TANFOLYAMI JEGYZET 2. modul: Szövegszerkesztés középfokon
Tartalom Tartalom... 2 1. Beállítások... 3 1.1 Eszközsorok... 3 1.2 Vonalzók... 3 1.3 Nézet... 4 1.4 Nem látható jelek bekapcsolása... 4 1.5 Nagyítás... 4 1.6 Munkaablak... 4 1.7 Néhány javasolt további beállítás... 4 2. Speciális formázások... 5 2.1 Karakterformázások... 5 2.2 Bekezdésformázások... 6 2.3 Formátum festése... 6 3. Helyesírás és nyelvhelyesség... 6 3.1 Beírás közbeni ellenőrzés... 7 3.2 Utólagos ellenőrzés... 7 4. Felsorolás, számozás, többszintű számozás... 8 4.1 Egyszintű számozás... 8 4.1.1 Számozás bekapcsolása és testreszabása... 8 4.1.2 Számozás szüneteltetése... 9 4.1.3 Számozás folytatása... 9 4.1.4 Számozás befejezése, új számozás kezdése... 9 4.2 Többszintű sorszámozás... 9 4.2.1 Többszintű számozás megjelenése... 9 4.2.2 Szintváltás... 10 4.3 Felsorolás lehetőségei... 10 5. Szimbólum beszúrása... 11 6. Tabulálás... 11 7. Táblázatok... 11 7.1 Táblázat beszúrása... 11 7.2 Adatbevitel a táblázatba, kilépés a táblázatból... 11 7.3 Kijelölések... 12 7.4 Sor, oszlop beszúrás... 12 7.5 Sor (sorok), oszlop (oszlopok) törlése... 12 7.6 Sormagasság és oszlopszélesség állítása... 12 7.6.1 Sormagasság állítása... 12 7.6.2 Oszlopszélesség állítása... 13 7.7 Táblázatok szegélyei és cellák kitöltése... 13 7.8 Igazítások... 13 7.9 Számok helyérték szerinti igazítása... 14 7.10 Szöveg táblázattá alakítása / Táblázat szöveggé alakítása... 14 7.11 Adatok sorba rendezése... 14 7.12 Cellák felosztása, egyesítése... 14 8. Szegély és mintázat... 15 9. Kisbetű, nagybetű... 15 10. Képek... 15 10.1 ClipArt beszúrása... 15 10.2 Kép beszúrása fájlból... 16 10.2.1 Kép és szöveg viszonya... 16 10.2.2 A kép mérete... 16 10.2.3 A kép pozíciója... 17 11. Élőfej, élőláb, és oldalszámozás... 17 12. Ellenőrző feladat... 17
1. Beállítások Ahhoz, hogy a Word programban kényelmesen és hatékonyan tudjunk dolgozni, célszerű néhány beállítást elvégezni. A következőkben ezeket tekintsük át. Eszközsorok Vonalzók Menüsor Program ablak gombjai Dokumentum ablak kilépés gombja Dokumentum Görgetősávok Nézetgombok Állapotsor Munkaablak 1. Ábra: A Word XP képernyője 1.1 Eszközsorok Nézet menü, Eszköztárak Általában az eszközsorokban található ikonokkal lehet a leggyorsabban dolgozni. Mivel azonban ezek az eszközsorok ki-be kapcsolhatók, meg kell beszélni azt, hogy miként kapcsolhatjuk be őket, ha véletlenül kikapcsoltuk valamelyiket (persze a felesleges eszközsor kikapcsolására is szükségünk lehet). Ezt a Nézet menü Eszköztárak pontjában lehet végrehajtani. Általában úgy célszerű dolgozni, hogy a lehetséges 19 eredeti eszköztárból az első kettőt, a Szokásos és a Formázás eszköztárakat bekapcsoljuk. Ezen kívül még az eszközsorok helyzetét is lehet változtatni a képernyőn. Ehhez az eszközsorokat egy olyan helyen kell megfogni és elhúzni, ahol nincs rajtuk ikon (pl. két ikon közt). Így akár a dokumentum területre is húzhatjuk őket, amire nem nagyon lesz szükségünk. Ha ismerjük ezt a lehetőséget, nem jövünk majd zavarba, ha egy eszközsor a munkaterületen van. Egyszerűen húzzuk vissza a helyére, ha ott zavar minket. Ugyanígy megszüntethetjük azt az újítását is a programnak, hogy a Formázás és a Szokásos eszköztárak egy sorban jelennek meg (arra még nem jöttem rá, hogy miért így indul telepítés után a program). 1.2 Vonalzók Nézet menü, Vonalzó A vonalzókról azért kell beszélnünk, mert a számuk változó: lehet egy (csak vízszintes); vagy kettő (vízszintes, függőleges); sőt, ki is kapcsolhatók. Ki és bekapcsolni őket a Nézet menü Vonalzó menüpontjával lehet. Általában célszerű mindig bekapcsolt vonalzókkal dolgozni, hiszen a már tanult behúzást a legegyszerűbben itt tudjuk állítani. Az, hogy hány vonalzónk van, attól függ, hogy milyen nézetben látjuk a dokumentumot.
1.3 Nézet A vízszintes görgetősávban találjuk a nézet gombokat. Az öt lehetséges nézetből a négy általában használt nézet gombja található meg itt. A nézeteket egyébként a Nézet menüben is lehet állítani. A lehetőségeket, és javasolt felhasználásukat a táblázat tartalmazza. Általános célra a Nyomtatási elrendezés használata javasolt. Normál nézet Webes megjelenés Nyomtatási elrendezés (így célszerű dolgozni) Tagolás (Vázlat) Normál nézetben a program bizonyos speciális dokumentum elemeket nem, vagy nem úgy mutat, mint ahogy az majd a kinyomtatáskor a papíron megjelenik (például nem lesz fej és lábléc, képek). Ennek elsősorban a program gyorsabb futása a célja. A mai gyors gépek mellett ennek már nincs jelentősége. Ez a megjelenítés hasonlít az Nyomtatási elrendezés -hez, de a dokumentumot úgy mutatja, ahogy a böngészőprogramban majd látszik. Ebben a nézetben mindent pontosan úgy mutat a Word, mint ahogy az a nyomtatón majd megjelenik. Oldalkép nézetben a margó látszik, de ráírni nem tudunk. Bár ha akarjuk, akár az egész lap látható a képernyőn, e célra használjuk inkább a már tanult Nyomtatási kép funkciót. Tagolás nézetben csak a címeit látjuk a dokumentumnak (beállítástól függően 1-7 szinten). Így gyorsan át tudjuk tekinteni a dokumentum felépítését (mintha a dokumentum tartalomjegyzékét látnánk, noha nincs is neki). Ennek működéséhez viszont a címeket cím stílusban kell írni (ezt nem tárgyaljuk). 1. Táblázat: A nézetek 1.4 Nem látható jelek bekapcsolása Fontos tudnunk, hogy a Tabulátor, az Enter stb. is úgy fogható fel, mint egy-egy betű, csak nem látható a képe. Sokszor jó lenne, ha mégis mutatná őket a Word, mert akkor jobban át lehetne látni, hogy egy dokumentum miért néz ki úgy, ahogy. Ha tehát nem értjük egy dokumentum formájának okát, kapcsoljuk be a nem látható jeleket a ikonnal. A következőkben lássuk a legfontosabb nem látható jeleket: Mi Hogy készül Képe új sor, de nem új bekezdés Shift - Enter új bekezdés Enter következő oszlop Tabulátor új oldal Ctrl - Enter 1.5 Nagyítás A nagyítást a szokásos eszközsoron célszerű állítani. Ha lenyitjuk a legördülő listát, akkor a nézet típusától függően jelenik meg a választék. A 100%-nál nagyobb értékek értelemszerűen nagyítást, a kisebbek kicsinyítést eredményeznek. A legtöbb esetben célszerű az Oldalszélesség -et, választani. Oldalszélesség esetén a program úgy számítja ki a megjelenítés arányát, hogy Normál nézetben margótól margóig, Nyomtatási elrendezés nézetben lapszéltől lapszélig látjuk az oldalt. Az utóbbi nézetben van egy Szövegszélesség lehetőség is, amikor szintén a margók közötti területet látjuk. A másik két nézetben a nagyításnak nincs jelentősége. 2. Ábra: A lehetséges nagyítások 1.6 Munkaablak Nézet menü, Munkaablak A munkaablak a Word XP egyik nagy újítása. A legtöbb esetben a megjelenítése felesleges. Pontosan ezért a munkaablak jobb felső részén lévő bezárás gombbal kapcsoljuk ki. 1.7 Néhány javasolt további beállítás Eszközök menü, Beállítások A kényelmes munkavégzés érdekében javasolt néhány további beállítást is elvégezni. Ezeket mindenféle magyarázat nélkül a következőkben felsorolom. Intelligens menük kikapcsolása Válasszuk Nézet menü Eszköztárak, majd annak a Testreszabás almenüjét, és a kapott ablakban lapozzunk a Beállítások regiszterhez. Pipáljuk ki a Mindig a teljes menü megjelenítése elemet. Munkaablak Indítsuk el az Eszközök menü Beállítások elemét és vegyük le a pipát az Indítás munkaablakkal jelölőnégyzetről a Megjelenítés fülön.
Intelligens bekezdéskijelölés Indítsuk el az Eszközök menü Beállítások elemét, lapozzunk a Szerkesztés fülre, majd vegyük le a pipát az Intelligens bekezdéskijelölés négyzetről. 2. Speciális formázások A karakter- és a bekezdésformázásban van néhány olyan lehetőség, melyeket csak menüből lehet elérni, mivel csak ritkán fogjuk őket alkalmazni. A lehetőségek közül csak a fontosabbakat mutatom be. 2.1 Karakterformázások Formátum menü, Betűtípus Betűtípus regiszter Aláhúzás típusa és Aláhúzás színe A lehetőségek közül magyarázatot csupán a szóaláhúzás igényel, amelynél a szóközök nem kerülnek aláhúzásra. Különlegességek Most is inkább példákat szeretnék szerepeltetni, és csak ott teszek pár szó kiegészítést, ahol feltétlenül kell. Áthúzott Felső index Az index szó van felső indexben (például négyzetméter: m 2 ) Alsó index Most is csak az index van indexben (például a víz kémiai összetevői: H 2 O). KIS KAPITÁLIS Minden betű nagy, csak az eredetileg kis betű alacsonyabb. NAGYBETŰS Betűszín A legördülő lista segítségével különféle színeket állíthatunk. Használjuk inkább a ikont, de a csalódások elkerülése végett lehetőleg csak színes nyomtatónál alkalmazzuk. 3. Ábra: A betűtípus formázása Alapértelmezés Ha a gombot megnyomjuk, akkor az aktuális sablonra épülő dokumentumoknál a párbeszédablakban beállított betűtípus lesz az alapértelmezett (a sablonokról később lesz szó). Jól gondoljuk át, hogy mikor nyomjuk meg! Térköz és pozíció regiszter Vízszintesen Ez 150 % Szöveg kiemelésre használható (a példa 150%-ra van ritkítva). Betűköz Normál Az átlagos szöveg formája (most azért látszik ritkábbnak, mert az egész könyv sűrítve van azért, hogy kevesebbnek tűnjék). R i t k í t o t t Szöveg kiemelésre használható (a példa 2 pontosra van ritkítva). Sűrített Többnyire csak akkor használjuk, ha másként nem fér el a szöveg (0,4 pontra van sűrítve a minta). Mértéke Megadható a sűrítés, vagy ritkítás mértéke. Elhelyezés Normál Emelt Hasonló célra használható, mint a felső index (a minta egy-egy betűje 1, 2, 3, és 4 pontra emelt). Sülyesztett Hasonló célra használható, mint az alsó index (a minta egy-egy betűje 1, 2, 3, pontra süllyesztett). Mértéke Megadható az emelés, vagy süllyesztés mértéke.
2.2 Bekezdésformázások Formátum menü, Bekezdés A lehetőséget egy kétregiszteres párbeszédablakban találjuk, melyek közül most is csak a fontosabbakat ismertetem. Behúzás és térköz regiszter Térköz Ha valaki teljesen szabályosan akarja a dokumentumát formázni, akkor nem üres sorokkal növeli a térközt, hanem a menüből itt állítja be. A gyakorlatban ez nem nagyon szokás, de van egy olyan eset is, mikor ez az egyszerűbb megoldás: ha sorszámokkal, vagy felsorolás szimbólummal látunk el bekezdéseket. Ezen kívül nagy méretű, egységes megjelenést igénylő dokumentumokban (szakdolgozat, pályázat) szokás még alkalmazni. Előtte A bekezdés előtti térköz pontokban. Utána A bekezdés utáni térköz pontokban. Szövegbeosztás regiszter Új oldalra Azt már korábban tanultuk, hogy amennyiben új oldalt szeretnénk kezdeni, akkor azt nem sok-sok Enter beszúrásával kell megtennünk, hanem egyetlen Ctrl-Enter begépelésével. Nagyobb, összetett dokumentumokban azonban sokszor célszerűbb, ha az oldaltörést e jelölő négyzet kipipálásával adjuk meg (elsősorban fejezetcímeknél). 4. Ábra: A bekezdés formázása Együtt a következővel Ha ezt a jelölő négyzetet kipipáljuk, a bekezdést egy oldalra rakja a következő bekezdéssel. Ennek címeknél lehet jelentősége: nem fordulhat elő, hogy a cím és a hozzá tartozó szövegrész két külön oldalra kerül. 2.3 Formátum festése Ha a dokumentumunk egy területét utólag pontosan olyanra kívánjuk formázni, mint ahogy a levél egy már kész része kinéz, akkor arra a legcélszerűbb a formátumfestőt használni. Csak karakterformátum másolása A formátumfestő használata során először mindig ki kell jelölni a minta területet, majd rákattintani a ikonra. Ennek hatására az egérkurzor alakja a szövegterület felett megváltozik: egy ecset is megjelenik benne. Ezután az egérrel át kell festeni a formázandó területet. Ilyenkor ugyanis, ahol az elhúzás egér műveletét végezzük, az a rész felveszi a mintaszöveg formátumát. E módszer szerint dolgozva jelentkezik azonban egy probléma: csak egy helyre lehet így átfesteni a formát. A gond úgy orvosolható, hogy a minta kijelölése után a ikonra duplát kattintunk. Így már tetszőleges számú helyre festhetünk át formátumot. Ez esetben a feladat elvégzése után a funkció elvetéséhez az Esc billentyűt kell megnyomni (vagy újra a ikonra kattintani). Karakter- és bekezdésformátum másolása egyszerre Ha mindkét formátumot másolni akarjuk, akkor az egész minta bekezdést kell kijelölni, rákattintani a formátumfestő ikonjára, majd a formázandó bekezdés előtt duplát belekattintani a kijelölő sávba. Itt is igaz az, hogyha duplát kattintunk a formátumfestőre, több helyre is lehet a formát másolni. 3. Helyesírás és nyelvhelyesség A Word rendelkezik helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrző funkcióval is. Dokumentumainkat ezek segítségével tudjuk majd helyesírási szempontból javítani. Maga az ellenőrzés lehet beírás közbeni, illetve utólagos is. Nagyon fontos viszont tudnunk, hogy a program mindkét esetben szavanként, nem pedig szövegkörnyezetben ellenőrzi a helyesírást. Például, ha valakinek a kezén lévő ujjáról van szó, és a szövegben ez, mint új szerepel, a program nem jelez hibát, mert a szó önmagában helyes! Pontosan ezért azt lehet csak kijelenteni, hogy ha kiadunk egy olyan levelet a kezünkből, melyet a Word helyesírás ellenőrzőjével ellenőriztettünk, ordító hibát valószínűsíthetően nem fognak találni benne.
3.1 Beírás közbeni ellenőrzés Eszközök menü, Beállítások, Helyesírás regiszter Ha a beírás közbeni javítást választjuk, akkor már begépelés közben jelzi a program a hibáinkat. Az alkalmazott szimbólumrendszer: amit piros hullámvonal jelöl, az a szó helytelen; a zöld hullámvonal vagy nyelvhelyességi hibára utal, vagy arra, hogy az alkalmazott kifejezést az udvari etikett szerint talán nem illene alkalmaznunk. A begépelés közbeni ellenőrzést mely sokakat zavar ki is lehet kapcsolni. Szerintem inkább szokjunk hozzá, csak eleinte furcsa. A ki- és bekapcsolást egyébként az Eszközök menü, Beállítások almenüjének Helyesírás regiszterén kell keresni. Itt lehetőleg semmit ne állítsunk el, vagy ha mégis, akkor az eredeti beállításokat jegyezzük meg! Ha tanácsomnak megfelelően alkalmazzuk a beírás közbeni ellenőrzést, akkor a hiba kijavításához a hullámosan aláhúzott szóra, annak is lehetőleg a bal széle környékére kell jobb gombbal kattintanunk, majd a megjelenő helyi menüből a megfelelő lehetőséget kiválasztani. A helyesírási hibáknál megjelenő Az összes mellőzése, és a Hozzáadás a szótárhoz, illetve a nyelvhelyességi problémáknál előforduló Következő mondat opciók pontos értelmezését az utólagos ellenőrzésnél ismertetem. 5. Ábra: A helyesírási hiba (bizoyn) és a nyelvhelyességi hiba (az) javítása begépelés közben 3.2 Utólagos ellenőrzés Eszközök menü, Nyelvi ellenőrzés Indításához a ikonra kell csak kattintani, esetleg az Eszközök menüből a Nyelvi ellenőrzés pontot indítani. Ha van kijelölt szövegrész, akkor csak azt ellenőrzi le a program, és miután azzal végzett megkérdezi folytassa-e az egész szövegen az ellenőrzést. Ha a program hibás szót talál utólagos ellenőrzéskor, az ábra szerinti párbeszédablak jelenik meg. Nincs a szótárban A helyesírás ellenőrző szerint rossznak ítélt szót tartalmazó mondat ebben a mezőben kerül kijelzésre. Javaslatok A mezőben a Nincs javaslat szöveg jelenik meg, ha a Word fel sem ismeri, hogy eredetileg mit akartunk gépelni. Ha a Javaslatok mezőben több javaslat is van, kattintással válasszuk ki a jót. Ha nincs ja- 6. Ábra: Helyesírás ellenőrzés párbeszédablaka vaslata, vagy egyik javaslat sem jó, akkor a Nincs a szótárban mezőben javítsuk ki hibánkat. Felvétel a szótárba A program tanácstalanságának lehet az oka az is, hogy egy idegen szót, vagy valamilyen speciális szakkifejezést használtunk a szövegben. Az előbbi esetben hagyjuk ki a szót az ellenőrzésből, vagy adjuk meg a nyelvét, az utóbbiban azonban más a megoldás. Ekkor a szó valójában jó, csak a program főszótárában nem szerepel. Ha azt akarjuk (mert az adott kifejezés gyakran szerepel leveleinkben), hogy a program a következő alkalommal ne találja hibásnak, nyomjuk meg a Felvétel a szótárba gombot. Vigyázat, amit így felveszünk, azt a program alapbeállítások mellett többé már nem találja hibásnak! A program ugyanis az így felvett szavakat egy kiegészítő szótárba rakja be, és amit a program a fő, vagy a kiegészítő szótárában megtalál, azt jónak ítéli. Cseréli és Mindet cseréli Ha kiválasztottuk a jó alakot, vagy a rossz szót magunk javítottuk ki jóra (a fentiek szerint), vagy a Cseréli, vagy a Mindet cseréli gombot kell megnyomnunk. Ha a szó többször is előfordul, és minden esetben rossz is a hibásnak ítélt szóalak, az utóbbi gombot használjuk inkább, mert úgy sokkal gyorsabban végzünk a javítással. Átugorja és Mindet átugorja Ha a Nincs a szótárban mezőben lévő szó valójában jó, az Átugorja vagy a Mindet átugorja gombot kell megnyomnunk. Hasonló elvek szerint válasszunk a kettő közül, mint ahogy azt az előbb megbeszéltük.
Automatikus javítás Az Automatikus javítás gombot a Cseréli, vagy a Mindet cseréli gombok helyett akkor nyomjuk meg, ha olyan hibát talál a program, ami elgépelés jellegű, és már többször is elkövettük. Ilyen esetben a rossz-jó szópáros egy másik kiegészítő szótárba kerül. Ezt a szótárt már begépelés közben is figyeli a program, és ha egy benne szereplő rossz alakot gépelünk be, azt automatikusan kijavítja a jóra. A Word programot úgy kapjuk meg, hogy néhány szó pár már szerepel benne. Próbáljuk csak meg begépelni az ay szót, nem fog menni, mert automatikusan kijavítja az -ra. Csak olyasmit vegyünk fel ide, ami tehát minden esetben rossz. Ne használjuk rövidítések automatikus kifejtéséhez, erre létezik egy másik kifejezetten arra szolgáló lehetőség, a Szövegtár. Nyelvhelyesség A nyelvhelyességi ellenőrzés csak akkor működik, ha ezt a jelölőnégyzetet kipipáljuk. Beállítások A nyelvhelyességi és helyesírási ellenőrzés módszerét szabályozhatjuk abban a párbeszédablakban, amit a megnyomása után kapunk. Itt se kísérletezgessünk, vagy ha mégis, írjuk fel a kiinduló értékeket. 4. Felsorolás, számozás, többszintű számozás Formátum menü, Felsorolás és számozás Ha valamilyen témához kapcsolódóan több tételt is felsorolunk, a már tanult felsorolással gépeljük majd be őket. Nagyobb lélegzetű dokumentumainkat a könnyebb áttekinthetőség, hivatkozási lehetőség, tartalomjegyzék készítése, vagy egyéb célból viszont gyakran sorszámozott pontokba szedve hozzuk létre. Nagyon nagy dokumentumoknál a pontok sorszámozása gyakran többszintű, például az első szint római szám, a második szint nagybetű, a harmadik szint arab szám, stb. (ilyen többszintű számozást láthatunk a tananyagban is). A legfontosabb dolog, amit meg kell jegyeznünk, hogy sorszámot is a felsoroláshoz hasonlóan bekezdésekhez rendelhetünk a programmal. Ha tehát új sorszámot akarunk tenni, akkor új bekezdést kell kezdeni. Ez egyébként szinte természetes, hiszen úgyis új sort akarunk ilyenkor kezdeni, tehát Entert nyomunk, ami új bekezdést is jelent egyúttal. De a dolog fordítva is igaz: minden új bekezdésnek új sorszámot ad a program. Ez így nem minden esetben megfelelő, ezért majd megbeszéljük, hogyan lehet a sorszámozást kihagyni. Még egy szabály van: egy bekezdésnek vagy sorszáma, vagy felsorolás szimbóluma van. A kettő tehát egymást kölcsönösen kizárja. Tapasztalatom szerint sokan nem használják az automatikus sorszámozást, noha óriási előnyei vannak a sorszám begépelésével szemben. Ha ugyanis egy önálló számmal rendelkező bekezdést kitörlünk, a bekezdés mögötti sorszámok automatikusan eggyel csökkenek. Ennek szerencsére az ellenkezője is igaz, tehát ha egy bekezdést beszúrunk, akkor a bekezdés megkapja a megfelelő sorszámot, a mögötte lévő bekezdések számozása pedig automatikusan eggyel nő. 4.1 Egyszintű számozás 4.1.1 Számozás bekapcsolása és testreszabása Formátum menü, Felsorolás és számozás, Számozott fül Az egyszintű sorszámozást a legkönnyebben a formázó eszköztár ikonjával tudjuk bekapcsolni. Mint szó volt róla, minden Enter után automatikusan adja a következő sorszámot. Alapértelmezésben arab számokkal dolgozik a program, de ha mást szeretnénk, akkor a helyi menü, vagy a Formátum menü Felsorolás és számozás menüpontjának elindítása után válasszuk a Számozott regiszterfület, ahonnét 7 különféle számozási stílusból választhatunk. 1. Első téma 2. Második téma 3. Harmadik téma 7. Ábra: Egyszintű számozás Számozott Testreszabás Ha a Testreszabás gombot megnyomjuk, akkor további számozási módszerek és beállítási lehetőségek bukkannak elő. Érdemes kipróbálni. Mivel használatakor minden magától érthető, vagy a Mintá -ból látható, nem tárgyaljuk. Számozás újrakezdése, Előző lista folytatása Ha elölről kezdi a számozást a Word, a rádiógombbal válasszuk ki az Előző lista folytatása opciót. Ugyanezt a sorszám helyi menüjéből is kérhetjük. Alaphelyzet Ha a Testreszabás segítségével átállítottuk a számozás formátumát, ezzel a gombbal azt visszaállíthatjuk gyárira. 8. Ábra: Az egyszintű számozás párbeszédablaka
4.1.2 Számozás szüneteltetése Ha egy új bekezdést kezdünk, de nem akarunk neki új sorszámot adni, akkor szüneteltetni kell a sorszámozást. Ehhez előbb nyomjuk meg a Backspace, majd a Tabulátor billentyűt, de mindezt már a kérdéses új bekezdésben kell tennünk (ezzel egyenértékű a majd a ikonra kattintás). A szöveg formailag idomulni fog az előző, sorszámozott bekezdéshez, azaz pontosan ugyanolyan behúzása lesz. Több más módszerrel is dolgozhatunk, de talán ez a legegyszerűbb. 4.1.3 Számozás folytatása A számozás folytatásához csak a formázó eszköztár ikonjára kell kattintani. A számozás folytatódik, és formailag a bekezdés természetesen most is idomul a korábbiakhoz (ha mégsem, vagy a helyi, vagy a Formátum menüből indítsuk ele a Felsorolás és számozás pontot, majd a rádiógombbal válasszuk a Számozás folytatása lehetőséget), 4.1.4 Számozás befejezése, új számozás kezdése Kezdjünk új bekezdést, majd töröljük a sorszámozást a Backspace billentyűvel, vagy kattintsunk a ikonra. Ha ugyanolyan rendszerben, de elölről kezdve akarunk sorszámozni, akkor most is a ikonra kell csak kattintani. Ha az előző sorszámozást folytatja a program, a probléma megoldásához indítsuk el vagy a helyi, vagy a Formátum menüből a Felsorolás és számozás pontot, majd a rádiógombbal válasszuk a Számozás újrakezdése lehetőséget. Ugyanezt kérhetjük a sorszám helyi menüjéből is. 4.2 Többszintű sorszámozás Az egyszintű számozásnál tisztáztuk a számozás bekapcsolását, szüneteltetését, folytatását, befejezését, új számozás indítását, valamint a testreszabását. Mivel ez utóbbi területen sok újdonság is van, elsőként ezt tárgyaljuk meg. Ezenkívül még a szintváltásról kell szólnom. I. Első szint első bekezdése A. Második szint első bekezdése B. Második szint második bekezdése 1. Harmadik szint első bekezdése 2. Harmadik szint második bekezdése II. Első szint második bekezdése 9. Ábra: Egy példa többszintű számozásra 4.2.1 Többszintű számozás megjelenése Mint az előző, csak Többszintű fül Mivel a testreszabás sok mindenben hasonlít a már megbeszélt egyszintű számozáshoz, csak az újdonságokat ismertetem. Maga az eljárás 2. szinten van, és akkor érhető el, ha Többszintű regiszteren megnyomjuk a Testreszabás gombot. Szint Nincs mit hozzátenni. Számformátum Itt adhatjuk meg, hogy milyen jelet tegyen, esetleg mit írjon a program a szám mögé. Ez szintenként akár eltérő is lehet. Számozás Ha lenyitjuk, itt is minden világos. Kezdő sorszám Általában 1, de bármit megadhatunk. Előző szintből 10. Ábra: A többszintű számozás párbeszédablaka Megadható, hogy az egyes korábbi szintekből mi szerepeljen. Betűtípus A sorszám betűformátumát lehet vele beállítani. Szám helyzete Azt adja meg, hogy az Igazítás mezőben megadott helyre mi kerüljön: a sorszám bal vagy jobb széle, közepe. Szám helyzete - Igazítás A sorszám pozíciója a bal margótól. Szöveg helyzete - Tabulátorhely A sorszámozott bekezdés 1. sora bal szélének pozíciója. Szöveg helyzete - Behúzás A számozott bekezdés további sora bal széle. 11. Ábra: A többszintű számozás Testreszabás ablaka
4.2.2 Szintváltás Szintet váltani a formázó eszközsor segítségével a legcélszerűbb. A következő szintet a, az előző szintet pedig a ikonnal kapjuk. Ha egy következő, vagy előző szintre lépünk, akkor az csak az aktuális bekezdésre vonatkozik (feltéve, hogy nincs semmi kijelölve). Ezeket az ikonokat használhatjuk szövegtagolásra abban az esetben is, ha nincs sorszámozás. Ilyenkor egyszerűen csak a behúzást fogja módosítani. 4.3 Felsorolás lehetőségei Formátum menü, Felsorolás és számozás, Felsorolás regiszter Mint már megbeszéltük, egy bekezdésnek vagy sorszáma, vagy felsorolás szimbóluma van. A felsorolás szimbólum bekapcsolása, illetve sorszámozásról felsorolásra váltás a már tanult módon, formázó eszközsor ikonjával lehetséges. Az alapértelmezett felsorolás szimbólum egy pont. Ha mást szeretnénk alkalmazni, akkor a helyi, vagy a Formátum menü Felsorolás és számozás menüpontjából a Felsorolás regiszterfület kell kiválasztanunk, ahol most is hétféle lehetőségből választhatunk. A későbbiekben azután mindig az a felsorolás szimbólum jelenik meg a ikon hatására, amit utoljára használtunk. Felsorolás Alaphelyzet Visszaállítja a felsorolási szimbólumot a gyárira. Testreszabás Tartalma hasonlít a számozásnál megbeszéltekre: Listajel Itt az aktuálison kívül 5 további szimbólumból választhatunk. Betűtípus A felsorolás szimbólum betűformátumát lehet vele megadni. Karakter Egy újabb, de már a 3. szinten lévő ablakban magát a felsorolás szimbólumot lehet megváltoztatni. Betűtípus Itt választhatunk azokból a karakterkészletekből, amelyek a felsorolásoknál alkalmazható speciális karaktereket tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabbak: WingdingsX és Webdings. Név nélkül Itt választhatunk a lehetséges 224 különféle szimbólum közül. Kép Szintén a 3. szinten lévő ablakban olyan képeket választhatunk ki, melyeket felsorolás szimbólumnak szánunk. Felsorolásjel helyzete - Behúzás A felsorolás szimbólum pozíciója a bal margótól. Szöveg helyzete - Tabulátorhely A felsorolt bekezdés 1. sora bal szélének pozíciója. Szöveg helyzete csoportban Behúzás A felsorolt bekezdés 2. és minden további sora bal szélének pozíciója. 12. Ábra: A felsorolás párbeszédablaka 2 13. Ábra: A 2. szinten lévő Felsorolás beállításai 2 14. Ábra: A 3. szinten található Szimbólum ablak
5. Szimbólum beszúrása Ez egy néhány mondatban megbeszélhető témakör, mivel a felsorolásnál már megismert párbeszédablakkal tudunk tetszőleges helyre a szövegbe szimbólumot beszúrni. De mindez mire használható? Például a segítségével a céges levél fejlécébe a telefonszám elé beszúrhatunk egy kis telefont ( ). Használatához a Beszúrás menüből indítsuk el a Szimbólum elemet, majd a már megismert módszerrel válasszuk ki az alkalmazni kívánt szimbólumot. Végül kattintsunk sa Beszúrás gombra. 6. Tabulálás A tabulálás segítségével könnyedén oszlopokba rendezhetjük adatainkat, ami például árjegyzékek, címlisták, stb. gépeléséhez nagy segítség. Maga a tabulálás azok számára, akik tudnak gépelni nem újdonság, de a profi szövegszerkesztő programok ebben is többet tudnak nyújtani, még a legjobb írógépeknél is. Ugyanis nemcsak olyan oszlopokat lehet létrehozni, amelyekben az adatok bal széle esik egy vonalba, hanem olyanokat is, melyeknek a jobb széle, vagy a közepe igazodik egymás alá. Mivel azonban a táblázatok segítségével szinte minden olyan feladat egyszerűbben megoldható, ami tabulálással, és ráadásul sokkal áttekinthetőbb egy táblázat képe, a tabulálást nem tárgyaljuk, csak a táblázatokat. Akit érdekel, olvasson utána a Word programról szóló könyvemben. 7. Táblázatok A táblázatokat olyan esetekben célszerű használni, mint a tabulátorokat, azaz amikor adatainkat csoportosítva szeretnénk megjeleníteni. Segítségével azonban még áttekinthetőbb formában tudjuk megjeleníteni közlendőnket. Fontos tudnunk, hogy a táblázatok minden cellája úgy viselkedik, mint egy bekezdés, azaz önállóan lehet benne állítani térközt, behúzást, sorközt stb. A táblázatokkal kapcsolatos kérdéseket is pontokba szedve tárgyaljuk. A oly mértékben támogatja a táblázatok alkalmazását, hogy külön táblázatok eszközsora is van. Ezt a ikonnal lehet bekapcsolni. Ha komolyabb táblázatot áll szándékunkban készíteni, akkor ezt feltétlenül tegyük is meg. Az eszközsor bekapcsolásakor az egérkurzor átváltozik ceruza alakúra, ami azt jelzi, hogy máris rajzolhatjuk a táblázatot. Ezt egyelőre vessük el az Esc billentyűvel. 7.1 Táblázat beszúrása Ha táblázatot akarunk beszúrni, a rácsvonalak megjelenítése legyen bekapcsolva. Ehhez a Táblázat menü Rácsvonalak megjelenítése almenüpontjára kell kattintani. Ha csak Rácsvonalak elrejtése menüpontunk van, az arra utal, hogy vannak rácsvonalak. Bár magát a Táblázatokat három módszerrel is létrehozhatjuk, csak a legegyszerűbbet, az ikonnal történő beszúrást tárgyaljuk. 15. Ábra: Szimbólum beszúrása Kattintsunk rá a szimbólumra, minek hatására az ikon képe az ábrán láthatóvá alakul. Ezek után az egérrel adhatjuk meg a sorok és oszlopok számát úgy, hogy a bal felső kis négyzetből jobbra és lefelé kijelöljük a kívánt méretet, majd a mikor ez megvan, kattintunk az egérrel. Bátran tovább is húzhatjuk az eredeti határán, mérete ugyanis tovább nő. A képernyő mérete határozza meg a megadható táblázat nagyságát. Mivel a sorok száma nagyon könnyen növelhető utólag is, ezért előre inkább kevesebbet adjunk meg, mint amennyi a végleges igény lesz. Név Cím Kor Kiss Béla Győr, Sport u. 2. 45 Szabó Imre Győr, Szabolcska u. 2. 23 Kovalik Sára Győr, Munkácsy u. 1. 3 Asztalos Péter Abda, Kossuth u. 14. 42 Kovács Imre Sopron, Deák t. 2. 17 16. Ábra: Egy tabulált szöveg 17. Ábra: Rácsvonalak bekapcsolása 18. Ábra: Beszúrás ikonnal 7.2 Adatbevitel a táblázatba, kilépés a táblázatból A cellába gépelt adat úgy viselkedik, mintha minden cella egy-egy bekezdés lenne. Ha a cella jobb széléhez érünk, és tovább gépelünk, a cellán belül új sort kapunk. Szintén új sort kapunk a cellán belül az Enter hatására. A következő cellába a Tabulátor billentyűvel léphetünk. Ha egy sor utolsó cellájában nyomunk tabulátort, akkor a következő sor első cellájába kerülünk. Ha nincs több sor, akkor egy új sort ad a táblázathoz a program. A táblázatból kilépni a lefele nyíllal, vagy a táblázaton kívülre (célszerűen alá) kattintással lehet.
7.3 Kijelölések A táblázat különböző részeit azért jelöljük ki, mert az adott részt majd formázni szeretnénk. Ha viszont a kijelölt területet a Delete gombbal törölni szeretnénk, akkor csak a tartalma törlődik a táblázatnak, a cellák megmaradnak. A cellák tényleges törléséről később lesz szó. A következőkben nézzük meg a kijelölési lehetőségeket. egy sor kattintás a táblázat sora előtt a kijelölő sávban; több sor elhúzás a táblázat sorai előtt a kijelölő sávban; egy cella a cellán belül, annak bal szélén kell kattintani; több cella úgy kell eljárni, mint egy cella esetében, csak elhúzás; egy oszlop kattintás az oszlop tetején állva akkor, mikor egy kis tömör lefelé mutató nyíl van az oszlop tetején; több oszlop pontosan, mint egy oszlopnál, csak elhúzás; teljes táblázat kattintás a táblázat bal felső sarká- teljes táblázat kijelölése sor kijelölése ban lévő jelre (csak Nyomtatási elrendezés nézetben és akkor látszik, ha az egérrel a táblázat felett állunk). Ha olyan cella is bekerül a kijelölésbe, mely több sor magas, és nincs minden sorában adat, akkor a cellának csak az a része lesz sötét színű, ahol adat van. Ne ijedjünk meg, ilyenkor is az egész cella van kijelölve. 7.4 Sor, oszlop beszúrás A beszúrásokkal kapcsolatban valószínűleg már megszoktuk, hogy mindig a pillanatnyi pozíciónk elé szúródik be az, amit pluszként akarunk megjeleníteni. Sor beszúrása Álljunk abba a sorba, ami fölé, vagy alá egy újabb sort be akarunk szúrni. Ezután kattintsunk rá a Szokásos eszközsoron lévő ikonra. Oszlop beszúrása Jelöljük ki azt az oszlopot, ami elé, vagy mögé be akarunk egy újabbat szúrni. Ezután kattintsunk rá a Szokásos eszközsoron lévő ikonra. 7.5 Sor (sorok), oszlop (oszlopok) törlése Jelöljük ki a törlendő sort, majd nyomjuk meg a Backspace billentyűt. oszlop kijelölése cella kijelölése 19. Ábra: Egy táblázat különféle elemeinek kijelölése 20. Ábra: Itt is minden sor kijelölt, noha nem úgy látszik 7.6 Sormagasság és oszlopszélesség állítása Egy táblázat cellája többnyire úgy viselkedik, mint egy bekezdés. Ez annyit jelent, hogy amennyiben nincsenek kijelölve cellák, a legtöbb formázási eljárás csak az aktuális cellára vonatkozik. Most értünk ahhoz a funkcióhoz, ami talán az egyetlen kivételt jelenti ez alól. Az oszlopszélesség állítása ugyanis, ha nincs kijelölés, akkor mindig egész sorra, illetve oszlopokra lesz érvényes. Más a helyzet, ha van kijelölés. A sormagasság módosítása ekkor is teljes sorokra vonatkozik, de az oszlopszélesség állítása csak a kijelölés által érintett sorok oszlopaira lesz érvényes. 7.6.1 Sormagasság állítása A sormagasságot a gyakorlatban majd ritkán kell csak állítanunk. Ennek az oka az, hogy minden sor magassága a sorban lévő legmagasabb cella értékét veszi fel, a cellamagasságot pedig a cella tartalma határozza meg. Ha nem állítunk rajta, akkor a program automatikusan meghatározza a cellatartalom alapján a szükséges értéket. Ha egyszer elállítjuk, akkor viszont már nekünk kell a későbbiekben is szabályozni a sor magasságát, vagy menüből kérni, hogy újra automatikus legyen a meghatározása. Sormagasság állítása egérrel Ha a sormagasságot mégis állítani akarjuk, akkor ezt legegyszerűbben az egérrel tehetjük meg. Csak a vízszintes rácsvonalra kell állni és húzni. 21. Ábra: Sormagasság állítása egérrel
Fontos tudnunk, hogy ez a módszer csak Nyomtatási elrendezés nézetben működik, továbbá, hogy mindig a cella alsó vonalát lehet csak mozgatni. Egyenlő sormagasságok állítása Esztétikai okokból gyakran lesz arra szükségünk, hogy egy táblázat sorai egyforma magasak legyenek. Ezt roppant egyszerűen megtehetjük: csak ki kell jelölni azokat a sorokat, melyek magasságát egyezőre kívánjuk állítani, majd rákattintani a ikonra. Egy kérdés azért felmerül: melyik sor magasságához igazodik az összes többi? Egyikhez sem. A kijelölt sorok együttes magasságát osztja fel egyenlő arányban a Word a sorok között. 7.6.2 Oszlopszélesség állítása Az XP verzió egyik újdonsága, hogy a Word szövegszerkesztőt be lehet úgy is állítani, hogy az oszlopok szélessége automatikusan igazodjon a táblázat tartalmához (esetleg az ablakhoz, bár ezt nem nagyon szokás alkalmazni). Amennyiben azonban a megbeszélt módon szúrunk be táblázatot, akkor a táblázat, margótól margóig tart, és oszlopai tartalmukhoz nem igazodók és egyenlő szélességűek lesznek. 7.6.2.1 Oszlopszélesség állítása Mindenek előtt azonban egy fontos szabály: ha van kijelölés a táblázatban, akkor csak a kijelölt területen belüli cellák szélességét állítja a program. Erre majd figyeljünk, mert ez néha cél, máskor viszont probléma. Az oszlopok szélességének állításához csak az oszlopok közötti függőleges rácsvonalra kell az egérrel pozícionálni, és azt elhúzni. Ilyenkor az aktuális oszlopon kívül csak a tőle jobbra lévő oszlop szélessége változik, mert a szélességek most egymás kárára változnak. 22. Ábra: Oszlopszélesség állítása egérrel 7.6.2.2 Oszlopszélesség automatikus állítása Ha a táblázat oszlopainak szélességét automatikusan a tartalmukhoz akarjuk igazítani, akkor a Táblázatok és szegélyek eszközsoron nyissuk le a ikont (az ikon képe nem biztos, hogy így néz ki), és válasszuk ki a megfelelő opciót. Ha később bármikor manuálisan állíthatjuk az oszlopszélességet, azzal az automatikus szabályozást kikapcsoljuk. 7.7 Táblázatok szegélyei és cellák kitöltése A Word ma használt verziói a táblázatokat már létrehozásukkor szegéllyel látja el. E szegélyek 0,5 pont vonalvastagságú sima vonalak. Ha ez nem felel meg, mi felülbírálhatjuk, és a legkülönfélébb vonalstílusokkal és vonalvastagságokkal, sőt, vonalszínekkel tehetjük látványosabbá táblázatainkat. Vonalstílusok A vonalstílusokat a Vonalvastagságok legördülő lista segítségével választhatjuk ki. Az alkalmazni kívánt vonalvastagságot szintén listából kell megadni. Ehhez használjuk a Szegélyszín legördülő listát. Általában nem célszerű állítani, de van rá lehetőség a ikonnal. A kiinduló helyzet nem fekete, hanem Automatikus. Cellák kitöltése (mintázat) Többnyire csak a fejlécet célszerű kitölteni abból a célból, hogy a benne lévő feliratok kiemelkedjenek a táblázat többi adata közül. Kitöltő szín választásához a ikont kell alkalmazni. Szegélyek meghúzása Elsőként jelöljük ki a táblázatunkban azt a területet, ahol a szegélyt meg akarjuk változtatni. Ezt követően állítsuk be a stílust, a vonalvastagságot, és ha kell, a szegélyszínt majd a ikonnal nyissuk le a hozzátartozó legördülő listát. Válaszszuk ki azt a lehetőségek közül, ami az elérni kívánt célhoz szükséges. Lehet, hogy többször kell más és más beállítással újra és újra rajzolni a szegélyeket. 7.8 Igazítások Bár a függőleges igazítás csak 3 fajta lehet, de mert a vízszintes igazítással az XP verzióban (sajnos) kombinálták, a lehetőségek száma 9. Az igazításokat szintén a Táblázatok és szegélyek eszközsorról tudjuk beállítani.
fentre és balra fentre és középre fentre és jobbra középre és balra mindkét irányban középre középre és jobbra lentre és balra lentre és középre lentre és jobbra 2. Táblázat: Igazítások 7.9 Számok helyérték szerinti igazítása Amennyiben számokat szeretnénk helyérték szerint igazítani, akkor a következő módon járjunk el: jelöljük ki az egy oszlopban lévő számokat tartalmazó cellákat (a fejlécet nem); a vonalzó előtt a jelen kattintsunk addig, míg a helyén jelenik meg; a vonalzón kattintsunk arra a helyre, ahol a számok tizedesvesszőjének (ha nincs tizedes, akkor a képzeletbeli tizedesvesszőjének) lennie kellene. 7.10 Szöveg táblázattá alakítása / Táblázat szöveggé alakítása Táblázat menü, Konvertálás, Szöveg táblázattá Táblázat menü, Konvertálás, Tábláz szöveggé Mivel csak nagyon ritkán lesz ezekre a funkciókra szükségünk, nem tárgyaljuk őket. Igaz, akkor viszont óriási segítséget jelentenek, azért is hozom őket egyáltalán szóba. Szerintem úgyis minden világos lesz, ha elindítjuk a megfelelő menüpontokat. 7.11 Adatok sorba rendezése Egyszerűen csak rá kell kattintani a vagy a ikonra, és máris rendezett lesz a táblázat. Persze több kérdés is felmerülhet: mely oszlop szerint lesz rendezett a tábla; hogy történik a rendezés; és mi lesz a fejléccel, esetleg fejlécekkel. Mi szerint rendez a program? A rendezés kulcsa a kurzor oszlopa lesz (ha nem állunk a táblázatban, nem is lehet ikonnal rendezni). Ha azonban valamit kijelölünk a táblázatban, akkor a kijelölés bal szélső oszlopa lesz a kulcs (de ekkor is az egész táblázatot rendezi). Hogyan rendez a Word? Alapértelmezésben mindig egész sorokat sorol át a program, így az összetartozó adatok egymás mellett maradnak. Ha a ikonra kattintunk növekvő, a ikonnal pedig csökkenő kulcs szerint történik a besorolás. És a fejléc? A fejlécet a Word automatikusan felismeri. Ez tulajdonképpen nem is nagy kunszt, ugyanis a fejléc sora általában karakteres adatot tartalmaz. Ha valamely okból mégsem működik a dolog, a rendezést menüből végezzük. 7.12 Cellák felosztása, egyesítése Ha egy cellát több cellára akarunk osztani, vagy éppen ellenkezőleg több cellát egy cellává akarunk összeolvasztani, akkor ezt is megtehetjük. Sőt, mindegyik feladatot két módszerrel is végrehajthatjuk. Cellák felosztása A felosztáshoz lépjünk a felosztandó cellába, vagy jelöljük ki a felosztandó cellákat, és kattintsunk a ikonra, vagy a Táblázat menüből válasszuk ki a Cellák felosztása menüt. A megjelenő párbeszédablakban még meg kell adni, hogy hány részre ossza a program a cellát, vagy cellákat. Az alternatív megoldást tulajdonképpen már ismerjük. Vegyük kézbe a ceruzát a ikonnal, majd húzzuk be a megfelelő helyre a rácsvonalat. Cellák egyesítése Az egyesítéshez jelöljük ki az egyesítendő cellákat, majd kattintsunk a ikonra, vagy a Táblázat menüből válaszszuk ki a Cellák egyesítése menüpontot. A másik megoldás most is jobban hasonlít a papírral, ceruzával történő munkához. Egyszerűen a ikonra kell kattintani, majd kiradírozni a feleslegesnek ítélt rácsvonalat.
8. Szegély és mintázat A szegély a Word terminológiájában valamilyen objektumnak vonallal való körbevételét jelenti (néha nem is teljes körkörösen). Szegélyekkel láthatunk el kijelölt kisebb szövegegységeket, egész bekezdéseket, illetve egész oldalakat is. Bekezdés szegély készítése Ha csak egy egész bekezdést akarunk szegéllyel ellátni, kattintsunk a bekezdésbe (ha benne állunk ez persze elmaradhat), ha több bekezdést is szegélyezni akarunk, jelöljük ki őket, majd a szegélyek eszközsor segítségével készítsük el a szegélyt. Állítsuk be a vonal stílusát a eszközzel, vastagságát a elem használatával, ha akarjuk a színét is a eszközzel, majd a ikon segítségével adjuk meg, hogy mire vonatkozzon. A mintázatot is a már tanult módon, a ikonnal adhatjuk meg. Szöveg szegélyezése Jelöljük ki a szöveget, majd pontosan ugyanúgy járjunk el, mint azt a bekezdésnél megtárgyaltuk az imént. Arra azonban számítsunk, hogy, ha többsoros a kijelölésünk, akkor a program a szöveget minden sorban külön-külön látja el szegéllyel. Ez általában ronda. Ha olyan hosszú szöveget jelölünk ki, mely nem egy bekezdésen belül helyezkedik el, akkor a kijelölés által érintett teljes bekezdéseket egy összefüggő szegélybe rakja a Word. 9. Kisbetű, nagybetű Formátum menü, Kisbetű- nagybetű Ez egy egyszerűbb témakör, ezért gyorsan végzünk vele. Ha egy kijelölt szövegrészben a betűket át akarjuk váltani kisbetűről nagyra, vagy fordítva, esetleg valami különleges ilyen jellegű kívánságunk van, akkor a Formátum menüből kell elindítani a Kisbetű - nagybetű menüpontot. A megjelenő párbeszédablak használata nagyon egyszerű. Külön felhívnám a figyelmet a váltás -ra. Nagyon jól jöhet, ha véletlenül bekapcsolt Caps Lock billentyűvel vakon gépeltünk, és minden pont a szándékunk szerinti ellenkezőjeként jelent meg. A Mondatkezdő -t választva csak a mondatok kezdőbetűje lesz nagy. A Szókezdő az angol szokásoknak megfelelően minden szó kezdőbetűjét nagyra állítja. A maradék kettő magáért beszél. Hasonló hatást érhetünk el a Shift - F3 billentyűkombinációval. 10. Képek Beszúrás menü, Kép Nagymértékben emelhetjük dokumentumunk színvonalát azzal, hogy grafikát helyezünk el benne. Nem is gondolnánk, hogy ez milyen egyszerű a Word mai verzióival. Szerencsére a programnak ezt a részét is teljesen újjá alakították, a korábbi verziók ugyanis csak jóval bonyolultabban tették mindazt lehetővé, amiről most szó lesz. 23. Ábra: Különféle szegélyek 24. Ábra: Kisbetű-nagybetű 10.1 ClipArt beszúrása Beszúrás menü, Kép, Clipart Vigyük a szövegkurzort a levélben körülbelül arra a helyre, ahová a képet be akarjuk szúrni, majd válaszuk ki a Beszúrás menüből a Kép, és abból a ClipArt pontot. Ekkor valószínűleg egy üzenetet kapunk, amiben a program felajánlja, hogy összegyűjti a Klipeket a Médiatárba. Ennek menetét, valamint a médiatár szerkesztését terjedelmi okokból nem ismertetem. Mivel a médiatárban rengeteg kép van, valamilyen módszert kellet keresni a közöttük történő eliga- 25. Ábra: Klip kerestetése 26. Ábra: Pár klip
zodáshoz. Megoldásként azt találták ki, hogy minden kliphez megadhatunk kulcsszavakat, valamint csoportokba is szervezhetjük őket (a gyári klipekkel kapcsolatba ilyen feladat nincs, mert ezt előre megtették helyettünk). Ezen kívül még a kerestetett képek típusát is megadhatjuk. A három szempont alapján azután nagyon jól lehet válogatni. Ha nem adunk meg semmilyen feltételt, akkor a Keresés gombra kattintva az összes klip megjelenik. Amennyiben egy képet be kívánunk szúrni, csak rá kell kattintani. Az így beszúrt képeket azonban nem futja körbe a szöveg, mert mint szövegelemet kezeli a program. Ha azt akarjuk, hogy a grafika és a kép szorosabb kontaktusba kerüljön, akkor nekünk kell közbeavatkoznunk. De, mint látni fogjuk, nem csak ezt lehet beállítani. 10.2 Kép beszúrása fájlból Beszúrás menü, Kép, Fájlból Ebben az esetben válaszuk ki a Beszúrás menüből a Kép, és abból a Fájlból pontot. Ennek hatására egy olyan ablakot kapunk, mely már ismerős: gyakorlatilag megegyezik a fájlok megnyitására szolgáló párbeszédablakkal. Keressük meg benne a beszúrni kívánt fájlt, majd nyomjuk meg a Beszúrás gombot. Minden további lehetőségünk azonos a ClipArt esetében megbeszéltekkel. 10.2.1 Kép és szöveg viszonya Kattintsunk duplát a képre, majd a lapozzunk az Elrendezés regiszterhez. Elrendezés Ezen a regiszteren lehet beállítani a körbefuttatás módját. További körbefuttatási elrendezéseket találunk, ha megnyomjuk a Speciális gombot, és a Szöveg körbefuttatása regiszterhez lapozunk. Mivel itt, a második szinten azok az elrendezések is megvannak, amelyek az Elrendezés fülön már eleve ott voltak, érdemes eleve itt keresni a nekünk megfelelőt. A párbeszédablak szerintem magáért beszél. Ha valami mégsem világos, kattintsunk rá az egér jobb gombjával, és kérdezzünk rá, hogy Mi ez? (próbáljuk csak ki, rögtön világos lesz). A legfontosabb elrendezések: Négyzetes A szöveg minden oldalon szabályos négyzet alakban futja körbe a képet. Szoros A szöveg a kép kontúrját követi. Keresztül Ugyanaz, mint a szoros, csak a képen belüli szabad részeket is kitölti a szöveg. Szöveg mögé A szöveg a képre is ráfut. Ennek egy érdekes felhasználási lehetősége a Vízjel. Ehhez azonban majd a Kép fülön még be kell állítani a Szín legördülő lista értékét Fakítás -ra! 27. Ábra: Körbefuttatási lehetőségek Négyzetes Szoros Szöveg mögé 10.2.2 A kép mérete A kép átméretezéséhez csak kattintsunk a képre, majd az oldalainak közepén, illetve a kép négy sarkán megjelenő méretező pontokra állva, az egérrel történő húzással méretezzük át a képet. Ha a sarkokon állva átlós irányban húzzuk az egeret, az oldalak aránya nem változik. A méret menüből is megadható, melynek menete a következő: kattintsunk duplát a képre; lapozzunk a méret fülhöz; adjuk meg a méretet. 28. Ábra: Különféle körbefuttatások 29. Ábra: A méretezéshez használható méretező pontok
10.2.3 A kép pozíciója Ha az egérrel akarjuk pozícionálni a képet, akkor előbb kattintsunk rá, majd a kép belsejébe mutatva az egész képet húzzuk a kívánt helyre. Bárhová csak akkor tudjuk a képet rakni, ha a szöveg és a kép viszonya nem A szöveggel egy! Lehetséges menüből történő pozícionálás is, de mivel a gyakorlatban erre csak nagyon ritkán lesz szükségünk, nem tárgyaljuk (a Word programról szóló könyvemben természetesen ez is részletesen ismertetésre kerül). 11. Élőfej, élőláb, és oldalszámozás Nézet menü, Élőfej és élőláb Elsőként azt kell tisztázni, mi is az a kicsit furcsa nevű élőfej és élőláb (egyes korábbi verziókban még leánykori nevükön, fejlécként és láblécként szerepelnek). Nos, a legfontosabb jellemzői: ha valamit az élőfejben, vagy élőlábban megadunk, az minden oldalon megjelenik, noha csak egyszer vittük be; szakaszformátum, tehát külön szakaszokban egy dokumentumon belül többféle is megadható (a szakaszról nem esett szó, mert az átlag dokumentumokban nem nagyon van rá szükség); legfontosabb felhasználási területe az automatikus oldalszámozás, de bármi (fejezetcímek, kiadó cég neve, stb.), sőt, akár grafika is elhelyezhető bennük. A lehetőségek közül csak az oldalszámozást fogjuk részletesen megtárgyalni, mert minden más magától érthető. Ha kiválasztjuk a Nézet menüből az Élőfej és élőláb opciót, akkor megjelenik egy új eszközsor, illetve a szövegtükör halványszürkén lesz csak látható. Ez azt jelzi, hogy most nem tudunk oda írni, viszont elérjük az élőfejet és az élőlábat. Pontosabban pillanatnyilag csak az élőfejet, de a fej és a láb között a ikonra kattintással bármikor tudunk váltani. Oldalszám Az oldalszám beszúrásához kattintsunk a ikonra. Ennek hatására egy olyan, úgynevezett mezőhivatkozás kerül a dokumentumba, melynek helyén a mindenkori aktuális oldalszám jelenik meg. Ha az oldalszámot nem arab számmal, vagy nem 1-el akarjuk kezdeni, akkor kattintsunk a ikonra, és adjuk meg a számozás formátumát az Oldalszámozás ablakban. A ikon nem véletlenül hasonlít az előzőleg tárgyalt kettőre. 30. Ábra: Szintén az oldalszámozáshoz kötődik: az összes oldal számát lehet Itt adható meg az oldalszám helyzete vele beszúrni. Amennyiben az első oldalon nem szeretnénk oldalszámot, akkor azt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy nem ezzel a módszerrel szúrjuk be az oldalszámot, hanem a Beszúrás menüből eleve az Oldalszám opciót választjuk. A kapott párbeszédablakban csak le kell venni a pipát az Oldalszám az első oldalon is jelölőnégyzetről. A formátumot itt is beállíthatjuk, amihez a Formátum gombra kell kattintanunk. Ennek hatására az imént megbeszélt, és az előző képen szereplő Oldalszámozás ablakot kapjuk (lehetne kicsit jobban eltérő a két ablak neve). A további lehetőségekre viszonylag ritkán lesz szükségünk. Ezért terjedelmi okokból nem tárgyaljuk őket. 31. Ábra: Itt adható meg a forma 12. Ellenőrző feladat A következő oldalakon lévő feladatot próbálja megoldani! A szöveg begépelés megspórolása végett a mintában egyetlen mondat ismétlődik újra és újra, amit a vágólap alkalmazásával valósíthatunk meg. Amennyiben 30-40 percen belül minden sikerül, eredményesen elsajátította az 2. modul tananyagát. Ha a feladat megoldása több időt vesz igénybe, akkor addig gyakoroljon, amíg nem sikerül a megadott időkereten belül hibátlanul megoldania a feladatot.
12 pont, Arial, félkövér, + szimbólumok Alfa Kft. : 9021 Győr, Budai u. 12. : 96/520-125 kép, a vízjel az élőfejben lévő kép Szegéllyel húzott választóvonal Kiss Pál Bő Fő u. 1. 8302 12 pont, Arial, félkövér, kis kapitális, ritkított, középre zárt Á RAJÁNLAT Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Alfa, 12 pont, Times New Roman, 12 pont, Times New Roman, normál stílus, sorkizárt, első sor Béta, normál stílus, ábra szerinti felsorolás szimbólummal 0,5 cm behúzás, 1,5-es sorköz Gamma Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot lyekkel és kell kitöltéssel, addig ismétel- fejléce kö- Táblázat, minta szerinti szegégetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. zépre zárt félkövér, számok tabulátorral helyérték szerint igazítva Név Régi ár Új ár Alfa 55000 45000 Béta 4000 3000 Gamma 600 500 Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. 12 pont, Times New Roman, normál stílus, sorkizárt, első sor Győr, 2008. március 21. 0,5 cm behúzás, 1,5-es sorköz Varga Pál József ügyvezető valamilyen kézírásszerű betűtípus (ez nem minden gépen található), megfelelő méretben, 1-es sorköz Melléklet: Átadási szerződés. 12 pont, Times New Roman, 1-es sorköz - 1 - Minta szerinti oldalszámozás
12 pont, Times New Roman, normál stílus, sorkizárt, első sor 0,5 cm behúzás, 1,5-es sorköz 12 pont, Arial, félkövér, kis kapitális, ritkított, középre zárt Á TADÁSI SZERZŐ DÉS Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. A) Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell 12 addig pont, ismételgetni, Times New míg Roman, normális bekezdéseket nem kapsz. normál stílus, sorkizárt, többszintű számozás a minta szerint, I) Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. II) Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. 1) Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. 2) Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. - 2 -
III) Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. B) Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Ezt a mondatot kell addig ismételgetni, míg normális bekezdéseket nem kapsz. Győr, 2008. március 21. Varga Pál József eladó Kiss Pál vevő tanú tanú 12 pont, Times New Roman, normál stílus, 1-es sorköz, cellán belül középre zárt, nincs szegély, de ahol kell, ott pontozott felső szegély - 3 -