M A G Y A R KÓDEX Az Osztrák Magyar Monarchia GYCBÜHK 0 MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1867-1918 ' _ PAZABUL ÁTALAKÍTVA föyárosi orfeum rnellerr NAGVMEZŐHI.21. ata Buffet olcsó drak KOSSUTH KIADÓ
Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTENELEM 7 KÖZTÖRTÉNET / Szabó Dániel 7 A DUALISTA POUTIKAI RENDSZER KIALAKULÁSA 7 A dualista rendszer politikai struktúrája 11 Ausztria és Magyarország külpolitikája az 1890-es évekig 13 Az Andrássy-korszak 16 A politikai pártok 20 A Lónyay-időszak 23 Az ausztriai rendszer kialakulása 24 Tisza Kálmán korszaka 31 A DUALIZMUS VÁLSÁGA 31 A stabilitás megbomlása 32 A külpolitikai helyzet változása 34 Tisza Kálmán bukása 34 Szapáry Gyula kormánya 36 A munkásmozgalom 38 A Wekerle-kormány 40 A nemzetiségi kérdés 41 Az 1890-es évek látványos konfliktusai 42 Bánffy Dezső időszaka 44 A millennium 45 A Bánffy-rendszer 48 Ausztria a századfordulón 50 A Széli-korszak 54 Új pártok a válság idején 55 Munkásmozgalom a századfordulón 57 A Szabadelvű Párt bukása 59 Ausztria a századforduló után 60 A darabontkorszak 64 A koalíciós korszak 65 A koalíció és a munkásmozgalom 67 Gazdaságpolitika 67 A választójog 68 Nemzetiségi politika 70 A horvát kérdés a századfordulón 71 A koalíció bukása 73 A Nemzeti Munkapárt 79 AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 79 A szarajevói merénylet 80 Az augusztusi válság 82 A kezdeti katonai események 83 A magyarországi átalakulások
86 A háború második szakasza 88 Tisza István bukása 89 A végjáték 93 Az őszirózsás forradalom 95 TÁRSADALOM / Fónagy Zoltán 95 NÉPESEDÉSI VISZONYOK 95 A demográfiai átmenet 96 Népességszám és népesedési mutatók 97 Eltűnő járványok, új veszélyek 99 A háborús veszteség 99 Az egészségügyi szervezet kiépülése 101 A táplálkozási viszonyok javulása 101 A MOZGÁSBA JÖTT TÁRSADALOM 101 A társadalmi mobilitás kiszélesedése 101 A külső migráció 102 Átrendeződés az országon belül 103 A társadalmi átrétegződés 103 A TÁRSADALOMSZERKEZET 104 Nagybirtokosok és arisztokraták 105 A nagypolgárság 107 A középosztály 109 A kispolgárok 111 A birtokos parasztság 112 A mezőgazdasági bérmunkások 114 Az ipari proletárok 2. FEJEZET / NYELVTÖRTÉNET / Szathmári István Mt* MAOYAR ' ^.NYEjLVÖR. 119 A történeti háttér és nyelvünk alakulása 121 A nyelvújítás új hulláma 125 Az irodalmi és a köznyelv 127 A korabeli magyar nyelvtudomány története 3. FEJEZET / IRODALOMTÖRTÉNET 133 A VÁLTOZÁSOK KORÁNAK IRODALMA: DEZILLÚZIÓ ÉS UJROMANTIKA (1860-as évek - 1877) / Császtvay Tünde 134 Útkeresők 137 Toborzó 138 Az írófejedelem: Jókai Mór (1825-1904) 139 Az érzelmes regényírók 141 Az elégedetlen lírikusok 142 Irodalmi ellentétek 144 Ujromantikus drámaírók és népszínmű-szerzők 146 Zsurnaliszta irodalom
149 A VÁLLAKÓZÁSOK KORÁNAK IRODALMA: IRODALMI HARCOK ÉS KÍSÉRLETEK (1877-1890) / Császtvay Tünde 149 Seregszemle 152 Irodalmi harcmező a kozmopolita vita 155 Újító lírikusok 159 Egyéni hangú regényírók és novellisták 162 Mikszáth Kálmán nyomában 164 A nemesség új útjai az elbeszélőirodalomban 168 Útkereső drámaírók 17 A tömegtermelés kora 173 A tömegbefolyásoló zsurnaliszta irodalom 176 Olvasókörök, kaszinók, könyvtárak 177 A SZÁZADVÉG-SZÁZADFORDULÓ IRODALMA: BOHÉMSÁG ÉS HISTORIZMUS (1890-1906) / Császtvay Tünde 179 Budapest a világváros 181 Historizmus 182 A nemzeti szellem és a szecesszió költői 183 A SZÁZADELŐ IRODALMI FORRADALMA (1906-1919) / Veres András 183 Háttér: a századforduló kulturális megosztottsága 184 Az 1900-as évtizedben fellépő generáció: a második magyar reformnemzedék" 186 A Nyugat 191 A Nyugat első nemzedékének költői 192 A Nyugat elbeszélői 194 Harc A Holnap és a Nyugat körül 196 A századelő két magányos alkotója 199 Thália Társaság, A Szellem, Vasárnapi Kör 200 Kassák Lajos avantgárd mozgalma / Kappanyos András 202 Az irodalmi élet a háború és a forradalmak idején 4. FEJEZET/ MŰVÉSZETEK 207 MŰVÉSZETTÖRTÉNET (1867-1918) / Geller Katalin 207 Magyar művészet a dualizmus idején 209 A historizmus művészete 214 Realista tendenciák a festészetben 216 A századforduló művészete 225 A Neósok, a Nyolcak, az Aktivisták 228 ZENEI ÉLET A KIEGYEZÉS UTÁN (1867-1900) / Gombos László 230 A zeneélet színterei és a hangverseny élet 233 Erkel Ferenc és Liszt Ferenc pályájának utolsó szakaszában 235 A Zeneakadémia alapítása és jelentősége 236 Az Operaház és a magyar opera 239 A magyar zene fő irányai a 19. század utolsó harmadában
241 ÚJ SZÁZAD, ÚJ NEMZEDÉK (1900-1918) / Vikárius László 243 A népzene fölfedezése 244 A nyugatos" fordulat 247 Zeneélet a hátországban 250 NÉPZENE / Tari Lujza 250 A népies műdaltól a magyar nótáig, a népszínműtől az operettig 253 Az új magyar népdalstílus megszületése 254 A néprajztudomány hatása és zenei eredményei 254 A valódi népdal felfedezése, a modern népzenetudomány kialakulása 256 TÁNCTÖRTÉNET/Felföldi László 256 Európa korabeli tánckultúrája 258 A tánckultúra feltételei Magyarországon 262 A tánc a képzőművészetben és a népművészetben 263 Tánc és irodalom 263 A tánctudomány felé 264 SZÍNHÁZTÖRTÉNET (1867-1920) / Kerényi Ferenc 264 A polgári színházszervezet kialakulása, 268 Színjátéktípusok és szerepkörök 271 Színházak és stílusok 274 Színházak a világháborúban és a forradalmakban 276 A NÉMAFILM ELSŐ KORSZAKA (1918-ig) / Vajdovieh Györgyi 276 A mozgókép születése 277 A mozgókép megjelenése Magyarországon 277 A vándormozisok korszaka 278 Az első jelentős film: A tánc 279 A korai aktualitásfilmek és életképek 279 Az első mozik megjelenése 280 A filmforgalmazás kialakulása 280 A játékfilm megjelenése 283 A nagyipari filmgyártás kialakulása 285 Magyar játékfilmek 1912 és 1918 között 293 A csúcskorszak vége 5. FEJEZET / EGYHÁZTÖRTÉNET 297 VALLÁSOK ÉS EGYHÁZAK A POLGÁRI MAGYARORSZÁGON / Katus László 300 Katolikusok 309 Protestánsok 313 Görögkeletiek (ortodoxok) 314 Izraeliták l 318 NÉPI VALLÁSOSSÁG/Tomisa Ilona 318 A népi vallásosság írott forrásai 318 A pap mint a közösség vezetője 319 A templom szerepe a hitéletben
319 Az egyházközség világi elöljárói 320 A vallásos élet tárgyi világa 321 A kisegyházak megjelenése 6. FEJEZET/TAJESNEP 325 EMBER ÉS TERMÉSZET / Dobszay Tamás 325 A környezethez való viszony 326 A vízrendezések 328 A mezőgazdaság és a táj átalakulása 330 Az ipar és a tájak 331 A vasút 333 Ember és tér kapcsolatának változása 335 TELEPÜLÉS ÉS LAKÓHELY / Dobszay Tamás 335 Településszerkezet 336 Puszták 336 Falvak 337 A városfejlődés tényezői és szakaszai 339 A korábbi várostípusok sorsa 340 A városok hierarchiája 342 A főváros 343 A városiasodás 345 ETNIKUMOK, NEMZETISÉGEK/Katus László 346 Asszimiláció, magyarosodás 348 A nemzetiségi társadalmak 350 A nemzetiségi kérdés a politikában. A nemzetiségi törvény 355 A horvátok 357 A szerbek és a kisebb délszláv népcsoportok 358 A szlovákok 359 A románok 361 A ruszinok 361 A németek 362 POUTIKAI FÖLDRAJZ / Dobszay Tamás 362 Az Osztrák Magyar Monarchia szerkezete 362 A Magyar Királyság 1867-1918 között 364 Az igazgatás területi szerkezete 7. FEJEZET/ÉLETMÓD 369 GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS / Fónagy Zoltán 369 A gazdasági modernizáció 369 Konjunktúrák és válságok 372 A Monarchia közös piaca 374 Állam és gazdaság 375 Az államháztartás
378 A mezőgazdaság átalakulása 380 A ipar fejlődése 382 A közlekedés forradalma 384 A kereskedelem 386 A modernizáció motorja, a hitelszervezet 387 Budapest - a gazdaság fővárosa 388 A mérleg 389 A paraszti gazdálkodás / Kocsis Gyula BB 398 TECHNIKATÖRTÉNET/Fónagy Zoltán 398 A mezőgazdasági technika 402 Az infrastruktúra forradalma 408 A modern távközlés kezdetei: távíró és telefon 411 Az ipari technika fejlődése 420 ISKOLA- ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET / Dobszay Tamás 420 Az oktatási rendszer szintjei 429 Tudományos és kulturális intézményrendszer 343 MINDENNAPI ÉLET / Dobszay Tamás 343 Családtípusok 343 A családszerkezet a 19. század utolsó harmadában 435 A családszerkezet változása a századfordulótól 436 A nemek viszonya 438 Házasodási szokások 439 Életciklus 440 Mentalitás, időfelfogás 442 Háztartás, család és lakás az egyes rétegeknél 446 Társadalmi fegyelmezés 446 Térhasználat 448 Társadalomszerveződés 449 A paraszti életmód mindennapjai / Kocsis Gyula 452 KITEKINTÉS/Fónagy Zoltán 455 Időrend 462 A képek jegyzéke 477 Név- és tárgymutató CD-ROM-melléklet tartalma: Szöveggyűjtemény és ajánlott irodalom Galéria