HÍRLEVÉL A Magyar Japán Baráti Társaság tájékoztatója Budapesti programjaink Programjaink minden hónap harmadik hétfőjén 17 órakor kezdődnek a Nemzetek Házában (Budapest VI. Bajza u. 54. I. emelet). A programváltozások jogát fenntartjuk! Július és augusztus: nyári szünet. Június 18. hétfő 17 óra: Kovács Bence vetített képes előadása "A japán teaházak építészete" címmel. A szerző 11 évet töltött Japánban, ahol építészettel foglalkozott. Június 12-19. között a Friendship Force szervezésében japán csoport tartózkodik Magyarországon, akik elsősorban kulturális programokon vesznek részt. Kiss Lászlóné ikebana kompozíciója Közgyűlésünkön készült 1
Kedves Barátaink! Kérünk minden kedves Tagunkat, aki még nem tette volna meg, hogy fizesse be 2007. évi tagdíját. Köszönjük! A Magyar-Japán Baráti Társaság számlaszáma: OTP 11705008-20108715 Kérésre szívesen küldünk sárga csekket is. Kérjük azokat a Tagtársainkat, akik a továbbiakban nem postán, hanem elektronikus úton kérik Hírlevelünket (pdf formátum, Acrobat Reader programmal megnyitható), hogy jelezzék ezt a bassa@jetro.hu címen nevükkel és email-címükkel. Elektronikus formában szebbek (színesek ) a fényképek! Híreink mi történt a tavasszal? Havi Klubüléseink Budapesten Március 19-én hétfőn Farkas Ildikó tartott előadást Japán modernkori történelmének fordulópontjairól. Április 16. hétfőn Gergely Júlia, Villányi Mariann és Papp Zsombor folytatták vetítéssel egybekötött élménybeszámolójukat Japánról. Tako Tagozat Idén már 17. éve szerveztük meg a pákozdi Sárkány hegyen a Nemzetközi Sárkányeresztő Találkozót, ebben az évben Gyermeknapi programokkal kiegészítve Pünkösdkor, 2007. május 26-27-én. A részletes program olvasható a www.pakozd.hu honlapon. Andaházy László Az MJBT Tako tagozatának vezetője Április 17-én kedden az Erzsébetligeti Corvin Művelődési Házban Kovács Marianna rajzfilm grafikus "A japán animáció csodálatos világa" című kiállításának megnyitóját kiállítást dr. Hidasi Judit, a BGF/KKFK dékánja, társaságunk tiszteletbeli elnöke nyitotta meg "A japán csoda kulturális vetülete" címmel. Május 18-án 17 órakor az AL Galériában (Bp. XIII. Lőportár u.14. Tel: 237 14 00; 418 0850) nyitották meg a Németországban és Franciaországban híressé vált japán szobrász, MASZAAKI MARUJAMA 2
kiállítását. Bevezetőt mondott: a Japán Alapítvány képviseletében Waketa Munehiro, a budapesti iroda igazgatója. A kiállítást Vihar Judit, az MJBT elnöke nyitotta meg. A Japán Nagykövetség és a Millenáris szervezésében Japán Gyermeknapot rendeztek május 5-én a Millenáris fogadójában, a Mammut mögött. A programból: japán népmesék, kalligráfia, játszóház (ismerkedés hagyományos japán játékokkal), harcművészeti bemutató, fotó- és kimonóbaba kiállítás, koncert - Szakura együttes, kvízjátékok. A Magyar Színházban (Bp. VII. Hevesi Sándor tér 4.) május 3-án este 7 órakor két részes előadást tartottak, az első részben a Beregszászi Színház Csehov egyfelvonásosát, a Leánykérést mutatták be kötényben és kimonóban, a második részben a Tojamai Bungeiza Gekidan Színház az ősi koto nevű hangszer kíséretével mutatott be japán musicalt. A társulat a világ 30 országában szerepelt már sikerrel, Füst Milán és Szép Ernő darabjaival is sikert aratott. IX. Plein-Art Japán jegyében A 2007. május 18. és 20. között megrendezett Plein Art a Ráday Kultucca hagyományos fesztiváljának vendége Japán, fővédnöke Nabekura Sinicsi, Japán magyarországi nagykövete volt. Ikezava Takasi képzőművész kiállítása az Erlin Galériában volt látható, Fukui Juszuke festőművész kiállítása a Nes Galériában, Barbara Josida fotóművész kiállítása az Art9 Galériában. Tiszta Japán címmel a Sterling Galériában többek között Peltonen Dzsunko, Tomomi Ogava, Szeiko Kavahara ötvösműveit láthattuk. Kortárs Japán (zene)művek címmel mutatkozott be Magyarországon a Nadesiko Trio. Nagy Katalin Fischer Annie ösztöndíjas fuvolaművész előadásában hallhatóak voltak Fukusima Mei és Isang Jun művei. Szombaton egy különleges könyvbemutatóra került sor: Őfelsége Micsiko Japán Császárné Először mászom meg a hegyet (fordította Gergely Júlia), Takamado Hiszako Hercegnő Kati és az álomevő (fordította Göncz Árpád), Murakami Haruki Kafka a tengerparton (fordította Dr. Erdős György), Kanehara Hitomi Pirszinget a kígyónak (fordította Nagy Mónika) műveit Kukorelly Endre mutatja be. 3
A Sterling Galéria (Bp. IX. Ráday u. 31.) május 19-én 15 órakor nyitotta meg Tiszta Japán című kiállítását. Bevezetőt mondott Balogh Gabriella lakk-iparművész. A kiállítás június 10-ig tekinthető meg hétfőtől-péntekig 12-20 óráig, szombaton 10-13 között. A kiállítás anyaga: japán és magyar ékszerkészítők által alkotott ékszerek. Szívből gratulálunk Czigány Ildikónak, hogy a karate versenyen formagyakorlatban is és párharcban is második lett! További hasonló sikereket kívánunk! Tőle tudjuk azt is, hogy nyáron 18 japán járata lesz a Malévnek! Aki utazik vele, eredményes, szép japán utazást kívánunk! Az Állatkert az Íriszkedvelők Magyarországi Egyesületével közösen május 19-én és 20-án, szombaton és vasárnap rendezte meg a 3. magyarországi nőszirom kiállítást a Pálmaház mögötti Lepkekertben. A Körcsarnokban KENPO világbajnokság zajlott le. MÁJUS 21-én 13 órakor a Könyves Kálmán Gimnáziumban JAPÁN GYEREKRAJZ KIÁLLÍTÁS nyílt a díszteremben. Budapesten először volt japán gyermekrajz kiállítás. A képeket dr. Kiss Lászlóné ikebanái díszítették. A megnyitót Sömjén Gábor igazgató és Vihar Judit tartották. A megnyitón részt vett TAKAMIZU HIDERO úr, a Japán Nagykövetség első titkára is. A magyar gyerekek képeit 2007. május 20- án mutatták be Inujamában magyar hímzések kíséretében. Május 24-én a MÓRÓ Galériában (V. Falk Miksa u. 13.) 17 órakor JAPÁN FAMETSZET kiállítás nyílt. XX. Tavaszi Dísznövény Kiállítás: Valamennyi bonszai klub részvételével, bonszai kiállítással és alakítási bemutatókkal. 2007. április 20-21-22. Klubnap: 2007. május 2. Budapesti Corvinus Egyetem 1118 Budapest, Villányi út 29/35) "K" épület Bacsó András: Metszési technikák Deák Péter - Katona Ervin: Drótozási technikák Május 11-től 13-ig 10 és 18 óra között tartotta meg a Hermann Ottó Általános Iskola (XIII. Radnóti Miklós u. 35.) bonszai ünnepségét. 10. jubileumi Bonszai kiállítás Nyitrán: A Szlovákiai Nyitra városában megrendezett bonszai és szuiszeki kiállításon Rácz György bonszaimester bemutatóját is láthatták az érdeklődők 2007. április 15-én vasárnap 4
2007. április 5-én, a Cseresznyevirágzás a Fűvészkertben című rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén Nabekura Sinicsi nagykövet úr is jelen volt. Ugyancsak a Fűvészkertben lehetett ünnepelni japán módra is, a kertben piknikezve. Az Egyetemi Bonszai klub örökbefogadott egy szakurát, azaz egy japán cseresznyefát. A fa elültetésére ünnepélyes keretek között került sor 2007. április 13-án 13.00 órakor, a lágymányosi cseresznyéskertben! A fák további gondozását Újbuda Önkormányzata vállalta magára! Reményeink szerint hosszú évtizedeken keresztül fogja hirdetni a klub és a természet kapcsolatát! Beszámoló éves közgyűlésünkről - 2007. május 25. Nemzetek Háza Vihar Judit elnök és Bassa Zoltán főtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, különösen a körünkben megjelenő Takamizu Hidero urat a Japán Nagykövetség első titkárát, valamint helyi csoportjaink képviselőit. A Közgyűlés egyhangú szavazással Markó Bélát választotta levezető elnöknek és Bassa Zoltánt jegyzőkönyv-vezetőnek, majd egyhangú szavazással elfogadta a Közgyűlés napirendjét. A Közgyűlésen a jelen lévők vásárolhattak a frissen megjelent Japanológiai körkép c. könyvből is. 5
Vihar Judit elnöki beszámolójában megköszönte az elnökség tagjainak a munkáját. Jelezte, hogy az elnökség két tagja Tasi Katalin és Endrődy Orsolya lemondtak vezetőségi tagságukról, ugyanakkor Bíró Tamás bekapcsolódott az elnökség tevékenységébe. Bincsik Mónika egy évig Japánban tartózkodik. Imaoka Dzsúicsiróról, az első magyar-japán szótár elkészítőjéről utcát kívántunk elneveztetni, de a magyar személyek elsőbbséget élveznek. Így egykori lakhelyén a budapesti Üllői út 22-nél tervezünk elhelyezni egy emléktáblát. Vihar Judit ismertette a 2006. június 1. óta lezajlott rendezvényeinket. Ezeket itt nem soroljuk fel, mivel a Hírlevélben megjelentek az ezekről szóló hírek és beszámolók. A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnöki beszámolót. Vihar Judit ezek után a következő egy évre szóló terveinkről szólt. Idén 20 éves a Magyar-Japán Baráti Társaság. Ezt megünneplendő szeptember 21-én pénteken 18 órakor tartunk rendezvényt. A helyszín a régi Zeneakadémia (Budapest, Andrássy út Vörösmarty u. sarok) terme, ahol mintegy 100 ember fér el. A rendezvény ingyenes lesz, de mindenkit arra kérünk, hogy előre igényeljen helyet Szende Györgyinél szende.gyorgyi@freemail.hu e-mail címen, vagy esti órákban a 06-30-374-1268 vagy a 3-224-777-es telefonszámon. A tervezett program: A Nagykövet úr megnyitója. Elnöki beszámoló szeretnénk ha minden eddigi elnökünk jelen lenne. Pataky női kar (ők már többször felléptek körünkben) Takaku Keidzsiró japán dobokon és tekerőlanton játszik Szató Noriko és Szabados Mihály haikukat ad elő japánul és magyarul Rövid harcművészeti bemutató. Nagymiklósi Judit gordonkán és Kubota Szajaka zongorán japán és magyar műveket játszik Moderátornak Kepes András újságírót kértük fel, aki augusztus közepén tudja véglegesen megmondani, hogy vállalja ezt a szerepet. Szeretnénk a rendezvényen bemutatni az új magyar-japán szótárt, amelyről már tudni, hogy 2007 során mindenképpen megjelenik. Koccintás. Szarai Midori jóvoltából japán finomságokat is megkóstolhatunk. 6
A rendezvényre CD-t készítünk, amely Társaságunk 20 évét mutatja be. Ugyanezt néhány példányban könyv alakban is elkészítjük, japán nyelvű rezümével kiegészítve. A közelebbi események közül kiemelendő június 18. hétfőn 17 órakor Kovács Bence vetített képes előadása "A japán teaházak építészete" címmel a Nemzetek Házában (Bp. VI. ker. Bajza u. 54.). A szerző 11 évet töltött Japánban, ahol építészettel foglalkozott. A Friendship Force szervezésében japán csoport látogat meg minket a délután második részében. Ugyancsak a Nemzetek Házában: Október 16. Nagymiklósi Judit és Kubota Szajaka koncertje. Akutagava Rjúnoszuke most megjelent kötetének bemutatója, a Scolar Kiadó könyveinek karácsonyi vására. November 20. Villányi G. András mutatja be Szaigjótól fordított tanka japán verseit, melyet művészi bemutatás követ. December 17-én Villányi Mariann origami Andaházy László sárkánykarácsonyfadíszekkel vár mindenkit. Németi Barna vetített képes előadása folytatódik Japánról. Június 12-19. között a Friendship Force szervezésében japán csoport tartózkodik Magyarországon, akik elsősorban kulturális programokon vesznek részt. A Japán-Magyar Baráti Társaság Barátság c. lapja sorozatot indított, amelyben a Magyar-Japán Baráti Társaság vezetőségi tagjait mutatja be. Cserébe mi is ugyanazt tesszük. Jelenlegi (2007. júniusi) Hírlevelünkben Tanaka Jositomo volt japán nagykövetet mutatjuk be. 2009-ben lesz 50 éve, hogy Japán és Magyarország helyreállította egymással diplomáciai kapcsolatait. Ennek megünneplésére a Japán- Magyar Baráti Társaság fesztivált fog szervezni. A hozzászólások sorát Déri Károly tagtársunk nyitotta meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti japán iskola lánynövendékei közül sokan részt vettek egy május közepi futófesztiválon. Bassa Zoltán megköszönte és a továbbiakban is kérte a Hírlevél szállításában, címkézésében, postázásában mások közreműködését. Villányi Mariann mindenkinek a figyelmébe ajánlotta a Távol-Kelet szíve c. kiállítást és annak katalógusát. 7
A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a következő egy évre vonatkozó terveket. Ezek után a helyi csoportok és tagozatok számoltak be tevékenységükről. Horváth Ferenc (Győr) megemlítette, hogy a győri Városi Könyvtárban működik egy manga-klub, és idén vagy jövőre fesztivált is terveznek. A Könyvtárhoz sok diák fordul segítségért, amikor japán témájú diplomadolgozatot készítenek. Vadadi Kornél hozzászólásában jelezte, hogy Győrben kendó egyesület alakult. Bassa Zoltán felajánlotta, hogy a győriek számára más manga, illetve anime-társaság felé közvetít, ha ez szükséges. Hegyi Attila (Hódmezővásárhely) elmondta, hogy 2006 őszén volt egy éves a helyi csoport, s ez alkalomból október 6-15. között megrendezték a Vásárhelyi Őszi Japán Napokat. 2006. szeptemberétől havonta rendeznek japán klubot a helyi művelődési házban, ahol az új érdeklődők gyakran be is lépnek társaságunkba. 2006. októberétől tartják a kapcsolatot öt Szegeden tanuló japán orvostanhallgatóval, és a 2007. őszén érkezőkkel is megismerkednek. 2007. őszére ismét Japán Napokat terveznek, amelynek keretében kiállítást, japán élménybeszámolókat is szerveznek. Vörös Éva elmondta, hogy ismét Kaposváron él, és aktívabban be kíván kapcsolódni a Társaság életébe. Király József a Kecskemét-Aomori Baráti Kör elnöke beszámolt arról, hogy 2007. februárjában Nanbudo-edzőtábort tartottak, tavasszal pedig aomori általános iskolás tanulók rajzait állították ki. Magyar rajzokat is kiállították Aomori városának főutcáján. Fontos esemény volt a húsvéti sárkányeresztő találkozó, amelyet teaszertartás, budó és kalligráfiabemutató is kísért. 2006. júniusában a japán Nagykövet is látogatást tett, március 22-én pedig az új Nagykövet úr volt a vendégük. 2006 októberében Kecskeméten is fellépett az okinawai tánccsoport, amellyel kapcsolatban Király József elmondta, hogy a magyar kísérőkkel voltak problémák. 2007. május 29-én dr. Hidasi Judit tart előadást Kecskeméten. 2007. októberében Japán Napokat tartanak, többek között teaszertartással, könyv- és fotókiállítással. Idén is megtartják karácsonyi találkozójukat, ahová a hagyományok szerint meghívják a Kecskeméten és a közelben élő japánokat. Végül figyelmünkbe ajánlotta a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) pályázatait, amelyeken eséllyel indulhatunk. 8
Schwerlichowszky László (Székesfehérvár) írásban elküldött beszámolója szerint a Japánban jártam c. előadássorozatuk következő vendége Karsai Béla, a Kunplast elnöke lesz, aki testvérvárosi kapcsolat kiépítésében is segítség lehet. Júniusban a székesfehérvári kör képviseletében bemutatkozik a városban működő jelentős japán cég, a Denso vezetőjének. Őszre japán irodalmi estet terveznek. Javasolja továbbá, hogy kora ősszel tartsunk a Japán Nagykövetség és a Japán Alapítvány bevonásával tartsunk egy kisebb előadásokkal is fűszerezett, de alapvetően kötetlen dzsembori-t, hogy jobban és szélesebb körben megismerhessük egymást. A vezetőség részéről jelezték, hogy az okinawai tánccsoport kísérői között voltak olyanok is, akik még nem tudtak jól japánul, ugyanakkor a kísérők önkéntesen és díjazás nélkül tevékenykedtek. Horváth Ferenc ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Vonderviszt Anna kiválóan segítette a tánccsoportot győri fellépésük alkalmával. Villányi Mariann, az origami tagozat vezetője elmondta, hogy a Magyar Origami Kör 2008-ban lesz 20 éves. Ebből 18 évig volt Kecskemét a Kör központja. Tavaly kiszélesedett a vezetőség és a Kör elnökévé választották, de továbbra is kap segítséget egy kecskeméti hölgytől. 2007-től újfajta magazint adnak ki, erősítik nemzetközi kapcsolataikat és nyitnak a tudomány világa felé is. 2007. augusztusában például egy tudományos konferencia origamival foglalkozó szekcióját szervezik. Egyre több felkérést kapnak origami tanítására, egyre több iskola és cég érdeklődik az origami iránt. Nagyon sok hír és értékelés jelent meg a a médiában a Mozgó Origami c. kiállításukról 2007. tavaszán. Nyáron egy hetes origami tábort szerveznek Szekszárdon. Vihar Judit a Haiku-klub vezetőjeként elmondta, hogy továbbra is rendszeresen találkoznak, legutóbb a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kertjében írtak haikukat. Június 8-10. között Svédországban rendezik meg a 2. Európai Haiku Konferenciát, szeptemberben pedig Világ Haiku Konferencia lesz. 2007. novemberében jelenik meg Banja Nacuisi, az egyik legnagyobb japán haiku költő ötven haikuja japán kalligráfiával, angolul és Vihar Judit magyar műfordításában Pápai Éva képeivel Japán madaras haikuk címmel a Balassi Kiadó gondozásában. Szende Györgyi javasolta, hogy szervezzünk ez utóbbi könyvről bemutatót. Hidasi Judit felhívta a figyelmet a Keszthelyi Életfa Iskola tavaly októberben lezajlott rendezvényére, illetve az Erzsébetligeti Színház tavaszi manga rajzkiállítására. Magyarországon három anime 9
és manga társaság is van, a műfaj egyre népszerűbb. Hidasi Judit bemutatta a körünkben jelen lévő Jamazaki Takasi urat, zongoraművészt, Bartók-kutatót, a Japán-Magyar Baráti Társaság tagját. Tőle kaptunk tavaly egy koto hangszert. Tapssal köszöntöttük Jamazaki urat. Vadadi Kornél gazdasági beszámolója már a hivatalos 2006-ról készült mérleg adatairól szólt. Bevételeink összesen 876 907 Ft-ot tettek ki. A korábbról áthúzódó NCA támogatással együtt pályázati pénzből 500 000 Ft bevételünk volt, míg az 1 %-okból (csak) 75 000 Ft folyt be. Tagdíjból 258 000 Ft bevételünk volt, a tagság kb. fele nem fizet tagdíjat! Banki kamatból 42 686 Ft volt a bevételünk. A kiadások között a legjelentősebbek a Hírlevélhez kapcsolódtak. A postaköltségek 261 797 Ft-ot tettek ki, az egyéb szolgáltatások (főleg nyomdaköltségek) 242 799 Ft-ot. A 2007-es bevételi terv a következő: Bevételek 200 000 Ft (NCA pályázatból, de még nem nyertük el!), 200 000 Ft Pro Kultúra Alapítvány (már elnyertük), Tagdíj 300 000 Ft. Bankban van: 470 000. A postai és nyomdaköltséget akkor tudjuk csökkenteni érezhetően, ha egyre többen elektronikusan kérik csak a Hírlevelet. Markó Béla az Ellenőrző Bizottság elnöke: Mint a Magyar Japán Baráti Társaság Ellenőrző Bizottságának elnöke, tájékoztatom a Közgyűlést, hogy az Ellenőrző Bizottság elvégezte az MJBT Alapszabályában, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott munkáját. Az Ellenőrző Bizottság nevében jelentem a tisztelt Közgyűlésnek, hogy az MJBT gazdasági vezetése részéről bemutatott számlák, bizonylatok, egyéb dokumentumok átvizsgálása során a Magyar Japán Baráti Társaság gazdálkodását rendben találtuk, mindössze egy-két apróbb, technikai jellegű, többnyire esetleges utóellenőrzési munkákat megkönnyítő korrekciókat javasoltunk, illetve tettünk ilyen típusú észrevételeket. A gazdasági beszámolót a Közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Közgyűlés köszönetét fejezte ki Vadadi Kornélnak a hosszú évek óta végzett rendkívül áldozatos, felelősségteljes munkájáért, melyet a Magyar-Japán Baráti Társaság eredményes működéséért végez, különös tekintettel a pályázatokkal kapcsolatos beadványok, elszámolások ügyében kifejtett tevékenységére. Ezek után Takamizu Hidero, a Japán Nagykövetség első titkára rövid beszédben köszöntötte a Közgyűlést. Meghatottan hallott a rengeteg japán témájú programról. Külön örömét fejezte ki a helyi csoportok 10
tevékenységével kapcsolatban, és reménykedik abban, hogy jövőre is itt lehet köztünk a Közgyűlésen. Ezzel lezártuk a Közgyűlést, mindenkinek megköszönve a részvételt. A kötetlenebb program ezután kezdődött. Először fordult elő Magyarországon, hogy ikebana és haiku egyszerre készült. Dr. Kiss Lászlóné öt különféle virágból ikebanákat készített. Ezzel párhuzamosan többen is (Vihar Judit, Várkonyi Ágnes, Keszthelyi Aida) haikukat írtak és adtak elő, amelyeket Hírlevelünk 23. oldalán olvashatnak. A Közgyűlés köszönetét fejezte ki Dr. Kiss Lászlónénak a gyönyörű ikebanákért. Megkóstolhattuk a Borsányi Klára készítette japán finomságokat. Köszönjük! Villányi Mariann segítségét is! A szintén hagyománnyá váló tombolát Markó Béla vezette le. Köszönjük Neki, valamint a tomobolatárgyakat felajánlóknak is a segítséget! Nyári programok Lejegyezte: Bassa Zoltán KONCERT Kobajasi Kenicsiró és a Tokiói Filharmónikusok és a Nemzeti Énekkar (karnagy: Macumura Cutomu), szólisták: Fodor Beatrix, Megyesi Schwartz Lúcia, Mukk József, Kováts Kolos július 14-én a Művészetek Palotájában előadják Beethoven: IX. szimfóniáját. Jegyek a www.interticket.hu honlapon, a Zeneakadémián (342-0179), a Művészetek Palotájában (555-3301), a MÁV Székházban (VIII. Múzeum 11
u. 11. tel:338-2664) és Morita Cuneo úrnál (magyarul lehet neki írni) a morita@tateyama.hu e-mail címen 1000.- -től 10.000.- Ft-ig különböző áron kaphatók. Gesztelyi Nagy Judit buddhista alaptanításokkal és energiagyógyászattal egybekötött REIKI tanfolyamot tart az alábbi időpontban: 2007. június 23. REIKI II. beavatás és tanfolyam Bejelentkezést a 06-20-4324-103 telefonszámon várjuk. A szeptember 21-i jubileumi rendezvényünkről és a jelentkezésről a Közgyűlési beszámolóban olvashatnak a 6. oldalon! Megjelent a Japanológiai körkép c. tanulmánykötet Emlékkönyv az ELTE BTK japán szakos képzésének húszéves jubileumára Szerkesztette: Szerdahelyi István és Wintermantel Péter ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007 Az ELTE BTK japán szak fennállása húsz éves jubileumának megünneplésére olyan tudományos emlékkönyv született, amely átfogóan bemutatja a magyarországi Japán-kutatás eredményeit a történelem, a nemzetközi kapcsolatok, az eszmetörténet, a vallástörténet, a művészettörténet, az irodalom, a nyelvészet és a közgazdaságtan területén. A kötetben a japán szak egykori és jelenlegi oktatói, előadói, valamint hajdani és mostani diákjai mellett helyet kapnak azok a pályatársak is, akik az elmúlt évtizedekben a társműhelyek valamelyikében fáradoztak a magyarországi japanológia helyzetének fellendítésén. Szerzők: Árokay Judit, Bassa Zoltán, Bincsik Mónika, Erdõs György, Farkas Ildikó, Ferber Katalin, Gergely Attila, Hamar Imre, Hernádi András, Hidasi Judit, Jamadzsi Maszanori, Kiglics István, Király Attila, Mecsi Beatrix, Oláh Csaba, Ozsvald Éva, Szabó Balázs, Székács Anna, Szerdahelyi István, Umemura Juko, Vihar Judit, Wintermantel Péter. A könyv a Japán Alapítvány támogatásával jelent meg. 12
A könyvet 2007. május 30-án szerdán, 15 órakor az ELTE Eötvös Kiadó és a Századvég Kiadó közös szervezésében az Ybl Palotában (V. Károlyi Mihály u. 12.) mutatták be a Japán politika c. művel együtt. Köszöntőt mondott Nabekura Sinicsi japán nagykövet. A házigazda Stumpf István volt, a könyveket Szerdahelyi István és G. Fodor Gábor mutatta be. A könyvbemutató után a Fuji étterem szolgált fel japános harapnivalót. Szende Györgyi tagtársunk képe a fogadáson készült: 13
Megjelent Inogucsi Takasi: Japán politika c. könyve Századvég Kiadó, Bp., 2007. Inogucsi Takasi Japán egyik legjelentősebb politikatudósa, a Csúó Egyetem jogi karának politikatudományi professzora. 2005 áprilisáig a Tokiói Egyetemen, a Keleti Kultúra Intézetében tanított politológiát. "E kötet nem csupán úttörő jelentőségű munka a japán politikáról, de a politikatudomány általános fejlődéséhez is kiemelkedő módon járul hozzá. Inogucsi Takasi nagy tehetséggel szövi egybe a kortárs japán politika elemzését a politikai és gazdasági fejlemények történetének leírásával. Ezenfelül megvilágítja a japán politika, politikai gazdaságtan és politikai kultúra kérdéskörében jelenleg is folyó tudományos viták megannyi oldalát." Lucian W. Pye, Massachusetts Institute of Technology A Japán Alapítványnál történt Könyvek útján Japánról - Előadássorozat Murakami Haruki művei Magyarországon Beszélgetés a fordítókkal - Balázs Éva és Erdős György (2007. május 11.) Kanehara Hitomi: Pirszinget a kígyónak Vendégek: Nagy Mónika, a könyv fordítója, Erdős György, fordító, Sárközy Bence, a Magvető Kiadó szerkesztője (2007. június 8.) 14
A további programokról az alábbi elérhetőségeken lehet érdeklődni. Japán Alapítvány budapesti irodája, egyben az előadások helyszíne: 1062 Bp. Aradi u. 2. Tel: 214-0775, 214-0776 Fax: 214-0778 E-mail: csehiviktoria@japanalapitvany.hu Az Alapítvány programjain a részvétel ingyenes. Helyi csoportjaink életéből Székesfehérvár A Magyar-Japán Baráti Társaság székesfehérvári Klubja folytatta elmúlt években megkezdett Japánban jártam című, sikeres, vetített képes előadássorozatát. 2007. június 6-án (szerdán) 17,30.-órakor Karsai Béla, a KARSAI Műanyagtechnikai Holding Rt. Elnöke volt a vendégünk a Szt.István Művelődési Házban. Schwerlichovszky László Kecskemét 2007. május 29. (kedd) 17:00 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban író-olvasó találkozót szerveztünk Dr. Hidasi Judit nyelvésszel egyetemi tanárral, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának dékánjával, és a Magyar-Japán Baráti Társaság oszlopos tagjával Vissza Japánba című könyvéről. Király József Keszthely Ebben az évben ünnepli 10 éves fennállásának évfordulóját a keszthelyi japán-magyar Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola. Az ünneplés jegyében 2 rendezvényre kerül sor. A nyitó ünnepség március 26-án volt, a második októberben lesz a hagyományos Életfa Napok keretében. Ekkor kerül sor egyben a Magyar Japán Baráti Társaság 20. évfordulójának keszthelyi megünneplésére is. A márciusi jubileumi műsorban eredeti magyar és japán énekes játékokat adtak elő. A műsor második részében ünnepi koncert volt: Óvodások, arany és Nívódíjas gyerekek játszottak hangszereken, majd ünnepi műsort adtak a japán Macsida Kodály Kórus tagjai. Végül sor került egy színdarab, egy mesejáték bemutatására. Címe: Égigérő fa. A magyar népmesék égigérő fája az Életfa, az iskola neve. Összetett szimbólum:az élet, a halál, az örök fejlődés, a megújulás jelképe. A műsor utáni fogadás mellett teaceremóniára került sor, 15
amelyet a Macsida Kodály kórus két tagja, Cuka Joko és Takahasi Humika mutatott be. A rendezvényt megtisztelte Nabekura Sinicsi Japán magyarországi Nagykövete, felesége, és Takamizu Hidero, a nagykövet első titkára is. És természetesen eljött az iskola alapítója Okuma Nobuko asszony is. Az iskola japán kapcsolatáról: Az 1980-as évektől számos japán pedagógus csoport járt Magyarországon. A Kodály módszer mellett nagyon érdekelte őket a magyar óvodapedagógia is. Látogatásaikat az akkori Országos Pedagógiai Intézet koordinálta. Így kerültek kapcsolatba a keszthelyi Életfa Óvodával, amelynek sajátos személyközpontú pedagógiai gyakorlatát figyelemreméltónak, és a külföldiek számára bemutatásra érdemesnek találtak. Az óvoda 1987-től több japán pedagógus csoportot fogadott, amelyeket Hani Kjoko, a Japán Kodály Társaság elnöke vezetett. A 90-es évektől több csoport jött Okuma Nobuko, japán zenepedagógus vezetésével is. Okuma Nobuko asszony, és híres, Kodály Zoltán nevét viselő gyermekkórusa többször járt már akkor Magyarországon, és számos külföldi országban, népszerűsítve a legmagasabb színvonalon a magyar Kodály módszert és a japán zenét az egész világon. Az Életfa óvoda nevelési gyakorlatának tanulmányozása nyomán a japán pedagógusok egy csoportjában 1995-ben felmerült a kérdés: lehetne-e egy olyan iskolát teremteni, amely szerves folytatása lenne az ebben az óvodában folyó nevelésnek. Okuma Nobuko széleskörű 16
adománygyűjtésbe kezdett Japánban azok körében, akik tanulmányúton jártak már az óvodában. Ő maga is különösen nagy adománnyal járult hozzá. Az adománygyűjtés kezdetével egyidejűleg megkezdődött az iskola építése is 1996-tól az önkormányzati óvoda tetőterén. A Keszthelyi Önkormányzat támogatta, engedélyezte, és az építéshez szükséges területet ingyenesen rendelkezésre bocsátotta. A cél: egy személyközpontú iskola létrehozása, amely hasonló szellemiséggel működik, olyan sokoldalú személyiségfejlesztésre irányul, mint az óvodában már jól működő pedagógia. Az épület az adományok érkezésének függvényében folyamatosan épült, és 2001-re vált teljes egészében használhatóvá. 1997-ben kezdte meg működését az iskola, mint általános iskola és zeneiskola, először csak egy elkészült tanteremben. Dr Báthory Zoltán oktatáskutató professzor, az akkori helyettes államtitkár úr nyitotta meg az iskolát 1997. szeptember 5-én, az Oktatási Minisztérium nevében, megköszönve a japán alapítóknak ezt a szép intézményt, amellyel a magyarországi iskolaválasztékot újabb színnel gazdagították. Kiemelt feladatának tekintette az ősi magyar kultúra értékeinek megőrzését, a természetes műveltség elsajátítását. Az iskola bejáratánál 17
Az óvodában elindult innovatív munka folytatódott, folytatódik ma is az iskolában. Az elmúlt időszak alatt került kidolgozásra a saját pályadíjas írás- és olvasás-tanítási módszer, Az írás és olvasástanítás az organikus kultúra jegyében címmel, a saját matematika-tanítási módszer A matematika tanítás a magyar népművészet eszközeivel, és a Az Írástanítás a népművészet eszközeivel címmel. Megjelent egy szakmai könyv is az óvodával közösen: Civilizáció és kultúra, Gyermekközpontú nevelés az organikus kultúra jegyében címmel. A rendkívül lelkes és innovatív vonásokkal rendelkező nevelőtestület további új módszereinek bemutatására készül. Az iskola pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap a japán kultúra tanítása. A gyerekek sok japán dalt, gyermekjátékot, magatartási, viselkedési szokásokat, szertartásokat, a japán ember és a természet kapcsolatát, és egyéb más japán kulturális értékeket tanulnak. Móroczné Komáromi Gyöngyi E számunktól kezdve bemutatjuk testvérszervezetünk, a Japán-Magyar Baráti Társaság kiemelkedő alakjait. Testvérszervezetünk ugyanígy tesz Barátság c. kiadványukban. 18
Dr. Tanaka Jositomo a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke, volt magyar nagykövet bemutatkozik 2005 óta vagyok a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke. 1971- ben léptem be a Japán-Magyar Baráti Társaságba, ahová bárki bármikor beléphet, akit Magyarország érdekel. A társaság jelenleg körülbelül 800 tagot számlál tíz vezetőségi taggal. A társaság folyóirata a Barátság című lap, amely évente négyszer jelenik meg, információkat, híreket közöl Magyarországról, Japánban tartott koncerteket, kiállításokat stb. mutat be. 1980 óta magyar nyelvi tanfolyamokat is szervezünk, és hétfőtől péntekig minden este a társaság irodájában tanítási órák folynak. A közgyűléseket, az újévi összejöveteleket szoktam levezetni, melyeken a Magyar Nagykövetség tagjai is részt vesznek, akikkel baráti kapcsolatokat ápolunk. Vannak különféle tagozataink is, mint például a Magyar hímzőiskola, a Japán-Magyar irodalmi klub, a magyar borok és a pálinkák élvezetével foglalkozó Kocsma stb. Miután 1956-ban elvégeztem a Harvard Egyetemen a Szovjetunióval és a környező szocialista államokkal kapcsolatos tanulmányok doktori iskoláját, belföldi szolgálatra a Külügyminisztériumban helyezkedtem el vezető beosztásban, ahol az 19
orosz-kérdéssel és a leszerelési problémák politikai összefüggéseivel foglalkoztam. 1995 és 1997 között körülbelül két és fél évet diplomataként utolsó szolgálati állomáson, Magyarországon nagyköveti minőségben dolgoztam. Akkoriban a rendszerváltás utáni Magyarország újból fejlődésnek indult, és azt tűzte ki célul, hogy Japánnal megerősíti kapcsolatait. Így lehetőség nyílt arra, hogy erős érdekeltségek alakuljanak ki, Japán részről ekkor kezdte el a termelőmunkát a Suzuki, s számos japán befolyásos ipari létesítmény tőkebefektetése Magyarországgal kapcsolatban pozitív irányt vett. Rövid idő alatt a két ország gazdasági kölcsönviszonyai nagy fejlődésnek indultak, s szerintem igen örvendetes az is, hogy így számos munkalehetőség is létrejöhetett. A kulturális cserekapcsolatok szempontjából továbbá 1996-ban ünnepeltük meg Magyarország honfoglalásának 1100. évfordulóját, melynek során talán a legtöbb kulturális eseménnyel vettünk részt. Harmincnál több rendkívül sikeres Japánnal összefüggő kulturális ünnepséget szerveztünk meg. Úgy emlékszem vissza erre az időszakra, hogy napjainkat ekkor a programok előkészületei teljesen lefoglalták. Az utóbbi időben a 2005 Japán és az Európai Unió népei cserekapcsolatainak éve során a budapesti Nemzeti Galériában megnyílt az ukijoe japán fametszet kiállításra a és a Fudzsi-szant ábrázoló fényképkiállításra társaságunk különböző japán iparvállalatoktól összegyűjtötte az erre szükséges tőkét. Ezt talán mindenki nagyra értékelte. 2006-ban a magyar forradalom 50. évfordulójának emlékére konferenciát és koncertet szerveztünk. Körülbelül 300 tagunktól gyűlt össze pénzküldemény, melyből ajándékba emlékszobrot készítettünk, a műalkotás címe: Remény. Jelenleg ez az alkotás a Magyar Nagykövetséget díszíti. Az emlékmű oldalába a következő feliratot vésték: Mindannyiótok mély fájdalma soha nem merül feledésbe. Együtt őrizzük a békét! 2009 Japán és Magyarország diplomáciai kapcsolatai helyreállításának 50. évfordulója, ezért rendkívül fontos esztendő a számunkra. Erre az alkalomra emlékezve különböző ünnepségeket vettünk tervbe. A baráti társasággal közösen szándékunkban áll megszervezni Japánban a Japán fesztivál -t. Arra gondoltunk, hogy a társaság valamennyi tagjával együtt vidám ünnepségeket rendezünk. Nagyon boldog lennék, ha a Magyar-Japán Baráti Társaság tagjai is valamilyen formában részt vennének ezeken az ünnepségeken. Hiszen a béke éppen a civil szféra cserekapcsolatain alapszik. Úgy vélem, hogy ettől kezdve A füvek gyökerei -nek körét szeretnénk egyre szélesebbre tágítani. 20
Okinavai utazás 2. rész Legutóbbi számunkban az okinavai látnivalókról esett szó, most pedig az okinavai művészetek világába kalauzolom az olvasókat. Az okinavai művészetek akárcsak a kultúra és a nyelv eltérő vonásokat mutatnak a japán megfelelőikkel összehasonlítva. Egyedisége egyrészt annak köszönhető, hogy a Rjúkjúi Királyság sokkal nyitottabb volt Japánnál, és befogadták a délkelet-ázsiai kultúrát, másik oka pedig a szubtrópusi klímában és az itteni növény- és állatvilágban keresendő. Az okinavai ősi művészeteknek nagyon sok ága él még ma is, ezek közül a legnépszerűbbek a tánc, a zene, a szövetfestés, a szövés és a lakktárgykészítés. Már korábbi számunkban beszámoltunk az Okinavai tánccsoport érkezéséről szóló cikkünkben a szigetvilág tánckultúrájáról és zenéjéről, úgyhogy most a világhíres népművészeti tárgyaikat vesszük górcső alá. Ha egy japánnak Okinava nevét említjük, egy dolog biztosan eszébe fog jutni: a BINGATA. Ez egy ötszáz éves múltra visszatekintő Kínából eredő szövetfestési eljárás, mellyel a kimonókat, függönyöket, csomagolóanyagokat díszítették. Szépsége abban rejlik, hogy a szivárvány szinte összes árnyalatát megtalálhatjuk a kész munkákon. Az élénk színeket természetes módon a helyi növény-és állatvilágból nyerik: a sárga színt egy őshonos fa (fukugi) kérgéből, a kéket egy indigószínű virágból (ai-kusza), a pirosat egy kaktuszokon élő rovarfajtából, a zöldet és az ibolyát pedig Bingata hibiszkuszt ábrázoló zsebkendő az előbbiek keveréséből. A minták is nagyon jellemzőek a szigetre: őshonos növényeket (a képen: hibiszkuszt), madarakat, tengert és hajókat találhatunk köztük. A Rjúkjúi Királyság idején csak a királyi nemzetség tagjai viselhettek ilyen kimonókat. A színek a kimonót viselő rangját is jelezték, közülük is a sárga, a nap színe volt a legmagasabb rangnak megfelelő. Ma már csak ritkán, alkalmakra öltöznek ki a helybeliek, de Nahában még mindig ráakadhatunk egy-egy műhelyre, ahol szorgalmas fiatalok festegetik az okinavai néptáncosok leendő ruháinak mintáit. 21
Egy másik híres ága a helyi művészetnek a MINSZÁ. Ez tulajdonképpen a Jaejamában kifejlesztett szövésmintát jelenti. Régen a nők kék obit (kimonóhoz való övet) szőttek leendő párjuknak, melybe beleszőtték vágyaikat, azaz egy dominóra emlékeztető ötöst, és egy Minszá- Itsuno yo mademo suenagaku. négyest. Ennek szimbolikus jelentése volt, ugyanis a japán nyelvben a szavak kétértelműségét kihasználva ezek jelenthetik azt, hogy egy életen át, azaz hogy a férfi sose hagyja el kedvesét. ( Icuno jo mademo szuenagaku. Önmagában az icu 5-öt, a jo pedig 4-et is jelenthet.) Ez a szokás mára már eltűnt, de a Minszá reneszánszát éli, hála Kinue Arának, aki divatos táskák, nyakkendők, terítők, párnák és egyéb modern használati tárgyak készítésével ért el óriási népszerűséget, melyeken még ma is megtalálható a régi szimbólum. A harmadik nagyon fontos ága a kézművességnek az URUSI, a lakktárgykészítés. Az eljárást még a 14. században vették át a kínaiaktól, és kezdetben még kínai mintákat - főként sárkányokat - ábrázoltak. Aztán amikor a Rjúkjúi Királyságot beolvasztották Japánba, akkor váltak népszerűvé a japán minták, úgymint a bambusz, a darumadár vagy a teknősbéka. Cuikin - tájképpel Az okinavai lakktárgyaknak két fő díszítési módja van. Cuikinnek hívják azt, amikor az edényekre mintákat vésnek, lakkozzák, kifestik, majd újra lakkozzák. Ennél az eljárásnál a lakkot magas hőfokon, magas páratartalom mellett szárítják, ettől kap élénkvörös színt. Ilyen eljárással tájképeket, madarakat és virágokat szokás elkészíteni. A másik híres díszítésmódnak Raden a neve, amikor is a Kurosio áramlat vidékén élő kagyló csillogó gyöngyházszínű héjából alkotják meg a mintákat, és utána lakkozzák. Jellemző Raden-minták a virágok és a falevelek. Ezek 22
a lakktárgyak talán ma is a legnépszerűbbek a szuvenírre vadászó turisták körében. Remélem, sikerült elbűvölnöm önöket is az okinavai kincsekkel. Legközelebb is tartsanak velem, a sorozat utolsó része a paradicsomi Zamami-szigetet mutatja be. Vonderviszt Anna Gondolatok egy kiállítás kapcsán Beléptünk az első terembe, Tang Hay wen kiállított munkái közé, és azonnal belém kapaszkodott a képekből sugárzó elképesztő, stimuláló erő. Gondolatkezdemények, kiforratlan ötletek zúdultak rám a falakról, arra várva, hogy megragadjam őket és formát adjak nekik, lejegyezzem és realizáljam őket: ízlésből facsart elképzelések szállnak dinamizmus terjeng Miközben a gondolataimmal és az impresszióimmal küszködtem, a teremőrhölgy mondván, látja, hogy engem érdekelnek a festéstechnikai részletek kedvesen elreklámozta nekem a tárlatvezetés úgymond előnyeit és lehetőségét, a legtökéletesebb módszert a kiállítások élvezetének tönkretételére: nyolcszázért fejenként megmagyarázzák, mit értsek. próbálkozni lehet Mire a harmadik teremig értünk, a képek keltette ingerek olyan mélyen égtek belém, hogy komolyan aggódni kezdtem, vajon kiérek-e a kiállítóteremből ép elmével. Egyetlen megoldásnak felkorbácsolt gondolati és érzelmi vizeim lecsendesítésére az tűnt, ha kimondok hangosan mindent, amit látok, érzek vagy gondolok, illetve látni, érezni vagy gondolni vélek: békát nyelt a tapír influenzás medve fején szokatlan a strucc A képektől elszakadva, kedvesemmel egy padra roskadtunk. Az agyam megtelt benyomásokkal, úgy éreztem, többet megszólalni sem leszek 23
képes. Aztán a pad mellett álló fej és kéz nélküli Buddha szoborra esett a pillantásom, majd kedvesem hozzám hasonlóan kimerült arcára néztem, és úgy döntöttem, azért mégis tudok majd beszélni: csonka-buddha mellett kedvesem kezét fogva megőrülni is szép A Haiku Klub tavaszi összejövetelén és Társaságunk Közgyűlésén születtek: Bogár Ádám Rózsaszín gyertyák. Vadgesztenye virágzás. Üdv neked tavasz. Fűben kő ül ott ősidők óta csendben. Utcazajt hallgat. (Keszthelyi Aida) Sötét tengerfenék - elsüllyedt hajó óhaja napfényben úszni. Kard és krizantém: éltem testőrei - kardom kicsorbult. (Várkonyi Ágnes) Japán művészet Káláknak bölcs mosolya Kompozíció (Keszthelyi Aida) Meleg fénysugár árad itt már szerteszét - menyasszonyvirág. 黒 いかびん カーラが 咲 く 気 の 光 (Vihar Judit) Ikebana. Ég, ember, föld hármasának örök egysége. (Várkonyi Ágnes) A Haiku-klub soron következő összejövetele július utolsó péntekén 14 órakor lesz, a helyszínről előtte egy héttel érdeklődjenek a részt venni kívánkozók. Megjelent Simoda Szei cikke a Jomiuri Sinbunban 24
2006. decemberében Társaságunk segített tolmácsot szerezni Simoda Szei japán sportújságírónak. Írása amely a magyarországi kalapácsvetésről, különösen Németh Pál alakjáról szól - azóta megjelent a Jomiuri Sinbunban, japán egyik legjelentősebb napilapjában. E számunkban több fotót is Szende Györgyi készített. Köszönjük! A Hírlevél következő száma szeptemberben jelenik meg. Írásaikat, hozzászólásaikat augusztus 15-ig várjuk, amelyeket elküldhetnek Bassa Zoltánnak (bassa@jetro.hu vagy 1164 Budapest Gesztenye u. 13.) vagy Vihar Juditnak postán (1071 Budapest VII. Damjanich 26/B vagy e-mailen: jvihar@ludens.elte.hu). Aki fel szeretne iratkozni naprakész e-mail levelezőlistánkra, az a mjbt-subscribe@yahoogroups.com címre írjon levelet! Társaságunk honlapja: http://mjbt.mjgk.hu vagy: http://www.mjbt.info HÍRLEVÉL megjelenik negyedévente. Alapította: Szentirmai József. Kiadja a Magyar Japán Baráti Társaság (Nemzetek Háza, Budapest, VI. Bajza u. 54. I. em.) Társaságunk 20 éves fennállását ünneplő rendezvényünket az Emil Frey autókereskedő cég támogatja. 25