F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. június 3-án, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló T/11104. számú törvényjavaslat A szóban forgó törvényjavaslat benyújtásával a cél a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák rendezése volt. A törvényjavaslat két fő területen módosítja az Mötv-t. Egyrészt a törvény alkalmazása során fény derült arra, hogy előfordulhat olyan speciális eset közös hivatal létrehozása során, amelyre a törvény nem nyújt megfelelő megoldást. A hatályos szabályozás egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmazott arra a speciális esetre, amikor egy város és egy község szeretne közös hivatalt létrehozni, azonban nem érik el a törvény által meghatározott 2000 fős összlakosságszámot. Tekintettel arra, hogy a törvény rendelkezései a gyakorlatban problémákat idéztek elő, mivel több település esetén is meghiúsult a közös hivatal létrehozása, szükségessé vált a jogszabály pontosítása. A törvényjavaslat elfogadásával egyértelművé válik, hogy abban az esetben, ha két olyan település kíván közös hivatalt létrehozni, amelyek közül az egyik város, a 2000 fős létszámhatár betartásától el lehet tekinteni, ez az eset tehát kivételt képez a főszabály alól. A fentieken túl a javaslat kiveszi a képviselő-testület hatásköréből az államháztartáson kívüli forrás átvételét és átadását, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban sokszor nehézséget okozott az, hogy indokolatlan esetekben is a képviselő-testület döntésére volt szükség. Az önkormányzatok általában kulturális, civil, egyházi, sport, szociális tevékenységet folytató szervezeteknek nyújtanak támogatást. A javaslat szerint a jövőben e kérdéseket önkormányzati rendelet rendezné. A képviselő-testület határkörébe kerül viszont az alapítványi források átvétele és átadása az átláthatóság növelése érdekében. Az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének időpontja a törvény kihirdetését követő nyolcadik nap, míg a közös hivatalra vonatkozó rendelkezések a 2014-es általános önkormányzati választások napján lépnek hatályba. Egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló T/11108. törvényjavaslat A törvényjavaslat a piaci és felügyeleti tapasztalatok figyelembevételével módosította az egyes biztosítási tárgyú törvényeket. Az elfogadott törvényjavaslat módosítja a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló törvényt (Bit.), a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításról szóló törvényt (Gfbt.), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt is. A Bit. módosításának egyik legfőbb célja a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009. évi Európai Uniós irányelv (Szlovencia 2.) fontosabb elemének, a vállalatirányítási rendszer hazai piacra történő átvételének megalapozása volt. Az új vállalatirányítási rendszernek köszönhetően, a kockázatok megfelelő kezelése a jövőben jelentősen hozzájárul az ügyfelek megfelelő védelméhez, a korábbi biztosítói csődök vagy csőd közeli helyzetek elkerüléséhez. A módosítással nem került teljes átültetésre a Szlovencia 2. irányelv, azonban az előterjesztés törekszik egy olyan környezet kialakítására, ami készteti a biztosítókat egy modern vállalatirányítási környezet kialakítására, de mindemellett nem tér el a Szlovencia 2. jövőben bevezetni tervezett alapelveitől. Mivel hazánkban magyarországi székhelyű viszontbiztosító nem üzemel, így nem szükséges az irányítási rendszerrel kapcsolatos szabályok megalkotása, ezen esetekben továbbra is a jelentős nemzetközi elemet tartalmazó szabály érvényesül. A Bit. módosításának másik jelentős eleme volt a biztosítók felszámolására vonatkozó szabályok átfogó módosítása. A törvényjavaslat ezen része is az elmúlt idők gyakorlati tapasztalataira épít, amely szem előtt tartja a fogyasztók érdekeit és törekszik a szerződések továbbélésnek lehetőség szerinti biztosítására. A Gfbt. módosításának célja, a MABISZ által, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében ellátott közjogi jellegű feladatokkal kapcsolatos működés részletesebb szabályozásának megteremtése, az átláthatóság és az elszámoltathatóság további növelése. További módosítás, hogy a hosszabb időn át külföldön tartózkodó 1

gépjármű tulajdonosok biztosítását - forgalomból történő kivonás esetén - csupán 12 hónap elteltével szüntetheti meg érdekmúlásra hivatkozva a korábbi 6 hónap helyett. Változás az is, hogy a megállapodott összeg nettó kifizetésének lehetőségét ettől kezdve a biztosítók csakis kizárólag a közlekedési biztonsági szempontok figyelembevételével ajánlhatják fel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat módosításának indoka, hogy felülvizsgálatra kerüljenek a pénzügyi és biztosítási tevékenységet lehetővé tevő hatósági képzés szabályai a bevezetés utáni öt év gyakorlati tapasztalataival. A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló T/11102. sz. törvényjavaslat A pénzügyi konglomerátumok olyan, több különböző (biztosítási, banki, befektetési) tevékenységet végző pénzügyi intézmények, amelyek rendszerint több országban is jelen vannak az Európai Unió területén, a méretük hatalmas lehet, így jelentős kockázatot hordoznak. A működésükben rejlő veszélyek ellenére jelenleg a pénzügyi konglomerátumok felügyeletére nincs egységes szabály, csupán a hitelintézeti-, a tőkepiaci-, valamint a biztosítási törvény tartalmaz - külön-külön - rájuk vonatkozó előírásokat. Ezért a Javaslat célja, hogy egységet teremtsen a jelenleg széttagolt szabályozás tekintetében, és mind tartalmilag, mind formailag egybeépítse a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletét érintő rendelkezéseit. Mindhárom törvény azonos jellegű szabályokat fogalmazott meg, azonban az átláthatóság és az egyszerűség érdekében szükséges az új törvény megalkotása, amelynek időszerűségét a pénzügyi konglomerátumokról szóló uniós jogszabály felülvizsgálatának következtében szükséges implementációs kötelezettség teremtette meg. A pénzügyi konglomerátumok szabályozása és prudenciális felügyelete uniós szinten azért nagyon fontos, mert e speciális csoportok hatalmas méreteket ölthetnek, sokszor több országot is átívelően, és így jelentős kockázatokat hordozhatnak magukban. Ellenőrzésük speciális abból a szempontból, hogy nem elegendő a szakágankénti felügyelet biztosítása, hanem a konglomerátum egészére kiterjedő pótlólagos tartalmú felügyeletre, vagyis kiegészítő felügyeletre is szükség van, amelyet az ezért felelős hatóság koordinál. A szakági, illetve a nemzeti felügyeletek közül kell egyet kiválasztani erre a célra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ennek megfelelően hatékony ellenőrzési eszközöket kap. Ilyen az évenkénti felülvizsgálati jog a konglomerátummá minősítés feltételeinek való megfelelést tekintve, vagy a folyamatos vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e, vagy sem. Erős eszközt jelent az is, hogy a Felügyelet helyszínen és helyszínen kívül is folytathat felügyeleti ellenőrzést. Amennyiben a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások nem tesznek eleget a törvényben foglalt kötelezettségüknek, a PSZÁF intézkedéseket tehet. A jellemzően több tagállami érintettség miatt több felügyeleti hatóság lesz a felügyelet ellátása során is érintett. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországon nagyrészt külföldi alapítású konglomerátumok működnek, és ha a PSZÁF szabálytalanságot vagy visszaélést érzékel tevékenységükkel kapcsolatban, erőteljes jelzéseket tud küldeni azon ország felügyeletének, ahol a konglomerátumot alapították, valamint a szükséges adatokért és információkért is hozzájuk fordulhat. Mindez azt jelenti, hogy egy hatóság lesz felelős a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásáért, azonban az adatszolgáltatás terén és egyes döntési kérdésekben a többi érintett hatóság is szerepkörrel bír. Abban az esetben, ha a kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény harmadik országbeli székhellyel rendelkezik, meg kell vizsgálni, hogy eleget tesz-e a harmadik ország szabályozása az elvárásoknak, vagy az Unióban szükséges a felügyeletet ellátni. Ha nem, akkor a PSZÁF látja el az összevont pénzügyi feladatokat, ám ebben az esetben egyeztetési kötelezettsége van a harmadik ország felügyeletével. Egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/10906. számú törvényjavaslat Az Országgyűlés 2011 decemberében elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) azt a módosítását, amely teljesen átalakította az elektronikus ügyintézés addigi rendszerét. A Ket. és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok egyes szakaszai ütemezetten léptek hatályba és fognak hatályba lépni (pl. összerendelési nyilvántartásra vonatkozó szabályok hatálybalépése 2013. július 1.). Ezekre az eltolt határidőkre azért volt szükség, mert uniós projektek kapcsolódnak az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: szeüsz) fejlesztéséhez, így nem érdemes korábbi határidőt megállapítani a teljesítéshez, mint a projektzárás határideje. A projektek elindultak és ezzel párhuzamosan kiderült, hol kell pontosítani a jogszabályokon, finomhangolni a rendszereket. Megjegyzendő, hogy a Ket. és hozzá kapcsolódó más törvények jelenlegi módosítása csak néhány esetben jelent új szabályozást (pl. új szeüsz-ök, iratkezelési rendszerek tanúsítása), a többi részében viszont csak a jelenlegi szabályozás pontosítása történik meg a jogalkalmazók visszajelzése alapján. 2

Egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/11111. számú törvényjavaslat A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1156/2011. (V. 20.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm.hat.) foglalt feladatnak megfelelően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) módosította a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CCX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) A Módtv. 2013. július 1-jével hatályba lépő módosításai alapján a Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozása a közhiteles hatósági nyilvántartásokra szűkül le. A hatóságok által 2013. július 1-jét követően kezelt egyéb nyilvántartások nem minősülnek majd hatósági nyilvántartásnak, vezetésük nem minősül hatósági ügynek. A törvényjavaslatban foglalt módosítások célja a Ket. hatálya alá tartozó, hatósági ügynek minősülő hatósági nyilvántartás-vezetés (nyilvántartásba való bejegyzés és az abból való törlés) elhatárolása a hatóság által megvalósított egyéb nyilvántartás-vezetési cselekményektől. A Ket. szerinti hatósági nyilvántartások közhiteles hatósági nyilvántartásokra való szűkítésével megvalósulhat az a célkitűzés, mely szerint egyértelmű helyzetet szükséges teremteni abban a tekintetben, hogy a Ket. korábbi, túl tágnak bizonyuló hatósági nyilvántartás kategóriájából melyek azok az ágazati jogszabályokban megjelenő nyilvántartások, amelyekkel kapcsolatban értelmezhető a Ket. szabályozási rendszere, így például az ügyfél kategória (tehát a nyilvántartás-vezetés a jogalany jogát, jogos érdekét akár közvetetten is, de érinti), továbbá az a szabály, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés, valamint az abból való törlés hatósági határozatnak minősül; indokolt-e jogorvoslatot biztosítani, stb. Illetőleg melyek azok, amelyek tekintetében a jövőben nem indokolt a Ket. szabályainak alkalmazása, ilyenek például a kizárólag a hatóság saját céljára (például ellenőrzési célból vezetett) nyilvántartások. A közigazgatási eljárásjog fejlesztése érdekében a Ket. módosításra kerül annak meghatározása érdekében is, hogy mely esetekben lehet biztosítani a telefonon történő érdemi ügyintézést a hatóság és az ügyfél között akkor, amikor az ügyfél kezdeményez kommunikációt a hatósággal, biztosítandó e szabályozással az ügyfélbarát közigazgatás továbbfejlesztését, a közigazgatás ügyfélbarát jellegének erősítését, továbbá az eljárások gyorsítását. A törvényjavaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) a filmterjesztés fogalmának pontosítására irányul annak érdekében, hogy a filmterjesztés fogalmának a szerzői jogi törvényben meghatározott felhasználásokkal összhangban legyen. A törvényjavaslat alapján a továbbiakban az art besorolású mozik, valamint az art besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására a kultúráért felelős miniszter által miniszteri rendeletben megalkotandó szabályok helyett az egyszerűbb és gyorsabb eljárás biztosítása érdekében az Mktv. -nek a közvetlen támogatások elosztására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A nemzeti ünnepeken Magyarország lobogójának ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással történő felvonásának csak az Országház előtt lehet helye. Ha a feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor ettől az ünnepélyes aktustól a törvényjavaslat alapján el kell tekintetni. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló T/10897 számú törvényjavaslat Az elfogadott módosító javaslat az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe kívánja emelni a műemlékké nyilvánított Veszprém-Bakonyszentlászló vasútvonalat is magába foglaló Győr-Veszprém vasútvonalat, valamint a szintén műemléki védettséget élvező Kisirtás-Nagyírtás erdei vasútvonalat magába foglaló Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonalat. A több mint 70 kilométeres pályaszakasz, a Veszprém-Győr vasútvonal részeként 117 évvel ezelőtt nyílt meg. Az országos törzshálózati vasúti pályák körébe és a Budapesti körvasút vonalai közé tartozó Budapest- Józsefváros - Budapest-Ferencváros és Budapest-Józsefváros - Kőbánya felső vasúti pályák országos törzshálózati vasúti pályák közötti szerepeltetése közlekedési szakmai szempontok alapján nem indokolt. Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. mellékletének III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék együttesek című táblázat 9., 110., 141. és 155. sora. A módosító javaslat az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe kívánja emelni és egységes vonalnak kívánja tekinteni a korábban két különböző részre besorolt, a 87 (1) Füzesabony-Eger nem a transz-európai 3

vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályának besorolt és a 87 (2) Eger- Putnok egyéb vasúti pályának besorolt vasútvonalat. Az elfogadott javaslat szerint szükséges az MFB Zrt. igazgatóság tagjai létszámának megemelése. Ezenkívül rendezi a pozíciók hierarchikus felépítését. Az erdőteleki Buttler kastély és a Tatai műemlékek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek köréből való kikerülése nem indokolt. Az önkormányzatok által jelzett igények anélkül megvalósíthatók, hogy az érintett ingatlanok speciális védettsége megszűnne. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló T/10896. számú törvényjavaslat A törvénymódosítás eredményeként újabb területen valósul meg rezsicsökkentés. 2013. július 1-től 10%-kal fog csökkeni a lakossági, 11,5 kg-os töltettömegű PB gáz fogyasztói ára. Az elfogadott törvény főbb pontjai: A javaslatban meghatározásra kerülnek az alábbi fogalmak: lakossági PB-gáz fogyasztó, PB-gáz forgalmazó, PB-gáz kiskereskedő: - Lakossági PB-gáz fogyasztónak minősül az a személy, aki saját háztartása egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs fogyasztása céljára vásárol tartályban forgalmazott PB-gázt vagy vezetékes PBgázt, és az így vásárolt PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. - PB-gáz forgalmazónak minősül az a személy, aki PB-gáz forgalmazási tevékenység végzésére a bányafelügyelet által kiadott, érvényes engedéllyel rendelkezik. - PB-gáz kiskereskedőnek minősül az a személy, aki a) a PB-gáz palackos PB-gáz értékesítőhelyen vagy üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítéséhez szükséges, a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerinti bejelentést megtette, illetve a PB-gáz palackból turista használatú palackba történő átfejtés végzésére engedéllyel rendelkezik, vagy b) önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység keretében, a PB-gáz forgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolat alapján a PB-gáz forgalmazó tulajdonában lévő palackos PB-gázt értékesít, és a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerint a tevékenységét bejelentette. A törvényjavaslatban meghatározásra kerül a hatósági ár hatálya alá tartozó termékek köre. A javaslat előírja a vezetékes PB-gáz szolgáltatók, a PB-gáz forgalmazók és a PB-gáz kiskereskedők számára, hogy a vezetékes PB-gáz szolgáltatás és a PB-gáz tartályban történő értékesítésének lakossági PB-gáz fogyasztó által fizetendő árát csökkentsék és ennek tényét jól látható helyen az üzletben kifüggesszék. Az előírások, illetve az árcsökkentés végrehajtásának ellenőrzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatott. A felnőttképzésről szóló T/9928. számú törvényjavaslat A felnőttképzési akkreditációs rendszer azért jött létre, hogy biztosítsa az intézményeknél a minőségi képzést. Az intézményi, illetve a program-akkreditációs tanúsítvány kérelmezése önkéntes azzal a megkötéssel, hogy állami és uniós forrásokból támogatott képzést kizárólag intézményi akkreditációval rendelkező intézmény szervezhet. Az akkreditáció megadásáról, illetőleg visszavonásáról közigazgatási hatósági eljárás keretében független szakmai testület, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület dönt. A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem. Ennek eredményeképpen bizonytalanná válhat a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás, annak hasznosítását illetően is. A felnőttképzés minősége emelésének kulcsa kizárólag a képző intézmények működésében, színvonalas oktató munkájában rejlik. E célt szolgálná a felnőttképzési akkreditáció rendszere, amely azonban egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A törvényjavaslat a felnőttképzési rendszer megújításának céljai alapján született. E célok az alábbiak: 4

- A szabályozás egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentráljon, maximálisan figyelembe véve a gazdaság igényeit. Ezért az elfogadott javaslat szerinti szabályozásban jelentős szerepet tölt be a gazdaság igényeivel kapcsolatban megfelelő információkkal és rálátással rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. - A szabályozás legyen átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető. - Biztosítsa, hogy a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki a résztvevők, a megszerzett bizonyítvány egyenszilárdságú legyen az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel. - A támogatott képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerő-piac strukturális és tartalmi elvárásaihoz. - Növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, a felnőttképzésben (szak)képzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya. Az elfogadott javaslat kizárólag olyan képzések szabályozására vonatkozik, amelyekben az állam kiemelt felelősséget visel. Ezek az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő, valamint a nyelvi képzések, illetve azok a tanfolyamok, amelyekhez államháztartási (önkormányzati) vagy uniós forrásból a résztvevő támogatást kap. Az államnak tehát e képzésekért, ezek minőségéért kell és lehet felelősséget vállalnia, és ezért a szabályozásnak is e képzésekre, illetve az ilyen képzéseket folytató képzőkre kell vonatkoznia. Az elfogadott javaslat hatálya alá nem tartozó képzésekre a fogyasztóvédelem általános szabályait kell alkalmazni. A felnőttképzésben szabályozott képzések képzési körökre osztása megteremti annak lehetőségét, hogy a szabályozás jobban igazodjon a képzések speciális szakmai jellegéhez, egyben hozzájárul a képző intézmények profiljának tisztításához, és biztosabb alapokra helyezi az intézmények ellenőrzését. A támogatott egyéb szakmai képzések, valamint a nyelvi képzések körében létrejövő felnőttképzési szakmai, valamint nyelvi programok nyilvántartása átláthatóbbá teszi ezeket a képzéseket, ami a megrendelők érdekeit szolgálja, egyben hozzájárul a felnőttképzés rendezettebbé, szakmailag is irányítottabbá tételéhez. Az új engedélyezési rendszer felváltja az eddigi bonyolult, túlzott adminisztrációt eredményező, ugyanakkor a képzés minősége emelésének célját el nem érő felnőttképzési akkreditációt. Az engedélyezési rendszerben kevesebb adminisztrációval terhelt az eljárás, az engedélyt nem kell időszakonként megújítani, mivel az határozatlan időre szól. A szükséges hatósági döntéseket az erre felhatalmazással és hozzáértéssel rendelkező szervezet hozza, megfelelően felkészült és felelős szakértők javaslata alapján. Az elfogadott javaslat a támogatott egyéb szakmai képzések és a nyelvi képzések körébe tartozó képzések esetében az OKJ szerinti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeihez hasonló tartalommal és nyilvánossággal létrehozza a felnőttképzési szakmai programkövetelmények, illetve a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartását annak érdekében, hogy a felnőttképzés tartalmilag is egységesebb, szabályozottabb, átláthatóbb legyen. Az elfogadott javaslatban foglaltak szerint a hatóság szakértőkkel kapcsolatos feladatai segítésére szakértői testületet hoz létre, mely a szakértők működésével, képzésével és továbbképzésével, valamint az engedélyezési rendszer szabályozásával és működésének vizsgálatával kapcsolatban javaslattevő, véleményező, monitoring és szakmai kidolgozó feladatokat lát el. A felnőttképzési tevékenyégre vonatkozó engedélyt nem kaphat az a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akitől már egyszer megvonták ezt egy másik gazdasági társaságban. A felnőttképzési programszakértő kötelező bevonása esetén a hatóság nem kötelezhető a kamara által megjelölt szakértő kirendelésére. Az elfogadott javaslat által elkerülhetővé válik, hogy a képzés résztvevője a képzésről történő elállása esetén a képzési idő arányos teljesítését meghaladó, indokolatlanul magas összegű bánatpénzt fizessen az intézmény számára. A Kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/10899. számú törvényjavaslat A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. -a alapján a Kormány javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre, melynek tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki. Jelen törvényjavaslat célja a Vidékfejlesztési Minisztérium felelősségi körébe tartozó testületeket szabályozó rendelkezések hatályon kívül helyezése és újraszabályozása. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezései közül a Nemzeti Környezetvédelmi Program Bizottságra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra tekintettel arra, hogy ezen kérdéseket kormányhatározat fogja szabályozni. 5

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezései közül a területi és részvízgyűjtő szintű, valamint az országos vízgazdálkodási tanácsra vonatkozó rendelkezések kerülnek módosításra tekintettel arra, hogy ezen kérdéseket kormányhatározat fogja szabályozni. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény rendelkezései közül az Országos Vadgazdálkodási Tanácsra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra tekintettel arra, hogy ezen kérdéseket kormányhatározat fogja szabályozni. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény rendelkezéseiből az Országos Halászati Bizottságra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra tekintettel arra, hogy ezen kérdéseket kormányhatározat fogja szabályozni. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXXIV. törvény 3. -a 2012. július 1-jei hatállyal, a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló 1452/2011. (XII. 22.) Korm. határozat alapján a Géntechnológiai Bizottsággal kapcsolatos előírásokat újraszabályozta, így a Géntechnológiai Bizottság neve géntechnológiai testületre módosult, és a törvény a továbbiakban csak a géntechnológiai testületnek az engedélyezési eljárásban betöltött szerepére vonatkozó előírásokat, valamint a tagok díjazásával kapcsolatos szabályokat tartalmazta. Ugyanakkor a Géntechnológiai Bizottság sajátos helyet foglal el a géntechnológiai engedélyezés rendszerében, kiemelkedő szerepe van az Alaptörvényből fakadó stratégiai célkitűzés, azaz hazánk GMO-mentes mezőgazdaságának fenntartásában, ezért indokolt visszaállítani a törvényi szintű szabályozást. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete tartalmazza a közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket. A III. melléklet 6. pontja alapján a törkölypárlatok esetében a törkölypálinka megnevezés kizárólag Magyarország javára áll oltalom alatt. A törkölypálinka előállításának földrajzi területét pedig a rendelet szerinti műszaki dokumentáció, vagyis a termékleírás tartalmazza. A termékleírás elkészítéséhez szükséges a Pálinka tv-nek a tervezet szerinti kiegészítése. A törkölypálinka közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelző, amelyet kizárólagosan csak magyar termelők használhatnak. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezései közül az Országos Erdő Tanácsra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra tekintettel arra, hogy e kérdéseket kormányhatározat fogja szabályozni. Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló T/11105. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat pontosítja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 2013. július 1-jével módosított egyes rendelkezéseit, illetve az új Btk. szabályai alapján további pontosításokat hajt végre. Napjainkban az interneten keresztül elkövethető bűncselekmények száma egyre nő. Különösen kiszolgáltatott rétegnek tekinthetők a gyermekek, akiknek védelmét a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, európai parlamenti és tanácsi irányelv is előírja az Európai Unió tagállamai számára. A bűnözés ezen új formái elleni hatékonyabb küzdelem biztosítása és a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a magyar jogrendszerben is komolyabb védelmi mechanizmusok kidolgozására volt szükség. A törvényjavaslat a gördülékeny nemzetközi együttműködés érdekében olyan jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar hatóságok eljárási vagy végrehajtási jogsegély keretében külföldi hatósághoz fordulhassanak az elektronikus adatok ideiglenes vagy végleges eltávolítása érdekében, ha a weboldalt külföldi tárhelyszolgáltató üzemelteti, illetve eleget tudjanak tenni az ilyen jellegű, külföldről érkező jogsegély kérelmeknek, amennyiben a tárhelyszolgáltató magyar. 2013. július 1-jétől a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása a büntetés-végrehajtási bíró feladata, a törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja az érintett jogszabályokat. Az új Btk.-val kapcsolatos módosítások technikai és értelmezést könnyítő pontosításokat tartalmaznak, illetve új tényállásként kerül beiktatásra a kapcsolati erőszak bűncselekmény az alábbi indokok alapján. Az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán napirendjére tűzte Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon címmel benyújtott országos népi kezdeményezést (H/7685. szám). Ezt követően az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én határozatot hozott, amelyben egyetértett a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel, és a szakmai szervek, illetve civil szervezetek 6

bevonásával sor került a tényállás szövegének meghatározására, figyelembe véve a büntetőjog hazánkban kialakult tradicionális rendszerét, valamint az alkotmányossági és nemzetközi követelményeket is. Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk. kapcsolati erőszak bűncselekményével történő kiegészítése. 2013. június 3-án határozati javaslat nem került elfogadásra. 7