A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)



Hasonló dokumentumok
Az SI mértékegységrendszer

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet. Hatáskör és illetékesség

Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik


Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

A klasszikus mechanika alapjai

Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek

SI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai

Az SI mértékegység rendszer

Általános Géptan I. SI mértékegységek és jelölésük

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

Alapfogalmak Metrológia Metrológia: Általános metrológia Mérés célja Mérési elvek, mérési módszerek Mér eszközök konstrukciós elemei, elvei

Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY. Molnár Tamás Solti Ádám

TANÁCS III. (Előkészítő jogi aktusok)

Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.

Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. (kodifikált szöveg)

1. SI mértékegységrendszer

Nemzetközi Mértékegységrendszer

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz)

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

Mértékhitelesítés. Hitelesített mérıeszközök használata. Alapmérıeszközök, hiteles anyagminták

1991. évi XLV. törvény. I. fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet

MÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Frissítve: augusztus 1. 15:40 Netjogtár Hatály: 2018.V VIII.17. Magyar joganyagok - 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet - a mérésügyről s

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

Frissítve: 0. november 9. :37 Hatály: 07.VII V.. Magyar joganyagok - 7/99. (X. 9.) Korm. rendelet - a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról.

Passzív áramkörök, CAD ismeretek

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

2001. évi CXII. törvény. a mérésügyről szóló évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény módosításáról

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon:

a mérésügyről [a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben]

Méréstechnika Babák, György

Kémiai alapismeretek 1. hét

Melyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege?

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1


Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

Testek mozgása. Készítette: Kós Réka

Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése

A FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése

Számtani alapok. - Alapmőveletek, anyaghányad számítás - Mértékegység-átváltások - Százalékszámítás - Átlagszámítás, súlyozott átlag TÉMAKÖR TARTALMA

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

Mérés és adatgyűjtés

1991. évi XLV. törvény

Dr. Nagy Balázs Vince D428

Biológiai jelek mérése

Tartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 A méréselmélet szerepe. 4 Bevezetés. 5 A mérőberendezés felépítése

Az egységes mértékegységrendszer kialakítása és hazai bevezetésének akadémiai vonatkozásai

10/10/2014 tema01_biolf_

A MEGFIGYELÉSEKRŐL ÉS MÉRÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN

Gépészmérnöki alapismeretek példatár

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

Az SI nemzetközi mértékegységrendszer alkalmazása a geológiai gyakorlatban

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Szilárd testek sugárzása

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

neve jele dimenzió jele neve jele síkszög α, β 1 radián rad térszög Ω, ω 1 szteradián sr

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Orvosi biofizika. 1 Az orvostudomány és a biofizika kapcsolata. Sugárzások a medicinában. gyakorlatok. 1. félév előadásai

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p femto f atto a 10-18

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Kapcsolatok, összehasonlítások

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

Mérések szabványos egységekkel

Fényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán

TILTAKOZZ A DIHIDROGÉN-MONOXID ELLEN! A LÁTHATATLAN GYILKOS

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektromos áram, áramkör, kapcsolások

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Alapfogalmak folytatás

Elektromos áram, egyenáram

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió

Mágneses mező jellemzése

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Információk

Előadások (1.) ÓE BGK Galla Jánosné, 2011.

Betűtípusok. Betűstílusok:

Az atommag összetétele, radioaktivitás

MÉRŐÉRZÉKELŐK FIZIKÁJA. Hang, fény jellemzők mérése. Dr. Seres István

Mértékegység rendszerek és mértékegységek, különös tekintettel a klasszikus mechanikára

A. mértékegységek (alap és származtatott mértékegységet, átváltások) neve: jele: neve: jele: hosszúság * l méter m. tömeg * m kilogramm kg

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

A felmérési egység kódja:

Tartalomjegyzék július november 2. Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja. bevezette. Oldal

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Átírás:

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az alábbiakban e törvény 1. számú mellékletét képező Törvényes Mértékegységek című részt ismertetjük. A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alap- és kiegészítő egységei 1. A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységei: a) A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m. A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz. b) A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg. A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sévres-ben őrzött platina-iridium henger tömege. c) Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium- 133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. d) A villamos áramerősség mértékegysége az amper; jele: A. Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hoszzúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2 10 7 newton erőt hozna létre. e) A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K. A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa. f) Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol. A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. (A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet.) 7

g) A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd. A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540 10 12 hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683-ad watt per szteradián. 2. A Nemzetközi Mértékegység-rendszer kiegészítő egységei: a) A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad. A radián a kör sugarával egyenlő hoszszúságú körívhez tartozó középponti síkszög. b) A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr. A szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozó középponti térszög. 3. A kiegészítő egységek dimenziótlan származtatott egységek, melyek további származtatott egységek kifejezésére használhatók abból a célból, hogy az azonos dimenziójú, de különböző fajtájú mennyiségek mértékegységei egymástól megkülönböztethetők legyenek. 4. A mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni: Prefixum neve Prefixum jele A prefixummal jelképezett szorzó exa E 10 18 peta P 10 15 tera T 10 12 giga G 10 9 mega M 10 6 kilo k 10 3 hekto 1 h 10 2 deka 1 da 10 1 deci 1 d 10 1 centi 1 c 10 2 milli m 10 3 mikro µ 10 6 nano n 10 9 piko p 10 12 femto f 10 15 atto a 10 18 1 [A hekto, deka, deci és centi prefixumokkal képezhető törvényes többszörösök és törtrészek: hektoliter (hl vagy hl), hektopascal (hpa), dekagramm (dag vagy dkg), deciliter (dl 8

vagy dl), deciméter (dm), centiméter (cm), centigramm (cg), centiliter (cl vagy cl), centigray (cgy), centisievert (csv).] A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei az alapegységek és a kiegészítő egységek hatványainak szorzataként vagy hányadosaként képezhetők a megfelelő mennyiségekre vonatkozó fizikai egyenletek alapján. A származtatott egységek az alapegységeken és a kiegészítő egységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők. A külön nevű származtatott egységek a következők: 1. A frekvencia mértékegysége a hertz; jele: Hz 1 Hz = 1 s 1 2. A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel; jele: Bq 1 Bq = 1 s 1 3. Az erő mértékegysége a newton; jele: N 1 N = 1 m kg s 2 4. A nyomás mértékegysége a pascal; jele: Pa 1 Pa = 1 N m 2 5. Az energia mértékegysége a joule; jele: J 1 J = 1 N m 6. A teljesítmény mértékegysége a watt; jele: W 1 W = 1 J s 1 7. Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray; jele: Gy 1 Gy = 1 J kg 1 8. A dózisegyenérték mértékegysége a sievert; jele: Sv (A dózisegyenérték H = DQq, ahol D az elnyelt sugárdózis, Q a sugárzás minőségi faktora, q pedig a besugárzott objektum minőségi tényezője.) 9. A villamos töltés mértékegysége a coulomb; jele: C 1 C = 1 A s 10. A villamos feszültség mértékegysége a volt; jele: V 1 V = 1 W A 1 9

11. A villamos kapacitás mértékegysége a farad; jele: F 1 F = 1 C V 1 12. A villamos ellenállás mértékegysége az ohm; jele: Ω 1 Ω = 1 V A 1 13. A villamos vezetőképesség mértékegysége a siemens; jele: S 1 S = 1 Ω 1 14. A mágneses fluxus mértékegysége a weber; jele: Wb 1 Wb = 1 V s 15. A mágneses indukció mértékegysége a tesla; jele: T 1 T = 1 Wb m 2 16. Az induktivitás mértékegysége a henry; jele: H 1 H = 1 Wb A 1 17. A fényáram mértékegysége a lumen; jele: lm 1 lm = 1 cd sr 18. A megvilágítás mértékegysége a lux; jele: lx 1 lx = 1 lm m 2 A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységek Térfogat 1. Térfogat (űrtartalom) mértékegysége a liter; jele: l 1 l = 1 dm 3 = 0,001 m 3 = 10 3 m 3 2. A literrel kapcsolatban a hekto, deci és centi prefixumok is használhatók. 3. A liter jeleként a L is használható. Síkszög 1. Síkszög-mértékegységek: a) a fok; jele: o o 1 = π rad 180 b) a perc (ívperc); 1 jele: ' 1 = π = rad 60 10800 10

c) a másodperc (ívmásodperc); 1 jele: " = 1 π 1 = = rad 60 3600 648 000 2. A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. Tömeg Idő Tömeg-mértékegység a tonna; jele: t 1 t = 1000 kg = 10 3 kg = 1 Mg 1. Idő-mértékegységek: a) a perc; jele: min b) az óra; jele: h c) a nap; jele: d 1 min = 60 s 1 h = 60 min = 3600 s 1 d = 24 h = 1440 min = 86 400 s d) a naptári időegységek: a hét, a hónap, az év. 2. A fenti időmértékegységekkel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. Sebesség Sebesség-mértékegység a kilométer per óra; 1 jele: km/h 1 km/h = m/s 36, Munka, energia Munka (energia) mértékegység a wattóra; jele: Wh 1 Wh = 3600 J Hőmérséklet 1. Hőmérséklet-mértékegység a Celsius-fok; jele: C 2. 0 Celsius-fok hőmérséklet 273,15 kelvin hőmérséklettel egyenlő. 11

3. A Celsius-fok, mint hőmérséklet-különbség, egyenlő a kelvinnel. 4. A Celsius-fokkal kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek Hosszúság 1. Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld. 1 tengeri mérföld = 1852 m 2. Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység. 1 csillagászati egység = 1,496 10 11 m 3. Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parsec; jele: pc 1 pc = 3,0857 10 16 m (közelítő érték) 4. Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév. 1 fényév = 9,460 10 15 m (közelítő érték) 5. A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parsec-kel és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. Terület 1. Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha 1 ha = 10 000 m 2 = 10 4 m 2 2. A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. Síkszög Csak a geodéziában használható síkszög-mértékegység az újfok vagy a gon; π jele: gon 1 gon = 1 újfok = 200 rad Tömeg Csak az atom- és magfizikában használható tömegmértékegység az atomi tömegegység; jele: u 1 u = 1,66057 10 27 kg (közelítő érték) Az atomi tömegegység a szén-12-atom nyugalmi tömegének 1/12-szerese. Nyomás 12

1. Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar 1 bar = 100 000 Pa = 10 5 Pa 2. Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a milliméter-higany; jele: mmhg 1 mmhg = 133,322 Pa Energia 1. Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt; jele: ev 1 ev = 1,60219 10 19 J (közelítő érték) Teljesítmény 1. Csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítménymértékegység a voltamper; jele: VA 1 VA = 1 W 2. Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var 1 var = 1 W Ajánlott irodalom: 1. Csengeri Pintér Péter: Mennyiségek, mértékegységek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987. 13