry Eye Institute-ban visiting professor-ként Prof. Frank Holly-nál végzett kutatások. A Johns Hopkins Egyetemen végzett kutatások a plazminogen aktivátor plazmin rendszernek a cornealis sebgyógyulásban játszott szerepére irányultak. Az ott töltött időszak legfontosabb eredménye annak kimutatása volt, hogy a corneális hámsérülés gyógyulása során a regenerálódó epitélium haladó széle (leading edge) urokináz típusú (upa), az intakt hámterületek szöveti típusú (tpa) plazminogén aktivátort termelnek. Mechanikus abráziót követően gyógyuló nyúl corneák natív metszeteire fibrint és plazminogent tartalmazó agaróz gélt rétegeztek, a metszeten kialakuló fibrinolitikus zónák kialakulását anti-upa és anti-tpa antitestekkel gátolták. Egy sérült metszeten a törés területében felszabaduló tpa azt bizonyította, hogy a haladó szél körüli upa aktivitás valóban aktív szekréció és nem egyszerű kiáramlás (release) eredménye. Ez a véletlen felismerés a kutatások jellemző momentuma, egyben nevezetes eseménye volt, amihez az kellett, hogy a vizsgáló felfigyeljen egy, egyébként kidobásra váró, metszeten látható szokatlan jelenségre! A kísérletek eredményei alapján Dr. Berta András a corneális epitélium gyógyulását leíró 5 fázisú modellt dolgozott ki.