HGCS3 FINANSZÍROZÁSI MODELLKÍSÉRLET

HGCS3 FINANSZÍROZÁSI MODELLKÍSÉRLET A HGCS RENDSZER VIZSGÁLATA - MODELLEZÉSE A BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN ELLÁTOTTAK ÁLLAPOTÁNAK KÖVETÉSÉRE ÉS A GONDOZÁSI TEVÉKENYSÉG MÉRÉSÉRE PROJEKTBESZÁMOLÓ 2011

Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 2. Általános bevezető 7 2.1 A gazdasági folyamatok általános értékelése 7 2.2 2011. évi kilátások 9 2.2.1 A 2011. évi költségvetés 9 2.2.2 Biztató előjelek 2011-re 11 2.2.3 Az ellátások struktúrája 12 2.3 Nemzetközi kitekintés 13 3. Előzmények 15 4. Hipotézis 16 5. Projekt terv 18 5.1 Mintavétel 18 5.2 A felmérésben részt vevő munkatársak 19 5.3 Szakértők és vizsgálati metodika 19 5.4 vizsgálati terv és ütemezés (ld. 3. számú melléklet) 20 6. Adatlapok 22 6.1 Intézményi adatlap (ld. 1. számú melléklet) 22 6.2 HGCS-adatlap (ld. 2. számú melléklet) 22 6.3 egészségügyi ellátás a szociális intézményekben 24 6.4 Szociális kérdések 24 7. Elektronikus adatfelvétel 26 8. Az adatok elemzése 28 8.1 Ellátotti csoportok különböző szempontok szerinti megoszlása 28 8.2 Az egyes dimenziók ellátotti csoportonként 38 8.3 Szakápolások 53 8.4 HGCS besorolás különböző súlyozásokkal 61 8.5 Kitöltési anomáliák 104 9. Intézményi visszajelzések 106 10. Nemzetközi kitekintés 108 11. Intézményi gazdasági adatok elemzése Finanszírozási javaslatok 109 11.1 I. változat - A HGCS-alapú finanszírozás próbaszámításai az idősek bentlakásos intézményei számára 109 11.1.1 A finanszírozási mód kidolgozásának alapelvei: 109 11.1.2 Miért kell újragondolni a szociális szolgáltatások finanszírozását? 109 11.1.3 Lehetséges válaszok a finanszírozási problémákra: 110 11.1.4 A javasolt módosítási irány 112 11.1.5 Feltevések 117 11.1.6 Modellszámítások 118 11.2 II. változat Kimutatás a költségekről, lakókról és HGCS pontokról 132 11.2.1 Pénzügyi táblázatok összevont adatai 134 11.2.2 Fajlagos árbevétel és költségadatok 138 11.2.3 Finanszírozási alternatívák 140 2

11.2.4 állandó és változó költségek tartalma 141 11.2.5 A fenti eredmények alapjául szolgáló táblázatok 152 11.3 III. változat Ápolási- gondozási szükséglet költségigényeinek vizsgálata különböző szociális intézményekben 165 11.3.1 Feladat, elvégzett tevékenység, tapasztalatok összegzése 165 11.3.2 Költség elemzés 174 11.3.3 Eredmények 177 12. Diszkusszió 186 13. Perspektíva 193 13.1 Szociális és egészségügyi szakemberek 193 13.2 Szakápolási feladatok finanszírozása 193 13.2.1 Házi szakápolás 194 13.2.2 Fekvőbeteg ellátás krónikus ellátási forma terhére végzett szakápolási tevékenységek 196 13.3 Kövesse az ellátottat a finanszírozás 197 13.4 Dilemmák 201 13.5 A HGCS alapú állapotfüggő differenciált finanszírozás: 202 14. Mellékletek 205 14.1 1. számú melléklet: HGCS3 adatlap 206 14.2 2. számú melléklet: Intézményi adatlap 211 14.3 3. számú melléklet: A modellkísérlet feladatainak időrendi ütemezése212 14.4 4. számú melléklet: A modellkísérletben részt vevő intézmények 223 14.4.1 Hajléktalan személyek ellátása: 223 14.4.2 Szenvedélybetegek ellátása: 224 14.4.3 Pszichiátriai betegek ellátása: 226 14.4.4 Fogyatékkal élők ellátása: 228 14.4.5 Idősek ellátása: 230 3

1. BEVEZETŐ A SZOCIÁLIS KLASZTER 2007. második felében elvégzett modellkísérlete a HGCS-t mint módszert tesztelte, validálta; használhatóságát igazolta a gondozási szükséglet mérésében. A SZOCIÁLIS KLASZTER 2009-ben megvizsgálta, hogy mennyiben alkalmas a módszer a különböző típusú intézményekben (ápolási osztály és bentlakásos idősotthon) ellátott időskorúak állapotának követésére; szakemberei és a kapcsolódó intézmények szakmai bázisán valamint ÁSZ 0819. és 0820. sz. jelentései megállapításainak ismeretében a modellkísérletet folytatta; kiegészítette a gondozási szükségletvizsgálat intézményi tapasztalatainak vizsgálatával. A HGCS: az ápolási-gondozási szükséglet mérésére szolgáló módszer Az egészségügyben a finanszírozás alapjául szolgáló HBCS (Homogén Betegség Csoportok) analógiájára Homogén Gondozási Csoportokat alakítottunk ki, ADL alapú eszközzel. Olyan egyszerű rendszer kialakítására törekedtünk, amelybe viszonylag gyorsan, de objektív értékeléssel az egyes gondozottak beilleszthetők, a hasonló gondozási igényű ellátottak csoportokba sorolhatóak. Alapvető alkalmazási feltétel, hogy a gondozást végző szakszemélyzet is képes legyen elvégezni a besorolást: mindenekelőtt ne legyen bonyolult, időigényes. 4

Súlyozottan vettük figyelembe az önellátási képességet időskorban halmozottan rontó érzékszervi deprivációt, valamint a mentális képességeket. Az egészségügyi jellegű, szakápolási ellátási tevékenységeket csoportosítva jelenítjük meg, úgy, hogy az ezekre vonatkozó adatok külön is kezelhetőek legyenek. Az egyszerű adatlap kitöltését tapasztalataink szerint átlagos képességű gondozó, ápoló el tudja végezni, időigénye mindössze néhány perc annak, aki ismeri a gondozottat. Az egyes ellátottak gondozási besorolása a 6 kérdéscsoport köré rendezett adatlap alapján történik, 4 gondozási csoportba (HGCS I.-IV), melyek a megközelítően hasonló gondozási igény, függőség alapján homogének. A modellkísérletek konklúziója az alap- és szakápolási, gondozási tevékenység az egyes tartós bentlakásos intézményekben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményekben ellátottak állapotának követésére Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése a HGCS besorolás alapján. A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő jelentésre és a teljesítmény finanszírozás alapjául szolgálhat. Az egészségügyi intézményrendszer társadalombiztosítási alapú finanszírozása és a szociális intézmények szociális törvény által megszabott normatív alapú finanszírozása számos ellátási nehézséget, 5

átfedéseket és hiatusokat hordoz: ennek a problémakörnek egyes sarokpontjait is vizsgáltuk. A modellkísérlet elvégzésére a minta nagyságát, a munka volumenét és az együttműködő munkatársak nagy számát is figyelembe véve különösen rövid idő állt rendelkezésre A szűkös időkeret szabta munkaszervezési korlátok miatt volt számos olyan szakértő, akit bár szerettük volna nem tudtunk belevonni a közös gondolkodásba. A projekt terv kitűzött feladatait végrehajtottuk - a kérdésekre válaszok körvonalazódtak. Az adatállomány további, részletes elemzése azonban újabb problémákat vet fel, és továbbgondolkodásra késztet. Szándékaink szerint a projekt során összegyűjtött tapasztalatok, a levonható következtetések további szakmai vitákhoz adalékul szolgálhatnak a szociális szolgáltatások rendszerének eredményesebb, emberközeli és takarékos működéséhez. a Szociális Klaszter nevében: Czibere Károly - dr Egervári Ágnes Pesti Györgyné - Skultéti József - Sümegi Endre 6

2. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ 2.1 A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE Az amerikai jelzálogpiacról 2007-ben kiinduló világgazdasági válságjelek Magyarországon csak késleltetve, 2008.év közepétőlvégétől jelentkeztek: a gazdasági növekedés (a GDP növekedéséhez hasonlóan) megállt, majd csökkent; és hasonló jelenség volt tapasztalható a beruházások területén is ( 6,5 %); csökkent a bruttó hazai össztermék is ( 6,3 %-al). Költségvetési szakemberek úgy kalkulálnak, hogy a GDP növekedése 2011-ben elérheti a 3 %-t. növekedtek a különböző gazdasági mérlegek (fizetési mérlegek, az államháztartás költségvetése, elkülönített pénzügyi alapok stb.) hiányai; az ország nettó és bruttó adósága növekedett, és lassan kezelhetetlenné vált; (Pl. az államháztartás 2009. évi pénzforgalmi hiánya 1.014,3 milliárd forintban teljesült, mely a GDP 3,9%-át tesz ki. Ezen belül az államháztartás központi alrendszerének egyenlege 931,8 milliárd forintot tett ki, mely a GDP 3,6%-át jelenti.) 2011.évre a GDP 3 %-os növekedésével számolnak; Lényegesen (napjainkig bezáróan) csökkentek az önkormányzatok bevételi lehetőségei, a feladataik (így szociális feladataik) folyamatos növekedése mellett! A forint árfolyamának stabilitása csökkent; szűkültek (és drágultak!) a finanszírozási lehetőségek; 7

2009.évben csökkent a foglalkoztatottak száma (- 2,5 %), növekedett a munkanélküliségi ráta (meghaladta a 10 %-ot); a közszférában 7,9 %-os átlagkereset csökkenés történt; megszűnt a 13. havi nyugdíj; a családi pótlék emelések és a nyugdíjkorrekciók halasztásra kerültek; Ezen jelenségek együttes hatásaként, a romló munkaerő-piaci környezetben csökkent a belföldi felhasználás és a fogyasztás (-7,6 %). 2011.évre 2,6 %-os növekedést prognosztizáltak. Úgy kalkulálnak, hogy érdemi, 7%-ot közelítő növekedés várható a nemzetgazdasági beruházások területén is. Ezt támasztja alá, hogy a külső kereslet 2010- ben kezdődött emelkedése mellett a 2011-ben már lényegesen bővülni fog a hazai fogyasztás is (+ 2,6%). 2011-ben a beruházásokat jelentős mértékben növelik a nagy autóipari cégek fejlesztései; folytatódik a Mercedes üzemének kiépítése, és beindul az Audi és az Opel kapacitásbővítése. A válságjelek megmutatkoztak a külkereskedelemben is; az export kb. 9 %-al, az import kb. 15 %-al csökkent. Növekedett (25 %-ra) az ÁFA kulcs, mely minden végfelhasználót így a szociális rászorultakat és a szociális intézményeket is érzékenyen érintett; Az infláció mértéke 4-5 % környékén mozgott. A legérzékenyebb változás az energia, az egyes kommunális szolgáltatások, egyes élelmiszereknél jelentkezett. 8

2011 év egészére 3,5 %-os inflációval kalkulálnak. A kormányzat az egyes költségvetési fejezetek kiadásainak egy részét zárolta; A felsorolt válságjelek ellenére is a társadalmi juttatások mértéke kb. 3 %-al csökkent, a válságjelek többsége még napjainkban is jelentkezik és érezhető, tudomásul véve, hogy a válságból való kilábalás a várakozással ellentétben, minden bizonnyal- hosszabb időt fog igényelni. 2.2 2011. ÉVI KILÁTÁSOK Szükségesnek tartjuk csak nagyságrendileg bemutatni a modellkísérlet 2011 évi társadalmi gazdasági környezetét; illetve A biztató előjeleket az ellátórendszer összetételét; 2.2.1 A 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS A Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetése tartalmazza (elsődlegesen, és többek között) a szociális ellátás költségvetési lehetőségeit, melynek nagyságrendjét és sarokszámait a 2011 évi költségvetési törvény tartalmazza: (2010.évi CLXIX. törvény 1 sz. melléklet - XX. NEFMI) 9

XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium /kivonat a 2011 évi ktsgv.-ből adatok millió Ft-ban Ssz Megnevezés érték % Kiadások összesen 1 545 558 100,00% 1 NEFMI igazgatása 7 624 0,50% 2 Egészségügyi Engedélyezési Hivatal 8 086 0,50% 3 ORSZI, NRSZH 2 452,80 0,20% 4 Tisztiorvosi Hivatal 5 442,00 0,40% 5 Rész összesen igazgatás 23 605 1,50% 6 Közoktatási humán támogatás 91 538 5,90% 7 Egyes szociális pénzbeli támogatások 5 868 0,40% 8 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatás 34 035 2,20% 9 Egyházi szociális normatíva kiegészítése 6 000 0,40% 10 Támogató szolgálat, Közösségi ellátás; Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 7 275 0,50% 11 Hajléktalan Alapítványok támogatása 516 0,00% 12 Hozzájárulás lakosság energiaköltségéhez 30 000 1,90% 13 Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása 5 000 0,30% 14 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás 13 000 0,80% 15 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő 24 265 1,60% költségkompenzáció 16 Családi pótlék 357 726 23,10% 17 Gyermekgondozási segély 65 079 4,20% 18 Gyermeknevelési támogatások 13 782 0,90% 19 Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások 6 830 0,40% 20 Életkezdési támogatások 4 952 0,30% 21 Rokkantsági járadék 13 344 0,90% 22 Megváltozott munkaképességűek járadéka 61 726 4,00% 23 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések 19 733 1,30% 24 Közgyógyellátás 19 500 1,30% 1. táblázat 10

A táblázatban foglaltakból látható, hogy a szociális ellátás területén nem a bentlakásos intézményi ellátás finanszírozása az akut - sürgős, válságos, hirtelen megoldandó- terület. A közös munkálkodásnak széles a mozgástere pl.: a szociális igazgatás egyszerűsítése, költségeinek (23,6 milliárd) megfelezése; különböző foglalkoztatási célú támogatások alkotó módon történő átgondolása; Családi pótlékok rendszere; A támogató szolgálat, a közösségi ellátás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási formák pénzügyi keretrendszere; A megváltozott munkaképességűek ellátása, (62 milliárd) illetve A politikai rehabilitációs támogatás; közel 20 milliárd Ft! Közgyógyellátás pénzpazarló rendszerének (19,5 milliárd) átalakítása. Az előbbiekben megjelenített témakörök rendezését követően aztán már egyből rá lehet térni a bentlakásos intézmények finanszírozási rendjének korszerűsítéséhez. 2.2.2 BIZTATÓ ELŐJELEK 2011-RE A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésében (2010. évi CLXIX. törvény) több biztató előjel (és néhány kevésbé érthető tendencia) látható és tapasztalható: 11

Csak lassan sikerül a pénzügyi válságból történő kilábalásunk; a korábbi tendenciák hatásai napjainkban is érezhetőek, (foglalkoztatás, adósságok, infláció,) Az új Széchenyi tervben általában helyes célok, és nagyon kevés szociális fejlesztési lehetőség fogalmazódik meg. A foglalkoztatás és a közfoglalkoztatás új módszerei, a családtámogatási rendszer erősítésének szándékai csak közvetve fejthetik ki kedvező szociális hatásukat; A személyi jövedelemadó rendszerének megváltoztatás (adókulcs mértéke, családi kedvezmények) első látásra nem tűnik sikeres változtatásnak; Nagyon időszerű volt a bürokrácia csökkentése prioritás megfogalmazása; mert a gyakorlatban ennek csak kevés jele tapasztalható: 2009 évben 5.204 fő szociális ügyintéző összesen 7.032.963 szociális ügyiratot intézett el. Ez az adat 2000-ben 3.514.578 db volt. A fejlődés tüneményes. Az egyéb tehát nem közvetlenül az ellátáshoz kapcsolódó ügyiratok száma 2009 évben 480.706 volt. 2.2.3 AZ ELLÁTÁSOK STRUKTÚRÁJA A szociális ellátás a népesség széles rétegének biztosítja a túlélés lehetőségét: A szociális alap és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai Ellátás megnevezése 2000 2009 % 1 Szociális étkezés 98 158 124 693 127% 2 Házi segítségnyújtás 40 292 63 392 157% 3 Tartós bentlakásos és átmeneti intézményekben 72 183 86 914 120% 4 ellátottak Idősek nappali ellátásában részesülők 39 917 38 209 96% 5 Ellátottak összesen 252 550 315 217 125% 2. táblázat 12

Tartós bentlakásos és átmeneti intézményekben ellátottak száma Megnevezés 2000 2009 % 1 Időskorúak otthona, gondozóháza 39 847 51 353 129% 2 Pszichiátriai betegek otthona 8 133 8 659 106% 3 Fogyatékosok otthona, gondozóháza 15 346 16 398 107% 4 Szenvedélybetegek otthona 1 161 2 127 183% 5 Hajléktalanok otthona, szállása 6 320 8 377 133% 6 Egyéb otthon 1 376 0% 7 Összesen 72 183 86 914 120% 3. táblázat Jelen összeállításban nincs módunk foglalkozni az igen jelentős nagyságrendű, de a szociális elátásra lényeges hatást gyakorló elkülönített állami pénzalapokkal: Munkaerőpiaci Alap (64 milliárd Ft); Nyugdíjbiztosítási Alap (3.074 milliárd Ft; ), Egészségbiztosítási Alap (1460 milliárd Ft). Nem tartozik szervesen a jóléti ellátásokhoz, de feltűnő a Magyar Államkincstár igen jelentős (értéktőzsdei forgalmakat megszégyenítő) 19 milliárdos költségvetése. (Csak memorizáljunk: a szociális ellátás normatív állami támogatása 34 milliárd Ft.) 2.3 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Ilyen rövid és más tematikájú szakértői anyagban nem lehet az ágazat működéséről átogó értékelést, nemzetközi összehasonlítást adni, de azért két adat közlését közreadni szükséges: 2007-ben az EU-27 országában az egy főre jutó szociális védelmi kiadás euróban, vásárlóerő paritáson 6.283 EURO volt, addig nálunk 3.413 EURO; (a legtöbb Luxemburgban: 12.993 EURO; legkevesebb: Romániában 1.333 EURO); 13

Ugyanezen kiadások a GDP %-ban: EU 27: 25,2 %; Magyarország 21,9%; (Legtöbb Svédországban: 29 %; a legkevesebb Lettországban: 10,7 %) A magyar szociális ellátásról, annak hatékony működéséről különböző szintekről (még szakmán belül is!) nem ritkán bántó megjegyzések hallhatóak. Azt üzenjük a bennfentes kollégáknak, hogy 5.000 EURO/fő felett már lehet minőségi követelményeket is forszírozni, és megkövetelni. Tehát akkor mikor jelen szakértő anyagban megfogalmazzuk az ellátórendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatainkat, akkor azt a legjobb tudásunk szerint, a szociális alap és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai (kb. 320 ezer fő) és családtagjaik iránt érzett felelősségből tesszük. 14

3. ELŐZMÉNYEK Hazai szakemberek a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) keretei között kialakítottak egy új fogalmat a bentlakásos intézményekben élő idősek ápolási gondozási rászorultságának mérésére: ez a Homogén Gondozási Csoport (HGCS) A szakmai kérdések körével foglalkozó munkacsoport első lépésben az ápolási gondozási igények felmérésére szolgáló egyszerűbb adatlapot dolgozott ki, a későbbiekben az egyes tevékenységek normaidejének meghatározására, ill. az ápolási- gondozási kategóriák megállapítására tett javaslatot. Több hónapos munkával, nemzetközi tapasztalatok,az egészségügyi és szociális nyelvezet összehangolásával, a pontrendszer többszöri átdolgozásával és az intézményekben való kipróbálásával született meg a HGCS (Homogén Gondozási Csoport) fogalma és az adatlap. (2004, Gabányi- Egervári) Az elmúlt években a konzekvenciák és finanszírozás reménye nélkül már alkalmazták, alkalmazzuk ezt egyes szociális intézményekben (legalább 5-6 ilyen intézményről és 1500 gondozottról tudtunk). A Szociális Klaszter 2007-ben a HGCS alapú ápolási - gondozási szükségletfelmérés módszerét vizsgálta és validálta; a módszert a lezajlott modellkísérlet a gondozási szükséglet mértékének megállapítására alkalmasnak találta. 15

4. HIPOTÉZIS Az alap-és szakápolási, gondozási tevékenység az egyes bentlakásos szociális intézményekben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető. A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményben ellátottak állapotának követésére A gondozottak besorolása gondozási csoportokba történik, melyek a megközelítően hasonló gondozási tevékenység, a függőség mértékének tekintetében homogének. A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő időszakos jelentésre és a teljesítmény finanszírozásának alapjául szolgálhat. Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése és a HGCS alapú besorolás alapján kiegészítő egészségügyi alapú finanszírozása Az egészségügyben használatos HBCS rendszerű finanszírozási konstrukcióra hasonlít a szociális ellátásban bevezetésre javasolt HGCS (HOMOGÉN GONDOZÁSI CSOPORT) rendszer. Elveiben másról van azonban szó: A HBCS beavatkozás alapú finanszírozási rendszert szolgál - a reform kapcsán degresszióval és teljesítmény volumen korláttal. A HGCS a szociális ellátásban meglévő természetes volumenkorlát ( a gondozási nap alapú elszámolás) mellett az állapotfüggő differenciált finanszírozás eszköze lehet - a csoportosítva megjelenő szakápolási teendőkkel az egészségügyi kasszát is megcélozva! 16

Gyakorlati használata tervezhetőbbé teszi az intézményi munkát, a gondozási csoportok kialakítását, a gondozószemélyzet létszámát, az intézmény-alapú finanszírozás helyett a gondozottfüggő, differenciált finanszírozás alapjául szolgálhat. 17

5. PROJEKT TERV 5.1 MINTAVÉTEL A kiválasztott minta akkor reprezentatív, ha a vizsgált sokaság minden tagjának egyenlő esélye van a mintába való bekerülésre, tehát a mintába kerülteket véletlenszerűen választjuk ki a teljes sokaságból. Ez a feltétel teljesült az egyes közreműködő intézményeken belül. Az adatszolgáltató intézmények kiválasztásánál azonban elsődleges szempont volt az önkéntesség feltételének teljesülése. Így a kiválasztás ebben a tekintetben csak kvázi-reprezentatív : régiónként és Budapestről is önkormányzati, egyházi és civil fenntartású, kisebb-nagyobb, emelt szintű és átlagos ellátást nyújtó intézmények kerültek beválogatásra a jelentkezők közül. A vizsgálat körébe vont gondozottak száma azonban elég nagy ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le. Az intézményvezetőkkel folytatott munkamegbeszélésen megállapodtunk abban is, hogyan történjen a vizsgálatban részt vevő személyek véletlenszerű kiválasztása. Az egyes ellátási típusokból egyaránt legalább 5 %-os mintavétel történt A program végrehajtásában 52 bentlakásos ellátást nyújtó szakosított szociális intézmény vett részt 10 fő felkért szakértő közreműködésével és a Szociális Klaszter menedzsmentjének irányítása mellett 18

5.2 A FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ MUNKATÁRSAK Különböző képzettségű szakemberek végezték az adatlapok felmérését: részben a gondozószemélyzet tagjai, részben mentálhigiénés szakemberek. Az egyes intézmények maguk választhatták ki, kik lesznek azok a munkatársak, akik az állapotfelmérést elvégzik és az adatokat a számítógépen rögzítik. A munkacsoport elvárása az volt, hogy a napi gondozási tevékenységben aktívan részt vevő, a gondozottat jól ismerő szakember legyen lehetett mentálhigiénés szakember, intézményi orvos, pszichológus, akár maga az intézményvezető is. 5.3 SZAKÉRTŐK ÉS VIZSGÁLATI METODIKA A program felkért szakértőit az előkészítés, a végrehajtás és az értékelés időszakában a mellékletben felsoroltuk. Az adatlapok, a vizsgálati metodika kialakításában és a kiértékelésben közösen gondolkodtunk. Az első szakértői egyeztetéseket követően alakult ki a felméréskor használt adatlapok végleges formája (ld. 1.-2. számú melléklet). Az eredeti, az idősek bentlakásos ellátásában részesülők állapotának felmérésére kidolgozott HGCS adatlapot az előző modellkísérlet tanulságainak és a szakértői javaslatok alapján megfelelően módosítottuk. A fogyatékos személyeket ellátó intézmények esetében egy másik, támogatási szükségletet mérő adatlap is kidolgozásra került. 19

Az eredeti válaszlehetőség 5 pontos lickert-skálára módosult, megtartottuk azonban az egészségügyi szakápolási jellegű kérdések esetében az igen-nem feleletválasztás lehetőségét. Eldöntöttük, hogy a szociális kérdések vizsgálatára a bentlakásos intézmények esetében a várólistán szereplők, illetve az intézményben még 1 évnél nem régebben tartózkodók esetében kerül sor. A vizsgálat kereteit, a szakértői névsort egyezettük a megrendelővel, illetve az eges fázisokba rendszeresen beszámoltunk a projekt alakulásáról 5.4 VIZSGÁLATI TERV ÉS ÜTEMEZÉS (LD. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET) A rendelkezésre álló időintervallumon belül igyekeztünk az adatlapok ill. a kérdőívek és a részletes kitöltési útmutatók mielőbbi megismertetésére interaktív számítógépes bemutatót tartottunk. Az adatfeldolgozás egész időtartama alatt működött a számítógépes információs rendszer a GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) és olvashatóak voltak az azokra adott válaszok is a folyamatosan üzemelő helpdesk mellett. A kiválasztott gondozottak állapota egyszerű adatlappal került felmérésre, majd az adatok feldolgozása, elemzése elektronikus úton történt. A felmérés elvégzésekor és az adatlapok feldolgozásánál a személyiségi jogok tiszteletben tartására szigorúan ügyeltünk - minden esetben felhívtuk az intézmények figyelmét az érintettek hozzájárulásának kikérésére. A vizsgálathoz az ETT-TUKEB engedélyt megkértük. 20

A vezetői értekezleten történt megállapodások alapján a kiválasztásra került intézmény gondozottjai közül a felmérésben részt vevő a reprezentativitás szerint kiválasztott számú ellátott. A felmérésben érintett gondozottak listájára történő felkerülés véletlenszerűen történt, a véletlenszerű mintavétel alapja, hogy a gondozottak vezetékneveinek alfabetikus sorrendjében minden 5. gondozott került beválogatásra. A felmérést a kijelölt gondozást/ápolást végző szakdolgozó végezte el. a vizsgálat során a kiválasztott gondozottak ápolási/gondozási szükséglete került felmérésre Az adatbevitel elektronikus úton, Web-s felületen történt - a kitöltéssel kapcsolatban tájékoztató felkészítő interaktív bemutatót tartottunk. 21

6. ADATLAPOK 6.1 INTÉZMÉNYI ADATLAP (LD. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET) A finanszírozási modellszámításokhoz az intézményre vonatkozóan gazdasági adatok megadását kértük. Az elemzések végeztével az intézményben gondozottak állapotával összefüggésben vizsgálható a gondozószemélyzet létszáma, a gazdasági mutatók is, valamint az ellátás költséghatékonysági indikátorai is. 250 ellátottat tartalmazó mintán az egyes kliensekhez rendelhető szakmai költségek vizsgálata is megtörtént- ezen adatok elemzése is megkezdődött. 6.2 HGCS-ADATLAP (LD. 2. SZÁMÚ MELLÉKLET) A hat kérdéskört vizsgáló adatlap valójában egy kiterjesztett ADL alapú skála, amely a mindennapi életfunkciók, tevékenységek, képességek megítélését szolgálja (nem kérdőív). Az adatfelvétel során ötfokú skálát használtunk ezt elsősorban az árnyaltabb állapotfelmérés lehetősége indokolta. A kérdésekre adható válaszok a legördülő kitöltési útmutató segítségével jól definiálhatóak. Az eredeti skála beépített súlyokat tartalmaz: a válaszadók egy adott funkció vagy tevékenység megítélésekor 5 lehetőségből választhattak. Az elektronikus adatbevitel azonban lehetővé teszi, hogy utólag különböző súlyozással is megvizsgáljuk az egyes kérdéseket. Az egészségügyi szakápolással kapcsolatos kérdések csak a napi gondozási igény szempontjait veszik figyelembe: sem az esetleges 22

betegségekkel, sem terápiás - rehabilitációs vagy prognosztikus kérdésekkel nem foglalkoznak. Az adatlap részeként ez a rész használható a szakápolási szükséglet mérésére, önállóan az egészségügyi állapot megítélésére azonban nyilvánvalóan nem alkalmas. A súlyozás jelentősége Tapasztalati tények igazolják, hogy az egyes funkciók csökkenése, egyes képességek hiánya magasabb életkorban az alkalmazkodási képességek csökkent volta és a halmozott funkcióromlás miatt fokozottan jelentkezik, azaz a dependencia nem lineárisan növekszik. A nemzetközi irodalomban előforduló és a gyakorlatban használatos besorolási típusok közös hiányossága, hogy nem veszik igazán figyelembe a mentális képességek csökkent voltát: pedig ez a napi gondozásban jelentős idő- és költségnövelő tényező. Az idősekre kidolgozott HGCS adatlap az érzékszervi dependenciát kiemelten kezeli egyébként is (pl. látás, hallás). A 2004-ben nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított értékelés jelen változása, hogy a visszajelzések- tapasztalatok alapján megjelenítettük az állandó felügyelet illetve életvezetési segítség igényét, különös figyelemmel a szaporodó demencia miatt megfogalmazódó ellátási igényekre is, valamint a krónikus pszichiátriai betegeket és értelmi fogyatékos személyeket ellátó intézményekre. Fontos szempont az egyszerű, gyors kezelhetőség - a gondozási függőség minél jobb közelítése mellett. 23

6.3 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN Bár a legutóbbi jogszabályi változások alapján a szociális intézményekben csak alapápolási tevékenység a szakmai elvárás, a gondozottak állapota és az egészségügyben is zajló strukturális változások miatt a szakápolási tevékenység nem elhanyagolható mértékű az intézményekben. Az egészségügyi szakellátáshoz való hozzájutás biztosítása különböző módokon valósul meg, valamint nem ritka a kifejezetten egészségügyi feladatok ellátása sem. (Mindezek az ÁSZ 0820.sz. jelentésében megfogalmazódnak.) Az adatlapon feltett kérdések ezt a tevékenységet hivatottak feltérképezni. 6.4 SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK A szociális ellátás fogalma: a társadalom keretei között megszervezett összes tevékenység, melynek az a rendeltetése, hogy a társadalom tagjai, vagy egyes csoportjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást adjanak mindazon személyeknek, akik (önhibájukon kívül) nem tudnak saját megélhetésükről gondoskodni. A szociális ellátó rendszer hatálya alá tartozó személyek esetén alapvető fontosságú az érintett személyek szociális helyzetének vizsgálata, melynek ki kell terjednie: Személyes (azonosító) adatokra,(családi állapot, lakhely, hozzátartozók; egészségügyi állapota; érdeklődési köre; stb.) Életkörülmények, életvitel (lakás, bevásárlás, tömegközlekedés,) Aktivitása, foglalkozása, (mobilitása, rendszeres tevékenysége; érdeklődési köre; tevékenysége, munkája;) Jövedelmi, anyagi helyzet; (jövedelmének forrása, rendszeressége és nagyságrendje; megtakarítások; vagyoni helyzet;) 24

A kérdőív a tartósan intézményben élők esetében már értelemszerűen nem releváns ezért kisebb mintán, a várakozók és a közelmúltban beköltözők esetében kértük kitöltését. 25

7. ELEKTRONIKUS ADATFELVÉTEL A HGCS Projekt adatgyűjtését és feldolgozását egy erre a feladatra kifejlesztett szoftver támogatta. A szoftver fejlesztését az alábbi szempontok vezérelték: Könnyen kezelhető legyen, a funkciók elérése magától értetődő legyen, ne igényeljen speciális számítástechnikai jártasságot a használata, hisz a felhasználók köre jellemzően ilyennel nem rendelkezik Platformfüggetlenül lehessen használni, így legyen kompatibilis Windows, Apple, Linux és más operációs rendszerekkel A felhasználók ne tudjanak érvénytelen adatokat rögzíteni a rendszerbe Az adatok bányászata későbbi elemzés céljából szabvány formátumban legyen lehetséges A szoftver feleljen meg a hatályos adatvédelmi törvény szabályainak és a személyiségi jogi elvárásoknak. A szempontok alapján egy web-alapú alkalmazás került kifejlesztésre, amely csupán Internet-kapcsolatot és egy tetszőleges Web böngésző programot igényel a használathoz, nem kell telepíteni a felhasználóknál (ilyen elven működik pl. az ügyfélkapu is - www.magyarorszag.hu). A program egy napi 24 órában üzemelő, folyamatosan rendelkezésre álló szerveren került beüzemelésre, mely a projekt ideje alatt folyamatosan elérhető, használható volt. A projektben résztvevő intézmények és szakmai résztvevők betöltése központilag történt. A felhasználók részvételi minőségük alapján kerültek 26

besorolásra egy jogosultsági csoportba (általános ápoló/intézményi vezető/külső szakértő/központi adminisztrátor). Az egyes csoportoknak jól körülhatárolt jogosultságai vannak, a program ACL (Access Control List) alapú biztonságot nyújt. A felhasználók központi oktatáson vettek részt, ahol a program használati oktatása mellett megkapták a saját azonosítót és jelszót, amivel egyénileg be tudnak jelentkezni a programba. A gondozottak általános adatainak betöltése és a kérdőívek bevitele már az egyes otthonok szakmai résztvevői által történt. A program ellenőrzi, hogy a bevitt adatok megfelelnek-e a lehetséges értékeknek, hibásan vagy hiányosan kitöltött kérdőívet nem enged rögzíteni. Az elmentett kérdőíveket a többi felhasználó (és a kitöltő sem) nem tudja utólag javítani, megtekinteni a visszaélések elkerülése érdekében. Az adatok kinyerése a projekt végén történt, a személyek azonosítására alkalmas adatok kivételével az eredmények szabvány csv formátumban lettek exportálva, melyet SPSS, Ms Excell és egyéb programokkal kerültek elemzésre. A program használóinak rendelkezésre állt egy, a projekt ideje alatt is karbantartott, frissített GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések) tudásbázis, valamint egy telefonon és e-mailen elérhető HelpDesk támogató szolgáltatás. A felmérés adatainak bevitele webes felületen, a Szociális Klaszter honlapján - elhelyezett linken keresztül történt. Az adatbevitel során a program működése zökkenőmentes volt. 27

8. AZ ADATOK ELEMZÉSE 8.1 ELLÁTOTTI CSOPORTOK KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA Az ellátórendszer egészét is figyelembe véve, tekintélyes adattömeg áll rendelkezésünkre. Jelen tanulmány ezek teljeskörű elemzésére már csak az időkorlátok miatt sem törekedhet. Általános áttekintés után, a finanszírozási szempontok figyelembevételével vizsgáljuk a mintát. Az adatgyűjtés során 4 062 ellátottról készült adatfelvétel, melyek mindegyike felhasználható volt. Az egyes mezők értékei validak, bár bizonyos kérdések összefüggéseit vizsgálva, néhány esetben felmerül ellentmondás. Ezekre részben kitérünk egy későbbi fejezetben. Az alábbi táblázatok és diagramok az adatlapok megoszlását ellátási csoportonként, régionként, nemenként és korcsoportonként szemléltetik. státusz Darab / taj várólistán szerepel 363 1 évnél nem régebben lakója az intézménynek 555 1 évnél régebben él az intézményben 3144 Végösszeg 4062 4. táblázat 28

Régió és ellátotti csoportok szerinti megoszlás Ellátás típus Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Végösszeg fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás 151 140 201 128 131 66 817 30 40 70 idős ellátás 520 321 380 231 164 683 186 2485 pszichiátriai betegek ellátása szenvedélyb etegek ellátása 70 160 30 70 80 160 570 30 30 30 30 120 Végösszeg 771 351 680 462 392 954 452 4062 5. táblázat 1. ábra 29

2. ábra Életkor szerinti megoszlás fogyatékkal élők ellátása pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása korcsoport hajléktalan ellátás idős ellátás Összes Összes Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék 2-10 éves 40 4,90% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 40 0,98% 11-14 éves 27 3,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 27 0,66% 15-18 éves 38 4,65% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 38 0,94% 19-25 éves 141 17,26% 0,00% 0,00% 13 2,28% 15 12,50% 169 4,16% 26-35 éves 181 22,15% 3 4,29% 1 0,04% 40 7,02% 16 13,33% 241 5,93% 36-55 éves 237 29,01% 12 17,14% 104 4,19% 172 30,18% 35 29,17% 560 13,79% 56-65 éves 85 10,40% 42 60,00% 316 12,72% 163 28,60% 39 32,50% 645 15,88% 66-75 éves 40 4,90% 12 17,14% 514 20,68% 99 17,37% 13 10,83% 678 16,69% 76-85 éves 22 2,69% 1 1,43% 926 37,26% 58 10,18% 2 1,67% 1009 24,84% 86-95 éves 5 0,61% 0,00% 580 23,34% 24 4,21% 0,00% 609 14,99% 96-103 éves 1 0,12% 0,00% 44 1,77% 1 0,18% 0,00% 46 1,13% Végösszeg 817 100,00% 70 100,00% 2485 100,00% 570 100,00% 120 100,00% 4062 100,00% 6. táblázat 30

3. ábra 25,00% Összes kitöltött adatlap 24,84% 20,00% 15,00% 15,88% 16,69% 13,79% 14,99% 10,00% 5,00% 0,98% 0,66% 0,94% 5,93% 4,16% 1,13% 0,00% 2-10 éves 11-14 éves 15-18 éves 19-25 éves 26-35 éves 36-55 éves 56-65 éves 66-75 éves 76-85 éves 86-95 éves 96-103 éves 4. ábra 31

5. ábra 6. ábra 32

7. ábra 8. ábra 33

9. ábra 10. ábra 34

11. ábra 12. ábra 35

13. ábra 14. ábra 36

Nem szerinti megoszlás Értékek nem Adatlap százalék férfi 1639 40,35% nő 2423 59,65% Végösszeg 4062 100,00% 7. táblázat Összes kitöltött adatlap nő; 2423; 60% férfi; 1639; 40% 15. ábra Legtöbben az idősek bentlakásos intézményeiben élnek: a jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy az időssel fiatalabb házastárs, ill. fogyatékkal élő nyugdíjjal rendelkező is felvételt nyerjen. A mintavétel körülményei, a reprezentativitás okozza, hogy a mintában 16,9 %-ban vannak 65 év alatti ellátottak is. Ezt a körülményt az elemzések során figyelembe kell vennünk a geriátriai megközelítésű vizsgálódáskor ezeket az ellátottakat nem vonhatjuk be a vizsgálatba. Az idősek körében a női nem túlreprezentáltsága a mi adatainkból is kitűnik. 37

8.2 AZ EGYES DIMENZIÓK ELLÁTOTTI CSOPORTONKÉNT Az adatlap egyes dimenzióit megvizsgáltuk ellátotti csoportonként külön megjelenítve - az első ábrasorban csak az adott dimenzió tekintetében érintett- nem érintett bontásban. Néhány aspektust kiemelve: A legmagasabb HGCS értékek a fogyatékosok é az idősek körében fordulnak elő A térbeli-időbeli tájékozódás nagymértékben károsodott a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékkal élők és az idősek csoportjában is. A helyzetnek megfelelő viselkedés nagymérvű hiánya, az érintettség magas hányada értelmezési problémákat is felvet. Hasonló kérdéseket vet fel a kommunikáció területén észlelt magas hányadú érintettség is. figyelemre méltó, hogy pl. a hallás valamilyen mértékben károsodott az idősek körében 56,3 %-ban A fogyatékosok klienseket ellátó intézményekben és az idősek bentlakásos intézményeiben is megközelítően hasonló a látássérültek aránya( 20,9 ill. 22,9%) az életvezetési képesség című a mostani adatlapban először alkalmazott- dimenzió tekintetében nagyon magas az érintettség. Ez további vizsgálatot igénylő megfigyelés, elemeznünk kell, mit takar: nem a túlgondozást - paternalista intézményi hozzáállást jeleníti-e meg. 38

Tájékozódás ellátás típus adatlap nem érintett (1) adatlap érintett (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 137 16,8% 680 83,2% hajléktalan ellátás 41 58,6% 29 41,4% idős ellátás 689 27,7% 1796 72,3% pszichiátriai betegek ellátása 144 25,3% 426 74,7% szenvedélybetegek ellátása 83 69,2% 37 30,8% Végösszeg 1094 26,9% 2968 73,1% 8. táblázat 16. ábra 39

Viselkedés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 72 8,8% 745 91,2% hajléktalan ellátás 8 11,4% 62 88,6% idős ellátás 549 22,1% 1936 77,9% pszichiátriai betegek ellátása 38 6,7% 532 93,3% szenvedélybetegek ellátása 10 8,3% 110 91,7% Végösszeg 677 16,7% 3385 83,3% 9. táblázat 17. ábra 40

Étkezés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 174 21,3% 643 78,7% hajléktalan ellátás 51 72,9% 19 27,1% idős ellátás 241 9,7% 2244 90,3% pszichiátriai betegek ellátása 273 47,9% 297 52,1% szenvedélybetegek ellátása 73 60,8% 47 39,2% Végösszeg 812 20,0% 3250 80,0% 10. táblázat 18. ábra 41

Öltözködés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 197 24,1% 620 75,9% hajléktalan ellátás 57 81,4% 13 18,6% idős ellátás 762 30,7% 1723 69,3% pszichiátriai betegek ellátása 222 38,9% 348 61,1% szenvedélybetegek ellátása 98 81,7% 22 18,3% Végösszeg 1336 32,9% 2726 67,1% 11. táblázat 19. ábra 42

Tisztálkodás ellátás típusa adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 171 20,9% 646 79,1% hajléktalan ellátás 53 75,7% 17 24,3% idős ellátás 571 23,0% 1914 77,0% pszichiátriai betegek ellátása 191 33,5% 379 66,5% szenvedélybetegek ellátása 85 70,8% 35 29,2% Végösszeg 1071 26,4% 2991 73,6% 12. táblázat 20. ábra 43

Wc használat ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 254 31,1% 563 68,9% hajléktalan ellátás 58 82,9% 12 17,1% idős ellátás 876 35,3% 1609 64,7% pszichiátriai betegek ellátása 318 55,8% 252 44,2% szenvedélybetegek ellátása 99 82,5% 21 17,5% Végösszeg 1605 39,5% 2457 60,5% 13. táblázat 21. ábra 44

Kontinencia ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 473 57,9% 344 42,1% hajléktalan ellátás 62 88,6% 8 11,4% idős ellátás 1198 48,2% 1287 51,8% pszichiátriai betegek ellátása 458 80,4% 112 19,6% szenvedélybetegek ellátása 112 93,3% 8 6,7% Végösszeg 2303 56,7% 1759 43,3% 14. táblázat 22. ábra 45

Kommunikáció ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 202 24,7% 615 75,3% hajléktalan ellátás 40 57,1% 30 42,9% idős ellátás 904 36,4% 1581 63,6% pszichiátriai betegek ellátása 231 40,5% 339 59,5% szenvedélybetegek ellátása 60 50,0% 60 50,0% Végösszeg 1437 35,4% 2625 64,6% 15. táblázat 23. ábra 46

Terápiakövetés ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 41 5,0% 776 95,0% hajléktalan ellátás 15 21,4% 55 78,6% idős ellátás 278 11,2% 2207 88,8% pszichiátriai betegek ellátása 15 2,6% 555 97,4% szenvedélybetegek ellátása 36 30,0% 84 70,0% Végösszeg 385 9,5% 3677 90,5% 16. táblázat 24. ábra 47

Helyzetváltoztatás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 600 73,4% 217 26,6% hajléktalan ellátás 62 88,6% 8 11,4% idős ellátás 1445 58,1% 1040 41,9% pszichiátriai betegek ellátása 484 84,9% 86 15,1% szenvedélybetegek ellátása 119 99,2% 1 0,8% Végösszeg 2710 66,7% 1352 33,3% 17. táblázat 25. ábra 48

Helyváltoztatás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 515 63,0% 302 37,0% hajléktalan ellátás 52 74,3% 18 25,7% idős ellátás 856 34,4% 1629 65,6% pszichiátriai betegek ellátása 463 81,2% 107 18,8% szenvedélybetegek ellátása 102 85,0% 18 15,0% Végösszeg 1988 48,9% 2074 51,1% 18. táblázat 26. ábra 49

Látás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1,2) (3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 646 79,1% 171 20,9% hajléktalan ellátás 63 90,0% 7 10,0% idős ellátás 1915 77,1% 570 22,9% pszichiátriai betegek ellátása 521 91,4% 49 8,6% szenvedélybetegek ellátása 105 87,5% 15 12,5% Végösszeg 3250 80,0% 812 20,0% 19. táblázat 27. ábra 50

Hallás ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 685 83,8% 132 16,2% hajléktalan ellátás 58 82,9% 12 17,1% idős ellátás 1087 43,7% 1398 56,3% pszichiátriai betegek ellátása 402 70,5% 168 29,5% szenvedélybetegek ellátása 108 90,0% 12 10,0% Végösszeg 2340 57,6% 1722 42,4% 20. táblázat 28. ábra 51

Életvezetési képesség ellátás típus adatlap nem érintett adatlap érintett (1) (2,3,4,5) fogyatékkal élők ellátása 15 1,8% 802 98,2% hajléktalan ellátás 2 2,9% 68 97,1% idős ellátás 219 8,8% 2266 91,2% pszichiátriai betegek ellátása 15 2,6% 555 97,4% szenvedélybetegek ellátása 3 2,5% 117 97,5% Végösszeg 254 6,3% 3808 93,7% 21. táblázat 29. ábra 52

8.3 SZAKÁPOLÁSOK A szakápolási tevékenységek az adatlapban az eü. jogszabályban alkalmazott definíciók szerint kerültek megfogalmazásra, szándékunk mindössze a feladatok meglétének bemutatása volt. Az igen - nem egyszerű választás egyértelműen mutatja egy ellátott esetében az adatfelvétel időpontjában meglevő szakápolói kompetenciát igénylő teendőket. A krónikus sebek kötözése, szakképzett munkaerővel végzett gyógytorna, a táplálkozási intervenciókülönböző formái (szondatáplálás, PEG) mindennaposak a bentlakásos intézményekben Meglepően magas a legalább egy szakápolási feladat tekintetében érintett intézményi ellátottak száma, még akkor is, ha kigyomláljuk a legkevésbé körülírt, ill. mindenütt jelen levő vitalis funkciók megfigyelése pontot (itt az időintervallum meg nem adása felpuhította a kérdésre adható válaszlehetőséget). (37.ábra és 81.ábra) Kritikusan kell értelmeznünk a decubitus megelőzése- kezelése pontot is. Itt a válaszok a súlyos állapotú fekvőbetegek ellátását, gyakori forgatást is megjelenítik, a ténylegesen meglevő felfekvéses krónikus sebek ennél alacsonyabb számban fordulnak elő. Ez a pont további vizsgálatot igényel. 53

Igénybevett szakápolások száma fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg 0 154 fő 8 fő 336 fő 71 fő 2 fő 571 fő 1 131 fő 15 fő 546 fő 157 fő 15 fő 864 fő 2 212 fő 14 fő 566 fő 103 fő 70 fő 965 fő 3 185 fő 17 fő 478 fő 146 fő 22 fő 848 fő 4 73 fő 15 fő 380 fő 60 fő 9 fő 537 fő 5 46 fő 1 fő 155 fő 19 fő 1 fő 222 fő 6 14 fő 19 fő 13 fő 1 fő 47 fő 7 2 fő 5 fő 1 fő 8 fő Végösszeg 817 fő 70 fő 2 485 fő 570 fő 120 fő 4 062 fő 22. táblázat 30. ábra 54

Igénybev ett pszichiátriai fogyatékkal idős szenvedélybetegek szakápolá hajléktalan ellátás betegek élők ellátása ellátás ellátása sok ellátása Végösszeg száma 0 18,8% 11,4% 13,5% 12,5% 1,7% 14,1% 1 16,0% 21,4% 22,0% 27,5% 12,5% 21,3% 2 25,9% 20,0% 22,8% 18,1% 58,3% 23,8% 3 22,6% 24,3% 19,2% 25,6% 18,3% 20,9% 4 8,9% 21,4% 15,3% 10,5% 7,5% 13,2% 5 5,6% 1,4% 6,2% 3,3% 0,8% 5,5% 6 1,7% 0,0% 0,8% 2,3% 0,8% 1,2% 7 0,2% 0,0% 0,2% 0,2% 0,0% 0,2% Végösszeg 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 23. táblázat 31. ábra 55

Igénybevett pszichiátriai fogyatékkal élők hajléktalan szenvedélybetegek szakápolások idős ellátás betegek ellátása ellátás ellátása száma ellátása Végösszeg nem történt szakápolás 18,85% 11,43% 13,52% 12,46% 1,67% 14,06% legalább egy szakápolási tevékenység 81,15% 88,57% 86,48% 87,54% 98,33% 85,94% történt Végösszeg 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 24. táblázat 32. ábra 33. ábra 34. ábra 35. ábra 56

36. ábra 37. ábra Az alábbi diagramok szemléltetik az egyes szakápolási tevékenység gyakoriságának megoszlását az egyes ellátotti csoportokban. 38. ábra 57

39. ábra 40. ábra 58

41. ábra 42. ábra 59

43. ábra 44. ábra 60

45. ábra 8.4 HGCS BESOROLÁS KÜLÖNBÖZŐ SÚLYOZÁSOKKAL Az adatok elemzése során a hitelesebb eredmény elérése érdekében a HGCS besorolást az egyes kérdések különböző súlyozásával is elvégeztük. Nehezebb egy közepesen súlyos demenciában szenvedő beteg mindennapi gondozása, mint egy szélütés miatt ágyhoz kötött, de a segítséget elfogadó ellátotté - ezeket az evidenciákat próbálja a súlyozás megközelíteni. A korábbi, idősek esetében alkalmazott súlyokat újra átgondolva, három változatot mutatunk be. Idősek esetében például más megítélés alá esik az érzékszervi depriváció: ilyenkor a multimorbiditás és az életkori sajátosságok miatt a korlátozottság hatványozódik. Hasonló kérdéseket vet fel a pszichiátriai betegségek több formája is: amikor ugyan fizikai akadálya az egyes ADL tevékenységek elvégzésének nincs, mégis gondozásra szorul a kliens. 61

A lehetséges öt válasz bár a válaszadók a tesztek természetéből adódóan biztosan lineárisan értékeltek - a táblázatban látottak szerint került beszámításra. A 22. és 23. táblázat mutatja a pontok alakulását az egyes súlyozási rendszerek szerint. Az egyes súlyok szerinti besorolások azonban csak finomítják képet. Indokolt a tevékenység egészségügyi jellege és dinamikusan változó tartalma miatt- a szakápolási kérdésekre vonatkozó részt külön kezelni és jelenteni. A HGCS besorolás szerint legsúlyosabb állapotú ellátottak legmagasabb gondozási szükséglettel rendelkezők az idősek és a fogyatékosok intézményeiben vannak, itt az ellátottak zöme HGCS III-IV-V besorolású. A pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben a középső, HGCS II-III-IV csoportba sorolhatóak az ellátottak, igen magas viszont itt az állandó felügyeletet, életvezetésben segítséget igénylők aránya. Az egyes súlyozások értékeit egyrészt a készített táblák elemzésein alapuló tapasztalatok és a szakmai egyeztetések alapján módosítottuk. Az elkészített súlyozásokból hármat emelnénk ki. 1. Verzió: A maximum pontszám 100 a minimum pontszám 14 pont lehetséges. Ebből a szakápolási tevékenységeknél szerezhető maximum pontszám 12. A segédtáblákat nem vettük figyelembe. 2. Verzió A maximum pontszám 124 a minimum pontszám 6 pont lehetséges. Azoknál a kérdéseknél, ahol a vizsgált képesség teljes megléte esetén az intézményeket nem terheli plusz költség, az 1-es válasz 62

esetén levittük a pontértéket 0-ra. A szakápolási tevékenységeknél szerezhető maximum pontszám 24. Ennél a kisérletnél a V, B és az R segédtábla (gyógytornára vonatkozó) adatait is a megfelelő algoritmus segítségével figyelembe vettük. 3. Verzió Az előző alternativa pontszámait megtartottuk, azonban a szakápolási tevékenységekért kapható 24 pontot kivettük a súlyozott HGCS pontszámból. Továbbá a gyógytornára vonatkozó R segédtábla adatait nem vettük figyelembe az adatok anomáliája miatt. Így a maximum pont 100 a minimum pont 6 lehetséges. Ennek megfelelően módosítottuk az egyes HGCS csoportokhoz tartozó ponthatárokat. AZ ADATLAPOK súlyozásai Az alábbi két táblázat mutatja az egyes verziók pontszámainak alakulását. (22. és 23. táblázat) Az utolsó verzió elkészítésekor merült fel a HGCS csoportok esetleges bővítése is. A gondozási szükséglet szerinti differenciáltság és a kezelhetőség között ésszerű kompromisszumot kell találnunk: ha a kategóriák száma alacsony, a csoportok belső homogenitása sérül, ha a kategóriák száma magas, a különbségek árnyaltabbak, ám a rendszer technikai szinten nehezebben kezelhető. A pontozásos algoritmus miatt a transzparencia sérülés veszélye is fennáll. 63

Homogén Gondozási Csoportok kialakítása 1. Térbeli- időbeni tájékozódás 2. Helyzetnek megfelelő viselkedés 3. Tevékenységek, funkciók 3.1. Étkezés 3.2. Öltözködés Értékelje a funkciót 1-5 pont között (a pontérték a szükséges segítség mértékével emelkedik) 1: mindig, mindenkor térben, időben, személyeket illetően tájékozott 1. verzió 1 1."A" verzió 1 2., 3. verzió 0 Megjegyzés 2: esetenként segítségre, tájékoztatásra szorul 5 5 5 3: részleges segítségre, tájékoztatásra szorul 5 5 5 4: gyakran tájékozatlan 5 5 10 5: térben, időben tájékozatlan 12 12 12 1: mindig, mindenkor a helyzetnek megfelelően viselkedik 1 1 0 2: esetenként, bonyolultabb helyzetekben segítségre, korrekcióra szorul 5 5 5 3: gyakran az adott helyzetnek nem megfelelő a viselkedése 5 5 5 4: viselkedési kockázatok megléte ld. segédtábla V 5 5 10 5: nem képes az adott helyzetnek megfelelően viselkedni, 25. Táblázat 12 12 12 1: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik 1 1 1 2: az étel,ital felszolgálását igényli, önállóan fogyasztja el 3 3 3 3: az étel felszolgálását igényli, evőeszköz használatában segítséget igényel 3 5 5 4: az étel felszolgálását igényli, evőeszköz használatában segítséget igényel és vagy 5 6 6 elfogyasztásra részben képes 5: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához 5 7 7 1: nem igényel segítséget 1 1 1 2: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásában segítséget igényel 2 2 2 3: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget 2 4 4 4: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, a megfelelő öltözet kiválasztásában 4 5 5 5: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul 4 6 6 1: szükségleteit felismerve önállóan végzi 1 1 1 2: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel 2 3 3 3.3. Tisztálkodás 3: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak (személyi higiénébiztosítása) segítséggel tud 3 5 5 4: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel 4 6 6 5: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes 4 6 7 1: önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja 1 1 1 2: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban kontrollálni kell 3 3 3 3.4. WC használat 3: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban segítséget igényel 4 5 5 4: segítséget igényel a WC használathoz, öltözködéshez, higiénés feladatok elvégzéséhez 5 6 5 5: segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre higiénés feladatok elvégzésére. 5 7 7 1: székletét,vizeletét tartani képes 1 1 0 2: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés műveleteket, 2 3 3 3.5. Kontinencia 3: pelenka cserében, öltözködésben és vagy higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel 3 5 5 4 :rendszeres segítséget igényel pelenka cserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében 4 6 6 5: inkontinens, teljes ellátásra szorul 5 7 7 3.6. Kommunikáció Képes-e megfogalmazni, ill.elmondani a panaszát, megérti-e amit mondanak neki. 3.7. Terápiakövetés Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése 1: kifejezőkészsége, beszédértése jó 1 1 1 2: kommunikációban időszakosan segítségre szorul 2 3 3 3: beszéd értése, érthetősége megromlott 3 4 4 4: kommunikációra csak segédeszközzel vagy csak metakommunikációra képes 5 4 5 5: kommunikációra nem képes 5 5 5 1: az orvos utasításait, előírt gyógyszeres terápiát betartja 1 1 1 2: gyógyszerelésben segítséget igényel, utasításokat betartja 3 3 2 3: elrendelt terápiát tartja, utasításokat nem tartja 3 3 2 4: elrendelt terápiát, utasításokat ellenőrzés mellett tartja 4 4 2 5: gyógyszer bevétele csak gondozói ellenőrzéssel 4 4 3 ha figyelembe vesszük a segédtábla adatait is:0-12, akkor 8 pont, 13-24, akkor 9 pont, 25-36, akkor 10 pont, 37-48, akkor 12 pont (csk a 2., 3. verzió) 64

3.8. Helyzetváltoztatás Ágyban megfordulni, felülni, ágyból kiülni-átülni székre, asztalhoz, stb. 3.9. Helyváltoztatás 4. Látás 5. Hallás 6. Életvezetési képesség felügyelet igénye 7. Egészségügyi gondozási szükséglet (szakápolás) 7.1. Vitális funkciók megfigyelése (legalább hetente) 7.2. Vizsgálati anyagok vétele (legalább kéthetente) 1: önállóan 1 1 0 2: önállóan, segédeszköz használatával 2 3 3 3: esetenként segítséggel 3 5 5 4: gyakran segítséggel 5 6 6 5: nem képes 5 7 7 1: önállóan 1 1 0 2: segédeszköz önálló használatával 1 2 2 3: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel 3 4 3 4: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel 4 4 4 5: nem képes 5 5 5 1: jól lát, szemüveg használata nélkül 1 1 0 2: jól lát, szemüveg használatával 1 1 1 3: szemüveg használatára szorul, de elutasítja azt 4 5 5 4: szemüveg használatával sem kielégítő a látása (pl. hályog a szemen) 5 8 8 5: nem lát 8 8 8 1: jól hall átlagos hangerő mellett 1 1 0 2: átlagos hangerő mellett időnkénti hallásproblémák, 2 4 4 3: hallókészülék használatára szorul, 3 5 5 4: hallókészülékkel rendelkezik, hallásproblémák miatt kommunikációs nehézségek, de a hallókészüléket nem használ, elutasítja v. nem képes 5 8 8 5: nem hall 8 8 8 1: önálló életvezetésre képes 1 1 0 2: esetenként életvezetési tanácsadásra szorul, részfeladatra, részmunkára betanítható 1 2 2 3: életvezetésében, személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul 3 4 4 4. életvezetésében, személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul, belátási képessége hiányzik ld. segédtábla B 4 4 4 5: napi 24 órás, állandó felügyeletet igényel 6 6 6 egyszerű választás: rászorul-e az adott szakápolási tevékenységre 14 14 6 I: igen N: nem 88 100 100 2 2 1 1 1 1 7.3 Decubitus megelőzés 1 2 2 7.4. Kötözés, sebellátás (krónikus seb, decubitus) 1 1 4 65 év alatt 5 (csak a 2., 3. verzió) 65 év alatt 5 (csak a 2., 3. verzió) 4+(0v.1v.2) (csak a 2., 3. verzió) 7.5. Táplálkozási intervenció (gyomorszonda, PEG szonda 1 1 3 7.6. Magatartás befolyásolás szükségessége (kognitív terápiás elemek alkalmazásával) 7.7. Rehabilitáció, gyógytorna 7.8. Egyéb egészségügyi szaktevékenység Injekcióinfúzió-peritoneálisdialysis oxigénterápia- sztóma gégekanülfájdalomcsillapítás(kanül, gyógyszer, eszköz) 26. táblázat 2 1 4 Ha igen a válasz, ld. segédtábla R 2 2 6 2 2 3 HGCS : Összes pontszám: 12 12 24 Mindösszesen: 100 112 124 r segédtábla gyógytornára vonatkozó része 0 pont, akkor+0, 1-3 pont, akkor+1, 4-8 pont, akkor +2, 8-12 pont, akkor +3, 13-18 pont, akkor +4 (csak a 2. verzió) 65

A különböző pontozással súlyozott eredmények hatása a HGCS csoportok alakulására 46. ábra 47. ábra 66

48. ábra 49. ábra 67

50. ábra 51. ábra 68

52. ábra 53. ábra 69

54. ábra 55. ábra 70

56. ábra 57. ábra 71

Az 1. Verzió eredményei közül néhány tábla: HGCS adatlap % 27. táblázat Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont HGCS-I 139 3,42% 18,0 2,0 HGCS-II 1 486 36,58% 31,8 3,3 HGCS-III 1 974 48,60% 53,4 4,5 HGCS-IV 463 11,40% 78,6 6,2 Végösszeg 4 062 100,00% 47,1 4,2 ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetege k ellátása adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % Összes adatlap Összes % HGCS-I 13 fő 1,59% 5 fő 7,14% 110 fő 4,43% 10 fő 1,75% 1 fő 0,83% 139 fő 3,42% HGCS-II 240 fő 29,38% 51 fő 72,86% 792 fő 31,87% 302 fő 52,98% 101 fő 84,17% 1 486 fő 36,58% HGCS-III 417 fő 51,04% 14 fő 20,00% 1 318 fő 53,04% 207 fő 36,32% 18 fő 15,00% 1 974 fő 48,60% HGCS-IV 147 fő 17,99% 0,00% 265 fő 10,66% 51 fő 8,95% 0,00% 463 fő 11,40% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% 2 485 fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% 4 062 fő 100,00% 28. táblázat 58. ábra 72

59. ábra 60. ábra 73

61. ábra 62. ábra 74

63. ábra 64. ábra 75

65. ábra 66. ábra 76

67. ábra 68. ábra 77

Az egyes ADL előfordulása HGCS-ként (1. Verzió) Darab / taj ADL érintettség HGCS 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Végösszeg HGCS-I 40 46 47 6 139 HGCS-II 1 28 109 165 255 241 201 239 156 81 10 1486 HGCS-III 10 47 155 385 496 332 409 129 11 1974 HGCS-IV 18 40 191 169 45 463 Végösszeg 41 74 156 171 255 241 211 286 311 466 524 372 600 298 56 4062 29. táblázat Lineáris pontozással történt HGCS besorolás eredménye fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása Az 2. Verzió eredményei közül néhány tábla: szenvedélybetegek ellátása Összes adatlap Összes % ellátás típus adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 31 fő 3,79% 6 fő 8,57% 205 fő 8,25% 28 fő 4,91% 8 fő 6,67% 278 fő 6,84% HGCS-II 423 fő 51,77% 58 fő 82,86% 1 264 fő 50,87% 413 fő 72,46% 109 fő 90,83% 2 267 fő 55,81% HGCS-III 356 fő 43,57% 6 fő 8,57% 1 008 fő 40,56% 128 fő 22,46% 3 fő 2,50% 1 501 fő 36,95% HGCS-IV 7 fő 0,86% 0,00% 8 fő 0,32% 1 fő 0,18% 0,00% 16 fő 0,39% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% 2 485 fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% 4 062 fő 100,00% 30. táblázat A HGCS osztályközök: HGCS-I 0-12 kb. 10% a lehetséges össz HGCS-nek HGCS-II 13-37 kb. 30% HGCS-III 41-81 kb. 65% HGCS-IV 82-124 78

HGCS adatlap % Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont HGCS-I 165 4,06% 9,2 1,2 HGCS-II 1 343 33,06% 26,4 4,0 HGCS-III 2 040 50,22% 57,2 6,0 HGCS-IV 514 12,65% 91,9 8,9 Végösszeg 4 062 100,00% 49,5 5,5 31. táblázat 69. ábra 79

70. ábra 71. ábra 80

72. ábra Értékek HGCS adatlap % 32. táblázat Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont Átlag / hgcs_szakápolás HGCS-I 165 4,06% 9,2 1,2 0,7 HGCS-II 1 343 33,06% 26,4 4,0 1,6 HGCS-III 2 040 50,22% 57,2 6,0 2,4 HGCS-IV 514 12,65% 91,9 8,9 3,5 Végösszeg 4 062 100,00% 49,5 5,5 2,2 81

ellátás típus hajléktalan ellátás Értékek HGCS adatlap % hgcs pont 1-14 kérdés (max 100) átlag szak ellátás pont (max 24) átlag HGCS össz pont (max 124) átlag egy főre jutó szakápolási tevékenysé g átlag HGCS-I 5 7,14% 7,4 0,2 7,6 0,2 HGCS-II 51 72,86% 20,6 4,7 25,4 2,3 HGCS-III 14 20,00% 47,9 6,8 54,7 2,9 Végösszeg 70 100,00% 25,2 4,8 30,0 2,3 33. Táblázat ellátás típus fogyatékkal élők ellátása Értékek szak HGCS adatlap % hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag HGCS-I 19 2,33% 10,2 0,4 10,5 0,2 HGCS-II 211 25,83% 23,9 3,7 27,6 1,3 HGCS-III 438 53,61% 49,9 6,0 55,9 2,1 HGCS-IV 149 18,24% 82,6 10,4 93,0 3,5 Végösszeg 817 100,00% 48,2 6,1 54,3 2,1 34. táblázat 82

ellátás típus idős ellátás Értékek HGCS adatlap % hgcs pont 1-14 kérdés (max 100) átlag 35. táblázat szak ellátás pont (max 24) átlag HGCS össz pont (max 124) átlag egy főre jutó szakápolási tevékenység átlag HGCS-I 127 5,11% 7,7 1,4 9,1 0,8 HGCS-II 712 28,65% 22,8 3,4 26,2 1,6 HGCS-III 1 327 53,40% 52,8 5,7 58,5 2,4 HGCS-IV 319 12,84% 82,8 8,1 91,0 3,5 Végösszeg 2 485 100,00% 45,7 5,1 50,9 2,2 ellátás típus pszichiátriai betegek ellátása Értékek szak HGCS adatlap % hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag HGCS-I 12 2,11% 7,8 1,2 8,9 0,3 HGCS-II 274 48,07% 21,6 5,0 26,7 1,6 HGCS-III 238 41,75% 46,4 7,3 53,7 2,5 HGCS-IV 46 8,07% 84,9 9,8 94,7 4,1 Végösszeg 570 100,00% 36,8 6,3 43,1 2,1 36. táblázat ellátás típus szenvedélybetegek ellátása Értékek szak HGCS adatlap % hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag HGCS-I 2 1,67% 7,5 1,5 9,0 1,0 HGCS-II 95 79,17% 19,4 6,3 25,6 2,1 HGCS-III 23 19,17% 39,1 8,3 47,3 3,0 Végösszeg 120 100,00% 23,0 6,6 29,5 2,2 37. táblázat 83

Oszlopcímkék fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás 38. táblázat pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Összes adatlap Összes % ellátás típus adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 19 fő 2,33% 5 fő 7,14% 127 fő 5,11% 12 fő 2,11% 2 fő 1,67% 165 fő 4,06% HGCS-II 211 fő 25,83% 51 fő 72,86% 712 fő 28,65% 274 fő 48,07% 95 fő 79,17% 1 343 fő 33,06% HGCS-III 438 fő 53,61% 14 fő 20,00% 1 327 fő 53,40% 238 fő 41,75% 23 fő 19,17% 2 040 fő 50,22% HGCS-IV 149 fő 18,24% 0,00% 319 fő 12,84% 46 fő 8,07% 0,00% 514 fő 12,65% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% 2 485 fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% 4 062 fő 100,00% Értékek ellátás típus Átlag / HGCS össz Átlag / szak ellátás Átlag / pont pont hgcs_szakápolás_darab Maximum / szak ellátás pont2 fogyatékkal élők ellátása 54,3 6,1 2,1 19,0 hajléktalan ellátás 30,0 4,8 2,3 11,0 idős ellátás 50,9 5,1 2,2 20,0 pszichiátriai betegek ellátása 43,1 6,3 2,1 21,0 szenvedélybetegek ellátása 29,5 6,6 2,2 18,0 Végösszeg 49,5 5,5 2,2 21,0 39. táblázat ellátás típus (Több tétel) Értékek ellátás típus Átlag / HGCS össz Átlag / szak ellátás pont pont Átlag / hgcs_szakápolás_darab Maximum / szak ellátás pont2 HGCS-I 9,2 1,2 0,7 8,0 HGCS-II 26,4 4,0 1,6 18,0 HGCS-III 57,2 6,0 2,4 20,0 HGCS-IV 91,9 8,9 3,5 21,0 Végösszeg 49,5 5,5 2,2 21,0 40. táblázat 84

Az 3. Verzió eredményei közül néhány tábla: A 100 pontos HGCS-vel számolva, a 24 pont szakellátás nincs benne a HGCS besorolásban. 73. ábra 85

74. ábra 75. ábra 86

76. ábra 77. ábra 87

78. ábra A HGCS csoportokhoz tartozó szakellátások (3. Verzió) ellátás típus (Több tétel) igénybev ett szakápolá sok száma egyénenk ént 0 1 2 3 4 5 6 Összes adatlap Összes % HGCs adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 48 51,61% 22 23,66% 14 15,05% 5 5,38% 3 3,23% 1 1,08% 0,00% 93 100,00% HGCS-II 297 34,34% 239 27,63% 200 23,12% 107 12,37% 14 1,62% 7 0,81% 1 0,12% 865 100,00% HGCS-III 531 26,26% 581 28,73% 477 23,59% 339 16,77% 79 3,91% 14 0,69% 1 0,05% 2022 100,00% HGCS-IV 98 9,06% 233 21,53% 279 25,79% 291 26,89% 142 13,12% 33 3,05% 6 0,55% 1082 100,00% Végösszeg 974 23,98% 1075 26,46% 970 23,88% 742 18,27% 238 5,86% 55 1,35% 8 0,20% 4062 100,00% 41. táblázat Ezekben a táblákban a vitális funkciók megfigyelése nem szerepel, csak a többi szakápolási tevékenység. Így ennek megfelelően módosult az igénybevett és nem vett igénybe kimutatás értékei. A vizsgált sokaság 76, 02 %-a legalább egy szakápolási tevékenységben részesült. A fenti táblából az is látszik, hogy többnyire az 1, 2, 3 féle szakápolási tevékenység végzése az általános. Az is kimutatható, hogy a HGCS I 88

csoportnál is jelentkezik a szakápolási tevékenység 1 v. 2 féle, méghozzá majdnem 40%-ban. igénybevett szakápolások száma egyénenként 0 1 2 3 4 5 6 HGCs adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 48 51,61% 22 23,66% 14 15,05% 5 5,38% 3 3,23% 1 1,08% 0,00% hajléktalan ellátás 3 100,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% idős ellátás 39 51,32% 19 25,00% 13 17,11% 2 2,63% 2 2,63% 1 1,32% 0,00% pszichiátriai betegek ellátása 5 41,67% 3 25,00% 0,00% 3 25,00% 1 8,33% 0,00% 0,00% szenvedélybetegek ellátása 1 50,00% 0,00% 1 50,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% HGCS-II 297 34,34% 239 27,63% 200 23,12% 107 12,37% 14 1,62% 7 0,81% 1 0,12% fogyatékkal élők ellátása 60 49,59% 25 20,66% 24 19,83% 10 8,26% 2 1,65% 0,00% 0,00% hajléktalan ellátás 7 16,67% 14 33,33% 12 28,57% 8 19,05% 1 2,38% 0,00% 0,00% idős ellátás 204 46,90% 102 23,45% 70 16,09% 46 10,57% 10 2,30% 2 0,46% 1 0,23% pszichiátriai betegek ellátása 24 12,37% 84 43,30% 42 21,65% 38 19,59% 1 0,52% 5 2,58% 0,00% szenvedélybetegek ellátása 2 2,74% 14 19,18% 52 71,23% 5 6,85% 0,00% 0,00% 0,00% HGCS-III 531 26,26% 581 28,73% 477 23,59% 339 16,77% 79 3,91% 14 0,69% 1 0,05% fogyatékkal élők ellátása 117 26,35% 125 28,15% 123 27,70% 61 13,74% 13 2,93% 4 0,90% 1 0,23% hajléktalan ellátás 7 33,33% 6 28,57% 4 19,05% 4 19,05% 0,00% 0,00% 0,00% idős ellátás 360 29,08% 371 29,97% 266 21,49% 179 14,46% 56 4,52% 6 0,48% 0,00% pszichiátriai betegek ellátása 41 14,96% 68 24,82% 66 24,09% 87 31,75% 9 3,28% 3 1,09% 0,00% szenvedélybetegek ellátása 6 13,33% 11 24,44% 18 40,00% 8 17,78% 1 2,22% 1 2,22% 0,00% HGCS-IV 98 9,06% 233 21,53% 279 25,79% 291 26,89% 142 13,12% 33 3,05% 6 0,55% fogyatékkal élők ellátása 20 7,94% 44 17,46% 68 26,98% 66 26,19% 39 15,48% 14 5,56% 1 0,40% hajléktalan ellátás 0,00% 0,00% 1 25,00% 3 75,00% 0,00% 0,00% 0,00% idős ellátás 72 9,78% 179 24,32% 194 26,36% 183 24,86% 90 12,23% 14 1,90% 4 0,54% pszichiátriai betegek ellátása 6 6,67% 10 11,11% 16 17,78% 39 43,33% 13 14,44% 5 5,56% 1 1,11% Végösszeg 974 23,98% 1075 26,46% 970 23,88% 742 18,27% 238 5,86% 55 1,35% 8 0,20% 42. táblázat 89

HGCs adatlap Átlag / szak ellátás pont HGCS-I 93 3,9 hajléktalan ellátás 3 0,0 idős ellátás 76 3,8 pszichiátriai betegek ellátása 12 5,4 szenvedélybetegek ellátása 2 5,0 HGCS-II 865 5,5 fogyatékkal élők ellátása 121 4,2 hajléktalan ellátás 42 7,9 idős ellátás 435 4,5 pszichiátriai betegek ellátása 194 6,6 szenvedélybetegek ellátása 73 9,2 HGCS-III 2022 6,1 fogyatékkal élők ellátása 444 6,2 hajléktalan ellátás 21 6,2 idős ellátás 1238 5,6 pszichiátriai betegek ellátása 274 7,4 szenvedélybetegek ellátása 45 8,7 HGCS-IV 1082 8,1 fogyatékkal élők ellátása 252 9,5 hajléktalan ellátás 4 11,0 idős ellátás 736 7,4 pszichiátriai betegek ellátása 90 9,1 Végösszeg 4062 6,4 43. táblázat Az egyes szakápolási tevékenységek alakulása HGCS csoportonként (3. Verzió) Kötözés igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 1 0,02% 92 2,26% HGCS-II 33 0,81% 832 20,48% HGCS-III 137 3,37% 1885 46,41% HGCS-IV 146 3,59% 936 23,04% Végösszeg 317 7,80% 3745 92,20% 44. táblázat 90

gyógytorna igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 28 0,69% 65 1,60% HGCS-II 356 8,76% 509 12,53% HGCS-III 743 18,29% 1279 31,49% HGCS-IV 414 10,19% 668 16,45% Végösszeg 1541 37,94% 2521 62,06% 45. táblázat egyéb tevékenységek igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 10 0,25% 83 2,04% HGCS-II 239 5,88% 626 15,41% HGCS-III 650 16,00% 1372 33,78% HGCS-IV 476 11,72% 606 14,92% Végösszeg 1375 33,85% 2687 66,15% 46. táblázat Decubitus igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 12 0,30% 81 1,99% HGCS-II 52 1,28% 813 20,01% HGCS-III 316 7,78% 1706 42,00% HGCS-IV 709 17,45% 373 9,18% Végösszeg 1089 26,81% 2973 73,19% 47. táblázat 91

Táplálkozási intervenció igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 0,00% 93 2,29% HGCS-II 8 0,20% 857 21,10% HGCS-III 8 0,20% 2014 49,58% HGCS-IV 29 0,71% 1053 25,92% Végösszeg 45 1,11% 4017 98,89% 48. táblázat magatartás igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 18 0,44% 75 1,85% HGCS-II 295 7,26% 570 14,03% HGCS-III 777 19,13% 1245 30,65% HGCS-IV 433 10,66% 649 15,98% Végösszeg 1523 37,49% 2539 62,51% 49. táblázat vizsgálati anyagok vétele igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 13 0,32% 80 1,97% HGCS-II 74 1,82% 791 19,47% HGCS-III 313 7,71% 1709 42,07% HGCS-IV 226 5,56% 856 21,07% Végösszeg 626 15,41% 3436 84,59% 50. táblázat A következő tábla jól szemlélteti, hogy az aránylag magas szakápolási tevékenység (21. tábla) számát a vitális funkciók megfigyelése torzítja, 92

ennek a tevékenység elvégzéséhez az esetek nagyobb részében elegendő a szociális gondozói szakképesítés is. 79. ábra vitális finkciók megfigyelése igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 49 1,21% 44 1,08% HGCS-II 386 9,50% 479 11,79% HGCS-III 1225 30,16% 797 19,62% HGCS-IV 758 18,66% 324 7,98% Végösszeg 2418 59,53% 1644 40,47% 51. táblázat A korábbi besorolás szerinti HGCS II III csoport számossága, a sűrűsödési pontokban látott csúcsok véleményünk szerint indokolják a csoportok bontását. Javaslatunk ezért öt HGCS klaszter kialakítása az alábbiak szerint: 93

5 HGCS csoport esetén HGCS I 6-10 HGCS II 11-20 HGCS III 21-35 HGCS IV 36-60 v. 65 HGCS V 61 v. 66-100 pont - (a szakápolás külön kezelendő) Oszlopcímkék fogyatékkal élők ellátása hajléktala n ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Összes adatlap Összes % ellátás adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % HGCS-I 0,00% 3 fő 4,29% 76 fő 3,06% 12 fő 2,11% 2 fő 1,67% 93 fő 2,29% HGCS-II 56 fő 6,85% 20 fő 28,57% 261 fő 10,50% 79 fő 13,86% 53 fő 44,17% 469 fő 11,55% HGCS-III 223 fő 27,29% 34 fő 48,57% 530 fő 21,33% 248 fő 43,51% 49 fő 40,83% 1 084 fő 26,69% HGCS-IV 327 fő 40,02% 12 fő 17,14% 1 031 fő 41,49% 160 fő 28,07% 16 fő 13,33% 1 546 fő 38,06% HGCS-V 211 fő 25,83% 1 fő 1,43% 587 fő 23,62% 71 fő 12,46% 0,00% 870 fő 21,42% Végösszeg 817 fő 100,00% 70 fő 100,00% 2 485 fő 100,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00% 4 062 fő 100,00% 52. táblázat 80. ábra 94

81. ábra ellátás típus (Több tétel) ellátás típus Értékek Átlag / HGCS össz pont Átlag / szak ellátás pont Átlag / hgcs_szak ápolás_da rab Maxim um / szak ellátás pont2 HGCS-I 12,7 3,9 0,9 18,0 HGCS-II 21,7 5,6 1,2 20,0 HGCS-III 33,4 5,5 1,3 21,0 HGCS-IV 55,6 6,5 1,6 21,0 HGCS-V 86,1 8,2 2,3 21,0 Végösszeg 51,3 6,4 1,6 21,0 53. táblázat 95

A korábbi 4 HGCS kategória további differenciálásával, az öt klaszter kialakításával és a fenti súlyozással a korábban észlelt kettős púpú diagramok elsimulnak jobb közelítéssel megfelelünk a belső homogenitás és differenciáltság feltételeinek. Az egyes ellátotti csoportok esetén az alábbiak szerint alakulnak a HGCS csoportok: 82. ábra 83. ábra 96

84. ábra 85. ábra 97

86. ábra 87. ábra 98

88. ábra ADL ek alakulása (1. Verzió) Az alábbi táblázatokon az egyes ADL-ek alakulását figyelhetjük meg a beírt értékek átlagai alapján. Hálódiagramokon is megvizsgáltuk az egyes ADL funkciók és tevékenységek egymáshoz való kapcsolódását, valamint részben véletlenszerűen kiválasztott egyéneknél, részben ismert, súlyos állapotú betegeknél. Azt látjuk, hogy egymástól nem függetlenül alakulnak a pontok értékei, ritka, hogy egy-egy dimenzióban kiugrást tapasztalunk. Van egy kivétel: a terápiakövetés. Itt azonban jogszabályi korlátok magyarázzák a képet: a bentlakásos intézményekben a gyógyszerelés az intézmény felelőssége, akkor sem végezheti a gyógyszer adagolását a kliens, ha egyébként képes lenne rá.(ez a HGCS I- II ) csoportba tartozók 99

esetében érdekes) Ezen anomáliák kiküszöbölését szolgálja, hogy ezt a dimenziót alacsonyabb pontszámmal értékeltük a 2.-3. verzióban. Jól látható, hogy a terápiakövetés kérdés nagymértékben torzítja az összes pontszám alakulását. Ennek oka a jelenlegi gyakorlat, mely szerint az intézményi keretek között a gyógyszerelést az arra kijelölt személy végzi, nem az ellátott. Az ennél a kérdésnél kialakult magas pontszámok ellensúlyozására a 2. és 3. verzió súlyozásánál az adható maximális pontot 5 pontról 3 pontra csökkentettük. étkezés öltözködés helyváltoztatás kontinentia wc tisztálkodás kommunikáció terápia helyzetváltoztatás átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag 2,29 2,72 2,16 2,37 2,60 2,96 2,22 4,04 1,82 54. táblázat ADL-ek alakulása átlag pontszám alapján helyzetváltoztatá 4,00 terápia Átlag kommunikáció étkezés átlag 5,00 3,00 2,00 1,00 0,00 öltözködés Átlag helyváltoztatás kontinentia Átlag tisztálkodás Átlag wc Átlag 89. ábra 100

90. ábra 91. ábra 92. ábra 101

93. ábra 94. ábra 40 pont 1 fő helyzetváltozt terápia kommunikáció étkezés 6 4 2 0 öltözködés helyváltoztatás kontinencia tisztálkodás wc 95. ábra 102

60 pont 1 fő helyzetválto terápia kommuniká étkezés 4 3 2 1 0 öltözködés helyváltozta kontinencia tisztálkodás wc 96. ábra 70 pont 1 fő helyzetválto terápia kommunikác étkezés 6 4 2 0 öltözködés helyváltozta kontinencia tisztálkodás wc 97. ábra 80 pont 1 fő helyzetváltoz terápia kommunikáció étkezés 6 4 2 0 öltözködés helyváltoztat kontinencia tisztálkodás wc 98. ábra 103

8.5 KITÖLTÉSI ANOMÁLIÁK Az adatbevitel során előfordultak hibák: kaptunk olyan adatkombinációkat, amelyekből értelmezési problémákra következtethetünk. Az ábrán jól látható, hogy az R segédtábla esetében komoly értelmezési problémák voltak. A lenti táblán jól látható pl. az R segédtábla gyógytornára vonatkozó kérdéseinek kitöltési problémája. Azokban az esetekben, amikor a HGCS adatlapon bejelölték a gyógytornát, 329 esetben a r segédtáblában nem jelöltek be semmit a mozgás terápia kérdéseinél, néhány esetben fordítva is igaz ez. hgcs_gyogytorna true Darab / id Oszlopcímkék Sorcímkék fogyatékkal élők hajléktalan idős pszichiátriai szenvedélybetegek ellátása ellátás ellátás betegek ellátása ellátása Végösszeg 0 23 40 201 44 21 329 1 10 1 36 9 4 60 2 10 34 15 5 64 3 16 1 78 27 39 161 4 71 1 157 61 12 302 5 36 51 18 12 117 6 20 24 14 2 60 7 33 24 5 62 8 40 46 16 1 103 9 40 25 4 69 10 29 23 31 83 11 7 20 2 5 34 12 16 15 1 32 13 10 15 25 14 8 7 1 16 15 5 6 1 12 16 1 6 7 17 1 1 1 3 18 2 2 Végösszeg 376 43 771 250 101 1541 55. táblázat 104

Tájékozódás és viselkedés kérdések ellentmondásai Hasonló anomáliát látunk az 1. és 2. kérdések esetében: bár itt a pszichiátriai betegek esetében lehetséges kombináció a térbeli-időbeli tájékozódás épsége inadequat viselkedéssel. adatlap viselkedés tájékozódás 1 2 3 4 5 Végösszeg 1 574 299 56 164 1 1094 2 76 690 127 87 2 982 3 12 273 223 100 8 616 4 6 133 297 89 44 569 5 9 65 189 69 469 801 Végösszeg 677 1460 892 509 524 4062 56. táblázat 105

9. INTÉZMÉNYI VISSZAJELZÉSEK A projektben résztvevő intézmények írásos beszámolóikban rögzítették a modell kísérlet kapcsán szerzett tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat. A beérkezett anyagok felhasználásával készült az összegzés. A részletes anyagot a melléklet tartalmazza. Minden intézmény részt vett a HGCs-3 modell tájékoztatóval egybekötött részletes bemutatóján, és lehetőséget kapott a számítógépes program, az adatbevitel módjának - működtetésének megismerésére. A kísérletben az intézményekben a statisztikai felméréseknek és metódusoknak megfelelően történt a résztvevők kiválasztása, azaz nagyrészt véletlenszerűen megfelelő létszámmal, a betegségek igen széles spektrumán mozgó bentlakókkal, és betegekkel, így joggal tekinthetjük a mintákat kellően reprezentatívnak. A résztvevő intézmények egy része már részt vett a HGCs-1-2 modellkísérletben is ezért a metodikában jelentős tapasztalatokkal rendelkeztek. Kiemelt észrevételek: Az ellátottak részletes tájékoztatása ellenére volt olyan kliens, aki a feltett kérdéseket zaklatásnak vette, különösen a jövedelemmel kapcsolatos kérdésekre nem szívesen válaszoltak.! A felmérésben résztvevő intézmények a központi felkészítést követően az értékelhető és egységes szemlélet kialakítása 106

érdekében team-ben beszélték meg az értékelés szempontjait, a pontozás nehézségeit. Több intézmény problémaként definiálta, hogy a felvett adatlapok a kérdéseket az adott pillanatra vonatkoztatják vissza, ami torzítja a valóságot és ezáltal hamis képet fest, az állapotromlást nem kezeli. Fontos döntés a mérés gyakorisága! A költségek tekintetében több esetben írták le problémaként azt a tényt a szakemberek elsősorban integrált intézményeknél, hogy az intézményt nem tudták külön szervezeti egységekre lebontani. A kérdések hangsúlyozásánál alkalmazott pontozást előremutató változásnak értékelték. Javaslatok: A HGCS besorolási rendszer érzékenyebben tükrözi az ellátási szükségletet, valamint az ellátás szempontjából fontos információkat ad, pontosabban, mint a jelenlegi használatban levő rendszer. Érdekes, hogy az intézményi visszajelzések elsősorban a fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket ellátó intézmények esetében a finanszírozás csökkenésének veszélyét látták! 107

10. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nemzetközi összehasonlítás Németország Ausztria Franciaország HGCS I. I.-II. 5-6 I: 15-20 II. III. - IV. - V. 3-4 II: 21-40 V. - VI. 2 III: 41-70 III. VII. 1 IV: 71-100 57. táblázat A HGCS1 projekt során részletesen foglalkoztunk az osztrák rendszerrel, utalunk a projektbeszámolóra. Jelen felmérés adatait elemezve is úgy gondoljuk, a dependencia súlyozott figyelembe vétele árnyaltabb és gyakorlatibb megközelítést tesz lehetővé - az igazságosabb differenciálást szolgálja. 108

11. INTÉZMÉNYI GAZDASÁGI ADATOK ELEMZÉSE FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK 11.1 I. VÁLTOZAT - A HGCS-ALAPÚ FINANSZÍROZÁS PRÓBASZÁMÍTÁSAI AZ IDŐSEK BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEI SZÁMÁRA 11.1.1 A FINANSZÍROZÁSI MÓD KIDOLGOZÁSÁNAK ALAPELVEI: Szakmai teljesítmény-, eredmény-orientált pénzügyi ösztönzés Magánforrások (jövedelem- és tőketípusúak egyaránt) becsatornázási lehetősége Közszolgáltatás-vásárlói és szolgáltatási szerepek elkülönítése Ösztönzés a költségérzékenységre Igazságosság: a közforrás elosztásának célzottsága Kiszámíthatóság: hosszú távon tervezhető algoritmus A szolgáltatási rendszer átalakítása irányában ható ösztönzők A jogosultság-szabályozást lekövető finanszírozás (Ezek tehát nem általában a finanszírozás alapelvei, hiszen a finanszírozás fogalmának számos aspektusa van. Itt ezek közül csak egyiket tárgyaljuk: a finanszírozási technikát.) 11.1.2 MIÉRT KELL ÚJRAGONDOLNI A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁT? Ma is létező problémák miatt: A finanszírozásnak a szakmai célokhoz történő illeszkedése A finanszírozás negatív belső ösztönzési hatásai A magán- és közösségi erőforrások torz aránya 109

A közfinanszírozás elégtelen mértéke A közfinanszírozás torz szerkezete (egészségügyi feladatok egészségügyi finanszírozás nélkül) A közfinanszírozás módja (pályázati és normatív) Jövőbeni problémák miatt: A mortalitási görbe változása A morbiditási görbe változása A két görbe egymáshoz viszonyított helyzete A morbiditás és az önellátási képesség közötti viszony változása A rohamosan növekvő gondozási szükséglet Az informális gondozás jelentős, de csökkenő súlya A piaci alapú, de nem professzionális gondozás jelentős térnyerése A professzionális gondozás súlyának növekedése, a súlypontok áthelyeződésével A relatív nyugdíjszint csökkenése 11.1.3 LEHETSÉGES VÁLASZOK A FINANSZÍROZÁSI PROBLÉMÁKRA: Rövidtávon: azonnali segítségnyújtás az addicionális közfinanszírozás alacsony mértéke pazarlás megállítása (pl. üzleti egyházak) explicit szolgáltatói terhek csökkentése implicit szolgáltatói terhek csökkentése magánforrások fokozott bevonása 110

a válság miatti inaktivizálódás és a fokozott magánforrás becsatornázás csökkenti a keresletet, a GSZV felfüggesztése növeli erőteljes és fokozott, ugyanakkor partneri és összehangolt ellenőrzés Középtávon: a demográfia, a gondozási rászorultság és a szolgáltatások által nyújtott ellátás kapcsolatának elemzése és előrejelzése rugalmas szabályozás az alapellátási szolgáltatókra, erős civilesítés, belépési korlátok enyhítésével, több klienscsoportra kiterjedő szakmai profillal modellkísérletek szolgáltatáscsomagok előkészítése, sztenderdizáció a jövedelmi rászorultság szempontjának érvényesítése a finanszírozásban Hosszú távon: gondozási rászorultság visszaépítése a jogosultságszabályozásban gondozási rászorultsághoz igazított szolgáltatáscsomagok, és ezekhez társuló finanszírozás fejkvóta helyett gondozási rászorultsági csoport alapú finanszírozás egészségügyi források bevonása ápolásbiztosítási rendszer magánforrások fokozott bevonása kliensút-szabályozás: esetmenedzser 111

a gazdasági növekedés miatti aktivizálódás megnöveli a keresletet a minőségi elhelyezéssel párosuló magas színvonalú ellátás iránt 11.1.4 A JAVASOLT MÓDOSÍTÁSI IRÁNY A mai gyakorlatban alkalmazott normatíva valójában fejkvóta. A fejkvótaalapú finanszírozás számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb az, hogy verseny-alapú, tehát a szolgáltató érdekelt abban, hogy a megürült férőhelyeit mielőbb feltöltse. Ennek érdekében igyekszik szolgáltatásának minőségi jellemzőit megismertetni a potenciális keresletet támasztókkal, igyekszik minőségi fejlesztéseket elvégezni, figyelemmel kell kísérnie a piaci mozgásokat (marketing). További fontos előnye ennek a finanszírozási módnak az egyszerű adminisztráció: a kliensek szolgáltatás-igénybevételi profilja jól követhető, ellenőrizhető, a megkötött gondozási szerződések vagy igénybevételi naplók alapján kontrollálható. Az is előnye ennek a finanszírozásnak, hogy más formákhoz képest nagyobb mértékben képes a szolgáltatásokra fordított összes közkiadás szintjének a kordában tartására, hiszen a jogosultság-szabályozás egyértelműen meghatározza az elvi hozzáférés kereteit. A normatíva-alapú szabályozás legfőbb hátránya, hogy a fiskális ösztönzés a szolgáltatás igénybevételének napjáig tart, és onnan kezdve éppen ellenkezőleg hat: a fejkvóta arra ösztönöz, hogy a szolgáltatók a legkisebb fajlagos költségekkel és/vagy a legmagasabb térítési-díj-fizetési potenciállal rendelkezőket fölözzék le, hiszen az uniformizált finanszírozás esetén ilyen kliensekkel maximalizálják hasznukat. E két potenciális veszély a hazai gyakorlatban be is következett: rendkívül erős a lefölözés jelensége, és csak az intézményekben dolgozó 112

szakemberek, szakmai műhelyek erős szakmai elkötelezettségén múlik, hogy ne alulteljesítéssel vagy minőségrontással válaszoljon a szolgáltató a romló közfinanszírozásra. Az alábbiakban arra teszünk javaslatot, hogy a fejkvóta-alapú finanszírozás hogyan javítható annak érdekében, hogy a fentiek közül legalább az egyik negatív hatást enyhítsük: a lefölözést. E hatás enyhítésének alapvető eszköze az, hogy a finanszírozást differenciáljuk, és az egyes fejkvóta-elemeket rászorultsági faktorokhoz kötjük. Javaslatunk az, hogy az egységes normatíva három részre váljon: állandó hotelnormatíva önellátási képesség mértéke szerint változó normatíva szociális indikáció szerint változó normatíva Hotelnormatíva A hotelnormatíva alapvetően a hotelköltségek fedezésére szolgál. Hotelköltség mindazon költségelemek összessége és a teljes önköltséghez mért aránya, amelyek fixek, állandóak: nem növekednek a kliensszám növekedésével. Ide tartozik a menedzsment juttatásai, a rezsi jelentős része, az ingatlannal kapcsolatos kiadások nagy része (pl. karbantartás). De nem tartozik ide a szakmai létszám juttatása. A jelenlegi szakmai létszám-szabályozás életszerűtlen megkötései (az ellátotti létszámhoz arányosított szakmai létszám biztosításának korlátai) ellen hatnak a felelős és hatékony gazdálkodás kialakításának. Amennyiben a szakmai létszámok nem lesznek arányosíthatók, akkor a bentlakásos intézmények esetében a szolgáltatási önköltségnek akár 80-90%-a is állandónak 113

minősül majd, ez pedig ellehetetlenít majd mindenféle finanszírozási reformot. A HGCS és más kutatások tapasztalatai alapján: a szakellátás állandó költségei relatíve magasak, 47-49%-a a teljes önköltségnek Megjegyzendő, hogy vannak olyan finanszírozási modellek (pl. a dán), amely a hotelköltségeknek a lakhatással összefüggő részeit, amelyek finanszírozása a kliens feladata lenne, amennyiben saját otthonában lenne ellátva (pl. rezsi, étkezés, stb.), a klienssel közvetlenül finanszíroztatják, a közfinanszírozás pedig a szakmai (ápolási-gondozási) költségek fedezését vállalja. HGCS-normatíva A második normatíva elem az önellátási képesség mértéke szerint differenciált mértékű támogatás. Ez az elem még nem a valós szakmai teljesítményt méri és ahhoz illeszkedik (ld. finanszírozási alapelvek az 1. pontban), hanem közvetetten utal a szakmai teljesítmény szintjére: a gondozási rászorultság mértékéből következtet előrefelé a minőség, a szakmai eredményesség mértékére. Az önellátási képesség mérésére a számos modellkísérletben kipróbált és alkalmasnak bizonyult Homogén Gondozási Csoportok elnevezésű skálát alkalmazzuk. (Itt és most nincs lehetőség a HGCS elvi struktúrájának bemutatására, a HGCS3 modellkísérletről készült beszámoló más részei erről részletesen szólnak.) A HGCS-normatíva kalkulációjakor a szolgáltatási önköltség szakmai változó részére kell tekintettel lenni. A korábbi kutatások és modellkísérletek alapján többféle formája is elképzelhető annak, hogy az egyes fokozatok egymáshoz viszonyított önköltség-fajlagosai hogyan 114

arányuljanak egymáshoz. Az alábbiakban három ilyen lehetséges illeszkedési módot mutatunk be. HGCS-fokozatok HGCsskála skála 5 fokozatú Szlovák skála I 7% 5% 6,70% II 17% 10% 13,30% III 30% 15% 20,00% IV 46% 30% 26,70% V 40% 33,30% Összesen 100% 100% 100% 58. Táblázat Megjegyzés: Az 5 fokozatú skála 2010 őszén készült differenciálási modellszámítások eredménye. A HGCS-normatíva alkalmazása által felvetett fontos ösztönzési kérdés, hogy nem tartalmaz-e ellenösztönzést a szakmailag jó gyakorlatok alkalmazása ellen, hiszen az ellátott állapotával együttmozgó finanszírozás esetén a szolgáltatónak nem áll érdekében a kliens önellátási képességének javítása, sőt épp ellenkezőleg. Ezért már itt fel kell hívni a figyelmet, hogy olyan belső ösztönzőket kell alkalmazni a HGCS-normatíva indításakor, amely enyhíti ezt a negatív ösztönző hatást. Ilyen ellenhatást gyakorolhat például az a szabály, hogy kliens belépéskori állapotának megfelelő finanszírozás szint akkor sem csökken, ha a kliens állapota javul, hiszen ez éppen az akadályozottság mértékének csökkentésére ösztönzi a szolgáltatót. Szociális indikáció alapú normatíva Az önellátási képesség korlátozottsága az idősek rászorultságának számos részét képes magyarázni. Vannak azonban olyan faktorok is, amelyek árnyalják az akadályozottsági megközelítést és indokolttá tehetnek olyan 115

esetben is intézményi elhelyezést, amikor az önellátási képesség még viszonylag magas szintű. E kérdésnek további legalább két aspektusa van. Egyrészt az 1. pontban megfogalmazott alapelvek alapján a szolgáltatói kapacitásokat meg kell nyitni minden, jelentős mértékben akadályozott és segítségre szoruló idős ember számára, ugyanakkor a közfinanszírozás mértékének eltérőnek kell lennie azok preferálása érdekében, akik erős szociális indikációval rendelkeznek. Másrészt az intézményi kapacitásokat azok számára is meg kell nyitni, akik viszonylag alacsony önellátási korlátozottsággal küzdenek, de szociális helyzetük drámai (pl. lakáskörülmények) és nem áll rendelkezésre alapszolgáltatás a szociális hátrányok enyhítésére. A szociális indikáció beemelését a finanszírozásba az teszi nehézzé, hogy nehéz kiválasztani mind a faktorok körét, mind az egyes faktorokhoz tartozó küszöböket, ahonnan kezdve a közfinanszírozás belép. Jelen számításban azzal a durva leegyszerűsítéssel élünk, hogy a szociális indikációk közül a legfontosabb, illetve legjobban megfigyelhető és operacionalizálható elem a jövedelem, és a jövedelmi elégtelenség szorosan együtt mozog más szociális indikációkkal. (Az egyértelműség kedvéért: tudjuk, hogy ez számos esetben nem igaz, de a finanszírozási logika kialakításakor számos leegyszerűsítéssel kell élnünk.) Az alábbiakban két számítást találunk a teljes idősotthoni ellátotti népesség jövedelem szerinti megoszlására. Az első táblázat számai a HGCs2, a második a HGCs3 modellkísérletből származnak. (A kliensszám a megoszlásnak az 50 000 ellátottra vonatkoztatott kalkulált adata.) 116

Jövedelem Arány Kliensszám (eft) <30 7% 3 500 30-50 9,70% 4 850 50-70 38,40% 19 200 70-90 33,50% 16 750 90-11,40% 5 700 Összesen 100% 50 000 59. Táblázat Jövedelem (eft) Arány Kliensszám Nincs 0,22% 110 <30 3,44% 1 720 30-70 30,32% 15 160 70-100 43,44% 21 720 >100 22,58% 11 290 Összesen 100% 50 000 60. Táblázat 11.1.5 FELTEVÉSEK Előzetes feltevések a számításhoz: Csak szociális normatíva-keret áll rendelkezésre, nominálértéken változatlan mértékben (50e férőhely x 635eFt = 31,7 MdFt) Nincs OEP-finanszírozás Nincs outcome-típusú mutató (pl. minőségi pótlék) 117

Marad a fejkvóta-finanszírozás, egyelőre nem váltja fel szolgáltatási csomag-finanszírozás Külső-súlyozás: a három differenciált elem egymáshoz viszonyított aránya: kezdetben a hotelnormatíva relatív súlya magas, annak érdekében, hogy az átmenet elején még ne nyíljon szét túlságosan a finanszírozás, és az intézmények ne legyenek kitéve jelentős finanszírozási egyensúlyvesztésnek. Az átmenet folyamán évről évre csökken a hotelnormatíva relatív súlya és emelkedik a HGCsnormatíva relatív súlya. 11.1.6 MODELLSZÁMÍTÁSOK Amennyiben a szociális indikáció alapú normatíva a kliens jövedelmére épül, akkor a kliens jövedelmének növekedésével sávosan csökkenhet ez a normatíva elem. Erre vonatkozik az alábbi táblában szereplő számsor. Az így kalkulált normatíva gyakorlatilag az átlagnyugdíj 80%-ának szintjére pótolja ki azoknak a jövedelmét (és a szolgáltató térítési díjbevételét), akiket ma a szolgáltatók nagy ívben elkerülnek alacsony jövedelmük miatt. Jövedelem Arány Kliensszám Havi normatíva Éves nornatíva Kiadás (MdFt) 0 0,22% 110 70 000 840 000 0 <30 3,44% 1 720 40 000 480 000 1 30-70 30,32% 15 160 20 000 240 000 4 70-100 43,44% 21 720 0 0 0 100< 22,58% 11 290 0 0 0 Összesen 100,00% 50000 4,5564 61. Táblázat Az ily módon számított összes közkiadás a rendelkezésre álló zárt keret 14%-a. 118

A fennmaradó keret elosztásakor független változónak tekintjük a hotelnormatíva éves értékét, és azt figyeljük meg, hogy miképp változik a HGCs-normatíva éves összege az egyes HGCs-fokozatokban, ha előre rögzítettnek vesszük az egyes fokozatokba soroltak megoszlását a bentlakásos elhelyezésben részesülők között, és az egyes gondozási rászorultsági fokozatok egymáshoz viszonyított relatív költségességét. HGCS-normatívák HGCS-fokozat I II III IV Megoszlás 0,04 0,32 0,53 0,11 Költségfajlagosok 0,07 0,17 0,29 0,47 62. Táblázat A fenti tábla azt mutatja, hogy ha a hotelnormatíva relatíve magas, akkor a HGCs-normatíva értékei 12-49 eft között szóródnak. Azt javasoljuk, hogy a normatíva differenciálásának bevezetésekor mindenképp ezen a szinten legyen bevezetve a hotelnormatíva, hiszen ez a változat okoz a legkevesebb feszültséget az átmenet során. Majd évről évre csökkenthető a hotelnormatíva összege, és ezáltal nőhet a gondozási rászorultság érvényesítésének tere. összes HGCSre rend-re álló Hotelnorm (Ft/év) keret (Ft) 500 000 2 211 100 000 11 788 28 628 48 836 79 148 450 000 4 711 100 000 25 116 60 997 104 053 168 638 400 000 7 211 100 000 38 445 93 365 159 270 258 128 350 000 9 711 100 000 51 773 125 734 214 487 347 617 300 000 12 211 100 000 65 101 158 103 269 704 437 107 250 000 14 711 100 000 78 429 190 471 324 921 526 597 200 000 17 211 100 000 91 758 222 840 380 139 616 087 150 000 19 711 100 000 105 086 255 208 435 356 705 576 Végezetül lássuk, a különféle jövedelmi csoportokba és különféle gondozási rászorultsági csoportokba tartozók relatív finanszírozottsági helyzete hogyan változik meg a maihoz képest. 119

Az első táblázat azt mutatja be, hogy az egyes alcsoportokba tartozó idős ellátottak után mekkora normatíva jár akkor, ha a hotelnormatíva az általunk elképzelhető legmagasabb értéket veszi fel (500 eft/év). A második táblázat azt mutatja be, hogy az egyes alcsoportok pozíciója hogyan változik a 2011. évi normatív finanszírozási szinthez képest: kik a nyertesek, kik a vesztesek. Jövedelem I II III IV 0 1 351 788 1 368 628 1 388 836 1 419 148 <30 991 788 1 008 628 1 028 836 1 059 148 30-70 751 788 768 628 788 836 819 148 70-100 511 788 528 628 548 836 579 148 100< 511 788 528 628 548 836 579 148 63. Táblázat Jövedelem I II III IV 0 716 788 733 628 753 836 784 148 <30 356 788 373 628 393 836 424 148 30-70 116 788 133 628 153 836 184 148 70-100 -123 212-106 372-86 164-55 852 100< -123 212-106 372-86 164-55 852 64. táblázat A kalkulációból látható, hogy az alapvető ösztönzési irányok teljesülnek, a közfinanszírozás csakugyan az alacsonyabb jövedelműek felé és a nagyobb gondozási szükségletűekre céloz. Ugyanakkor az is látható, hogy már viszonylag korai jövedelemtartományokban (70eFt/hó) csökkenti az össznormatíva 2010. évi szintjét még a IV., legsúlyosabb állapotúak számára. És ez elfogadhatatlan: csak olyan finanszírozási reform fogadható el, amely legalább a IV. fokozatúak esetében érzékelhetően növeli a közfinanszírozás mértékét. 120

A fenti neutrális modellt néhány ponton módosítani kell: A hotelnormatíva értékét le kell csökkenteni. A magas hotelnormatívának kiszorítási hatása van, alig marad keret a HGCs alapú differenciálás érvényesítésére. Az I. fokozatban törölni kell a közfinanszírozást. Differenciálni kell a jövedelemeloszlást: A jövedelemkompenzációt kissé szét kell húzni az alsó jövedelemtartományok között. Erre tesz javaslatot az alábbi tábla: Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e 0 888 599 1 007 610 1 186 127 30-40 0 744 599 863 610 1 042 127 40-50 0 612 599 731 610 910 127 50-60 0 516 599 635 610 814 127 60-70 0 480 599 599 610 778 127 70-80 0 468 599 587 610 766 127 80-90 0 468 599 587 610 766 127 90-100 0 468 599 587 610 766 127 100-110 0 468 599 587 610 766 127 110-0 468 599 587 610 766 127 65. Táblázat Ha a fenti szempontokat beemeljük a modellbe, az alábbi eredményt kapjuk: 121

HGCS-normatívák Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e -635 000,0 253 599,2 372 610,4 551 127,2 30-40 -635 000,0 109 599,2 228 610,4 407 127,2 40-50 -635 000,0-22 400,8 96 610,4 275 127,2 50-60 -635 000,0-118 401,0 610,4 179 127,2 60-70 -635 000,0-154 401,0-35 389,6 143 127,2 70-80 -635 000,0-166 401,0-47 389,6 131 127,2 80-90 -635 000,0-166 401,0-47 389,6 131 127,2 90-100 -635 000,0-166 401,0-47 389,6 131 127,2 100-110 -635 000,0-166 401,0-47 389,6 131 127,2 110- -635 000,0-166 401,0-47 389,6 131 127,2 66. Táblázat A három normatíva összege Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e 0 888 599 1 007 610 1 186 127 30-40 0 744 599 863 610 1 042 127 40-50 0 612 599 731 610 910 127 50-60 0 516 599 635 610 814 127 60-70 0 480 599 599 610 778 127 70-80 0 468 599 587 610 766 127 80-90 0 468 599 587 610 766 127 90-100 0 468 599 587 610 766 127 100-110 0 468 599 587 610 766 127 110-0 468 599 587 610 766 127 67. Táblázat 122

Az új és a régi normatívák különbözete Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e -635000 253599,2 372610,4 551127,2 30-40 -635000 109599,2 228610,4 407127,2 40-50 -635000-22400,8 96610,39 275127,2 50-60 -635000-118401 610,3947 179127,2 60-70 -635000-154401 -35389,6 143127,2 70-80 -635000-166401 -47389,6 131127,2 80-90 -635000-166401 -47389,6 131127,2 90-100 -635000-166401 -47389,6 131127,2 100-110 -635000-166401 -47389,6 131127,2 110- -635000-166401 -47389,6 131127,2 68. táblázat Az első tábla a 3 normatíva-elem összegét mutatja, a második a mai normatív finanszírozás szintjéhez képesti elmozdulást. (Hotelnormatíva: 300 000 Ft.) A fenti tábla szerint az I. fokozatúak után nincs közfinanszírozás, a II. fokozatúak közül csak azok nyernek az átalakítással, akiknek a nyugdíja az átlagnyugdíj fele alatt van. A III. fokozatúak esetén már 60 eft/hó jövedelem fölött csökken a normatíva, márpedig ma a legtöbb ellátott ezekbe a gondozási és jövedelmi tartományokba esik. Itt felvethető, hogy ne legyen ennyire drasztikus a visszavonás, hanem fokozatosabb legyen az áttérés. A IV. fokozatban mindenki jól jár, még a legmagasabb jövedelmi tartományokban is arra a szintre emelkedik a normatíva, amely a 2000-es évek közepét jellemezte. Ahhoz, hogy a III. fokozatúak számára a normatíva ne csökkenjen az ideihez képest, nem elég a hotelnormatíva jelentős további csökkentése. Még 100 000 Ft-os hotelnormatíva esetén is -22 eft az éves szintű csökkenése az idei 635 eft-os normatívának. 123

Ahhoz, hogy a III. fokozatúak szinten maradjanak, a szociális indikációra épülő normatívarészre fordított kiadásokat (4 Md Ft) meg kell felezni. Ebben az esetben azonban az alacsony jövedelműek felvételéhez a szolgáltatók csak szerény mértékű ösztönzést kapnak. A másik probléma az, hogy bár a IV. fokozatúak több támogatáshoz jutnak, egy átlagos nyugdíjjal (90 eft) rendelkező idős után járó támogatás (766 eft) és az általa fizetett személyi térítési díj (864 eft) összege (1, 630 millió Ft) igen messze esik egy ilyen gondozott közel 2,5 millió Ft-os önköltségétől. A finanszírozásba be kell vonni vagy a hozzátartozókat vagy az OEP-et 70 eft/hó értékben. A fenti problémák egy részének kezelésére alkalmas lehet az, ha a III. fokozatú időseket előnyben részesítjük a II. fokozatúakkal szemben. Tehát ahogy az előző kalkulációnál az I. fokozatúaktól csoportosítottunk át közfinanszírozást a magasabb gondozási szükségletűek felé, ezt az átcsoportosítást folytathatjuk tovább. Ezt úgy tehetjük meg, ha az egyes gondozási fokozatokhoz tartozó, általunk mért költségfajlagosokhoz tartozó arányszámokat módosítjuk. I. II. III. IV. Első kalk. 7% 17% 29% 47% Második kalk. 0% 17% 29% 47% Harmadik kalk. 0% 12% 38% 50% 124

Látható, hogy a III. fokozathoz tartozó költségfajlagos súlya jelentősen emelkedik. Hogy ez ne okozzon jelentős csökkenést aii. fokozatban, a jövedelemkorrekcióra szánt keretet lecsökkentjük az alábbi módon: Havi jöv Havi Éves (Ft) norm norm Összes kiadás <30e 28000 336000 1686363636 30-40 22000 264000 650000000 40-50 11000 132000 662500000 50-60 0 0 0 60-70 0 0 0 70-80 0 0 0 80-90 0 0 0 90-100 0 0 0 100-110 0 0 0 110-0 0 0 Összesen 2998863636 Ha továbbra is 300 ezer Ft-os hotelnormatívával számolunk, akkor az alábbi össznormatívákat (mindhárom elemet magában foglaló összeget) 125

kapjuk mutatja): (az alsó tábla ismét a 2011-es szinthez viszonyított eltérést Jövedelmi eloszlás I II III IV 1 103 <30e 0 748 092 990 958 050 1 031 30-40 0 676 092 918 958 050 40-50 0 544 092 786 958 899 050 50-60 0 412 092 654 958 767 050 60-70 0 412 092 654 958 767 050 70-80 0 412 092 654 958 767 050 80-90 0 412 092 654 958 767 050 90-100 0 412 092 654 958 767 050 100-110 0 412 092 654 958 767 050 110-0 412 092 654 958 767 050 126

Jövedelmi eloszlás I II III IV - <30e 635000 113092 355958,1 468050,1-30-40 635000 41092,02 283958,1 396050,1-40-50 635000-90908 151958,1 264050,1-50-60 635000-222908 19958,06 132050,1-60-70 635000-222908 19958,06 132050,1-70-80 635000-222908 19958,06 132050,1-80-90 635000-222908 19958,06 132050,1-90-100 635000-222908 19958,06 132050,1-100-110 635000-222908 19958,06 132050,1-110- 635000-222908 19958,06 132050,1 127

A 3. variáns esetében tehát mind a III., mind a IV. fokozatba tartozó időseket ellátó intézmények relatív pozíciója javul, tekintet nélkül a jövedelmi helyzetre. A fenti kalkulációkból is egyértelmű, hogy a jelenlegi költségvetési előirányzat tartása mellett egyidejűleg érvényesíteni a gondozási szükséglet mértékét és a szociális indikációt igen nehéz, és mindenképp szükség lesz pótlólagos finanszírozás bevonására: többletmagánforrásra a II. fokozatban és a magasabb jövedelmi kategóriákban, többletközfinanszírozásra az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, az OEP finanszírozás belépésére a IV. fokozatban. A többletfinanszírozás szükségessége akkor is nyilvánvaló lenne, ha nem jelentkezne demográfiai nyomás az ellátórendszeren. Az új finanszírozás önmagában olyan erős ösztönzőket tartalmaz, hogy az a jogosultsági feltételek szigorítása nélkül is a magasabb gondozási szükséglettel rendelkezők részarányának növekedésével fog járni az ellátórendszerben, ami pedig szét fogja feszíteni a jelenlegi számítások kiindulópontjául választott közfinanszírozási mértéket, legalábbis a mai kapacitások mellett. 128

Szigorúan elméleti szempontból az is releváns alternatíva, hogy az ágazatirányítás forrásbővülést a kapacitások csökkentésével ér el. (Jóllehet ezt az alternatívát bizonyosan nem lehet a várható demográfiai változásokra adott helyes válasznak nevezni Ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, hogy azokat a férőhelyeket, amelyeken ma I. fokozatba tartozó idősek élnek, az ő gondozási jogviszonyuk megszűnését követően is közfinanszírozásban részesíti a finanszírozó. Elő lehet írni, hogy az így megüresedő férőhellyel csökken automatikusan a működési engedélyben szereplő létszám. Másik módja a kapacitáscsökkenésnek, ha pl. úgy csökken a férőhelyek száma, hogy az intézményben minden gondozási jogviszony megszűnéskor automatikusan csökken az engedélyezett férőhelyszám, amíg a legnagyobb szobában lakó idősek száma nem csökken 6 alá. Ez a megoldás összekötné a kapacitások csökkentését a minőség javításával. Érdemes azt is modellezni, hogy ha az elsőként említett finanszírozási konstrukció (I. fokozatúak megszűnő férőhelyei) bevezetésre kerülne, mi történne. Adataink alapján az I. fokozatúak után megszűnő kapacitások 2 000 férőhelyet jelentenek, tehát ezek megszűnése után a mai keretből már csak 48 000 férőhelyet kellene finanszírozni. Ebben az elméleti 4. esetben mindenki jól jár, még a II. fokozatban is van némi emelkedés a 3. kalkulációban kapott összeghez képest. Ha a 3. kalkuláció egyéb feltételezéseit nem módosítjuk, akkor az alábbi össznormatívákat kapjuk: 129

Jövedelmi eloszlás I II III IV <30e 0 753 953 1 009 519 1 127 472 30-40 0 681 953 937 519 1 055 472 40-50 0 549 953 805 519 923 472 50-60 0 417 953 673 519 791 472 60-70 0 417 953 673 519 791 472 70-80 0 417 953 673 519 791 472 80-90 0 417 953 673 519 791 472 90-100 0 417 953 673 519 791 472 100-110 0 417 953 673 519 791 472 110-0 417 953 673 519 791 472 130

Jövedelmi eloszlás I II III IV - <30e 635000 118953,3 374518,6 492471,9-30-40 635000 46953,25 302518,6 420471,9-40-50 635000-85046,7 170518,6 288471,9-50-60 635000-217047 38518,63 156471,9-60-70 635000-217047 38518,63 156471,9-70-80 635000-217047 38518,63 156471,9-80-90 635000-217047 38518,63 156471,9-90-100 635000-217047 38518,63 156471,9-100-110 635000-217047 38518,63 156471,9-110- 635000-217047 38518,63 156471,9 131

Számos más feltételezés mellett is készíthető kalkuláció, az azonban mindvégig meghatározó következtetés marad, hogy hogy a jelenlegi költségvetési előirányzat tartása mellett egyidejűleg érvényesíteni a gondozási függőség mértékét és a szociális indikációt lehetetlen, mindenképpen szükség lesz pótlólagos finanszírozás bevonására: többlet magánforrásra a magasabb jövedelmi és vagyoni kategóriákban, többlet közfinanszírozásra pedig az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, valamint az OEP finanszírozás belépésére a IV -V fokozatban. IRODALOM Idősödő társadalom, ápolás és finanszírozás http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/3per1/14-gulacsi.pdf Kövi Rita-Kaló Zoltán:HBCSCS és esetösszetétel index, Medicalonline http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/hbcs_es_esetosszet etel_index BOYLE,S.: Payment by Results in England, Eurohealth, 2007, 13, 1, 12-16. 2007-09-04 14:56:17 http://medinfo.hu/new3/kiadv/healthonline-pdf/2007/15-2007-09-17.pdf 11.2 II. VÁLTOZAT KIMUTATÁS A KÖLTSÉGEKRŐL, LAKÓKRÓL ÉS HGCS PONTOKRÓL A korrigált adatbázisban 44 intézmény (egyébként 7.358 lakója közül) 3.037 lakójának adatai szerepelnek. 132

sorszám HGCS3 projekt A felmérésben részt vett intézmények teljes kiadásainak összege 14,5 milliárd Ft; a felmérésbe részt vett lakókkal (és így a HGCS pontokkal is) arányos költségek pedig 6,4 milliárd Ft-t tesznek ki. A lakók HGCS pontjainak száma 116.242 pont; az egy HGCS pontra jutó költség 54,67 Ft; egy lakóra jutó (súlyozatlan) HGCS pont értéke 38 pont. A modellkísérlet összefoglaló adatait a következő táblázat tartalmazza: FENNTARTÓ/ SZAKMAI PROFIL MEGNEVEZÉSE KIMUTATÁS KÖLTSÉGEKRŐL, LAKÓKRÓL ÉS HGCS PONTOKRÓL költségek e/ft Összesen 69. táblázat A táblázatból megállapítható, hogy a legsérültebb lakókat az egyházi fenntartású intézményekben ápolják. Felmérésben résztvevőkkel Összesen arányos Lakók felmérésben résztvevők HGCS pont összesen egy főre ra jutó költség FENNTARTÓK SZERINT 1 Önkormányzatok 11 151 997 4 178 097 5 922 2 092 80 751 38,60 51,74 2 Kistérségi társulások 98 659 98 659 52 52 1 352 26,00 72,97 3 Egyházi fenntartású 1 900 435 1 438 490 789 587 23 245 39,60 61,88 4 Egyéb nonprofit 1 343 555 640 154 595 306 10 894 35,60 58,76 5 Összesen 14 494 646 6 355 400 7 358 3 037 116 242 38,28 54,67 SZAKMAI PROFIL SZERINT 6 Idősek ellátása 6 522 731 3 767 676 3 165 1750,3 69 436 39,67 54,26 7 Fogyatékosok 4 368 797 1 380 733 1 987 611,6 24 437 39,96 56,50 8 Pszichiátriai 2 178 701 836 905 1 364 486,5 16 990 34,92 49,26 9 szenvedélybeteg 1 038 796 178 394 718 119,1 3 279 27,52 54,41 10 Hajléktalan 385 621 191 693 124 69,5 2 100 30,22 91,28 11 ÖSSZESEN 14 494 646 6 355 400 7 358 3037,0 116 242 38,28 54,67 Megítélésem szerint a kistérségi intézmények adataiban vagy valamilyen lényeges adatfelviteli hiba van; 133

vagy ennek nem valószínű alternatívája: a kistérségi intézményekben élők nem mindegyike igényli a tartós bentlakásos ellátást. A szakmai profilok szerinti osztályozás alapján látható, hogy a fogyatékos intézményekben élnek a legrászorultabb lakók; az adott szakmai profil adatai alapján javaslom, hogy a szenvedélybetegek és hajléktalanok ellátásának (szakmai, igazgatási és finanszírozási) rendszere átgondolásra kerüljön. 11.2.1 PÉNZÜGYI TÁBLÁZATOK ÖSSZEVONT ADATAI A felmérésbe részt vevő intézmények - feldolgozható adatokat küldő részének az egész intézményi gazdálkodást tartalmazó összevont adatait a következő táblázat tartalmazza: 134

Pénzügyi táblák összevont adatai 2010. DECEMBER 31 Ssz MEGNEVEZÉS adatok Össz. e/ft-ban Gond nap. 2 686 047 1 BEVÉTELEK 1 gond napra jutó % 2 Normatív állami támogatás 5 249 233 1 954,3 35,1% 3 Fenntartói támogatás 3 882 043 1 445,3 25,9% 4 Személyi térítési díj 4 706 443 1 752,2 31,4% 5 Adományok 119 494 44,5 0,8% 6 Tőke jellegű bevétel 28 336 10,5 0,2% 7 Pályázati bevételek 148 875 55,4 1,0% 8 Egyéb bevétel 837 276 311,7 5,6% 9 ÖSSZES BEVÉTEL 14 971 700 5 573,9 100,0% KIADÁSOK 10 Anyagköltség 1 270 968 473,2 8,8% 11 Közműdíjak 1 005 993 374,5 6,9% 12 Vissza nem igényelt ÁFA 692 178 257,7 4,8% 13 Közvetlen anyagköltség 2 969 139 1 105,4 20,5% 14 Szakmai dolgozók bére 5 311 713 1 977,5 36,6% 15 Egyéb bérek 2 848 701 1 060,6 19,7% 16 Összesen bér 8 160 414 3 038,1 56,3% 17 Összes közteher 1 993 463 742,2 13,8% 18 Összes bér és közteher 10 153 877 3 780,2 70,1% 19 Egyéb költség 667 202 248,4 4,6% 20 Egyéb adó, ktsgvi befizetések 147 136 54,8 1,0% 21 Intézményi általános költség 557 291 207,5 3,8% 22 Ellátás teljes önköltsége 14 494 645 5 396,3 100,0% 23 Beruházások 255 071 95,0 1,8% 24 Kiadás mindösszesen 14 749 716 5 491,2 101,8% 24 Kötelezettségek értéke 565 503 210,5 3,9% 25 Költségvetési befizetések 2 832 777 1 054,6 Ft/gond nap 26 Költségvetési befizetések a normatíva %-ban 55.37% 27 Költségvetési befizetések az össz kiadás %-ban 19,5% 70. táblázat 135

A pénzügy táblázatok összevont adataiból (mely a felmérésbe vont intézmények teljes árbevétel és költségeire vonatkozik) nagyon sok hasznos következtetést le lehet vonni: Az összes intézmény minden egyes gondozási napjára 1.054 Ft-t fizet be az államnak; másként fogalmazva: az intézmények a normatíva 55,37 %-át, az összes kiadás 19,5 %-át (a modellkísérletbe részt vevő intézmények esetében összesen: 2,8 milliárd Ft-t) visszafizetik a költségvetésnek; (mely összegnek csak 24,4 %-át 692 millió Ft-t teszi ki a vissza nem igényelt ÁFA összege.) A normatívák az egyes HGCS modellkísérletek során egyre csökkenő részarányt képviselnek; most az összes intézményi bevételek közötti mértéke 35,1 %. A felmérésben részt vevő intézmények egy gondozási napra jutó kiadások igen szolidak: 5.491.- Ft/gondozási nap. A hajléktalanokat ellátó intézményeknél ez az adat: 8.488.-Ft/nap. (mely összeg meghaladja még az egyházi fenntartású intézmények hasonló adatait is: ez 6.958.- Ft volt) Ez hatalmas igazságtalanság; a hajléktalan-ellátás finanszírozási rendszerét alapjaiban át kell gondolni. 136

Csak tájékoztatásul: Az összes felmérésbe részt vevő hajléktalan intézmények (124,5 fő ellátott; 45.433 gondozási nap) bevételi struktúrája a következő volt: normatív állami támogatás: Fenntartói támogatás (normatíván felül) Személyi térítési díj: Egyéb bevétel: Összesen: 22,8 millió Ft; 265 millió Ft; 62 millió Ft; 52,2 millió Ft; 402,5 millió Ft A felmérésben részt vett hajléktalan intézmények normatívájának húszszorosa az összes bevétel mértéke. Az összes bevétel 402,5 millió, szakmai dolgozók bére 193,6 millió Ft. Ez utóbbi bér-adat 8,5-szerese a normatívának. Ez a túlzás meglátszik a kiadásoknál is; az egy gondozási napra jutó bérek a hajléktalanoknál nagyon magasak; az intézményi átlagbér másfélszerese, a szenvedélybeteg intézményben dolgozók bérének 3,15- szöröse, a pszichiátriai betegekkel dolgozók bérének 2,79 szerese. Tehát a probléma nagy: gusztustalanul túlfinanszírozzák a hajléktalanok ellátását. Most már visszatérve a felmérésbe részt vevő összes intézményre. Az összes bér és közterhe az összes kiadás 70,1 %-át teszik ki. Ez a hatalmas kiadási részarány, lehetetlenné teszi minden más kiadások, fejlesztési elképzelések megvalósítását. Az intézményi gazdálkodásban egyre lényegesebb a közműdíjak; az intézményi kiadások 6,9 %-át teszi ki; a felmérésbe részt vevő intézményeknél ez az összeg: 1,05 milliárd Ft-t tesz ki. 137

Sorszám 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap 1 főre jutó jutó HGCS pont 1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap HGCS arányos napi költség. Ft/nap HGCS3 projekt Ez az összeg (a képzések díja mellett) tekinthető a szociális intézmények különadójának. A felmérésben részt vevő intézmények kötelezettségeinek 2010. december 31-i egyenlege 565 millió forint volt. (Amit - az egészségügyhöz hasonlóan- senki nem akart megtéríteni.) 11.2.2 FAJLAGOS ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉGADATOK A fajlagos költségek részarányát a mellékletben közölt táblázatok tételesen tartalmazzák; az alábbi táblázatban csak a nagyságrendeket kívánom - fenntartók és szakmai profil szerinti bemutatni: Fajlagos adatok KIMUTATÁS HGCS ADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FAJLAGOS KÖLTSÉGEKRŐL FENNTARTÓNKÉNT ÉS INTÉZMÉNYI PROFILOK SZERINT 2011 ÁPRILIS FENNTARTÓK Önkormányzat Kistérségi társulás Egyház Egyéb nonprofit szervezet ÖSSZESEN Szakmai profil 1 idősek otthona 42,7 85,4 5 576,0 26,4 52,8 5 312,0 41,9 83,8 4 910,0 31,6 63,2 3 476,0 41,5 82,9 5 646,4 2 fogyatékos személyek otthona 41,8 83,6 2 943,0 0,0 0,0 0,0 50,3 100,6 2 968,0 37,0 74,0 4 054,0 41,8 83,5 6 022,5 3 pszichiátriai betegek otthona 36,0 72,0 2 657,0 0,0 0,0 0,0 35,9 71,8 3 140,0 39,1 78,2 5 249,0 36,5 73,0 4 376,0 4 szenvedélybetegek otthona 30,5 61,0 1 429,0 0,0 0,0 0,0 23,7 47,4 1 715,0 0,0 0,0 0,0 28,8 57,5 3 962,9 5 hajléktalanok otthona 29,1 58,2 5 267,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 35,2 70,4 1 153,0 31,6 63,2 8 487,7 6 ÖSSZESEN 36,0 72,0 3 574,4 26,4 52,8 5 312,0 38,0 75,9 3 183,3 35,7 71,5 4 651,5 36,0 72,0 5 699,1 71. táblázat 138

MUNKAÜGYI, LÉTSZÁM ALAPADATOK LEDOLGOZHATÓ IDŐ 2011 BEN: Összesen 255 nap; 5 nap fizetett ünnep; 105 pihenőnap; NAP ÓRA mutató 255 nap 2040 óra/fő/év Számított adatok mutató Átlagszabadság 1 fő 45 év közalkalamzott pl. 35 nap 35,0 nap 280,0 óra Ledolgozható napok száma 1 fő DOLGOZÓ/ÉV 100 férőhelyre jutó szakmai dolgozó 1/2000 -es szerint Egy gondozási napra jutó szakmai óra száma 220,0 nap 1 760,0 óra 105 600,0 perc 28,0 FŐ ledolgozható 49 280,0 órák száma 36 500,0 gond nap 1,350 óra 81,0 perc 1,3501 óra 72. táblázat A táblázatból megállapítható, hogy abban az optimális (egyébként elképzelhetetlen) esetben, ha az intézmény betartja a szakmai előírásokat és alkalmazza az előírt szakmai létszámot, akkor is csak legfeljebb 1,35 órát, 81 percet lehet egy beteg mellett naponta átlagosan tölteni. (Minden ezzel ellentétes esetleg ezt meghaladó eredmény, szakértői felmérés manipulatív;) Jelen szakértői anyagban a lehetséges szakmai munkaidőalapot a fenti logika alapján számoltuk ki. Amikor a 4 órás gondozási szükségletről beszélünk, szakmai berkekben akkor mindenki azt mondja, hogy nem úgy kell azt érteni. Az a szociális ellátásban párját ritkító javaslatom, hogy olyan konstrukciót javasoljunk, ami igaz, és amit úgy kell érteni is, ahogy azt leírtuk vagy mondjuk. 139

11.2.3 FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK Jelen - és a korábbi hasonló témájú anyagokban már több alkalommal foglalkoztam a finanszírozás lehetőségeivel és korlátaival; melyet indokolt most csokorba szedni: A KÖLTSÉGALAPÚ NORMATÍVA A korábban már részletesen kifejtett érvek egyértelműen alátámasztják, hogy az ágazatonként, fenntartónként eltérő számviteli előírások, az intézményenként eltérő (és nem ritkán rossz!) könyvelési gyakorlatok; állandó és változó költségek dilemmái, illetve a nem indokolt (illetve svarc ) költségek lehetősége;(mely kriminalizálnánk az ágazatot!) miatt nem lehetséges sem a költségalapú normatíva kialakítása és használata (sem a hotelköltségek, sem a szakmai tevékenység vonatkozásában); illetve nem lehet költségalapú térítési díjat sem csak a hotelköltségekre vonatkozóan; sem pedig csak a szakmai tevékenységekre megállapítani; INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS AZ INDOKOLT KÖLTSÉG A jelenlegi gyakorlat szerinti intézményi térítési díj számítási konstrukció (összes költség normatíva= térítési díj) a minél magasabb költségre (ne mondjam a pazarlásra) ösztönöz. 140

javaslom, hogy alkossuk meg és állítsuk rendszerbe az indokolt költségek fogalmát; mely kategóriát a szociális gazdaság sok területén tudnánk használni; 11.2.4 ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK TARTALMA átrendezi a hagyományos szakmai és hoteltevékenységet. MI A HOTELKÖLTSÉG ÉS MI A SZAKMAI FELADAT? A gondolatmenet talán legfontosabb fejezete, mely már másfajta gondolkodásmódot is tükröz, de maga a fogalom szigorú logikai renddel és megfontolt közgazdasági tartalommal rendelkezik. A szociális ellátásban az állandó és változó költségek tartalma mértéke és egymáshoz viszonyított aránya a.) telephelyenként, épületeként; b.) az ellátott állapotának függvényében is változnak,nevezhetnénk őket akár frodita (kétnemű) költségnek is; ezért egyetlen egy költségelemre sem lehet sem normatíva elemet valamint fix mértékű térítési díj elemet ültetni; c.) Gondoljunk csak arra, hogy hotelfeladat vagy pedig szakmai feladat a magatehetetlen lakók: etetése, speciális (pl. pépes) ételekkel, speciális módon (pl. szívószál, infúzió); fürdetése, pelenkázása; speciális fektetése; A többlet fertőtlenítési-, takarítási feladatok? Minden külön magyarázkodás nélkül is be lehet látni, hogy ezek nagyon komoly szakmai feladatok. 141

Lassan-lassan komolytalanná, és definiálhatatlanná válik a hotelköltség és szakmai tevékenység elkülönülése. ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK 1 1 1 1 2 3 4 ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA (FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐKRE VONATKOZÓAN; ADATOK MILLIÓ FT-BAN) 2011. ÁPRILIS Állandó kts. 443 826 34 952 220 106 0 698 884 Változó ktsg 1 937 884 105 447 851 755 0 2 895 086 idősek otthona Összesen 2 381 710 140 399 1 071 861 0 3 593 970 hajléktalanok otthona Szakmai profil pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona ÖSSZESEN Megoszl % 18,63 81,37 24,89 75,11 20,53 79,47 ####### ####### 19,45 80,55 Állandó kts. 164 177 0 25 034 32 819 222 030 Változó ktsg 711 078 0 156 754 270 942 1 138 774 Összesen Megoszl % 18,76 81,24 ####### ####### 13,77 86,23 10,80 89,20 16,32 83,68 Állandó kts. 48 918 0 17 738 27 732 94 388 Változó ktsg 373 596 0 94 851 177 516 645 963 Összesen Megoszl % 11,58 88,42 ####### ####### 15,75 84,25 13,51 86,49 12,75 87,25 Állandó kts. 23 227 0 24 426 0 47 653 Változó ktsg 107 416 0 16 166 0 123 582 Összesen Megoszl % 17,78 82,22 ####### ####### 60,17 39,83 ####### ####### 27,83 72,17 Állandó kts. 1 382 0 0 2 546 3 928 Változó ktsg 151 756 0 0 38 052 189 808 Összesen Megoszl % 0,90 99,10 ####### ####### ####### ####### 6,27 93,73 2,03 97,97 Állandó kts. 681 530 34 952 287 304 63 097 ####### Változó ktsg ####### 105 447 ####### 486 510 ####### Összesen Önkormányzat Állandó költség 140 399 FENNTARTÓK 422 514 0 112 589 205 248 130643 Állandó költség Változó költség 875255 0 181 788 153 138 Változó költség 3 963 260 Kistérségi társulás Állandó költség Egyház 0 40 592 0 0 Változó költség 1 406 830 Egyéb nonprofit szervezet Állandó költség 303 761 6 060 096 Megoszl % 17,20 82,80 24,89 75,11 20,42 79,58 11,48 88,52 17,61 82,39 0 40 598 549 607 Változó költség ÖSSZESEN Állandó költség 1 360 804 740 351 171 235 193 736 Változó költség 73. táblázat Minden különösebb magyarázás (és a táblázat adatai nélkül is) belátható, hogy a költségek jelentős rész változó költség, hiszen: Az összes költség 70 %-át kitevő bérköltség 75 %-a szakmai munkabér; (ez az összes kiadás 50 %-a) 142

Az összes költség 12,5 %- élelmezési költség; (melynek kb. 80%-a a változó költséghez kapcsolódik); ez az összes költség 10 %-a; A szakmai anyagok részaránya 25 %-os. (Ezen három % -os érték összege: 85 %.) A bemutatott adatok és érvek alapján nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy az intézményi költségvetés minimum: 80 %-a változó költség; és 20 %- állandó költség. A leírtak okán a történelmi messzeségekbe távozott az 50 % állandó költség és 50 % változó költség (talán soha nem volt) fikciója. HOTEL-ELLÁTÁSRA ÉS A SZAKMAI FELADATOKRA JUTÓ ÁTMINŐSÜLŐ TÉRÍTÉSI DÍJAK; Tegyük fel, hogy a térítési díj két nagy elemre bomlik: a szakmai ellátásért, illetve a hotelszolgáltatásokért fizető térítési díjakra. Javaslom, hogy (oldva az előbbi pontban leírt definíciós és tartalmi problémákat) a hotel térítési díj rész - a beteg állapotának romlásával párhuzamosan - minősüljön át szakmai feladat miatti térítési díjjá: 143

feladatok feladatok Szakma i Hotel- Hotelköltségr e Szakma i feladato kra ellátási feladato k % lehetség es súlyai térítési díj összes szakmai feladat szakmai feladtok súlyozott értékei Súlyozott HGCS3 projekt Az elgondolás lényegét a következő táblázat tartalmazza: Gondozási HGCS 80.000 átlag kategóriák pontérték térítési díj és megoszlása A munka A költségek nehézsége miatti átminősülése miatt súlyozás 1 2 3 4 5=3+4 6 7 8 9 10=6+9 Mérsékelt 15-20 80-85 gondozási I. igény 17,5 82,5 100% 66.0 00 14.0 00 100 14.0 00 80.0 00 Közepes 21-40 60-80 gondozási II. igény 30 70 100% 56.0 00 24.0 00 120 28.8 00 84.8 00 Fokozott 41-70 30-60 gondozási III. igény 55 45 100% 36.0 00 44.0 00 130 57.2 00 94.2 00 Állandó, fokozott 71-100 0-30 gondozási 12.0 68.0 95.2 107. IV. igény 85 15 100% 00 00 140 00 200 74. táblázat A táblázatban szereplő adatok adják önmagukat ; a figyelembe vett szempontok a következők: ahogy növekszik a beteg rászorultsága, úgy egyre több hagyományos hotelfeladat átminősül szakmai feladattá; mely tendencia ragyogóan leolvasható a 6-os és 7-es oszlopból; e folyamat mellett - a 9-es oszlopból kitűnően - növekszik az elvégzendő szakmai feladatok száma, és bonyolultsága, melyet a 8-as oszlopban szereplő súlyok testesítenek meg; 144

A 10-es oszlopban összegződik az egyre csökkenő hotelköltség és az egyre növekvő (és súlyozott) szakmai költség miatti térítési díjak; Végül e két tényező együttes hatását ( az összesen fizetendő térítési díjat) mutatja be a 10-es oszlop. A fenti táblázat egyfajta logikai keretet kíván nyújtani a közös gondolkodáshoz; az egyes számok megítélésem szerint helyesek, de attól még változhatnak. NORMATÍVA ÉS A PIACI ALKUDOZÁS Az ellátás kulcskérdése a szociális közfeladatok állami (normatív) finanszírozása. A szociális kormányzat elkötelezte magát a HGCS alapú finanszírozás mellett. Más szakterületek (pl. oktatás) kinyilvánította, hogy a szakfeladat minimális támogatása az volna, ha legalább a bérek és közterheik összegével azonos nagyságrendű normatív állami támogatást kapnának. Noha én megértem e logikát (a szociális ellátásban is rendre felmerül) de azért ilyen konstrukciónak nincs közgazdasági tartalma; ez egyszerű piaci alkudozás. Ha már egyáltalán alkudozni kéne, akkor inkább a szakmai ellátást kéne forszírozni; mint ahogy pontosan így teszi sok alkupozícióban lévő szociális szakember is; de ennek ellenére is ez mégis csak piaci alkudozás. A hagyományos tervezési eljárások (pl. fogyasztó kosarak létrehozása, a tartalmuk beárazása, folyamatos validálásuk) a feledés homályába merültek. 145

Ezektől a módszerektől (tehát a tisztességes, normál tervezési módtól) elszoktunk; és - és ágazati szinten is azt gondoljuk, hogy a kukázás az élelmiszer szerzés normál módja. Hát nem az. A ZÁRT KASSZA ÉS LEBEGŐ PONT Az egyes szakmai műhelyekben több féle finanszírozási módszer felvetődik pl.: fejkvóta alapú, HGCS alapú, csomag alapú finanszírozás. Mindegyik valamilyen logika alapján kötődik a teljesítményhez; melynek megtestesülését tartalmazzák a konstrukciók elnevezései is. Az összes módszer hátránya, (a finanszírozás aspektusából), hogy nincs felső határa az összes teljesítmény finanszírozásának; tehát nyílt kasszát feltételez. A bentlakásos intézményi ellátás tárgyalásakor, nagyságrendileg 50 e férőhely és 32 milliárd Ft normatíva szükséglet merül fel. A szociális ellátás finanszírozása során folyamatos gondként merült fel, hogy a kassza felülről nyitott, ezért igénybevétele elé számos (kijátszható és leküzdhető) bürokratikus akadályokat állítottak. Azt javaslom, hogy az akadályok megerősítésén túl deklaráljuk, hogy a HGCS (vagy bármilyen) alapú normatíva 80 %-a legyen a lebegő pont ; az az alatti rész normál módon és folyamatosan jár az intézménynek; az afeletti rész csak időszakonként (praktikusan pl. negyedévenként, félévenként) kerül ha van rá fedezet kiutalásra. NORMATÍVA ÉS A TERÜLETI JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK A jövedelem, így a személyi térítési díj is,(tehát az egyes intézmények finanszírozása) is területileg lényegesen eltérnek. A HGCS alapú normatíva egyik legfontosabb eleme lehet: a területi kiegyenlítés: 146

sorszám HGCS3 projekt Idetartozó adat, csak zárójelbe: az intézmények összes bevételének 31,4 %-a személyi térítési díj, melynek alapja a rendszeres nyugdíj; a normatíva az összes bevételek 35,1 %-ot tesz ki. Az ország egyes területein eltérőek a rendszeres jövedelmek és így eltérőek a nyugdíjak is. Ebből következően lényegesen eltérőek az egyes területeken, régiókban működő szociális intézmények térítési díj bevételek is. Az intézmény működtetésében ezek az intézmények jelentős hátrányban vannak, hiszen lényegesen kisebbek a személyi térítési díjak. Ezek számszerű hatását az alábbi táblázat tartalmazza: Területi egység, Öregségi és öregségi Normatíva régió jellegű Kiegészítés területi különbség miatt; összege/fő/év Nyugdíj Ft/hó % 1 Közép- Magyarország 101 605 1,216 0 2 Közép Dunántúl 93 401 1,118 78 758,40 3 Nyugat Dunántúl 88 015 1,054 130 464,00 4 Dél-Dunántúl 88 255 1,056 128 160,00 5 Észak- Magyarország 88 427 1,059 126 508,80 6 Észak-Alföld 84 165 1,008 167 424,00 7 Dél-Alföld 83 536 1 173 462,40 8 Ország összesen 91 455 1,095 97 440,00 75. táblázat A táblázatban közölt (illetve az évente folyamatosan aktualizált) adatok alapján feltétlenül szükséges a normatíva területi kiegyenlítő funkciójának megteremtése és biztosítása. (Közép-Magyarország 147

ilyen szempontból a legjobb; a legnagyobb a térítésdíj-kiesés (173.462,4 Ft/év) a Dél-Alföldi régióban tapasztalható. MEG KELL PÁNTLIKÁZNI A PÉNZEKET? A finanszírozás nem csak elméleti alapkérdései: a) Az egyes kiadási jogcímekhez kell-e hozzárendelni egyes finanszírozási elemeket, pl.: hotelköltségeket személyi térítési díjból (vagy akármi másból); szakmai (gondozási) feladatok ellátását pedig normatívából (vagy akármi másból); kell finanszírozni?) Biztos, hogy ezeket a pénzeket (forrásokat) meg kell pántlikázni? b) Ha benzinkúton tankolunk, akkor: külön fizetünk be a benzinkút eszközeinek használatáért és külön fizetünk a tankolt üzemanyagért? vagy külön befizetjük az államnak a jövedéki adót? Hát persze, hogy nem. De hát akkor miért csináljuk így a szociális ellátásban? KAPACITÁST VAGY ELLÁTÁST FINANSZÍROZUNK? A finanszírozás nagy kérdése, hogy kapacitást vagy ellátást finanszírozunk? Ez a módszer nem ritka a szociális ellátásban; a hajléktalanok ellátásában (az összes vadhajtásával együtt) kiterjedten alkalmazzák. 148

A kérdés az, hogy nem ösztönözne-e a kapacitások jobb kihasználásra, a racionális gazdálkodásra, ha nem csak a változószakmai feladatokat, hanem mindent így a hotelfeladatokat is teljesítményalapú (akár HGCS alapú normatívával) rendszerrel finanszíroznánk. Ezzel a módszerrel intézményesen senkivel nem finanszíroztatjuk a kihasználatlan kapacitást; (az üres lakrészek fűtését, a ki nem használt kapacitások költségeit) E gondolatmenet logikus folyománya: legyen csak egy, a teljesítménnyel arányban lévő normatíva. CSAK A RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ VÁLTOZÓ NORMATÍVA Az előző gondolatmenet logikus folytatásaként javaslom, hogy az intézmények működését a lényegi részét illetően csak, megfelelően meghatározott teljesítményalapú normatívával finanszírozzuk. Ennek logikája, rendje és példája a következő lehetne: a) Állapítsunk meg egy számítási alapnormatívát (ez a később bemutatott példában 700.000.-Ft)melynek mértékével sok minden célt és érdeket kifejezhetünk. b) Ennek a normatíva elemnek a felhasználásával fejezzük ki a finanszírozás prioritásait; (Pl. mennyi a működéshez még éppen elégséges normatíva; ( a számítási alap normatíva mértékével szabályozható e prioritás;) szociálpolitikai megfontolásokból milyen kiemelt prioritásokat kell szolgálni a normatívának; (Pl. területi jövedelem-kiegyenlítés; minőségi munka, befektetés-ösztönzési multiplikátor stb.) 149

És végezetül az alapcél: legyen olyan (mértékében meghatározó, technikailag megvalósítható, kezelhető, validálható és verifikálható) normatíva elem amely arányban áll az intézmény teljesítményével, tehát: alkossuk meg és működtessük a teljesítmény-alapú (most a legkorszerűbbnek és egyedül kivitelezhetőnek tűnő) HGCS alapú normatívát. Ha a számítási alapnormatívát helyes mértékben állapítjuk meg (ez most azt jelenti,hogy biztosítsa az átlagos állapotú ellátott szakmai és hotelellátását) akkor nem kell külön normatíva a hotelköltségek ellátására. Így tehát megvalósulhat a korábban már említett elképzelés: Senkivel nem finanszíroztatjuk a kihasználatlan kapacitást; (az üres lakrészek fűtését, a ki nem használt kapacitások költségeit) NEM CSAK ELMÉLET, HANEM GYAKORLAT IS Tehát az általam javasolt HGCS alapú normatíva tevődjön össze több tételből: HGCS alapú változó költségek fedezete; (ez a fő prioritás; ez a zászlóshajó ) Jövedelmek területi kiegyenlítése; Minőségi felár; (szakmailag minőségi létszám, új eljárások módszerek; minőségbiztosítási eljárások Befektetési multiplikátor; (Ha fenntartó a normatíván túl többlettámogatást ad az intézménynek akkor a normatívát az állam is (a fenntartói támogatás %-ban) kiegészíti; A példa kedvéért említsünk most egy képzeletbeli, Dél-Alföldi intézményt: 150

Ssz. Normatíva elem Vetítési alapja 76. táblázat Mint az az ábrákból kitűnik, a fenti elemek matematikája, a működés mechanizmusa nagy vonalakban ki van dolgozva; a konkrét döntést, az elvek tisztázását követően a részletek kidolgozása- ugyan munkaigényes, de már csak technikai feladat. A rendszer természetesen más számokkal is működik. Normatíva képzés I. verzió Érvényesítés meghatározott %-a Érvényesíthet ő normatívaelem 1 Számítási alap normatíva 700 000 2 Területi kiegyenlítés 173 462,40 95% 164 789 3 Minőségi felár 700 000 5% 35 000 Befektetési multiplikátor; a 4 fenntartó szándékától 150 000 75% 112 500 és lehetőségétől függően pl. 5 ÖSSZESEN PROGRESSZÍV ELEM 312 289 Marad HGCS alapú normatívára (ha a 6 HGCS értéke a 700 000-312 289 387 711 legnagyobb: tehát 100 7 Az Intézmény HGCS pontja alapján járó sávosan összeg, ha az 387 711 kiszámolva intézmény összevont 324.487 HGCS pontja 67,33 8 INTÉZMÉNY ÖSSZES NORMATÍVÁJA 636.777 Pihentetésként a működő normatíva kalkulátor ( Excel) fényképe, mely rendszer kiszámolta a fenti táblázatban lévő adatokat is. 151

6 "VEZÉRLŐ PULT" HGCS-alapú NORMATÍVA KISZÁMÍTÁSÁHOZ OPCIONÁLISAN BEÍRHATÓ SZÁMÍTOTT NORMATÍVA ADATOK 1 "Vezérlő" elemek Segédadat 2 "Számítási "alapnormatíva 700 000 Normatíva vonzata Megoszlás ( a "tény" Megoszlás a "számítási normatíva- alapnormatíva 16 sor- " (2 %-ában) sor) %-ban 3 4 Területi kiegyenlítés mértéke,"lemaradás" %-ban (vagy központi döntés alapján; pl. Észak-Alföldi régió lemaradást csak 70 %-ban tudják kompenzálni) Minőségi felár alapnormatívára ( HA AZ ELŐÍRT FELTÉTELEKNEK MEGFELEL) 95% 164 789 25,88% 5% 35 000 5,50% 5 Befektetési multiplikátor; 0,00% 6 1 Fenntartói többlet-támogatás összege Ft/fő/év 150000 0,00% 7 2 "Befektetési multiplikátor" 75% 112 500 17,67% 44,61% 8 PROGRESSZÍV ELEMEK RÉSZÖSSZESEN (3+4+6) 312 289 49,04% HGCS ALAPÚ VÁLTOZÓ NORMATÍVA KERET-ÖSSZEGE (lehetősége) 9 Ft/fő/év 387 711 60,89% 55,39% 2 HGCS ALAPÚ VÁLTOZÓ NORMATÍVA KISZÁMÍTÁS (SÁVOSAN) 0,00% 3 Intézmény éves, átlagos,egy főre jutó tényleges HGCS pontja (például legyen 67,433) 67,433 0,00% 4 Rászorultsági kategória Alap-támogatás %-os támogatás Összes HGCS alapú normatíva #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 5 száma megnevezése 6 I. Mérsékelt gondozási igény HGCS pontszám % Forint többlet- összeg % 15-20 20 20,00% 0,00% #ÉRTÉK! 0,0% #ÉRTÉK! 7 II. Közepes gondozási igény 21-40 40 96 240 40,00% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 8 III. 9 IV Fokozott gondozási igény Állandó, fokozott gondozási igény 41-70 70 192 480 70,00% 192 480 132 007 324 487 71-100 100 336 840 100,00% 50,96% #ÉRTÉK! 46,4% #ÉRTÉK! 10 Sávos normatíva összesen 324 487 50,96% 46,4% 11 ÖSSZES NORMATÍVA 636 777 100,00% 91,0% 11.2.5 A FENTI EREDMÉNYEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÁBLÁZATOK 152

összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap összesen HGCS pontok Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont megoszlási % sorszám Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM HGCS kritériumra jutó Forint/nap HGCS3 projekt HGCS PONTOK, IDŐK ÉS KÖLTSÉGEK FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÖSSZES INTÉZMÉNY ÖSSZESEN ADATAI IDŐSEKET ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI FOGYATÉKOSOKAT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI PSZICHIÁTRIAI INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI SZENVEDÉLYBETEG INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI HAJLÉKTALAN INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI MEGNEVEZÉS 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 2 Térbeli- időbeni tájékozódás 8 630 2,8 7% 5,7 389 4 929 2,8 7% 5,7 381 2 119 3,4 8% 7,0 496 1 295 2,6 7% 5,4 317 173 1,4 5% 2,9 199 114 1,6 5% 3,3 436 3 Helyzetnek megfelelő viselkedés 8 458 2,8 7% 5,6 381 4 479 2,5 6% 5,1 346 1 990 3,2 8% 6,5 466 1 432 2,9 8% 5,9 350 358 3,0 10% 6,0 411 199 2,8 9% 5,7 761 Tevékenységek, funkciók 70 966 23,2 58% 47,0 3 200 43 004 24,4 59% 49,4 3 322 15 693 25,5 61% 51,6 3 673 9 550 19,5 53% 39,5 2 336 1 640 13,7 48% 27,7 1 883 1 079 15,4 49% 31,1 4 127 1) Étkezés 6 930 2,3 6% 4,6 312 4 170 2,4 6% 4,8 322 1 609 2,6 6% 5,3 377 884 1,8 5% 3,7 216 171 1,4 5% 2,9 196 96 1,4 4% 2,8 367 2) Öltözködés 8 266 2,7 7% 5,5 373 5 118 2,9 7% 5,9 395 1 822 3,0 7% 6,0 426 1 081 2,2 6% 4,5 264 148 1,2 4% 2,5 170 97 1,4 4% 2,8 371 3) WC használat 7 902 2,6 6% 5,2 356 4 938 2,8 7% 5,7 381 1 745 2,8 7% 5,7 408 966 2,0 5% 4,0 236 157 1,3 5% 2,6 180 96 1,4 4% 2,8 367 4 4) Tisztálkodás 9 186 3,0 8% 6,1 414 5 586 3,2 8% 6,4 432 2 055 3,3 8% 6,8 481 1 234 2,5 7% 5,1 302 201 1,7 6% 3,4 231 110 1,6 5% 3,2 421 5) Kontinencia 7 191 2,4 6% 4,8 324 4 668 2,6 6% 5,4 361 1 486 2,4 6% 4,9 348 806 1,6 5% 3,3 197 137 1,1 4% 2,3 157 94 1,3 4% 2,7 360 6) Kommunikáció 6 845 2,2 6% 4,5 309 3 734 2,1 5% 4,3 288 1 827 3,0 7% 6,0 428 963 2,0 5% 4,0 236 201 1,7 6% 3,4 231 120 1,7 5% 3,5 459 7) Terápia követés 12 737 4,2 10% 8,4 574 6 881 3,9 9% 7,9 532 2 984 4,8 12% 9,8 698 2 222 4,5 12% 9,2 544 364 3,0 11% 6,1 418 286 4,1 13% 8,2 1 094 8) Helyzetváltoztatás 5 449 1,8 4% 3,6 246 3 536 2,0 5% 4,1 273 1 033 1,7 4% 3,4 242 679 1,4 4% 2,8 166 121 1,0 4% 2,0 139 80 1,1 4% 2,3 306 9) Helyváltoztatás 6 460 2,1 5% 4,3 291 4 373 2,5 6% 5,0 338 1 132 1,8 4% 3,7 265 715 1,5 4% 3,0 175 140 1,2 4% 2,4 161 100 1,4 5% 2,9 383 5 Látás 5 772 1,9 5% 3,8 260 3 816 2,2 5% 4,4 295 935 1,5 4% 3,1 219 702 1,4 4% 2,9 172 195 1,6 6% 3,3 224 124 1,8 6% 3,6 474 6 Hallás 4 868 1,6 4% 3,2 219 3 112 1,8 4% 3,6 240 879 1,4 3% 2,9 206 653 1,3 4% 2,7 160 135 1,1 4% 2,3 155 89 1,3 4% 2,6 340 7 ALAPÁPOLÁS 98 694 32,3 81% 65,3 4 450 59 340 33,7 81% 68,2 4 584 21 616 35,1 84% 71,0 5 059 13 632 27,8 76% 56,3 3 335 2 501 20,8 72% 42,2 2 871 1 605 22,8 72% 46,3 6 139 ÖSSZESEN=2+3+4+5+6 Szakápolási teendők összesen 23 687 7,7 19% 15,7 1 068 13 751 7,8 19% 15,8 1 062 4 115 6,7 16% 13,5 963 4 256 8,7 24% 17,6 1 041 951 7,9 28% 16,0 1 092 614 8,7 28% 17,7 2 349 1) Vitális funkciók megfigyelése 4 787 1,6 4% 3,2 216 3 047 1,7 4% 3,5 235 846 1,4 3% 2,8 198 595 1,2 3% 2,5 146 173 1,4 5% 2,9 199 126 1,8 6% 3,6 482 2) Vizsgálati anyagok vétele 3 522 1,2 3% 2,3 159 2 153 1,2 3% 2,5 166 643 1,0 2% 2,1 150 530 1,1 3% 2,2 130 123 1,0 4% 2,1 141 73 1,0 3% 2,1 279 3) Kötözés, sebellátás 474 0,2 0% 0,3 21 326 0,2 0% 0,4 25 64 0,1 0% 0,2 15 64 0,1 0% 0,3 16 8 0,1 0% 0,1 9 12 0,2 1% 0,3 46 Decubitus kezelése, 8 4) kötözése 3 320 1,1 3% 2,2 150 2 468 1,4 3% 2,8 191 460 0,7 2% 1,5 108 376 0,8 2% 1,6 92 8 0,1 0% 0,1 9 8 0,1 0% 0,2 31 5) Táplálkozási intervenció 124 0,0 0% 0,1 6 32 0,0 0% 0,0 2 52 0,1 0% 0,2 12 36 0,1 0% 0,1 9 4 0,0 0% 0,1 5 0 0,0 0% 0,0 0 6) Gyógytorna,egyéb rehabilitáció, 5 860 1,9 5% 3,9 264 3 075 1,7 4% 3,5 238 1 085 1,8 4% 3,6 254 980 2,0 5% 4,1 240 505 4,2 15% 8,5 580 215 3,1 10% 6,2 822 7) Egyéb eü.-i szaktevékenység 5 600 1,8 5% 3,7 252 2 650 1,5 4% 3,0 205 965 1,6 4% 3,2 226 1 675 3,4 9% 6,9 410 130 1,1 4% 2,2 149 180 2,6 8% 5,2 689 8) Állandó felügyelet igénye 0 0,0 0% 0,0 0 0 0,0 0% 0,0 0 0 0,0 0% 0,0 0 0 0,0 0% 0,0 0 0 0,0 0% 0,0 0 0 0,0 0% 0,0 0 9 MINDÖSSZESEN 122 381 40,0 100% 81,0 5 518 73 091 41,5 100% 84,0 5 646 25 731 41,8 100% 84,6 6 023 17 888 36,5 100% 73,9 4 376 3 452 28,8 100% 58,2 3 963 2 219 31,6 100% 64,0 8 488 77. Táblázat 153

Ssz MEGNEVEZÉS 1 BEVÉTELEK ÖSSZES INTÉZMÉNY adatok e/ft-ban Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó 2 686 047 % adatok e/ft-ban Pénzügyi táblák összevont adatai 2010. DECEMBER 31 Össz. 1 155 198 Gond nap. 1 gond napra jutó % Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó 78. táblázat 725 407 % Össz. 497 880 Gond nap. 2 Normatív állami támogat. 5 249 233 1 954 35% 2 284 599 1 978 34% 1 468 573 2 024 32% 993 584 1 996 45% 479 594 1 830 46% 22 883 504 6% 3 Fenntartói támogatás 3 882 043 1 445 26% 1 752 196 1 517 26% 1 544 637 2 129 34% 198 893 399 9% 121 247 463 12% 265 070 5 834 66% 4 Személyi térítési díj 4 706 443 1 752 31% 2 386 396 2 066 35% 1 147 634 1 582 25% 756 450 1 519 34% 353 645 1 349 34% 62 318 1 372 15% 5 Adományok 119 494 44 1% 32 698 28 0% 84 028 116 2% 513 1 0% 2 111 8 0% 144 3 0% 6 Tőke jellegű bevétel 28 336 11 0% 20 680 18 0% 3 020 4 0% 2 067 4 0% 209 1 0% 2 360 52 1% 7 Pályázati bevételek 148 875 55 1% 48 626 42 1% 21 105 29 0% 66 798 134 3% 5 474 21 1% 6 872 151 2% 8 Egyéb bevétel 837 276 312 6% 236 694 205 4% 281 548 388 6% 190 972 384 9% 85 247 325 8% 42 815 942 11% 9 ÖSSZES BEVÉTEL 14 971 700 5 574 100% 6 761 889 5 853 100% 4 550 545 6 273 100% 2 209 277 4 437 100% 1 047 527 3 996 100% 402 462 8 858 100% KIADÁSOK 0,0 0,0 IDŐSEK OTTHONA FOGYATÉKOSOK PSZICHIÁTRIAI SZENVEDÉLYBETEGEK adatok e/ft-ban 10 Anyagköltség 1 270 968 473 9% 599 780 519 0 270 121 372 6% 262 669 528 12% 63 712 243 6% 74 686 1 644 19% 11 Közműdíjak 1 005 993 375 7% 493 604 427 8% 221 573 305 5% 167 465 336 8% 85 296 325 8% 38 055 838 10% 12 Vissza nem ig. ÁFA 692 178 258 5% 303 567 263 5% 202 169 279 5% 105 785 212 5% 60 700 232 6% 19 957 439 5% 13 Közvetlen anyagköltség 2 969 139 1 105 20% 1 396 951 1 209 21% 693 863 957 16% 535 919 1076 25% 209 708 800 20% 132 698 2 921 34% 14 Összesen bér 8 160 414 3 038 56% 3 279 132 2 839 50% 1 746 006 2 407 40% 749 789 1506 34% 355 177 1 355 34% 191 316 4 211 50% 15 Összes közteher 1 993 463 742 14% 801 041 693 12% 426 522 588 10% 183 162 368 8% 86 764 331 8% 46 736 1 029 12% 16 Összes bér és közteher 10 153 877 3 780 70% 4 112 553 3 560 63% 2 189 769 3 019 50% 940 355 1889 43% 445 449 1 699 43% 239 941 5 281 62% 17 Egyéb költség 667 202 248 5% 667 202 578 10% 667 202 920 15% 628 794 1263 29% 294 596 1 124 28% 9 182 202 2% 18 Egyéb adó, ktsgvi befizet. 147 136 55 1% 68 033 59 1% 39 795 55 1% 21 776 44 1% 14 491 55 1% 3 041 67 1% 19 Intézményi általános ktsg. 557 291 207 4% 277 992 241 4% 152 131 210 3% 51 857 104 2% 74 552 284 7% 759 17 0% 20 Ellátás teljes önktsg. 14 494 645 5 396 100% 6 522 731 5 646 100% 4 368 797 6 023 100% 2 178 701 4376 100% 1 038 796 3 963 100% 385 621 8 488 100% 21 Beruházások 255 071 95 2% 160 079 139 2% 57 110 79 1% 28 105 56 1% 887 3 0% 8 980 198 2% 22 Kiadás mindössz. 14 749 716 5 491 102% 6 682 810 5 785 102% 4 425 907 6 101 101% 2 206 806 4432 101% 1 039 683 3 966 100% 394 601 8 685 102% 23 Kötelezettségek értéke 565 503 211 Ft/gond 4% 565 503 490 Ft/gond 9% 66 401 92 2% 21 156 42 1% 38 969 149 4% 7 007 154 2% 24 Költségvetési befizet. 2 832 777 1 055 nap 1 172 641 1 015 nap 668 486 922 15% 310 723 624 14% 161 955 618 0 69 734 1 535 18% 25 Költségvetési befiz. a norm. % -ban 54% 51% 46% 31% 33,77% 305% 1 gond napra jutó % Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó 26 Költségvetési befizetések az össz kiadás % -ban 20% 18,0% 15% 14% 16% 18% adatok e/ft-ban adatok e/ft-ban 262 129 % adatok e/ft-ban HAJLÉKTALANOK Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó 45 433 % 154

ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐKRE VONATKOZÓAN; ADATOK MILLIÓ FT-BAN) 2011. ÁPRILIS 1 1 1 1 2 3 4 Szakmai profil idősek otthona fogyatékos személyek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona hajléktalanok otthona ÖSSZESEN Állandó költség Állandó költség Változó költség FENNTARTÓK Önkormányzat Kistérségi társulás Egyház Egyéb nonprofit szervezet Változó költség Állandó költség Változó költség ÖSSZESEN Állandó kts. 443 826 34 952 220 106 0 0 698 884 Változó ktsg 1 937 884 105 447 851 755 0 0 2895086 Összesen 2381710 140 399 1 071 861 0 0 3 593 970 Megoszl % 18,63 81,37 24,89 75,11 20,53 79,47 ########## ########### ########### ########### 19,45 80,55 Állandó kts. 164 177 0 25 034 32 819 0 222 030 Változó ktsg 711 078 0 156 754 270 942 0 1 138 774 Összesen 875255 0 181 788 303 761 0 1 360 804 Megoszl % 18,76 81,24 ########### ########### 13,77 86,23 10,80 89,20 ########### ########### 16,32 83,68 Állandó kts. 72 712 0 17 738 27732,00 0 118 182 Változó ktsg 430 173 0 94 851 177 516 0 702 540 Összesen 502885 0 112 589 205 248 0 820 722 Megoszl % 14,46 85,54 ########### ########### 15,75 84,25 13,51 86,49 ########### ########### 14,40 85,60 Állandó kts. 23 227 0 24 426 0 0 47 653 Változó ktsg 107 416 0 16 166 0 0 123 582 Összesen 130643 0 40 592 0 0 171 235 Megoszl % 17,78 82,22 ########### ########### 60,17 39,83 ########## ########### ########### ########### 27,83 72,17 Állandó kts. 1 382 0 0 2 546 0 3 928 Változó ktsg 151 756 0 0 38 052 0 189 808 Összesen 153 138 0 0 40 598 0 193 736 Megoszl % 0,90 99,10 ########### ########### ########### ######### 6,27 93,73 ########### ########### 2,03 97,97 Állandó kts. 705 324 34 952 287 304 63 097 0 1 090 677 Változó ktsg 3 338 307 105 447 1 119 526 486 510 0 5 049 790 Összesen 4 043 631 140 399 1 406 830 549 607 0 6 140 467 Megoszl % 17,44 82,56 24,89 75,11 20,42 79,58 11,48 88,52 ########### ########### 17,76 82,24 Állandó költség Változó költség Egyéb fenntartó Állandó költség Változó költség Állandó költség Változó költség Jelen táblázat kitöltéséhez az állandó és a változó költségeket az alábbiakban kell kiszámítani: Az állandó és változó költség kiszámításának - a Pénzügyi adatlap alapján- több lehetősége van: A.)Az állandó költség = összes költség ( 36 sor 3 oszlop) mínusz változó költség; B.) Változó költség= közvetlen anyagköltség (19 sor 3 oszlop) + szakmai dolgozók munkabére + közterhe ( 22 sor 3 oszlop ) + Összes segédüzemi költség ( 28-as sor 3-as oszlop) 75 %-a. (Sok helyütt nem tüntették fel a szakmai létszámot, ezért tényleges létszám és a lakók száma alapján nem lehet megosztani a költséget, ezért a " kötelező" szakmai létszámnorma ( és a lakók száma; ( mint a szolgáltatást igénybe vevők száma alapján) osztjuk meg az igénybevett segédüzemi szolgáltatások költségét. 79. táblázat 155

INTÉZMÉNY megnevezése: FENNTARTÓ: KISTÉRSÉGI TÁÉRSULÁSOK száma: Összesen gondozási napok száma 2010: 19 147 Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg 18 428 Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt 74 Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 2 BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) 24 463 0 24 463 24 463 0 1 277,64 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") 21 845 0 21 845 21 845 0 1 140,91 5 Személyi térítési díj 43 274 0 43 274 43 274 0 2 260,09 6 Adományok 0 0 0 0 0 0,00 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, 9 090 0 ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) 9 090 9 090 0 474,75 8 Pályázati (idegen)források 0 0 1 216 0 1 216 0,00 9 Egyéb bevétel 1 695 0 1 695 1 695 0 88,53 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 100 367 0 101 583 100 367 1 216 5 241,92 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb 0 0 követelések) 0 0 0 0,00 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) 1 477 77,14 14 Gyógyászati segédeszközök 432 22,56 15 Közmű díjak 9 413 491,62 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; 1 278 árúbeszerzések költségei; stb.) 66,75 17 Egyéb anyagköltség 556 3 oszlopból kiemelt költség, adat 29,04 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 4 845 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 253,04 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 18 001 940,15 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 32 361 32361 8 102 16 1 690,13 21 Munkabérek közterhe 8 102 Munkabér 3 Dolgozók 423,15 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) 40 463 közterhe száma 3 2 113,28 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 0 0 0 0 0 0,00 24 Élelemezési üzem költsége 19 668 13 930 4 604 1 134 2 1 027,21 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 10 079 526,40 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 1 177 332 670 175 0 61,47 27 Mosoda üzem költségei 0 0 0 0 0 0,00 Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 20 845 14 262 13 376 1 325 2 oszlopokra is vonatkozik! 1 088,68 29 Egyéb közvetlen költség 10 409 2 225 6 545 1 639 4 543,64 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 31 254 16 487 19 921 2 964 1 632,32 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 89 718 4 685,75 32 Üzemi általános költségek 0 0 0 0 0 0,00 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 89 718 0 0 0 0 4 685,75 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 1 444 75,42 35 Intézményi általános költség 7 497 1 078 5 103 1 316 1 391,55 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 98 659 1 078 5 103 1 316 1 5 152,71 37 Beruházási célú kiadások 1 708 0 0 0 0 89,20 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 100 367 1 078 5 103 1 316 1 5 241,92 180 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 9,40 173 0 0 180 0,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 80. táblázat 156

INTÉZMÉNY megnevezése: FENNTARTÓ: ÖNKORMÁNYZATOK (ÚJ) száma: Összesen gondozási napok száma 2010: 2 161 670 Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg 2 089 617 + Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 2 092 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 1 2 3 4 5 6 7 8,0 2 3 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) 4 063 811 142 000 1 055 813 1 020 945 173 132 1 879,9 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") 3 094 027-5 410 702 540 709 216-15 636 1 431,3 5 Személyi térítési díj 3 622 127 148 850 1 649 600 2 492 899 138 214 1 675,6 6 Adományok 77 318 0 2 703 2 703 106 35,8 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, 8 076 117 ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) 114 231 0 3,7 8 Pályázati (idegen)források 131 171 1 000 82 071 18 071 65 000 60,7 9 Egyéb bevétel 599 837 527 298 816 249 949 52 523 277,5 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 11 596 367 287 084 3 791 657 4 494 014 413 339 5 364,5 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb 75 152 43 912 követelések) 1 112 499 1 094 201 49 159 34,8 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) 203 716 94,2 14 Gyógyászati segédeszközök 20 451 9,5 15 Közmű díjak 702 357 324,9 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; 435 660 árúbeszerzések költségei; stb.) 201,5 17 Egyéb anyagköltség 248 626 3 oszlopból kiemelt költség, adat 115,0 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 643 887 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 297,9 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 2 254 697 1 043,0 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 4 253 926 3723018 963 394 2 077 1 967,9 21 Munkabérek közterhe 1 021 371 Munkabér 3 Dolgozók 472,5 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) 5 275 297 közterhe száma 3 2 440,4 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 590 336 119 924 316 392 85 764 233 273,1 24 Élelemezési üzem költsége 1 304 484 752 730 284 114 76 271 230 603,5 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 825 323 381,8 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 93 948 28 958 39 260 10 548 23 43,5 27 Mosoda üzem költségei 250 050 75 640 111 899 29 943 90 115,7 Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 2 238 818 977 252 1 715 059 204 603 576 oszlopokra is vonatkozik! 1 035,7 29 Egyéb közvetlen költség 553 304 55 912 190 037 51 139 145 256,0 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 2 792 122 1 033 164 1 905 096 255 742 1 291,7 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 10 322 116 4 775,1 32 Üzemi általános költségek 292 934 37 772 193 722 52 101 99 135,5 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 10 615 050 37 772 193 722 52 101 99 4 910,6 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 125 750 58,2 35 Intézményi általános költség 411 197 64 999 217 475 59 854 136 190,2 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 11 151 997 102 771 411 197 111 955 235 5 159,0 37 Beruházási célú kiadások 134 701 12 880 1 152 1 152 0 62,3 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 11 286 698 115 651 412 349 113 107 235 5 221,3 486 464 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 225,0 116 929 1 543 152 1 503 132 153 670 0,0 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 81. táblázat 157

INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: Megnevezés ÖSSZES INTÉZMÉNY (Új) 2 686 047 Összesen élelmezési napok száma 2010 érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. 2 608 966 Nyitó egyenleg száma: Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt 3 059 Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 2 3 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral 5 249 233 142 000 1 341 893 1 261 259 173 132 1 954,26 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy 3 882 043-5 410 996 249 1 002 925-15 636 1 445,26 5 Személyi térítési díj 4 706 443 159 632 2 112 503 2 905 342 159 704 1 752,18 6 Adományok 119 494 0 4 814 4 814 106 44,49 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú 28 336 117 pénzátvétel stb.) 9 284 9 401 0 10,55 8 Pályázati (idegen)források 148 875 1 000 90 013 24 797 66 216 55,43 9 Egyéb bevétel 837 276 653 369 705 320 568 52 919 311,71 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 14 971 700 297 992 4 924 461 5 529 106 436 441 5 573,88 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos 121 017 99 039 követelés, egyéb követelések) 1 441 348 1 422 958 85 005 45,05 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, 276 639 102,99 14 Gyógyászati segédeszközök 23 230 8,65 15 Közmű díjak 1 005 993 374,53 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői 539 462 díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 200,84 17 Egyéb anyagköltség 431 637 3 oszlopból kiemelt költség, adat 160,70 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 692 178 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 257,69 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-2 969 139 1 105,39 20 ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 5 345 534 4713864 1 240 813 2 663 1 990,11 21 Munkabérek közterhe 1 305 832 486,15 Munkabér 3 Munkabér 3 Dolgozók 22 Bér + közteher összesen (20+21) 6 651 366 közterhe száma 3 2 476,27 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 874 072 201 069 477 108 128 895 349 325,41 24 Élelemezési üzem költsége 1 854 684 1 122 085 425 334 114 630 339 690,49 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 1 147 493 427,21 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 113 279 37 881 47 493 12 723 27 42,17 27 Mosoda üzem költségei 327 091 96 409 157 200 42 149 125 121,77 Összes segédüzemi költség 28 (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik! 3 169 126 1 457 444 2 347 948 301 060 840 1 179,85 29 Egyéb közvetlen költség 667 202 91 203 235 077 62 315 174 248,40 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 3 836 328 1 548 647 2 583 025 363 375 1 428,24 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 13 456 833 5 009,90 32 Üzemi általános költségek 333 386 44 873 208 285 56 519 109 124,12 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 13 790 219 44 873 208 285 56 519 109 5 134,02 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 147 136 54,78 35 Intézményi általános költség 557 291 115 373 291 316 80 306 180 207,48 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 14 494 646 160 246 499 601 136 825 289 5 396,27 37 Beruházási célú kiadások 255 071 23 750 1 152 1 152 0 94,96 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 14 749 717 183 996 500 753 137 977 289 5 491,24 565 503 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 210,53 220 188 2 004 994 1 987 954 201 058 0,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 82. táblázat 158

INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: PROFIL: Pszichiátriai betegek otthona (új) 497 880 Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg 83. táblázat 501 542 száma: Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt 490 Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 2 3 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral 993 584 142 000 282 470 249 470 175 000 1 995,63 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy 198 893 0-13 861 13 861 0 399,48 5 Személyi térítési díj 756 450 121 965 506 871 1 335 617 134 219 1 519,34 6 Adományok 513 0 103 103 0 1,03 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri 2 067 0 hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú 28 28 0 4,15 8 Pályázati (idegen)források 66 798 1 000 65 798 1 798 65 000 134,16 9 Egyéb bevétel 190 972 0 70 469 24 073 46 396 383,57 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 2 209 277 264 965 911 878 1 624 950 420 615 4 437,37 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos 20 710 11 446 követelés, egyéb követelések) 293 002 278 647 19 801 41,60 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, 46 721 93,84 14 Gyógyászati segédeszközök 1 413 2,84 15 Közmű díjak 167 465 336,36 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői 154 954 díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 311,23 17 Egyéb anyagköltség 59 581 3 oszlopból kiemelt költség, adat 119,67 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 105 785 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 212,47 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-535 919 1 076,40 20 ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 743 410 729335 170 432 418 1 493,15 21 Munkabérek közterhe 196 945 Munkabér 3 Dolgozók 395,57 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) 940 355 közterhe száma 3 1 888,72 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 148 811 22 560 80 725 21 923 72 298,89 24 Élelemezési üzem költsége 280 494 170 572 58 772 15 751 62 563,38 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 144 048 289,32 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 16 070 4 612 8 142 2 195 5 32,28 27 Mosoda üzem költségei 73 479 15 924 27 981 7 533 30 147,58 Összes segédüzemi költség 28 (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 518 854 213 668 346 052 47 820 169 1 042,13 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is 29 Egyéb közvetlen költség 87 123 3 107 12 745 1 936 23 174,99 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 605 977 216 775 358 797 49 756 1 217,11 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 2 082 251 4 182,23 32 Üzemi általános költségek 22 817 13 478 0 0 0 45,83 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 2 105 068 13 478 0 0 0 4 228,06 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 21 776 43,74 35 Intézményi általános költség 51 857 9 888 28 989 7 680 20 104,16 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 2 178 701 23 366 28 989 7 680 20 4 375,96 37 Beruházási célú kiadások 28 015 2 373 0 0 0 56,27 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 2 206 716 25 739 28 989 7 680 20 4 432,22 21 156 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 42,49 22 728 256 689 249 481 29 936 0,00 159

INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: FENNTARTÓ: EGYHÁZAK 288 141 Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg száma: + Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 587 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 2 BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) 728 860 0 56 719 56 719 0 2 529,53 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") 313 066 0 0 0 0 1 086,50 5 Személyi térítési díj 704 452 7 357 165 853 155 813 17 397 2 444,82 6 Adományok 35 124 0 2 111 2 111 0 121,90 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) 11 090 0 0 0 0 38,49 8 Pályázati (idegen)források 8 200 0 6 726 6 726 0 28,46 9 Egyéb bevétel 111 144 0 36 391 35 995 396 385,73 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 1 911 936 7 357 267 800 257 364 17 793 6 635,42 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, 11 működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb 38 407 49 355 55 514 58 637 26 859 133,29 követelések) 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) 57 778 200,52 14 Gyógyászati segédeszközök 1 673 5,81 15 Közmű díjak 205 963 714,80 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 53 725 186,45 17 Egyéb anyagköltség 96 435 3 oszlopból kiemelt költség, adat 334,68 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 3 044 anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás 275 665 MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) munkabér 2 Munkabérek közterhe 2 Dolgozók száma 2 10,56 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 418 618 1 452,82 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 593 824 545232 148 069 313 2 060,88 21 Munkabérek közterhe 155 111 Munkabér 3 Dolgozók 538,32 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) 748 935 közterhe száma 3 2 599,20 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 81 551 16 629 50 844 14 080 47 283,02 24 Élelemezési üzem költsége 339 099 227 691 85 911 24 232 70 1 176,85 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 207 575 720,39 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 12 847 5 619 5 688 1 540 3 44,59 27 Mosoda üzem költségei 40 709 5 853 27 270 7 587 23 141,28 Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 474 206 255 792 317 782 47 752 143 1 645,74 oszlopokra is vonatkozik! 29 Egyéb közvetlen költség 95 108 33 066 32 922 9 537 25 330,07 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 569 314 288 858 350 704 57 289 1 975,82 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 1 736 867 6 027,84 32 Üzemi általános költségek 40 452 7 101 14 563 4 418 10 140,39 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 1 777 319 7 101 14 563 4 418 10 6 168,23 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 7 586 26,33 35 Intézményi általános költség 115 530 47 080 52 320 14 703 32 400,95 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 1 900 435 54 181 66 883 19 121 42 6 595,50 37 Beruházási célú kiadások 104 557 10 639 0 0 0 362,87 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 2 004 992 64 820 66 883 19 121 42 6 958,37 39 Kötelezettségek értéke 72 089 Nyitó Előírás Kifizetett Hátralék, egyenleg 250,19 89 444 144 796 168 958 33 972 0,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 84. táblázat 160

INTÉZMÉNY megnevezése: PROFIL: SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONA száma: Összesen gondozási napok száma 2010: 262 129 Összesen élelmezési napok száma 2010 85. táblázat Nyitó egyenleg 246 403 + Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 120 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) 1 2 3 4 5 6 7 8 Egy gondozási naprajutó adatok 2 3 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) 479 594 0 24 936 24 936 0 1 829,61 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") 121 247 0 0 0 0 462,55 5 Személyi térítési díj 353 645 7 685 208 428 214 687 1 426 1 349,13 6 Adományok 2 111 0 2 111 2 111 0 8,05 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, 209 0 ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) 0 0 0 0,80 8 Pályázati (idegen)források 5 474 0 5 083 5 083 0 20,88 9 Egyéb bevétel 85 247-387 32 489 31 319 783 325,21 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 1 047 527 7 298 273 047 278 136 2 209 3 996,23 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb 1 773 5 959 követelések) 23 199 28 743 415 6,76 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) 22 030 84,04 14 Gyógyászati segédeszközök 2 300 8,77 15 Közmű díjak 85 296 325,40 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; 10 419 árúbeszerzések költségei; stb.) 39,75 17 Egyéb anyagköltség 28 963 3 oszlopból kiemelt költség, adat 110,49 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 60 700 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 231,57 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 209 708 800,02 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 352 026 346115 90 650 207 1 342,95 21 Munkabérek közterhe 93 423 Munkabér 3 Dolgozók 356,40 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) 445 449 közterhe száma 3 1 699,35 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 49 835 7 438 33 413 8 994 26 190,12 24 Élelemezési üzem költsége 156 557 103 822 41 812 10 923 35 597,25 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 102 120 389,58 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 17 735 9 201 6 754 1 780 4 67,66 27 Mosoda üzem költségei 14 370 3 357 8 725 2 288 6 54,82 Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 238 497 123 818 181 354 24 192 71 oszlopokra is vonatkozik! 29 Egyéb közvetlen költség 50 206 20 775 22 964 6 467 13 191,53 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 288 703 144 593 204 318 30 659 1 101,38 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 943 860 3 600,75 32 Üzemi általános költségek 5 893 1 731 3 253 909 3 22,48 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 949 753 1 731 3 253 909 3 3 623,23 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 14 491 55,28 35 Intézményi általános költség 74 552 26 920 37 571 10 061 22 284,41 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 1 038 796 28 651 40 824 10 970 25 3 962,92 37 Beruházási célú kiadások 887 0 0 0 0 3,38 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 1 039 683 28 651 40 824 10 970 25 3 966,30 38 969 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 148,66 44 272 127 932 151 855 20 349 0,00 909,85 161

INTÉZMÉNY megnevezése: FENNTARTÓ: EGYÉB NONPROFIT SZERVEZETEK száma: Összesen gondozási napok száma 2010: 217 089 Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg 225 256 + Előírás - Befolyt Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 306 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 2 BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) 432 099 0 204 898 159 132 0 1 990,42 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") 453 105 0 271 864 271 864 0 2 087,19 5 Személyi térítési díj 336 590 3 425 253 776 213 356 4 093 1 550,47 6 Adományok 7 052 0 0 0 0 32,48 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, 80 0 ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) 80 80 0 0,37 8 Pályázati (idegen)források 9 504 0 0 0 0 43,78 9 Egyéb bevétel 124 600 126 32 803 32 929 0 573,96 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 1 363 030 3 551 763 421 677 361 4 093 6 278,67 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb 7 458 5 772 követelések) 273 335 270 120 8 987 34,35 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) 13 668 62,96 14 Gyógyászati segédeszközök 674 3,10 15 Közmű díjak 88 260 406,56 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; 48 799 árúbeszerzések költségei; stb.) 224,79 17 Egyéb anyagköltség 86 020 3 oszlopból kiemelt költség, adat 396,24 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 40 402 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 186,11 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 277 823 1 279,77 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 465 423 413253 121 248 257 2 143,93 21 Munkabérek közterhe 121 248 Munkabér 3 Dolgozók 558,52 Munkabér 22 586 671 Bér + közteher összesen (20+21) közterhe száma 3 2 702,44 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 202 185 64 516 109 872 29 051 69 931,35 24 Élelemezési üzem költsége 191 433 127 734 50 705 12 993 37 881,82 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 104 516 481,44 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 5 307 2 972 1 875 460 1 24,45 27 Mosoda üzem költségei 36 332 14 916 18 031 4 619 12 167,36 Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 435 257 210 138 301 731 47 380 119 oszlopokra is vonatkozik! 2 004,97 29 Egyéb közvetlen költség 8 381 0 5 573 0 0 38,61 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 443 638 210 138 307 304 47 380 2 043,58 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 1 308 132 6 025,79 32 Üzemi általános költségek 0 0 0 0 0 0,00 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 1 308 132 0 0 0 0 6 025,79 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 12 356 56,92 35 Intézményi általános költség 23 067 2 216 16 418 4 433 11 106,26 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 1 343 555 2 216 16 418 4 433 11 6 188,96 37 Beruházási célú kiadások 14 105 231 0 0 0 64,97 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 1 357 660 2 447 16 418 4 433 11 6 253,93 6 770 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 31,19 13 642 317 046 315 864 13 236 0,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 86. táblázat 162

INTÉZMÉNY megnevezése: PROFIL: FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONA száma: Összesen gondozási napok száma 2010: 725 407 Összesen élelmezési napok száma 2010 Nyitó egyenleg 693 558 Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! Megnevezés érték e/ft beszámoló 1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) + Előírás - Befolyt 616 Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6) Egy gondozási naprajutó adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 2 BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) 1 468 573 0 569 772 567 904-1 868 2 024,48 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") 1 544 637 0 693 486 697 029 3 543 2 129,34 5 Személyi térítési díj 1 147 634 19 951 828 514 827 534 12 593 1 582,06 6 Adományok 84 028 0 0 0 106 115,84 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, 3 020 117 ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) 166 283 0 4,16 8 Pályázati (idegen)források 21 105 0 10 342 10 342 0 29,09 9 Egyéb bevétel 281 548 203 161 346 160 238 5 049 388,12 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 4 550 545 20 271 2 263 626 2 263 330 19 423 6 273,09 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb 34 389 29 028 követelések) 586 313 577 494 31 742 47,41 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) 40 207 55,43 14 Gyógyászati segédeszközök 1 210 1,67 15 Közmű díjak 221 573 305,45 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; 104 951 árúbeszerzések költségei; stb.) 144,68 17 Egyéb anyagköltség 123 753 3 oszlopból kiemelt költség, adat 170,60 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 202 169 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 278,70 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 693 863 956,52 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 1 795 262 1434720 395 748 761 2 474,83 21 Munkabérek közterhe 394 507 Munkabér 3 Dolgozók 543,84 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) 2 189 769 közterhe száma 3 3 018,68 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 373 393 100 388 164 292 45 085 102 514,74 24 Élelemezési üzem költsége 500 704 284 443 124 681 32 408 86 690,24 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 289 030 398,44 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 37 508 12 303 13 099 3 464 7 51,71 27 Mosoda üzem költségei 100 739 40 479 43 193 11 431 29 138,87 Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az 28 összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 1 012 344 437 613 741 013 93 149 224 oszlopokra is vonatkozik! 1 395,55 29 Egyéb közvetlen költség 249 135 20 031 42 204 11 461 31 343,44 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 1 261 479 457 644 783 217 104 610 1 738,99 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 4 145 111 5 714,19 32 Üzemi általános költségek 31 760 5 403 20 599 5 758 19 43,78 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 4 176 871 5 403 20 599 5 758 19 5 757,97 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 39 795 54,86 35 Intézményi általános költség 152 131 14 942 105 976 28 514 62 209,72 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 4 368 797 20 345 126 575 34 272 81 6 022,55 37 Beruházási célú kiadások 57 110 600 0 0 0 78,73 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 4 425 907 20 945 126 575 34 272 81 6 101,27 66 401 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 91,54 61 493 608 471 601 093 65 743 0,00 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 87. táblázat 163

INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010: PROFIL: HAJLÉKTALANOK OTTHONA 45 433 Összesen élelmezési napok száma 2010 44 126 száma: Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! érték e/ft MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/ft beszámoló 1 ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) Megnevezés (könyvviteli Záró- Egy zárlat)szerint Nyitó egyenleg gondozási + Előírás - Befolyt 2010. egyenleg (hátralék) naprajutó december 31. = (4+5-6) adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 2 BEVÉTELEK 3 Normatív állami támogatás (kincstárral 22 883 0 22 883-22 883 0 503,66 4 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy 265 070 0 "alul") 0 0 0 5 834,31 5 Személyi térítési díj 62 318 0 19 876-19 876 0 1 371,65 6 Adományok 144 0 0 0 0 3,17 7 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú 2 360 0 pénzátvétel stb.) 0 0 0 51,94 8 Pályázati (idegen)források 6 872 0 0 0 0 151,26 9 Egyéb bevétel 42 815 0 0 0 0 942,38 10 Bevételek összesen (3-9- ig) 402 462 0 42 759-42 759 0 8 858,36 11 Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos 3 554 4 654 követelés, egyéb követelések) 79 520 80 620 3 554 78,23 12 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 13 Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, 6 422 141,35 14 Gyógyászati segédeszközök 35 0,77 15 Közmű díjak 38 055 837,61 16 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői 20 446 díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) 450,03 17 Egyéb anyagköltség 47 783 3 oszlopból kiemelt költség, adat 1 051,72 18 Vissza nem igényelhető ÁFA 19 957 anyagköltség + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek Dolgozók szolgáltatás közterhe 2 száma 2 439,26 19 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-132 698 2 920,74 20 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 193 678 193678 46 063 103 4 262,94 21 Munkabérek közterhe 46 263 Munkabér 3 Dolgozók 1 018,27 Munkabér 3 22 Bér + közteher összesen (20+21) 239 941 közterhe száma 3 5 281,21 23 Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 1 465 0 1 160 305 1 32,25 24 Élelemezési üzem költsége 7 717 7 717 0 0 0 169,85 25 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 4 466 98,30 26 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 0 0 0 0 0 0,00 27 Mosoda üzem költségei 0 0 0 0 0 0,00 Összes segédüzemi költség 28 (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is 9 182 7 717 47 223 408 1 202,10 29 vonatkozik! Egyéb közvetlen költség 0 0 0 0 0 0,00 30 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 9 182 7 717 47 223 408 202,10 31 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 381 821 8 404,05 32 Üzemi általános költségek 0 0 0 0 0 0,00 33 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 381 821 0 0 0 0 8 404,05 34 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 3 041 66,93 35 Intézményi általános költség 759 759 0 0 0 16,71 36 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 385 621 759 0 0 0 8 487,69 37 Beruházási célú kiadások 8 980 231 0 0 0 197,65 38 Kiadások mindösszesen (36+37) 394 601 990 0 0 0 8 685,34 7 077 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett 39 Kötelezettségek értéke egyenleg 155,77 5 683 131 694 131 026 4 763 0,00 70 1.) Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás, és mellékletei ) szerint; 2.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 3.) Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat! 88. táblázat 164

11.3 III. VÁLTOZAT ÁPOLÁSI- GONDOZÁSI SZÜKSÉGLET KÖLTSÉGIGÉNYEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN 11.3.1 FELADAT, ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉG, TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE 1. A vizsgálat elvégzésének lépései, módszerek 2. Tapasztalatok, összegzés, felmerült problémák, megoldások. 3. Kontroll ápolás-gondozási idők kiszámítása, módszerek Tevékenységlistát készítettünk, külön feltüntetve a tevékenység ápolási, illetve gondozási mivoltát. 165

Hotel ágynemű csere katéter behelyezése levegőztetésre Ágyneműcsere Katéter gondozása felkészítés(foglalkozt agresszív-zavart, vagy fekvő Környezet rendben tartása atáson kívül) nyár ágyneműcsere Környezet rendben levegőztetésre Anus pre gondozás tartása felkészítés( Ápolási terv zavart foglalkoztatáson készítése Mentális áll. Kontroll kívül) tél Tisztálkodás (Borotválás, fésülés, fogmosás és szájápolás) Csoportfoglalkozáso k fejlesztőrehabilitációs! Decubitus kezelés Decubitus megelőzés Mentális áll.felmérése első miért nézni öltöztetés zavart Sebkötözés Segítő beszélgetés Súlymérés WC használat (Szoba hospitalizálás kirögzítés, zavart betegné terápiás céllal kiültetés hevederrel rögzítve gondozási adminisztráció ápolási adminisztráció Etetés előkészítéssel pépes, lassú WC, ágytál) segítség és tisztítás alkalom Étkezés előkészítés Szondatáplálás segítséggel, Tisztázás alkalom komoly segítség, egyéni felügyelet étkezés előkészítés, felügyelet Fürdetés fürdetés zavart Gondozási terv első alkalom Vércukorszint mérés Vérnyomás mérés Vérvétel Infúzió bekötés Infúzió átközés Beöntés oxigén th. Gondozási terv tu. fájdalom csill további vizelet vizsgálat Gyógyszer adagolás, adminisztráció Gyógyszerbeadás, bevétel orvosi vizsgálat EKG Vizsgálat (vizit) Gyógytorna, fizikoterápia váladékszívás(nem kanülös) Folyadékpótlás 166

Piros ápolás, mentálhigiénés, illetve orvosi tevékenység Zöld gondozási tevékenység A tevékenységekhez definíciókat, algoritmusokat (protokoll) vontunk. Az algoritmusokat, az egységes értelmezés érdekében, szükség szerint rövid, tömör magyarázatokkal egészítettük ki. A tevékenységekhez, elvégzési időt rendeltünk. (stopper). A tevékenység végzésének kivitelezésével, gyakorlott, a feladatot és a gondozottat egyaránt jól ismerő, legalább átlagos képességű szakszemélyzetet bíztunk meg. Kontrolláltuk az általunk mért időket. A tevékenységeknél, általunk mért idők, az előkészítés, illetve az átfedések leszámítása nélkül gyakorlatilag megegyeztek, a korábban elvégzett (négy magyarországi intézmény bevonásával készített) "ápolási idő felmérés" átlagos eredményeivel. Két esetben észleltünk nagyobb eltérést, az egyik a segítő beszélgetés, a másik a katéter gondozása volt. A segítő beszélgetés definíciója nehézkes, az ellátók rendkívül tágan értelmezték, gyakorlatilag a szaktevékenység nélküli idejükben történő beszélgetésekre használták, így saját maguk előtt is el tudtak számolni a műszakban töltött idejükkel. Ezért a tevékenységet szűkítettük, a definíciót pontosítottuk. Katéter gondozás. A korábbi tanulmányban mért idő, gyakorlatilag a katéter behelyezéssel egyezett meg. A katéter gondozás, az-az a napi rutin feladatok a katéteres beteg körül, ennél lényegesen kisebb értéket mutatnak. A tevékenységet két külön egységre bontottuk, és így mértük a továbbiakban az időt. 167

A vizsgálat szubjektivitását, az intézmények közötti különbségek adták. A felmérésnél, megítélésem szerint, szükség van egy állandó személyre "kérdező", aki folyamatosan rákérdezésekkel ellenőrzi, hogy az adott tevékenységek gyakoriságának megállapításánál, a tevékenységet elvégző, és gyakoriságát megadó kolléga, helyesen értelmezi a definíciót. Gyakoriság vizsgálat. Megvizsgáltuk, hogy adott tevékenységet, az adott Gondozottra nézve, milyen gyakran végezték el az elmúlt 6 hónapban. Ebből az értékből napi gyakoriságot számoltunk. Tehát egy alkalommal, 10 napon keresztül, napi 1000ml infúziót kapott Gondozott esetében, az inf átkötés (1000ml-es kiszereléssel számolva) 10darab-182,5 nap alatt.= 0,057darab/Gondozott/die. Infúzió bekötés, 3 naponta branülcsere esetében 4szúrás 182,5 nap alatt =0,0219alkalom/Gondozott/die A gyakoriság meghatározásánál, az ápolási és gondozási dokumentációkat, illetve a Gondozott ellátását végző személyzet tapasztalatát vettük fugyelembe. (Iratáttekintés, kikérdezés, személyes meggyőződés) Az anyagköltségeknél átlagos beszállítói árakkal kalkuláltunk, a vényköteles termékeknél a beteg által fizetett összeget vettük figyelembe. Külön kalkulációt végeztünk vény köteles termékek esetében teljes árral (2011. március havi patikai árlista) A használt eszközök esetében az elhasználódásuk gyakoriságát, illetve vény köteles eszközök esetében a kihordási idejüket vettük alapul. Amennyiben lehetett, az anyagköltséget tevékenység egységre bontottuk. Amennyiben ez nem volt lehetséges, napi költséget határoztunk meg. (1 darab katéter behelyezése. 1 zsák infúzió 168

bekötése, 1 alkalom pelenkázás, 1 alkalom folyadékpótlás)(1 napi kerekesszék, bot, járókeret stb.- használat) Az eredményeket, ellátottanként, excell táblázatban dokumentáltuk Külön meghatároztuk az ápolási, és külön a gondozási időt és költségeket. Minden Gondozott esetében HGCS adatlapot is kitöltöttünk, így ezen eredmények összevethetők. Tapasztalatok, összegzés. Négy, egymástól különböző profilú intézményben vizsgáltuk a gondozottak ápolás-gondozási tevékenységeire szánt időt és költséget. 1. intézmény Tiszta profilú demens ellátó intézmény, mintaszám 80 fő (83 gondozott közül, a vizsgálat során intézményben tartózkodók) 2. intézmény Vegyes profilú, egyik szárny fennjáró, inkább gondozási szükségletekkel bíró idős csoportból áll, másik szárny közepesen súlyos és néhány súlyos demenciával küzdő időből. Mintaszám 15 fő (50 fő közül véletlenszerűen) 3. intézmény Fennjáró idősek apartman rendszerű ellátása, mely inkább gondozási tevékenységeket foglal magába. Bár hivatalosan van súlyos demencia igazolással bíró 12 ellátott, ennek ápolásgondozási nyomait nem tapasztaltuk, így ez az intézmény tekinthető tiszta profilú gondozási intézménynek. minta 20 fő (37 fő közül véletlenszerűen) 4. intézmény Vegyes profilú, közepesen súlyos és súlyos demenciával küzdőket, és közepes, illetve fokozott ápolási igényű 169

Gondozottakat lát el. ellátotti létszám 70 fő, (minta 25 fő véletlenszerű) Vizsgálat során tapasztalt problémák. Ápoló- Gondozó személyzet akkor is kitölti (munkával) a munkaidejét, ha nincs nehéz fizikai, vagy szakmai munkát igénylő ellátott, és akkor is, ha folyamatos, koncentrált szaktevékenységet végez. A zömmel fennjáró, nem inkontinens, nem zavart gondozottakkal foglalkozó személyzet, pont annyira érezte magát leterhelve, mind a demens ellátásban dolgozók. (csak ez utóbbi esetben a leterheltségnek szemmel látható jelei is voltak) Egyetlen helyen sem ismerték el a személyzet tagjai, hogy sűrűn tartanának szünetet, vagy beszélgetnének, cigiznének stb.- munka közben. Rendkívül különböző módon értelmezték a tevékenységeket, még abban az esetben is, ha ezeknek pontos definícióját megfogalmaztuk és átadtuk. (pl.- abban az intézményben ahol csak fennjáró idősek voltak azt is folyadékpótlásnak tekintették, ha figyelmeztetni kellett a Gondozottat a folyadékbevitelre, a kizárólag súlyos demenciával küzdők ellátása esetén a csőrös pohárból történő fizikai itatást sem tekintették folyadékpótlásnak, kizárólag a fecskendős itatást vagy az infundálást) A kapott információk szerint, 2 intézményben a jogi szabályozásban foglalt szakmai minimumlétszám szerint alkalmaztak szakszemélyzetet, 1 intézményben a szakszemélyzet létszáma ezt meghaladta. Szinte minden esetben beleszámították a gondozott ellátásába, a felkészülési időt, akkor is, ha azt nem egy, hanem sok gondozott 170

esetében egyszerre végezték. (pl.- vérnyomásmérés, minden esetben odament, kivette, visszavitte a műszert, pelenkázás, egyenként összeszedte a szükséges eszközöket, majd elpakolta a hulladékokat, étkeztetés, egyenként konyhára megy, elhozza, majd egyenként viszi vissza a szennyes edényt, stb.-) Az átfedést mutató tevékenységeket, minden helyen figyelembe vették (pl. mobilizálás kiültetés, öltöztetés, levegőztetés, torna, foglalkozásra eljuttatás, folyadékpótlás, étkezések közben történőt külön számították, de az étkezések idejébe is belevették stb.-) Gyakran számítottak időt olyan tevékenységekre, amit nem a szakszemélyzet végez (hajápolás, manikűr pedikűr olyan gondozottnál, aki fodrászhoz, pedikűröshöz jár, környezet rendbetétele akkor is, ha ezt a takarító csinálja naponta) Orvosi vizsgálat anomáliái (fennjáró intézményben ide számolták azt az időt, amikor a gondozott önállóan elsétált a háziorvosi rendelőbe, demens intézményben viszont nem számolták ide az intézményi orvos vizsgálatait /valószínűleg azért mert az úgy is ott van /) A segítő beszélgetést más aspektusban használták (fennjárók ellátása esetén a gondozó ráért és napi 30-40 percet beszélgetett, csak úgy a Gondozottal, ami rendkívül fontos feladat, de ebben az esetben az eredményt súlyosan torzíthatja, hiszen demens ellátás esetén erre nem lévén reális idő, csak a gondozott verbális megnyugtatását, illetve a hozzátartozók lelki segítését tekintették ide sorolandónak.) Azonos gondozott (egyik intézményből áthelyezéssel átkerült a másik intézménybe) megítéltetése rendkívül különböző volt, a tiszta profilú demens ellátó intézmény dolgozói adott gondozottat 171

jobb állapotúnak értékelték, önellátási képességét hangsúlyozták, míg a fennjáró gondozottakkal foglalkozó intézményben ugyan azon ellátott súlyos gondozási szükségleteiről és az önellátóképesség hiányáról számoltak be. "Kérdező" felügyelete nélkül, minden intézményben irreális ápolás-gondozási számadatokat kaptunk, a definíciók "laza" értelmezése miatt. Rákérdezésre, a kapott eredmények, reálissá váltak. Mindezeket figyelembe vétele mellett a tevékenységeket alapjaira bontottuk, és kizárólag az egyértelműen mérhető és használható egységeket tartottuk meg. Tehát: A tevékenységek egységekre bontása. Kizárólag a szaktevékenységek idejét vettük figyelembe (a gondozás is szaktevékenység) A figyelembe vett idő nem tartalmazza az előkészítést, kizárólag a betegágy mellett, az adott gondozottal eltöltött időegységet. Egyéni korrekciókra szükség lehet, teret hagytunk a nagy átlagtól jelentősen eltérő eseteknek is. A tevékenységekhez, pontos algoritmusokat, rövid érthető magyarázatokat írtunk. Az így kimaradt idő, bár természetesen fontos, de egyaránt tartalmazhatja a nehéz szakmai munkát, és a nővér-pihenőben zajló kedélyes csevegést, ezért a vizsgálat szempontjából értelmezhetetlen. (alapvetően a kevésbé intenzív munkát végző intézmények adatait fogja mesterségesen közelíteni a koncentráltabb munkát végzők adatai felé. 172

Figyelembe vettük, hogy az egy főre fordított idő, nem térhet el az össz dolgozói létszám alapján számított maximális időértékektől: Tehát, a jogi szabályozás maximális betartása mellett: 100 fős intézmény esetén (3. és 4. intézményre használható) 24 fő ápoló-gondozó 2 fő mentálhigiénés munkatárs Heti 4 óra orvos Figyelembe vétele mellett 90,47 perc/gondozott/die Nem vettük figyelembe a szabadságolásokat és a betegségek miatti hiányzásokat, mert a tevékenységet akkor is el kell látni valakinek. (fenti idő azonban nem tartalmazza a pihenőidőt, mosdó illemhely használatot, a közös előkészítéseket, és az egyik helyről a másikra való eljutás idejét!) Az ezt, durván meghaladó intézményi átlagok, nem reális számadatokat tükröznek! 1. és 2. intézményben az alkalmazotti létszám meghaladta a jogszabályi követelményeket. 1. intézmény esetében, 80 gondozottra 24,5 fő ápoló 2,5 mentálhigiénés munkatárs Heti 30 óra orvos Figyelembe vétele mellett: 120,3 perc/gondozott/die 173

2.Intézményben 50 gondozottra 13 fő ápoló 1fő mentálhigiénés munkatárs Heti 20 óra ovos Figyelembe vétele mellett: 100,533 perc/gondozott/die 11.3.2 KÖLTSÉG ELEMZÉS Költség elemzésünket az Estikék Idősek Otthonán kívül még három környékbeli idősek otthonára is kiterjesztettük, ahol beteg adatfelvételt végeztünk. Mind a négy intézmény közel azonos intézményi térítési díjat kér gondozottaitól 120 130 ezer Ft/hó/fő, mind a négy intézmény átlagos szintű ellátást nyújt, és mind a négy intézmény civil fenntartású, így bevételeik a térítési díjból. és állami normatív támogatásból állnak. Mind a négy intézmény 50 80 fő közötti létszámú. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a négy intézmény teljes intézményi költsége/fő ugyancsak közel azonos, függően, hogy demens vagy nem demens ellátottról van szó, 5.800 6.100 Ft/nap, között van. Részletes gazdasági adatokba nem kaptunk betekintést, így a másik három intézmény tekintetében nem tudtunk pontos számításokat végezni. De könnyen belátható, hogy a vizsgált négy intézmény között csak az a különbség, hogy költségeik mekkora hányadát használják gondozás ápolás szakápolásra, illetve a fennmaradó rész a hotel költség. Ezért az összehasonlíthatóság miatt, az Estikék Idősek Otthona 4.100,- Ft-os hotelköltségével, valamint az itt kiszámított munkaerőköltséggel kalkuláltunk. Így az ápolás-gondozási költségek az ápolás-gondozási 174

idővel, és anyagfelhasználással állnak arányban, és az is egyértelmű, hogy a ráfordítási igényt a gondozottak állapota határozza meg. Hotelköltség számítása bentlakásos intézményben A hotelköltségek számításából abból indultunk ki, hogy minden hotelköltség, ami nem tartozik az gondozás ápolás - szakápolás közvetlen költségeihez. A számításokat az Estikék Idősek Otthona 2010. évi mérleghez tartozó rovatszám kivonat alapján készítettük. Így a hotelköltségbe tartoznak: a gondozási ápolási munkákat végző szakszemélyzet kivételével, minden egyéb munkaerőköltség (intézményvezető, gazdasági vezető, konyha, takarítás, mosoda, karbantartás, adminisztráció); az összes élelmezési költség; épület fenntartási és üzemeltetési költségek (bérleti díj, közüzemi díjak, javítás, karbantartás, állagmegóvás,); takarító-tisztító-mosószerek, irodaszerek, bútorok, kis értékű tárgyi eszközök, eszközök amortizációja; bankköltség, könyvelés, épület és eszköz biztosítás, szállítás, beszerzés egyéb költségek. Az éves hotel költségből 79 fő gondozottra (2010. évi átlagos gondozotti létszámunk), és 365 napra vetítve számítottuk a hotel költség/nap/fő értéket. Fentiek alapján az intézményi hotel költségünk: 118.224.000,-Ft/év 323.900,- Ft/nap 4.100,- Ft/fő/nap Munkaerő költsége Ápolási - Gondozási munkaerő költség számítása négy munkakörivégzettségi szakdolgozói kategóriára történt: 175

ápoló gondozó: középiskolai végzettség nélküli ápolók, szociális ápolók, gondozók szakápoló: műszakvezetők valamint mentálhigiénés - rehabilitációs foglalkoztatók (e.ü. szakápolók, valamint rehabilitációs tevékenység terapeuták, mentálhigiénés végzettségűek) intézményrészleg vezető: felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy iskoláját végző, vezetői munkakörű (diplomás ápoló, pedagógus, jogász) orvos: szakorvosi számlás rezsióradíj A munkaerő költségek számítása: Vettük a kategóriára jellemző Közalkalmazotti bértábla szerinti átlagos besorolási bért, ez ápoló-gondozók esetén C5 (szakképzett minimálbér 94.000,-), szakápolók esetén E7, műszakvezetőknek ezen kívül számítottunk havi 25.000 vezetői pótlékot. Ehhez jön az ágymelletti pótlék 24.000,- Ft, délutáni pótlék 15+5%, ami a havi fix bér. Intézményrészleg Vezetők esetén havi bruttó 240.000,- Fizetéssel kalkuláltunk. Ehhez jön még a Teljesítmény Értékelési Rendszer szerinti havi mozgó bér kategóriánként 20.000,-;. 25.000,-; ill. 30.000 Ft, és a 13. fizetés egy hónapra eső része. Előzőeket összeadva kapjuk a havi bruttó bért, ehhez hozzáadjuk a munkáltatói adó és járulékbefizetéseket, megkapva a havi munkáltatói bérköltséget. Ehhez jön még az átlagos munkába járási költségtérítés, a meleg étkezés költsége, megkapva a rendszeres havi munkaerő költséget. Fenti költségekhez, még a munkaerő egyéb közvetlen éves költségeit adtuk hozzá: munkaruha (2 nadrág, 2 köpeny, 5 póló, 1 papucs), tanulmányi költségek, éves munkaegészségügyi vizsgálat, szakmai 176

felelősségbiztosítás. Az éves költségből 12-vel osztva a havi költséget, a havi költséget 174-el osztva az óra költséget, és az óra költséget 60-al osztva a perc költséget kaptuk. Munkáltatói összes költség/év/fő Munkáltatói összes költség/hó/fő Munkáltatói összes költség/h/fő Munkáltatói összes kts./perc/fő Gondozó szakápoló vezető orvos 2 839 924 4 006 244 5 126 300 236 660 333 854 427 192 1 360 1 919 2 455 8 000 22,67 31,98 40,92 133,30 89. táblázat 11.3.3 EREDMÉNYEK 1.Intézmény minta 80 fő Érték/Gondozott/die Ápolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Ápolási költség 37,79 81,96 119,75 perc 1729,81 2038,21 3768,02 Ft Gondozási költség Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 133,4 % Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 120,5 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 99,3% Mely a szakszemélyzet súlyos leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. 177

Hotelköltség + ápolási- gondozási költség = 7868,02 Ft/Die 2. intézmény minta 15 fő Érték/Gondozott/die Érték=PercÁpolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Érték=Forint Ápolási költség 24,83 64,35 89,18 perc 1299,33 1640,39 2939,72 Gondozási költség Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 107,7 % Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 100,5 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 88,73 % Mely a szakszemélyzet jelentős leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség+ápolási- gondozási költség = 7039,72 Ft/Die 178

3. intézmény minta 20 fő Érték/Gondozott/die Érték=PercÁpolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Érték=Forint Ápolási költség 8,64 38,25 46,895perc 336,257 949,676 1285,94 Ft Gondozási költség Teljes ápolás- gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 100% Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 90,47 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 51,83 % Mely a szakszemélyzet enyhe leterheltségét, esetleg munkaerő feleslegét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség + ápolási- gondozási költség = 5385,94 Ft/Die 4. intézmény minta 25 fő Érték/Gondozott/die Érték=PercÁpolásra fordított idő Gondozásra fordított idő Teljes ráfordított fordított idő Érték=Forint Ápolási költség 17,28 60,68 77,96 perc 904,93 1582,51 2487,44 Ft Gondozási költség 179

Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 100 % Dolgozói létszám alapján maximálisan ráfordítható idő 90,47 perc/gondozott/die Munkahatékonyság 86,17% Mely a szakszemélyzet közepesen erős (reális) leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség + ápolási- gondozási költség = 6587,44 Ft/Die Egyéni Gyógyszerköltségeket nem számítottunk, mivel 1. intézmény minden gyógyszert, segédeszközt és kötszert ingyenesen nyújt Gondozottaknak. 2. intézmény gyógyszerek egy részét, kötszert ingyenesen, gyógyszerek egy jelentős részét és segédeszközt térítés ellenében nyújt Gondozottaknak. 3. intézmény minden gyógyszert, kötszert és segédeszközt térítés ellenében nyújt. 4. intézmény a gyógyszerek túlnyomó többségét, kötszert ingyenesen, segédeszközt térítés ellenében nyújt Gondozottaknak. Illetve a fenti négy intézmény közül, egyetlen intézmény sem rendelkezett naprakész kimutatással az elmúlt 6 hónap adatai alapján, az egyénekre fordított gyógyszer kiadásaikról, kizárólag intézményi szinten voltak adatok. 180

Hotel ágynemű csere agresszív- Ágyneműcsere zavart, vagy fekvő ágyneműcsere Anus pre gondozás Ápolási terv készítése Tisztálkodás (Borotválás, fésülés, fogmosás és szájápolás) Csoportfoglalkozások fejlesztő-rehabilitációs! Figyelem, kritikus értelmezéss! Decubitus kezelés Ágynemű rendes cseréje, átlagos szennyeződés során, fennjáró Gondozott esetében. Saját tulajdonú ágynemű használata mellett. Végzi: takarító személyzet, vagy gondozó. Erősen szennyezett, szennyezett ágynemű cseréje, fekvő, nem kiültethető, a művelet során mindvégig az ágyban tartózkodó Gondozottnál, vagy zavartsága miatt a műveletet akadályozó Gondozott esetében. Intézményi textília használata mellett. Végzi: Gondozó Erősen szennyezett, szennyezett ágynemű cseréje, fennjáró, vagy a művelet elvégzése során, nem az ágyban fekvő Gondozott esetében. Intézményi textília használata mellett. Végzi: Gondozó Sztómaterápi protokoll szerint Végzi Ápoló Protokoll szerint (minden módosítás, változtatás, külön alkalomnak számít, a felülvizsgálat nem számít külön alkalomnak) Végzi: ápoló, Protokoll szerint (csak a teljes folyamat elvégzését számoltuk, nem számít tevékenységnek, ha az eszközök összekészítésénél igényel segítséget az ellátott) Végzi: Gondozó Fejlesztő, vagy rehabilitációs foglalkozás, ahol a terapeuta, vagy foglalkoztató aktív tevékenységet végez. Vagy intézményi szervezett programok. Nem tartozik ide, a Gondozottak kártyázása, dominózása, vagy felügyeletet nem igénylő egyéb szabadidős tevékenysége, illetve olyan közösségi tevékenység, mely során az éppen arra járó személyzet ránéz a Gondozottakra! Végzi mentálhigiénés vagy terapeuta, vagy foglalkoztató protokoll szerint Végzi ápoló 181

Decubitus megelőzés Kritikus értelmezés! Etetés előkészítéssel pépes, lassú Étkezés előkészítés segítséggel, komoly segítség, egyéni felügyelet étkezés előkészítés, felügyelet Fürdetés Fürdetés zavart Gondozási terv további Gyógyszeradagolás, adminisztráció Protokoll szerint (decu párna, ágymatrac, gyopár p.sor használata egy egységnek számít., megelőző krémezés, solutio használata szintén egy egység, Kizárólag megelőzési céllal végzett mozgatás, mobilizálás alkalmanként egy egység-figyelem, ha levegőztetjük, kiültetjük étkezéshet, foglalkozáshoz, fürdetéshez stb.- az nem mobilizálás!) Végzi ápoló A legnagyobb időigénnyel bíró étkeztetés, etetés, nyelészavarral küzdő, nehezen etethető, vagy compliance hiánya miatt nehezen etethető Gondozott esetében. Azok az esetek ahol félrenyelés kockázata miatt szívó jelenléte szükséges, vagy szívószálac, cumis-üveges, fecskendős etetés, illetve komoly ellenállást kifejtő Gondozott etetése) Végzi Gondozó Az étel elfogyasztásában is segítséget igénylő Gondozott etetése. Együttműködő, vagy részlegesen együttműködő Gondozott esetében. Végzi Gondozó Étel előkészítését, felaprítását, esetleg elfogyasztásnál mérsékelt segítséget igénylő Gondozott. Nem tartozik ide az étel kitálalása, asztal leszedése stb. Végzi Gondozó Protokoll szerint ( a lemosás,például tisztázás után nem számít ide! Kizárólag a kádfürdő, vagy zuhany) Végzi Gondozó Protokoll szerint (ágyfürdő, nem lemosás, hanem protokoll szerinti ágyfürdő! Illetve komoly ellenállást tanúsító Gondozott zuhany vagy kádfürdője) Végzi Gondozó Protokoll szerint Végzi Team Gyógyszerelés személyre bontva, változtatás kivitelezése és a fentiekkel együtt járó adminisztráció. Protokoll szerint Ápoló 182

Gyógyszerbeadás, bevétel Gyógytorna, fizikoterápia Folyadékpótlás Kritikus értelmezés! Protokoll szerint Ápoló mozgásterápia, gyógytorna, fizikoterápia Mozgásterapeuta (gyógytornász, fizikoterapeuta, v. fiz.ter.assz., rechab. tev. terapeuta) Protokoll szerint. Nem tartozik ide, amikor bíztatjuk a gondozottat folyadékbevitelre, vagy viszünk neki inni, vagy kezébe adjuk a poharad, de annak tartalmát önállóan issza meg. gondozó végzi. Csőrős pohárból, kortyonként itatás, szívószálas itatás, fecskendős itatás tartozik ide. katéter behelyezése Katéter gondozása Környezet rendben tartása Környezet rendben tartása zavart Mentális áll. Kontroll Mentális áll.felmérése (évi) miért kell??? Elég az alkalom és a gyakoriságot kell csak nézni Öltözetés öltöztetés zavart Sebkötözés protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló Nem takarítási célzatú rendrakás. gondozott ágyának, környezetének megigazítása, gondozott utáni kisebb rendezkedés Végzi Gondozó Agresszív, agitált, állapota miatt ellenálló, nem együttműködő gondozott körüli fenti teendők. Végzi Gondozó Protokoll szerint Végzi mentálhigiénés team Protokoll Végzi mentálhigiénés team szerint (az öltöztetés és az esti vetkőztetés egy alkalomnak számít, minden további folyamat, további egy alkalom) protokoll szerint végzi gondozó Agresszív agitált, nem együttműködő gondozott öltöztetése végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló 183

Segítő beszélgetés Rendkívül kritikus értelmezés! Súlymérés WC használat (Szoba WC, ágytál) segítség és tisztítás (napi) Szondatáplálás Tisztázás Vércukorszint mérés Vérnyomásmérés Vérvétel Infúzió bekötés Infúzió átközés Beöntés oxigén th. tu. fájdalom csill vizelet vizsgálat orvosi vizsgálat EKG Vizsgálat (vizit) váladékszívás(nem kanülös) levegőztetésre felkészítés(foglalkoztatáson kívül) nyár gondozott verbális megnyugtatása. Hozzátartozó verbális megnyugtatása. Nem tartozik ide az élettörténetek megismerése, a családról, hogy létről érdeklődés, tehát ez nem beszélgetés, hanem a pszichés egyensúly nem farmakoterápiás módszerekkel történő helyreállítása. Protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi orvos v. diplomás ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi orvos protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint végzi dipl. ápoló+orvos protokoll szerint végzi ápoló Teljes segítséget igénylő, önállóan nem öltöző, közlekedésnél kerekesszéket vagy járókeretet igénylő Gondozott esetében, ruházat kiegészítése, és levegőre kikísérés, csoportos felügyelettel Végzi gondozó 184

levegőztetésre felkészítés(foglalkoztatáson kívül) tél hospitalizálás kirögzítés, zavart betegnél terápiás céllal kiültetés hevederrel rögzítve gondozási adminisztráció ápolási adminisztráció Teljes segítséget igénylő, önállóan nem öltöző, közlekedésnél kerekesszéket vagy járókeretet igénylő Gondozott esetében ruházat feladása, levegőre kikísérés, visszakísérés és levetkőztetés visszakísérés és levetkőztetés csoportos felügyelettel. Végzi gondozó kórházi ellátást igénylő rosszullét esetében, a gondozott felkészítése a hospitalizálásra protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi gondozó mobilizálási céllal történt kiültetés, biztonsági hevederrel rögzített gondozott esetén helyi gyakorlat szerint helyi gyakorlat szerint 185

12. DISZKUSSZIÓ Mit szeretnének a kliensek? minél tovább saját lakókörnyezetben élni, ehhez megfelelő szolgáltatásokat igénybe venni (egészségügyi, szociális, lakáskarbantartási, közösségi támogatás) önbecsülésüket fenntartani, megőrizni, nem válni kiszolgáltatottá, elkerülni a stigmatizáltságot, és hasznosnak érezni magát a környezetében biztonságot, megbecsülést, egyenlő hozzáférést a szolgáltatásokhoz, tanácsot, támogatást az életvitelben az idős ember nem szeretne intézményben élni (egészségügyi-szociális) sem tartósan, sem átmenetileg, ugyanakkor romló fizikális és pszichés funkciói miatt egyre több segítséget igényel és rákényszerül erre önálló döntési jogának tiszteletben tartása mellett választhasson a számára elérhető formák és szolgáltatások közül. Mit nyújt mindehhez az ellátórendszer? Jelenleg az ellátások széttagoltak, színvonaluk egyenetlen: a hozzáférés nem azonos mértékű az ország területén. Jellemző a párhuzamos, nem összehangolt ellátás; ugyanazt az ápolási tevékenységet ugyanannál a páciensnél gondozottnál végezheti a körzeti közösségi ápoló, szociális gondozó-ápoló, otthoni szakápoló, átmeneti és tartós bentlakásos szociális intézmény, krónikus ápolási osztály dolgozója, eltérő finanszírozási feltételek és szakmai elvárások mellett. Mindkét ellátórendszerben előfordulnak rendszer-idegenek, szociális indokból 186

kórházban fekvők, tartós ápolási szükségletű betegek a szociális intézményekben. A finanszírozás mindkét ágazatban alultervezett, a szűkös források feletti huzakodás folyik.. Az az integrált szociális és egészségügyi ellátórendszer, melynek egyértelmű célja lenne a személyre szabott, otthon-közeli ellátás és a nappali ellátó centrumok létrehozásának szakmai támogatása nem alakult még ki. Melyek a felmérés tapasztalatai? A bentlakásos szociális intézményekben élők adatfelvételi mintáinak elemzéséből látszik, hogy 50% feletti azoknak a száma, akik napi életvitelükben, az étkezés és személyi higiéné területén tevőleges segítségre szorulnak. Ennél alacsonyabb gondozási függőség csak a szenvedélybetegek és hajléktalanok tartós gondozását végző intézményekben van: itt viszont egyértelmű az intézményi ellátás szociális indikációja. A személyközi kapcsolatrendszer működése során, tájékozódásban, helyzetnek megfelelő viselkedésben és kommunikációban az otthonban lakók 35%-nál közepesen vagy ennél súlyosabban vannak zavaraik, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapi életvitelük során elérhető aktivitási szintjük alakulását. Ez jelentős többletfeladatot, megnövekedett időtényezőt jelent az ott dolgozó szakszemélyzet számára. Az alapápolási feladatokban szintén időigényes tevékenységet jelent az inkontinenciával élők ellátása, amelyben a felmérések alapján 50%- ban közepesen, illetve ennél súlyosabban érintettek az otthonban élők! Ennek fontos jelentősége van az intézményi gazdálkodás területén is, a segédeszköz megvásárlásában, a decubitus prevencióban, az idős emberek önellátási, önértékelési problémáiban. 187

Fontos az együttműködés az egészségügyi ellátórendszerrel ezen a területen is, hiszen a korábbi életévekben megkezdett prevenció késleltetheti a súlyosabb és nehezen kezelhető inkontinencia kialakulását, ha az idős ember mentálisan alkalmas a preventív tevékenységekben való részvételre. A másik probléma, amely befolyásolja az inkontinencia kialakulását, a személyzeti létszám nem megfelelősége (sajnos bevált gyakorlat, hogy a kevésbé súlyos inkontinens beteget is bepelenkázzák, ill. az állandó katéter viselés sem ritka: nem szakmai, hanem gazdaságossági megfontolásokból.) A hely és helyzetváltoztatás 20%-ban nehezített, az idősek mozgásszervi betegségei, az elhasználódás, kopás, degeneratív elváltozások kezelésében nagyon nagy szerepe van a fizioterápiának, gyógytornának, mint azt a felmérés is igazolja, hogy 44%-os a nyújtott segítség. Az időben elkezdett és rendszeresen végzett mozgásterápia nagyban hozzájárul a fizikai és szellemi aktivitás megőrzéséhez, az önellátási képesség fenntartásához, és a társas kapcsolatok működéséhez. Ez pozitívan befolyásolja az otthonban élők életét, de ehhez szükséges, hogy megfelelő óraszámban, és megfelelő költségek biztosításával ez a tevékenység a kiemelten támogatottak közé tartozzon. A mozgással összekapcsolt rehabilitáció jelentősége is kiemelendő, hiszen a stroke, szív-érrendszeri megbetegedések által kialakult, és már nem visszafordítható állapotok esetében is a fizikális készségek javítása megelőzheti a szövődmények kialakulását (decubitus, izomsorvadás, kontraktúrák kialakulása, elhízás). Itt még az ergoterápia, szociális és munkaterápia jelentőségére is fel kell hívni a figyelmet, hiszen ezek 188

bérköltség megtakarítása, forráshiány miatti elhagyása az idősek életminőségét negatívan befolyásolja. A látás-hallás élettani romlása a kor előrehaladásával törvényszerű, viszont a dependencia mértéke, a közösségi élet és az egyén önértékelése szempontjából szintén kiemelt jelentőségű. A közösségi tevékenységben az érzékszervi funkciók romlása miatt részt nem vevők kirekesztődése problémát hordoz magában, mert a funkcióvesztéssel párhuzamosan szomatizálódó, medikalizálódó problémák kerülnek előtérbe. Azért, hogy kellő figyelemben részesüljenek a gyengén látók, hallók egyéb más betegségtünetekkel is megpróbálják magukra vonni a figyelmet, hiszen a közösséghez tartozás számukra is fontos dolog. Másik lehetőség,hogya kommunikációs problémák sokasodása miatt vonatkoztatásos tüneteik jelennek meg,esetleg teljesen izolálódnak, annak minden negatív előjelű hatásával együtt. Ezért ezt az állapotváltozást megfelelő súllyal kell kezelni, segédeszköz ellátás területén, közösségi foglalkozások szervezésekor, és időben elkezdett terápiás segítség nyújtásával. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az alkalmazkodási képesség korral járó csökkenése jelentős problémát okoz a segédeszközök használatánál is: így idős korban a látáshallásvesztés a többi funkció romlásával együtt a dependenciát exponenciálisan növeli. Életvezetésében segítséget illetve állandó felügyeletet igényel a bentlakásos intézményekben lakók 72%-a, ez az a populáció, akik a lakókörnyezetben nyújtott ellátások jelentős javulása esetén is intézményre szorulnak. Már az első HGCS elemzéskor felmerült, hogy vannak és figyelembe kell venni bizonyos kiemelt szempontokat, amelyek az egyébként alacsony HGCS pontszámokat, I-II. besorolást önmagukban 189

felülírhatnak. Az idősek esetében ilyen lehet az igen magas életkor: a jelenlegi rendszerben ez a 80 év, vagy bizonyos szociális körülmények. Itt kell azt is kiemelnünk, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében a HGCS besorolás az intézményi ellátást megalapozó tényezők közül csak az egyik. A szenvedélybeteg nem azért van intézményben, mert fizikai gondoskodásra szorul: itt a terápia része az intézményi környezet, ennek megítélése és követése azonban nem a HGCS adatlappal lehetséges. A krónikus pszichiátriai betegek esetében pedig a relapsus, a heveny állapotromlás megelőzését jelentheti a védett, intézményi környezetben élés, a terápiakövetés biztosítása. Az életvezetési képesség károsodottságával, halmozott szociális problémákkal, tönkrement családokkal és anyagi ellehetetlenüléssel találkozunk sok esetben - ezeket a szociális szempontokat, illetve bizonyos súlyos diagnózisokat az un. nagy pszichiátriai kórképek meglétét) az intézményi elhelyezés elbírálásakor illetve fenntartásakor figyelembe kell venni akkor is, ha a beteg remisszióban, aktuálisan kiegyensúlyozottnak látszó állapotban van. A szociális gondoskodásnak és az egészségügyi ellátásnaklegalapvetőbb és legoptimálisabb elve kell, hogy legyen, hogy a kliens ott kapja meg az ellátást, ahol az minőségileg a legmegfelelőbb, akkor, amikor arra szükségük van, és azoktól, akik erre a legfelkészültebbek. Bizonyos szakápolási eljárások végzése, finanszírozása, megszervezése jelentős problémát okoz a bentlakásos intézményekben. Ilyen például a krónikus sebkezelés, decubitus ellátás, sztómaterápia, mesterséges táplálás, volumenpótló infúziós terápia alkalmazása, vénás gyógyszer terápiák, tartós fájdalomcsillapítás, kezelések kivitelezése. 190

A szakápolási teendők elemzése 2009-ben azt a furcsaságot mutatta, hogy a szociális intézményekben nagyobb ennek a tevékenységnek az aránya, mint a kórházi ápolási osztályokon (30,6% / 13,5% versus 32,26%/12,4%) miközben a kórházakban az egy ápolási napra jutó költség közel kétszeres (10594Ft/5587 Ft) Az otthoni szakápolás az intézményen belül élők ellátására nem hívható be, holott az ott lévőknek ez a hely az otthonuk, és otthoni szakápolási jogosultság éppen úgy megilleti őket, mint másutt élő sorstársaikat. A jelen helyzet az életvitel szerinti megkülönböztetést jelent a beteg számára. Az intézményből járóbeteg rendelésre, kórházba, kezelésekre szállításokat megszervezni nem egyszerű feladat. A betegszállító szolgálat, mentő időpont beosztása nem veszi figyelembe az idősek vagy fogyatékkal élők szükségleteit, a hosszú várakozási idő miatt, táplálékhiány miatt gyakran kerülnek méltatlanul rossz állapotba azok, akiknek ezt igénybe kell venniük. Megoldásként az otthonok önálló gépkocsi működtetésének lehetősége, elegendő létszám biztosítása (kísérő), illetve a még inkább a szolgáltatások, rendelések helybe hozása helyszíni konzíliumok szervezése lehetne a megoldás mindez azonban a jelenlegi finanszírozással nem oldható meg. A kórházi struktúraátalakítás során létrejött krónikus és ápolási osztályok, kevés és nem elegendően felkészült, gyakran átképzett, a tartós gondozásban tapasztalatokkal nem rendelkező személyzettel rendelkeznek Az időskor jellegzetessége, hogy romlik az alkalmazkodó képesség, a térben és időben való tájékozatlanság (50-60%), a hely- és helyzetváltoztatási korlátozottság még inkább (56%) negatívan befolyásolja. 191

Bár a gondoskodás legoptimálisabb az otthon közeli ellátások igénybe vételével, a család részvételével és az ellátórendszer professzionális közreműködésével, vannak és lesznek is olyan állapotok, amikor az intézményi lét nem kerülhető el. Jelen felmérés azt bizonyítja, hogy a bentlakásos intézményekben élők állapota indokolja gondozásukat. fejlesztése. Elengedhetetlen az összefogás és egyeztetés az ágazatok között, mert az szociális és egészségügyi ellátórendszer közös feladata és felelőssége a fentebb vázolt anomáliák kezelése. A felmérés azt bizonyítja, hogy olyan hiányosságokkal kell szembenézni jelenleg szociális gondoskodás során, amely nem méltó sem az ember egyéni igényeihez, sem a társadalom elvárásaihoz. 192

13. PERSPEKTÍVA 13.1 SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK Az ellátásra szorulók érdekeinek figyelembevételével szükséges a két rendszerben átjárhatóságot biztosítani a szakemberek és az ellátások vonatkozásában. Az egészségügyben, a folyamatban lévő minimum feltételek újraszabályozásában már nevesítetten helyet kapnak a szociális munkások, gyógy és szociális foglalkoztatók, ergoterapeuták, mint alkalmazandók a speciális ellátások (krónikus, belgyógyászati, ápolási és rehabilitációs osztályokon) területén. A képzési átjárhatóság területén is megkezdődtek a tárgyalások, de ez még várat magára. 13.2 SZAKÁPOLÁSI FELADATOK FINANSZÍROZÁSA A szociális intézményekben elvégzett szakápolási feladatok finanszírozását meg kell oldani, mert sokkal többe kerül a beteg szállítása, hospitalizációs ártalmainak kezelése, és mentális állapotának romlása a megszokott környezetéből való kimozdítása miatt, mint az otthoni szakápolási szolgáltatóval, szerződés keretében történő szakápolási feladatok elvégeztetése és TB finanszírozása. A szociális intézményekben vannak olyan, egészségügyi végzettségű szakápolók, akik ezen feladatok ellátására képesek és készek. Jelen helyzetben az életvitel helye szerint az intézményben élők a szakápoláshoz való hozzáférés tekintetében hátrányosan megkülönböztetett helyzetben vannak! A bentlakásos szociális intézmények szigorú szabályok mentén működnek. Az általuk elvégzett szakápolási tevékenységek semmiben nem különböznek az egészségügyi szolgáltatók ugyanazon szakápolási tevékenységeitől. Ezekben az intézményekben többnyire olyan lakók élnek, akiknek az ellátása otthoni körülmények között már nem 193

lehetséges (mentális vagy fizikai állapotuk miatt), minőségi ellátásuk csak intézményben, szakdolgozókkal oldható meg. A törvényi szabályozás is előírja az egészségügyi szakemberek alkalmazását, azaz pl. az ápoló ugyanazzal a végzettséggel dolgozhat egészségügyi és szociális intézményben. Tehát összegezve mindkét ágazatban ugyanazon szakápolási tevékenységek elvégzéséhez ugyanolyan feltételek szükségesek, akkor elvben a díjazás is azonos módon történhet, vagy legalábbis megközelítően. A fentiekből következik, hogy a szociális intézményekben a szakápolási tevékenységek finanszírozását célszerű lenne a járóbeteg vagy kórházi krónikus ellátások finanszírozásához terelni. A jelenlegi szabályozások értelmében a szükséges szakápolási feladatok egy részét ugyan az intézmények minden külön díjazás nélkül elvégezték, azonban egy másik része megjelent az egészségügyi intézmények krónikus, ápolási osztályain vagy egyéb szakrendeléseken (pl. gyógytorna, kúraszerű infúziós terápia, stb.). A finanszírozás ilyen irányban történő változtatása esetén a megnövekedő egészségügyi ellátás pénzügyi forrására fedezetet nyújt az igénybe nem vett egészségügyben végzett ellátás. A szociális intézmények TAJ alapú nyilvántartása alapján könnyen szabályozható és kiszűrhető a kettős finanszírozás. 13.2.1 HÁZI SZAKÁPOLÁS Amennyiben egy bentlakásos szociális intézményben a jogszabály szerinti megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, legyen lehetséges az intézmény lakói számára a kórházi ellátást kiváltó szolgáltatások helyszíni biztosítása a lakók számára, limitáltan finanszírozott formában. Ehhez nyilvánvalóan korrekt állapotfelmérésre, ellenőrizhető TAJ alapú nyilvántartásra, jelentési kötelezettségre van szükség - ez a HGCS 194

bevezetésével megvalósul. A jelenlegi rendelkezésre álló kapacitás bővítést igényel ez azonban a kassza más területein megtakarításként jelentkezhet. Az otthoni szakápolás, mint szolgáltatás célja, hogy a már közvetlen fekvőbeteg ellátást nem igénylő (de a betegségükből eredően még szakápolásra szoruló) betegeket, lakókörnyezetükben lehessen rehabilitálni, kiváltva a drágább egészségügyi intézményi ellátásokat. A lehetséges vizitszámok egy átmeneti állapot kezelésére, megoldására adnak lehetőséget; az idős otthonok lakóinak koruktól, és mentális állapotuktól függően a rehabilitációja sokkal lassabb, időigényesebb feladat, az esetek egy részében nem várható az önálló életvitel helyre állítása. Tehát a szakápolási tevékenység gyakran állandósul, pl. ilyen szakápolási tevékenység lehet a szondán át történő táplálás, a tracheális kanül, állandó katéter cseréje, hólyagöblítés, bizonyos esetekben a gyógytorna, stb. Ezekre az ellátásokra nem nyújt finanszírozást a jelenlegi szabályozás. A harmadik probléma, hogy az otthoni szakápolás elrendelését a háziorvos vagy a javaslat alapján a intézményi orvos rendelheti el egy alkalommal 14 vizit számra. Van azonban a szakápolások között olyan tevékenység is, amely csak egyszeri, vagy néhány esetben szükséges, ezekre felesleges a 14 vizitszámot felhasználni (a kiírt vizitszám adott időszakon belül használható fel, fel nem használása esetén elvész). A fentieket figyelembe véve látszik, hogy az idős otthonokban elvégzett szakápolások finanszírozása az otthoni szakápolás terhére sok problémát vet fel. 195

13.2.2 FEKVŐBETEG ELLÁTÁS KRÓNIKUS ELLÁTÁSI FORMA TERHÉRE VÉGZETT SZAKÁPOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK Ebben az esetben a szociális intézmények az aktuális krónikus napidíj előre meghatározott százalékának megfelelő finanszírozásban részesülnének, azokra a napokra, amelyeken ténylegesen elvégezték az adott szakápolási tevékenységet. A százalék nagysága az elvégzett szaktevékenységtől is függne, 10-30% tartományban mozogna. Tehát a szociális intézményben elvégzett szakápolás napi díja az egészségügyben végzett krónikus napidíjnak maximum 30%-a lehetne. Az itt megjelenő megtakarítás adhatná a szociális intézményekben többletköltségként jelentkező kiadások fedezetét. A long term care ellátások finanszírozási kérdései Tapasztalati tények igazolják, hogy az egyes funkciók csökkenése, képességek hiánya magasabb életkorban az alkalmazkodási képességek csökkent volta és a halmozott funkcióromlás miatt fokozottan jelentkezik, a dependencia nem lineárisan növekszik. Az idősödés egy biológiai - pszichológiai-szociális folyamat, amely nem betegség, de magában hordozza a betegségek számának növekedését. A szervezet decompenzációs folyamata szintén nem lineáris, hanem hullámzó lefolyású. Az idősödési folyamat multicausalitása lehetővé teszi a már dependencia kategóriába jutó idősek ellátásának sokoldalú megközelítését. A szociális intézményekben folyó alapápolási, s részben szakápolási feladatok egységesítése lehetővé teszi, hogy azokat a tevékenységek az alacsonyabb költségű és sokoldalúbb szolgáltatást lehetővé tevő helyen koncentrálódjanak. Az ÁSZ vizsgálatai szerint, illetve a HGCS projektek adatai szerint is az időseket ellátó bentlakásos szociális intézményekben és az ápolási osztályokon hasonló szakmai tevékenység folyik. Mind az egészségügyi 196

mind a szociális ellátórendszerben differenciált szolgáltatások nyújtására kerül sor, különböző súlyosságú és ellátásigényű és HGCS besorolású betegek esetében. Az E Alap és a szociális kiadások ugyan külön kassza, de összességében, a betegszállítások, a kórházi ágyak magasabb finanszírozásával összevetve valószínűleg olcsóbb, és egyértelműen humánusabb, ha a bentlakásos szociális intézmény ágyán látjuk el az idős ember átmeneti vagy rendszeres szakápolási teendőit Azok után az ellátottak után, akik állapotuk miatt akár krónikus ill. ápolási osztályon is fekhetnének, ám megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező szociális intézményben szakszerű ellátást kapnak, a megfelelő OEP finanszírozás bizonyos hányada (0,3) legyen hozzáférhető. Javasoljuk egy kismintás modellkísérletben megvizsgálni, hogy egy adott időszakban, pl. 3 hónap alatt a kétféle modell, ill. a jelenlegi helyzetnek megfelelően, szakápolási igény felmerülésekor a kórházi beutalással járó költségek összehasonlító vizsgálatát. A megfelelő ellenőrzés érdekében működtetni kell a szociális szolgáltatások körében is a TAJ alapú monitorozási rendszert! 13.3 KÖVESSE AZ ELLÁTOTTAT A FINANSZÍROZÁS A finanszírozási átjárhatóság megkönnyíti, és költséghatékonyabbá teszi az idősek ellátását, hiszen, ha a bentlakásos intézetben megnövekedett ápolási igényeit, szakápolási feladatait, egészen addig, míg a kórházba utalás véglegesen nem kerül előtérbe, finanszírozná a TB, akkor ez az ellátott szempontjából gördülékeny, humánus és célszerű lenne. Ugyanakkor, amíg eldől, hogy szociális intézménybe kerülésre van-e és mikortól esélye a krónikus osztályon fekvő betegnek, azalatt szociális szolgáltatásokkal bővülne az ellátása a benn fekvőknek, illetve a 197

szociális ellátási költséget kapná meg az egészségügyi intézmény, akkor mindkét rendszer követné az ellátásra szorulót, és a személy abban az ellátási formában jutna szolgáltatáshoz, amelyre valós igénye van (vegyes finanszírozás). (Ez nem példa nélkül való: a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában már létezik) Ennek garanciája a mindkét rendszerben dolgozó orvos, szociális munkás, diplomás ápoló, házi orvos, intézményvezető, akik tényszerűen el tudják dönteni a páciens érdekében leghatékonyabb ellátási forma alkalmazását. Ebben a szakmai felügyeleti rendszer, az ÁNTSZ ápolási szakfelügyelet, a szociális módszertani felügyelet a legjobb partner. Mint az idézett ÁSZ-jelentés javaslatában is már megemlítésre került, a két ágazat párhuzamos szolgáltatásai helyett az együttműködés formáit kell alkalmazni a költséghatékonyság, és a minőségi ellátás figyelembe vételével. Ez a felmérés megerősíti a szakembereket abban, hogy a HGCS hasznosítható a szociális rendszerben, és lehetőséget teremt a két ágazat közötti együttműködés lehetőségeinek feltárásában. Ugyanakkor rávilágít olyan rendszerszintű működtetési - működési zavarokra, amelyek az egyén ellátása szempontjából meghatározóak. Geriátriai szemléletű idősellátás Az idősek számának növekedése, az ellátási rendszerek kapacitási keresztmetszetének beszűkülése arra kell, hogy késztesse a szakembereket és döntéshozókat egyaránt, hogy újratervezzék a szociális és egészségügyi ellátások rendszerét a keresleti oldal elvárásait és a szakma szabályait is figyelembe véve. Az idősellátásban a geriátriai szempontok érvényesülése - a korcsoport sajátosságainak figyelembe vétele költséghatékony és színvonalas, egymással szerves kapcsolatban levő ellátási formákat eredményezhet. Az idős 198

embereknek szükségletei, elvárásai és jogos igényei vannak, amelyeket figyelembe kell venni. A két szakterületen dolgozóknak is hasonló elvárásai vannak, megfelelő szakmai elismertség, munkalehetőség, kompetenciáknak megfelelő alkalmazási feltételek biztosítása. Elengedhetetlen az ágazatok közötti együttműködés, az ellátások színvonalának emelése, és ennek érdekében a megfelelő jogi, finanszírozási, szervezeti lépések megtervezése, bevezetése, és fenntartása. Fogyatékosok és pszichiátriai betegek bentlakásos intézményi ellátása A HGCS I-IV besorolás szerint a bentlakásos intézményekben gondozott fogyatékosok gondozási függősége hasonló az idősekéhez, illetve magasabb annál. A HGCS a gondozási függőséget vizsgálja: az adott állapotot.természetesen nem mérhető vele az egyes ellátottak egyéni fejlesztéséhez, rehabilitációjához szükséges támogatás mértéke. Ez utóbbi mérésére tett kísérletet a kiegészítő adatlap - ezen adatok elemzése alapján az adatlap további fejlesztést összehangolást igényel. Bizonyos, hogy ezen ellátotti csoportokban sem léphető át a modellkísérletek előző fázisa, a modellezés- validálás szakasza. Pszichiátriai betegek esetében magasabb a HGCS II csoport előfordulása: ennek heterogenitása nem vitatható, de az intézményi ellátás szükségességének megítélésében óvatosan kell eljárnunk. Magas a non-complience betegek aránya, akiknek folyamatos ezirányú ellenőrzése tudja csak az állapotromlást, relapsust, esetleg aktív pszichiátriai osztályos felvételt megakadályozni. 199

Az esetek jelentős részében a pszichiátriai betegség szövődik szociális problémával. A kettő kumulatív hatása már képtelenné teheti a beteget az intézeten kívüli életre. Az egyedül élő (vagy elutasító családi környezetben élő) pszichotikus betegek ellátása csak elvétve sikerül. A két állapot (pszichotikus betegség és rossz szociális helyzet) együttesen alkalmatlanná teszik a beteget az önálló életvezetésre. Elhelyezésük esetén tehát igen körültekintően kell eljárni, a pszichiátriai szakvéleményt és a megoldatlan szociális helyzetet komplex módon kezelni. A szenvedélybetegségek ellátása során a felmérés az ellátottak 5,9%-át vizsgálta. A mintában extrém fokban magasabb a férfiak részvétele. Szomorúan tükrözi a felmérés a fiatalabb korosztály magas részvételét: az ellátottak 25%-a 35 éven aluli. A HGCS II-III a beteg 98%-át teszi ki. A problémákból itt is a viselkedés-életvezetés-terápiakövetés emelkednek ki, ez utóbbi jobb, mit a pszichiátriai betegeknél. Az alkoholbetegek intézeti elhelyezése már egy definitív állapotot jelent, melyben szintén nagy hangsúllyal szól közbe a szociális helyzet. Kezelésük egyértelműbben kidolgozott, mint a drogproblémával küzdőké. Utóbbiak esetében a terápiás rezsimek, eljárások különbözőek, feltehetően mindegyiknek vannak pozitív eredményei. A drog addict betegek gyógyulása nemzetközi adatok szerint leginkább csak úgy lehetséges, hogy tartós intézeti elhelyezésben részesültek, sőt egy jó ideig zárt rendszerben. (Velük és a hozzátartozókkal írásbeli megállapodást kötve). A szenvedélybetegség gyógyulásának egyik legfontosabb mozzanata a szerhasználat megakadályozása, a szöveti éhség lassú megszűnése, 200

ehhez viszont a hozzáférhetőség teljes akadályozottsága szükséges, ami intézeti elhelyezést kíván. Ez ismét olyan körülmény, amit nem a HGCS hivatott mérni! Javaslatunk ezen ellátotti csoportok esetében, hogy történjen meg a következőkben a rendszeres HGCS alapú gondozási függőség mérés és jelentés egyelőre finanszírozási konzekvenciák nélkül és egy további vizsgálati fázist követően szükséges újra elemezni az adatokat, az intézményekben élők állapotát és az egyéb szakmai és szociális szempontok mérésének- addíciójának módját. 13.4 DILEMMÁK Ki végezze a HGCS besorolást? Vajon rábízható-e ez a feladat a vezető gondozókra, esetleg egy, a gondozási tervet elkészítő intézményi teamre? Milyen gyakran történjen a felmérés, legyen-e lehetőség pl. hirtelen állapotromlás esetén rendkívüli módosításra? Hogyan történjen a jelentés? (az elektronikus felület jól vizsgázott: az adatok visszakereshetőek, ellenőrizhetőek és utólag nem módosíthatóak.) Ki, hogyan és milyen gyakran, milyen konzekvenciákkal ellenőriz? Ezekre a kérdésekre a jogalkotóknak és a gyakorlatnak kell megadni a válaszokat. 201

13.5 A HGCS ALAPÚ ÁLLAPOTFÜGGŐ DIFFERENCIÁLT FINANSZÍROZÁS: A HGCS ápolási-gondozási szükségletfelmérést alkalmasnak gondoljuk a szociális ellátórendszerben a kliensek állapotának követésére, időszakos jelentések alapjául szolgálhat. A felmérés tapasztalatai azt mutatják, a szociális intézmények munkatársai éppen úgy képesek az adatlapok kitöltésére és a kérdőívek megválaszolására, mint ahogyan az egészségügyben ez már gyakorlat. Bevezetésre érdemesnek gondoljuk az idősek bentlakásos intézményeiben fokozatosan- a HGCS alapú jelentési és finanszírozási modellt: (ÖNKÖLTSÉG = 1. Bázis normatíva + 2. HGCS I-IV szerint állapotfüggő kiegészítő finanszírozás ( II - III IV versus III-IV-V ) + 3. jövedelem szerinti kiegészítés ( az alacsony jövedelmi kategóriákban) + 4. kiegészítő OEP támogatás (ha van szakápolási tevékenység is) + 5. térítési díj (amit az ellátott fizet) 202

HGCS lehetséges szerepe a finanszírozásban Fix normatíva HGCS I-IV Térítési díj ÖNKÖLTSÉG SZOCIÁLIS KIEGÉSZÍTÉS OEP A fenti javaslatok széles szakmai konszenzussal megalapozott megvalósítása elsősorban nem pénzügyi forrásokat, hanem szemléletváltozást és forrásátcsoportosítást igényel. Munkánk fókuszában a kliens álljon: olyan és annyi gondoskodást kaphasson a szakmai elveknek megfelelően, amit állapota szükségessé tesz ehhez flexibilis és hatékony szolgáltatási struktúrára van szükség. A projekt eredményeiről, tapasztalatairól és következtetéseiről részletesen beszámolunk a SZOCIÁLIS KLASZTER honlapján, különféle szakmai fórumokon és folyóiratokban. 203

A modellkísérlet beszámolója elkészült, de a tapasztalatok összegzése és az adatok részletes elemzése tovább folytatódik. A rendelkezésünkre álló minta nagysága figyelembe véve a Magyarországon a bentlakásos intézményi szociális ellátásban érintett ellátottak létszámát is, egyedi és rendkívül figyelemreméltó. Köszönet illeti ezért mindazokat az érintetteket; lakókat és intézményi munkatársakat, szakértőinket és minden közreműködőt, akik vállalták a felmérésben való részvétel kényelmetlenségeit, minden fáradságát. Budapest, 2011.05. Czibere Károly - dr Egervári Ágnes Pesti Györgyné Skultéti József Sümegi Endre 204

14. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A HGCS3 adatlap a segédtáblákkal 2. számú melléklet: Az intézményi (pénzügyi) adatlap 3. MELLÉKLET: A MODELLKÍSÉRLET FELADATAINAK IDŐRENDI ÜTEMEZÉSE 4. számú melléklet: A modellkísérletben részt vevő intézmények 5. Projektmenedzsment és szakértők 205

14.1 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: HGCS3 ADATLAP 206

207

208

209

210

14.2 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: INTÉZMÉNYI ADATLAP INTÉZMÉNY megnevezése: száma: Összesen gondozási napok száma 2010: Összesen élelmezési napok száma 2010 Megnevezés érték e/ft Előírás Befolyt Hátralék 1 2 3 4 5 6 2 BEVÉTELEK Felmérésben részt vevő lakók száma 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK!!!!! 3 4 5 6 7 8 9 Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") Személyi térítési díj Adományok Pályázati (idegen)források Egyéb bevétel Bevételek összesen (3-8- ig) 10 11 KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN 12 13 Követelések Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) Gyógyászati segédeszközök 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Közmű díjak Anyagjellegű szolgáltatások Egyéb anyagköltség Közvetlen anyagköltség összesen (12-től 17-ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 1 Munkabérek közterhe Bér + közteher összesen (19+20) Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. Élelemezési üzem költsége ebből: nyersanyagktsg: Szállítási üzem Mosoda élelmezési Összes segédüzemi költség (22+23+25+26) 3 oszlopból kiemelt költség, adat Vissza nem igényelhető ÁFA anyag; anyagjellegű munkabér Munkabér 2 Dolgozók száma Dolgozók száma 2 28 29 30 31 32 33 Egyéb közvetlen költség Összesen egyéb közvetlen ktsg.(27+28 ) Összesen közvetlen költségek (18+21+29) Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (30+31) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 34 Intézményi általános költség 35 36 37 Ellátás teljes önköltsége (32+33+34) Beruházási kiadások Kiadások (35+36) 38 Kötelezettségek mindösszesen Előírás Kifizetett Hátralék 1.) Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint; 2 Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni az 5-ös oszlopban a munkabéreket, illetve a tevékenységben dolgozók számát. ( 6 oszlop.)! 211

14.3 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A MODELLKÍSÉRLET FELADATAINAK IDŐRENDI ÜTEMEZÉSE (timetable) 212