BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Szállítmányozás Logisztika szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Szállítmányozás Logisztika szakirány A PARITÁS- ÉS KIKÖTŐVÁLASZTÁS SZEREPE A KONTÉNERFORGALOMBAN Készítette: MATYASICS DÓRA Budapest, 2007 1

Tartalomjegyzék 1. A paritásválasztás szerepe a konténeres fuvarozásban... 4 1.1. A konténeres fuvarozás folyamata... 5 1.2. A konténeres fuvarozás során felmerülő költségek... 8 2. Az INCOTERMS 2000... 11 2.1. a FOB paritás jellemzői az Incoterms alapján... 14 2.2. a CFR / CIF paritás jellemzői az Incoterms alapján... 15 2.3. a DDU paritás jellemzői az Incoterms alapján... 17 3. Fuvarparitások alkalmazása a konténeres szállítmányozási gyakorlatban... 18 3.1. a FOB paritás... 19 3.1.1. az áru konténerbe rakodása FOB paritás esetén... 21 3.2. a CFR / CIF paritás... 23 3.2.1. az NVOCC szerepe a konténeres áruszállításban... 24 3.3. a DDU paritás... 24 3.4. kiegészítő klauzulák alkalmazása... 27 4. A nem megfelelően választott fuvarparitás következményei a gyakorlatban... 29 5. A kikötőválasztás szerepe a konténeres fuvarozásban... 35 5.1. a magyar konténeres forgalom legfontosabb kikötői... 35 5.1.1. Hamburg... 36 5.1.2. Koper... 37 5.1.3. Bremerhaven... 38 5.1.4. Rotterdam... 39 5.2. a kikötőválasztás szempontjai... 40 6. A címzett és a hajóstársaság együttműködési lehetőségei a fuvarparitások pontos alkalmazása érdekében... 46 6.1. A hajóstársaság lehetősége az ügyfelek megfelelő tájékoztatására... 50 6.2. Tájékoztatás az utófutásról... 52 6.3. A megfelelő konténer kiválasztása... 53 6.4. A tárolási díj és a konténerbérleti díj jelentősége... 54 6.5. Szervezett ügyféltájékoztatás... 55 7. Összefoglalás... 56 8. függelék... 58 8.1. Táblázatok... 58 2

8.2. Idegen nyelvű rövidítések... 60 3

1. A paritásválasztás szerepe a konténeres árufuvarozásban A konténeres árufuvarozás nagyban eltér a hagyományos fuvarozástól, hiszen a konténer egymagában tölti be a rakodóeszköz, a csomagolás és az egységrakomány-képző szerepét 1. Ennek köszönhetően az áru az eladótól a vevőig ugyanabban a konténerben teszi meg az utat kontinenseken keresztül attól függetlenül, hogy hol oszlik meg a költség és a kockázat az eladó és a vevő között. A biztos alapokon nyugvó, folyamatos üzleti kapcsolat érdekében mind az exportőrnek, mind az importőrnek figyelembe kell venni partnere érdekeit is, hogy elkerüljék a figyelmetlenségből és tájékozatlanságból adódó többletköltségeket. A konténeres fuvaroztatásnál ezek a költségek maga a konténer miatt merülnek fel, amit a hajóstársaság bocsát a fuvaroztató rendelkezésére, és amit a fuvarozás befejezésével szeretne minél előbb visszakapni. A nem megfelelő fuvarparitás következményeként magas, nem várt többletköltségek merülhetnek fel. Ezek elkerülése érdekében mindenekelőtt be kell tartani a paritásokban vállalt kötelezettségeket, különös hangsúlyt fektetve üzleti partnerünk megfelelő tájékoztatására. A kereskedelmi szerződésben részletesen ki kell térni minden olyan kérdésre, ami korábbi szállítmányoknál vitára vagy félreértésre adott okot annak érdekében, hogy ez a jövőben ne forduljon elő. Mivel elhajózás után is van lehetőség a fuvarparitás megváltoztatására, érdemes kapcsolatban maradni a partnerünkkel, hogy esetleges kéréseire minél hamarabb reagálhassunk. Ugyan az utólagos módosítás a legtöbb esetben többletköltséggel jár, minél előbb megtesszük, annál kisebb a veszélye annak, hogy a későbbiekben más problémák is felmerülnek. A hajóstársaságok ritkán zárkóznak el a módosításoktól és az aktív segítségtől, hiszen ők is törekednek arra, hogy a legjobb szolgáltatást nyújtsák és szeretnék megőrizni ügyfeleiket. A kereskedelmi szerződés egyik legfontosabb része a fuvarparitás, ezért érdemes nagy figyelmet fordítani rá. A szállítmányozó cégek a gyakorlatban szerzett tapasztalataiknak 1 Forrás: Nietsch Tamás: Konténeres szállítmányozás folyamata http://www.nietsch.hu/upload_files/konteneres_szallm_folyamata.doc 4

köszönhetően az ügyfelek számára sok segítséget nyújthatnak a fuvar megszervezésében és a megfelelő fuvarparitás kiválasztásában is. 1. 1. a konténeres fuvarozás folyamata A konténeres árufuvarozásban azt kell mindenek előtt megszervezni, hogy az üres konténer a megfelelő helyen álljon rendelkezésre az áru berakásához. Tengeri fuvarozás esetén a konténert a hajóstársaságtól igényli a fuvarozást szervező fél. A konténer a hajóstársaság tulajdona. A fuvarozást szervező félnek kell eldönteni, hogy milyen méretű és típusú konténerre van szüksége a fuvarozás során, amihez figyelembe kell vennie az áru térfogatát, bruttó súlyát, valamint méreteit. Leggyakrabban hagyományos konténerekbe rakják az árut, ezek a konténertípusok a 20 GP( general purpose; húsz lábas normál boksz konténer ), 40 GP ( general purpose; negyven lábas boksz konténer ), 40 HQ ( high cube; negyven lábas magas konténer ). Mivel az áru a konténerben teszi meg az utat az eladótól a vevőig, valamint mérete befolyásolja a fuvardíjat, érdemes idő szánni a megfelelő konténertípus kiválasztására. Az utóbbi hónapokban a hajóstársaságok megfigyelték, hogy jelentősen megemelkedett a húszlábas nehéz konténerek forgalma. ( nehéz : a 26 tonna bruttó súlyt megközelítő konténer ) mivel a hajók rakodásánál a szabad TEU kapacitás mellett a súlyhatárra is figyelni kell, a konténerek súlya miatt a hajók nem tudtak maximális kapacitáskihasználással működni. A tendencia visszaszorítása érdekében a hajóstársaságok egyöntetűen korlátozták a húszlábas konténerekben szállítható áru maximális bruttó súlyát 20 tonnában. Kivétel nélkül az összes hajóstársaságnál bruttó 14 és 20 tonna árusúly között pótlékot kell fizetni a konténerekre ( TCP, temporaly container premium ; időszakos pótdíj ), ennél nehezebb konténert nem fogadnak el lehajózásra. Bizonyos árukat sajátos tulajdonságaik miatt nem lehet hagyományos konténerbe berakni, ilyenek például azok a gépek, amiket daruval lehet a konténerbe emelni. Ezek fuvaroztatásához speciális konténerre van szükség: open top konténerre, flat rack-re, platformra. Ezek a konténerek lehetővé teszik az egyéb módon konténerbe nem rakodható áru k konténeres fuvarozását. Túlméretes áru esetén is ezeket a konténerfajtákat lehet igénybe venni, a hajóstársaságok nyilvánossá teszik, hány centiméter számít még normál méretnek, és honnan veszik túlméretesnek az árut. Számítani kell arra, hogy a speciális konténerek fuvardíja normál 5

méretű áru esetén is jóval magasabb, mint a hagyományos konténeré, hiszen a hajótérben való elhelyezése több figyelmet és szervezést igényel. Amennyiben DDU paritással vásárol egy cég árut, a konténerből való kirakodást is számításba kell venni. Több raktár nem rendelkezik rámpával, így a gyors kirakást csak úgy tudják megoldani, hogy a konténer a földön van, esetleg könnyen ki tudnák daruzni open top konténerből, de targoncával nem tudják megoldani. Ilyen esetben a konténer típusára is ki kell térni a kereskedelmi szerződésben. Minden esetben utána kell járni, hogy melyik depóról lehet felvenni az üres konténert a fuvarozás megkezdése előtt. A hajóstársaságoknak a kikötők mellett több országban vannak belföldi depói, ahonnan felvehetők a fent említett típusú üres konténerek. Magyarországon az ügyfelek üres konténert Kelenföld depóról ( BILK terminál, Soroksár ); Törökbálint depóról (Törökbálint Ipari park ) vagy a határhoz közel lévő Dunaszerdahely ( Szlovákia ) depóról vehetnek fel. Ha speciális konténerre van szükség, meg kell érdeklődni, vajon felvehetők-e a legközelebbi depón. Előfordulhat, hogy a hajóstársaságok a speciális konténereket a kikötőben engedik csak üresen leadni, hiszen ha export oldalon nincs rá tervezhető igény, akkor annak visszaszállítása a kikötőbe a hajóstársaság költségére történik, és így nem gazdaságos. Annak ellenére, hogy az áru szempontjából az a legbiztonságosabb, ha azt a felrakóhelyen rakják be a konténerbe, a fuvarozást szervezőnek a költségek kalkulálásakor figyelembe kell venni, vajon megéri-e egy távoli depóról lehozatni az üres konténert a rakodóhelyre, és onnan a kikötőbe fuvaroztatni. Speciális konténer esetén előfordulhat, hogy nem érdemes ex works fuvarparitást választani, hanem az árut inkább hagyományos fuvareszközzel kell eljuttatni az elhajózási kikötőbe, és ott konténerbe rakni, ekkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a költség-kalkulációkor a konténerbe való átrakás költségét sem, amivel egy kikötői speditőrt kell megbízni. Ha az eladó az árut telephelyén rakja be a konténerbe, az üres konténert a hajóstársaság egy előre meghatározott depón adja ki. Az üres konténert elfuvarozzák a rakodás helyszínére, és ugyanazzal a fuvareszközzel szállítják tovább a rakott konténert, vagyis a konténert szállító alváznak el kell bírni a konténer önsúlyán kívül az árut. Figyelembe kell venni, hogy a rakodás után belföldi terminálra megy tovább a konténer, külföldi terminálra vagy egyenesen a kikötőbe, ugyanis a nemzetközi fuvarozáshoz más feltételeknek kell eleget tenni, mint a belföldi fuvarhoz. Az áru védelme és a viszonylag magas kikötői költségek miatt érdemes az árut az eladó telephelyén konténerbe rakni. Így az eladó meggyőződhet az áru megfelelő 6

rögzítéséről. A rakodás befejezése után a konténerre plomba kerül, amit csak a hatóságok vagy a vevő vehetnek le róla. Ugyanezt érdemes import oldalról is megvizsgálni. A Hamburgon, Rotterdamon, Koperen és Bremerhavenen keresztül érkező konténerek üres leadása ugyanis különbözőképpen lehet szabályozva. A CIF érkező kikötő ( például Hamburg vagy Bremerhaven ) fuvarparitással érkezett konténereket a címzett saját költségén fuvaroztatja le a kikötőből a rendeltetési helyre, majd az áru kirakása után a hajós által kijelölt, vagy külön kérésre az ügyfél által meghatározott depón adja le az üreset, pl. Kelenföld depón ( Budapest BILK), Törökbálint depón vagy Dunaszerdahelyen. Speciális konténer esetén a hajóstársaságok az üres konténerek leadását legtöbbször csak az érkező kikötőben engedélyezik. Ekkor a címzettnek el kell dönteni, hogy az áru biztonsága és a költségtakarékosság szempontjából előnyösebb-e az árut konténerben elszállítani a rendeltetési helyre, majd az üres konténert visszafuvaroztatni a kikötőbe, vagy pedig egy kikötői speditőrt megbízva az árut átrakni, és hagyományos fuvareszközzel a raktárba szállítani. Ha a címzett időben tájékoztatást kap arról, hogy az üres konténert nem lehet belföldi depón leadni, kérheti a fuvarparitás megváltoztatását. Ekkor a hajóstársaság fogja megoldani a konténer kikötőből rendeltetési helyre való szállítását és az üres konténer megfelelő depóra való visszajuttatását. A hajóstársaság a címzettet csak a konténer felszabadításakor tudja értesíteni az üres leadást biztosító depóról, a feladónak ezért a jó üzleti kapcsolat megőrzése érdekében érdemes erre előzetesen felhívnia partnere figyelmét. Amikor a kereskedelmi szerződésben rögzítik a fuvarparitást, érdemes kitérni az üres konténer leadásának lehetőségére, mert a címzettet e miatt nem várt többletköltség terhelheti. Előfordulhat, hogy a magas exportforgalommal rendelkező kikötők az ehhez szükséges üres eszközállomány biztosítása érdekében szabályozzák, hogy a rajtuk keresztül érkező konténereket kirakás után a kikötőben kell leadni. Ennek legfőbb oka, hogy a kikötők úgy tudják a leggazdaságosabban biztosítani a megfelelő konténerkapacitást, ha a konténereket visszakérik a kikötőbe. Természetesen ebben az esetben van lehetőség arra, hogy az importőr egy speditőr bevonásával a kikötőben megszerveztesse az áru átrakását, és onnan hagyományos fuvareszközzel szállítsa azt a raktárához. A magas költségek és az áru biztonsága érdekében az ügyfelek többsége azonban szívesebben választja a konténer továbbfuvarozását, majd az üres egység kikötőbe való visszajuttatását. 7

Ha speciális konténerben fuvaroztatjuk az árut, és belföldi depón szeretnénk leadni, érdemes felvenni a kapcsolatot a hajóstársaság helyi ügynökével. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy például egy importárut tartalmazó hűtőkonténerre egy héttel a leadás után lenne exportkönyvelés. Ezt még az üres konténer kikötőbe való érkezése előtt meg kell szervezni, de mindhárom félnek érdeke az egyezség megkötése: a hajóstársaság ez által exportügyletet tud bekönyvelni, az importőr költséget takarít meg azzal, hogy az üres konténert helyi depón adhatja le, az exportőr pedig ugyanúgy helyi depóról tudja felvenni az üres konténert. Ekkor a fuvarparitásokban való megállapodás is könnyebb, hiszen nem kell a konténer felvételének helyére és többletköltségeire kitérni. Már ajánlatkérésnél érdemes kitérni az üres konténer felvételének és leadásának kérdésére. Az egy kézben lévő fuvarszervezést jelentő paritásoknál ez könnyebben megoldható, más esetben pedig figyelemmel kell lenni a partnerünk érdekeire és az őt terhelő többletköltségekre is. Ha olyan érkező kikötőt tüntetünk fel a fuvarparitásban, ahol a konténert üresen a kikötőben kell leadni, tisztában kell lennünk a kikötőre érvényes tárolási díjszabásról és konténerbérleti díjról is. Ezeket már a megállapodáskor a címzett figyelmébe kell ajánlani. Előfordulhat, hogy a címzett raktárának különleges a nyitva tartása vagy egyéb, a kirakodást befolyásoló tényező miatt nem tudja a díjmentes periódus alatt visszavinni az üres konténert a terminálra. Ha már a megállapodás előtt tisztában vannak azzal, hogy a rendelkezésre álló idő alatt ennek megoldása nem biztosítható, úgy érdemes más érkezési kikötőt vagy más fuvarparitást választani. Így elkerülhetők a többletköltségek. 1.2. A konténeres fuvarozás során felmerülő költségek A feladónak és a címzettnek tisztában kell lenni az összes költséggel, ami konténeres szállítás során felmerülhet. Előfordulhat, hogy a kapott ajánlat bizonyos költségeket nem részletez, hanem összevonják őket egy díjtételbe. Az alábbiakban részletesen áttekinthetjük mindazokat a díjakat, amik az üres konténer depóról való felvétele és leadása között felmerülnek. - az üres konténer felvételének költsége ( pick up charge ), ami magában foglalja a konténer fuvareszközre való emelését. A berakóhely sajátosságait figyelembe véve (alacsony a rámpa, vagy az áru sajátosságai miatt máshogy nem rakható a konténer ) 8

lehetőség van olyan fuvareszköz igénylésére, ami a konténert a földre tudja rakni, és rakodás után újra visszaemeli az alvázra, ennek díja azonban magasabb a normál fuvareszközénél. - Az üres konténer fuvarozása a berakóhelyig. A fuvarosok Általános Szerződési Feltételeikben rögzítik, mennyi idő áll a feladó rendelkezésére a konténer megrakásáig, a díjmentes időszak lejárta után állásdíjat számolnak fel. előfordulhat, hogy nem készül el az áru addig, amikorra a fuvareszközt megrendelték, vagy a vámkezelés húzódik el. Állásdíjat addig számolnak, amíg az alváz nem tud útnak indulni a rakott konténerrel. - Rakott konténer fuvarozása a rakodóhelytől az indulási kikötőig. Közút vasút kombinált fuvarozás esetén ez magában foglalja az átrakás költségeit, C/H esetén a B szám kiállítását is. Fontos, hogy a fuvarozónak pontosan megadjuk a hajó nevét, a hajózárás idejét, az induló terminál nevét. Kombinált fuvarozás esetén a hatóságok a konténer vámellenőrzését az átrakó terminálokon is elvégezhetik. Az ekkor felmerülő többletköltség ( emelési, konténermozgatási díj ) a fuvarköltséget viselő felet terhelik. - A kikötőben költséget számolnak fel a konténer mozgatásáért. A Terminal Handling Charge ( THC ) magába foglalja a rakott konténer leemelését a fuvareszközről ezután a konténert a terminálon tárolják a hajó indulásáig. A hajóérkezést megelőzően kikészítik a rakott konténert a rakpartra, majd a konténert berakják a hajóba. Ha az árut speciális helyen szeretnénk elhelyeztetni, már a hajótér bekönyvelésnél fel kell hívnunk erre a hajóstársaság figyelmét. Ilyen lehet a melegtől távol tartandó ( staw away from heat ) under deck, below water line. Ha a konténer nem érkezik meg a hajózárásra a terminálra, lehetőség van kérelmet küldeni, hogy a késés ellenére oldják meg a konténer termináli mozgatását a megfelelő hajóhoz. Ha a terminál kapacitása ezt megengedi, és előre, írásban visszaigazolja, akkor mód van a későn érkezés ellenére az elhajózásra. Ha a terminál nem tudta a konténer mozgatását megoldani, például a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kialakult vasúti torlódás, nagy szél miatt nem működő daruk miatt, és a konténer nem tudott elhajózni, tárolási díj merülhet fel rá. Amennyiben az árit a kikötőben vámkezelik, ennek költsége, a kikötői biztonsági költségek és az okmánykiállítás költsége is a fuvarköltséget viselő felet terhelik. - A tengeri fuvardíj és annak pótlékai: BAF ( bunker adjustment factor, üzemanyagpótlék; TEU-nként adják meg, értéke havonta változik.) CAF ( currency 9

adjustment factor ; árfolyampótlék, mértéke a tengeri fuvardíj havonta meghatározott százaléka ) PSC ( peak season surcharge, zsúfoltsági pótlék, összegét TEU-nként adják meg ) lehetnek negatív előjelű pótlékok is, a legelterjedtebb a FFC ( freight forwarder compensation; mértéke :a tengeri fuvardíj bizonyos százaléka ) - Kikötői mozgatási költségek az érkezési kikötőben, THD ( terminal handling charge at discharge ) az elhajózás kikötőben felmerülő költségek, fordított irányban, vagyis: hajóból rakpartra való kirakás, terminálon való tárolás a fuvarosnak való kiadásig, fuvareszközre való átrakás. Az érkező terminálon gyakran merül fel az alábbi három büntető költség: storage demurrage detention. - Kikötőben végzett vámkezelés, ehhez a konténer mozgatásának költségei. Ha a konténert az ügyfél kérésére nem az érkező kikötőben, hanem a rendeltetés helyén lévő, vagy kombinált fuvarozás esetén az átrakást végző terminálon vámkezelik, akkor az érkező kikötőben a tranzit vámkezelés díját, illetve az érkező terminálon a vámtovábbítás díját is a fuvarköltséget viselő fél fedezi. - Rakott konténer fuvarozása a kikötőtől a rendeltetési helyig. Kombinált fuvarozás esetén tartalmazza az átrakást vasúti kocsiról alvázra. Ha szükséges, a kirakáshoz is rendelhető önrakodó alváz, hogy a konténer kirakása zökkenőmentesen megtörténhessen. Csakúgy int berakásnál, kirakodásnál is előre meghatározott díjmentes idő alatt kell a címzettnek a konténerből az árut kirakni. Ha ez alatt nem sikerül kirakni a konténerből, állásdíjat számol fel a fuvaros. Kirakodásnál nem szabad figyelmen kívül hagyni az üres leadási depó nyitva tartását. Budapest Kelenföld depó este 7 óráig, Törökbálint depó pedig este öt óráig fogad konténereket. Ha az elhúzódó rakodás miatt az üres konténert nem tudja időben leadni, az alváznak a konténerrel meg kell várnia a depó reggeli nyitását ( reggel 6 óra ), és erre a várakozásra is állásdíjat számol fel. - Az üres konténer fuvardíját is tartalmazza lerakóhelytől az üres leadásra megnevezett depóig. Legközelebb Dunaszerdahelyen van huszonnégy órán át nyitva tartó depó. A Hamburg Bremerhaven felől vasút közút kombinált fuvarozással érkező konténerek esetén mód van arra, hogy a kirakodás késése miatt megváltoztassák a lerakási 10

depót Kelenföld depóról Dunaszerdahelyre, de a fuvardíj-különbözetet a címzettnek kell állni. Érdemes mérlegelni, olcsóbb-e kifizetni egész éjszakára az állásdíjat, vagy visszaküldeni az üres konténert Dunaszerdahelyre. Mivel az esetek többségében az árukárért a hajóstársaság felelőssége nem bizonyítható, érdemes az árura szállítmánybiztosítást kötni. A hajóstársaság a fuvarozási feltételeiben (minden Bill of Lading hátulján megtalálható) kizárja ezeknek lehetőségét. - Storage: tárolási díj a terminálon. A hajóból való kirakás napjától számlálódik, meghatározott díjmentes időszak eltelte után naponként és tonnánként adják meg a mértékét. Addig számolják, amíg a rakott konténert nem veszik fel a terminálról. - Demurrage: a konténerbérleti díj része. A hajóból való kirakás napjától számolják addig, amíg a konténert utófuvarozásra a terminálon fel nem vették. - Detention: a konténerbérleti díj része. A konténer terminálon való felvételétől számolják addig, amíg a konténert üresen le nem adják egy depón. Egyes hajóstársaságok kombinált demurrage detention számlálást alkalmaznak, ebben az esetben a hajóból való kirakás napjától számolják mindkettőt, de hosszabb díjmentes időszakot biztosítanak. 2 2. Az INCOTERMS 2000 Az Incoterms 2000 az eladó és vevő egymással szembeni kötelezettségeit szabályozza. Az Incoterms a világkereskedelemben alkalmazható kidolgozott olyan szokvány, amelyre hivatkozva az eladó és a vevő biztosak lehetnek abban, hogy a fuvaroztatás során felmerülő felelősségüket egyértelműen meghatározták. Segítségével csökkenthető a bizonytalanság, a költséges jogviták keletkezésének esélye. Az INCOTERMS 2000 13 klauzulát ajánl, mindegyik azonos szerkezetre épül fel. Nem szabályozzák a szerződés valamennyi részletét, de útmutatást adnak a rendezésre váró kérdésekhez, 10 pontban részletezve az eladó és a vevő kötelezettségeit, beleértve a kockázatviselést és a költségek megoszlását. 3 2 Nietsch Tamás: Konténeres szállítmányozás folyamata http://www.nietsch.hu/upload_files/konteneres_szallm_folyamata.doc 3 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/incoterms 11

Az eladó kötelezettsége a szerződésben meghatározott áru szolgáltatása. Az áru mellé kötelessége kiállítani a kereskedelmi számlát, csomaglistát és minden olyan okmányt, amit a kereskedelmi szerződésben meghatároztak. Ez érdeke is, hiszen a vevő a fizetést ezen okmányok kiállításához szabhatja. A vevőnek kötelessége a szerződés szerinti vételár megfizetése. Mindkét félnek gondoskodni kell a megfelelő hatósági formaságok beszerzésétől. A külkereskedelmi forgalomban részt vevő árukat az eladó és a vevő országán kívül a tranzit országokban is vámformaságoknak vetik alá. Ezért az export és importengedély mellett az árura vonatkozó speciális okmányokat is be kell szerezni: növény- vagy állategészségügyi igazolás, az engedélyköteles termékek esetén forgalomba hozatali engedély, bizonyos felhatalmazások vagy származási igazolás. A vámformalitásokat intéző félnek személyesen vagy megbízott ügynöke révén jelen kell lennie a vámvizsgálatkor, annak díját meg kell térítenie, valamint ki kell fizetni a kiszabott vámot, adót és illetéket. A következő feltétel rögzíti, hogy a fuvarozási és biztosítási szerződések megkötése melyik fél feladata. Kivétel ez alól az ex works klauzula, hiszen az eladó a saját telephelyén szolgáltatja ki az árut, így nem kell fuvarozási szerződést kötnie, a vevő pedig nincs kötelezettsége az eladó felé arról, hogyan gondoskodik az áruról. Mivel a fuvarparitásban megadott földrajzi név nem pontosan határozza meg, hogy a fuvardíjat terminálig vagy házig kell-e fizetni, érdemes a helyet a lehető legnagyobb pontossággal meghatározni a kereskedelmi szerződésben. A hajóstársaságok a Bill of Lading-en kiegészítő klauzulákat alkalmaznak a pontos helymeghatározás érdekében. Ilyen az on CY CY terms vagy az on CY-DR terms jelölés. Ennek alkalmazásával elkerülhetők az áru rendeltetési helyével kapcsolatos félreértések. Amennyiben a Bill of Ladingen a CY CY kiegészítés szerepel, a konténert egyértelműen a rendeltetési helyen lévő terminálon kell kiszolgáltatni a címzettnek. Amennyiben a CY DR kiegészítés szerepel, a címzett a saját maga által megnevezett raktárban veheti át az árut. Az eladó kötelessége az áru átadása, vagyis az adásvételi szerződésben meghatározott helyen és időben a vevő részére való kiszolgáltatása. Ez a hely nem minden esetben egyezik meg a rendeltetési hellyel. A szerződésben meghatározott határidőre az árunak a rendeltetési helyen kell állnia. Ha a teljesítés helyét az eladótól távoli ponton határozták meg, érdemes egy 12

hosszabb időszakot megadni teljesítési határidőként. Elhajózáskor a hajóstársaságok egy általános tranzitidőt és várható érkezést ( ETA estimated time of arrival ) tudnak megadni. 4 A fuvarozás során azonban a hajóstársaság hibáján kívül kialakulhat akkora késés, például a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Ebben az esetben a hajós nem tudja tartani a tervezett tranzitidőt, és a konténer késéssel fog a rendeltetési helyre érkezni. Amennyiben a szerződő felek előrelátóak voltak és egy időszakot jelöltek meg teljesítési időnek, kisebb a kockázata annak, hogy az eladó nem tud időben teljesíteni. FOB induló kikötő paritásnál megeshet, hogy annak ellenére, hogy az eladó időben befuvaroztatta a rakott konténert a terminálra, a hajó késése miatt az áru mégsem tud a kereskedelmi szerződésben rögzített időszakon belül elhajózni. Ebben az esetben a hajóstársaságoknak módjában áll kiállítani egy igazolást arról, hogy az adott napon, a terminálon a konténert a megfelelően kiállított okmányokkal elhajózásra átvették. Jó üzleti kapcsolatban álló partnerek esetén ez az igazolás megfelel a vevőnek, aki az eladó e kötelezettségét megfelelően teljesítettnek tekinti. Az árufuvarozás során fellépő kockázatok az áru részleges vagy teljes elvesztése, megsemmisülése, valamint az előre nem látható többletköltségek. Ha a vevő a teljesítés határideje alatt nem veszi át az árut, annak lejártával ugyanúgy viseli a kockázatot, mintha átvette volna. Viták akkor szoktak kialakulni, ha a káresemény a vevő kockázatviselése, de az eladó költségviselése alatt következik be. Mivel a kockázat átszállása nem jelenti az áru feletti tulajdonjog átszállását is, erről az adásvételi szerződésben külön kell rendelkezni. A költségek megoszlásán nem csak a fuvardíjat értjük, ide tartoznak a fuvarozással közvetlenül összefüggő, valamint az árut terhelő költségek ( vámok, illetékek ). Mind a 13 klauzula előírja az eladó számára a vevő értesítését az áru rendelkezésre állásáról vagy feladásáról, így a vevő a saját kötelezettségeinek teljesítésére időben felkészülhet. A vevőnek is kötelessége tájékoztatni az eladót a fuvarozás módjáról, a hajó nevéről, az induló terminálról, a hajó indulásának és a hajózárás idejéről. Az eladó kötelezettsége a teljesítés bizonyítékként fuvarokmány vagy ennek megfelelő elektronikus üzenet küldése a vevőnek. Ennek egyik okát az előbbiekben már említettem: a vevő sok esetben csak bizonyos okmányok kiállítása ellenében fizet. Másik oka, hogy a hajóstársaság csak az eredeti okmány bemutatása után szolgáltatja ki részére az árut. A vevő kötelessége az áru átvétele, ellenőrzés, áruvizsgálat. Az eladónak saját költségére kell a minőségi és mennyiségi ellenőrzést elvégeznie. Ezen felül olyan 4 Forrás: Valkó József Áts Júlia: Nemzetközi szállítmányozás 13

csomagolásról kell gondoskodnia az áru számára, amely a fuvarozás során fellépő rakodás és tárolás során megfelelő védelmet nyújt. Az áru megfelelő jelölése az eladó érdeke is, hiszen a teljesítésről való értesítésnél és esetleges árukárnál fontos szerepe lehet. A vevő kötelezettségei közé sorolt áruvizsgálat (PSI Preshipment Inspection ) a főfuvarozás előtt elvégezendő vizsgálat, amely azt hivatott megelőzni, hogy a kereskedelmi szerződésnek és a hatósági előírásoknak nem megfelelő minőségű áru fuvarozása megkezdődjön. Ha a vevő erre igényt tart akár importelőírások miatt, minden ezzel kapcsolatos költséget neki kell viselnie. Ha az exportáló ország előírásai miatt kötelező, akkor költségei és kockázata az eladót terhelik. Egyéb kötelezettségük közé tartozik, hogy a másik fél számára minden szükséges információt haladéktalanul megadjanak, és kérésre segítséget nyújtsanak. Nem szabad a kereskedelmi szerződés kötésekor figyelmen kívül hagyni, hogy az Incoterms 2000 nem határozza meg a jogviszony valamennyi elemét, és a klauzulák csak a rájuk való hivatkozással válnak a szerződés részévé. A kereskedelemi szerződésnek ezért ki kell térnie olyan kérdésekre, amik a későbbiekben vitára adhatnak okot, illetve amik az Incoterms alapján nem egyértelműek. Az Incoterms 2000 13 klauzulát ajánl. A kereskedelemi szerződés megkötése előtt mindkét félnek érdemes arról tájékozódni, hogyan tudják a leghatékonyabban és legolcsóbban megszervezni a fuvarozást. Ha az eladó magára vállalja a fuvardíjat, azt az áru értékébe beépítheti. Ezért a vevőnek is tisztában kell lennie azzal, hogy ha ő viselné a fuvarköltséget, mennyibe kerülne az áru értékén felül. 5 2.1. A FOB paritás jellemzői az INCOTERMS alapján az eladó kötelezettségei a vevő kötelezettségei A1 szerződés szerinti áru szolgáltatása B1 a vételár kifizetése az eladó gondoskodik az áruról, a kereskedelmi a vevő kifizeti a kereskedelmi szerződésben áruszámláról és a külkereskedelmi szerződésben rögzített vételárat. rögzített egyéb okmányokról. A2 engedélyek, felhatalmazások formaságok B2 engedélyek, felhatalmazások, formaságok az eladó saját költségére és kockázatára köteles a vevő kötelezettsége beszerezni minden, az áru beszerezni az exportengedélyt és egyéb importálásához szükséges engedélyt, neki kell formaságokat, valamint őt terheli az megszervezni az import vámkezelést, valamint az exportvámkezelés megszervezése. összes tranzitországban szükséges okmányokat. A3 fuvarozási és biztosítása szerződés B3 fuvarozási és biztosítása szerződés 5 Forrás: Mikolay Lászlóné: Gyakorlati Külkereskedelem 14

A fuvarozási szerződés megkötése nem kötelessége fuvarozási szerződés kötése saját kötelessége. Biztosítási szerződés kötése nem költségén a megnevezett elhajózási kikötőtől. kötelessége. Biztosítási szerződést nem köteles kötni. A4 az áru átadása B4 az áru átvétele a vevő kötelessége az árut átvenni, amikor az az eladó köteles az árut a vevő által megnevezett eladó azt a szerződés feltételei szerint a kikötőben a megfelelő hajó rakterében átadni. rendelkezésére bocsátja. A5 kockázatok átszállása B5 kockázatok átszállása az eladót terheli az áru feletti mindennemű a vevő viseli az áru feletti valamennyi kockázatot kockázat, amíg az áru nem halad át az induló onnantól, hogy az áru az induló kikötőben a kikötőben a hajókorlát felett. hajókorlát felett áthaladt. A6 költségek megoszlása B6 költségek megoszlása az eladót terhelik az árura vonatkozó költségek, a vevőt terheli mindennemű költség attól kezdve, amíg azt az induló kikötőben a hajókorlát felett át hogy az eladó az árut a rendelkezésére nem haladt. ezen kívül őt terheli az áru export bocsátotta. Őt terheli minden fizetendő vám, illeték vámkezelésének költségei, beleértve minden és járulék, beleértve az eladó segítségével vámjellegű illetéket. beszerzett okmányokat is. A7 értesítés a vevőnek B7 értesítés az eladónak az eladó kötelessége értesíteni a vevőt arról, a vevőnek értesíteni kell az eladót, hogy melyik hogy a szerződésben meghatározott árut a kikötőben, melyik hajón és mikor kell átadnia az megnevezett hajóba berakták. árut. A8 fuvarokmány vagy ennek megfelelő elektronikus üzenet az áru átadásáról az eladó kötelessége saját költségén beszerzett okmánnyal bizonyítani, hogy az árut a fuvarosnak B8 fuvarokmány vagy ennek megfelelő elektronikus üzenet az áru átadásáról a vevő kötelessége elfogadni az eladó által adott átadta. ha ez nem fuvarokmány, akkor a vevő bizonyítékot az áru átadásáról. költségére be kell szereznie az árura vonatkozó fuvarokmányt. A9 ellenőrzés, csomagolás, jelölés B9 áruvizsgálat az eladó kötelessége fizetni az áru ellenőrzésével ( mennyiségi, minőségi vizsgálat ) kapcsolatos A vevőt terheli minden olyan elhajózás előtti vizsgálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy áruvizsgálat költsége, amit az exportáló ország az árut a vevő rendelkezésére bocsássa. Az hatóságai megszabnak. eladónak saját költségére kell az áru megfelelő csomagolásáról gondoskodni. A10 egyéb kötelezettségek az eladó kötelessége a vevő kérésére annak költségére és kockázatára minden segítséget megadni az okmányok beszerzésében. B10 egyéb kötelezettségek a vevő kötelessége megtéríteni minden költséget az eladónak, ami a szükséges okmányok beszerzése kapcsán merült fel. 2.2. A CFR / CIF paritás jellemzői az INCOTERMS alapján az eladó kötelezettségei a vevő kötelezettségei A1 szerződés szerinti áru szolgáltatása B1 a vételár kifizetése az eladó gondoskodik az áruról, a kereskedelmi a vevő kifizeti a kereskedelmi szerződésben áruszámláról és a külkereskedelmi szerződésben rögzített vételárat. rögzített egyéb okmányokról. 15

A2 engedélyek, felhatalmazások formaságok B2 engedélyek, felhatalmazások, formaságok az eladó saját költségére és kockázatára köteles a vevő kötelezettsége beszerezni minden, az áru beszerezni az exportengedélyt és egyéb importálásához szükséges engedélyt, neki kell formaságokat, valamint őt terheli az megszervezni az import vámkezelést, valamint az exportvámkezelés megszervezése. összes tranzitországban szükséges okmányokat. A3 fuvarozási és biztosítása szerződés B3 fuvarozási és biztosítása szerződés Az eladó kötelessége saját költségén megkötni a Nem kötelessége fuvarozási szerződés kötése. fuvarozási szerződést a rendeltetési kikötőig. Biztosítási szerződést nem köteles kötni. Biztosítási szerződés kötése kötelessége. A4 az áru átadása B4 az áru átvétele az eladó köteles az árut az elhajózási kikötőben a a vevő kötelessége az árut átvenni, amikor a hajós megfelelő hajón a vevő rendelkezésére bocsátani. a rendeltetési kikötőben azt neki kiszolgáltatja. A5 kockázatok átszállása B5 kockázatok átszállása az eladót terheli az áru feletti mindennemű a vevő viseli az áru feletti valamennyi kockázatot kockázat, amíg az áru nem halad át az induló onnantól, hogy az áru az induló kikötőben a kikötőben a hajókorlát felett. hajókorlát felett áthaladt. A6 költségek megoszlása B6 költségek megoszlása a vevőt terheli mindennemű költség attól kezdve, az eladót terhelik az árura felmerülő költségek a hogy az eladó az árut a rendelkezési kikötőben rendeltetési kikötőig, ezen kívül őt terheli az áru átadta.. Őt terheli minden fizetendő vám, illeték és export vámkezelésének költségei, beleértve járulék, beleértve az eladó segítségével beszerzett minden vámjellegű illetéket. okmányokat is. A7 értesítés a vevőnek B7 értesítés az eladónak az eladó kötelessége értesíteni a vevőt arról, a vevőnek értesíteni kell az eladót, hogy melyik hogy a szerződésben meghatározott árut a rendeltetési kikötőbe, mikor érkezzen az áru. megnevezett hajón elhajózott. A8 fuvarokmány vagy ennek megfelelő elektronikus üzenet az áru átadásáról B8 fuvarokmány vagy ennek megfelelő elektronikus üzenet az áru átadásáról az eladó kötelessége saját költségén beszerzett fuvarokmánnyal bizonyítani, hogy az árut a megfelelő rendeltetési kikötőbe elhajózta. Ez a fuvarokmány a megegyezett időszakon belüli kiállítású, a szerződésben szereplő árura szól, és a vevő kötelessége elfogadni az eladó által adott lehetővé kell tennie, hogy a címzett a rendeltetési fuvarokmányt. kikötőben az áru kiválthassa a hajóstól. amennyiben a fuvarokmányból több eredeti példány készült, a teljes sorozatot a vevő rendelkezésére kell bocsátani. A9 ellenőrzés, csomagolás, jelölés B9 áruvizsgálat az eladó kötelessége fizetni az áru ellenőrzésével ( mennyiségi, minőségi vizsgálat ) kapcsolatos A vevőt terheli minden olyan elhajózás előtti vizsgálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy áruvizsgálat költsége, amit az exportáló ország az árut a vevő rendelkezésére bocsássa. Az hatóságai megszabnak. eladónak saját költségére kell az áru megfelelő csomagolásáról gondoskodni. A10 egyéb kötelezettségek az eladó kötelessége a vevő kérésére annak költségére és kockázatára minden segítséget megadni az okmányok beszerzésében. B10 egyéb kötelezettségek a vevő kötelessége megtéríteni minden költséget az eladónak, ami a szükséges okmányok beszerzése kapcsán merült fel. 16

2.3. A DDU paritás jellemzői az INCOTERMS alapján az eladó kötelezettségei a vevő kötelezettségei A1 szerződés szerinti áru szolgáltatása B1 a vételár kifizetése az eladó gondoskodik az áruról, a kereskedelmi a vevő kifizeti a kereskedelmi szerződésben áruszámláról és a külkereskedelmi szerződésben rögzített vételárat. rögzített egyéb okmányokról. A2 engedélyek, felhatalmazások formaságok B2 engedélyek, felhatalmazások, formaságok az eladó saját költségére és kockázatára köteles a vevő kötelezettsége beszerezni minden, az áru beszerezni az exportengedélyt és egyéb importálásához szükséges engedélyt, neki kell formaságokat, valamint őt terheli az megszervezni az import vámkezelést, valamint az exportvámkezelés megszervezése. összes tranzitországban szükséges okmányokat. A3 fuvarozási és biztosítása szerződés B3 fuvarozási és biztosítása szerződés Az eladó kötelessége saját költségén megkötni a fuvarozási szerződést a rendeltetési helyig. Ha nem adják meg pontosan, hogy a rendeltetési Nem kötelessége fuvarozási szerződés kötése. helyen hol kell kiszolgáltatni az árut, az eladó a Biztosítási szerződést nem köteles kötni. saját igényei szerint legmegfelelőbb helyet választhatja erre. Biztosítási szerződés kötése kötelessége. A4 az áru átadása B4 az áru átvétele az eladó köteles az árut a vevőnek vagy megbízottjának a szerződés szerinti rendeltetési a vevő kötelessége az árut átvenni a kiszállítási helyen, a fuvareszközön, nem lerakodva átadni, a határidő napján vagy az időszakon belül. rögzített határidőn belül. A5 kockázatok átszállása B5 kockázatok átszállása az eladót terheli az áru feletti mindennemű a vevő viseli az áru feletti valamennyi kockázatot kockázat, amíg az áru a rendeltetési helyen a onnantól, hogy az árut a rendeltetési helyen vevő rendelkezésére nem lett bocsátva. átvette. A6 költségek megoszlása B6 költségek megoszlása a vevőt terheli mindennemű költség attól kezdve, az eladót terhelik az árura felmerülő költségek a hogy az eladó az árut a rendelkezési kikötőben a rendeltetési helyig, ezen kívül őt terheli az áru rakparton átadta. Őt terheli minden fizetendő vám, export vámkezelésének költségei, beleértve illeték és járulék, beleértve az eladó segítségével minden vámjellegű illetéket. beszerzett okmányokat is. A7 értesítés a vevőnek B7 értesítés az eladónak az eladó kötelessége értesíteni a vevőt arról, a vevőnek értesíteni kell az eladót, hogy melyik hogy az áru milyen hajón mikor érkezik a rendeltetési kikötőbe, mikor érkezzen az áru rendeltetési kikötőbe. A8 fuvarokmány vagy ennek megfelelő elektronikus üzenet az áru átadásáról B8 fuvarokmány vagy ennek megfelelő elektronikus üzenet az áru átadásáról 17

az eladó kötelessége saját költségén beszerzett fuvarokmánnyal bizonyítani, hogy az árut a megfelelő rendeltetési kikötőbe elhajózta. Ez a fuvarokmány a megegyezett időszakon belüli kiállítású, a szerződésben szereplő árura szól, és a vevő kötelessége elfogadni az eladó által adott lehetővé kell tennie, hogy a címzett a rendeltetési fuvarokmányt. kikötőben az áru kiválthassa a hajóstól. amennyiben a fuvarokmányból több eredeti példány készült, a teljes sorozatot a vevő rendelkezésére kell bocsátani. A9 ellenőrzés, csomagolás, jelölés B9 áruvizsgálat az eladó kötelessége fizetni az áru ellenőrzésével ( mennyiségi, minőségi vizsgálat ) kapcsolatos A vevőt terheli minden olyan elhajózás előtti vizsgálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy áruvizsgálat költsége, amit az exportáló ország az árut a vevő rendelkezésére bocsássa. Az hatóságai megszabnak. eladónak saját költségére kell az áru megfelelő csomagolásáról gondoskodni. A10 egyéb kötelezettségek az eladó kötelessége a vevő kérésére annak költségére és kockázatára minden segítséget megadni az okmányok beszerzésében. 6 B10 egyéb kötelezettségek a vevő kötelessége megtéríteni minden költséget az eladónak, ami a szükséges okmányok beszerzése kapcsán merült fel. 3. Fuvarparitások alkalmazása a szállítmányozási gyakorlatban A szállítmányozási gyakorlatban a fuvarparitások változatos alkalmazását figyelhetjük meg. A konténeres áruszállítás sajátosságai miatt több klauzula összeolvad, nem jelentkezik gyakorlati különbség, hiszen a konténer nem csak egységrakomány-képző, hanem fuvareszköz és csomagolás is. Amennyiben a tengeri fuvardíjat a címzett fizeti, a FOB induló kikötő fuvarparitás használatos. A címzett kétféle fuvarozási szerződést köthet a hajóstársasággal: a Bill of Lading szólhat az érkező kikötőig, vagy a címzett által megnevezett belföldi rendeltetési helyig. Utóbbi esetben a rakott konténer kikötőtől házig való utófutása is a hajóstársaság szervezésében történik. A CFR / CIF érkező kikötő paritásnál a tengeri fuvardíjat a feladó fizeti. A kiegészítő klauzula alapján lehet eldönteni, hogy az előfutás a hajóstársaság szervezésében történt, vagy más speditőr végezte: 6 A táblázatok alapjául a http://www.seawlth.com/incoterms2000.htm oldalon található táblázatok szolgáltak 18

- on DR CY terms alkalmazásánál az előfutás is carrier s haulage-ban történt, a hajóstársaság szervezte meg a berakodás helyszínétől a kikötőig való fuvarozást. - On CY CY terms esetén a hajóstársaság a kikötő terminálján vette át a rakott konténert a feladótól. DDU földrajzi név paritás esetén az utófutás is a hajóstársaság szervezésében történik, a feladó kombinált fuvarozásra köt szerződést. Konténeres fuvarozás esetén a CPT és a DDU paritás esetén nincs gyakorlati különbség, költségmegoszlás szempontjából ugyanúgy viselkednek. Ezért a hajóstársaság számára nem derül ki egyértelműen, hogy a kettő közül melyik paritással érkezik az áru. A következőkben a hajóstársaságnál tapasztaltak alapján a három, konténeres fuvarozásban leggyakrabban használt paritást vizsgáljuk meg költségmegosztás szempontjából, a konténeres szállítmányozás teljes folyamatán végigkísérve az árut. Az alkalmazott szokvány az INCOTERS 2000-rel összehasonlítva több esetben eltérést mutat. 3.1. A FOB induló kikötő ( free on board, bérmentve a hajón átadva ) paritás FOB induló kikötő paritásnál az eladó ( a hajóstársaság szempontjából a feladó ) a vevő ( hajóstársaság szempontjából a fuvarlevél címzettje ) által megnevezett depóról felveszi az üres konténert. Őt terheli a felvétel díja ( pick up charge )valamint az üres konténer fuvareszközön való elszállítása a berakóhelyre. Itt a kereskedelmi szerződésben meghatározott, megfelelően csomagolt és jelölt árut berakja a konténerbe, megfelelően rögzíti, és kiállítja mellé a számlát, a csomaglistát és a szerződésben megnevezett egyéb okmányokat. A fuvareszköz ezután a rakott konténerrel elmegy az eladó által megnevezett vámirodához ( hacsak a vámtisztviselő nem a rakodás helyszínén vámkezeli az árut ), ahol az árut az eladó költségére vámkezelik. Innen a fuvareszköz a vevő által megnevezett kikötő megfelelő termináljához megy, ahol a konténert leveszik az alvázról ( kombinált fuvarozás esetén a vasúti kocsiról ) és elhajózásig beveszik a terminálra. A rakodóhely és az induló kikötő terminálja közötti fuvarozás költségei az eladót terhelik. A megnevezett hajó kikötése előtt a terminál a konténert kikészíti a konténert a rakpartra, majd gondoskodik a konténer elhelyezéséről a hajóraktérben. Mivel a gyakorlatban 19

a hajókorlátnak nincs jelentősége, és a hajóstársaság a termináli költségeket egy tételben adja meg, az induló termináli költségeket már a vevő szokta rendezni. A THC ( Terminal Handling Charge ) gyűjtőnév alá tartozó költségek között van a rakott konténer fuvareszközről való lerakásának díja, a konténer kikészítése a megfelelő rakpartra valamint a konténer elhelyezése a hajótérben. A THC költséggel együtt merülnek fel az ISPS néven emlegetett kikötői biztonsági költségek, amit a gyakorlatban szintén a címzett fizet. A vevő kötelezettsége a fuvarozási szerződésmegkötése, ő gondoskodik a konténer megfelelő elhelyezéséről az áru egyedi jellegeit figyelembe véve ( például hőtől távol tartandó ), és őt terheli a fuvarlevél kiállításának díja is. A vevőt terheli a tengeri fuvardíj, amelyről a fuvarozási szerződés megkötése előtt állapodott meg a hajóstársasággal, valamint annak pótlékai: az üzemanyagpótlék ( BAF ), az árfolyampótlék ( CAF ) és a zsúfoltsági pótlék ( PSS ). Az érkezési kikötőben a vevőt terhelik a termináli mozgatási költségek, ezek megegyeznek az induló terminálon jelentkező költségekkel, értékük azonban gyakran eltérő. Az érkező kikötőben a hajós által kiszabható büntetések is felmerülhetnek, ennek költségei is a vevőt terhelik. Kikötőnként változó, milyen hosszú díjmentes időszakot biztosítanak storage- demurrage detention-re, a vevő a hajóstársaságtól előre bekérheti ennek táblázatát, hogy ennek figyelembevételével tudja megszervezni az utófutást. A vevőt terhelik az import vámkezelés költségei. Az Európai Unióba való csatlakozásunk óta mind a Hamburgon, Koperen és Bremerhavenen keresztül érkező konténerek belföldi érkezésűnek számítanak, vagyis vámkezelésüket az unió területén bárhol ellehet végezni. Ha a vevő a konténert nem a kikötőben, hanem egy átrakó terminálon ( például Dunaszerdahely ) vagy a rendeltetési helyen ( például Budapest ) szeretné vámkezeltetni, akkor a kikötőben ennek megfelelő tranzit vámokmányokat kell kiállítani, ennek díja is a vevőt terheli. Ezen felül őt terhelik a vámkezeléskor fellépő vám, illetékek és egyéb díjak megfizetése is. A vevő fedezi a rakott konténer kikötőből rendeltetési helyig való szállításának költségeit is. A kirakodáskor a fuvarozók általános feltételeik alapján meghatározott díjmentes időt adnak a konténer kirakásához, ennek lejárta után viszont állásdíjat kell fizetni. A vevőt terheli az üres konténer kirakóhelytől depóig való fuvarozásának költsége is. Amennyiben az utófutás a hajóstársaság szervezésében történik, nem számolnak fel külön konténer leadási díjat, hanem azt az utófutás díjába beépítik. Ha a vevő más speditőrt bíz meg az utófutás megszervezésével, akkor neki kell fedezni az üres leadás díját is. ( drop off charge). A vevőnek tisztában kell lenni azzal, hogy a hajóstársaság konténere akkor is leadható-e belföldi depón, ha a konténer nem carrier s haulage-ban ( C/H ; hajóstársasági 20

szervezésben ) érkezett. Amennyiben nem, akkor a vevő költségére kell az üres konténert visszaszállítani a megfelelő depóra. Annak ellenére, hogy a FOB paritás vízi klauzula, konténeres forgalomban gyakran alkalmazzák kombinált fuvarozás esetén. Láthatjuk, hogy FOB induló kikötő paritásnál az elhajózó kikötőben felmerülő költségeket is a vevő fizeti, az eladó csak addig viseli a költségeket, amíg a rakott konténert a terminálra juttatja. A vevő jogosan emelhet kifogást az induló terminálon felmerülő mozgatási díjak kifizetése ellen, hacsak a kereskedelmi szerződésben ennek megfelelően nem állapodtak meg. 3.1.1 Az áru konténerbe rakodása FOB induló kikötő paritás esetén FOB induló kikötő paritásnál a gyakorlatban azt látjuk, hogy az áru a feladó telephelyén kerül a konténerbe, és a feladó a rakott konténert szállíttatja a kikötőbe. Az áru biztonsága szempontjából előnyösebb, ha azt a feladó telephelyén rakják konténerbe, és ott rögzítik, mintha hagyományos fuvareszközbe raknák és csak a kikötőben kerülne konténerbe. Az átrakás ugyanis magában hordozza az áru sérülésének és elvesztésének kockázatát. A hajóstársaság saját konténerét bocsátja a fuvaroztató rendelkezésére, de ezért külön eszközbérleti díjat nem kér, ennek költsége be van építve a fuvardíjba. Ezért nincs akadálya annak, hogy a feladó akár saját telephelyén rakja meg a rakott konténert. A szállítmány könyvelésénél megadják a rakodás és az üres eszközfelvétel napját, és a tapasztalatok alapján még a rakodás napján elindítják a rakott egységet a kikötőbe. Elméletben előfordulhat, hogy a feladó felveszi a rakott konténert, és a telephelyén áll, a gyakorlatban azonban, ha a konténer rakodása késik, például mert nem készült el időben az áru, akkor inkább nem veszik fel a konténert, mivel a konténer fuvaroztatásához a feladó egy fuvarozót bíz meg, nem saját chassis-val veszi fel a konténert. A fuvarozók általános feltételeikben rögzítik, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a rakodáshoz. Ha ezt az időszakot túllépik, állásdíjat kell fizetniük. Sokkal gazdaságosabb várni a konténer felvételével addig, amíg a rakodásra készen állnak, mint állásdíjat fizetni. A konténert az alvázról nem tudják levenni speciális eszköz hiányában, így a hajóstársaságnak nem kell attól tartani, hogy a konténer kihasználatlanul áll az ügyfél telephelyén, vagy elvész. Ahhoz, hogy a telephelyen való rakodás gazdaságos legyen, az üres konténert a feladó raktárához legközelebb eső depóról kell felvenni. Amennyiben az üres konténert a kikötőből kellene saját költségén a raktárához fuvaroztatni, majd a rakott egységet vissza a kikötőbe, jelentősen megdrágítaná a fuvart. Alternatívaként felmerül a termináli átrakás, ehhez 21

hagyományos fuvareszközbe kell rakodni az árut, elfuvaroztatni a kikötőbe, megszervezni az átrakást és a rögzítést. Mivel a hajóstársaságok több belföldi depót és terminált üzemeltetnek, nincs akadálya, hogy az üres egységet innen vegye fel az ügyfél, és rakottan fuvaroztassa a kikötőbe. Ez a hajóstársaság számára is megkönnyíti az üres konténerek pozicionálását. Az ügyfelek ugyanis az előbb említett kockázatok miatt az árut telephelyükön szereti kirakni a konténerből, ezzel is csökkentve a kárveszélyt. Az üres konténert ebben az esetben kedvezőbb áron lehet leadni belföldön, mint visszavinni a kikötőbe. Amennyiben a hajóstársaság engedi az üres konténerek belföldi leadását és felvételét, valamint figyelemmel kíséri a depón lévő állományt, biztosítani tudja a konténerek megfelelő körforgását, és optimalizálni tudja saját költségeit is, hiszen kevesebbe kerül meghatározott számú konténer depón való raktározásának finanszírozása, mint az eszközök folyamatos, exportfüggő mozgatása a terminálok között. Hagyományos áru és normál konténer esetén nincs akadálya annak, hogy az áru a feladónál kerüljön konténerbe, speciális áru esetén azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni annak különleges tulajdonságait és igényeit. Fagyasztott és hűtést igénylő áru fuvaroztatásánál előre érdemes biztosítani a hűtőkonténert, amennyiben nem rendszeres szállítmányról van szó. A hajóstársaságok ugyanis a speciális konténereket a legtöbb esetben a kikötő terminálján engedik leadni, és onnan lehet felvenni is. Érdemes mérlegelni, hogy melyik megoldás költségtakarékosabb: hűtőautóban elfuvaroztatni a konténert a kikötőbe, és ott megszervezni az átrakást, vagy a hűtőkonténert üresen lefuvarozni a feladó telephelyére, és ott konténerbe rakni az árut. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az áru bruttó súlyát. Mivel a hűtőkonténer nehezebb a hagyományosnál, kevesebb áruval lehet megrakni, hogy az alváz elbírja a rakott konténert. A gyakorlatban volt arra példa, hogy egy 40 lábas hűtőkonténerben 26 tonna bruttó súlyú áru volt. Ennek konténerben való közúti fuvarozását nem lehetett megszervezni, mert a több mint 30 tonnás bruttó súlyú szállítmány fuvarozását a súlykorlátozások tiltották. Ebben az esetben mindenképpen át kell rakni az árut hűtőautóba, figyelembe véve annak maximális terhelhetőségét. Túlméretes áru esetén open top vagy flat rack konténer szükséges. Ennek közúton és vasúton való fuvaroztatása előtt meg kell győződni arról, hogy a konténerbe helyezett áru mérete meghaladja-e az űrszelvényt. Amennyiben igen, az árut csak hagyományos fuvareszközzel lehet a kikötőbe fuvaroztatni, és ott kell megszervezni az átrakást. Az előfutáshoz ekkor útvonalengedélyt kell kérni a hatóságoktól. 22