2010. január 21. 60-1/2010. 2. A cafetéria rendszer bevezetésének egyes kérdései A köztisztviselői cafetériához a kereteket a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49/F. -a és a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) biztosítja, azonban a cafetéria, mint rendszer szabályait egyéb jogszabályok tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabbak: - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, - a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény módosította a Ktv-t, és 2010-től bevezette a cafetéria-rendszert. Továbbra is megmaradnak a cafetéria keretében igénybe vehető juttatásokon túl a következő juttatások: - a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés szerinti juttatás (ez a helyközi közlekedésre vonatkozó költségtérítés, ami nem juttatás); - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007.(IV.25.) Korm. rendelet 7. szerinti Utazási utalvány alapján évente továbbra is 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazás; - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. -ának megfelelően a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása. Ahhoz, hogy a béren kívüli juttatások cafetéria-rendszer keretében legyenek igénybe vehetők, számos, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja) lefektetett szabálynak kell megfelelnie, így a 69. (1) bekezdés d)-e) pontjai alapján: - senki nem zárható ki a rendszerből; - a cafetéria keretösszeg tekintetében mindenkinek azonos értékben, vagy ahol megengedett - azonos módszerrel kell megállapítani a rendelkezésére álló forrást (évközi belépésnél értelemszerűen arányosan); - a szabályzatnak mindenki által megismerhetőnek kell lennie; - nem lehet a juttatásokat teljesítményhez kötni. A cafetéria működésének alapját a jogszabályokon túlmutató és részletes eljárásrendet tartalmazó közszolgálati szabályzat jelenti. Itt rögzíti a hivatali szervezet vezetője (önkormányzatok esetében a jegyző) a keretösszeg mértékét, a
jogosultságra vonatkozó szabályokat, az egyes elemekre vonatkozó hasznos tudnivalókat, a szabályzat tartalmazza a szükséges nyomtatványokat is. A cafetéria az adott naptári évre szól, legfontosabb mozzanata az év elején esedékes nyilatkozat, amelyben a rendelkezésre álló keret elköltéséről kell dönteni, meghatározni az igényelt juttatásokat és azok mértékét. Az igénybe vehető elemek körét a mindenkor hatályos Szja határozza meg, ezek közül választ a munkáltató. A köztisztviselők esetében az alapjuttatásokat a Ktv. 49/F. (1) bekezdése tartalmazza. E nyilatkozattétellel egyidejűleg további, az egyes juttatásokhoz kapcsolódó nyilatkozatokra van szükség, amelyet az adószabályok írnak elő. A rendszer működése szempontjából fontosak a határidők és azok betartása/betartatása. E határidőket az adott évre előre kell meghatározni a szabályzatban, így mind a munkáltató, mind a köztisztviselő számára tervezhetőek az egyes részfolyamatok. Az adminisztratív terhek időzítése szempontjából a határidőket megfelelően kell tervezni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy azokat mindenki be is tartsa. A nyilatkozat a legfontosabb elem a cafetéria-rendszerben, hiszen ez alapján kerülnek biztosításra a juttatások. A köztisztviselőnek a Ktv-ben előírt határidőig kell megtennie nyilatkozatát, amely önkormányzat esetén március 1. A nyilatkozattal szembeni követelmények: - tartalmazza egyértelműen a felhasználható keretösszeget, a választható elemeket, azok összegét; - tartalmazza a választott szolgáltatók (pénztárak) nevét; - szükséges a nyilatkozatok csatolása (üdülési csekk és természetbeni üdültetés, iskolakezdési támogatás stb.); - csatolni kell a szolgáltatói szerződések másolatait. A köztisztviselőket megillető cafetéria-juttatások éves keretösszegének meghatározása az önkormányzatoknál A Ktv. 49./F.. (4) bekezdése szerint a köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. Önkormányzatok esetében a juttatások fedezetét a költségvetési rendeletben biztosítja a képviselő-testület. A fedezetet legalábbis a minimális mértékig köteles a képviselő-testület megteremteni, mivel arra a köztisztviselőnek alanyi joga van. Az idézett törvényi szabály értelmében azonban a köztisztviselőt megillető cafetériajuttatás éves keretösszegének mértékét a közszolgálati szabályzat tartalmazza, amelyet a hivatali szervezet vezetője saját hatáskörében állapít meg. Ebből adódóan
az egy köztisztviselőre vonatkozó keretösszeget nem határozhatja meg a költségvetési rendelet, a fedezetet globálisan kell tervezni a hivatal (polgármesteri hivatal, körjegyzőség) személyi juttatások körében. A jegyző viszont nem tudja meghatározni a keretösszeget, amíg nincs tisztában azzal, milyen mértékű keretösszegre nyújt fedezetet a költségvetés. Ezért a költségvetés tervezésével párhuzamosan kell előkészíteni az éves keretösszegről szóló döntést, amely alapján a köztisztviselők a nyilatkozatukat meg tudják tenni. A költségvetésben tehát tervezni kell a cafetéria-rendszer működésével kapcsolatos költségeket. A köztisztviselőt megillető cafetéria juttatás éves összege az illetményalap minimum 5-szöröse, maximum 25-szöröse, ez az államigazgatási illetményalap esetében 193.250 Ft és 966.250 Ft közé kell, hogy essen. A Korm. rendelet 2. (5) bekezdése előírja, hogy az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. E kerekítés alól a Ktv. szerinti minimum és a maximum összeg képez kivételt. Felhívom a figyelmet a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény jelenleg is hatályos 129.. (6) bekezdése szerint ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthető, s mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az államigazgatásban megállapított illetményalap azt el nem éri. A (7) bekezdés értelmében pedig az e törvény hatálybalépésétől a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában a jegyző, vezető és köztisztviselő alapilletményét - a (8)-(9) bekezdés esetét kivéve - az államigazgatásban érvényes illetményalappal, az illetményalaphoz kötődő illetményelemeket és juttatásokat a (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani. A fenti idézett rendelkezésnek megfelelően ahol a korábban megállapított illetményalap jelenleg meghaladja az államigazgatási illetményalapot a cafetéria juttatás minimális és maximális összegét az önkormányzati illetményalappal kell kiszámolni. A Korm. rendelet 3.. (1) bekezdése szerint a hivatali szervezet vezetője által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérő mértékű keretösszeget, illetve eltérő választható juttatásokat. Fontos rendelkezést tartalmaz a Korm. rendelet 3.. (2) bekezdése is. Eszerint a hivatali szervezet vezetője által kiadásra kerülő közszolgálati szabályzat megalkotásakor ki kell kérni a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét. Körjegyzőség keretében működő önkormányzatok esetében külön problémát jelent a keretösszeg meghatározása, mivel az a körjegyzőség valamennyi köztisztviselője számára azonos kell, hogy legyen. Ennek megfelelően a fedezetet az érintett képviselő-testületeknek a körjegyzőség költségvetéséhez kapcsolódóan egyeztetniük kell, és ez alapján tudja a körjegyző a közszolgálati szabályzatban meghatározni a köztisztviselők éves keretösszegét. A cafetéria rendszerrel kapcsolatos egyes szabályozási kérdések A közszolgálati szabályzatban az alábbi kérdéseket kell szabályozni.
- a juttatás választásának feltételeit, - a juttatás választható formáját (utalvány, egyéb), - a választás módját (elektronikus úton vagy írásban, mindkét esetben alá kell írni) és menetét, - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó határidőket, - a folyósítás rendjét, - a kitöltendő nyomtatványokat, - az egyes juttatásokkal történő elszámolás módját. A szabályzatban számos kérdést kell és lehet rendezni, egyrészt a Ktv., másrészt a Korm. rendelet felhatalmazása alapján, továbbá figyelemmel kell lenni az Szja rendelkezéseire is. A szabályzatban célszerű feltüntetni az egyes juttatások jogszabályi hátterét, a felhasználási lehetőségeket, az adózás szempontjából fontos rendelkezéseket, az egyes juttatásokhoz megkívánt egyéb feltételeket. A juttatásoknak több formája ismert (utalvány vagy számla alapján megtérítés, stb.), a munkáltatónak rendelkeznie kell arról, hogy melyiket biztosítja. Minden egyes juttatás esetében ismertetni szükséges a szorzószámokat, azok jelentését, hiszen a cafetéria-keret tartalmazza a juttatásokhoz kapcsolódó közterheket is. Ahhoz, hogy a közigazgatási szervnél dolgozók megfelelő információk alapján tudjanak dönteni, indokolt ismertetni a rendszer működését, a választható szolgáltatásokat, a választás menetét, a folyósítás rendjét stb. A főállású polgármesterre és főállású alpolgármesterre vonatkozó külön szabályok A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 13. - a előírja, hogy a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a Ktv. 49/F. -át is. Ez egyben azt is jelenti, hogy cafetéria juttatásban nem részesíthető a tiszteletdíjas polgármester és a tiszteletdíjas alpolgármester. Kérdésként merülhet fel, hogyan kell eljárni a főállású polgármester cafetériajuttatása megállapítás során. Tekintettel arra, hogy a jegyző által készített közszolgálati szabályzat hatálya nem terjed ki a polgármesterre/alpolgármesterre, a közszolgálati szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatók rá. A Ptv. szempontjából a Ktv. megfelelő alkalmazása a vonatkozó kérdésben azt jelenti, hogy a hivatali szervezet vezetőjén a munkáltatói jogkört gyakorlót kell érteni. A főállású polgármester/a közgyűlés elnöke felett a munkáltatói jogkört a képviselőtestület/közgyűlés gyakorolja. Amely településen főállásban látja el a polgármester a feladatát, ott a képviselő-testület egyedileg dönt a cafetéria-juttatás éves keretösszegéről, amely tekintettel a Korm. rendelet 3.. (1) bekezdésének fentebb idézett rendelkezésére, továbbá az Szja. törvény 69.. (1) bekezdés d.)-e.) pontjaira álláspontunk szerint nem térhet el az adott hivatalban a köztisztviselők számára meghatározott keretösszegtől. A rendszer működéséhez szükséges egyébként a közszolgálati szabályzatban rendezett részletszabályokat is meg kell határozni ebben a testületi határozatban. Javasoljuk, hogy a keretösszeg szerepeljen a döntésben, a részletszabályok amelyek egyébként teljes mértékben
megegyezhetnek a közszolgálati szabályzat vonatkozó rendelkezéseivel pedig szerepelhetnek a határozat mellékletében. A főállású alpolgármester/alelnök feletti egyéb munkáltatói jogköröket a polgármester gyakorolja. Ezért az ő számunkra a keretösszeget és a részletes szabályokat a fentieknek megfelelő tartalommal a polgármester/közgyűlés elnöke által kiadott munkáltatói intézkedésben kell meghatározni. A cafetéria-rendszerre vonatkozó részletes segédanyagot készítettek a Miniszterelnöki Hivatalban, amely tudomásunk szerint hamarosan elérhető lesz a http://www.meh.hu honlapon. Továbbá a Miniszterelnöki Hivatal egy szoftvert is bocsát a közigazgatási szervek rendelkezésére, amely támogatja a nyilatkozattételt, listázza a kért juttatásokat, listát készít a bérszámfejtés részére a szükséges utalásokról. A szoftver segítségével lehetséges lesz: - a munkáltatói és munkavállalói törzsadatok importja vagy manuális rögzítése; - a dolgozói cafetéria nyilatkozatok elkészítése; - a dolgozók egyéni választásai alapján a megrendelésekhez a listák elkésztése; - a havi juttatások adatainak listázása. A szoftver várhatóan ingyenes lesz, és ahhoz az Interneten keresztül lehet majd hozzáférni. A fejlesztés befejezéséről és a letöltéshez szükséges tudnivalókról, a használati útmutatóról a Miniszterelnöki Hivatal honlapján (http://www.meh.hu) jelenik meg várhatóan tájékoztatás. Egyéb feladatok Számos önkormányzat alkotott rendeletet a köztisztviselők juttatásairól a Ktv. 4. -a alapján. A felhatalmazás továbbra is él, de a jogszabályi változások miatt szükséges e rendeletek felülvizsgálata. Továbbra is lehetőség van arra, hogy a cafetéria-juttatás körébe nem tartozó egyéb juttatásokat határozzon meg a képviselő-testület a rendeletében. Arra is lehetőség van, hogy a korábban e jogcímen meghatározott egyes juttatások beépüljenek a cafetéria-rendszerbe. A felülvizsgálatot önmagában is indokolttá teheti az, hogy kedvezményes adókulccsal csak a Ktv. 49/F. -ában meghatározott juttatások adóznak. (Egyes juttatások adóterhe ugyanis megközelíti az adott juttatás értékét. E tekintetben javasolt az adóügyi jogszabályok figyelembe vételével dönteni.)