A hazai K+F+I kormányzati elképzelések, tervek, szükséges tennivalók A Magyar Regionális Innovációs Ügynökségek V. Országos találkozója Szarvas, 2010. november 24. Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F Főosztály Dr. habil. Imre József egyetemi magántanár, főosztályvezető Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Stratégiai Főosztály
Tartalom Kihívások a hazai K+F+I területén Nemzetközi stratégiák Válasz a kihívásokra: az ÚSZT 5. priroritása Kormányzati feladatok, tennivalók 2
Kihívások a hazai K+F területén Kevés a high-tech vállalkozás Kevés globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás Alacsony szintű a nemzeti szintű K+F ráfordítás (a GDP 1,15%-a) és ezen belül a vállalati K+F ráfordítás (48%) Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítása A természettudományos és műszaki szakemberek száma alacsony (az EU-15 átlag 1/3-a) Az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU-15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a) 3
Hazai helyzet:elmaradás a szabadalmakban, a vállalati K+F ráfordításokban és a HR mutatókban EU-27 HU/EU-27 EPO szabadalmak 1 millió lakosra Kockázati tőke a GDP arányában Foglalkoztatottak a high-tech feldolgozóiparban 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Informatikai kiadások a GDP %-ában Foglalkoztatottak a high-tech szolgáltatásokban Felnőttképzésben (25-64 év) résztvevők aránya Diplomások aránya a 25-64 év közötti korosztályban Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában Innovációs ráfordítás a vállalati árbevétel arányában Forrás: European Innovation Scoreboard 2009 Állami K+F ráfordítás a GDP arányában 4
Összesített innovációs index Summary Innovation Index 2009 (SII) Indikátor csoportok 29 indikátor, 7 csoport (dimenzió) 1. Emberi erőforrások - Magyarország 24. 2. Az innováció finanszírozása és támogatása - Magyarország 24. 3. A vállalati innovációs beruházások - Magyarország 17. 4. Együttműködés és a vállalkozási kedv - Magyarország 19. 5. Szellemitulajdon-hasznosítás - Magyarország 18. 6. Innovatív vállalatok - Magyarország (leggyengébb) 26. 7. Innovációs gazdasági hatások - Magyarország (legjobb) 12. Összevont Innovációs Index (SII): Magyarország 22. Forrás: European Innovation Scoreboard 2009 5
Summary Innovation Index (SII) 2009 2008. évi adatok Forrás: European Innovation Scoreboard 2009 6
GDP arányos K+F ráfordítás (%) Izrael Svédország Finnország Japán Korea Egyesült Államok Németország EU-27 Magyarország EU célindikátor - 2020 Magyar célindikátor - 2020 Lengyelország 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 7
Tudásalapú beruházások a GDP %-ában Forrás: Intereconomics 2010 8
Innovatív vállalkozások aránya Forrás: Innobarometer 2009 9
A cégek által vélt lehetőségek az innováció erősítésére Forrás: Innobarometer 2009 10
A hazai tulajdonú vállalatok igényei és gondjai magas adók tökehiány megrendelések hiánya hitelek hiánya sok, felesleges, bonyolult adminisztráció külföldi nagyvállatok konkurenciája kapcsolatok hiánya állami támogatás hiánya pályázatokkal járó nehézségek kormányzati koncepció hiánya, kedvezõtlensége pályázati lehetõségek hiánya 33 28 24 24 22 20 19 14 12 10 46 0 20 40 60 80 100 11
A magyar regionális K+F+I helyzet 12
Új nemzetközi stratégiák EUROPE 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (A European strategy for smart, sustainable and inclusive growth) Innovation Union Europe 2020 Flagship Initiative OECD Innovation Strategy Innováció a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra történő válaszadásra (Innovation to strengthen growth and address global and social challenges) OECD Green Strategy 13
EURÓPA 2020 - Kiemelt célkitűzések 1. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátáját a jelenlegi 69 %-ról 75 %-ra kell növelni. 2. Az EU-nak az a célja, hogy a GDP 3 %-át K+F-re fordítsa. 3. Üvegházhatás, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság. 4. Az iskolai végzettségre nézve olyan célt kell kitűzni, amely a lemorzsolódók arányának a jelenlegi 15-ről 10 %-ra történő csökkenése révén egyrészt kezeli az iskolából kimaradók problémáját, másrészt a 30-34 éves korosztály körében 31-ről 2010-ig legalább 40 %-ra nö-veli a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát. 5. A szegénységi küszöb alatt élő 14
EU 2020 stratégia: három pillér, hét kiemelt intézkedés Innovatív Unió K+F feltételek javítása Intelligens növekedés Mozgásban az ifjúság Oktatás teljesítményének növelése Európai digitális társadalom Internet-hozzáférés fejlesztése Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa Energiahatékonyság, környezetbarát ipar Iparpolitika a globalizáció korában Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning Szegénység elleni európai platform Társadalmi és területi kohézió biztosítása 15
Communication from the Commission Europe 2020 Flagship Initiative INNOVATION UNION SEC(2010) 1161 Brussels, 6.10.2010 Com(2010) 546 final 16
Innovation Union - feladatok (1) Válság idején is folytatni a befektetést az oktatásba, K+F-be, innovációba, és ICT-be Reform: értéket a támogatásért, a fragmentáció csökkentése Az oktatási rendszer modernizálása: kiválóság, világhírű egyetemek, képességek növelése, a tehetségek vonzása külföldről Kutatók és innovátorok határokon átívelő lehetőségei az EUban: ERA, a tudás szabad áramlása Az EU programok könnyű elérhetősége - az üzleti befektetések ösztönzése 17
Innovation Union - feladatok (2) A saját kutatási eredményeken túli innovációk erősítése - kooperáció Az ötletek piaci alkalmazását gátló tényezők csökkentése - hatékonyabb finanszírozás, IPR, szabályozók, szabványok, közbeszerzés Európai Innovációs Partnerség gyorsítani a K+F-et és a piaci alkalmazást, kezelni a nagy társadalmi kihívásokat, erősíteni az erőforrásokat és a versenyképességet Kiteljesíteni a kreativitást, a formatervezést, a szociális innovációt A nemzetközi EU-n kívüli együttműködés jobb kihasználása 18
A vállalkozások innovációs aktivitásának erősítése A vállalkozások innovációs aktivitása erősítésének módjai: az üzleti szféra K+F és innováció iránti elkötelezettségének erősítése, a kutatói/akadémiai és a vállalkozói szféra közötti együttműködések ösztönzése, az innovatív vállalati magatartás serkentése, az állami támogatási rendszer átfedéseinek megszüntetése, hatékonyságának növelése. 19
Szemlélet- és kultúraváltás A fenntartható és tartós gazdasági növekedéshez, a versenyképesség innováción keresztül történő javításához szemlélet- és kultúraváltás kell az innovációs szereplők részéről: Az együttműködés kultúrája, A verseny kultúrája, A hatékonyság kultúrája, A szellemi termékek hatékonyabb hasznosítása (ötlettől a piacig). 20
K+F pénz tudás INNOVÁCIÓ 21
MIT KELL ELŐMOZDÍTANIA A CÉLZOTT CSELEKVÉSNEK? 1. A magyar gazdaság K+F és tudásintenzitásának növelését a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén, nagy növekedési potenciállal bíró kkv-k, innovatív klaszterek, hazai és nemzetközi tudásforrásokhoz való kapcsolódások fejlesztése által. 2. A hazai tudás-infrastruktúra (kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák, tudásközpontok, stb.) erősítése és helyzetbe hozása annak érdekében, hogy a kitűzött nemzetgazdasági célok megvalósuljanak. 3. A hazai innovatív kkv-k helyzetbe hozását (forrásokhoz, információkhoz, piacokhoz való hozzásegítés, kompetenciák fejlesztése révén), a fiatal innovatív vállalatok (YIC) kiemelt testre szabott támogatása révén) 22
Új Széchenyi Terv Kettős megközelítés: Alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét Stratégiai program jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazva 23
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretei ÚSZT fő célja: A foglalkoztatás dinamikus bővítése, 1.000.000 új, adózó munkahely létrehozása ÚSZT 7 kitörési pontja: 1. Gyógyító Magyarország - Egészségipar; 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés; 3. Otthonteremtés - Lakásprogram; 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés; 5. Tudomány Innováció - Növekedés; 6. Foglalkoztatás; 7. Közlekedés - Tranzitgazdaság 24
ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés - célok A gazdaság dinamizálása és fenntartható növekedési pályára állítása a K+F és innováció által amelyet a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni - úgy, hogy: az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át, az összesített innovációs mutató (SII) alapján mért innovációs teljesítményünk érje el az EU-s átlagot a következő ciklusban Magyarország kerüljön az EU országok felső harmadába 25
ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek I. Alapkutatások, tudományos iskolák és jól képzett emberek nélkül nincs innováció Fókuszált programokkal ösztönözni kell a hazai tudásbázis és az üzleti szféra szoros összekapcsolódását (hazai K+F eredmények hazai termékekben, szolgáltatásokban hasznosuljanak) Szellemi tulajdonvédelmi képesség fejlesztése a gazdaság kritikus szektoraiban A TTI politika megvalósításában jobban kell támaszkodni az EU Strukturális Alapjaira 26
ÚSZT V. Tudomány, innováció, növekedés Főbb alapelvek II. Ciklusokon átívelő, innováció-barát adópolitika és jogrendszer A szakma egyetértésével kialakított ágazati K+F+I akciótervek ezáltal lehetővé válik az elmozdulás a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek irányába A kreatív gazdaság megerősítése Hatékonyan működő nemzeti innovációs rendszer 27
Kiemelt ágazatok I. A magyar gazdaság számára olyan kitörési pontokat keresünk, ahol Globális piacvezetői szerep fejlődhet ki Kereslet alapú nagy növekedési potenciál van Gazdasági és/vagy társadalmi igényt elégít ki Léteznek innovatív termékek vagy szolgáltatások, tudásbázis Húzóhatás (spill-over) A közszférának jelentős befolyása lehet a piacfejlesztésre (szabványok, szabályozás, stb.) 28
Kiemelt ágazatok II. Az ÚSzT K+F+I prioritása nevesíti az alábbi kiemelt ágazatokat: Járműipar/közlekedés/logisztika Egészségipar ICT Energia/környezetvédelem (zöld gazdaság) Ezen felül kiemelt szerepet szán: Mezőgazdaság/élelmiszeripar Kreatív iparágak 29
Az Új Széchenyi Terv munkarendje Módosított, végleges ÚSZT ÚSZT vitairat Programok, pályázatok További intézkedések, szabályozások, intézményi fejlesztések 30
Az ÚSZT társadalmi vitája Az ÚSZT keretében meghirdetendő konstrukciók 2011. január 15-én jelennek meg. Az addig tartó időszakban folyik a Tervvel kapcsolatos társadalmi egyeztetés, amely három szakaszra bontható. I. szakasz (2010. szeptember 15-ig): javaslatok a vitairattal kapcsolatban. II. szakasz (2010. október 30-ig): szakmai konzultációk a 7 programot illetően. III. szakasz (2010. november 30-ig): a módosító javaslatok beépítése után Kormány elé terjesztés. 31
Az Új Széchenyi Terv intézményi fejlesztés A programalkotási munkával párhuzamosan a beérkezett javaslatoknak megfelelően felülvizsgálat és fejlesztés alatt van a pályázati intézményrendszer. Az irányító hatóságok, MAG Zrt., Energia Központ, stb., egyszerűbbé, hatékonyabbá és sok esetben gyorsabbá tétele Cél: az adminisztrációs és bürokratikus gátak lebontása. Elkezdődött a pályázatok értékelési szempontjainak felülvizsgálata is, amelynek során figyelembe vételre kerülnek a beérkezett javaslatok. 32
Az Új Széchenyi Terv sarokkövei 2011. január 15-én a 10 éves évfordulón kerül bemutatásra az Új Széchényi terv, amelyben a vitairathoz érkezett javaslatok, észrevételek alapján bemutatásra kerülnek az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek, stratégiai irányvonalak. A dokumentum 10 éves távlatot foglal magába. Ezzel egyidőben egy egységes online platformra felkerül az a 80-100 pályázati kiírás, amely a következő 2 évben a 2013-ig szóló programozási időszakra vonatkozóan a gerincét adja majd az ÚSZT-nek. A kiírandó pályázatok egy része megfelel majd az eddig megszokott kiírásoknak, de lesz közöttük olyan konstrukció is, amely nem csak a visszanem-térítendő támogatásokat foglalja magába, hanem banki, kockázati tőkével is számol. 33
Aktuális kormányzati feladatok a K+F és innováció terén A 2011-ben véglegesítendő, 2020-ig terjedő K+F+I stratégia előfutáraként nemzeti K+F+I koncepció kialakítása, a stratégiai tervezési folyamat megkezdése; A kormányzati intézményrendszer átalakítása (irányítási rendszer megújítása új magas szintű kormányzati döntéshozó testület létrehozásával; minisztériumi feladatmegosztás kialakítása; NKTH átalakítása); EU 2020 stratégia és intézkedési terv elkészítése és benyújtása a Bizottságnak (2010. november 12-ig); ennek keretében nemzeti célkitűzés vállalása a GERD/GDP mutató 2020-as értékére; Az Új Széchenyi Terv 5. programja (Tudomány Innováció Növekedés), illetve a hozzátartozó akcióterv véglegesítése, ezek alapján a hazai KFI pályázati rendszer megújítása, a pályázati kiírások megjelentetése 2011. január 15-én. 34
A K+F+I stratégia megújítása Legfontosabb jellemzői: a) 2011-2020. évekre tervezett, b) a nemzetközi trendekre, [Innovation Union, OECD Innovation Strategy], EU-tagországok [Ausztria, Csehország, Finnország, stb.] sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll. 35
A K+F és innovációs koncepció alapelvei Egységes és megújított KFI támogatási rendszer kialakítása a) stratégiai ágazatok célzott, proaktív támogatása, b) nem projektalapon történő támogatások országos jelentőségű, összehangolt cselekvésre, c) közvetett támogatások nyújtása (voucher), d) visszatérítendő támogatások arányának növelése (hitel, garancia, tőke), e) fiatal innovatív vállalkozások kiemelt támogatása. Ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása Egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT Obszervatórium létrehozása (politikai elkötelezettség a tényekre épülő politikaformálás (evidence-based policy making) iránt). Más szakpolitikákkal összehangolt KFI koncepció és stratégia 36
Az NKTH átalakítása Az innováció-politikát szolgáló intézményrendszer átalakítását a hatékonyságra, gazdaságosságra törekvés mellett jellemeznie kell az ügynökségi (szolgáltatás-orientált)szemléletnek, hogy ösztönözni tudja a hazai kkv-k innovációs tevékenységét, nemzetközi piacra lépését, hálózatokban való részvételét Nemzetközi minták: ír (Enterprise Ireland), az osztrák (FFG), a finn (TEKES), illetve más ügyfélorientált, regionális és nemzetközi jelenlétű ügynökségek Az NKTH-nak fokozottan együtt kell működnie az ITDH-val és a TéT attaséi, ill. külgazdasági diplomata hálózattal, regionális irodáiként célszerű integrálnia a RIÜ-ket, illetve a Pólus Programirodát, külföldi (kiemelten: brüsszeli) irodákat szükséges nyitnia. Különösen a kiemelt ágazatokhoz (pl. gyógyszeripar) kapcsolódóan meg kell erősítenie belső szakmai kompetenciáit 37
A NIÜ szervezeti modellje, tevékenységének 4 pillére Nemzetgazdasági Miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Megújított TTI irányítási rendszer: Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács Innovációs Elemző Központ és Obszervatórium KFI politika szakmai támogatása KFI és pályázati statisztikai adatbázis Nemzetközi technológiai trendek elemzése KFI infrastruktúra adatbázis Innovációpolitika Stratégiai tervezés Új Széchenyi Terv Szakmapolitikai értékelés Más szakpolitikákkal való kormányzati kapcsolatok Nemzetközi EU-s és kormányzati kapcsolatok Nemzeti Innovációs Ügynökség NIÜ Board Hazai kutatási tevékenység ösztönzése (originális innováció) Programozás, pályázati tervezés Szakmai monitoring és értékelés Top-down KFI programok menedzsmentje (közvetlen támogatás, tőke, hitel, garancia eszközök) Nemzetközi KFI feladatok Nemzetközi forrástervezés és részvétel (Keretprogramok, ERA kezdeményezések, kormányközi megállapodások) Nemzetközi nagyprojektekben és hálózatokban való hazai közreműködés támogatása, projektgenerálás KFI intézményekkel és hálózatokkal történő kapcsolattartás (ncp és pc feladatok, brüsszeli iroda) Regionális innovációs feladatok Kkv-kat segítő innovációs szolgáltatások nyújtása (RIÜ-k integrálásával) Hálózatosodás ösztönzése (Pólus Programiroda integrálásával) Regionális innováció (adaptív innováció ösztönzése) Hatósági feladatkör (K+F tevékenységről határozat) 38
NIÜ felállításának reális határideje: 2011. július 1. a szükséges jogszabály- és alapítóokirat-módosítás időigénye miatt. Az NKTH tevékenységének és szervezetének átalakítása a gyakorlatban lehetővé teszi az innovációs ügynökségként való működés tényleges megkezdését 2011. január 1-től. Feladatok, döntési pontok Feladatok az NKTH átalakításával 2010 végéig NFM megállapodás alapján: a KTIA fölötti rendelkezési jog átadása (Atv. módosítás); alapkezelési tevékenység és személyi állomány átadása; feladatmegosztási megállapodás a NIÜ jövőbeli, KFI koncepciónak/úszt-nek megfelelő szerepéről a teljes KFI támogatási rendszerben. Finanszírozási modell kialakítása, költségvetési tervezés 2011-re. NKTH vezetés megújítása. Döntés a TTI irányítási és állami intézményrendszerről (NIÜ Board, NKTH alapkezelő része; közreműködő szervezetek, KuTIT, RIÜ-k, PPI, NKR) A NIÜ-höz kapcsolódó feladatok 2011 folyamán Jogszabályi háttér rendezése. Felkészülés az ÚSZT KFI programjainak végrehajtásában való közreműködésre, új feladatokra, innovációmenedzsmentre. RIÜ-k, PPI és NKR integrálása (a elfogadott KFI koncepció függvényében). 39
A NIÜ létrehozása az ÚSZT kiteljesedésével szinkronban megteremti egy új szemléletű vállalkozásfejlesztési intézményrendszer magját, a KFI területen túl is érvényes modelljét. A NIÜ létrehozásának előnyei + Megfelel az ÚSZT vállalkozásfejlesztési filozófiájának és nélkülözhetetlen az ÚSZT Tudomány innováció növekedés prioritásában tételezett proaktív innovációmenedzsment ellátásához. + Többszörösen megtérülő beruházást jelent a NIR egésze számára: a NIÜ által nyújtott innovációs, értéknövelő szolgáltatások hozzájárulnak a hazai kkv-k innovativitásának, ezzel versenyképességének növekedéséhez, a megerősített szakmai ellenőrzés és monitoring révén jelentős megtakarítás érhető el a KFI támogatási rendszerben, a KFI tevékenység hatósági feladatként való minősítése védi az adóbevételeket (az innovációs járulék mellett valamennyi K+F adókedvezmény igénybevehetőségét is egyértelműsíti) és egyúttal csökkenti a vállalkozások adótanácsadásra fordított kiadásait, bizonytalanságát, + a hazai közbeszerzési források egy töredékének bekapcsolása az innováció finanszírozásába is jelentős többletkeresletet generál az innovatív hazai kkv-k számára. 40
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. Telefon: +36 1 974 2960 E-mail: antal.nikodemus@nfgm.gov.hu Web: http://www.ngm.gov.hu; http://szechenyiterv.gov.hu Dr. habil. Imre József egyetemi magántanár főosztályvezető Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Stratégiai Főosztály 1117 Budapest, Neumann J. u. 1/c Telefon: (1) 484 2544/2152 E-mail: jozsef.imre@nkth.gov.hu Web: http://www.nkth.gov.hu 41