Molnár Hella kötelmi jogi szemináriumjegyzetei alapján készített (a teljes leadott anyagra kiterjedő) kérdéssor válaszokkal :) Összeállította: mrbyu I. A SZERZŐDÉS TARTALMA, MÓDOSÍTÁSA, TELJESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE A szerződés módosulásának és módosításának esetei A szerződés alanyainak módosulása (a felek akaratából) engedményezés tartozásátvállalás A szerződés módosítása a felek közötti megállapodással jogszabály által bíróság által Az engedményezés fogalma és szabályai A jogosult követelését szerződéssel másra ruházza át. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges. Az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A jogosult az engedményezésről a kötelezettet értesíteni köteles. a kötelezett az értesítésig az engedményezőnek is teljesíthet az értesítés után csak az engedményesnek teljesíthet (követelheti az engedményezés igazolását ennek hiányában a kétszeres teljesítés veszélyét viseli) A visszterhes engedményezésre az adásvétel szabályai, az ingyenes engedményezésre pedig az ajándékozás szabályai irányadók. Nem lehet engedményezni: a jogosult személyéhez kötött követeléseket ha jogszabály kizárja ha a felek így állapodtak meg Milyen esetekben nem felel kezesként az engedményes? ha az engedményezés ingyenes ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként engedményezte ha felelősségét egyébként kizárta jogszabály / hatósági rendelkezés alapján történő engedményezésnél (eltérő megállapodás hiányában) A tartozásátvállalás fogalma és szabályai Valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja. A tartozásátvállaló köteles a jogosult hozzájárulását kérni ha a jogosult megtagadja köteles a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy a lejáratkor teljesíthessen. Ha a jogosult hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették. A követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes ill. zálogkötelezett hozzájárulása nélkül megszűnik. II. SZERZÓDÉS MÓDOSÍTÁSA A felek közti megállapodással a szerződés nem szűnik meg (a Ptk. nem ismeri a novatio-t) A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy a kötelezettségvállalás jogcímét (a szerződés nem módosított része változatlan marad).
A zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk hiányában nem válhat súlyosabbá. Egyezség: speciális megállapodás a felek kölcsönösen engednek csak a szerződés tartalmára vonatkozik Jogszabály által jogszabály módosíthatja a szerződés tartalmát (csak a jövőre nézve) kivételesen visszaható hatállyal is ha bármelyik fél lényeges jogos érdekét sérti kérheti a bíróságtól, hogy módosítsa a szerződést elállhat a szerződéstől (ha JSZ másként nem rendelkezik) Bíróság által Ha a szerződést követően a felek tartós jogviszonyában olyan körülmény állott be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a bíróság a szerződést módosíthatja. III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A szerződés megszűnése a felek közös megegyezése által megszüntetés jövőre nézve (ex nunc) a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni + az ellenszolgáltatás nélkül maradt pénzbeli szolgáltatást vissza kell téríteni felbontás a szerződéskötés időpontjára visszamenőleges hatállyal (ex tunc) a már teljesített szolgáltatások visszajárnak A szerződés megszűnése egyoldalú jognyilatkozattal elállás a szerződést felbontja ( ex tunc + már megkapott szolgáltatások visszajárnak) nem élhet elállással: aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni felmondás a szerződést megszünteti ( ex nunc) DE! ha nem azonnali hatályú, a felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad CONFUSIO A kötelezetti és jogosulti pozíció egy kézben egyesül. Harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. Valamelyik fél halála kötelezett halála csak akkor, ha a szerződés csak személyen teljesíthető szolgáltatásra irányult jogosult halála csak akkor, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy bizalmi jellegű ( + kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas) ELÉVÜLÉS SZABÁLYAI (?) IV. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE Mit jelent a felek együttműködési kötelezettsége? A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a teljesítés érdekében úgy kell eljárnia, AAAAHÁE, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon kell elősegítenie a teljesítést. A felek kötelesek egymást tájékoztatni a teljesítést érintő minden lényeges körülményről.
Mit jelent a culpa in contrahendo? A bírói gyakorlat szerint fel lehet lépni kártérítési igénnyel, ha a felek a tárgyalás ellenére nem kötik meg a szerződést, mert az egyik fél nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének. A teljesítés helyére vonatkozó szabályok A teljesítés jelentősége a teljesítéssel a kárveszély a másik szerződő félre száll át A teljesítés helye, ha: az egyik fél gazdálkodó szervezet, vagy az egyik sem főszabályként a kötelezett lakóhelye/székhelye ha mindkét fél gazdálkodó szervezet a jogosult székhelye A teljesítés ideje A kötelezett a határnapot megelőzően illetve a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. Milyen esetekben, és milyen kötelezettséget lehet bírói letétbe helyezéssel teljesíteni? Pénz fizetésére, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget, HA: a jogosult személye bizonytalan lakóhelye ill. székhelye ismeretlen vagy ha a jogosult késedelembe esik Hogyan (milyen sorrendben) kell több fennálló fajlagos szolgáltatást teljesíteni? Ha a kötelezett teljesítése nem fedezi valamennyi tartozását, azt a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetően szánta. Ha a jogosult nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhető fel, a teljesítést a régebben lejárt azonos lejárat esetében a kötelezettre terhesebb egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani. Jognyilatkozat adása Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja (!), feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja. V. ÉRVÉNYTELENSÉG / HATÁLYTALANSÁG Semmisség és megtámadhatóság összehasonlítása Semmisség Megtámadhatóság - feltétlen érvénytelenség (ipso iure) - feltételes érvénytelenség - bárki hivatkozhat rá - Hivatkozhat rá: a sérelmet szenvedett fél, valamint az, akinek az érvénytelenség megállapításához törvényes érdeke fűződik - határidő nélkül - Határidő: 1 év - Kezdete: a tévedés, megtévesztés felismerésekor; jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor, feltűnő értékkülönbség vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet
szenvedő fél teljesítésekor (részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor), illetve ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor - a határidő letelte után még kifogásként érvényesíthető a szerződésből eredő követeléssel szemben - bírósági eljárásra nincs szükség 1. a megtámadás írásbeli közlése a másik féllel a megtámadási ok megjelölésével 2. eredménytelensége esetén haladéktalanul bírósághoz fordulás - a bíróság hivatalból veszi figyelembe (köteles rá felhívni a felek figyelmét, de érvénytelenségi jogkövetkezményt nem alkalmazhat) Közös jogkövetkezmények. - a bíróság sosem veszi hivatalból figyelembe Mik a semmisséget eredményező akarathibák? cselekvőképtelen/korlátozottan cselekvőképes nyilatkozata (relatív: csak az ő érdekükben lehet rá hivatkozni) színlelt szerződés nem is akartak szerződést kötni más fajta szerződést akartak kötni (jogkövetkezmény: eszerint kell megítélni) fizikai kényszerrel kötött szerződés Mik a megtámadhatóságot eredményező akarathibák? tévedés megtévesztés jogellenes fenyegetés Mikor beszélünk tévedésről? Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, és ezt a másik fél okozta, vagy felismerhette, a szerződést megtámadhatja. Kölcsönös tévedés: ha a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak (bármelyikük megtámadhatja) Mi a jogi kérdésben való tévedés? Ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott nyilvánvalóan téves tájékoztatást a jogszabályok tartalmára vonatkozóan. Mi a jogellenes fenyegetés? A szerződő fél vagy harmadik személy részéről (ha erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett) személyi/vagyoni hátrány kilátásba helyezése szerződő féllel szemben, vagy olyan harmadik személlyel szemben, akinek a megfenyegetése a szerződő fél akaratát módosíthatja akkor is, ha jogos magatartással fenyegetnek Mik a nyilatkozati hiba miatti érvénytelenség esetei? alakiság megsértésével kötött szerződés bírói gyakorlat szerint az álképviselet is Mi az álképviselet? Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseletei joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárást az a személy, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni (negatív interesse). A azonban a kár megtérítése alól mentesítheti, különösen akkor, ha korábban képviselő volt, és
képviseleti jogának megszűnéséről a szerződés megkötésekor hibáján kívül nem tudott. A rosszhiszemű képviselő teljes kártérítéssel tartozik (pozitív interesse). Melyek a célzott joghatás hibája miatti érvénytelenség esetei? Semmisség: jogszabályba ütköző, vagy jogszabály megkerülésével kötött szerződés (ha a törvény ehhez más jogkövetkezményt nem fűz) a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a lehetetlenségnek a szerződés megkötésekor kell fennállnia (ha később következik be: szerződésszegés) uzsorás szerződés fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen kikötés Megtámadhatóság: feltűnő értékkülönbség tisztességtelen általános szerződési feltétel Feltűnő értékkülönbség Uzsorás szerződés Feltűnő értékkülönbség Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezérelné, a szerződés megkötésekor feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Mérlegelési szempontok: a szerződéskötés körülményei, a szerződés egész tartalma, a forgalmi (érték-) viszonyok, az ügy jellegéből fakadó sajátosságok, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módja Megtámadhatóság, objektív kategória Uzsorás szerződés Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. Semmisség, relatív kategória Tisztességtelen általános szerződési feltétel fogyasztó szerződésben alkalmazott tisztességtelen kikötés Tisztességtelen általános szerződési feltétel: megtámadhatóság, közérdekű keresettel is Fogyasztó szerződésben alkalmazott tisztességtelen kikötés: semmisség, relatív (csak a fogyasztó érdekében lehet rá hivatkozni) Mikor tisztességtelen a szerződési feltétel? (mit kell vizsgálni?) Ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, ami a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. Nem alkalmazható a főszolgáltatást megállapító, továbbá a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötésekre. A fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma Fogyasztó: aki a szerződést gazdasági és szakmai tevékenysége körén kívül eső célból köti Fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból köti
Részbeni érvénytelenségnél mikor dől meg az egész szerződés/fogyasztói szerződés? Ha a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A fogyasztói szerződés akkor, ha az az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. Mik lehetnek az érvénytelenség objektív jogkövetkezményei? in integrum restitutio érvényessé tétel ha az érvénytelenség oka megszüntethető (a szerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal) rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről hatályossá nyilvánítás ha az eredeti állapot nem állítható helyre a határozathozatalig terjedő időre rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről állam javára történő marasztalás In integrum restitutio mikor, hogyan? Ha a szolgáltatás természetben helyreállítható (reverzibilis) Ha nem állítható helyre természetben: utólagosan irreverzibilis (pl. dologszolgáltatásnál, mert a dolog megsemmisült) ÉRTÉKBEN eredetileg irreverzibilis (pl. használati szerződések) értékben SEM! Pénzszolgáltatás esetén (késedelmi) kamat jár, egyébként használati díj! Állam javára történő marasztalás (hogyan? mikor?) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítéli meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott vagy jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogellenesen fenyegető, vagy egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződésnél kötelező, egyébként lehetőség! Rendszerint pénzben. 1/2005 jogegységi határozat (in intergrum restitutio alóli kivétel) Dologszolgáltatásra irányuló visszterhes szerződésnél, ha a szolgáltatást részben/egészben teljesítették, nem lehet in integrum restitutio, ha a szerződéskötést követően olyan gazdasági változások következtek be, hogy méltánytalansággal járna a felek részére. Mik az érvénytelenség szubjektív jogkövetkezményei? Felróhatóság szempontjából kártérítés (egymással szemben, vagy harmadik személlyel szemben) Jó- és rosszhiszeműség jelentősége költségviselés kapcsán jogalap nélküli birtoklás jogalap nélküli gazdagodás Harmadik személy hogyan/mikor követelhet kártérítést a szerződő felektől érvénytelenség esetén? Aki érvénytelen szerződés fennállásában jóhiszeműen bízott, a szerződő felektől követelheti a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését (negatív interesse). Ha azonban a szerződés érvénytelensége csak az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi. Ha valamelyik fél a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja. Mit jelent a hatálytalanság?
Ha a szerződés valamely törvényben meghatározott oknál fogva ténylegesen mégsem váltja ki a célzott joghatást, bár arra alkalmad volna. Lehet időbeli, személyi. Példák a relatív (személyi) hatálytalanságra fedezetelvonó szerződés elővásárlási jogot megsértő szerződés Mi a fedezetelvonó szerződés? (relatív személyi hatálytalanság egy esete) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját elvonják, e harmadik személy irányába hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Mi a felfüggesztő és bontó feltétel, illetve az időhatározás? Felfüggesztő feltétel: ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé Bontó feltétel: ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé Időhatározás: ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték VI. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy sérti valamelyik félnek a szerződésből származó jogait. Nem nevesített szerződésszegés: pl. együttműködési kötelezettség megszegése Mikor esik a kötelezett késedelembe? Ha a (szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható) teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesíti kötelezettségét. Mik a kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei? (nem számít, hogy kimentette-e magát) a jogosult teljesítést követelhet a jogosult a szerződéstől elállhat (de csak ha érdekmúlást bizonyít) Nem szükséges az érdekmúlás: fix határidős szerződések (a teljesítésnek meghatározott időpontban kell történnie és nem máskor -, mely a felek megállapodásából fakad, vagy a szolgáltatás rendeltetésénél fogva) póthatáridő tűzése (a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül eltelt) késedelmi kamatot köteles fizetni a kötelezett (csak pénzszolgáltatásoknál) Mik a kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei? Ha nem tudja kimenteni magát (nem bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, AAAHÁE) köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemmel okozott kárát felelős a késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyában bekövetkező károkért (kivéve ha bizonyítja, hogy azok a késedelem hiányában is bekövetkeztek volna) Mikor esik a jogosult késedelembe? A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. Mik a jogosulti késedelem objektív és szubjektív jogkövetkezményei? Objektív: köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni kárveszély átszállás (éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna) késedelme idejére kamatot nem követelhet Szubjektív: köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát (kimentés: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, AAAHÁE) Mik a hibás teljesítésért való felelősség fajai? kellékszavatosság jogszavatosság Mit jelent a kellékszavatosság? A kötelezett felelőssége a hibás teljesítésért. Hibás teljesítés: visszterhes szerződéseknél, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak Nem csak dolog szolgáltatására lehet alkalmazni. Ilyenkor kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. Mik a kellékszavatosság objektív jogkövetkezményei? Mentesül a kötelezett: ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, vagy ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza (feltéve ha az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette) A jogosult elsősorban kijavítást, kicserélést követelhet. Ha erre nincs joga (mert lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne), vagy ha a kötelezett nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni árleszállítást követelhet vagy elállhat a szerződéstől Mik a kellékszavatosság szubjektív jogkövetkezményei? A jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. Mi a jogszavatosság tartalma? Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza (pl. elővásárlási jog megsértése) a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot ha ez eredménytelen: objektív: elállhat a szerződéstől szubjektív: kártérítést követelhet (de ha az eladó jóhiszemű volt, csak negatív interesse) Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza (pl. zálogjog, haszonélvezet, stb.) a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését a határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, vagy a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő a tehermentesítést nem kívánja
objektív: a vevő a szerződéstől elállhat szubjektív: kártérítést követelhet (pozitív interesse) Mit jelent a teljesítés lehetetlenné válása? A szerződéses szolgáltatás teljesítése a szerződés megkötését követően fizikai/jogi/érdekbeli okból lehetetlennél válik. Ha olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. Ha olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Mi a következménye a vagylagos szolgáltatás teljesítése lehetetlenülésének? Ha valamelyik vagylagos szolgáltatás teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. Mit jelent a teljesítés megtagadása, és mik a következményei? Jelentése: ha a teljesítést a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja Következmény: a jogosult választhat a kötelezetti késedelem és a kötelezett terhére eső felróható lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. A szerződésszegésért való felelősség kizárásának szabályai A szerződésszegésért való felelősséget csak akkor lehet kizárni vagy korlátozni, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá a testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért a felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. A közreműködőkért való felelősség szerződésszegésnél Aki jogainak gyakorlásához vagy kötelezettségének teljesítéséhez más személyt vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. A jogfenntartás Ha a jogosult a szerződésszegésről tudva a teljesítést elfogadja, a szerződésszegésből eredő igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Osztható / oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés szabályai Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be. Kivétel: az egész szerződésre gyakorolhatók a jogok, ha a jogosult bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében. Oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés következményei az egész szerződésre beállnak. VII. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Sorolja fel a szerződési biztosítékokat! (csoportosítva) Fizetési készséget erősítő foglaló kötbér jótállás jogvesztés kikötése tartozáselismerés Fizetési képességet erősítő
személyi természetű kezesség bankgarancia dologi természetű zálogjog óvadék Mi a foglaló? Fizetési készséget erősítő, járulékos jellegű szerződési biztosíték Tárgya: meghatározott pénzösszeg vagy más dolog a teljesítés meghiúsulása esetére köthető ki ha a szerződést teljesítik, a kapott foglaló az ellenszolgáltatás értékébe beleszámít (ha beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg amiért mindkét fél felelős, vagy egyik fél sem visszajár) Ha felróhatóan meghiúsul: aki adta elveszti aki kapta kétszeresen köteles visszatéríteni Kárátalány-jelleg: a kártérítés mértékébe beleszámít (de követelhető a többletkár, és érvényesíthetők a további objektív jogkövetkezmények) a bíróság mérsékelheti, ha túlzott mértékű ha az ellenszolgáltatás 10%-át kismértékben meghaladja ha nagymértékben meghaladja, akkor a bíróság átminősíti előleggé (első részlet) Tipikusan: adásvételi szerződéseknél, előszerződésnél is Mi a kötbér? Fizetési készséget erősítő, járulékos jellegű szerződési biztosíték Tárgya: meghatározott pénzösszeg Valamennyi szerződésszegés esetére kiköthető, de csak akkor, ha az felróható. Csak írásban érvényes. Kárátalány-jelleg: kártérítés mértékébe beleszámít, a többletkárok követelhetők, és érvényesíthetők az objektív jogkövetkezmények is, KIVÉVE: ha nem teljesítés esetére kötik ki, a teljesítés nem követelhető A bíróság mérsékelheti, ha túlzott mértékű. Tipikusan: vállalkozási szerződéseknél A jótállás és a kellékszavatosság összehasonlítása Jótállás fizetési készséget erősítő szerződési biztosíték, a hibátlan teljesítésért jogszabályi rendelkezésen (pl. kormányrendelet), vagy szerződéses megállapodáson alapul Mentesülés: ha a jótállásra köteles bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett Jogérvényesítés határideje: - kormányrendelet a kötelező jótállásról (teljesítéstől számított 1 évig, jogvesztő határidő) - vagy a felek megállapodnak Kellékszavatosság a hibás teljesítés egyik fajtája törvényes rendelkezésen alapul Mentesülés: ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hiba a szerződés megkötésekor megvolt, és azt a jogosult ismerte vagy ismernie kellett, vagy hogy a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza (és az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette) Jogérvényesítés határideje: - szubjektív határidő (elévülési megszakadhat, nyugodhat) - objektív határidő (jogvesztő) Ugyanazok az objektív jogkövetkezmények érvényesíthetők (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás).
Nem zárják ki egymás alkalmazását. Mi a jogvesztés kikötése? fizetési készséget erősítő szerződési biztosíték felróható szerződésszegések esetére köthető ki (a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné) csak írásban érvényes Jogvesztés következtében a szerződés módosul, de nem szűnik meg. 2 eset: szerződésszegés következtében automatikusan elvész a jog csak akkor, ha a jogosult erről nyilatkozatot tesz (érvényesíti) ha a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti Tipikusan: részlefizetési kedvezmény elvesztése Mi a tartozáselismerés? fizetési készséget erősítő szerződési biztosíték a kötelezett egyoldalú, címzett jognyilatkozata, melyben a jogosult irányában fennálló tartozását elismeri írásban érvényes Következménye: a bizonyítás terhe megfordul (a kötelezett terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírói úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen) Mi a kezesség? fizetési képességet erősítő, személyi természetű, járulékos szerződési biztosíték A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Egyszerű, sortartásos kezesség: a jogosult a kezestől csak akkor követelhet teljesítést, ha az a kötelezettől behajthatatlan Készfizető kezesség: a jogosult választhat, hogy kitől követel A kezesség csak akkor készfizető, ha: a felek így állapodtak meg kártérítésért vállalták bank vállalta (bankkezesség) Létrejöhet: szerződéssel (a jogosult és kezes közötti írásbeli megállapodás) törvényi rendelkezéssel (pl. engedményezésnél) Ha a kezes teljesít, a jogosult helyébe lép (törvényi engedménnyel). Mögöttes felelősség (1/2007 jogegységi határozat) Mindaddig, amíg a követelés behajthatatlanná válik, a kezessel szemben a követelés elévülése nyugszik. Mi a bankgarancia? fizetési képességet erősítő, személyi természetű, önálló szerződési biztosíték ( akkor is teljesítés követelhető, ha a biztosított szerződés érvénytelen) A bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek (így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, okmányok benyújtása) esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. ZÁLOGJOG Fizetési képességet erősítő, dologi természetű szerződési biztosíték Főszabályként járulékos biztosíték (terjedelme az alapköveteléshez igazodik), kivétel önálló zálogjog (bármilyen típusú lehet) Alanyai zálogjogosult (annak a szerződésnek a jogosultja, amelynek biztosítására a zálogjog szolgál)
zálogkötelezett személyes zálogkötelezett annak a szerződésnek a kötelezettje, amelyet zálogjoggal biztosítanak dologi zálogkötelezett a zálogtárgy tulajdonosa Tárgya minden birtokba vehető dolog kézizálogjog csak ingók (a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül) jelzálogjog ingó/ingatlan (a zálogtárgy nem kerül a zálogjogosult birtokába) átruházható jog vagy követelés A jog főszabályként nem átruházható (kivételek: pl. orvosi praxis jog). A követelés főszabályként átruházható, kivéve: ha személyhez fűződnek, jogszabály így rendelkezik, vagy a felek így állapodnak meg zálogjog jogon vagy követelésen jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egész vagyona, vagy annak önálló egységként működtethető része vagyont terhelő zálogjog (= lebegő zálogjog : vagyontárgyak köre változhat) érvényesítése: átalakítással (kivétel az egyediség elve alól) Létrejötte: érvényes jogcím + átadás érvényes jogcím szerződés jogszabály bírósági határozat hatósági döntés átadás kézizálogjognál: birtokba adás jelzálogjognál: ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés (ingónál az országos zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés) vagyont terhelő zálogjognál: országos zálogjogi nyilvántartásba bejegyzés zálogjog jogon vagy követelésen: ha a jog/követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, az e nyilvántartásba való bejegyzéssel Érvényesítése bírói végrehajtással, kivétel: a felek írásbeli megállapodása a közös értékesítésben megállapodás abban, hogy a jogosult a zálogtárgyat maga is értékesítheti harmadik személy megbízása az értékesítéssel megállapodás egyszerűsített végrehajtási eljárásban Nem állapodhatnak meg a kielégítési jog megnyílta előtt abban, hogy a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a zálogjogosult megszerzi a dolog tulajdonjogát! (lex commissoria tilalma) Miért kettős természetű jogintézmény a zálogjog? dologi jogi jelleg: idegen dologbeli jog értékjog (kell jogcím és átadás) kötelmi jogi jelleg: szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely a fizetőképességet erősíti VIII. ÉRTÉKPAPÍROK (338/A 338/D ) (ezt nem volt időm már kérdésekbe szedni, sorry :)) Ha jogszabály meghatározott okiratot értékpapírnak minősít, rendelkeznie kell az értékpapír alaki kellékeiről is, és a kötelező tartalmi elemekről. Ha ezekből bármi hiányzik nem minősül értékpapírnak. ABSZTRAKT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS: mögöttes jogviszony nélkül testesít meg követelést 2 lényeges tulajdonság 1. ALAKI LEGITIMÁCIÓ: a követelés jogosultjának azt tekintjük, akit az adott értékpapír jogosultként igazol 2. Érvényesül a KIFOGÁSKORLÁTOZÁS: 338/C a teljesítés során csak az értékpapírból eredő kifogások érvényesíthetők (absztrakt jellege miatt)
CSOPORTOSÍTÁS I. Benne foglalt JOGOK TARTALMA alapján A)DOLOGI értékpapírok: tulajdonjogról v. más idegen dologbeli jogról vannak kiállítva. Pl. közraktári jegy: a közraktár a nála elhelyezett árukat köteles megőrizni és a jogosultnak meghatározott időpontban kiadni. Szerződés megkötése: aki az árut a raktárban elhelyezte, annak a közraktár jegyet ad és csak ennek birtokában adja ki (különbség a letéthez képest). Közraktári jegy 2 része: - ÁRUJEGY - ZÁLOGJEGY: közraktárban levő áruk elzálogosíthatóak, kiadásuk: csak az árujegy és a zálogjegy együttes birtokosának B) KÖTELMI értékpapírok: hiteljogviszonyt testesítenek meg pl: váltó, kötvény, csekk (tulajdonképpen absztrakt kölcsön) VÁLTÓ: -absztarkt -gyorsított eljárásban lehet követelni az abban meghatározott pénzösszeg teljesítését -mindenki, akinél megfordult, a követelés kielégítéséért kezesként felel C) TAGSÁGI jogokat megtestesítő értékpapír - pl. részvény II. ELŐÁLLÍTÁS MÓDJA alapján: A) NYOMDAI úton előállított - okiratként létezik, megfogható B) DEMATERIZÁLT -elektronikus adatösszesség Központi Értékpapírtár értékpapírszámlán nyilvántartja III. ÁTRUHÁZÁS MÓDJA szerint A)Bemutatóra szóló - a jogosult személyét egyáltalán nem jelöli meg, vagy megjelöli, de az értékpapír mindenkori birtokosának kell teljesíteni B) Névre szóló - a jogosult az értékpapírban megjelölt személy ÁTRUHÁZÁS A) Bemutatóra szóló: BIRTOKBA ADÁS-sal történik B) Névre szóló: különbség van az előállítás módja szerint 1. nyomdai úton előállított: FORGATÁSSAL: átruházási szándékot jelenti - teljes forg.: 338/B (4): átruházási szándék + a jogosult személyének megj. - üres forg. 338/B (5) : átruházási szándék (jogosult személye nem) Kivétel: negatív rendeleti záradékkal a kibocsátó kibocsátáskor kizárja a forgatást, az engedményezés hatályával lehet átruházni, anyagi legitimáció, itt már nincs kifogáskorlátozás = REKTAPAPÍR 2.dematerializást értékpapír: értékpapírszámlán történő JÓVÁÍRÁS Ki a JOGOSULT? A)bemutatóra szóló: az értékpapír mindenkori birtokosa
B)névre szóló 1. nyomdai úton: akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol 2. dematerializált értékpapír: akinek az értékpapírszámláján nyilvántartják a követelést IX. A KÁR ÉS TELEPÍTÉSE Mik a kártérítési felelősség elemei, és kinek kell bizonyítania? magatartás (károsultnak) kár (károsultnak) ok-okozati összefüggés (károsultnak) jogellenesség (mentesülési ok hiánya) (vélelmezzük) felróhatóság (vélelmezzük) Mi számít kárnak? vagyoni károk bekövetkezett károk elmaradt haszon kárelhárítással összefüggő költségek nem vagyoni károk személyhez fűződő jogok megsértése utazási szerződések megszegése (elmaradt élmény) Milyen ok-okozati összefüggés elméletek léteznek? természetes okozatosság (conditio sine qua non) feltételek egyenértékűségének elmélete adekvát kauzalitás csak azok az okok relevánsak, amelyek az emberi tapasztalat szerint hasonló körülmények között az okozatot előidézik Mik a jogellenességet kizáró okok? károsult beleegyezése (pl. műtét előtti beleegyezés, sportok) jogos védelmi helyzet szükséghelyzet egyéb károkozás, amit jogszabály megenged (pl. kisajátítás) Milyen felróhatósági elméleteket ismer? Eörsi Gyula szerint a felelősség egy skálával írható le vétkesség (szándékosan és súlyos gondatlansággal okozott károk ezekért a felelősség nem zárható ki / nem korlátozható) felróhatóság veszélyes üzemi felelősség )mentesüléshez vis maior) abszolút objektív felelősség (de ez már nem értelmezhető felelősségként), Asztalos László felróhatóság fajai: rosszhiszeműség (kizárólag természetes személyekhez kapcsolódik, és a dologi jogra jellemző) vétkesség (kizárólag természetes személyekhez kapcsolódik, és a kötelmi jogra jellemző) különleges védekezés elmulasztása (jogi személyeknél, pl. veszélyes üzemi felelősség) Marton Géza objektív felelősségi elmélete Szerinte felróhatóságra csak kivételesen van szükség a kártérítésnél (csak bizonyítási nehézség, ki kéne iktatni). Felróhatóság: egy objektivizált szubjektív kategória (az adott helyzet az objektív, és az általában elvárhatóság a szubjektív eleme). Mikor van helye kármegosztásnak? Ha a károsult magatartása is felróható (a kár elhárítása és csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható), az ebből eredő kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
Több személy együttes károkozása Külső jogviszony: károsult és károkozók viszonya Felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, de a bíróság közrehatásuk arányában is marasztalhatja őket, ha: ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy a károsult maga is közrehatott, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. Belső jogviszony: a károkozók egymás közötti viszonya felróhatóságuk arányában felelnek Ha ez nem állapítható meg egyenlő arányban Mi lehet a kártérítési felelősség módja? eredeti állapot helyreállítása, ha erre nem kerülhet sor, vagy a károsult alapos okból nem kívánja kártérítés természetbeni (különösen ha a dolog a károkozó rendelkezésére áll) pénzbeli egy összegben járadék (pl. balesetjáradék, vagy tartást pótló/kiegészítő járadék) A balesetjáradék megállapításánál mit kell vizsgálni, és hogyan kell megállapítani? Együttesen kell vizsgálni: a balesetben elszenvedett munkaképesség-csökkenés mértékét ÉS a bekövetkezett keresetveszteséget Ha a károsult a baleset után a megmaradt munkaképességének megfelelő keresettel rendelkezik a baleset előtti és utáni jövedelem különbözete Ha a károsult a baleset után kevesebbet keres, mint ami a megmaradt munkaképességének megfelel a baleset előtti és a baleset utáni megmaradt munkaképességének megfelelő kereset különbözete Ha a károsult baleset utáni keresete meghaladja azt, amennyi a megmaradt munkaképességének megfelel (többet dolgozik) a baleset előtti és baleset utáni jövedelem különbözete KIVÉVE: ha a a többletkeresetet fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel éri el (ez nem vehető figyelembe) Általános kártérítésnek mikor van helye? Ha a kár mértéke (akár csak részben) pontosan nem számítható ki. A nem vagyoni kártérítés története 1928 óta ismert (magánjogi javaslat) 1953: LB PED ezt fenntartani nem lehet, mert kapitalista maradvány; az emberi értékek nem válthatók pénzre 1959-es Ptk. nem tartalmazta 1977: Ptk. 453. - feltételek! természetes személyeknél: ha a káresemény életüket vagy a társadalmi életben való elhelyezkedésüket tartósan VAGY súlyosan megnehezítette jogi személyeknél: ha a káresemény következtében a gazdasági életben való részvételük jelentős hátrányokkal járt LB irányelv ez túl tág, a vagylagos feltételeket konjunktív feltételekké minősítette (tartósan ÉS súlyosan) 1992: AB eltörölte diszkrimináció miatt (a természetes és jogi személyek közötti indokolatlan különbségtétel miatt) Jelenleg: nincs feltétele Új Ptk.: megszünteti, helyette sérelemdíj (kárt nem kell bizonyítani) 1977-ig a megítélt vagyoni károkért a bírói gyakorlat az általános kártérítés analógiájára ítélt meg kártérítést. Mikortól és meddig érvényesíthető a kártérítési igény?
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Ha késik, kárkamat jár (speciális késedelmi kamat). Általános elévülési időn belül érvényesíthető: 5 év Lehet hosszabb: ha bűncselekménnyel okozták a kárt, a bűncselekmény elévüléséig Lehet kevesebb: ha jogszabály így rendelkezik (kivétel: a szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár 5 évnél hamarabb nem évülhet el) X. EGYES DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK Soroljon fel veszélyes üzemi felelősséggel járó tevékenységeket! Bírói jogértelmezés alapján: mozgásban lévő gépi meghajtású járművek (ha tartósan leáll, nem veszélyes üzem!) motorral működtetett gépek (kivétel: háztartási eszközök + orvosi műszerek) gyárak, erőművek által okozott károk robbanószerek, pirotechnikai eszközök, lőfegyverek, lőszerek használata/készítése/tartása mérgező anyagok használata/készítése/tartása (pl. üzemi méretekben történő permetezés) mélyépítési munkálatok kezdetleges körülmények között végzett munkálatok (pl. kútásás) Ptk. szerint: környezeti károk vadállat tartásából eredő károk Külön törvény szerint: nevelési-oktatási intézmények (közoktatásról szóló tv.) Ki felel a veszélyes üzemből eredő károkért, és mikor mentesül? Az üzembentartó felel. (táguló fogalom) a tulajdonosok aki leginkább képes a károk megelőzésére (pl. használó) akinek érdekében a tevékenység folyik Mentesüléshez elháríthatatlan külső okot kell bizonyítania pl. vis maior, vagy a károsult / harmadik személy elháríthatatlan közrehatása, vagy dolgok elháríthatatlan behatása Veszélyes üzemre vonatkozó egyéb szabályok Kármegosztásnak van helye, ha a kár a károsult felróható közrehatásából származott, mely elhárítható. A felelősség nem zárható ki / nem korlátozható. A kártérítési követelés 3 év alatt évül el. Mik a kártérítés szabályai veszélyes üzemek találkozásánál? Az üzemben tartók egymással szemben az általános kártérítés szabályai szerint felelnek (felróhatóság vizsgálata); Ha nincs felróhatóság rendellenesség keresése (a kárt az viseli, akinek a fokozott veszélyességgel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta a kárt) Ha nincs rendellenesség, vagy mindegyik félnél van mindegyik fél maga viseli a saját kárát Hogy alakul a felelősség akkor, ha egy gépjármű elüt egy kerékpárost, és mindkettőjüknek kára keletkezik? A 38. PK szerint a veszélyes üzemi felelősség és az általános kártérítési szabályok együttesen is alkalmazhatók. Ha a gépjárművezető nem tudja kimenteni magát, a kerékpáros viszont bizonyítja felróhatósága hiányát teljes kárt a gépjármű üzembentartója viseli Ha a gépjárművezető kimenti magát, és a kerékpáros magatartása felróható teljes kárt a kerékpáros viseli Ha a gépjárművezető is kimenti magát, és a kerékpáros is bizonyítja felróhatósága hiányát mindenki viseli a saját kárát
Ha a gj. vezető nem menti ki magát, és a kerékpáros magatartása is felróható kármegosztásnak van helye (a felróhatóság arányában) - de a Legfelsőbb Bíróság szerint a veszélyes üzemi jelleget az üzembentartó terhére kell értékelni! Hogyan alakul az alkalmazott által okozott károkért való felelősség? Ha az alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, akkor csak a munkáltató felel. ezt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagságo jogviszonyával összefüggésben kárt (a szövetkezet felel) Hogyan alakul a felelősség államigazgatási jogkörben okozott kár esetében? A felelősség csak akkor állapítható meg, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható,, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. közhatalmat gyakorol pl.: közjegyző, amikor közokiratot készít főszabályként ezt kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott károknál is Megbízott által okozott károkért való felelősség? A megbízott által ilyen minőségében okozott károkért a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. (ez nem vonatkozik a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy felelősségére) Állandó jellegű megbízási viszony esetében alkalmazhatók az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai is. A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. Épületkárok épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból eredő károk (épület tulajdonosa felelős) épületre kifüggesztett tárgyak leesése (az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették) lakásból vagy más helyiségből kidobott/kiejtett/kiöntött tárgy által okozott kár (a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős) A gyártó mikor mentesül a termékfelelősség alól? ha a terméket nem hozta forgalomba ha a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta ha a termék forgalomba hozatalakor a termék hibátlan volt, és a hiba később keletkezett ha a termék forgalomba hozatalakor a termék hibája a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető ha a termék hibája hatósági határozat vagy jogszabály rendelkezésére vezethető vissza XI. TULAJDONÁTRUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK Az adásvételi szerződés jellemzői Alanyai: eladó + vevő bármely jogalany lehet abszolút jogképességűek: természetes személy + jogi személy + jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság relatív jogképességűek: társasház közösség Közvetlen tárgya: eladó oldalán: tulajdon átruházás + birtokba adás vevő oldalán: vételár megfizetése + átvétel Közvetett tárgya:
DOLGOK (forgalomképes dolgok) KÖVETELÉS (ha az engedményezés visszterhes, adásvételi szerződés szabályai!) KFT üzletrésze forgalomképes jogok + szerződési pozíciók (bár ezekről nem szól a Ptk.) Ellenszolgáltatás: vételár: meghatározott pénzösszeg Bíró gyakorlat: nem kell, hogy pontos legyen, csak derüljön ki, hogy ellenszolgáltatást várnak (pl. Az áron nem fogunk összeveszni. ) Fontos rendelkezések Ha ingatlanra vonatkozik, csak írásba foglalva érvényes. Tulajdonjog fenntartására vonatkozó szabályok A tulajdonjogot az eladó a szerződés megkötésekor írásban, legfeljebb a teljes vételár kielégítéséig fenntarthatja. elidegenítési és terhelési tilalom (ha a vevő megszegi, a szerződés érvénytelen + BJ tényállás: sikkasztás) Ha az ingatlan vevője az INY nyilvántartásba való bejegyzés előtt birtokba lép, ettől a naptól kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Mik az adásvétel különös nemei? megtekintésre / próbára vétel minta szerinti vétel elővásárlási jog visszavásárlási jog vételi jog (opció) részletvétel Mi a megtekintésre ill. próbára vétel? A szerződés hatályosulása eltérő: hatálya a vevő nyilatkozatától függ (nem köteles indokolni) eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre ha a vevő elmulasztja, a szerződés nem hatályos ha a vevő a dolgot próbára átvette, de a határidőig nem nyilatkozik, a szerződés hatályos Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett! Mi a minta szerinti vétel? Az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg. Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt. Az elővásárlási jog Jogszabályon, és felek megállapodásán alapulhat. Ha mindkettőn alapul, a JSZ-on alapuló megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot. Tartalma: ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés köztük létrejön. Ha az ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt nem tesz ilyen nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően, vagy kedvezőbb feltételekkel eladhatja. Ha megsértik: relatív hatálytalanság (az elővásárlásra jogosulttal szemben) LB 9. PK (a fedezetelvonó szerződés mintájára) Ha az elővásárlásra jogosult tudomást szerez a sérelemről, azonnal bírósághoz kell fordulnia, különben magatartása a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközik (ezt a bíróság vizsgálja!) kérheti, hogy a bíróság vele szemben hozza létre a szerződést ugyanazokkal a feltételekkel, amelyekkel a vevő megvásárolta Az ingatlannyilvántartásba jegyzett elővásárlási jog dologi hatályú! (mindenkivel szemben hatályos)
Az elővásárlási jog forgalomképtelen! A visszavásárlási jog Az elővásárlási jogra utal vissza. Tartalmilag: kölcsönszerződés tulajdoni biztosítéka az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni, a visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre Legfeljebb 5 évre köthető. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral, DE a vevő követelheti a hasznos ráfordítás költségeit a visszavásárló pedig levonhatja az időközi romlásból eredő értékcsökkenést a vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért, de ha neki fel nem róható okból semmisül meg a dolog, a visszavásárlási jog megszűnik A részletvétel A vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. Írásban kiköthető a részletfizetési kedvezmény elvesztése vagy az elállás arra az esetre, ha a vevő a részletet esedékességekor nem fizeti meg. (jogvesztés kikötése) Elállás esetén a vevő köteles használati díjat fizetni + a rendeltetésszerű használatából eredő értékcsökkenést meghaladó kár megtérítése Mi a csereszerződés? adásvétel szabályai! Közvetlen tárgy: tulajdonjog átruházása mindkét oldalon közvetett tárgy: csak DOLOG! (az ellenszolgáltatás is) Mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A szállítási szerződés jellemzői Alanyai: szállító + megrendelő (gyakorlatban: gazdasági szervezetek) Közvetlen tárgy szállító: dolog birtokba adása és tulajdon átruházása egy meghatározott későbbi időpontban megrendelő: dolog átvétele és a vételár megfizetése Közvetett tárgy Csak INGÓ dolgok! (jellemzően tömegáruk) Ellenszolgáltatás: mindig van! meghatározott pénzösszeg fizetése Fontos szabályok: A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében (bármelyik fél kérelmére) a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni. A közüzemi szerződés jellemzői Alanyai: szolgáltató (ha jogszabályi feltételeknek megfelel) + felhasználó (bármely jogalany) Közvetlen tárgy: szolgáltató oldalán: közüzemi szolgáltatás nyújtása felhasználó oldalán: díj fizetése Közvetett tárgy: szolgáltatás Ellenszolgáltatás: díjfizetés Speciális szerződéskötési szabály: Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé. A rendhagyó letéti szerződés jellemzői Alanyai: letevő + letéteményes (bármely jogalany) Közvetlen tárgy: letéteményes: őrzés + később ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben visszaszolgáltatni Közvetett tárgy: pénz vagy más helyettesíthető dolog Ellenszolgáltatás: kölcsön szabályai szerint A kölcsönszerződés jellemzői Alanyai: hitelező (bármely jogalany) + adós (bármely jogalany) Ha a hitelező pénzintézet bankkölcsön Közvetlen tárgy hitelező: meghatározott pénzösszeg rendelkezése bocsátása adós: a kölcsön összegének szerződés szerinti visszafizetése Közvetett tárgy: pénz vagy más helyettesíthető dolog Ellenszolgáltatás: KAMAT (vagy más helyettesíthető dolog), de LEHET INGYENES is! CRSS a hitelező a kölcsönösszeg átadását megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, vagy ha azonnali felmondásnak van helye Az adós kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben viszont negatív interesse Mikor van helye kölcsönszerződésnél azonnali felmondásnak? A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; az adós más súlyos szerződésszegést követett el. Az ajándékozási szerződés jellemzői Alanyai: ajándékozó + megajándékozott Közvetlen tárgy: ajándékozás (saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása) + elfogadás Közvetett tárgy: forgalomképes vagyoni előny Ellenszolgáltatás: NINCS Fontos szabályok: Ingatlan ajándékozása csak ÍRÁSBAN érvényes. CRSS Az ajándékozó a teljesítést megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése többé tőle el nem várható. Speciális kellékszavatossági szabály: az ajándékozó csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el (+ ha nem tájékoztatja a megajándékozottat az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer). Milyen esetekben, és milyen feltételekkel követelheti vissza az ajándékozó az ajándékot? A meglévő ajándékot visszakövetelheti ha arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az