Holcim Hungária Rt. Hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetésének Előzetes Környezeti Hatástanulmánya 2002. augusztus 7.
FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A Deloitte & Touche a megbízás tárgyát képező összeállítást a hatályos jogszabályok szerint, valamint a megbízásban szereplő valamennyi feltétel kielégítésével készítette el. Az összeállításban szereplő adatok gyűjtésénél, értékelésénél, illetve a megbízás egésze során a kellő szakértelemmel, figyelemmel és gondossággal járt el. A hatásvizsgálat során felhasznált meglévő adatokat a jelentésben megjelölt helyről - pl. tervezési, engedélyezési, üzemeltetési iratok, jegyzőkönyvek, technológiai leírások, környezetvédelmi dokumentumok - vette át. A Deloitte & Touche külön ellenőrzés nélkül elfogadta a kapott adatok helytállóságát, a cég megbízottai által szolgáltatott adatokért semmilyen felelősség nem terheli. A Deloitte & Touche kijelenti, hogy a nyújtott szolgáltatásokat az elismert szakmai szabályok és normák szerint végezte és hogy a munkára a megfelelő számú, és végzettségű munkatársat biztosította. A Deloitte & Touche megvizsgálta az összegyűjtött adatokat, dokumentumokat, és ellenőrizte hatósági nyilvántartásokkal való egyezőségüket. A Deloitte & Touche ugyanakkor kijelenti, hogy az elvégzett helyszíni vizsgálatok valamint az összegyűjtött adatok értékelése alapján reális jelentés készült. A projektért felelős személy: REINIGER RÓBERT Partner, Deloitte & Touche Rt. Budapest, 2002. augusztus 7.
Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...8 2. BEVEZETÉS...16 3. ELŐZMÉNYEK...17 3.1 A PROJEKT INDOKLÁSA...20 3.2 KORÁBBAN VIZSGÁLT LEHETŐSÉGEK...24 3.2.1 Saját veszélyes hulladékok égetése...24 3.2.2 Használt autógumi hasznosítása...25 3.2.3 Savgyanta alapú tüzelőanyag felhasználása...25 3.2.3.1 Polietilén, polipropilén műanyaghulladékok...26 4. ALAPADATOK...26 4.1 A GYÁR TÖRTÉNETE...27 4.2 A TELEPHELY ÉS HATÁSTERÜLETÉNEK BEMUTATÁSA...28 4.2.1 A cementgyár elhelyezkedése...28 4.2.2 Geográfiai, domborzati és vízföldrajzi viszonyok bemutatása...28 4.2.2.1 Felszíni vizek...29 4.2.3 Felszín alatti vizek...30 4.2.3.1 Talajvíz...30 4.2.4 Területhasználat, élővilág bemutatása...31 4.2.5 Meteorológiai és klimatikus viszonyok...31 4.2.6 Közegészségügy...32 4.3 A JELENLEGI CEMENTGYÁRTÁSI TECHNOLÓGIA ADATAI...33 4.3.1 Kőbányászat...34 4.3.2 Távolsági szalagpálya...35 4.3.3 Agyagbányászat...35 4.3.4 Homokbányászat...35 4.3.5 Belső szállítás, puffertárolás...36 4.3.6 Cementgyártás...36 4.3.6.1 Alapanyag tárolás...36 4.3.6.2 Nyersliszt gyártás...36 4.3.6.3 Nyersliszt homogenizálás...37 4.3.6.4 Klinkergyártás...37 4.3.6.5 Cementmalom...39 4.3.6.6 Szénmalom...40 4.3.6.7 Cementtároló...40 4.3.7 Portalanítók és filterek...41 4.3.7.1 Elektrofilter...41 4.3.7.2 Zsákos portalanító...41 4.3.8 Felhasznált tüzelőanyagok...41 4.3.9 Alapanyag szükségletek...42 4.3.10 Anyag-, és energiamérleg...42 4.3.11 Termelésleállások száma és okai...43-3 -
4.4 ALTERNATÍV TÜZELŐ- ÉS ALAPANYAGOK KLINKERKEMENCÉBEN TÖRTÉNŐ EGYÜTTÉGETÉSE...44 4.4.1 Időbeli ütemezés, kihasználás, kapacitás...44 4.4.2 Felhasználni kívánt hulladékok köre...45 4.4.2.1 A kiválasztás szempontjai...45 4.4.2.2 A cementgyári technológiában hasznosításra nem javasolt hulladékok ( Negatív lista )...53 4.4.2.3 Jelen fázisban felhasználni tervezett hulladékok köre...54 4.4.2.4 A szempontok érvényesülése a hulladékok kiválasztásánál...58 4.4.2.5 A kiválasztott hulladékok jellemzése...61 4.4.3 A tervezett tevékenységhez szükséges infrastruktúra...73 4.4.3.1 Általános információk, és szempontok...73 4.4.3.2 Külföldi adagoló rendszereknél alkalmazott eljárások...75 4.4.3.3 A Holcim Rt. cementgyáraiban létrehozott adagoló rendszerek...84 4.4.3.4 A tevékenység helye, területigénye, jelenlegi használat...86 4.4.3.5 Egyéb kapcsolódó műveletek...87 4.4.4 Külföldi referenciák ismertesése...87 4.4.4.1 Holcim Csoportba tartozó svájci cementgyárak környezetvédelmi jelentésének összefoglalása...88 4.4.4.2 Eclépensi Cementgyár környezetvédelmi teljesítménye...91 4.5 A CEMENT MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK, MEGÁLLAPÍTÁSOK...92 4.5.1 Cement minőségével kapcsolatban támasztott hazai követelmények...92 4.5.2 Cement minőségével kapcsolatban támasztott külföldi követelmények93 4.5.3 A hejőcsabai cement minősége...93 4.6 KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER...95 5. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG MEG NEM-VALÓSULÁSÁNAK ESETE...95 6. LEVEGŐ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS VIZSGÁLATA...96 6.1 JELENLEGI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE...96 6.1.1 Meterológiai viszonyok...96 6.1.2 Emisszió értékelése...97 6.1.2.1 Határérték túllépésért fizetett bírságok...99 6.1.2.2 Filterleállások...99 6.1.2.3 Emisszió csökkentésére megvalósított, és várható intézkedések...99 6.1.2.4 A jelenlegi emisszió összefoglalása, értékelése...100 6.1.3 Immissziós állapot vizsgálata...101 6.1.3.1 Immissziós határértékek...101 6.1.3.2 Nem fűtési időszakban végzett mérések értékelése...103 6.1.3.3 Nem-fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése 105 6.1.3.4 Fűtési időszakban végzett mérések...105 6.1.3.5 Fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése...107 6.1.3.6 A jelenlegi immissziós állapot összefoglaló értékelése...108 6.1.4 Miskolcon előforduló jelentősebb légszennyező létesítmények, és kibocsátásaik...108-4 -
6.1.5 Jelenlegi járműforgalom bemutatása...109 6.1.5.1 Alapanyag beszállítás...110 6.1.5.2 Késztermék elszállítás...110 6.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐEN VÁRHATÓ LEVEGŐMINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA...111 6.2.1 Várható hatások az emisszióra...112 6.2.1.1 Szilárd anyag emisszió...113 6.2.1.2 Szén-monoxid emisszió...114 6.2.1.3 Nitrogén-oxidok emissziója...115 6.2.1.4 Kén-dioxid emisszió...116 6.2.1.5 Sósav- és hidrogén-fluorid emisszió...117 6.2.1.6 Elégetlen szénhidrogének...117 6.2.1.7 Dioxin-, és furánemisszió...118 6.2.1.8 Toxikus fémek emissziója...119 6.2.2 A hulladék együttégetés modellezése...122 6.2.3 Préci, a Holcim Csoport döntéstámogató szoftvere...123 6.2.3.1 A szoftver célja...124 6.2.3.2 A szoftver matematikai alapjai...125 6.2.3.3 Eredmények...127 6.2.3.4 A tervezett modellezési szcenáriók...128 6.2.3.5 Szükséges monitoring elvégzése...130 6.2.3.6 Várható emisszió összefoglalása...130 6.2.4 Várható immissziós állapot vizsgálata...131 6.2.4.1 Várható immisszió összefoglalása...131 6.2.5 Várható járműforgalom bemutatása...132 7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...132 7.1 JELENLEGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...132 7.1.1 Kommunális hulladékok kezelése...132 7.1.2 Veszélyes hulladékok kezelése...133 7.1.3 Veszélyes hulladékok elhelyezésének módja...136 7.1.4 Veszélyes hulladékok szállítása...136 7.1.4.1 Belső szállítás...136 7.1.4.2 Külső szállítás...137 7.1.4.3 Gyűjtőhelyek...137 7.1.4.4 Ártalmatlanítás...138 7.1.5 Jelenlegi hulladékgazdálkodás összefoglalása...138 7.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐEN VÁRHATÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...139 7.2.1 Várható hulladékgazdálkodás összefoglalása...140 8. ZAJ- ÉS REZGÉSVISZONYOK HATÁSAI...140 8.1 JELENLEGI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE...140 8.1.1 A helyszín és a zajforrás leírása...141 8.1.2 Mérőfelületek kijelölése...142 8.1.3 Mérések kivitelezése...142-5 -
8.1.4 Zajmérési eredmények, és értékelésük...143 8.1.5 Méréshez és kiértékeléshez alkalmazott előírások...144 8.1.6 Zajbírság fizetése...144 8.1.7 Megvalósított, és várható zajvédelmi intézkedések...145 8.1.7.1 2001 évben megvalósított zajvédelmi intézkedések...145 8.1.7.2 2002 évre tervezett zajvédelmi intézkedések...145 8.1.8 Zaj- és rezgésviszonyok hatásai...146 8.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐEN VÁRHATÓ ZAJ- ÉS REZGÉSVISZONYOK ALAKULÁSA...146 9. TALAJ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS VIZSGÁLATA...147 9.1 A TALAJ JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE...147 9.1.1 Talajmechanikai jellemzők...147 9.1.2 Talajminőség...147 9.1.3 Jelenlegi talajminőség összefoglalása...148 9.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK HATÁSA A TALAJ MINŐSÉGÉRE...148 10. VÍZGAZDÁLKODÁS...149 10.1 JELENLEGI VÍZGAZDÁLKODÁS...149 10.1.1 Ivóvíz ellátás...149 10.1.2 Iparai vízellátás...149 10.1.3 A szennyvízgyűjtő, -kezelő, -elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei...150 10.1.3.1 Csapadékvíz elvezető hálózat...151 10.1.4 Jelenlegi vízgazdálkodás összefoglalása...152 10.2 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁT KÖVETŐ VÍZGAZDÁLKODÁS...152 10.2.1 Az AFR anyagok hasznosítását követő vízgazdálkodás összefoglalása 152 11. ÖKOLÓGIAI RENDSZEREK, TÁJ...153 11.1 ÉLŐVILÁG, VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK...153 11.2 TÁJ...154 11.3 ÉPÍTETT KÖRNYEZET...154 11.3.1 A telephely vizuális hatásainak javítása érdekében elvégzett és tervezett intézkedések...155 11.4 AZ AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK HATÁSA AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZEREKRE ÉS A TÁJRA...155 11.4.1 Az ökológiai rendszerekre és a tájra gyakorolt hatások összefoglalása 156 12. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY ÉS MUNKAVÉDELEM...156 12.1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY...156 12.2 MUNKAVÉDELEM...157-6 -
12.3 VÁRHATÓ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKA-EGÉSZSÉGÜGYI VÁLTOZÁSOK...160 13. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS...160 13.1 A VÉSZHELYZET BEKÖVETKEZÉSNEK VALÓSZÍNŰSÉGE, BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI 161 13.1.1 Olajszennyezés...161 13.1.2 Vegyi anyagok által okozott vészhelyzet...162 14. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZET ISMERTETÉSE...162 14.1 TÁRSADALMI HELYZET...163 14.1.1 Miskolc város jelenlegi munkaerőforrás helyzete...163 14.1.2 A hejőcsabai cementgyár szerepe a munkaerő piacon...164 14.1.3 A cementgyár támogató szerepe...165 14.1.4 A cementgyárról és az AFR projektről végzett közvéleménykutatás eredményei...165 14.2 GAZDASÁGI HELYZET...167 14.2.1 A cementgyár szerepe a gazdaságban...167 14.2.2 Piaci részesedés...168 14.2.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete Magyarországon...168 14.2.4 Magyarország hulladékgazdálkodásában várható változások, tendenciák...170 14.2.5 Összefoglalás...171 15. HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE...172 16. A RKHT-BAN VIZSGÁLANDÓ KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK...174 17. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉKEK...175 18. MELLÉKLETEK...177-7 -
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A jelen Előzetes Környezetvédelmi Hatástanulmány 1 az egyes veszélyes és nem veszélyes hulladékfajták, mint alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításához készült, mely tevékenység a 20/2001 (II. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) értelmében hatástanulmány köteles. A hatástanulmány készítésekor figyelembe vettük továbbá a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002 (II. 22.) KöM rendeletet, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet is. A 3/2002 KöM rendeletet külön kitér a cementgyári égetőkemencében történő hulladék együttégetéses hasznosítására. AZ AFR PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK CÉLJA, INDOKLÁSA A cementgyári klinkerégető kemencék kiválóan alkalmasak a fosszilis tüzelőanyagok mellett számos hulladéknak (pl. fáradtolajok, tartályiszapok, fahulladékok stb.) a környezetet járulékos emisszióval nem terhelő módon történő együttes elégetésére. Hazánkban is nagy mennyiségben képződnek olyan hulladékok, melyek ártalmatlanítása komoly környezetvédelmi problémát jelentenek. Ezek biztonságos, gazdaságos ártalmatlanításában, hasznosításában a magyar cementipar jelentős szerepet vállalhatna. A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről rendelkező 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet előírásai alapján megvizsgáltuk a klinkerkemencékre jellemző termodinamikai paramétereket. A klinkerkemencék termodinamikai szempontból számos esetben kedvezőbb reakciókörülményeket kínálnak égetéssel ártalmatlanítható hulladékok elégetésére a speciálisan veszélyes hulladékok ártalmatlanítására létesített égetőműveknél. Hulladékégetés szempontjából speciálisan cementipari technológiából adódó kedvező körülménynek a magas hőmérséklet (az anyag hőmérséklete eléri az 1400-1450 C-ot), a hosszú tartózkodási idő (1100 C 1 Továbbiakban: EKHT - 8 -
feletti térben ~5 sec, 850 C hőmérséklettartományon felül összesen 6-8-sec), az oxigénfelesleg (füstgáz oxigén tartalma >6 tf %-nál), valamint a klinkerképződés folyamatában kialakuló erősen bázikus, és oxidatív közeg. A kedvező körülmények miatt a hidrogén-halogenidek határértéket megközelítő emissziójával nem kell számolni, az SO 2 -emisszióval csak minimális mértékű, a rendszerbe jutó toxikus fémek (a higany kivételével) oxidos formába kerülnek és beépülnek a klinkerbe, a hulladékok égetéséből származó hamu/salak alkotóelemei beépülnek a klinkerbe, és a rendszerben uralkodó hőmérsékletviszonyok messzemenően kielégítik a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. IDŐBENI ÜTEMEZÉS ÉS VÁRHATÓ KAPACITÁS A tervezett tevékenység megvalósulásának időpontja és várható ütemezése az előzetes hatástanulmány készítésének fázisában pontosan még nem meghatározható. A tervezett tevékenység megkezdése az illetékes hatóságok engedélyeinek jogerőre emelkedésének és a megfelelő infrastruktúra kiépítésének függvénye. A hulladék együttégetés megvalósulása során, a Holcim Hungária Cementipari Rt. tervei szerint a jelenleg használt tüzelőanyag fűtőértékének (GJ) mintegy 40 %-a származna az alternatív tüzelő- és alapanyagok hasznosításából. AFR ANYAGOK HASZNOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA Műszakilag és pénzügyileg is olyan berendezések alkalmazása a legmegfelelőbb, melyek többfajta hulladék fogadására is használhatók, így minimális változtatásokkal, kiegészítésekkel lehetőség van eltérő típusú hulladékok beadagolására. A berendezéseket úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a klinkergyártás stabilitása biztosítva legyen. A másodlagos tüzelőanyag tárolást, és beadagolást elsősorban a halmazállapot alapján csoportosítottuk, de emellett fontos szempontot jelentett az anyagok szemcse nagysága és kémiai tulajdonságai is. A bizonyos hulladékok egy időben történő beadagolása, nemcsak a termékminőséggel szemben támasztott követelmények, és emissziós határértékek betartása miatt korlátozott, hanem egyes esetekben ezt technikai adottságok sem teszik lehetővé. - 9 -
FELHASZNÁLNI TERVEZETT HULLADÉKOK KÖRE, KIVÁLASZTÁSUK SZEMPONTJAI A felhasználni tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok körének meghatározásakor döntési szempont az EU által kidolgozott a cement- és mészgyártás Elérhető Legjobb Technikája Referencia dokumentációjában foglalt feltételeknek, a svájci Buwal irányelveknek, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltaknak való megfelelés volt. A kiválasztásukkor továbbá figyelembe vettük azt, hogy a kiválasztott hulladékok hasznosítására megfelelő referenciák álljanak rendelkezésre, és Magyarországon történő elhelyezésükre megoldást jelent a klinkerkemencében történő hasznosításuk. AZ EKHT LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Geográfiai, domborzati, vízföldrajzi, földtani, és vízföldtani viszonyok A geográfiai, domborzati, vízföldrajzi, földtani, vízföldtani viszonyokat a tervezett tevékenység nem befolyásolja, e viszonyok nincsenek kedvezőtlen hatással a cementgyárra és annak közvetlen területére. Összességében elmondható, hogy az AFR anyagok hasznosítása geográfiai, domborzati, vízföldrajzi, földtani, és vízföldtani viszonyok szempontjából nem jelent kizáró tényezőt. A levegő minőségével kapcsolatos megállapítások A 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentést alapul véve a jelenlegi állapotról összefoglalva elmondható, hogy a pontforrások esetében egy komponens vonatkozásában sem volt határérték túllépés, míg az épületforrásoknál a por kibocsátás meghaladta a 21/1986 (V.2) MT rendelet szerinti értékeket. Az immissziós állapotot tekintve, az egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének arányát tekintve nem fűtési, és fűtési időszakban elmondható, hogy mind a négy mért komponens (ülepedő por, szálló por, NO 2, SO 2 ) tekintetében határérték túllépés volt tapasztalható. A kevés mérési adatra való tekintettel ezekből következtetéseket nem lehet levonni. - 10 -
A felvett mérőpontokon (a telephely kivételével) egyes esetekben (Tapolca, Fáy András Szakközépiskola) regisztrált magas eredmények nem a cementgyár hatásának tudhatók be. A fűtési időszakban mért eredmények nem hozhatók összefüggésbe a cementgyár tevékenységével, ugyanis a decembertől-februárig nem történik cementgyártás. A széljárások figyelembe vételével (az év döntő hányadában gyenge É-ÉNY, ÉNY ill. ÉK-i irányú) a levegőminőség alakulását nagymértékben befolyásolhatta a közlekedés, és egyéb ipari létesítmények kibocsátása is. Az AFR anyagok felhasználásának várható emissziós hatásait jelen fázisban csak a külföldi tapasztalatokra, hazai cementipari próbaégetések eredményeire, valamint irodalmi adatokra alapozva tudjuk becsülni. Az alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetésének hatásvizsgálatára a Holcim Cementgyárak és a Montreáli Egyetem által együttesen kifejlesztett Préci szoftvert kívánjuk felhasználni. A döntéstámogató szoftver alkalmazásával, a forgókemence specifikus adatai és a bevitt anyagok (nyersanyagok, tüzelőanyagok) összetétele alapján modellezni lehet a gyártás során lejátszódó folyamatokat, a klinker minőségét, és a kibocsátott szennyezőanyagok minőségét, mennyiségét. A jelenlegi állapotban kiszámolt éves nyersanyag-beszállítás forgalmához viszonyítva ez 2-3%-os forgalomnövekedést eredményez. Egyes esetekben ennek egy része (pl.: gumi)átterhelhető vasútra a meglevő vagonbuktató felhasználásával. Az AFR anyagok környezeti levegőre gyakorolt hatásának vizsgálatakor számos kritikus komponenst azonosítottunk, melyek rendszerbe történő bevitelénél korlátozó tényezőt jelent az alkalmazott technológia érzékenysége, a késztermék minőségével szemben támasztott elvárások, és a környezetvédelmi követelmények. A végtermék ellenőrzés, valamint a folyamatos megfigyelő rendszer működtetésével biztosíthatók a kimenő anyagáramokkal szemben támasztott elvárások. Összefoglalva, a levegőminőségi szempontból nem azonosítottunk olyan tényezőt, melynél kizáró okot jelentenek az AFR anyagok alkalmazása. - 11 -
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos megállapítások A cementgyár jelenlegi hulladékgazdálkodása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik. Az alkalmazott technológia lényegében hulladékszegénynek mondható, mivel a keletkezett melléktermékek (filterpor) maximális visszaforgatására törekszenek. Veszélyes hulladékok jellemzően a karbantartásból, üzemfenntartásból keletkeznek, olyan mennyiségben, hogy elszállításukra évente 1-2 alkalommal kerül sor. A AFR projekt megvalósulását követően, a különböző összetételű veszélyes hulladékok, szükség szerinti átmeneti tárolása a vonatkozó 98/2001 (VI.15) Korm. rendelet alapján, egymástól elkülönítve, tömör betonréteggel burkolt, védelemmel ellátott, zárt tárolóban lesz megoldva. Elsődleges cél a hulladékok tárolás nélküli azonnali beadagolása, viszont a folyamatos beadagolás biztosítására és a piaci kínálat alkalmazkodása miatt szükség van napi tároló létrehozására. Az AFR anyagok szállítása a tároló és a fogadóhely között zárt szállítórendszerrel lesz megoldva, a környezet legkisebb igénybevételével Az AFR anyagok hasznosítása csak kis mennyiségű többlethulladék keletkezését okozhatja. A telephelyen előkezelés nem fog történni. Összességében elmondható, hogy az AFR anyagok hasznosítása hulladékgazdálkodás szempontjából nem jelent kizáró tényezőt. Zajjal kapcsolatos megállapítások A cementgyártás technológiai adottságából adódóan (őrlés, klinkerkemence üzemelése) a gyár környezeti zajkibocsátása jelentősnek mondható. A zajcsökkentésére folyamatos beruházások történnek. A jelenleg használt szén egy részének alternatív tüzelőanyaggal történő kiváltása, illetve másodlagos alapanyagok felhasználása a jelenlegi állapothoz képest zaj-, és rezgéskibocsátás szempontjából változást nem fognak eredményezni, mivel olyan új berendezés nem kerül alkalmazásra mely számottevő zajkibocsátást okoz. A várható anyagbeadagoló rendszerek, mint zajforrások elhanyagolhatók. A már kiépített - 12 -
könnyű, szilárd, apró darabos hulladék szállítását szolgáló pneumatikus szállítórendszer működéséhez szükséges levegőt biztosító fúvót hangszigetelt burkolatban helyezték el. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a hulladékadagoláshoz szükséges újonnan létesítendő berendezések, a környezeti zajszintet mértékadóan nem befolyásolják, ezért kizáró okot nem jelent az alternatív-, tüzelő és alapanyagok hasznosításánál. Talajvédelemmel kapcsolatos megállapítások A gyár területén felszín alatti szennyeződés nem található, kármentesítésre kötelékezés nincs. A felszínen található porszennyezést a kritikus területek (klinkertároló, cementmalom) folyamatos locsolásával és a nyílászárók felújításával igyekeznek csökkenteni. A felhasználásra szánt szilárd hulladékok felhasználásig történő elhelyezésére, a folyamatos beadagolásának biztosítása, illetve a piaci kínálathoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében napi tárolót, míg a folyékony anyagok részére tartályparkot szándékoznak létrehozni. A veszélyesnek minősülő hulladékok részére kialakított tárlóhelység a jogszabályoknak megfelelően zárt, védelemmel ellátott lesz. A hulladékok mozgatása zárt, automatizált rendszerben lesz megoldva, ezért normál üzemmód esetén talajszennyeződés nem fog történni. Mivel még átmenetileg sem szándékoznak nagyobb mennyiségű hulladékot felhalmozni, ezért a tároló helység létrehozása jelentősebb területfoglalással nem jár. A szilárd hulladék szükség szerinti elhelyezése jelentősebb területfoglalással nem járó tárolóban lesz megoldva, míg a folyékony hulladékok részére tartálypark létesül. Összefoglalva megállapítható, hogy az AFR anyagok hasznosítása esetén, a talaj minőségére gyakorolt hatás szempontjából kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Vízvédelemmel kapcsolatos megállapítások Az AFR anyagok hasznosítása lényegében nem befolyásolja a gyár jelenlegi vízgazdálkodását, szennyvíz keletkezésével nem jár. - 13 -
Összességében megállapítható, hogy a vízgazdálkodási feltételek szempontjából nem akadály a tervezett tevékenység. Ökológiai rendszerekkel és tájhasználattal kapcsolatos megállapítások A cementgyár hosszú ideje a jelenlegi formájában üzemel, ezért a természeti környezet nagyrészt idomult a megváltozott környezeti állapothoz és a legfontosabb degradációs események már lezajlottak. Az tervezett tevékenység újabb, érdemi károsodást várhatóan nem okoz. Összegezve a tevékenység megvalósítása a tájképi, esztétikai és ökológiai értékei szempontjából akadályt nem jelent. Foglalkozás-egészségügy, és munkavédelemmel kapcsolatos megállapítások Az AFR anyagok köréből elsődlegesen a veszélyes hulladékok hasznosítása válthat ki olyan hatásokat, melyek szükségessé tehetnek bizonyos munkavédelmi, és munkaegészségügyi változtatásokat. Ez elsősorban azokat a munkavállalókat fogja érinteni, akik közvetlenül közreműködnek / segédkeznek az anyagok fogadásánál, szállításánál. A hulladékokkal történő közvetlen érintkezés lehetősége, normál üzemmódban minimális lesz, mivel az anyagok szállítását zárt rendszerben, mechanikai úton kívánják megvalósítani. Társadalmi, gazdasági hatásokkal kapcsolatos megállapítások Ha a cementgyár humánerőforrás adatait összehasonlítjuk Miskolc város munkanélküliségi helyzetével megállapítható, hogy a cementgyár jelentős szerepet vállal olyan emberek foglalkoztatásában (szakmunkás), akiknek nehézséget jelent a városban, vagy annak környékén való elhelyezkedés. A cementgyár továbbá közvett módon munkát biztosít a cementiparhoz kapcsolódó járulékos tevékenységeket végzők számára is (pl.: árufuvarozás, alapanyag előállítás, karbantartás stb.). Az Európai Unió országainak tapasztalata szerint, a cementiparban számos hulladékfajtára vonatkozóan az energiahasznosítás tüzelőanyag helyettesítéssel ( együttégetés ) környezetvédelmi szempontból a választható legjobb megoldás és a - 14 -
hasznosítással egyenértékűnek tekinthető. Magyarországon a jelenleg még preferált lerakással történő hulladékártalmatlanítási eljárást fel kell, hogy váltsa a hulladékégetés és a hulladékok anyagában történő újrahasznosítása. A cementiparban tervezett alternatív alapanyag, és tüzelőanyag felhasználás nagymértékben hozzájárulhat az OHT-ben megfogalmazott elvárások teljesítéséhez, hiszen a veszélyes és nem veszélyes hulladékok széles skáláját képes égetéssel hasznosítani, úgy hogy azok egy része beépül az alapanyagba egy része pedig energetikai célokat szolgál. A Holcim Hungária tevékenysége folytatása során felhasználni kívánt alternatív tüzelő- és alapanyag együttégetése a versenyképesség megtartásának feltétele. A tervezett tevékenység elmaradása, felhagyása esetén jelentős versenyhátrányt szenved a cég. Összegezve a társadalmi-gazdasági feltételek vizsgálata során arra a következtetésre jutottunk, hogy az AFR projekt megvalósulása pozitív hatású. Akadályozó tényezőt nem azonosítottunk. A döntően magas és jó megbízhatósági szintű adatok felhasználásával készített EKHT megállapításai alapján összességében megállapítható, hogy a Holcim Hungária Rt. által tervezett Alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése tevékenység megvalósítása környezetre, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálata során kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Javasoljuk a tervezett tevékenység környezetvédelmi engedélyezési eljárásának folytatását, a fent bemutatott kérdések részletes kidolgozásával! Kérjük a Tisztelt Hatóságot az Alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése projekt előzetes környezeti hatástanulmányának elfogadására! - 15 -
2. BEVEZETÉS A Holcim Hungária Cementipari Rt 2. hejőcsabai cementgyára termékeinek előállítása során alternatív tüzelő- és alapanyagok 3 klinkerkemencében történő együttégetését 4 tervezi. A technológiába bevitelre szánt hulladékok egy része veszélyes hulladéknak minősül és előkezelést igényel, melyre az e célból létesített előkezelő telepen kerülhet sor. Az előkezelő telepet a hejőcsabai cementgyár területén kívül kívánják megvalósítani, ezért az külön engedélyezési eljárás tárgya. Veszélyes hulladékok cementgyártásba való bevitele és együttégetéssel történő ártalmatlanítása előzetes és részletes hatásvizsgálat köteles tevékenység. A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján a veszélyes hulladékhasznosító/ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény esetében részletes környezeti hatásvizsgálat alapján adható ki a környezetvédelmi engedély. Az integrált szennyezés-megelőzésről és ellenőrzésről szóló 96/61/EK irányelvének (ún. IPPC irányelv) hazai jogrendbe illesztése kiemelkedő fontosságú feladat volt. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a hatálya alá tartozó tevékenységek, illetve létesítmények esetében az egységes környezethasználati engedély bevezetését teszi kötelezővé (193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet). Egyes tevékenységek azonban mind környezeti hatásvizsgálati kötelezettség alá (ezáltal a környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá), mind az új szabályozás értelmében az egységes környezethasználati eljárás hatálya alá tartoznak. Ezen tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság először a környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatja le, majd amennyiben a környezetvédelmi engedélyre való jogosultság megállapítható dönt az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás hivatalból történő megindításáról. A rendelet alapján a cementgyári, valamint a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az együttégetést) végző telephely 10 2 Továbbiakban: Holcim Rt. 3 Továbbiakban: AFR anyagok 4 Továbbiakban: AFR (Alternative Fuel & Raw) projekt - 16 -
tonna/nap kapacitáson felül egységes környezethasználati engedélyhez is kötött tevékenység. A Holcim Rt. megbízásából, a Deloitte & Touche Rt. elvégezte az Holcim Rt. hejőcsabai cementgyárában tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetésének tervezett tevékenység az engedélyezési eljárás első szakaszaként előzetes környezeti hatásvizsgálatát mely alapján elkészítette az előzetes környezeti hatástanulmányt. A tervezett fejlesztés során a veszélyes és egyéb hulladékok együttégetésével a termék összetételének, valamint a légszennyező anyagok kibocsátásának változását részletesen elemezni szükséges. A hatásvizsgálat során meghatározásra kerül, a felhasználni tervezett hulladékok köre, valamint az, hogy ezek az anyagok milyen mennyiségi és minőségi korlátok mellett biztosítják a klinker minőségi, és a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségi követelményeinek való megfelelést. A környezeti hatástanulmányt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól készített 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről rendelkező 3/2002 (II. 22.) KöM rendelet alapján készítettük el. 3. ELŐZMÉNYEK A fenntartható fejlődés az Európai Unió 5 központi politikájának része. Az európai cement ipar képviselői a Cembureau-n 6 keresztül igyekeznek a fenntartható fejlődés elveit átültetni a gyakorlatba is. Az európai cement ipar a hulladékgazdálkodás közösségi politikájának igyekszik megfelelni a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagok 5 Továbbiakban: EU 6 The European Cement Association - 17 -
alternatív és egyéb, erre alkalmas anyagokkal történő kiváltásával. Hulladékok felhasználásával az európai klinkerkemencék 2,5 millió tonna fosszilis tüzelőanyagot (szénben kifejezve) váltottak ki. A hulladékok cementiparban történő felhasználása alapvetően alternatív tüzelőanyagként, de kiegészítő és adalékanyagként is illeszkedik az EU és a nemzetállamok hulladékgazdálkodási elveihez, valamint az EU és a nemzeti energiahatékonyság, éghajlatváltozás és hulladékgazdálkodási politikájához. A cementipar felismerte felelősségét a termékei előállítása során okozott környezeti hatások kezelése tekintetében. Az elmúlt évtizedben az európai cement ipar nagy előrelépést tett a környezeti teljesítményének javítása, valamint a fenntartható cementipar területén. Néhány példa az iparág által elért eredmények köréből és azok eredményeként felmutatható környezeti előnyökből: Az elmúlt 20 évben 90 %-os por kibocsátás csökkenést értek el levegőtisztaságvédelmi beruházásokkal, a technológiai módosításával, a termékkezelés módjával. Elsők között voltak a kimerült bányák rekultivációja területén. 1970 óta a cementklinker előállításának fajlagos energiafelhasználását 30 %-kal csökkentették. Ez a csökkenés éves szinten egyenértékű 11 millió tonna szén elégetéséből származó energiával, valamint az ezzel járó CO 2 kibocsátás csökkentésével. Hulladékok tüzelő- és alapanyagként történő felhasználása révén természeti erőforrások megőrzéséhez járulnak hozzá (CO 2 kibocsátás csökkentéssel). A cement előállítása során felhasznált kohósalak, pernye, tufa hozzájárulnak a természetes ásványi nyersanyagok, fosszilis tüzelőanyagok megőrzéséhez, valamint az atmoszférikus kibocsátások, különösen a CO 2 kibocsátás csökkentéséhez. A hulladékgazdálkodás területén egyre sürgetőbben merülnek fel a hatékony intézkedéseket váró igények. A hulladékok hasznosítása területén a cementiparnak különleges szerepe van, mivel maga a technológia és a termék is lehetővé teszi a hulladékok felhasználását. A hulladékok cementipari felhasználása területén az elmúlt években alapvető szemléletváltás zajlott le. - 18 -
A cementipar nagy erőfeszítéseket tesz a hulladékok alternatív tüzelő-, nyers-, cement kiegészítő, valamint kötésszabályozó anyagként történő felhasználása terén. Az utóbbi években Magyarországon is megváltozott a helyzet és az un. előkészítő fázisból átléptünk a megvalósító szakaszba. Néhány példa az európai cementipar által tüzelőanyagként használt hulladékból: Használt gumiabroncs Fáradt olaj Szennyvíziszap Gumihulladék Fahulladék Műanyagok Papírhulladék Papíriszap Használt oldószerek A klasszikus cementgyártási folyamatban főként természetes eredetű nyers- és tüzelőanyagokat használnak fel. Ezek az ipari termelésnél maradékanyagokként, illetve hulladékként keletkező ún. alternatív anyagokkal helyettesíthetők. A cementgyártásban a hulladék akkor minősül alternatív anyagnak, ha megfelelő előkészítés után a klinker, illetve cementgyártási folyamatban a szennyező anyag kibocsátás növelése és a cement minőségének romlása nélkül felhasználható. Az iparág úgy véli, hogy alternatív tüzelőanyagok forgókemencében történő elégetésével kapcsolatos műszaki és környezeti kérdések tisztázottak, több évtizedes tapasztalatokkal és referenciával rendelkeznek. EU tapasztalatok szerint bizonyos, a környezetvédelmi követelményeknek eleget tevő iparágakban, mint pl. a cementiparban, számos hulladékfajtára vonatkozóan az energia-hasznosítás tüzelőanyag helyettesítéssel ( együttégetés ) környezetvédelmi szempontból a választható legjobb megoldás és a hasznosítással egyenértékűnek tekinthető. A nagy nyers-, és tüzelőanyag igényű cementipar külföldön már évtizedek óta törekszik a természetes alap- és tüzelőanyagok helyettesítésére. Ennek érdekében a cementgyártás során a hulladékok széles skáláját hasznosítják másodlagos tüzelő-, illetve nyersanyagként. Ennek elősegítésére Svájcban bevezették az un. Pozitív listá -t (Buwal 7 ), amely az alternatív tüzelőanyagok energiatartalmának hasznosításához szükséges engedélyezési eljárást jelentős mértékben egyszerűsíti, mivel ezeknél a szennyező anyag kibocsátási határértékek garantált betartása mérésekkel, szakvéleményekkel igazolt. Már a 70-80-as években, főleg USA-ban, 7 Swiss Agency for Environment, Forest and Landscape - 19 -
Japánban és Ny-Európában üzemi méretű hulladékégetési kísérleteket végeztek cementművekben, amelyeknek eredményeként ma már világszerte üzemszerűen használnak fel égetéssel ártalmatlanítható veszélyes hulladékokat cementgyári tüzelőanyagként. Európában az iparág jelenlegi hőenergia felhasználásának átlagosan 15 %-a alternatív tüzelőanyag (hulladékok) elégetéséből származik. Az EU országainak cementipara a közeljövőben megvalósítandó célul tűzte ki, hogy a klinkergyártás energiaigényének 60 %-át másodlagos tüzelőanyagok felhasználásával fedezi. A cementipar szigorúan szabályozott mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Minden EU országban a cementgyári kibocsátás hatósági ellenőrzések mellett folyik. A hulladékok égetését, valamint a cementipari klinkerkemencében történő hasznosítását az EU országokban a 2000/76 EC Direktíva szabályozza. Magyarországon idén lépett hatályban a 2000/76 EC Direktíva előírásait követő 3/2002 (II. 22.) KöM rendelet, mely a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről rendelkezik. Magyarország nem bővelkedik természeti erőforrásokban, ezért nem engedheti meg, hogy a nagy mennyiségben felhalmozódott és folyamatosan keletkező hulladékokban rejlő energiát kihasználatlanul hagyja, továbbá a deponálást folytassa. 3.1 A projekt indoklása EU tapasztalatok szerint, a környezetvédelmi követelményeknek eleget tevő iparágakban (pl. cementipar), melyek tevékenységét szigorú nemzeti- és nemzetközi jogszabályok, szabványok, előírások szabályozzák a termékminőség, a környezetvédelem, a munkaegészségügy és biztonság, stb. területén, számos hulladékfajta a tüzelőanyaggal együttégethető (feltéve, hogy a létesítmény betartja a levegőtisztaság-védelmi előírásokat). - 20 -
Ez a megközelítés megfelel az integrált erőforrás- és hulladékgazdálkodás elvének, mely a helyi körülményeknek megfelelően, a környezeti előnyök és a költséghatékonyság szempontjából a gyakorlatilag legjobb megoldást választja ki. A hazai cementiparban alternatív nyers-, cement-kiegészítő és tüzelőanyagként felhasznált, illetve az egyes anyagtípusokból maximálisan hasznosítható mennyiségeket és azok eredetét (hazai-import) az 1. táblázat tartalmazza. A cementtermelés felfutásával, megfelelő jogi, gazdasági és társadalmi háttér esetén a meglévő lehetőségek kihasználhatóságának biztosításával az iparág hulladékhasznosítási kapacitása jelentős mértékben növekedhet. A Holcim Rt. által tervezett AFR projekt megvalósulása előnyös Magyarország hulladékgazdálkodása szempontjából, összhangban van a Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel 8, és a 2000 évi XLII. hulladékgazdálkodási törvénnyel 9. 1. táblázat: Az OHT szerint 2001-2002 illetve 2003-2008 várható hulladékok mennyisége Ca, Al, Si, és Fe hordozó anyagok Várható 2001-2002. (kt/év) Várható 2003-2008.(kt/év) Konverter salak (hazai) 100 140 Egyéb vastartalmú anyag (hazai) 10 15 Öntödei homok (hazai) 5 5 Al hordozók 2 2 Ca hordozók 1 2 Összesen: 118 164 Cement kiegészítő adalék anyagok Granulált kohósalak (hazai) 180 180 Granulált kohósalak (import) 95 95 Erőművi pernye (hazai) 190 190 REA(FGD) gipsz 100 200 Összesen: 565 665 Együttégetéssel hasznosítható hulladékok Hulladék gumiabroncs (hazai) 8 0,-50 Műanyag hulladék (hazai) 5 30 Egyéb szilárd hulladékok (hazai) 5 30 8 Továbbiakban: OHT 9 Továbbiakban: Hgt. - 21 -
Ca, Al, Si, és Fe hordozó anyagok Várható 2001-2002. (kt/év) Várható 2003-2008.(kt/év) Összesen: 18 Kb.70 A klinkerkemencék termodinamikai szempontból számos esetben kedvezőbb reakciókörülményeket kínálnak a nagy fűtőértékű, égetéssel ártalmatlanítható hulladékok elégetésére a speciálisan veszélyes hulladékok ártalmatlanítására létesített égetőműveknél. Hulladékégetés szempontjából speciálisan cement ipari technológiából adódó kedvező körülmények a következők: Hosszú tartózkodási idő. A kemence hossza 80/105 m. Az égéstermékek tartózkodási ideje a kemencén belül, az 1100 C feletti térben ~5 sec, 850 C hőmérséklettartományon felül összesen 6-8 sec. Magas hőmérséklet. Az ún. zsugorító zónában az anyag hőmérséklete eléri az 1400-1450 C-ot. A szükséges betéthőmérséklet biztosítása 1800-2000 C lánghőmérsékletet kíván. A magas hőmérséklet és tartózkodási idő a hulladékégetésre vonatkozó legszigorúbb követelményeknek megfelelő feltételeket biztosít. A feltüntetett magas hőmérsékletek és a nagy turbulencia biztosítja még a stabilabb szerves vegyületek hatékony lebomlását is. Oxigénfelesleg. A távozó füstgáz oxigén-tartalma nagyobb 6 tf %-nál. A kemencén áthaladó nyersliszt (80%-ban CaCO 3 ) nagy (120-140 t/h) tömegárama, amelyből 72-84 t/h tömegáramú klinker keletkezik. A klinkerképződés folyamatában kialakuló erősen bázikus, és oxidatív közeg, amely ideális a távozó füstgázok káros anyagának teljes mértékű megkötésére. Ezzel magyarázható, hogy a cementgyári emissziók mértéke -gyakorlati alkalmazási viszonyok között- nem függ az alkalmazott tüzelőanyagtól, kifejezetten csak a nyersanyagban található illó komponensek függvénye (nem tartozik ide a nitrogén-oxid és szén-monoxid, mennyiségük elsősorban a tüzeléstechnikával függ össze). A fentiek miatt: Hidrogén-halogenidek határértéket megközelítő emissziójával nem kell számolni. Az elpárolgott klorid reakcióba lép az alkáliákkal alkáli-kloridok keletkezése közben, de 1-nél nagyobb Cl-/alkáli mólaránynál CaCl 2 is keletkezik. - 22 -
A szakirodalom a cementipari kemencét mint hatékony kéncsapdát említi, ahol igen széles tartományban SO 2 -emisszióval nem, vagy csak minimális mértékben kell számolni. A rendszerbe jutó toxikus fémek a higany kivételével oxidos formába kerülnek és beépülnek a klinkerbe. A tallium nagy része, a kadmium kisebb hányada a filterporban dúsul fel, és a rendszerbe visszajuttatva végül a klinkerrel távozik a kemencéből. A hulladékok égetéséből származó hamu/salak alkotóelemei szintén beépülnek a klinkerbe. Általános tapasztalat, hogy a klinker 5-10 % salakot képes megkötni minőségromlás nélkül. Bizonyos tüzelőanyagok hamujában lévő alumínium-, és vasoxidok kifejezetten javítják a klinkerminőséget. A cement szilárdsága és reakcióképessége nő. A rendszerben uralkodó hőmérsékletviszonyok messzemenően kielégítik a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A fentiek alapján a veszélyesnek minősített hulladékok meghatározott köre a cementipar számára alternatív nyers- és tüzelőanyagnak tekinthető. A cementipari forgókemencék biztosítják azokat a körülményeket, amelyek a hulladékok, de még a veszélyesnek tartott hulladékok égetéssel történő hasznosítását is lehetővé teszi. A cementgyártás során felhasznált tüzelőanyagok (gáz, és szén, fűtőolaj), valamint klasszikus alapanyagok (mészkő, agyag, pirit) megfelelő körülmények között, a különböző ipari termelésekből származó melléktermékekkel helyettesíthetők. Cementgyártásnál ezek a maradékanyagok akkor minősülnek alternatív tüzelő és cementgyártási alapanyagnak, ha megfelelő előzetes vizsgálatok alapján nem befolyásolják negatív irányba a cement minőségi paramétereit, és a hagyományos tüzelőanyagok egy része kiváltható velük. Az OHT számos helyen foglalkozik a hazai cementgyárak hulladékkezelésben betöltendő fontos szerepével. A cementtermelés felfutásával, megfelelő jogi, gazdasági és társadalmi háttér esetén a meglévő lehetőségek kihasználhatóságának biztosításával az iparág hulladékhasznosítási kapacitása jelentős mértékben - 23 -
növekedhet, mely lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy a 2008-ig bevállalt hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek teljesíthetők legyenek. Az OHT-ben foglalt kitűzött célok között szerepel a dorogi égetőhöz hasonló kapacitású veszélyes hulladék égetőmű megépítése, amellyel párhuzamosan a cementgyári klinkerkemencékben veszélyes hulladékok (pl. savgyanta, fáradt olaj, olajos hulladékok) biztonságos energetikai hasznosítását is biztosítani kell. Ebből a szempontból speciális helyzetben lévő cementiparban a tervezett beruházások nem saját termelési hulladékaik hasznosítását szolgálják, hanem más ágazatok termelési hulladékának, illetve a megfelelően előkészített kommunális hulladék hasznosítását. Így a kapcsolódó beruházások nem feltétlenül ezen ágazatok kötelezettsége, hanem piaci alapon, illetve támogatások segítségével valósulnak meg. 3.2 Korábban vizsgált lehetőségek A Holcim Rt. hejőcsabai gyára 1997 óta szisztematikusan törekszik az AFR anyagok felhasználására, energiahatékonyságának növelésére. Bár a tevékenység megvalósulásának érdekében számos olyan tanulmány készült, mely többféle tapasztalati és kísérleti eredményekkel alátámasztja a várható környezeti hatásokat, egy lakossági csoport ellenállásnak köszönhetően, az egy hónapig tartó gumiégetési kísérlet kivételével, máig nem történik hulladékhasznosítás a hejőcsabai gyárban. 3.2.1 Saját veszélyes hulladékok égetése A HCM Rt. 10 1997-ben 2347-6/1997. számon engedélyt kapott az Észak- Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségtől 11 saját tevékenysége során keletkező 34-féle veszélyes hulladék klinkerkemencében történő ártalmatlanítására, melyet 2000-ben a hatóság 2220-7/2000. számú határozatában (lsd. 1. sz. melléklet) meghosszabbított ill. módosított (31-féle veszélyes hulladék hasznosítása). 10 Holcim Hungária Rt. jogelődje 11 Továbbiakban: ÉKF - 24 -
3.2.2 Használt autógumi hasznosítása A pozitív külföldi tapasztalatokra ill. a Cemkut-Technocem Kft. által végzett előzetes hatástanulmányra alapozva 1995-ben HCM Rt. beadványban kérte az ÉKF-től használt gumiabroncsok cementgyári forgókemencében történő elégetéséhez a környezetvédelmi engedély megadását. Az engedélyezési eljárás folyamán a hatóság kérésére a HCM Rt. ellenőrzött üzemi kísérletet végzett, melynek során akkreditált laboratórium mérte a jogszabály által előírt légszennyező anyagok kibocsátását. A kísérlet minden tekintetben pozitív eredménnyel zárult, melynek alapján az ÉKF 1253-98/1997. számú határozatában engedélyezte a gumiabroncsok hasznosítását. Az ÉKF által kiadott gumitüzelési engedélyt azonban a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főépítész és Környezetvédelmi Osztálya, a Hejőcsabai Polgári Egylet és a polgármester a Főfelügyelőségen megfellebbezte. A Főfelügyelőség határozatában új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot, amely 204-5/1999 számú határozatában újra engedélyezte a gumiabroncsok égetését. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség (másodfokú környezetvédelmi hatóság) is megerősítette az engedélyt. A Polgári Egyesület azonban bíróság elé vitte az ügyet, melyhez a Városi Polgármesteri Hivatal is csatlakozott. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei bíróság helyt adott a fellebbezésének, ezért a hatóság a Legfelsőbb Bírósághoz törvényességi felülvizsgálati kérelemmel fordult, hogy változtassa meg a bíróság döntését. Ez a döntés jelenleg még nem született meg. 3.2.3 Savgyanta alapú tüzelőanyag felhasználása A Pannoncem Rt. 12 2000 májusában savgyanta alapú tüzelőanyagra kísérleti égetési engedélyt kért az ÉKF-től, melyhez az ÁNTSZ B.A.Z. Megyei Intézete szakhatóságként hozzájárulását adta, az ÉKF azonban elutasította a kérelmet. Az elutasítás ellen a Pannoncem Rt. fellebbezést nyújtott be az ÉKF-hez. - 25 -
A Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség H-1219/4/2001 sz. határozatában 5000 t savgyanta alapú CEMIX kísérleti égetését engedélyezte. 3.2.3.1 Polietilén, polipropilén műanyaghulladékok A Holcim Hungária Rt. 2001 novemberében kísérleti engedélyt kért polietilén, polipropilén műanyaghulladékok kísérleti hasznosítására azzal a céllal, hogy megvizsgálja a szóban forgó hulladékok környezetbarát és gazdaságos cementipari felhasználásának lehetőségét. A kísérleti hulladékhasznosítást az ÉKF 12750-2/2001. számú határozatában engedélyezte. A környezetbarát hasznosítás megvalósítása érdekében a Társaság saját forrásból 150 MFt-os beruházást hajtott végre a hejőcsabai telephelyen. Ezzel párhuzamosan szintén kiépítésre került egy folyamatos emissziómérő rendszer is. A kísérleti engedélyt a Hejőcsabai Polgári Egylet, és Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere időközben megfellebbezte, ezért a kísérlet meghiúsult. A kérelem jelenleg a másodfokú környezetvédelmi hatóság előtt van. 4. ALAPADATOK A következő fejetekben, az alapadatokra vonatkozóan számos olyan területet mutatunk be, melyek ismerete fontos a Társaság környezeti tevékenységének, és teljesítményének, valamint a jelenlegi és a projekt megvalósulását követő állapotok megismeréséhez. Részletesen bemutatjuk a telephelyet és hatásterületét, és a Hejőcsabai Cementgyárban alkalmazott gyártási technológiát. Ismertetjük továbbá az AFR anyagok klinkerkemencében történő együttégetésével kapcsolatban az alkalmazni kívánt hulladékok körét, kiválasztásuk szempontjait és a felhasználásukhoz szükséges infrastruktúrát. 12 Holcim Hungária Rt. jogelődje - 26 -
4.1 A gyár története A gyár fennállását a Görömböly-Tapolca apátság területén 1890-ben Weiskopf Adolf vállalkozó által történt bánya megnyitásától datálja. A több mint egy évszázad alatt a cég eljutott az egyszerű Boglya-kemencéktől, a számítógépes rendszerrel vezérelt és ellenőrzött, magas színvonalon automatizált gyártás megvalósításáig. A gyár 1910-ben Boglya-kemencék beüzemelésére kap engedélyt a diósgyőri vasútvonal mentén lévő rakodóterületre. 1912-ben az akkor MÁK Rt. néven szereplő üzem Hoffmann rendszerű körkemencés mészüzem létesítésére kapott engedélyt. Az első világháború után megkezdődött a kőlisztőrlés, és mészhidrát-gyártás, valamint saját felhasználásra építési tégla és samott tégla előállítás. 1951-ben puzzolán cementgyár létesült. A puzzolán cement 60% tufakövet és 40% égetett meszet tartalmazó finomra őrölt cement, melyet kőműves cement néven forgalmaztak A gyár mai telephelyén 1950-ben kezdték meg egy 1000-1200 t/nap teljesítményű kohósalak-adalék bázisú cementgyár építését. 1952-ben szállították ki az első cementszállítmányt. Az aknakemencés klinkerégetés 1953-ban indult meg, 4 db aknakemencével, melyhez 1961-ben egy ötödik kemencét építettek. 1970 évekre a cementgyárban alkalmazott aknakemencés eljárás elavult, termékei nem feleltek meg az ipari igényeknek, ezért 1971-ben új korszerű gyár építése kezdődött. Ennek eredményeként 1975-ben kezdte meg a termelést napi 4000 t klinker és 5000 t cementkapacitással, 2 klinkergyártó vonallal, és a legkorszerűbb portalanító berendezésekkel. Az átépítéssel a gyár termékeit korszerűsítette, új termékeket hozott forgalomba, amellyel a fajlagos energiafelhasználást csökkentette és a környezetvédelmi előírások betartását jobb hatásfokkal biztosította. A gyár privatizációja (1989) óta többször is gazdát cserélt. Jelenlegi formájában a gyár 2001 óta működik. - 27 -
4.2 A telephely és hatásterületének bemutatása 4.2.1 A cementgyár elhelyezkedése A Hejőcsabai Cementgyár Miskolc déli oldalán a Bükk-hegység délkeleti lába és a síkság határán, a 3 sz. főközlekedési út bevezető szakasza mellett helyezkedik el. Hosszú ideje a térség meghatározó ipari létesítménye. ÉNY-NY-i és D-i oldalról, Hejőcsaba illetve Görömböly családi házas beépítésű területével határos. Erdősáv a gyár, és a lakott terület között csak ÉNy-Ny-i oldalon van. A DNy-i oldalon sem erdősáv, sem védőtávolság nincs. DNy-i irányban közvetlenül a 3-as főközlekedési úttal határos. A gyár jelenlegi állapotában gyakorlatilag összeépült Miskolccal. A városon kívül, a gyár középpontjától számítva ÉK-i irányban, kb. 1,8 km-re Szirma község a legközelebbi lakott terület. Kistokaj 4,3 km, Miskolc-Tapolca 2,5 km távolságban van. A gyár közvetlen szomszédságában, DK-i irányban a Nádas-réten Miskolc város hulladéklerakója található. A lerakó 17 ha területű és Miskolcon kívül néhány környező települést is ellát. Az elmúlt évben, a lerakóban elhelyezett 226.598 tonna hulladék közel 74%-a bontási-építési hulladékból, közel 19 %-a háztartási hulladékból, kb. 7 %-a ipari, kereskedelmi, intézményi hulladékból, és 0.5 %-a biológiai, szerves lebomló hulladékból tevődött össze. A lerakó környezeti állapotfelmérése jelenleg folyamatban van, majd azt követően előreláthatólag bezárására és rekultivációjára kerül sor. A Holcim Rt. hejőcsabai telephelyének részletes helyszínrajzát 2.1 sz. mellékletként, a telephely környezetét bemutató térképszelvényt pedig a 2.2 sz. mellékletként csatoltuk. 4.2.2 Geográfiai, domborzati és vízföldrajzi viszonyok bemutatása Hejőcsaba, mint a Sajó-Hernád-sík kistájegység része, Miskolc déli részén a Miskolc- Tapolcai barlangtól keletre és a Hejő folyótól közvetlenül nyugatra található. A - 28 -
kistájat 90 és 161 méter közötti tszf-i magasságú hordalékkúp-síkság jellemzi, melyet a Sajó és a Hernád épített fel. A terület földtani adottságait tekintve meghatározó az újidő negyedidőszakában kialakult folyóvízi kavics hordalék, és homok, agyagmárga, lignit keveredése. A terület szeizmicitás maximuma 6-7 MS-re tehető. A kistájat, így Hejőcsaba területét is hidromorf, szikes, és löszös talajokból képződött csernozjom jellemzi. Az öntéstalajok a kistáj északi, a csernozjom talajok a déli részen találhatók. A két talajtípus kialakulásában meghatározó volt a Sajó és a Hernád hordaléka. A kistáj talaja talajminőségi szempontból általában IV., az öntési réti talajok V. kategóriájúak. A cementgyár Miskolc déli oldalán, a Bükk hegység délkeleti lába és a síkság határán helyezkedik el. A közvetlen (1 km-es) környezet a füstfáklya tengelymagasságához képest síknak tekinthető, a tágabb, néhány kilométeres környezetet is inkább a lágyabb ívű dombok és nem a kiugró jellegű, hirtelen szintváltozások jellemzik. Az igen kis lejtések lehetővé teszik, hogy a szennyezőanyagok terjedését sík terület feletti terjedésként vizsgálják, mert a légmozgás sebességmezeje minimális zavarással tud alkalmazkodni a talajszínt alakulásához. 4.2.2.1 Felszíni vizek Hejőcsaba területére és a Sajó-Hernád-sík kistájegységre általánosan, hidrológiai szempontból, alapvetően száraz és alacsony vízáramlás a jellemző. Nyugati részéről ered a Hejő, mely északról dél felé haladva a Borsodi-Mezőségben folyik a Tiszába. A folyó 44 km hosszú, 243 km 2 területű, alacsony vízállású. Mellékága a Kulcsárvölgyi patak (26 km, 70 km 2 ) és a Rigósi-főcsatorna (39 km, 148 km 2 ). Jellemző árvízi időszak kora nyár. A Miskolcot nyugat-keleti irányban szeli át a Szinva-patak. A patak hossza 18,5 km, területe 159 km 2. A közegészségügyi hatóság vizsgálatai alapján a folyót IV.-ről V. osztályba minősítették. A Szinvától a telephely délre található. - 29 -
Miskolctól keletre, észak-dél irányban a Sajó folyik. Hossza 229 km, vízjárására a tavaszi árvíz a jellemző. Miskolctól északra ömlik bele a Bódva, a várostól közvetlenül keletre pedig jobbról a Szinva, balról a Kis-Sajó. A 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 1. számú melléklete szerint a Sajó a III., a felszín alatti vízkészlet a I/2. (kiemelt felszín alatti vízminőség-védelmi területek, fedetlen karsztok és parti szűrésű vízbázisok, Sajó-Hernád-völgy) területi kategóriába tartozik. A térségben, a Sajó jellemző hidrosztatikai adatait, a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: A Sajó jellemző hidraulikai adatai Legkisebb vízhozam (LkQ) [m 3 /s] 0,840 Közepes vízhozam (KöQ) [m 3 /s] 30,2 Nagyvízhozamok (NQ 10% ) [m 3 /s] (NQ 1% ) 350 460 Kis vízhozamoknál mért középsebesség [m 3 /s] 0,5 A folyó állapotát, vízminőségét alapvetően nem a Miskolc területén érő hatások determinálják. A folyó vízminőségének helyzete az elmúlt évekhez képest jelentős mértékben nem változott. Jelentősebb, 15 ha területet meghaladó területű állóvíz a Hejőcsabai telephely közelében nem található. 4.2.3 Felszín alatti vizek A város vízellátásában döntő szerepet játszanak a bükki karsztforrások. A karsztvíz készlet minősége természetes tisztaságú, döntően kalcium-hidrogén-karbonát típusú. 4.2.3.1 Talajvíz A terület beépítése előtt készített fúrási eredmények alapján a talajvíz szintje 112,50 113,80 maf. magasságok között helyezkedik el. A maximális gyakorisághoz tartozó vízszint 113,50 maf. Hosszabb ideig tartó megfigyelés szerint a talajvíz ingadozása meglehetősen csekély, 0,4 0,6 m. A becsült maximális talajvíz 114,00 maf., a mértékadó talajvízszint 114,50 maf. - 30 -
A talajvíz kémiai jellemzői a következők: SO 4 : 70 474 mg/l, ph: 7,05 7,95. 4.2.4 Területhasználat, élővilág bemutatása A Sajó-Hernád-sík kistáj általános területhasználatára legjellemzőbb a mezőgazdasági terület (szántó és rét, valamint legelő), ugyanakkor előfordul erdőgazdasági, és települési területhasználat is. A hejőcsabai telephely környékén nagyobb kiterjedésű termelési és kereskedelmi célú övezetek, autóút és főforgalmi csomópontok találhatók. Miskolc és a város déli részeire jellemző természetes növényzet a cseres tölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes szálerdő. A Sajó-Hernád-sík kistáj alacsonyabb területeinek növényzete ártéri ligeterdő, fűz-nyár-égerliget társulások, tölgy-kőris-szil ligeterdő, gyöngyvirágos és cseres tölgyes. A lágyszárú növények közül megtalálható a Janka tarsóka (Thlapsi jankae), budai imola (Centaurea sadleriana), magyar szekfű (Dianthus pontederae), szádorgófélék (Orobanche coerulescens, O. alsatica), hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana), homoki csüdfű (Astragalus varius). 4.2.5 Meteorológiai és klimatikus viszonyok Hejőcsaba éghajlata mérsékelten száraz, az évi napsütés óraösszege nem éri el az 1900 órát. Az évi középhőmérséklet 9,6 9,7 C, a nyári napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 33,5 C, míg a téli abszolút minimum hőmérséklet átlaga 17 5 C. Az év 173 napján jellemzően nem fagy. A csapadék évi mennyisége 570-600 mm között mozog, ennek több mint 50%-a a tavaszi és nyári hónapokban esik. Az év átlagosan 38 napján található hótakaró maximális vastagság 16-17 cm. A mértékadó csapadék 1 éves gyakoriságú, 15 perc intenzitású, amelynek értéke 191,9 l/sec/ha. A gyárterületet is magába foglaló térség a Sajó völgyének az Alföldre nyíló torkolati szakasza, ahol a légmozgást alapvetően a völgyi szelek határozzák meg. Az év döntő - 31 -
hányadában gyenge É-ÉNY, ÉNY ill. ÉK-i irányú légmozgás mérhető, melynek sebessége átlagosan 2,5 m/s. Az uralkodó légmozgások irányában főleg beépítetlen, ill. mezőgazdasági megművelés alatt álló területek, illetve lakott területek találhatók. 4.2.6 Közegészségügy Az 1998. évi statisztikai adatok jelentik a jelenleg elérhető legfrissebb információs bázist. Ehhez viszonyítva megállapítható, hogy a város lakossága ismét csökkent az elmúlt évhez képest. Ennek egyik oka, hogy csökkent a születések száma, növekedett a halálozások száma, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy sok a várost elhagyó főleg iskolázott fiatal, akik a jobb életkilátások miatt választanak más lakhelyet (a Dunántúlon, vagy a fővárosban). A káros környezeti hatások által okozott egészségkárosodások, a jellemzően ilyen eredetű megbetegedések adataival becsülhetők. Egyértelmű ok-okozati összefüggés ugyanakkor általában nem mutatható ki. Részletes és összesített egészségügyi statisztikai adatok Miskolc város vonatkozásában nem állnak rendelkezésre. A városi helyzet, illetve jellemző tendenciák azonban becsülhetők a megyei adatokból. Eszerint, az 1000 lakosra jutó halálozási arányt vizsgálva megállapítható, hogy az országos átlagot jelentő 13,75-től kedvezőtlenebb (kevéssel több, mint 14) a halálozási arány a megyében, illetve Miskolcon. A halálokok tekintetében valamelyest csökkent a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma, de nőtt a daganat (elsősorban a légcső, hörgő és tüdőrák) okozta elhalálozás. Az endokrin, anyagcsere betegségek adják a következő legmagasabb számú betegcsoportot. A gyermekkori asztma a harmadik leggyakoribb betegség, amelyet 6 éves kortól a deformáló hátgerinc elváltozások követnek. A felnőtt lakosság (18 év felettiek) megbetegedési struktúráját vizsgálva a nők vashiányos vérszegénysége, reumás megbetegedése, magas vérnyomás betegsége, csontritkulása, a férfiak köszvénye, epilepsziája, hallásvesztése, asztmája tűnik szembe. - 32 -
A morbiditási viszonyok vizsgálatának sarkalatos pontja régi beidegződések miatt a szegénybetegség -nek tartott tüdőgümőkór. Az 1998. év adatai alapján megállapítható, hogy a tbc incidencia és a fertőzőképesnek tartott bakteriológiailag igazolt esetszám több megyében is magasabb, mint Borsod-Abaúj-Zemplénben. A munkabiztonság és a munkahigiénia jellemző mutatója a foglalkozási megbetegedés, 1998. évben B.A.Z. megyében a 3. táblázat szerinti esetek kerültek bejelentésre, amely valószínűsíthetően a tényleges megbetegedések alatti számok. 3. táblázat: Foglalkozási megbetegedések BAZ megyében (1998-as adat) Betegség megnevezése Egyedi esetek Tömeges esetek Összesen Képtelen Képes Fokozott Képtelen Fokozott Zaj okozta halláskárosodás 11 10 21 Helyileg ható vibráció okozta 3 3 betegség Ólom és vegyületei által 3 3 okozott megbetegedések 3 3 Vegyi anyagok által okozott 1 1 kontakt irritatív dermatitis Foglalkozási asztma 1 1 Lyme-kór 1 1 Foglalkozással kapcsolatban 6 6 keletkezett hepatitisz Foglalkozással kapcsolatban 1 1 keletkezett tuberkulózis Összesen 13 11 13 37 4.3 A jelenlegi cementgyártási technológia adatai A cementgyártás technológiájának részletes ismertetését az egyes részegységek kapcsolódásának és együttdolgozásának, illetve a rendszerben lejátszódó folyamatok megvilágításának érdekében tartjuk fontosnak. A technológiai folyamatábrát a 3 sz. melléklet szemlélteti. - 33 -
4.3.1 Kőbányászat A mészkő a Holcim Rt. tulajdonában lévő, Miskolc-Tapolcától délnyugati irányban mintegy 2 km-re eső Nagykőmázsai mészkőbányából érkezik. Az üzem feladata a cement- és mészgyártáshoz megfelelő minőségű, és mennyiségű mészkő előállítása és beszállítása a mintegy 6 km hosszú távolsági szalagpályával a gyár területére. A bányaüzem bányatelekkel rendelkezik. A kisajátított üzemterület 87,6 ha, míg a távolsági szalagpálya 18 ha területet foglal el. A mészkő vegyi- és ásványos összetételének meghatározásához analitikai és műszeres vizsgálatokat végeznek. Cementüzemi mészkő CaCO 3 tartalmának 88 % fölöttinek, szemnagyságának mintegy 0-50 mm-nek (aprókő) kell lennie. Ha a mészkő nem éri el a kívánt minőségi kategóriát, nem megfelelőnek minősül és nem adható be a kemencébe. Ekkor a mészkő meddőhányóra kerül, vagy jó kőhöz keverik és így adják be a termelésbe. A bánya termelését a cement és mész iránti kereslet határozza meg. Az éves termelés mennyiségi eloszlása sem egyenletes, a téli hónapokban a kereslet csökkenhet, a cementüzem leállhat és akkor csak a mészüzemet kell ellátni. A bánya termelési adatait a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: A bánya termelési adatai Tervezett éves termelés Tervezett éves termelési veszteség (meddő): Tervezett éves lefedés A kitermelhető készlet összesen min. 1 millió t, max. 1,5 millió t 50-70 ezer t 10 ezer t 102 937 000 t A bányaudvaron a lerobbantott készlet dömperre rakását nagyteljesítményű homlokrakodó gép, vagy önjáró bagger végzi. A rakodógépek teljesítménye meghaladja az 500 t/h-t. - 34 -
4.3.2 Távolsági szalagpálya A kőbányából a cement- és mészüzembe történő kőszállítás távolsági szalagpályán történik. A kő egyenletes adagolásáról 2 db kaparókeresztes adagoló gondoskodik, melyek kapacitása 350-700 t/h. Szalagmérleg méri a beszállított kő mennyiségét. A szalagpálya fontosabb adatait az 5. táblázat szemlélteti. 5. táblázat: Szalagpálya fontosabb paraméterei Teljes hossz 5976,78 m Szállítószalag teljesítmény 350 t/h Lejtés 98,6 m. A heveder típusa 1000 mm-es acélsodrony betétes gumiheveder A heveder sebessége főhajtásnál: 2,23 m/s, segédhajtásnál: 0,25 m/s 4.3.3 Agyagbányászat A Holcim Rt. tulajdonában lévő, Görömbölytől déli irányban, a gyártól kb. 2 km-re elhelyezkedő csoznyatetői agyagbánya napi termelése 1000-1500 tonna. A napi termelés során 2 db kotrógép és 5-6 teherautó dolgozik. Az agyagbányánál lévő tárolóban 1 hétre elegendő készletet lehet felhalmozni, így rossz idő esetén termelés nélkül is lehet biztosítani a megfelelő agyagmennyiséget. Télen, amikor a cement iránti kereslet is jelentősen lecsökken, az agyagbánya is leáll 1-2 hónapra. A kitermelt agyag megfelelőségét mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik. Vizsgálják az agyag összetételét bizonyos komponensekre labor segítségével. 4.3.4 Homokbányászat A Holcim Rt. saját homokbányával is rendelkezik, mely a hejőcsabai cementgyártól kb. 4 km-re Nyékládházán található. Jelenleg a bányában nem történik kitermelés. - 35 -
4.3.5 Belső szállítás, puffertárolás A technológiai rendszerben, a kő szállítása gumihevederes szállítószalagokon történik. Az osztályozókról (2 db) a mészüzemi kő szalagokon (650 mm hevederszélesség) jut a puffertárolóba. A tároló kapacitásokat a 6. táblázat mutatja be. 6. táblázat: Tároló kapacitások Klinkerkő tároló Mészüzemi kőtároló Kapacitás 9000 m 3 = 14 000 t 4900 m 3 = 7840 t 4.3.6 Cementgyártás 4.3.6.1 Alapanyag tárolás A beérkező mészkövet 50 000 tonnás, az agyagot 15 000 tonnás, a piritet 2500 tonnás, a salakot 7500 tonnás, a trasszt 7500 tonnás, a gipszkövet 4500 tonnás tárolóban tárolják egymástól elkülönítve. Innen az alapanyagokat a nyersmalomhoz ill. a cementmalomhoz szállítószalag rendszerrel juttatják el. 4.3.6.2 Nyersliszt gyártás A nyersmalom feladata az alapanyagok őrlése mellett azok szárítása is, melyet a kemencéből távozó füstgázzal (320 C) oldanak meg. A malom háromkamrás két őrlő és egy szárító kamra - középső kiömlésű golyós malom. Az első kamrában történik a szárítás, a másik kettőben pedig az anyag finomra őrlése. A kihulló őrleményt álló kiömlőház fogja fel, melyből pneumatikus szállítócsatornák segítségével a serleges elevátorokba jut. A serleges elevátor az anyagot a 22 m-es szintre szállítja, ahol a pneumatikus vályúk szállítják a szélosztályozókra (Polysius rendszerű). A szélosztályozók a feladott anyagot szemcseméret szerint két frakcióra választják. A finom frakció a pneumatikus vályún keresztül a homogenizáló siló aeropol tartályába jut. A durvább frakció mintegy 70 %-a mindkét szélosztályozóból - 36 -
pneumatikus vályún keresztül a nyersmalom 2. őrlőkamrájába, 30 %-a surrantón keresztül a malom 1. kamrájába kerül. A 2. kamrából az őrlemény a kihordó kamrába kerül, ahol az 1. kamra őrleményével keveredik. A nyersmalmok végterméke a nyersliszt. A nyersmalom fontosabb paramétereit a 7. táblázat foglalja össze. 7. táblázat: A nyersmalom fontosabb paraméterei A nyersmalmok hossza 15,25 m A nyersmalom átmérője 4,4 m. A nyersmalom teljesítménye ~200 t/h. Főhajtómű teljesítménye 2x1,55 MW A malomba adagolt nyersanyagok aránya Mészkő: ~75-78 %, Agyag:~20-23 %, Pirit:~1-2 % Éves termelés:. (2001. éves adat) 1 100 000 t 4.3.6.3 Nyersliszt homogenizálás A nyersmalomból légliften érkezik a liszt a homogenizáló silók +76,60 m-es szintjére. A nyersmalmokból érkező liszt megengedett eltérése ± 5% a kívánt kémiai értéktől. A kemencére menő liszt eltérése ± 0,2% -nál több nem lehet, ezért szükséges a betöltés befejezésével megkezdeni a homogenizálást. A homogenizálást két 3000 tonnás homogenizáló silóban végzik. A homogenizálás folyamata a következőképpen történik. A levegő egy időben két egymással szemben lévő szektorra kerül. Az automatika kb. 10 perc levegőadagolás után lezárja ezt a szektorpárt és a mellettük lévő párra kapcsol át. A teljes homogenizálási idő 90 perc és ezért komoly technológiai figyelmet kíván. A leürítés két irányban történhet, esetleg egy időben is. A silók alsó szintje 2x6000 tonna homogenizált nyersliszt tárolására szolgál. 4.3.6.4 Klinkergyártás A klinker gyártáshoz használt két forgókemence ellenáramú bolygóhűtős száraz eljárású Polysius rendszerű. A 1 sz. kemence gáz, a 2 sz. kemence vegyes szén-gáz tüzelésű. A két kemence jellemző adottságait tekintve nincs különbség. - 37 -
Az 2 sz. forgókemence részei: kemence beömlő vég, a kemence köpeny és a kiömlő rész. A kemence hajtását fogaskoszorún illetve a hajtó kisfogaskeréken keresztül, 2 db egyenáramú motor (2 x 550 kw teljesítményű) végzi. A kemence köpeny belső része gyűrűs falazással van kibélelve a különböző zónáknak megfelelő minőségű téglával. A kemence fontosabb paramétereit a 8. táblázat foglalja össze. 8. táblázat: A kemence fontosabb paraméterei Köpeny belső átmérője 4600 mm Falazat belső átmérője 4160 mm Hossza 80/105 m Lejtése 3% A kemence fordulata 0,1-2,1 ford/min A kemencébe beadagolt nyersliszt mennyisége 140 t/h A kemence teljesítménye ~1900-2000 t/nap normál üzem esetén Egy tonna klinker előállításához ~1,6 tonna nyerslisztre van szükség Fajlagos hőenergia felhasználás 3550 KJ/kg klinker. A nyersmalmokban előállított, és megfelelő összetételű nyerslisztet hőcserélőn adagolják a kemencébe. A kemencébe belépő nyersliszt hőmérséklete ~800-900 ºC közötti érték, melyet az ellenáramoltatott füstgázból vett fel. A kemencét a szükséges technológiai paraméterek által meghatározott fordulattal forgatják, mellyel elérik, hogy a kemencébe adagolt nyersliszt a kemence kiömlő vége felé haladjon. A nyersliszt a kemencében történő haladása során egyre magasabb hőmérsékletre kerül és különböző kémiai változásokon megy keresztül, majd a zsugorító zónában ~1400-1500-1600 ºC-on klinkerré ég ki. A zsugorító zónán áthaladva a klinker a hűtőzónába kerül, majd a bolygóhűtőkön keresztül távozik a kemencéből a klinker-tárolóba, mely ~50000 tonna klinker befogadására alkalmas. Az égéshez szükséges levegőmennyiséget a bolygóhűtőkön keresztül vezetik a tűztérbe. Az így bevezetett szekunder levegő hűti a klinkert is. Az égéshez szükséges kis mennyiségű primerlevegőt adagolnak a lángalak állításához és az égő hűtéséhez. A Pillard típusú égő ~10000 Nm 3 /h földgáz, vagy ~16 t/h szén tüzelőanyag elégetésére alkalmas. - 38 -
A hőcserélőből távozó füstgáz hőmérséklete ~300 C. A füstgáz a hűtőtoronyhoz érve ~105 C-ra hűl le. Az elektrofilterhez már 80 C-os füstgáz érkezik, mely a portalanítás után a kéményen át távozik a légtérbe. 4.3.6.5 Cementmalom A malombunkerekből a klinkert, salakot, trasszt, gipszkövet, és/vagy Rea-gipszet, és a mészkövet, elektro filter port, pernyét a minőségi előírásoknak megfelelő arányban, folyamatosan adagoló szalagmérlegeken, Coriolis adagolókon összemérve gyűjtő, és keverékszalagokon keresztül juttatják a kétkamrás körfolyamatos, végkiömlésű golyósmalomba. A malomba adagolt anyagok szemcsemérete max. 50 mm lehet. A beadagolt anyagkeveréket az 1.-es páncélozott őrlőkamrába kerülve, a benne lévő 100-60 mm átmérőjű 86 t töltet megőrli. A megfelelő szemcseméretűre aprított anyag az 1.-es és a 2.-es kamrát elválasztó, sliccelt közfalpáncélon keresztül a 2.-es őrlőkamrába jut. Itt a további őrlés befejeztével az anyag a végfal részein és a nyakcsap üregén át távozik a malomból, a malom alatti aeráziós csatornába. Az aeráziós csatorna a cementdarát elevátorra ömleszti, ami függőlegesen a + 22,00 m-es szinten elhelyezett pneumatikus szállítóvályún át a két szélosztályozóra szállítja a cementdarát. A szélosztályozók a feladott anyagot szemcseméret szerint két frakcióra választják. A finom anyag az aeráziós csatornán keresztül a cementszalagra kerül, ami a tároló silóba szállítja a cementet. A durva frakció a szélosztályozók daracsonkján át, aeráziós csatornára kerül és egy vibrációs daramérlegen keresztül a malom 1.-es kamrájába ömlesztjük őrlésre. A finom porral szennyezett légmennyiség a II. cement malomból LURGI elektrofilterbe kerül, míg a III. cementmalomnak zsákos filtere van. A filterekben leválasztott port csigán keresztül adagolják a cementszalagra. Az elektrofilter kondicionálását, mindkét malom kamrába benyúló vízbepermetező rendszer végzi a II-es malomnál. A III-as malomnál szintén lehetséges vízbepermetezés, de nem kondicionálás, hűtés céljából. A cementmalom adatait a 9. táblázat mutatja be. - 39 -
9. táblázat: A cementmalom méretei, adatai Hossza 15,15 m Átmérője 4,4 m. Főhajtómű teljesítménye 2x2100 kw 1. kamra őrlőgolyó szükséglete 86 t 1. kamra töltési foka 29 % 2. kamra őrlőgolyó szükséglete 190 t 2. kamra töltési foka 29 % A malom teljesítménye normál üzem mellett 90-120 t/h A malom fordulatszáma a kritikus fordulatszám 76-78 %-a: Éves termelés 874e.t. 4.3.6.6 Szénmalom A malom, a golyós őrlés elvét használja. Az őrlőmalom részleges vákuum alatt áll. A megőrölt szénszemcséket a légáram a TSV osztályozó felé sodorja. A szénmalom műszaki adatait a 10. táblázatban szerepelnek. 10. táblázat: A szénmalom műszaki adatai Teljesítmény 12,5 t/h (száraz) Golyók száma 9 Golyók átmérője 597 mm Bemenő fordulatszám 980 1/min Kimenő fordulatszám 43,24 1/min. 4.3.6.7 Cementtároló A cementtároló 8 darab egyenként 6000 tonnás tárolósilóból áll. Innen a cement csomagoló üzembe jut, ahonnan közúti, vasúti, ömlesztett illetve zsákos kiadásra kerül. - 40 -
4.3.7 Portalanítók és filterek 4.3.7.1 Elektrofilter Azon porleválasztó, ahol a gyártó berendezések légáramából a por elektrosztatikus elven kerül leválasztásra. A legnagyobb porforrások porát (nyersőrlésből és a kemencékből származó port) Lurgi elektrofilterek szűrik. Ennek köszönhetően a kemencék porkibocsátása 50 mg/nm 3 alatt marad. A II. cementmalomnál szintén Lurgi elektrofilter üzemel. 4.3.7.2 Zsákos portalanító A zsákos portalanítók azon porleválasztók, ahol a por a szűrőzsákon történő átszívással kerül leválasztásra. Az egyes technológiai folyamatokhoz kapcsolt elektrofilterek és a zsákos porleválasztók típusai az 5.1 sz. mellékletben találhatók. A melléklet a tavalyi állapotot tükrözi. 2002. márciusától a III. cementmalom elektrofiltere helyett nagyobb hatékonyságú zsákos porszűrő került beépítésre. 4.3.8 Felhasznált tüzelőanyagok A cementgyártáshoz felhasznált tüzelőanyagok mennyiségét és százalékos megoszlásukat a 11. táblázat foglalja össze. A táblázatból látható, hogy a legnagyobb mennyiségben felhasznált tüzelőanyag a szén, majd azt követi a gáz, és csak igen kis százalékban alkalmaznak petrolkokszot. 11. táblázat: 2001-ben felhasznált tüzelőanyagok Szén Gáz (1) Gáz (2) Petrolkoksz Fűtőérték 27 152 33 816 33 984 29 980 [MJ/t, kj/nm 3 Felhasznált mennyiség [t/a, 1000 Nm 3 /a] 66 993 1393 15 905 375 % 75,23 1,95 22,36 0,46 A szilárd tüzelőanyagok mindegyike, közvetlenül a gyár területére vasúton érkezik. - 41 -
4.3.9 Alapanyag szükségletek A cementgyártáshoz szükséges alapanyagok nagyobb része saját vagy bérbe vett bányákból, kisebb része pedig külső cégektől származik. A 2001 év folyamán felhasznált alapanyagok mennyiségeit, azok keletkezésének és kitermelésének helyszíneit, beszállítás módját és az elhelyezésükre rendelkezésre álló tárolók kapacitását 12. táblázatban összegeztük. 12. táblázat: A szükséges alapanyagok mennyisége, származási helye, beszállítás módja, és tárolásuk Anyagmegnevezés Éves mennyiség [t] Termelés helyszíne Szállítás típusa Tározó kapacitása [t] Mészkő 835 000 Miskolc, nagykőmázsai Szállítószalag 50 000 kőbánya Salak 72 418 Szlovákia Közút 7500 Trassz 99 014 Pálháza Közút 7500 Gipszkő 66 000 Rudabánya Közút 4500 Salakkő 14 954 Miskolc, Ózd Közút 3000 Vasiszap 11 326 Miskolc Közút Pumicid 3689 Szegilong Közút Agyag 237 000 Görömböly Közút 15 000 REA-gipsz 1175 Visonta Közút A természetes ásványi nyersanyagok összetétele általában nem elégíti ki a korszerű technológiák által támasztott követelményeket. Elsősorban a vasoxid tartalom növelése indokolt. Erre a célra korábban főleg piritpörköt, jelenleg egyéb hulladékokat (salakkő, vasiszap stb.) is felhasználnak. Nagy előrelépést jelentett a kötésszabályozó természetes gipszkő kiváltása az erőműi kéntelenítés során keletkező REA-gipsszel. 4.3.10 Anyag-, és energiamérleg A cementgyár által fajlagosan felhasznált tüzelő-, és alapanyagok valamint energiaszükségletet, a következő ábra szemlélteti. A bevitt anyagmennyiségek a 2001-ben legnagyobb mennyiségben gyártott CEM II/A-P 32.5R típusú cementre lettek felírva. - 42 -
gáz 24,31 petrolkoksz 0,46 szénpor 75,23 Alapanyag kinyerés mészkõ 75,90 agyag 21,55 vasiszap 1,27 salak 1,28 Alapanyag elõkészítés Nyers liszt elõkészítés mészkõ 2,30 gipszkõ Klinker gyártás 7,70 Cement örlés Csomagolás trassz 16,70 klinker 73,30 0,02 2,07 43,75 29,71 42,32 2,43 Alapanyagok [%] Energia [KWh/t klin] Energia [KWh/t cem] 75,75 KWh/t klin x 0,7287 (klin faktor)= 55,06 KWh/t cem Hõenergia felhasználás [%] 4.3.11 Termelésleállások száma és okai A II. klinkerkemence 2001 éves leállásai a következőképpen alakultak: Rövid leállás (< 2 h): 7 db Közép leállás (2-24 h): 24 db Hosszú leállás (> 24 h): 15 db Az összesen mintegy 46 db leállás okairól a havonként megjelenő Holcim Rt. technikai jelentések tartalmaz összefoglalást. Az abban foglaltakat figyelembe véve, a leállások nagyrészt technológiai, gépészeti üzemzavarra vezethetők vissza. Ezek lehetnek kemence-meghibásodások, CO robbanásveszély fennállása esetén elektrofilter leállások, hűtőcső csere, továbbá nagyobb karbantartási munkálatok. - 43 -
4.4 Alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése A következő fejezetben részletesen ismertetjük, (a 16/2001 KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, valamint a 16/2002. (III. 26.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. KöM rendelet módosításáról rendeletekben szereplő EWC kóddal megnevezéssel) felhasználni kívánt hulladékok körét, a kiválasztás módjának szempontjait, csoportosítás módszerét és a külföldi referenciákat. 4.4.1 Időbeli ütemezés, kihasználás, kapacitás A hulladékhasznosítás megvalósulásának ütemezését jelen fázisban még nem lehet meghatározni, mivel ez a hatósági engedélyek kiadásának és a megfelelő infrastruktúra kiépítésének függvénye. A Társaság jelenlegi álláspontja szerint amint a hatósági engedélyek (építési engedély, ÉKF stb.) rendelkezésre állnak, a már meglévőkön felül elkezdődik a szükséges fogadó és beadagoló rendszerek kialakítása az egyes hulladékkörökre, az informatikai háttér kialakítása, valamint a napi tárolók, és a labor megépítése. Mivel ez a művelet önmagába véve időigényes folyamat, ezért az alternatív tüzelő-, és nyersanyagok fokozatosan, a megfelelő infrastruktúra kiépítését követen kerülnek hasznosításra. A hulladékok égetésének műszaki követelményeit, működési feltételeit és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeit meghatározó 3/2001 KöM rendeletben előírt emisszió mérésére alkalmas, folyamatosan működő monitoring rendszer kiépítése már megtörtént. A legnagyobb hatékonyság elérése és a környezeti követelményeknek történő megfelelés érdekében szükséges a kapcsolódó berendezések paramétereinek beállítása, hulladékok minőségének pontos megállapítása, ezért a teljes beüzemelést esetenként próbaüzem kell hogy megelőzze. A hulladék együttégetés megvalósulása során a jelenleg használt tüzelőanyag fűtőértékének mintegy 40 %-a származna az alternatív tüzelőanyagok hasznosításából. - 44 -
A felhasználni tervezett hulladékok mennyisége a részletes környezeti hatástanulmányban kerülnek pontosításra 4.4.2 Felhasználni kívánt hulladékok köre A Holcim Rt. azon hulladékok körét kívánja hasznosítani, melyek ártalmatlanítása jelenleg nem megoldott, illetve Hgt.-ben és az OHT-ben szereplő elvárások értelmében a problémát fog jelenteni a közeljövőben. A technológiai adottságokból adódóan (lsd. 3.1 fejezet) ezen hulladékok széles skálája adható be a klikerkemencébe. A hulladékok köre, támaszkodva a hazai és a több éves külföldi tapasztalatokra, igen szigorú környezetvédelmi és anyagminőségi szempontok figyelembevételével lett kiválasztva. A későbbiekben bemutatott BAT, és BUWAL által kidolgozott irányelvek, a nagy tapasztalatokkal rendelkező Európai Uniós államokban, és a nemzetközi összehasonlításban környezetvédelem területén élen járó Svájcban, cementgyártáshoz felhasznált hulladékok körét, és hasznosításuk kritériumait tartalmazza. Mivel ezek a listák kellő szakmai megalapozottságúak, általuk megfogalmazott kritériumok eredményei referenciákkal alátámaszthatók, ezért a hejőcsabai gyárban hasznosítani kívánt alternatív tüzelő-, és nyersanyagok kiválasztásához, használatuk feltételeinek megfogalmazásához ezeket a listákat együttesen vettük alapul. 4.4.2.1 A kiválasztás szempontjai ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A CEMENT ÉS A MÉSZGYÁRTÁSBAN 13 Az EU IPPC Bizottsága 14 kidolgozta és közzétette a cement- és mészgyártás Elérhető Legjobb Technikája Referencia dokumentációját. A tanulmány az alternatív tüzelőés alapanyagok vonatkozásában ismerteti a jelenlegi európai gyakorlatot. 13 Integrated Pollution Prevention and Control Reference Document on Best Avaible Technology (BAT) in the Cement and Lime Manufacturing Industries, March 2000, European Commission 14 European IPPC Bureau - 45 -
A cementgyártás igen energiaigényes iparág, melynek tüzelőanyag költsége a termelési költség közel 50 %-át teszi ki, ezért az EU tagállamokban az alternatív tüzelőanyagok széles körét használják a szén, gáz és olaj hagyományos tüzelőanyagok kiváltására. 1995-ben a leggyakrabban használt alaptüzelő a petrolkoksz (39 %), és a szén (36 %), melyeket a különböző típusú hulladékok (10 %), majd a gázolajok (7 %), a lignit (6 %) és a földgáz (2 %) követ. A tanulmány ismerteti az európai cementgyártásban leggyakrabban, tüzelőanyagként használt hulladékokat (13. táblázat), továbbá felhívja a figyelmet az alternatív tüzelőanyagként használt hulladékok vonatkozásában az illékony szerves vegyületek és az illékony nehézfémek (higany, tallium) okozta emisszió változásra. 13. táblázat: Az európai cementgyártásban leggyakrabban, tüzelőanyagként használt hulladékok 15 Használt gumiabroncs Fáradt olaj Szennyvíziszap Gumihulladék Fahulladék Műanyagok Papírhulladék Papíriszap Használt oldószerek A BAT által létrehozott hulladéklista megfelelő támpontot biztosít annak eldöntésére, hogy a cementgyártáshoz különösen mely hulladékkör használható mint alternatív tüzelő-, és alapanyag, de kevés információt tartalmaz a peremfeltételekre vonatkozóan. Ezért a lista szűkítésének céljából, kiinduló alapadatok, kritériumok tekintetében sokkal részletesebb, nemzetközileg is ismert Buwal listát használjuk a hulladékok körének kiválasztásához és besorolásához. A BUWAL Svájcban, a központi környezetvédelmi szerv a Svájci Környezetvédelmi, Erdőgazdálkodási és Tájvédelmi Ügynökség 16, amely a Központi Környezetvédelmi, Közlekedési, Energia és Kommunikációs Minisztériumhoz 17 tartozik. Mint központi szerv (későbbiekben: BUWAL), nemzeti szinten felelős a környezetvédelmi kérdések megoldásában, és legfőbb szerv a központi környezetvédelmi szabályozás kidolgozásában. Feladatai közé tartozik továbbá a nemzetközi kapcsolattartás, 15 Forrás: Elérhető legjobb technológia a cement és a mészgyártásban 16 Swiss Agency for the Environment, Forests and Landscape SAEFL, illetve németül a Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft BUWAL 17 Federal Department of Environment, Transport, Energy and Communications - DETEC - 46 -
valamint a jogszabályok hatályba léptetését és végrehajtását végző hatóságok felülvizsgálata, és a tanácsadás. A BUWAL 256 alkalmazottal dolgozik, központi szinten 59 törvényt és rendeletet és 1435 tanulmányt készítettek. A fenntartható fejlődés nemzeti és nemzetközi politikájában megfogalmazott célok elérése érdekében, a BUWAL összehasonlító elemzést 18 készíttetett egy független tanácsadóval, melynek tárgya az európai (Dánia, Németország, Anglia és Hollandia) valamint a svájci környezetvédelmi hatóságok munkájának, működésének elemzése. Az elemzés a környezetvédelemre, a természeti és tájképi értékek megőrzésére és az erdőgazdálkodásra koncentrált. A következő paraméterek szerint történt a hatóságok vizsgálata: jogszabályi sűrűség (környezetvédelmi törvények, rendeletek száma); a környezet állapota (OECD jelentés); szervezeti felépítés; felelősségek, jogkörök; adminisztratív adatok; pénzügyi adatok. Az összefoglaló értékelés alapján Dániában mérhető a legjobb környezeti minőség, melyet Svájc követ szorosan. A természeti és tájképi értékek megőrzésére Dániában a legerősebb, míg Svájc a levegőtisztaság-védelem, valamint a hulladékgazdálkodás területén szerezte meg az első helyet. Az OECD jelentés szerint, Svájc jelentős eredményeket ért el a környezet- és tájvédelem területén, eredeti állapotban megóvott területek kiterjedése igen jelentős. Az OECD országokkal összehasonlítva Svájcban a legkisebb a légszennyező anyagok kibocsátásának intenzitása, igen magas a csatornázottság és fejlett a szennyvíztisztítási technológia. A hulladékgazdálkodás területén jelentés eredményeket értek el. A BUWAL 19 Irányelv 20 A nehézfémek (pl. kadmium, króm, tallium, ólom) természetes előfordulása a földkéregben közismert. A cementgyártás során felhasznált nyersanyagok is 18 Environmental Agencies in Europe Benchmark study, Swiss Agency for the Environment, Forests and Landscape, 2002 19 Swiss Agency for Environment, Forests and Landscape 20 Waste / Air Guidelines Disposal of Wastes in Cement plants - 47 -
különböző nehézfémtartalommal jellemezhetők, ill. a gyártás során a felhasznált tüzelőanyagok (szén, olaj és alternatív tüzelőanyagok) révén is kerül nehézfém a rendszerbe. A cementgyártás során hagyományosan felhasznált anyagok (mészkő, agyag, szén) természetes eredetű, ingadozó nehézfémtartalmát a 14. táblázat tartalmazza. 14. táblázat: Természetes eredetű alapanyagok nehézfémtartalma Elemek Mészkő Agyag Szén g/t Ólom 0.4-13 13-22 10-270 Kadmium 0.02-0.2 0.02-0.3 0.1-10 Króm 1.2-16 20-110 5-80 Nikkel 1.5-7 10-70 10-95 Higany 0.05-0.1 0.02-0.15 0.1-3 Tallium 0.05-0.5 0.7-1.6 0.2-4 Cink 1-24 55-110 10-220 A BUWAL irányelv megadja azon hulladékok körét, melyek a cementklinker és a Portland cement gyártás során külön engedélyezési eljárás nélkül felhasználhatók, tartalmazza a hulladékok felhasználásának követelményeit tüzelőanyagként; a klinkerkemence égőfáklyájába vagy a meleg oldalon adagolva, illetve alapanyagként. Az irányelv továbbá meghatározza a bevihető nehézfémtartalom azon mennyiségét a hulladékokban, mellyel a svájci cementgyárakban külön engedély nélkül hasznosíthatók. Alkalmazható hulladéktípusok Az irányelv alapján a következő hulladékok alkalmazhatók külön engedélyezési eljárás nélkül a cementgyártás során: a Pozitív listában szereplő hulladékok, illetve a Pozitív listában nem szereplő hulladékok is felhasználhatók engedély nélkül amennyiben a szennyező anyagok tartalma nem haladja meg a peremfeltételekben meghatározott értékeket. - 48 -
A pozitív listában (lsd. 16. táblázat) szereplő hulladékok szennyezőanyag tartalmának azon irányértékei 15. táblázatban szerepelnek, melyek mellett az adott anyag engedély nélkül tüzelhető el klinkerkemencében. 15. táblázat: A Pozitív listában szereplő hulladékok szennyező anyag tartalmának irányértékei Szennyező anyag Irányérték (mg/kg száraz anyag) A oszlop Égethető hulladékok B oszlop Alapanyagként felhasználható hulladékok mg/mj mg/kg (25 MJ/kg 21 mg/kg fűtőérték esetén) Arzén 0.6 15 20 Antimon 0.2 5 1 Bárium 8 200 600 Berillium 0.2 5 3 Ólom 8 200 50 Kadmium 0.08 2 0.8 Króm 4 100 100 Kobalt 0.8 20 30 Réz 4 100 100 Nikkel 4 100 100 Higany 0.02 0.5 0.5 Szelén 0.2 5 1 Ezüst 0.2 5 Tallium 0.12 3 1 Vanádium 4 100 200 Zink 16 400 400 Ón 0.4 10 50 A BUWAL által összeállított pozitív listát a 16. táblázat összesíti. A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatban az alábbiakat kell megjegyezni. A hulladékok megnevezése alatti oszlopban szerepelnek mindazok a hulladék csoportok, melyeket jellemzően alkalmaznak a cementgyártás során. A Megjegyzés / Jellemzők oszlop egyfelől részletezi, hogy milyen típusú hulladékok tartoznak az adott csoportba, 21 25 MJ/kg érték a kőszén fűtőértékét jelenti. Amennyiben a fűtőérték nagyobb vagy kisebb, mint 25 MJ/kg a megengedhető irányértékek arányosan változnak. - 49 -
továbbá utal arra, hogy milyen szempontok szerint kell őket vizsgálni. A Függelék oszlop tartalmazza mindazokat az elemeket, melyek a 15. táblázatban szereplő értékektől eltérően, egyedi értékeket kapnak. Abban az estben, ha az oszlop üres, akkor 15. táblázatban szereplő irányértékek a mérvadóak. 16. táblázat: A BUWAL pozitív listája Pozitív lista Alternatív tüzelőanyagok A hulladékok Megjegyzés / Jellemzők megnevezése hidraulikus olajok, Az 15. táblázat A oszlopának irányértékeinek kell klórmentes szigetelő megfelelniük, amennyiben a Függelék másképp nem olajok rendelkezik. motor és sebességváltó Az 15. táblázat, A oszlopának irányértékeinek kell olajok, ásványolaj megfelelniük, amennyiben a Függelék másképp nem keverékek, egyéb rendelkezik. kenőolajok fa Fa hulladékok, például épületek bontásából, felújításából; bútorok és csomagoló anyagok, amelyekből eltávolították a fémeket és a nagy szennyezőket. Független az 15. táblázatban meghatározott irányértékektől, az emisszió és a klinker szennyező anyag tartalmának megfelelő meghatározását mintázással és analízissel kell biztosítani. szennyvíziszapok Független az 15. táblázatban meghatározott irányértékektől. (kommunális) A bevitel a klinker és a cement minőség fenntartásának függvénye (17. táblázat). autógumi, és egyéb Gumiabroncsok, ipari gumi hulladékok (pl. szállítószalag, gumi hulladék lökhárító, mozgólépcső szalag) felhasználhatók, de klórtartalmú gumiabroncsok, vagy más klórtartalmú polimerek vagy sportpályákról származó Hg tartalmú hulladékok nem felhasználhatók. A bevitel a klinker és a cement minőség fenntartásának függvénye (17. táblázat). A gumiabroncsok, egyéb más komponens mellett, cinket is tartalmaznak. A cinkre vonatkozó irányérték behatárolja a felhasználható mennyiséget. Függelék Szerves halogén tart. 1 súly% PCB/PCT 50 mg/kg Ólom 800 mg/kg Cink 1000 mg/kg Szerves halogén tart. 1súly % PCB/PCT 50 mg /kg - 50 -
papír, karton Csak a szelektív hulladékgyűjtésből származó papír és karton, valamint ipari papírhulladékok felhasználhatók, melyek rossz minőségük miatt nem újrahasznosíthatók. A vizsgálat adatok szerint a papírhulladékok szennyező anyag tartalma megfelelő az 15. táblázat, A oszlopának irányértékeinek. petrolkoksz A petrolkokszot évek óta használják, mint tüzelőanyagot Vanádium 1000 mg/kg számos cementgyárban. A vanádium és nikkel tartalmára Nikkel 300 mg/kg vonatkozóan a függvényben szerepeltett értékek az irányértékek. papíriszap Felhasználható cementgyártás során, amennyiben a Ólom 500 mg/kg Függelékben megadott értékeknek megfelel, valamint a Kadmium 5 mg/kg fennmaradó elemek esetében az 15. táblázat, A oszlopának Króm 500 mg/kg irányértékeinek megfelel. A bevitel a klinker és a cement Kobalt 60 mg/kg minőség fenntartásának függvénye (17. táblázat). Megfelelő Réz 600 mg/kg mérésekkel kell az emisszió Hg tartalmát figyelni. Molibdén 20 mg/kg Nikkel 80 mg/kg Higany 5 mg/kg Cink 2000 mg/kg műanyagok (osztályozott vagy kevert) Szelektív gyűjtésből származó tiszta műanyagok (háztartási hulladékkal nem kevert, ipari vagy mezőgazdasági homogén műanyagok), amennyiben nem újrahasznosíthatók. A 15. táblázat, A oszlopának irányértékeinek kell megfelelniük. poliészterek, PET Homogén poliészter hulladékok amennyiben nem Antimon 800 mg/kg újrahasznosíthatók. A poliészter hulladékoknak a Kadmium 10 mg/kg Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a Szerves klór tart. 2 súly% fennmaradó elemekre az 15. táblázat, A oszlopának irányértékeinek kell megfelelniük. poliuretánok, PUR hab Hűtőberendezések hulladékai (pl. CFC szigetelő anyagok). Cink 1500 mg/kg A poliuretán hulladékoknak a Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a fennmaradó elemekre az 15. táblázat, A oszlopának irányértékeinek kell megfelelniük. Pozitív lista Alternatív nyersanyagok papíriszap égetéséből A papíriszap égetéséből származó hamunak a Függelékben származó hamu megadott értékeknek kell megfelelniük, a fennmaradó elemekre az 15. táblázat, B oszlopának irányértékeinek kell megfelelniük. Ólom 250 mg/kg Kadmium 5 mg/kg Réz 250 mg/kg Cink 2000 mg/kg PCDD/PCDF 10 ng TEQ/kg kohászatból származó A Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a Ólom 200 mg/kg - 51 -
hulladékok (kőpor, por, fennmaradó elemekre az 15. táblázat, B oszlopának salak, tűzálló belső irányértékeinek kell megfelelniük. burkolat) útfenntartásból Lerakókról származó iszapok, valamint útfenntartásból származó hulladékok származó hulladékok esetében hatósági és cementgyári konzultációk alapján állapíthatók meg az irányértékek. szennyezett kalciumtartalmú hulladékok ón fennmaradó elemekre az 15. táblázat, B oszlopának A Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a visszaforgatásból irányértékeinek kell megfelelniük. talajtisztító Általában a talajtisztító berendezésekből származó berendezésekből hulladékok, szennyezett talajok, építési törmelékek szerves származó hulladékok, anyag tartalommal cementgyárban felhasználhatók, talajok, építési amennyiben a szerves komponensek tökéletes elégése törmelékek szerves biztosított és az alkalmazott levegőtisztító berendezések anyag tartalommal alkalmasak a szerves komponensek megkötésére (pl. aktív szenes szűrő). A Függelékben megadott értékeknek kell megfelelniük, a fennmaradó elemekre az 15. táblázat, B oszlopának irányértékeinek kell megfelelniük. Króm 600 mg/kg13 Kobalt 150 mg/kg Réz 200 mg Kg Nikkel 150 mg/kg Izzítási veszteség max. 8% TOC max. 1% Ólom 100 mg/kg Kadmium 5 mg/kg Króm 400 mg/kg Cink 1500 mg/kg Ón 100 mg/kg Ólom 500 mg/kg Kadmium 5 mg/kg Króm 500 mg/kg Kobalt 100 mg/kg Réz 500 mg/kg Nikkel 500 mg/kg Higany 2 mg/kg Cink 1.500 mg/kg PCDD/PCDF 10 mg TEQ/kg PCB 50 mg/kg Minőségi követelmények a klinker és, a cement minőségére vonatkozóan Az előzőekben bemutattuk azokat a peremfeltételeket, amelyeket a BUWAL figyelembe vesz az egyes hulladékfajták hasznosításakor, azért hogy alkalmazásuk külön engedély beszerzése nélkül történhessen. A hulladékok azonban nemcsak a kiáramló füstgáz minőségére vannak hatással, hanem befolyásolhatják a klinker, és a cement minőségét is, ezért a BUWAL erre vonatkozóan is kritériumokat határozott meg. A 17. táblázatban szereplő irányértékek útmutatást adnak a szennyező anyag tartalomra vonatkozóan a klinkerben és a cementben. Ennek biztosítására a cementgyárak folyamatosan figyelemmel kísérik a szükséges paramétereket. A csillaggal jelölt elemek (Be, Cd, Hg, Tl) esetén a klinkerben vagy a cementben a - 52 -
szennyező anyag tartalom kisebb növekedése nem feltétlenül a felhasznált hulladék eredménye (pl.: egyes nehézfémek feldúsulása a filterporban). A klinker nehézfém tartalomra vonatkozó irányadó értékek (17. táblázat) az Irányelv kidolgozásakor működő svájci bányákból származó alapanyagokon alapulnak. 17. táblázat: Irányértékek klinkerre és cementre Elemek Irányértékek [mg/kg] klinker Portland cement Arzén 40 - Antimon 5 - Berillium 5 * - Ólom 100 - Kadmium 1.5 1.5 * Króm 150 - Kobalt 50 - Réz 100 - Nikkel 100 - Higany n. a. 0.5 * Szelén 5 - Tallium 2 2 * Cink 500 - Ón 25 - Klór (szervetlen) - 1000 Kén - 3.5% SO 3 4.4.2.2 A cementgyári technológiában hasznosításra nem javasolt hulladékok ( Negatív lista ) A cementgyári technológiában, eredetükből, kezelésük és/vagy összetételükből kifolyólag, illetve előnyösebb felhasználási módjuk miatt a következők hulladékok nem javasoltak cementipari hasznosításra: Nem stabilizált robbanóanyagok Radioaktív hulladékok Szabad azbesztszálak Nem válogatott kommunális hulladékok - 53 -
Komposztálható kommunális hulladékok Háztartásokban kis mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékok Kórházi boncolási hulladékok Fertőző/biológiailag veszélyes hulladékok előkezelés nélkül Kezeletlen akkumulátorok, száraz elemek Tiszta savak és lúgok Színesfém hulladékok 4.4.2.3 Jelen fázisban felhasználni tervezett hulladékok köre A felhasználni kívánt hulladékok körét, alcsoportok, főcsoportok, és a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001 KöM rendeletben foglaltak alapján EWC kód szerinti besorolását a 18. táblázat foglalja össze. 18. táblázat: A felhasználni kívánt hulladékok köre Főcsoport Alcsoport EWC kód 02 mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai 02 01 04 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból 02 02 hús, hal és egyéb állati eredetű 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok származó hulladékok élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok 03 fafeldolgozásból és falemez-, 03 01 fafeldolgozásból, falemez- és 03 01 01 fakéreg, parafahulladék 03 01 04 veszélyes anyagokat tartalmazó, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, bútorgyártásból származó faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, papír- és kartongyártásból származó hulladékok hulladékok 03 03 falemez darabolási hulladékok 03 01 05 faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladék, amelyek különböznek a 03 01 04 03 03 01 fakéreg és fahulladék cellulózrost szuszpenzió, papírés 03 03 10 mechanikai elválasztásból származó kartongyártási, feldolgozási hulladékok szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag iszapok - 54 -
05 05 01 05 01 07* savas kátrányok kőolaj finomításból, földgáz kőolaj finomításából származó tisztításából és kőolaj pirolitikus hulladékok kezeléséből származó hulladékok 07 szerves kémiai folyamatokból 07 01 szerves alapanyagok 07 01 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok származó hulladékok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 03 szerves festékek, pigmentek és 07 03 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) 07 04 Szerves növényvédő szerek 07 04 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 05 Gyógyszerek termeléséből, 07 05 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 06 Zsírok, kenőanyagok, 07 06 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 07 Finom vegyszerek és vegyipari 07 07 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok - 55 -
12 12 01 fémek, műanyagok alakításából, fémek és műanyagok fizikai és mechanikai alakításából, fizikai és felületkezeléséből származó mechanikai felületkezeléséből hulladékok származó hulladékok 13 13 01 olajhulladékok és folyékony hidraulika olaj hulladékok üzemanyagok hulladékai (kivéve 13 02 az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 15 hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok 13 03 szigetelő és hő-transzmissziós olajok 15 01 csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) 12 01 05 gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács 12 01 07* halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) 12 01 10* szintetikus hűtő-kenő olajok 12 01 12* elhasznált viaszok és zsírok 13 01 05* klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók* 13 02 04* ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok 13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű-és kenőolajok 13 02 06* szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok* 13 02 07* biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok* 13 02 08* egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok* 13 03 07* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok 13 03 08* szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olajok 13 03 09* biológiailag lebomló szigetelő és hő-transzmissziós olajok 13 03 10* egyéb szigetelő és hőtranszmissziós olajok 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladékok 15 01 02 műanyag csomagolási hulladékok 15 01 03 fa csomagolási hulladékok 15 01 05 vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladékok - 56 -
16 a jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 16 01 a közlekedés (szállítás) 16 01 03 termékként tovább nem használható gumiabroncsok különböző területeiről származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásból, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08) 17 02 17 02 01 fa fa, üveg és műanyag 17 02 03 műanyag 17 03 bitumen keverékek, 17 03 01* szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek szénkátrány és kátránytermékek17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 17 03 03* szénkátrány és kátránytermékek 17 05 föld (ideértve a szennyezett 17 05 04 föld és kövek, amely különbözik a 17 05 03-tól területekről származó kitermelt 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a földet), kövek és kotrási meddő 17 05 05-től 19 19 08 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából hulladékkezelő létesítményekből, szennyvíztisztító művekből származó iszapok szennyvizeket keletkezésük származó, közelebbről nem telephelyén kívül kezelő meghatározott hulladékok szennyvíztisztítókból, illetve az 19 09 19 09 01 durva és finom szűrésből származó ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból ivóvíz, illetve ipari víz szilárd hulladékok származó hulladékok termeléséből származó hulladékok 20 20 01 20 01 01 papír és karton települési hulladékok (háztartási elkülönítetten gyűjtött hulladék 20 01 13* oldószerek hulladékok és az ezekhez frakciók (kivéve 15 01) hasonló, kereskedelmi, ipari és 20 02 20 02 02 talaj és kövek intézményi hulladékok), kerti és parkokból származó beleértve az elkülönítetten hulladékok (a temetői gyűjtött hulladékokat is hulladékot is beleértve) - 57 -
Az egyes hulladékok kiválasztása, a következő szempontok figyelembevételével történt: szerepeljenek a 16/2001 KöM rendeletben, beilleszthetők legyenek a svájciak által létrehozott, külön engedély nélkül felhasználható hulladékok körébe (BUWAL pozitív lista), beilleszthetők legyenek az EU országokban leggyakrabban használt hulladékok körébe (BAT listába), hasznosításukra megfelelő referenciák álljanak rendelkezésre, Magyarországon történő elhelyezésükre megoldást jelent a klinkerkemencében történő hasznosításuk, megfelelő szabályozással, folyamatos minőségellenőrzéssel és légszennyezőanyag kibocsátás méréssel nem jelentenek emisszió növekedése, és nincsenek negatív hatással a cement minőségére, felhasználásuk illeszkedik az OHT-hoz, ne szerepeljenek a negatív listában. 4.4.2.4 A szempontok érvényesülése a hulladékok kiválasztásánál A 18. táblázatban szereplő felhasználni kívánt hulladékok BUWAL / BAT lista szerinti csoportosítása, a 19. táblázatban szerepelnek. 19. táblázat: Pozitív listában szereplő, felhasználni kívánt hulladékok köre Pozitív lista Alternatív tüzelőanyagok A hulladékok EWC kód megnevezése hidraulikus olajok, 13 01 05* klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók* klórmentes szigetelő 13 03 07* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok 13 03 08* 13 03 09* 13 03 10* olajok szintetikus szigetelő és hő-transzmissziós olajok biológiailag lebomló szigetelő és hő-transzmissziós olajok egyéb szigetelő és hő-transzmissziós olajok motor és sebességváltó 12 01 07* olajok, ásványolaj halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) keverékek, egyéb 12 01 10* szintetikus hűtő-kenő olajok - 58 -
kenőolajok 12 01 12* 13 02 04* 13 02 05* 13 02 06* 13 02 07* 13 02 08* fa 03 01 01 03 01 04 03 01 05 03 03 01 15 01 03 17 02 01 szennyvíziszapok 19 08 05 (kommunális) 19 09 01 elhasznált viaszok és zsírok ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok* biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok* Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok* fakéreg, parafahulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladék, amelyek különböznek a 03 01 04 fakéreg és fahulladék fa csomagolási hulladékok fa települési szennyvíz tisztításából származó iszapok durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok autógumi, egyéb gumi 16 01 03 termékként tovább nem használható gumiabroncsok hulladék papír, karton 15 01 01 20 01 01 papír és karton csomagolási hulladékok papír és karton műanyagok (osztályozott vagy kevert) 02 01 04 12 01 05 15 01 02 15 01 05 15 01 06 17 02 03 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács műanyag csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok műanyag Pozitív lista Alternatív nyersanyagok útfenntartásból származó hulladékok 17 03 01* 17 03 02 17 03 03* szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től szénkátrány és kátránytermékek - 59 -
talajtisztító berendezésekből származó hulladékok, talajok, építési törmelékek szerves anyag tartalommal 17 05 04 17 05 06 20 02 02 föld és kövek, amely különbözik a 17 05 03-tól kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től talaj és kövek A BUWAL pozitív listája támpontként ugyan megadja azon hulladékköröket melyek hasznosíthatók a cementgyártás során, ugyanakkor az abban nem szereplő hulladékok esetében is fennáll az alkalmazás lehetősége, amennyiben szennyezőanyag tartalmuk nem befolyásolja negatívan a cement minőségét és az emissziót. Ezt figyelembe véve, az alternatív tüzelőanyagok köre kibővül még a nagy fűtőértéket képviselő papíriszappal, oldószerekkel, csontliszttel és a savgyantával. Ezen hulladékok ártalmatlanítása jelenleg nem megoldott Magyarországon, míg Európa más országaiban jelentős szerepet töltenek mint alternatív tüzelőanyagok. 20. táblázat: Pozitív listában nem szereplő, de felhasználni kívánt hulladékok köre A hulladékok EWC kód megnevezése Papíriszap 03 03 10 mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag-, és fedőanyag iszapok Oldószerek 07 01 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 03 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 04 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 05 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 06 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 07 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 20 01 13* oldószerek Húsliszt 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Savgyanta 05 01 07* savas kátrányok Az előírások betartásának érdekében, az összes felhasználni kívánt hulladék klinkerkemencében történő beadagolását igen szigorú előminősítések előznék meg. A szennyezőanyagok megfelelő szinten tartásának biztosítására alkalmazandó eljárást a 6.2.3 fejezetben tárgyaljuk részletesen. - 60 -
4.4.2.5 A kiválasztott hulladékok jellemzése A következőkben részletesen bemutatjuk a 19. táblázatban, és a 20. táblázatban szereplő hulladékok fizikai-kémiai jellemzőit, azokat a kritikus komponenseket, melyek mennyiségére kiemelkedő figyelmet kell fordítani. Ásványolaj tartalmú hulladékok Ebbe a csoportba a következő felhasználni kívánt anyagok tartoznak: 13 01 05* 13 03 07* 13 03 08* 13 03 09* 13 03 10* 12 01 07* 12 01 10* 12 01 12* 13 02 04* 13 02 05* 13 02 06* 13 02 07* 13 02 08* klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olajok szintetikus szigetelő és hő-transzmissziós olajok biológiailag lebomló szigetelő és hő-transzmissziós olajok egyéb szigetelő és hő-transzmissziós olajok halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) szintetikus hűtő-kenő olajok elhasznált viaszok és zsírok ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Tekintettel arra, hogy az ásványolaj ipari eredetű hulladékok, a tervezett felhasználásukat nézve azonos összetételűnek tekinthetők, ezért egy helyen összefoglalóan foglalkozunk velük. A kőolaj eredetű, vagy szintetikus kenőolajok, ipari kenőanyagok hulladékai. Ezek lehetnek: orsóolajok, gépolajok, hengerolajok, turbinaolajok, tengelyolajok, motorolajok, hajtóműolajok, fémmegmunkálásból származó olajok. Az olajos hulladékok különböző szénhidrogének százait tartalmazhatják. Általánosságban elmondható, hogy az ásványolaj tartalmú hulladékok viselkedése azonos a nagy oxigénigényű hulladékokéval. A kenőolajok kémiai összetétele a nyersolaj kitermelési helyének, a finomítási folyamatok és az alkalmazott adalékok függvénye. A kenőolajok felhasználástól - 61 -
függően a következő szennyeződéseket tartalmazhatják: bárium-, kálcium-, cink-, nitrogén-, kén-, és klór, de emellett megtalálható bennük a víz, oldószer, korom, szén, fémek, kátrány, sav, és a hamu is. Általános összetételük: alifás szénhidrogén, monoaromás, diaromás, poliaromás szénhidrogén. Szakirodalmi adatokra támaszkodva a 7 fajta, különböző eredetű fáradt olaj általános vizsgálati eredményeinek összesített fizikai jellemzőit a 21. táblázat tartalmazza. 21. táblázat: A fáradt olaj fizikai jellemzői Paraméterek Egyes fáradt olaj minták vizsgálati eredményei Sűrűség 20 0 C-on g/ml 0,892-0,901 Viszkozitás 98,9 0 C-on cst 8,76-12,53 Lobbanáspont 0 C 168-232 Kokszolási maradék Gew % 1,5-2,18 Hamutartalom Gew % 0,85-1,13 Víztartalom % 8-10 Kéntartalom % <0,5 PCB mg/kg 0-5 Klórtartalom % <0,1 Fe ppm 78-570 Cr ppm <5, 5-37 Sn ppm <5, 4-8 Cu ppm 15-36, <5 Al ppm 12-34 Mg ppm <5, 17-183 Si ppm 14-71 Cl ppm <100, 230-2200 Ca ppm 500-4100 Ba ppm 415-2900 Zn ppm 485-920 Pb ppm 17-3000 P ppm 360-825 Ezen hulladékok körében, az alábbi komponensek mennyiségére kell fokozottan odafigyelni: Fémek (Pb, Zn, Ba) Szerves halogén tartalom (<1súly %) Klórtartalom - 62 -
A fáradt olajok, eredetüktől és összetételüktől függetlenül minden esetben a főégőn, azaz a legmagasabb hőmérsékleti viszonyok közepette kerülnek hasznosításra, azért hogy a felhasználásuk a leghatékonyabb legyen, és hogy a kritikus komponensek elbomoljanak. Fahulladék Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a következők: 03 01 01 03 01 04 03 01 05 03 03 01 15 01 03 17 02 01 fakéreg, parafahulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladék, amelyek különböznek a 03 01 04 fakéreg és fahulladék fa csomagolási hulladékok fa A fa, fakéreg hulladékok átlagos fűtőértéke, víztartalomtól függően 10-16 MJ/kg. Jellemző összetevőit a 22. táblázat mutatja be. Gyulladási hőmérséklete 300 ºC. Jellemző CO 2 tartalom 20,9 tf%. 22. táblázat: A fa, fakéreg hulladékok jellemző összetevői Kémiai összetevők % Hamu Illó éghető C H O N S % % Fa+kéreg 47 6 44 0,3 0,05 2,65 83 Nyugat-Európában az elmúlt években olyannyira felfutott az ún. megújuló energiaforrások hasznosítása, hogy az Európai Unió célként tűzte ki, az energiatermelésen belül az alternatív tüzelőanyagok források részarányának az 1998- as 6 %-ról 2005-ig 12 %-ra történő növelését és ehhez megfelelő támogatási forrásokat is biztosít. Ezen belül is az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a biomassza hasznosítása. A biomasszával kapcsolatban elsőként általában a CO 2 - kibocsátást emlegetik, hiszen a növényi eredetű nyersanyag elégetésekor legfeljebb annyi CO 2 gáz szabadul fel, amennyit a növény a fotoszintézis során el is nyelt. Nyersanyagként leggyakrabban az eddig hulladékként eldobott anyag (például fa) szerepel. Az OHT-ban megfogalmazottak alapján kiemelten kell foglalkozni a biomassza eredetű hulladékok sorsával. - 63 -
A fűrészipari feldolgozás során hulladékként kéreg, darabos fahulladék, fűrészpor marad vissza. E hulladékok adott feltételek megteremtése esetén a környezetre veszélyt nem jelentenek és jól hasznosíthatók energetikai célokra. A fűrészipari tovább-feldolgozás során (padló- és falburkoló anyagok, rétegelt-ragasztott szerkezetek, stb.) szükségesek lehetnek vegyiparból származó alap- és segédanyagok (ragasztók, felületkezelő anyagok, stb.) is, amelyek sok esetben veszélyesnek minősülnek. A technológiákból adódik, hogy e termékek gyártása során a fa, illetve a vegyipari termékek hulladékai/maradékai vegyesen, esetleg szétválaszthatatlanul keletkeznek. További jelentős mennyiséget képvisel a bútoriparból származó impregnált fűrészpor és fahulladékok. Szennyvíz iszapok Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a következők: 19 08 05 19 09 01 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok A szennyvíztisztítási technológiákban fáziselválasztás során, a folyadékfázisból eltávolított, nagy víztartalmú szilárd anyagok megjelenítési formája a szennyvíziszap. Összetételére jellemző paramétereket 23. táblázat foglalja össze. 23. táblázat: A szennyvíz iszap jellemzői Nem víztelenített, nem rothasztott Nem víztelenített, rothasztott iszap Víztelenített, rothasztott iszap iszap % Szárazanyag 2-7 2-8 20-50 Szerves anyag* 50-70 50-60 50-70 Össz. Nitrogén* 2,1-7,6 0,9-6,8 1,5-2,5 Össz. Foszfor* 0,6-3 0,5-3 0,5-1,8 Össz. Kálium* 0,1-0,7 0,1-0,5 0,1-0,3 Össz. Kalcium* 1,4-2,1 1,5-7,6 1,6-2,5 Össz. 0,6-0,8 0,3-1,6 0,1-0,5 Magnézium* *Szárazanyag %-ban - 64 -
Nagy oxigénigényű hulladék, mely éghetőségét a hamutartalom, a szerves anyag tartalom és a víztartalom határozza meg. Az iszapokra jellemző paraméterek a következők: hamutartalom 60 %, szerves anyag tartalom 25% víztartalom 50 %. A cementgyári együttégetés szempontjából igen fontos összetevője a foszfor, melyből korlátozott mennyiség kerülhet a rendszerbe. Figyelmet kell fordítani a nehézfémtartalomra is, hiszen a szennyvíziszapok is forrásai lehetnek a nehézfémeknek. Autógumi, és egyéb gumi hulladék Ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok közül a következőket szándékoznak felhasználni: 16 01 03 termékként tovább nem használható gumiabroncsok A gumi hulladékok átlagos fűtőértéke 22 MJ/kg, a jellemző víztartalom 1 %, a hamutartalom 6 %, gyulladási hőmérséklete 300 ºC. Jellemző összetételét a 24. táblázat mutatja be. 24. táblázat: A gumiabroncsok jellemző összetétele C 61-88 % ZnO max. 2 % H 6-8 % Cr 97 ppm S 1-3 % Ni 77 ppm O+N 1,5-6 % Pb 60-670 ppm Cl 0,02-0,6 % Cd 5-10 ppm Fe max. 15 % Gumiabroncsok, ipari gumi hulladékok (pl. szállítószalag, lökhárító, mozgólépcső szalag) felhasználhatók. A cementgyári együttégetés szempontjából igen fontos összetevője a klór, és a cink. A tömlő nélküli gumival klór kerülhet a rendszerbe, melyeknél a belső légelzáró réteg alapanyaga klór- vagy brómbutil kaucsuk. - 65 -
Az OHT-ban foglaltak szerint az alternatív tüzelőanyagként a hazai cementiparban jelenleg főként gumiabroncs hulladékot hasznosítanak. A gumiabroncsok esetében az a Beremendi Cementgyárban engedélyezett 18600 t/év együttégetési kapacitás 33 %-át használják ki. Egy másik cementgyárban kemencénként 9000 t/év kapacitású gumihulladék energetikai hasznosítására alkalmas rendszer környezetvédelmi engedélyeztetése jelenleg folyik. Az iparág hulladék gumiabroncs hasznosítási kapacitása akár 50 kt/év-re is bővíthető. Papír, karton Ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok közül a következőket kívánják hasznosítani: 15 01 01 20 01 01 papír és karton csomagolási hulladékok papír és karton A papír hulladékok általában 60 %-nál több cellulóz- vagy farostokat tartalmaz. Az OHT szerint már jelentős előkészületek történtek a papír hulladékok energetikai célra történő újrahasznosítására, cementgyári hasznosítására. Ezen a módon közel 10000 t hasznosítására nyílna lehetőség. A jelen feltételek mellett nagyobb mennyiség feldolgozása csak támogatással illetve a jelenlegi támogatás növelésével várható. 1999-2008 között várható papírhulladék képződés mennyiségét a 25. táblázat mutatja be. 25. táblázat: 1999-2008 között várható papír hulladék képződés mennyisége 1999 2002 2005 2008 Papír [ezer tonna] 310 370 400 450 Az OTH-ban foglaltak alapján a gazdasági küszöbérték alatt célszerű elfogadni a papírhulladékok energetikai célú hasznosítását is, hasznosításként. Társított műanyagok (osztályozott vagy kevert) Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a következők: 02 01 04 12 01 05 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács - 66 -
15 01 02 15 01 05 15 01 06 17 02 03 műanyag csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok műanyag A műanyag hulladékok jellemzőit polietilén és PVC hulladék bontásban a 26. táblázat mutatja be. 26. táblázat: A műanyag hulladékok jellemzői Fűtőérték Víztartalom Hamutartalom Polietilén 43 MJ/kg 0,02 0,02 PVC 19 MJ/kg - 0,5 A műanyag hulladékoknak magas az éghető anyag tartalma. Klórtartalmú műanyag hulladékok (PVC) csak olyan mértékben kerülhetnek a rendszerbe, hogy teljes klórtartalmúk ne haladja meg a 3 %-ot. Az OHT-ban foglaltak alapján a műanyag alapú hulladékoknál jelentős mértékben kell növelni úgy a hulladék előkezelő, mint az anyagában történő újrahasznosító kapacitást, tekintettel arra, hogy az EU direktívában előírt követelmény másként nem teljesíthető. Egy gazdasági küszöbértéknél, az anyagában nem hasznosítható műanyag hulladékok ártalmatlanítására, mint alternatíva célszerű elfogadni a klinkerkemencében történő termikus kezelést is. (Például: kommunális hulladékégető, válogatott hulladék cementipari égetése, stb.). Ez követően szükséges megvalósítani elsősorban a már meglévő kapacitások kihasználásával a cementipari hasznosítást. Ily módon becslések szerint, közel 20000 t/év energetikai hasznosítására nyílna lehetőség. Útfenntartásból származó hulladékok Az útfenntartásból származó, hulladékok a következőket szándékoznak felhasználni: 17 03 01* 17 03 02 17 03 03* szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től szénkátrány és kátránytermékek A szénkátrány, a szén magas hőmérsékleten (700 C felett) végzett destruktív desztillációjakor képződő gáz szobahőmérséklet körüli értékre való hűtésekor - 67 -
képződő kondenzációs termék. Fekete viszkózus anyag, a víznél nagyobb sűrűségű. Főleg kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének keveréke. Kis mennyiségben tartalmazhat fenolvegyületeket és aromás nitrogénbázisokat. Az útfenntartásból származó hulladékok esetében hatósági és cementgyári konzultációk alapján állapíthatók meg az irányértékek. Talajtisztítás során, talajtisztító berendezésekből származó hulladékok, talajok, építési törmelékek Ebbe a csoportba sorolt hulladékok a következők: 17 05 04 17 05 06 20 02 02 föld és kövek, amely különbözik a 17 05 03-tól kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től talaj és kövek Általában a talajtisztító berendezésekből származó hulladékok, szennyezett talajok, építési törmelékek akár szerves anyag tartalommal is cementgyárban felhasználhatók, mivel a szerves komponensek tökéletes elégetéséhez szükséges magas hőmérséklet biztosított. Az ilyen jellegű hulladékok, keletkezésük helyétől, és a tisztítás módtól függően igen sokféle szennyezőanyagot tartalmazhatnak. A kiválasztásra került, ebbe a csoportba sorolható hulladékok veszélyes anyagokat (halogénezett illékony szénhidrogének, halogénezett közepesen illékony szénhidrogének) nem tartalmaznak. A felsorolt anyagcsoportok előfordulhatnak vegyi üzemek és vegyianyag-raktárak, kőolaj feltáró fúrások, szivárgó tárolótartályok és csővezetékek, javítóüzemek, járműgyárak stb. környezetében. Jellemző szennyezőanyagok, a következők lehetnek: szénhidrogén, fémszennyezők Papíriszap Ebbe a hulladékkörbe tartozó anyagok 03 03 10 mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőiszapok A mechanikai elválasztásból származó szálmaradékok, száltöltőanyag- és fedőanyag iszapok jelentős mennyiségben tartalmaznak oldott szerves és finom eloszlású rostot. - 68 -
A veszélyes hulladéknak nem minősülő papíriszap felhasználás szempontjából fontos jellemzőit a 27. táblázat foglalja össze. 27. táblázat: A papíriszap jellemzői Tüzelőanyagok Papíriszap típus alternatív halmazállapot szilárd fűtőérték [MJ/t, kj/nm 3 ] 2810* kéntartalom [%] 0 klórtartalom [%] 0 összes felhasználás [t/a, 1000 Nm 3 /a] 3499 % felhasználás 0.53 *50% nedvességtartalmú papíriszap 2001. augusztusában a Piszkei Papír Rt., és a Holcim Rt. együttműködési megállapodást írt alá a papírgyárba keletkezett, veszélyes hulladéknak nem minősülő un. papíriszap cementgyári hasznosításáról. Az együttműködés értelmében a Holcim Rt. lábatlani cementgyára klinkerégetési termikus hasznosításra kezdetben évi 7-8000 tonna eddig lerakásra kerülő papírgyári szennyvíziszapot vesz át a Piszkei Papír Rt.-től és azt másodlagos tüzelőanyagként hasznosítja a cementgyártás során. 2001. év folyamán a lábatlani telephely több kísérleti égetést végzett papíriszappal,. A kísérletek pozitív eredménnyel zárultak mind környezetvédelmi illetve technikai kérdéseket, mind pedig a lakossági reakciókat tekintve, így 2001. év végétől már üzemszerű hasznosítás folyik. A 2001-ben felhasznált papíriszap mennyiségét, valamint fűtőanyag kiváltásában játszott szerepe, a 28. táblázatban szerepel. 28. táblázat: A Holcim Rt. lábatlani gyárában, 2001-ben felhasznált papíriszap és egyéb tüzelőanyagok mennyisége Tüzelőanyag Fűtőérték Felhasználás Hőenergia [MJ/t] [t/a] felhasználás (%) Szén 25,3 71490 97,9 Petrolkoksz 29,8 980 1,6 Papíriszap 2,8 3499 0,5-69 -
A környezetvédelmi előnyök közül külön kiemelendő, hogy a papíriszap hasznosítás révén csökkent a gyár NO x kibocsátása. Oldószerek Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladékok a különbözők: 07 01 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 03 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 04 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 05 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 06 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 07 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 20 01 13* oldószerek Az anyagcsoportba tartozó veszélyes hulladéknak minősülő oldószerek illékony szerves folyadékok. Gyulladási hőmérsékletük igen széles 50-200 ºC tartomány között mozog. Felhasználáskor kritikus pontnak tekinthető az oldószerek lobbanáspontja. Az oldószerek kémia felépítésük alapján a következő csoportba sorolhatók: szénhidrogének, alkoholok, észterek, ketonok, éterek. Magas halogéntartalmú oldószerek (pl.: klór-benzol) klinkerkemencében történő tüzelését nem tervezik. Húsliszt, csontliszt Ebbe a csoportba tartozó hulladék a: 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Az élelmiszeriparban keletkező hulladékok közel 30 %-a olyan veszélyes hulladék, ami különleges kezelést igényel. A zömmel állati eredetű veszélyes hulladékok tekintélyes részének kezelése és hasznosítása néhány évtizedes múlttal rendelkezik. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat üzemeit (ATEV-ek) részben erre a célra hozták létre. Az Európai Irányelveknek történő megfelelés biztosításához segítséget nyújt az Élelmiszer-feldolgozási Környezetvédelmi Program (ÉKP) kialakítása, mely olyan ipari gyakorlatot kíván megteremteni, amely a természeti erőforrások fenntartható - 70 -
használatán, a természeti értékek megőrzésén, az egészséges termékek előállításán alapszik. Főbb célkitűzései közé tartozik az élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok másodlagos nyersanyagként történő hasznosítása. A cementgyártáshoz másodlagos tüzelőanyagként felhasználni kívánt húsliszt és csontliszt teljes mértékben megfelel az ÉKP által megfogalmazott céloknak. Az állati feldolgozásból származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok lerakás előtt előkezelést igényelnek. Az elsősorban fizikai (hőkezelés) és mechanikai (darálás) folyamatokból álló eljárás során húsliszt, csontliszt készül. Ezek a termékek magas szervesanyag-, és foszfátartalommal jellemezhető száraz porok. Ezt az ipari mellékterméket egészen 2001-ig minden állatfajta esetében takarmányként hasznosították. A 2001. október 10-től Magyarországon azonban betiltották a kérődző állatokból származó fehérje eredetű termékek, patás állatok részére takarmányként történő felhasználását (lsd. 47/2001 FVM rendelet). Ezzel a rendelkezéssel nagymennyiségű, megsemmisítendő húsliszt és csontliszt vált feleslegessé a piacon, melyek végső biztonságos ártalmatlanítása a klinkerkemencében történő hasznosítás a Ny-európai gyakorlat szerint. A Magyar Takarmánykódex kötelező előírásait a 47/2001 FVM rendelet rögzíti. A Kódex a takarmányokra és a létesítményekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye. Ennek 1 sz. melléklete foglakozik a szárazföldi állatokból nyert termékek, így a húsliszt és a csontliszt tartalmára vonatkozó előírásokkal (lsd. 29. táblázat). 29. táblázat: A 47/2001 FVM rendelet húsliszt és a csontliszt tartalmára vonatkozó előírásai Megnevezés Leírás Kötelező deklaráció Húsliszt Melegvérű szárazföldi állatok egész testéből vagy annak részeiből, esetlegesen extrakcióval vagy fizikai módszerekkel részben zsírtalanított, hőkezeléssel, szárítással és darálással nyert termék. A terméknek Nyersfehérje tartalom Nyerszsír tartalom Nyershamu tartalom Nedvesség tartalom, ha alapvetően mentesnek kell lennie a következőktől: pata, az >8% szarv, sörte, szőr, toll és emésztő traktus tartalom. (Minimális fehérje tartalom 50%, szárazanyagban.) (Maximális összes foszfor tartalom: 8%.) Húsos csontliszt Melegvérű szárazföldi állatok egész testéből vagy Nyersfehérje tartalom - 71 -
Csontliszt annak részeiből, esetlegesen extrakcióval vagy fizikai Nyerszsír tartalom módszerekkel részben zsírtalanított, hőkezeléssel, Nyershamu tartalom szárítással és őrléssel nyert termék. A terméknek Nedvesség tartalom, ha alapvetően mentesnek kell lennie a következőktől: pata, az >8% szarv, sörte, szőr, toll és emésztő traktus tartalom. Melegvérű szárazföldi állatok extrakcióval vagy fizikai Nyersfehérje tartalom módszerekkel nagyrészt zsírtalanított, csontjaiból Nyershamu tartalom hőkezeléssel, szárítással és finomra őrléssel nyert Nedvesség tartalom, ha termék. A terméknek alapvetően mentesnek kell lennie az >8% a következőktől: pata, szarv, sörte, szőr, toll és emésztő traktus tartalom. A táblázatban szereplő húslisztre és csontlisztre vonatkozó tulajdonságokat összegezve elmondható, hogy tüzelőanyagként jelentős fűtőértéket képviselnek, a környezet minimális igénybevételével. Savgyanta Az ebbe az anyagcsoportba tartozó hulladék: 05 01 07* savas kátrányok A savgyanta átlagos fűtőértéke 21 MJ/kg, a jellemző víztartalom 17 %, a hamutartalom 8 %. Összetétele telephelyenként változik. A savgyanta vazelingyártás során, annak kénsavas finomítási eljárásából keletkezik. A vazelin fehér vagy sárga színű, íztelen, szagtalan, semleges kémhatású, kenőcsszerű az ásványolaj lepárlás 280 ºC-on még nem illó maradékából kénsavas és derítőföldes finomításából keletkező anyag. A keletkező savgyanta hulladékból többlépcsős semlegesítési ill. keverési eljárással lehet környezetbarát cementipari hasznosításra alkalmas alternatív tüzelőanyagot készíteni. A savgyanta minősége tárolásának idejétől függ. A savgyanta-tárolókba jutó csapadékvíz a sav egy részét kioldja, majd a gyanta alatt külön fázist képez. Az OHT-ban foglaltak alapján a hazai cementiparban egyes veszélyes hulladékok (pl. savgyanta, fáradt olaj, hazai olajos hulladékok alternatív tüzelőanyagként hasznosíthatók, és a hasznosítási lehetőségek kihasználtságát növelni kell. - 72 -
A cementgyári együttégetés szempontjából figyelmet kell fordítani a nehézfémtartalomra. A kéntartalmat tekintve a savgyanta nem képvisel nagyobb kénforrást a rendszer számára, mint a kőszén. 4.4.3 A tervezett tevékenységhez szükséges infrastruktúra Az alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő felhasználására számos külföldi, és néhány esetben hazai referencia áll rendelkezésre. A hejőcsabai gyárban alkalmazható tárolási és beadagolási módszerek ezen referenciák tapasztalatai, továbbá a helyi adottságok figyelembevételével lettek kidolgozva. Az alábbiakban röviden ismertetjük az egyes anyagtípusok - halmazállapottól függően - klnikerkemencébe történő betáplálásának lehetséges megoldásait, továbbá a kemence műszaki adottságaihoz alkalmazható anyagbeadagolási eljárásokat. 4.4.3.1 Általános információk, és szempontok Műszakilag és pénzügyileg is olyan berendezések alkalmazása a legmegfelelőbb, melyek többfajta hulladék fogadására is használhatók, így minimális változtatásokkal, kiegészítésekkel lehetőség van eltérő típusú hulladékok beadagolására. A berendezéseket úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a klinkergyártás stabilitása biztosítva legyen. A másodlagos tüzelőanyagok tárolását, és beadagolását tekintve elsősorban halmazállapotuk alapján csoportosítjuk, de emellett fontos szempontot jelent az anyagok szemcse nagysága és kémiai tulajdonságai is. A bizonyos hulladékok egy időben történő beadagolása, nemcsak a termékminőséggel szemben támasztott követelmények, és emissziós határértékek betartása miatt korlátozott, hanem egyes esetekben ezt technikai adottságok sem teszik lehetővé. A hasznosítani kívánt hulladékok együttégetésének lehetőségét összefoglaló mátrixot 45. táblázat tartalmazza. A kemencébe történő adagolási rendszerek kialakításánál és használatánál kulcsfontosságú szempont a magas hőmérséklet folyamatos biztosítása a - 73 -
klinkergyártás biztonsága érdekében. Az AFR anyagok beadagolása az a következő helyeken történhet. 1. ábra: Az AFR anyagok klinkerkemencébe történő beadagolásának lehetőségei Alternatív tüzelőanyag beadagolási pontok SZÁRAZ ELJÁRÁSÚ KEMENCE ELŐKALCINÁLÓVAL Főégő Előkalcináló Füstgáz Nyersliszt Kemence beömlés Klinker SZÁRAZ ELJÁRÁSÚ KEMENCE HŐCSERÉLŐVEL Felszálló cső Kemence beömlés Főégő Füstgáz Nyersliszt Füstgáz Klinker ROSTÉLY HŐCSERÉLŐS KEMENCE Forró kamra Nyersliszt Főégő Klinker HOSSZÚ NEDVES VAGY SZÁRAZ ELJÁRÁSÚ KEMENCE Kemence közepi zsilip Füstgáz Főégő Nyersliszt Klinker Mivel a hejőcsabai gyár hőcserélővel rendelkező, száraz eljárású technológiával működik (az ábrán a második), ezért látható, hogy az alternatív tüzelőanyagok beadagolására, az anyag típusától függően a kemence mindkét végénél lehetőség nyílik: 1. Főégőnél 2. Anyagbeviteli oldalon: kemence beömlés (az a pont, ahol a nyersliszt a hőcserélőből bejut a kemencébe, felszálló cső (az a csővezeték, amelyen keresztül a forró füstgáz a kemencéből bejut a legalsó ciklonba.). - 74 -
A száraz eljárású hőcserélős klinkerkemencébe történő beadagolás lehetőségeit a 2. ábra mutatja be. 2. ábra: Klinker kemencébe történő beadagolás lehetőségei 1. Főégő Klinkerégető kemence 2. Anyagbeviteli oldal a) Kemence beömlés b) Felszálló cső 4.4.3.2 Külföldi adagoló rendszereknél alkalmazott eljárások Külföldi, és hazai tapasztalatokat is figyelme véve, az egyes alternatív tüzelő-, és nyersanyagok klinkerkemencébe történő beadagolás helyének kedvezőbb és kevésbé kedvezőbb módjait állapították meg. A Hejőcsabai Cementgyár által felhasználni szándékozó AFR anyagok tervezett beadagolási pontok szerinti csoportosításai a 30. táblázatban szerepelnek. A táblázatban feltüntetett beadagolási pontok (1-2) megegyeznek az ábrán megjelöltekkel. 30. táblázat: Egyes AFR anyagok beadagolásának tervezett módjai EWC kód Beadagolási pontok 1. Főégő 2. Anyagbeviteli oldal 02 01 04 műanyaghulladék (kivéve a Igen Igen csomagolóeszközöket) 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra Igen Igen alkalmatlan anyagok 03 01 01 fakéreg, parafahulladék Igen 03 01 04 veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, Igen fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok 03 01 05 faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladék, amelyek Igen - 75 -
különböznek a 03 01 04 03 03 01 fakéreg és fahulladék Igen 03 03 10 mechanikai elválasztásból származó Igen szálmaradék, száltöltőanyag-, és fedőanyag iszapok 05 01 07* savas kátrányok Igen 07 01 04 egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok Igen és anyalúgok* 07 03 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok Igen és anyalúgok 07 04 04 egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok Igen és anyalúgok* 07 05 04 egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok Igen és anyalúgok 07 06 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok Igen és anyalúgok 07 07 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok Igen és anyalúgok* 12 01 05 gyalulásból és esztergálásból származó Igen műanyag forgács 12 01 07* halogénmentes, ásványolaj alapú hűtőkenő Igen folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) 12 01 10* szintetikus hűtő-kenő olajok Igen 12 01 12* elhasznált viaszok és zsírok Igen 13 01 05* klórozott szerves vegyületeket nem Igen tartalmazó emulziók* 13 02 04* ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok Igen, de a klór miatt korlátozva 13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem Igen tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 13 02 06* szintetikus motor-, hajtómű- és Igen kenőolajok* 13 02 07* biológiailag lebomló motor-, hajtómű- és Igen kenőolajok* 13 02 08* egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok* Igen 13 03 07* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem Igen - 76 -
tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olajok 13 03 08* szintetikus szigetelő és hő-transzmissziós Igen olajok 13 03 09* biológiailag lebomló szigetelő és hőtranszmissziós Igen olajok 13 03 10* egyéb szigetelő és hő-transzmissziós Igen olajok 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladékok Igen Igen 15 01 02 műanyag csomagolási hulladékok Igen Igen 15 01 03 fa csomagolási hulladékok Igen Igen 15 01 05 vegyes összetételű kompozit csomagolási Igen Igen hulladékok 15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladékok Igen 16 01 03 termékként tovább nem használható Igen gumiabroncsok 17 02 01 fa Igen Igen 17 02 03 műanyag Igen Igen 17 03 01* szénkátrányt tartalmazó bitumen Igen Igen keverékek 17 03 02 bitumen keverékek, Igen amelyek különböznek a 17 03 01-től 17 03 03* szénkátrány és kátránytermékek* Igen Igen 17 05 04 föld és kövek, Igen amely különbözik a 17 05 03-tól 17 05 06 kotrási meddő, Igen Igen amely különbözik a 17 05 05-től 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó Igen iszapok 19 09 01 durva és finom szűrésből származó szilárd igen Igen hulladékok (szárított) 20 01 01 papír és karton Igen Igen 20 01 13* oldószerek* Igen 20 02 02 talaj és kövek Igen Általánosságban elmondható, hogy az alternatív anyagok beadagolási pontjait elsősorban az anyagok szemcsemérete ill. konzisztenciája határozza meg. Külföldi tapasztalatok alapján, a különböző halmazállapotú anyagok szemcsemérettől függő - 77 -
beadagolási lehetőségeit, ill. az elérhető hőenergia helyettesítés mértékét (a hőenergia helyettesítések nem összegezhetők) a 31. táblázat tartalmazza 31. táblázat: A különböző halmazállapotú anyagok szemcsemérettől függő beadagolási lehetőségeit Kemence típus Beadagolási pont Szilárd anyag Folyékony anyag Száraz eljárású kemence hőcserélővel Főégő < 5 mm vagy < 50 mm fólia: max. 30 %-os hőenergia helyettesítés < 1,5 mm: max. 20 % hőenergia helyettesítés Akár 100 % hőenergia helyettesítés Anyag-beviteli oldal Nagy darabos (pl.: egész gumi): max. 10 % hőenergia helyettesítés < 50 mm: max. 20 % hőenergia helyettesítés Max. 20-25 % hőenergia helyettesítés ELJÁRÁS SZILÁRD HALMAZÁLLAPOTÚ AFR ANYAGOK KEZELÉSÉRE A szilárd AFR anyagok kezelésének általános folyamatát a 3. ábra szemlélteti. 3. ábra: Szilárd AFR anyagok kezelésének általános folyamata Tárolás Adagolás Rostázás, szitálás Kemencéhez szállítás Beadagolás a főégőnél F Beadagolás az anyagbeviteli oldalon Klinker Kemence Tárolás A gyár területére már előkezelt AFR anyagok beszállítását, és lehetőség szerint az anyagok azonnali hasznosítását tervezik. Egyes esetekben -elsősorban a hétvégi szállítási tilalomból adódóan- azonban előfordulhat, hogy a folyamatos üzemeltetés biztosítása érdekében szükségessé válik bizonyos anyagok üzemi tárolóban történő átmeneti (max. 3 nap) elhelyezése. A különböző típusú szilárd halmazállapotú AFR anyagok tárolása, a talaj-, és talajvíz szennyeződések elkerülése érdekében fedett, ventillációval ellátott helyen történik. A tárolóból távozó levegőt, zárt rendszerben primer levegővel keverve, ellenáramban a klinkerkemencébe vezetik. - 78 -
Adagolás Az adagoló berendezések garattal, kihordóval, és mérőberendezéssel vannak ellátva. A garat függőleges falú, mozgó padlózatú, így lehetővé válik az anyagok adagoló mérlegszalagra történő folyamatos adagolása. Az adagoló berendezésekre példákat a 4. ábra, és a 5. ábra szemléltet. 4. ábra: Példa AFR adagoló rendszerre (Obourg és Eclépens) Mozgóplatós tartály AFR anyag Változtatható sebességű keverőcsiga Mérlegszalag A keverőcsigát, és a csiga fölött elhelyezkedő tartály padlózatát mozgató szintérzékelőket mérleg szabályozza. Ez a változat alkalmas aprószemcsés könnyű szilárd hulladék, impregnált fűrészpor, darabos műanyag fólia adagolására, a keverőcsiga miatt azonban nem alkalmas nagyobb szemcséjű hulladékok, például darált gumi feladására. Az említett változat megépítése, darabos műanyag hulladékok hasznosítása céljából a hejőcsabai gyárban már megtörtént, azonban megfellebbezése miatt beüzemelésére ezidáig nem került sor. 5. ábra: Példa AFR adagoló rendszerre (Lägerdorf) Mozgóplatós tartály AFR Keverőcsiga Változó sebességű mérlegszalag - 79 -
A mérlegszalagra feladott anyag mennyiségét, egyenletes mozgását, áramlásával ellentétes irányba forgó csiga szabályozza. A csiga előtt érzékelő helyezhető el mely feladata, a mérlegszalag mozgásának és ennek megfelelően a betáplált anyag minőségétől, szemcsenagyságától függő egyenleten adagolásának szabályozása. Ez a berendezés több típusú szilárd anyag adagolására is alkalmazható (derítőföld, savgyanta, darabolt gumi, papírhulladék, stb.) csupán az érzékelők állásán kell változtatni. Rostázás, szitálás A rostázás és szitálás művelete szükséges lehet a kemence belső alkatrészeinek megóvásához. A nem megfelelő részek kiszűrése, fémtartalmú anyagok esetében mágneses szűrő, egyéb anyagok esetében pedig forgó dobszűrő alkalmazásával történik. Szállítás a kemencéhez Eddigi tapasztalok alapján, az AFR anyagok kemencéhez történő elszállításának leggyakrabban használt berendezés a gumihevederes szállítószalag vagy a jelenleg hejőcsabai gyárban is használt un. pneumatikus szállítórendszer. Táplálás az előhevítőbe Az előhevítőbe történő adagolás két, vagy háromszelepes, zsilipszerű rendszeren keresztül történik. A többszelepes rendszer előnye, hogy az anyagelakadás esetén egyszerűen szabályozható, és az elakadás bekövetkezése minimalizálható. Hátrányt jelent viszont, hogy a szelepen keresztül, a kemence leállásakor tűz-, és robbanásveszélyes gőzök, és gázok áramolhatnak ki a légtérbe. Ennek kiküszöbölésére, a szelepek alatt és fölött biztonsági lezáró kapuk kerülnek elhelyezésre. A szelepek lehetséges kiépítését a 6. ábra szemlélteti. - 80 -
6. ábra: A szelepek alatt és fölött elhelyezkedő biztonsági lezáró kapuk Biztonsági lezáró kapu Dupla szelep Az AFR anyagok megolvadásának elkerülése, az alsó szelepnél elhelyezett hűtőventillátorral vagy levegő befúvatásával történik. Kemencetáplálás Az AFR anyagok főégőnél történő betáplálásának leggyorsabb, és leghatékonyabb módja a rövid, és lehetőleg egyenes pneumatikus szállítórendszer alkalmazása. Az adagolási pontok kijelölése, mint azt a 30. táblázat is mutatja, nagymértékben függ az AFR anyag típusától. Az AFR anyagok beadagolása csak kizárólag az üzemi állapot beállta után lehetséges. Mivel a túlságosan lassú adagolásnál fennáll annak veszélye, hogy az anyagok hő hatására korai olvadásnak indulnak a csővezetékben, ezért figyelmet kell fordítani az optimális légsebesség (általában 20-30 m/s) beállítása. A legmegfelelőbb sebesség elérésére, olyan ventillációs berendezés kerül kiépítésre, mely lehetővé teszi az adagolás mértékének változtatását. Az égő begyújtása, 2 kg tüzelőanyag/1 m 3 levegő beadagolásával nagymértékben elősegíthető. ELJÁRÁS FOLYÉKONY HALMAZÁLLAPOTÚ ALTERNATÍV ANYAGOK ADAGOLÁSÁNÁL A folyékony AFR anyagok kezelésének általános folyamatát a 7. ábra szemlélteti. 7. ábra: A folyékony AFR anyagok kezelésének általános folyamata Feltöltés Tárolás Víztelenítés, iszap eltávolítás Szivattyúzás, adagolás Beporlasztás Klinker kemence - 81 -
A telephelyre beérkező folyékony alternatív anyagok kezelési eljárásának egy lehetséges megoldását (átfejtés, tárolás, kemencébe történő beadagolás) a 8. ábra mutatja be. 8. ábra: A folyékony AFR anyagok átfejtésének tárolásának, adagolásának folyamata Állóhengeres tartály Autómata keverők Adagolószivattyúk Mérőberendezés Szűrőberendezés Szivattyú Égő Beporlasztó Tárolótartályok feltöltése A folyékony AFR anyagokat, beérkezésüket követően, egy megfelelően kialakított szűrőberendezésen keresztül tartályokba fejtik át. A szűrőméret nagyságát elsősorban a beporlasztó berendezés, és a szivattyúk előírásai határozzák meg. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 1,5 mm lyukméretű szűrő alkalmazása a legoptimálisabb. Azért hogy a tisztítás során se álljon le a feltöltés folyamata, célszerű párhuzamosan két-három szűrőt alkalmazni. Tárolás A tárolásra két-három állóhengeres, kúp aljzatú tartálypark üzemeltetése javasolt, melyek közül az egyik tartály a beérkező anyag töltését szolgálja, a másikból folyamatos betáplálás történik a klinkerkemencébe, míg a harmadik tartalékként használható. A szárazanyag leülepedés megakadályozásához, és az anyagok homogenitásának biztosításához elengedhetetlen a tartályok tartalmának folyamatos - 82 -
keverése, és a szilárd tartalom leszűrése. A tartálypark kialakításnál továbbá biztosítani kell a beérkezett folyékony anyagok (elsősorban fáradt olajok) olaj/víz fázisának szétválasztását, majd a víz elvezetésének, és az alacsony lobbanáspontú oldószerek esetében a nitrogéngázos védelem feltételeit. A tartály feltöltése során keletkező gázok, és gőzök kivezetése egy tartálykocsiba vezető, un. gázingavezetéssel oldható meg. Szivattyúzás, adagolás Jelen technológiákhoz kétfajta szivattyú-berendezés használata jellemző. Az excentrikus, vagy mono-pumpás csavarszivattyú, olaj tartalmú hulladékok szivattyúzására, míg a membrános pumpa, (mely jelentős karbantartást igényel) oldószerek szivattyúzására alkalmazható. A folyamatos üzem biztosítása érdekében két darab szivattyú telepítése javasolt, mely közül az egyik tartalékként szolgál. A folyékony másodlagos tüzelő-, és alapanyagok beadagolása, többségében a hagyományos tüzelőanyagokkal együtt, a főégőn keresztül porlasztásos úton történik. A porlasztáshoz alkalmazni kívánt nyomás (3-8 bar) meghatározása függ a berendezés konstrukciójától, és a bevitt anyag fizikai-kémiai tulajdonságától. A telepítendő mérőberendezések alkalmasak a beáramlási sebesség és a sűrűség regisztrálására, így a folyékony hulladékok víztartalma és homogenitása folyamatosan figyelemmel kísérhető. Beporlasztás A már alkalmazott technológiák tapasztalatai alapján, a beporlasztáshoz felhasznált tüzelőanyag súlyának 10%- át meghaladó mennyiségű, nyomás alatt lévő levegő, illetve gőz szükséges (0,1-0,2 kg levegő /kg folyadék ). A beporlasztáshoz szükséges nyomás pontos meghatározásához ismerni kell a folyadékok eredetét, fizikai-kémiai tulajdonságait és a beporlasztó berendezés felépítését. - 83 -
4.4.3.3 A Holcim Rt. cementgyáraiban létrehozott adagoló rendszerek Szilárd, darabos anyagok beadagolására kifejleszttet rendszer A szilárd másodlagos tüzelőanyagok szállítására, tárolására, adagolására és égőig történő továbbítására a darabolt műanyagok Klinker kemencébe történő beadagolására létrehozott félmobil kompakt rendszer áll rendelkezésre a Holcim Hungária Rt. hejőcsabai gyárában. A rendszer rendkívül rugalmas az alkalmazandó tüzelőanyag kemencébe történő beadagolására. A másodlagos tüzelőanyag beadagoló rendszer sémáját a 9. ábra mutatja be. 9. ábra: A Holcim Rt. hejőcsabai gyárában alkalmazott félmobil kompakt rendszer A beadagoló rendszer működésének lényege a következő. A rédler feladja az ömlesztet anyagot szalagmérleg belépő nyílására, az adagoló szalagmérlegről a tüzelőanyag az átfúvott cellás adagoló kamráiba kerül. Az adagoló kamráiban levő anyag kompresszor segítségével a pneumatikus szállító vezetéken keresztül az égőn át kerül a II. klinkerkemencébe. A rendszer adagolási teljesítménye 0,5-2,5 t/h. Az elsősorban darabolt műanyagok felhasználására létrehozott rendszerből kikerülő anyagok klinkerkemencébe történő beadagolása a 2. ábran látható 1-as ponton történhet. - 84 -
Megfelelő beállítások után a berendezés alkalmas puha, laza, gömbszerű anyagok mellett 0-50 mm szemcse méretű, 0,35-0,7 t/m 3 ömlesztett sűrűségű szilárd anyag adagolására is úgy, hogy a szilárd anyag aránya jóval kisebb. A berendezés további paraméterei a következők: adagolási teljesítmény: max 2,5 t/h, adagolási pontosság: + - 1 %, szállító konténer: 90 m 3 (kb. 16-20 t), légszállítás a meglévő PILLARD égő középső csatornájában. Leállás esetén az anyagbeégés elkerülése végett légágyús tisztítás. A beadagoló rendszer kibővíthető más, a fentiekben említett működési követelményektől eltérő, másodlagos tüzelőanyagok fogadására. A szilárd alternatív tüzelő-, és alapanyagok szállítására, és tárolására hidraulikusan működtetett, mozgatható alumínium padlóval ellátott önürítő nyergesvontatós pótkocsikat (2 db) vettek (lsd.: 10. ábra). A pótkocsik, egyúttal a siló szerepét is betöltik a rendszerben. 10. ábra: Szállítást és tárolást ellátó pótkocsik A tüzelőanyag átvételéhez két párhuzamosan elhelyezkedő dokkoló állomás áll rendelkezésre, mellyel biztosítani tudják a folyamatos tüzelőanyag ellátást. A dokkoló állomás töltési szintszabályozással van ellátva, mely a pótkocsik önürítő padlózatának működését ütemezi. Az állomás aljára beépített kihordó csigák továbbítják az anyagot a csatlakozó láncos vonszolóra. - 85 -
Fáradt olaj adagolására kialakított rendszer A Holcim Hungária Rt. lábatlani gyárában folyékony AFR anyag adagoló rendszer áll rendelkezésre (lsd. 11. ábra). Fáradt olajat, mint folyékony alternatív tüzelőanyagot a II., és az V. kemencékbe adagolnak. A fáradt-olaj (motorolaj, hajtóműolaj) tartálykocsikban érkezik a telephelyre. Lefejtése, egy 25 m 3 kapacitású föld alatti napi tartályba, 10 m 3 /h teljesítményű lefejtő szivattyú rendszeren keresztül történik. 11. ábra: Fáradt olaj beadagoló rendszer RUGÓS VISSZAFOLYÁS SZABÁLYOZÓ GOLYÓS CSAP MIN PI T TI OLAJSZŰRŐ KISÉRŐ FŰTÉS MIN TT TS TT PS MAX PI PI PI F.OLAJ BETÖLTÉS INDÍTÁSKOR ADAGOLÓ SZIV. OLAJ-ELOSZTÓ II. KEMENCÉHEZ V. KEMENCÉHEZ KISZELLŐZŐ Reteszfeltétel Kezelői tevékenység TÜKI beállítás PI MIN TT TS TT MAX OLAJ ELŐMELEGÍTŐ NAPI TARTÁLY LEFEJTŐ KOCSI SZINTMÉRŐ Abban az esetben, ha lefejtés közben a tartály megtelik, helyi hangjelzés figyelmezteti a kezelőt, és a lefejtő szivattyú automatikusan kikapcsol. A fáradt-olaj begyújtása, közvetlenül a szénporégő lángjáról történik. A kemence égőcsövére szerelt olajlándzsa, a hűtőventilátortól folyamatos hűtést kap. A fáradt olaj kívánt mennyiségét fojtószeleppel kell beszabályozni. Adagolási mennyiség 200-600 kg/h között változik. 4.4.3.4 A tevékenység helye, területigénye, jelenlegi használat A tevékenység folytatásához szükséges infrastruktúra a telephelyen belül, az üzemterületen kerül kiépítésre, az üzemen kívül nem tervezik egyéb berendezés, - 86 -
létesítmény használatát. A beérkező anyagokat az adagolásig megfelelő módon kell tárolni. Az alábbiakban ismertetjük, a folyékony és szilárd anyagok tervezett tárolási módját. A folyékony anyagok (fáradt olaj, oldószerek stb.) tárolását tartályban fogják megoldani. A gyakorlat szerint 70 m 3 -es tartályokat alkalmaznak, általában 2-4 db-ot. A darabszámuk attól függ, hogy milyen tulajdonságú anyagokról van szó, a keveredés biztonsági okok miatt nem megengedhető. A jelenlegi Lábatlanon használt fáradt olaj napi tartály földalatti, 25 m 3 -es. A tervezésnél 3 db 70 m 3 -es tartállyal számolnak. A könnyű fajsúlyú vagy nagy portartalmú AFR anyagok (fűrészpor, műagyag, savgyanta, állati liszt) külön tárolásával nem számolnak. Minden esetben a tárolás a szállító kamionokban történik. Szükség esetén a kamion park lesz kibővítve. 4.4.3.5 Egyéb kapcsolódó műveletek A felhasználni tervezett hulladékok származása és összetétele eltérő, ezért a hasznosításukat igen szigorú minőség-ellenőrzésnek kell hogy megelőznie. Ennek céljára olyan labor kiépítése szükséges, ahol a hasznosítani tervezett hulladékok legfontosabb fizikai, kémiai (halogéntartalom, nehézfémtartalom, víztartalom, fűtőérték stb.) tulajdonságai meghatározhatóak. A labor helyileg a cementgyár területén lenne kialakítva. 4.4.4 Külföldi referenciák ismertesése A Holcim Csoportba tartozó cementgyárak évek óta hasznosítanak AFR anyagokat, energiafelhasználásuk csökkentésének, környezetvédelmi tevékenységük javításának céljából. Az 4. sz. mellékletben összefoglaltuk az egyes gyárak által felhasznált másodlagos agyagok körét, részesedésüket a teljes tüzelőanyag és alapanyag felhasználásban. Ezek közül néhánnyal részletesebben az alábbiakban foglalkozunk. - 87 -
4.4.4.1 Holcim Csoportba tartozó svájci cementgyárak környezetvédelmi jelentésének összefoglalása A Holcim Csoportba tartozó Siggenthali, Untervazi, Eclépensi, Brunneni, Thayngeni Cementgyárak közösen 1999-ben adtak ki először környezetvédelmi jelentést, mely nagy hangsúlyt fektet ezen gyárakban használt másodlagos tüzelő-, és nyersanyagok környezeti, elsősorban levegőminőségre gyakorolt hatásainak elemzésére. A jelentés egyfelől összesíti az öt cementgyár környezetvédelmi teljesítményét 1996-1998 közötti időszakban, másfelől gyáranként értékeli környezetvédelmi tevékenységeket. Általánosan elmondható hogy a cementgyárak messze megfelelnek az igen szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Mindezen felül a főfelügyelősséggel megállapodás született arról, hogy a Társaság önkéntes alapon tovább csökkenti a nitrogénoxid emissziót. A következő részekben bemutatjuk az említett üzemek vizsgált időszakban történt SO 2, CO 2, NO 2 összkibocsátását, valamint hogy az alternatív tüzelő- és alapanyagok felhasználása hogyan befolyásolta az emissziós értékek alakulását. Mivel a cementgyártás az egyik legnagyobb energiafelhasználó ipari ágazat közé sorolható, és a CO 2 üvegházhatású gáz kibocsátásuk jelentős, ezért a svájci gyárak folyamatosan törekszenek az energiahatékonyságra és az emissziók csökkentésére. Ezen célok eléréséhez AFR anyagok felhasználása történik, mely területen igen nagy tapasztalattal, és jelentős pozitív eredményekkel rendelkeznek. 12. ábra: 1998-ban felhasznált alternatív tüzelőanyagok százalékos megoszlása 4% 3%4% 7% 2% 2% 3% 2% 3.7% használt gumi 3.3% szennyvíziszap 3.6% műanyag 7.3% fáradt olaj 2.1% oldószer 1.8 % előkezelt hulladék 2.9 % csontliszt 73% 1.5 % egyéb 73.8% olaj és szén - 88 -
Az ábráról leolvasható, hogy a felhasznált tüzelőanyagok kb. egynegyedét alternatív anyagokkal helyettesítik. (Mára ez az arány eléri az 50%-t.) Mennyiségi megoszlásukat azonban nagymértékben befolyásolja a hulladékpiac alakulása. Az 13. ábran látható, hogy 1998-ban, ha csak kis százalékban is, de csökkent a hasznosított tüzelőanyag mennyisége. Ez annak köszönhető, hogy a piac átrendeződés miatt egyes (oldószer, műanyag) hulladékok kisebb mennyiségben álltak rendelkezésre, mint amennyit fogadni tudtak volna. 13. ábra: Alternatív tüzelőanyag-felhasználás A teljes f elhasználás %-ban 50% Alternatív tüzelőanyag-felhasználás 40% 30% 20% 10% 0% 1996 1997 1998 Az alternatív alapanyagok felhasználása szintén prioritást élvez a Csoport stratégiában. A felmérés időszakában hasznosított anyagok mennyisége a 14. ábra diagramján látható. 14. ábra: Alternatív alapanyag felhasználásának alakulása t Alternatív alapanyag-felhasználás 60,000 50,000 40,000 38735 53322 51771 30,000 20,000 10,000 0 1996 1997 1998-89 -
A másodlagos tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításánál alapvető szempontot jelent, hogy ezen anyagok ne okozzanak emisszió növekedést, továbbá ne rontsák a cement minőségét. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a szennyezőanyag kibocsátás nemhogy nőtt, hanem szignifikánsan csökkent, a cement minősége, felhasználhatósága pedig nem változott. Ezt alátámasztja a BUWAL (4.4.2.1 fejezet) listának, mint szigorú alapkritériumokat megfogamzó dokumentumnak történő teljes körű megfelelés is. A CO 2, NO 2, SO 2 és por fajlagos kibocsátások alakulását a 15. ábra szemlélteti 15. ábra: CO 2, NO 2, SO 2 összkibocsátás kg/ t cement 900 750 600 450 300 150 0 CO 2 kibocsátás 631 611 600 1996 1997 1998 g/t cement 1200 1000 800 600 400 200 0 NO 2, SO 2 és por kibocsátás 1030 1070 1023 223 266 255 41 41 23 1996 1997 1998 NO2 SO2 por Fajlagos értékekkel számolva, egy tonna cement gyártása során a tüzelőanyag égéséből 380 kg, míg az alapanyagból 500 kg CO 2 származik. A felhasznált AFR anyagok CO 2 kibocsátás csökkentéséből való részesedést a 16. ábra diagramja szemlélteti. 16. ábra: Alternatív tüzelő- és alapanyagok részesedése a CO 2 emisszió csökkenésében %-ban CO 2 kibocsátás csökkenése 20 15 10 5 0 5 8 8 12 11 11 1996 1997 1998 alapanyag helyettesítéssel elért csökkenés alternatív tüzelőanyaggal elért csökkenés - 90 -
Az ábráról leolvasható, hogy mind a három évben jelentős, 17-19-19 %-os CO 2 csökkenést értek el, mely nagyobb százalékban, a másodlagos tüzelőanyag felhasználásának köszönhető. 4.4.4.2 Eclépensi Cementgyár környezetvédelmi teljesítménye A környezetvédelmi jelentés külön-külön is bemutatja az érintett gyárak alternatív tüzelő-, és alapanyag felhasználását, légszennyező anyag kibocsátását, és a környezetvédelmi tevékenységük javítása érdekében tett intézkedéseket. Ezek közül röviden bemutatjuk az Eclépensi Cementgyárat, mivel itt került sor a legtöbbféle alternatív tüzelőanyag, és a legnagyobb mennyiségű alternatív alapanyag felhasználására. 32. táblázat: Az Eclépeni Cementgyárban felhasznált alternatív anyagok Alternatív tüzelőanyagok 1996 % 1997 % 1998 % Használt gumi 11,1 8,2 9,1 Szennyvíziszap - 0,3 0,6 Műanyag 2,7 3,7 2,9 Fáradt olaj 0,3 0,5 0,3 Oldószer 4 8,3 3,5 Előkezelt hulladék 10,2 8,2 8,7 Csontliszt 0,5 1,1 0,9 Egyéb 0,6 0,2 0,2 Alternatív energia 29,4 30,5 26,2 1996 t 1997 t Alternatív alapanyag 6340 6183 6619 1998 t A táblázatban szereplő anyagok hasznosításával jelentős százalékban (17-20-18), csökkent a CO 2 emisszió. Ebben az esetben is, a másodlagos tüzelőanyag felhasználása nagyobb mértékben járult hozzá a szennyezőanyag csökkenés kedvező alakulásához. - 91 -
17.ábra: AFR anyagok részesedése a CO 2 emisszió csökkenésében % CO 2 csökkenése 25 20 15 10 5 6 8 11 12 8 10 alapanyag helyettesítéssel alternativ fűtőanyag használatával 0 1996 1997 1998 4.5 A cement minőségével kapcsolatos elvárások, megállapítások A másodlagos tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő hasznosításakor, a kevés komponensre kitérő hazai szabvány előírásai mellett, a külföldi gyakorlat alapján rendelkezésre álló kritériumokat is peremfeltételeknek kell tekinteni. 4.5.1 Cement minőségével kapcsolatban támasztott hazai követelmények A gyár minőségbiztosítási rendszerének, és a vásárlói igények legmegfelelőbb kielégítésének feltétele a cementminőség folyamatos, helyben történő ellenőrzése. A klinker és az egyes cementtípusok minőségével szembeni elvárásokat az MSZ EN 197-1 sz. szabvány tartalmazza. A cementek kémiai jellemzőire vonatkozó előírásokat a 33. táblázat tartalmazza. 33. táblázat: A cement kémiai minőségével szemben támasztott követelmények Tulajdonság Cementfajta Szilárdsági osztály Követelmények* Izzadási veszteség CEMI Valamennyi 5% CEMIII Oldhatatlan maradék CEMI Valamennyi 5% - 92 -
Szulfáttartalom CEMIII CEMI 32,5 N 3,5% SO 3 -ként megadva CEMIII 32,5 R 42,5 N CEMIV CEMV 42,5 R 52,5 N 52,5 R 4% CEMIII Valamennyi 4,5% Kloridtartalom valamennyi Valamennyi 0,1 *A követelmények a kész cement tömegszázalékban vannak megadva. A szabvány továbbá előírja a klinker vonatkozásában, hogy a CaO/SO 2 tömegaránya legalább 2, a MgO tartalom legfeljebb 5,0 tömegszázalék lehet. 4.5.2 Cement minőségével kapcsolatban támasztott külföldi követelmények Cement minőségével kapcsolatban támasztott külföldi követelményeket részletesen a 4.4.2.1 fejezetben már tárgyaltuk. Az AFR anyagok hasznosításánál, a cement minőségére vonatkozó értékeket kell betartani. Ez, a beérkező anyagok minőségellenőrzése mellett, a későbbiekben tárgyalt (6.2.3 fejezet) Préci szoftver felhasználásával biztosítható. 4.5.3 A hejőcsabai cement minősége A cement jelenlegi minőségére vonatkozó egyes mérési adatokat, azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert ezek támpontot adnak arra vonatkozóan, hogy a hulladék együttégetésekor mely, a klinkerben és cementben már jelenleg is magasabb részarányban meglévő komponensekre kell fokozottan odafigyelni. A Holcim Rt. megbízásából, 2001-ben külső szakértői csoport méréseket végzett a hejőcsabán gyártott klinker, és cement mellék-, nyomelem, ill. nehézfém tartalmára valamint kioldódására vonatkozóan. A vizsgálatok, ill. kutatások célja egyrészt annak megállapítása, hogy a 2 db klinker-, és 15 db cementminta milyen - 93 -
mennyiségben tartalmaz mellék- és nyomelemeket, ill. nehézfémeket - Cd., Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, P, V, Zn másrészt azok kioldódási mértékének meghatározása volt. A legnagyobb mennyiségben gyártott CEM II/A-P 32,5 R típusú cementminták vizsgálati eredményéből az alábbi következtetések és megállapítások vonhatók le: az összes Cd (kadmium)-tartalom a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 10 ppm alatt van. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Cdmennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van; az összes Co (kobalt)-tartalom 6 ppm körül van. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Co-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van; az összes Cr (króm)-tartalom 63-127 ppm között változik. A cement minta vízben kioldódott Cr VI.-ot tartalmazott. az összes Cu (réz)-tartalom 7,7-14 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Cu-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van; az összes Mn (mangán)-tartalom 284-943 ppm körül van. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Mn mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van; az összes Ni (nikkel)-tartalom 13-17 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Ni-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van; az összes Pb (ólom)-tartalom 52-68 ppm határok között változik A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Pb-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 1 ppm alatt van; az összes P (foszfor)-tartalom 203-257 ppm között változik. Egy cement-minta tartalmazott igen kis mennyiségű vízben kioldódott P-t (4,6 ppm); az összes V (vanádium)-tartalma 23-37 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott V-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van; - 94 -
az összes Zn (cink)-tartalom 144-301 ppm között változik. A vízben és ammónium-acetát pufferben kioldódott Zn-mennyiség a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ppm alatt van. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a hejőcsabai cementek változó mennyiségű mellék-, és nyomelemet, ill. nehézfémet (Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, P, V, Zn) tartalmaznak. A vizsgált nehézfémek (egyes esetekben a Cr VI kivételével) sem vízben, sem pedig ammónium-acetát pufferben (ph=4,5) gyakorlatilag nem oldódott ki, ill. kioldódott mennyiségük a vizsgálati módszer kimutathatósági határa, azaz 0,1 ill. 1 ppm alatt volt. 4.6 Környezetirányítási rendszer A Holcim Rt. Hejőcsabai Gyára az ISO 14001:1996 szabvány szerinti tanúsítást 1996. december 13-án Magyarországon elsőként szerezte meg, amely biztosítja - és a környezet illetve a vevők számára demonstrálja - a környezetvédelmi folyamatok és tevékenységek figyelését, elemzését és folyamatos fejlesztését. A rendszer sikeres megújító auditjára 2001. május 14-én került sor. A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével és működtetésével a környezeti hatások vállalati szinten folyamatos megfigyelés alatt vannak, mely magába foglalja a szabályozást, az ellenőrzést, a mérést, a nem megfelelőség kezelését és a hibajavító tevékenységet 5. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG MEG NEM- VALÓSULÁSÁNAK ESETE A következő fejezetekben környezeti elemenként vizsgáljuk a tervezett tevékenység környezetre, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatását. A tervezett tevékenység elmaradásának esetét kiemeltük ebből a struktúrából, mert amennyiben az alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése nem valósul meg, akkor annak környezeti hatása a jelenlegi állapottal egyező. A jelenlegi állapotot - 95 -
minden környezeti elemre részletesen ismertetjük. Elmaradás esetén a Holcim Rt. a tervezett tevékenységet nem fogja más tevékenységgel helyettesíteni. Ugyanakkor az elkövetkezendő években a hulladékpiac jelentős átalakulása várható. Az OHT és a Hgt.-ben megfogalmazott előírások és célok eléréséhez a cementipar is jelentős szerepet kell, hogy betöltsön a hulladékhasznosításban. Ennek értelmében, az AFR projekt meg nem-valósulása esetén számos olyan hulladék előírás szerinti (EU vállalások, OHT) ártalmatlanítása válhat bizonytalanná, melyek energetikai célra történő felhasználására a cementgyártás jelentené a legmegfelelőbb megoldást. A cementgyártási technológia nyersanyag- és energiaigényes, hulladékszegény folyamat, mivel a leválasztott anyag túlnyomó részét visszavezetik a technológiába. A talajt és talajvizet nem szennyezi. A cementgyártás jelenlegi, főbb környezeti hatásai a következő kategóriákba sorolhatók: kéményből eredő porkibocsátások, diffúz források ill. szálló por, gáznemű kibocsátások (NO X, SO 2, CO) levegőbe, egyéb kibocsátások un. zaj és vibráció, szag, természeti források (energia, tüzelőanyag) igénybevétele. 6. LEVEGŐ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS VIZSGÁLATA A cementgyár területén számos pontforrás, épületforrás, és felületi légszennyező forrás található, melyek kibocsátásait a kapcsolódó technológiák határozzák meg. A következő fejezetben bemutatjuk az egyes pontforrások emisszióit, és azok levegőminőségre gyakorolt hatásait. 6.1 Jelenlegi állapot értékelése 6.1.1 Meterológiai viszonyok A közvetlen, és közvetett hatásterület levegőminőségét befolyásoló tényezők közé tartozik, a jellemző meteorológiai viszonyok alakulása. Az érintet terület meteorológiai viszonyainak részletes leírását a 4.2.5 fejezet ismerteti. - 96 -
6.1.2 Emisszió értékelése A Hejőcsabai Cementgyár 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentése, a 21/1986 (V.2) MT rendelet alapján kg/h-ban történt. Az abban foglalt határértékeket, a légszennyező források azonosítóját, a kibocsátások mértékét, és a csatlakozó portalanító berendezéseket az 5.1 sz. melléklet tartalmazza. A melléklet alapján levonható következtetések az alábbiak szerint foglalhatók össze: por tekintetében a pontforrások esetében mindenhol határérték alatti a kibocsátás, porkibocsátás szempontjából az épületforrásokat tekintve az É55 (klinkertároló), É56 (cementmalom) és az É57 (cementkihordó) esetében volt határérték túllépés, a pontforrások, és az épületforrások kg kifejezett éves összkibocsátási értékei a következők voltak: por CO SO 2 NOx [kg] 63 631 577 718 18 129 766 059 CO tekintetében mindegyik pontforrás kibocsátása jóval a határérték alatt maradt. A legmagasabb érték sem érte el a határérték huszad részét, SO 2 tekintetében mindegyik pontforrás kibocsátása jóval a határérték alatt marad. A legmagasabb érték sem érte el a határérték ötvened részét, NO x tekintetében mindegyik pontforrás kibocsátása a határérték alatt maradt, Összességében megállapítható, 2001 évben a por, CO, NO x, SO x vonatkozásában egy pontforrás esetében sem volt határérték túllépés, míg az épületforrásoknál por tekintetében többször regisztráltak határérték túllépést. A telephelyen működő helyhez kötött légszennyező forrásokra vonatkozó, 2002 első negyedévétől érvényes, mg/m 3 -ben kifejezett technológiai kibocsátási határértékeket, a 2001 július 1-től életbe lépő 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM együttes rendelet alapján, és a helyi adottságok figyelembevételével az ÉKF 1663-1/2002 és az ÉKF 14888-1/2001 sz. határozata (lsd. 5.2 sz. melléklet) írja elő. A rendelet 6. számú melléklete külön foglalkozik a cementgyártási, és a mészgyártási technológiák SO 2, NO x, és CO kibocsátásaival. A 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentést alapul véve, mg/m 3 -ben kifejezett kibocsátásokat a 34. táblázat foglalja össze. Mivel sem az ÉKF említett határozata, sem pedig a 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM együttes - 97 -
rendelet nem rendelkezik az épületforrásokra vonatkozó kibocsátásokkal, ezért ezeket nem szerepeltetjük a táblázatban. 34. táblázat: A gyár területén megtalálható emissziós pontforrások mg/m 3 -en kifejezett megengedett és jelenlegi kibocsátásai Légszennyező forrás Kibocsátás Azon. Megnevezés Mag. Megeng. Tényl. Megeng. Tényl. Megeng. Tényl. Megeng. Tényl. pontforrások (m) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) Szennyezőanyag megnevezése I. Pontforrások P05 Nyersmalmi bunker kürtője 40.00 SO2 400.00 NOx 800.00 CO 1500.00 1 O csop. 50.00 5.30 P07 Zsákos porszűrő mérleg (hőcser.) 30.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 27.07 P08 Homogenizáló és tár.siló kürtője 88.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 21.30 P09 I. Nyers-kemence E-filter 88.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 0.03 P10 II. Nyers-kemence E-filter 90.00 400.00 5.05 800.00 548.70 1500.00 162.10 50.00 17.39 P11 Cementmalmi bunker kürtője 40.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 43.50 P13 II. Cementmalom E-filter 45.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 26.80 P14 III. Cementmalom E-filter 45.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 22.19 P15 Csomagoló épület kürtője 36.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 13.40 P16 Csomagoló épület kürtője 36.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 36.12 P17 Csomagoló épület kürtője 36.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 4.00 P18 Csomagoló épület kürtője 36.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 14.72 P19 Cement tárolósiló kürtője 53.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 7.20 P20 Cement tárolósiló kürtője 53.00 400.00 800.00 1500.00 50.00 13.30 P21 Mészkő fogadó "D" áll. kürtője 21.00 400.00 1300.00 1000.00 50.00 14.80 P30 Mészkiadó kürtője 21.00 400.00 1300.00 1000.00 50.00 9.30 P31 MAERZ kemence port. kürtője 52.00 400.00 8.90 1300.00 31.60 1000.00 9.00 50.00 3.10 P32 Mészkihordás port. kürtője 21.00 400.00 1300.00 1000.00 50.00 16.50 P033 Mészsiló portalanító 21.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 7.40 P034 Hidrátor nedv. leválasztó 36.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 35.00 P035 Mikronizátor porleválasztó 22.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 3.80 P036 Hidratáló portalanító 17.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 7.00 P037 Közuti hidráttölő 21.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 2.50 P038 Hidrát csomagoló 21.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 3.60 P039 Mészsiló portalanító 17.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 7.80 P040 Vasuti hidráttöltő 21.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 143.00 P041 Mészosztályzó portalanító 23.00 400.00 1300.00 1000.00 50.00 0.90 P042 Szénelőkészítő portalanítás 36.00 400.00 12.60 800.00 775.90 1500.00 249.00 50.00 7.40 P051 2. Mikronizátor porleválasztó 22.00 400.00 1300.00 1000.00 150.00 3.40 P052 Mésztároló filter kürtője 400.00 1300.00 1000.00 50.00 0.00 I. Pontforrások összesen: 26.55 1356.20 420.10 517.82 Szennyezőanyag megnevezése SO2 NOx CO Szálló por P 043 Fürdő kazán kéménye 9.00 35.00 350.00 100.00 5.00 P 044 Irodaház kazán kéménye 9.00 35.00 350.00 100.00 5.00 P 045 Vízlágyító kazán kéménye 8.00 35.00 350.00 100.00 5.00 P 046 Vízlágyító II. kéménye 8.00 35.00 350.00 100.00 5.00 P 047 Garázs-fürdő kazán kéménye 14.00 35.00 350.00 100.00 5.00 P 048 Garázs-fürdő II kazán kéménye 14.00 35.00 350.00 100.00 5.00 P 049 Gépműhely kazán kéménye 14.00 35.00 350.00 100.00 5.00 P 050 Központi vezérlő kazán kéménye 16.00 35.00 350.00 100.00 5.00-98 -
Az ÉKF felügyelőség által előírt, légszennyező anyagra vonatkozó határértékek nem minden technológiához, tevékenységhez kapcsolódó pontforrás esetében értelmezhetők, mivel ilyen jellegű kibocsátás nincs. Ez az oka annak, hogy a tényleges oszlopban egyes sorok üresen maradtak. Összességében megállapítható, hogy 2001 évben a por, CO, NO x, SO 2 légszennyező anyagok mg/m 3 -ben kifejezett kibocsátása az ÉKF által előírt határértékek alatt maradtak. 6.1.2.1 Határérték túllépésért fizetett bírságok Az elmúlt öt évben, cementmalom porkibocsátása miatt kiszabott bírságtételek a következőképpen alakultak: 1997 1998 1999 2000 2001 82 000 34 000 30 000 26 000 Nincs adat Az épületforrások porkibocsátásnak megszüntetésére számos intézkedést történt, és van folyamatban (lsd.:6.1.2.3 fejezet). 6.1.2.2 Filterleállások A jelenleg klinkerkemencéhez tartozó elektrofilterek nem üzemszerű állapot esetén automatikusan 6 percre leállnak. Ez a jelenség az elektrofilter sajátossága, mely biztonsági okokra (CO robbanás megakadályozása) vezethető vissza. Az elektrofilter leállásakor a klinkerkemence üzemelése is szünetel. A két berendezés működésének szünetelésekor nincs porvédelem, ezért a leállást követően a rendszerben lévő anyagok rövid ideig tartó kiporzása tapasztalható. 6.1.2.3 Emisszió csökkentésére megvalósított, és várható intézkedések A társaság folyamatosan törekszik a fennálló környezetvédelmi problémák kezelésére, megoldások kidolgozására, ezért minden évben megfogalmaz olyan célokat, melyek ezen problémák mérséklését irányozzák elő. A következő részben bemutatjuk a 2001-99 -
évben levegőszennyezés csökkentésére tett intézkedéseket, valamint a 2002 évre vonatkozó célkitűzéseket. 2001 évben tett intézkedések a levegőemisszió folyamatos mérésére, csökkentése A 2001. évben ellenőrzést tartott a környezetvédelmi hatóság, mely során a levegőtisztaság-védelemre vonatkozóan hiányosságot nem találtak. A szigorú környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében elkezdődött a folyamatos emissziómérő rendszer telepítése. A berendezéssel a por, SO 2, NO x, CO, HCl, TOC, HF, CO 2, O 2, hőmérséklet, sebesség, nedvesség, nyomás. értékek folyamatos ellenőrzésére lesz lehetőség. Az év elején II-es vonal elektrofilterét helyreállították, mert az I-es vonal újraindulásának előfeltétele, az elektrofilter megfelelő műszaki állapotának a biztosítása volt. Felülvizsgálatra került a filterlekapcsolás reakció csökkentésének lehetősége a CO-mérő átalakításával. Ennek eredményeképpen a CO értékhatárát 0,6 térfogat%-ra emelték. Levegőtisztaság-védelem tekintetében, megmérték a cementkihordó-szalag, mint diffúz forrás kibocsátását. A kibocsátás mértéke az előírásoknak megfelelt, így a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésre nem került. 2002 évre tervezett intézkedések A klinkertároló kiporzásának megszüntetésére 4 db nagy nyílászáró felújítását tervezik, mely könnyebb nyithatóságot, és üzembiztos zárást eredményez. Az új nyílászárókkal csökkenthető a por kiáramlása az épületből. További intézkedés részét képezi a III. cementmalom EF-nek átalakítása zsákos portalanítóra, valamint zsákos portalanítóval rendelkező új szélosztályozót beszerelése a cementmalomnál. 6.1.2.4 A jelenlegi emisszió összefoglalása, értékelése A hejőcsabai cementgyár légszennyezőanyag kibocsátására vonatkozó elemzéseket, a 21/1986 (V.2) MT rendelete, a 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM együttes rendelete, valamint az ÉKF 1663-1/2002 és az ÉKF 14888-1/2001 sz. határozatának együttes - 100 -
figyelembe vételével végeztük el. A 2001-es levegőminőségvédelmi éves bejelentést alapul véve összességében megállapítható, hogy a pontforrások esetében egy komponens vonatkozásában sem volt határérték túllépés, míg az épületforrásoknál a por kibocsátás meghaladta a 21/1986 (V.2) MT rendelet szerinti értékeket. Az épületforrásra vonatkozóan sem a 14/2001 (V.9.) KöM -EÜM-FVM rendeletben, sem pedig az ÉKF határozatában nincs határérték definiálva. 6.1.3 Immissziós állapot vizsgálata Az üzem tágabban vett térségének (Miskolc, Szirma, Kistokaj) levegőminőségi vizsgálatára, az ÁNTSZ B.A.Z Megyei Intézete, a Pannoncem Rt. 22 (Holcim Rt. jogelődje) megbízásából, 13 mérőponton végzett méréseket. A rendelkezésre álló mérési adatok 2000. július, augusztus, szeptember és december, valamint 2001. január és február hónapokra vonatkoznak. A telephelyen belül kijelölt mérőpontok elhelyezkedését a 5.3 sz. melléklet, Miskolcon, Kistokajban, Szirmán végzett mérések helyszíneit a 5.4 sz. melléklet térképén jelöltük be. A kijelölt mérőpontokat, a mért szennyezőanyagokat, levegőminőségi határértékeket, és a mérési eredményeket a 14/2000 (2000. július, augusztus, szeptember és december) és 7/2001 (2001január és február hónapok) számon szereplő, az ÁNTSZ B.A.Z megyei intézetének levegőkémiai laboratóriuma által kiállított mérési jegyzőkönyvek tartalmazzák. A következőkben összefoglaljuk a jegyzőkönyvek vizsgálati eredményeit, és a megfogalmazott következtetéseket. 6.1.3.1 Immissziós határértékek Az immissziós mérések időpontjában még az MSZ 21854-1990 szabvány által meghatározott határértékek voltak érvényben, ezért a későbbiekben tárgyalt összehasonlító elemzések ezekhez az értékekhez képest történtek. A részletesen szabályozott szennyezőanyagok területi besorolásától függő határértékei a 35. táblázatban, és a 36. táblázatban szerepelnek. A táblázatokban továbbá 22 Holcim Rt. jogelődje - 101 -
viszonyításképpen szerepeltetjük a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint meghatározott 24 órás határértékeket is. A hejőcsabai cementgyár Védett II. és Miskolc, Szirma, Kistokaj Védett I. kategóriába tartozott. 35. táblázat: Immissziós határértékek egyes komponensek vonatkozásában Szennyező anyag Kiemelten védett Védett I. Védett II. 14/2001. (V. 9.) KöM- EüM-FVM együttes rendelet szerinti határérték 30 24 órás 30 perces 24 órás 30 perces 24 órás 24 órás perces SO 2 (µg/m 3 ) 150 100 250 150 400 300 125 NO 2 (µg/m 3 ) 85 70 100 85 200 150 85 Szálló por 100 60 200 100 300 200 100 (µg/m 3 ) Ólom 0.3 0.3 0.3 0.3 0.7 0.7 0,3 Cd 0.05 0.05 0.05 0.05 0.05 0.05 0,05 Mn 1 1 10 1 10 10 Hg 0.3 0.3 0.3 0.3 1 1 1 V 2 2 2 2 2 2 Zn 50 50 50 50 50 50 Sb 10 10 10 10 10 10 Cr(VI) mint 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5 1,5 CrO 3 As 3 3 3 3 3 3 3 Co 2 2 5 2 5 5 Ni 1 1 1 1 1 1 1 Cu 2 2 2 2 2 2 36. táblázat: Ülepedő por immissziós határértéke Szennyező anyag Határérték Kiemelten védett Védett I. Védett II. 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti határérték Ülepedő por 30 napos 12 g/m 2 *30 nap 16 g/m 2 *30 nap 21 g/m 2 *30 nap 16 g/m 2 *30 nap - 102 -
6.1.3.2 Nem fűtési időszakban végzett mérések értékelése A 2000. július, augusztus, szeptember hónapokban mért immissziós mérések (14/2000 sz. jegyzőkönyv) eredményei alapján, az egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan tehető megállapítások a következők. (A mérési eredményekre hivatkozó táblázatok az 5.5 sz. mellékletben szerepelnek). A por mérésének időszakában tapasztalható szélirányokat az 5.6 sz. melléklet tartalmazza. Kéndioxid A kéndioxid koncentrációja ebben az időszakban nem számottevő, valamennyi mérőállomáson 0-10 µg/m 3 tartományba eső értékeket mértek (1, 2, 3, 8, 9, 10 táblázatok). Nitrogéndoixid vonatkozásában A négy félautomata mintavevővel felszerelt mérőállomáson mért nitrogéndioxid koncentrációk az 5, 6, 7 táblázatokban, míg a monitorállomásokon mért koncentrációk a 8, 9, 10 táblázatokban láthatók. A szerepeltetett értékek alapján a következő megállapítások tehetők: Kistokajon, Miskolc-Görömbölyön és Miskolc-Tapolcán a nitrogéndioxid szennyezettség nem volt jelentős. Martintelepen és Miskolc Almáskert utcában a nitrogéndioxid koncentrációk nagyságrendje és változásuk trendje csaknem megegyezett. A mért értékek 20-60 µg/m 3 között ingadoztak, de mindvégig a levegőminőségi határérték alatt maradtak. A legmagasabb koncentrációkat (határérték túllépéseket is) a Fáy András Szakközépiskolában elhelyezett mérőállomáson mértek, melyhez nagymértékben hozzájárult a közlekedés hatása is. Ez a mérőpont helyezkedik legközelebb a 3-as úthoz, és a forgalmat a városon átvezető nagyforgalmú Csabai kapu és Soltész Nagy Kálmán utcákhoz. - 103 -
Ülepedő por tekintetében Az ülepedő por minőségével és mennyiségével kapcsolatos mérési eredményeket a 11, 12, 13 táblázatban szerepelnek. Az mérési eredményekből az alábbi megállapítások tehetők: A gyártelepen elhelyezett ülepedő por értékek magasabbak, de csak a Pc-Rt/7. kódszámú mérőhelyen haladták meg a levegőminőségi határértéket (kivéve 2000 júliusban Szirmán). Ez azzal magyarázható, hogy a 7. mérőpont közvetlenül a technológiai berendezések mellett helyezték el. A porral ülepedő kalcium tömege hasonló tendenciát mutat. Az ülepedő por vízoldható frakciójának ph-ja szintén a gyártelepen vett mintákban a legmagasabb, feltehetően a por kalciumoxid tartalmával összefüggésben. A fent említett észrevételek azt mutatják, hogy a cementgyári technológiából származó durvább szemcséjű por a gyártelep területén kiülepszik, és a környezetet már nem szennyezi számottevően. Szálló por mérésének eredményei A levegő 10 µ alatti szálló por szennyezettségét a Martintelepen és Miskolc Görömbölyön elhelyezett on-line típusú monitorállomásokon folyamatosan mérték. Ennek eredményeit a 8., 9., 10, táblázatok foglalják össze. A cementgyár környéki mérési eredményeket a 14, 15 táblázat tartalmazza. A táblázatokból megfogalmazható megállapítások a következők: A mérési időszakban csak egy napi átlag esetében volt észlelhető határérték túllépés. A Pc-Rt/l, Pc-Rt/2 és Pc-Rt/3 kódszámmal ellátott mérőpontokon havi egy alkalommal mértek szálló port (ez esetben az 50 µ alatti frakciót). A mérési adatokat a 14. táblázat tartalmazza. A levegő szálló porból mért fém koncentrációi minden esetben az egészségügyi határérték alatt maradtak. - 104 -
A mérések száma nem elegendő ahhoz, hogy megbízható következtetéseket vonjunk le a terület szálló por szennyezettségéről, de a 9 mérésből csak egy alkalommal mértek az egészségügyi határértéket meghaladó értéket, ami egyéb miskolci mérőhelyekkel összehasonlítva nagyon jó eredménynek számít. 6.1.3.3 Nem-fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése A levegőminőség kiértékelése céljából kiszámolták a határérték túllépések %-os arányát. Ilyen kis számú mérés csak elég durva közelítést tesz csak lehetővé, hiszen (pl. a por mérések esetében) ha 3 mérésből egy határérték feletti, az már 33,3 %-os határérték túllépést jelent, ami 3-as szennyezett levegőminőségi besoroláshoz vezet. Ezért a 16. táblázatban összefoglalt mérőpontonkénti levegőminőségi besorolások hosszabb mérési időszak esetén jobbak is lehetnek. Ha a mérőpontok által lehatárolt területet településként kezeljük, és az összes mért adat alapján készítjük el az elemzésünket, a 37. táblázatban szereplő eredmények fogalmazhatók meg. 37. táblázat: Egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének aránya, nem fűtési időszakban Szennyező anyag Határérték túllépések %-os aránya S0 2 0 NO 2 1,6 Szálló por 1,4 Ülepedő por 11,1 Meg kell jegyezni, hogy felvett mérőpontokon (a telephely kivételével) egyes esetekben regisztrált magas eredmények nem egyértelműen a cementgyár hatásának tudhatók be. A széljárások figyelembe vételével ugyanis, a levegőminőség alakulását nagymértékben befolyásolhatta a közlekedés, és egyéb ipari létesítmények kibocsátásai is. 6.1.3.4 Fűtési időszakban végzett mérések A 2000 december, és 2001 január, február hónapokban (fűtési időszakban) mért immissziós eredmények (7/2001 sz. jegyzőkönyv) alapján, a különböző - 105 -
szennyezőanyagokra vonatkozóan a következő megállapítások tehetők. (A mérési eredményekre hivatkozó táblázatok az 5.7 sz. mellékletben szerepelnek). A szálló por mérésének időszakában tapasztalható szélirányokat az 5.8 sz. melléklet tartalmazza. Kéndioxid tekintetében A 1, 2, 3, 8, 9, 10 táblázatokban szereplő adatok kiértékelésével, a levegő kéndioxid szennyezettségére vonatkozóan elmondható hogy: a kéndioxid koncentrációja fűtési időszakban 0-50 µg/m 3 tartományba esik, a várakozásoknak megfelelően Miskolc-Tapolca levegője a legtisztább, a többi mérőponton az adatok azonos mérési tartományban mozognak, a mérési időszak elején Kistokajban 2 napig többszörös határérték-túllépést volt, mely jelenséget feltehetően egy helyi szennyezőhullám okozta, amely a mérési időszakban többször nem ismétlődött meg. Nitrogéndioxid A négy félautomata mintavevővel felszerelt mérőállomáson mért nitrogéndioxid koncentrációkat az 5, 6, 7 táblázatokban, a monitorállomásokon mért koncentrációk a 8, 9, 10 táblázatokban láthatók. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a legtisztább e szennyező szempontjából Miskolc-Tapolca levegője, míg a legmagasabb koncentrációkat (határérték túllépésekkel) a Miskolc Almáskert utca 25 sz. alatt elhelyezett mérőponton mértek. Ülepedő por Az ülepedő porra vonatkozó mérési adatok a 11, 12, 13 táblázatokban szerepelnek, melyek alapján elmondható, hogy: a gyártelepen elhelyezett ülepedő por értékek magasabbak, de csak a technológiai berendezésekhez legközelebb eső legközelebb PC-Rt/7. kódszámú mérőhelyen haladták meg a levegőminőségi határértéket, a porral ülepedő kalcium tömege a fenti megállapítással azonos tendenciát mutat, az ülepedő por vízoldható frakciójának ph-ja szintén a gyártelepen vett mintákban a legmagasabb, feltehetően a por kalciumoxid tartalmával összefüggésben. - 106 -
Szálló por A levegő 10 µ alatti szálló por szennyezettségére mért értékek a Martintelepen és Miskolc-Görömbölyön elhelyezett on-line típusú monitor állomásokon (8, 9, 10 táblázatok) ebben a mérési időszakban a határérték körül ingadoztak, és ennek megfelelően gyakran mértek határérték túllépéseket. A Pc-Rt/1, Pc-Rt/2 és Pc-Rt/3 kódszámmal ellátott mérőpontokon havi egy alkalommal történt szálló por (ez esetben 50 µ alatti frakciót) mérés. A mérési eredményeket a 14. táblázat tartalmazza. A levegő szálló porból mért fém koncentrációi -egy minta kivételével- az egészségügyi határérték alatt maradtak (lsd. 15. táblázat). A Pc-Rt/l iktatószámú - dec. 12-én levett - szálló por mintában határértéket meghaladó Pb koncentrációt találtak. Itt is meg kell említeni, hogy a mérések száma nem elegendő ahhoz, hogy megbízható következtetéseket vonjunk le a terület szálló por szennyezettségéről, de a nyári mérési időszakkal összehasonlítva nőtt a határérték túllépések száma (9 mérésből 4 esetben). 6.1.3.5 Fűtési időszak immissziós állapotának összefoglaló értékelése A levegőminőség kiértékelése céljából kiszámolták a határérték-túllépések %-os arányát. Ha a mérőpontok által lehatárolt területet településként kezeljük, és az összes mért adat alapján készítjük el az elemzéseket, az alábbi eredményre jutunk: 38. táblázat: Egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének aránya fűtési időszakban Szennyező anyag Határérték túllépések %-os aránya SO 2 1,7 NO 2 10,7 Szálló por 40,0 Ülepedő por 5,5 Összehasonlítva a fűtési és nem fűtési időszakban kapott adatokat megállapíthatjuk, hogy fűtési időszakban a levegőminősége romlott. Akárcsak a nem fűtési időszakban elmondható, hogy az esetekben regisztrált magas eredmények nem a cementgyár hatásának tudhatók be, ugyanis 1989 óta december - 107 -
közepétől, február közepéig nagyjavítás miatt nem folyik cementgyártás a telephelyen. 6.1.3.6 A jelenlegi immissziós állapot összefoglaló értékelése A mérési eredmények alapján elmondható, hogy nem fűtési félévben Miskolc kéndioxid szempontjából 1-es (megfelelő levegőminőségű település), a nitrogénoxid szennyezés alapján 2-es (mérsékelten szennyezett település), míg szálló por szennyezés alapján 3-as (szennyezett település) minősítést kapott. Ülepedő por szempontjából a város mindkét értékelési időszakban 1-es megfelelő minősítést kapott. Az egyes szennyezőanyagok határérték túllépésének arányát tekintve nem fűtési, és fűtési időszakban elmondható, hogy mind a négy mért komponens tekintetében határérték túllépés volt tapasztalható. A kevés mérési adatra való tekintettel ezekből következtetéseket nem lehet levonni. Meg kell jegyezni, hogy felvett mérőpontokon (a telephely kivételével) egyes esetekben (Tapolca, Fáy András Szakközépiskola) regisztrált magas eredmények nem a cementgyár hatásának tudhatók be. A széljárások figyelembe vételével a levegőminőség alakulását nagymértékben befolyásolhatta a közlekedés, és egyéb ipari létesítmények kibocsátásai is. A fűtési időszakban mért eredmények nem hozhatók összefüggésbe a cementgyár tevékenységével, ugyanis a decembertől-februárig nem történik cementgyártás. 6.1.4 Miskolcon előforduló jelentősebb légszennyező létesítmények, és kibocsátásaik A Miskolcon előforduló főbb ipari légszennyezők és jellemző kibocsátási értékei a területi környezetvédelmi hatóság (ÉKF) nyilvántartási adatai alapján a 39. táblázat szerint alakultak 2000 évben. - 108 -
39. táblázat: Miskolcon előforduló jelentősebb légszennyező létesítmények, és kibocsátásaik Telephely megnevezése SO 2 CO NO 2 Szilárd Szerves Egyéb kg/év Diósgyőri Acélművek Rt. 89.3 666 247 40 045 57 143 138 HCM Rt. 3207 70 539 477 071 39 019 Miskolci Sütőipari Kft. 4758 298 7 Energetikai Kft. Lyukóbánya 78 614 22 627 1562 11 698 MÁV Tiszai Pályaudvar 2552 93 2151 80 Nestlé Hungária Diósgyőri Gyára 10 611 1726 PROFORG Gabonaipari Rt. 136 228 21 343 MÁV-Tiszavas Járműjavító 48 598 1737 105 14 634 Miskolci Fűtőmű Kft. 4779 109 308 Északerdő Rt. Ládi fatelep 14 364 23 940 34 216 B.A.Z. Megyei Kórház 3172 4048 A táblázatban szereplő adatokból látható, hogy a cementgyár, mint jelentős ipari forrás nagymértékben hozzájárul Miskolc város levegőminőségének alakulásához. Az összehasonlításból származó, HCM-hez tartozó magas értékek abból is adódnak, hogy az elmúlt tíz évben, a régióban így Miskolcon is végbement gazdasági változások/átalakulások, ipari tevékenységek nagymértékű visszaszorulását eredményezte, így igen lecsökkent azon tevékenységek köre melyek jelentősebb légszennyezőanyag kibocsátással járnak. Az ipari termelés visszaszorulása mellett a cementgyár folyamatosan fent tudta tartani piaci vezető pozícióját, ezzel munkahelyeket és az iparűzési adójával jelentős bevételforrást biztosítva a városnak. 6.1.5 Jelenlegi járműforgalom bemutatása A cementgyártáshoz szükséges alapanyagok, és kész termékek szállítása nagyobb részt közúton, kisebb részt vasúton történik. A napi forgalom alakulása nagymértékben függ az aktuális évszaktól, és a piaci igények alakulásától. A cementgyár által lebonyolított jelentősnek mondható járműforgalom igen megoszlik a közelben haladó 3 főútvonalon, ugyanakkor erősen érezhető a Fogarasi úton és a Cementgyári úton. A cementgyár tevékenységéből adódó járműforgalom a városi - 109 -
forgalmat lényegében nem, vagy csak kismértékben befolyásolja, így annak levegőminőségére gyakorolt hatása elhanyagolható. 6.1.5.1 Alapanyag beszállítás A klinkerhez használt alapanyagok, és a cementhez szükséges adalékanyagok mindegyike - a szállítószalagon érkező mészkő kivételével- a III. sz. kapun keresztül közúton érkezik a gyár területére. A 2001 évben beszállított alapanyagok mennyiségét, a beszállítási távolságot és a szállítás módját a 40. táblázat foglalja össze. 40. táblázat: 2001-ben beszállított alapanyagok összesített mennyisége és a beszállítás típusa Anyagmegnevezés Éves mennyiség Szállítási Szállítás módja [t] távolság Mészkő 835 000 5977 m Szállítószalag Salak 72 418 80 km Közút Trassz 99 014 125 km Közút Gipszkő 66 000 32 km Közút Salakkő 14 954 57 km Közút Vasiszap 11 326 5 km Közút Pumicid 3689 60 km Közút Agyag 237 000 5 km Közút REA-gipsz 1175 121 km Közút A szállításra használt tehergépkocsik átlagos raksúlya 20-25 t, átlagos fogyasztásuk pedig 25-30 l/100 km. Ha a táblázatban foglalt közúton szállított alapanyag mennyiségeket összevetjük az átlagos raksúllyal, akkor kb. 21982 db alapanyagot szállító jármű fordult meg 2001 év folyamán. 6.1.5.2 Késztermék elszállítás A cement zsákos kiszerelésben, kétféle úton kerül elszállításra. Egyfelől közúton, nagyrészt 12-15e cm 3 -es hengerűrtartalmú motorú, kb. 20-25 t átlagos raksúlyú tehergépjárműveken, másrészt 54 t (40%-ban) és 27 t (60%-ban) teherbírású vasúti - 110 -
szerelvényeken. A 2001 évi adatok alapján az elszállított késztermék mennyisége, és az elszállítás módja a 41. táblázatban szerepel. 41. táblázat: A 2001 évben vasúton és közúton elszállított cement mennyisége Elszállítás módja Közúti 709 565 Vasúti 110 540 Kombinált 40 951 Elszállított mennyiség [t] A forgalom alakulása szezontól függően igen változó. Legnagyobb járműforgalom a május, június, július, augusztus, szeptember hónapokban tapasztalható, míg december január, február hónapokban ennek felét sem éri el. Ha a táblázatban foglalt közúton szállított késztermék mennyiségeket összevetjük 20-25 t raksúllyal, akkor kb. 30850 db cementet szállító jármű fordult meg 2001 év folyamán. A közúton történő ki-, és beszállítás a Cementgyári úton keresztülhaladva a gyári főportán át történik. A forgalom hatása leginkább a Cementgyári úttal párhuzamosan elhelyezkedő (55-60 m), Fogarasi úton érzékelhető. 6.2 Az AFR anyagok hasznosítását követően várható levegőminőségi változások vizsgálata A hazai és a külföldi kísérleti tapasztalatok is azt igazolják, hogy a cementipari forgókemencék emissziója kismértékben függ az alkalmazott tüzelőanyag fajtájától, és az emisszió gyakorlatilag azonos a fosszilis tüzelőanyagokéval. A szóban forgó veszélyes és nem veszélyes hulladékok néhány összetevőjére (klór, kén, nehézfémek) vonatkozó korlátozásoknak is elsősorban technológiai, üzemviteli okai vannak. A felhasználni tervezett alternatív, és a hagyományos tüzelő-, és alapanyagok együttégetése elsősorban a levegőre gyakorolhat olyan mértékű hatást, melyet részletesen meg kell vizsgálni. A bevitt anyagok mennyiségét, a kimenő anyagokra - 111 -
(késztermék, emisszió) vonatkozó korlátozások (jogszabályi és a minőségi követelmények) határozzák meg. Ebben a fejezetben bemutatjuk azt az alkalmazni kívánt mérési módszert mellyel meghatározható az AFR anyagok hasznosításával várható füstgáz emissziós változások, a bevitt anyagok várható viselkedése a forgókemencében, és a késztermék minőségének alakulása. 6.2.1 Várható hatások az emisszióra Az AFR anyagok klinkerkemencében történő hasznosításával kapcsolatban a cementgyár területén üzemelő pontforrások közül a P09 és a P010 jelű pontforrások jöhetnek szóba, mely pontforrások az 1., és a 2. kemence nyersmalom vonalhoz tartozó klinkerkemence, elektorfilterek utáni 90 m magas kémények. A klinkerkemence fontosabb emisszióit, és az azokat befolyásoló jellemzőket a 42. táblázat mutatja be. 42. táblázat: A klinkerkemence fontosabb emissziói, és az azokat befolyásoló jellemzők Emissziós paraméterek por NO x CO, SO 2 Illékony szerves vegyületek Nehézfémek Befolyásoló jellemzők elektrofilter hatékonysága technológia (magas hőmérséklet) Nyersanyagfüggő Nyersanyagfüggő bevitt nyersanyagmennyiség, elektrofilter hatékonysága A fenti táblázat alapján elmondható, hogy az alternatív tüzelőanyagok hasznosítása, és az említett emissziós paraméterek kibocsátása között nincs összefüggés, míg az alternatív nyersanyag minősége befolyásolhatja a CO, SO 2, illékony szerves vegyületek és a nehézfém kibocsátását. A kemencébe jutó kén, és nehézfémek alapvetően két forrásból származnak, az alapanyagból (szervetlen vegyületek formájában), és a tüzelőanyagból (szerves és szervetlen vegyületek formájában), így ezek korlátozása a bevitt anyagmennyiség szabályozásával oldható meg. - 112 -
A hulladékok égetésének műszaki követelményeit, működési feltételeit, és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeit a 3/2002 (II.22) KöM rendelet írja elő. A hulladékok együttégetésére vonatkozó légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, a rendelet 4. sz. mellékletet tartalmazza. A melléklet külön határértékeket fogalmaz meg (43. táblázat) a cementgyári égetőkemencékben történő hulladék-együttégetés esetére. 43. táblázat: 3/2002 (II.22) KöM rendelet, 4 sz. mellékletében meghatározott összkibocsátási határértékek Légszennyező anyag Koncentráció SO 2 50 TOC 10 CO ÉKF engedélyében határozza meg Összes szilárd anyag 30 mg/ m 3 HCl 10 mg/ m 3 HF 1 mg/ m 3 NOx 800 mg/ m 3 Cd + Tl 0,05 mg/ m 3 Hg 0,05 mg/ m 3 Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V 0,5 mg/ m 3 Dioxinok és furánok 0,1 ng/m 3 Azokat a technológiai körülményeket, melyek alkalmassá teszik a klinkergyártó berendezést veszélyesnek minősített hulladékok kezelésére, valamint a várható kémiai reakciókat 3.1 fejezetben tárgyaltuk részletesebben. Az abban foglaltakat összegezve elmondható, hogy megfelelő minőségellenőrzés, anyagbeadagolás és emisszió figyelemmel kísérése mellett biztosíthatók a jogszabályban, és a kritikus komponensekre előírt hőmérsékleti viszonyok és tartózkodási idő, és az emisszióra vonatkozó feltételek. 6.2.1.1 Szilárd anyag emisszió A szilárd anyagok kis hányadban lehetnek az elégetett anyagok maradványai, de elsősorban abból származnak, hogy a rendszerben kialakult turbulencia miatt a füstgáz magával ragadja a nyerslisz-, és a klinkerpor szemcséket. - 113 -
Az égetőtérben elpárolgó különféle vegyületek és fémek, (mint pl. kadmium és kimondottan a higany) a hőmérséklet csökkenésével kicsapódhatnak a szilárd részecskékre. Keletkezhetnek szilárd szennyezők a rendszeres karbantartás során is. A semlegesítő és hordozó anyagok oxidációs összetételüknél fogva részt vesznek a klinkerásványok képződésében így a termékkel együtt távoznak a rendszerből. Összefoglalva: A kemence szilárdanyag emisszióját gyakorlatilag a kemence üzemvitele, az elektrofilter üzemi paraméterei, és a pillanatnyi műszaki állapota határozza meg. A portalanítók, és filterek üzemszerű működésekor hatékony porleválasztás történik. 6.2.1.2 Szén-monoxid emisszió A hulladékok szénhidrogén-tartalma szén-dioxiddá és vízzé ég el. Tökéletlen égés következtében CO jelenik meg a füstgázban. A CO meghatározott határon túli növekedése viszont tüzeléstechnikai módszerekkel elkerülhető. Az elektrofilter védelme miatt a távozó füstgáz CO tartalmát az alsó robbanási határérték alatt kell tartani. Az elektrofilter szempontjából megengedhető maximális CO koncentráció 0,6 tf %, amikor biztonsági okok miatt (robbanás fennállásának veszélye) leáll a tüzelés és lekapcsol az elektrofilter. Jelentős CO emisszió növekedésre azért sem kell számítani, mert a pillanatnyi helyi léghiány következtében keletkező CO oxidációja az egész kemencére jellemző oxigénfeleslegnél és adott hőmérsékleten csaknem egészében végbemegy. Mivel a termékminőség biztosításához, és az elektrofilter védelméhez a távozó füstgáz CO koncentrációját az AFR anyagok tüzelése esetén is meghatározott peremfeltételek között kell tartani, az alapkibocsátáshoz képest technológiai szempontból még megengedhető mértékű növekedés környezetvédelmi szempontból nem okoz problémát. - 114 -
Összefoglalva: Jelentős mértékű szénmonoxid emisszió növekedésre, az anyagminőség és az elektrofilter védelméből adódó korlátok miatt az AFR anyagok hasznosításakor nem kell számolni. 6.2.1.3 Nitrogén-oxidok emissziója A magas hőmérsékleti viszonyok miatt lejátszódó égési folyamatoknál nitrogénoxidok keletkezésével lehet számolni. A tüzelőberendezésekből kibocsátott nitrogénoxidok 90-98 %-a NO, 2-10 %-a NO 2. A füstgáz nitrogén-oxid tartalma két forrásból, a tüzelőanyag kémiailag kötött nitrogén tartalmából, és az égési levegő nitrogénjének oxidációjából származik. Az NO legnagyobb része 1600 C-on a főégőnél keletkezik, az égéslevegő nitrogénjéből termikus úton. Mennyisége elsősorban a lánghőmérséklettől függ, és gyakorlatilag független a felhasznált tüzelőanyagtól. Az NO emisszió nagymértékben függ a kemence típusától, annak paramétereitől (égéstér, égőfejek, légfelesleg stb.). Csökkentése részben megoldhatók ezen paraméterek bizonyos irányú változtatásával, viszont az NO emissziót erősen befolyásoló lánghőmérséklet és légfelesleg egy bizonyos határon túl már nem növelhető, mert az a klinkerminőséget rontaná. A monitoring rendszerrel folyamatosan nyomon követhető a kemence állapota és az emissziók, így szükség esetén lehetőség van gyors beavatkozásra, az NO x bizonyos tartományon belül tartására. A beavatkozáskor ugyanakkor a cementminőség szinten tartása mellett fokozottan figyelni kell az CO emisszióra is, mivel tapasztalatok bizonyítják hogy az NO x csökkenése bizonyos mértékű CO növekedéssel jár, mely egy határon felül nem megengedhető az elektrofilter védelme miatt. Más cementgyári tapasztalati, próbaégetések eredményei bizonyítják, hogy egyes hulladékok égetése, kedvezően, vagy szignifikánsan nem befolyásolják a NO x kibocsátást. A használt gumiabroncsok, fahulladék égetésénél csökkent az NO x emisszió, míg a savgyanta alapú fűtőanyagok esetében nem volt szoros összefüggés a NO x emisszió és az eltüzelt AFR anyag mennyisége között. - 115 -
Összefoglalva: Az NO x emisszió, már működő folyamatos monitoring rendszer segítségével, a kemenceparaméterek beállításával részben szabályozható. Tapasztalati úton beállítható az egyes AFR anyagok olyan mennyiségben történő beadagolása, mely nem jelent határérték feletti NO x kibocsátást. 6.2.1.4 Kén-dioxid emisszió A kén alapvetően két forrásból kerülhet a kemencébe: egyfelől az alapanyagokkal, általában szervetlen vegyületek formájában; másodsorban a tüzelőanyagokkal, szervetlen és szerves anyagok formájában. A két forrásból származó kén kén-dioxiddá oxidálódik, majd elsősorban alkáli-oxidokkal reagál alkáli-szulfátokat alkotva. Az SO 2 a kemencében lévő kalcium-karbonát, vagy kalcium-oxid nagy részével is reakcióba lép és kalcium-szulfáttá alakul, tehát köznapi néven gipsz keletkezik. Ezen az elven működnek a hőerőművek kéntelenítő berendezései is, ill. ez magyarázza azt is, hogy a gumihulladékok magas kéntartalma sem okoz SO 2 kibocsátás növekedést. Az így keletkezett szulfát vegyületek nehezen disszociálnak így a klinkerhez vagy a filterporhoz kötődnek. Az SO 2, a hőcserélő felső ciklonfokozataiban szabadulhat fel, ahol az illanó kénszármazékokból eredő SO 2 igen kis része elhagyja a rendszert. Mivel az SO 2 emiszió nagymértékben függ a nyersliszt alkáliföldfém-tartalmától, ezért az összes bevitt kénmennyiséget úgy kell hozzáigazítani az alkálifém tartalomhoz, hogy az alkáli-oxidok/so 3 mólaránya >1 legyen. Számítások alapján az alkáliák által megkötni képes kénmennyiség a primer és a szekunder tüzelőanyagokkal bevitelre kerülő kén mennyiség 4-7 szerese. Összefoglalva: A száraz eljáráson alapuló rendszer bázikus tulajdonsága révén száraz füstgáztisztítóként működik, ami magyarázza a cementipari kemencék minimális kéndioxid kibocsátását. Az alternatív anyagok hasznosítását megelőzően kéntartalomra vonatkozó vizsgálatokat kell végezni, hogy a bevitt mennyiség ne legyen több annál, mint amennyit a klinker megkötni képes. - 116 -
6.2.1.5 Sósav- és hidrogén-fluorid emisszió A gyártási technológia sajátossága, hogy a kemencébe áramló bázikus alapanyagok és ásványok a hőbomláskor keletkezett savas termékeket megkötik és semlegesítik. A ciklonos hőcserélő a hűtőtoronnyal és a kemence elektrofilterével együtt egy többszörös, nagy hatásfokú, bázikus füstgáztisztítóként funkcionál, aminek következtében gáznemű klór, és fluor nem jellemző a klinkerkemencére. A kondenzáció következtében az alkáli sók helyileg feldúsulhatnak, sóolvadékot képezhetnek, melyek a ciklon dugulásához, betapadásához vezethetnek. Ebből kifolyólag a káros emissziót eredményező halogenid-tartalomnál lényegesen előbb jelentkeznek olyan üzemviteli problémák, melyek korlátok közé szorítják a szennyezést okozó hulladék hasznosítását. Összefoglalva: A technológiai sajátosságokból kifolyólag, megfelelően szabályozott anyagbevitel és ellenőrzőt minőségügyi feltételek mellett a sósav-, és a hidrogénfluorid légszennyezők káros mértékű emissziójára nem kell számítani. 6.2.1.6 Elégetlen szénhidrogének Elégetlen szénhidrogén emisszióval ott lehet számolni, ahol a oxigénszegény környezetben játszódnak le a kémiai folyamatok, vagy túl alacsony a hőmérséklet a hevítési zónában ahhoz, hogy a szerves anyagok széndioxiddá égjenek el, vagyis tökéletlen az égés. A kemencében uralkodó magas hőmérsékleti viszonyok és a hosszú tartózkodási idő biztosítja a szénhidrogének bomlását. Az AFR anyagok égetésekor esetleg keletkezett elégetlen szénhidrogének számításakor figyelembe kell venni, hogy a cementgyártás alapanyagai (mészkő, agyag, salak) is tartalmazhatnak szerves vegyületeket. A gyártási folyamat szárítási és kalcinálási szakaszában a szerves vegyületek a nyerslisztből felszabadulhatnak, és részben emittálódhatnak a füstgázzal. Az elégetlen szénhidrogének jelenléte tartósabb léghiányos állapotból adódhat, mely üzemviteli szempontból nem megengedhető, ezért ebben az esetben mindenképpen beavatkozás szükséges. - 117 -
Összefoglalás: A technológiai ismeretek és tapasztalatok alapján állítható, hogy a tervezett hulladékégetés nem eredményez emissziónövekedést. 6.2.1.7 Dioxin-, és furánemisszió Különböző vegyi reakciókon keresztül bármilyen szerves klórozott, vagy szervetlen klórt tartalmazó és szerves vegyület tökéletlen égése alkalmával 250-450 C hőmérséklet-tartományban keletkezhetnek a PCDD (poliklórozott-dibenzo-p-dioxin) és PCDF (poliklórozott dibenzo-furán) vegyületek. Ezek az anyagok jellemzően jól ellenállnak a savaknak, lúgoknak, redukáló és oxidáló szereknek, és nagy a hőstabilitásuk is. Keletkezésük halogénfüggő, ami azonban technológiai okok miatt csak korlátozott mennyiségben kerülhet a rendszerbe. Klór beadagolása nem vagy csak igen kis mennyiségében történhet. A főégőnél történő beadagolás esetén fennálló technológiai körülmények: oxigénfelesleg, az 1100 C feletti térben ~ 5 sec, 850 C hőmérséklettartományon felül összesen 6-8 sec biztosítják a PCB anyagok ártalmatlanítását. A poliklórozott aromás vegyületek 500-600 C hőmérsékleten lassan bomlanak le. A bomlás sebessége a hőmérséklet emelkedésével felgyorsul és 1000 C felett 1-2 sec alatt végbemegy. A teljes égés már a kemence belsejében egyre tovább növelhető hőmérsékleten fejeződik be. Az említett hőmérséklet tartományok és tartózkodási idő megfelel a hulladék együttégetésére vonatkozó jogszabályi előírásnak. Összefoglalva: Normál üzemmódban, a kemence magas hőkapacitásával, és az egyes hulladékok megfelelő helyen történő beadagolásával biztosítható az a tartózkodási idő mellyel a tüzelőanyag teljesen kiég. A dioxin képződése független a bevitt AFR anyag minőségétől. Halogén bevitel nem vagy csak igen kis mennyiségében történhet, ezért a PCDD és PCDF keletkezése nem vagy csak igen kis mennyiségben kell számítani - 118 -
6.2.1.8 Toxikus fémek emissziója A cement finoman porított, nem-fémes szervetlen por, amelyet vízzel keverve pasztaszerű anyag képződik, amely megkeményedik. Ez a hidraulikus megkeményedés elsősorban a kalciumszilikát-hidrát képződéssel függ össze, amely a cementalkotók és a víz közötti reakció eredménye. Aluminát-cementek esetén a hidraulikus megkeményedés a kalcium-aluminát-hidrát képződésnek tulajdonítható. A cementklinkerben lévő elemeket - koncentrációjuk alapján - fő-, mellék- és nyomelemekre osztják (18. ábra). 18. ábra: A cementklinkerben lévő fő-, mellék- és nyomelemek mennyiségei Azokat az elemeket, amelyek koncentrációja a klinkerben kisebb, mint 100 ppm nyomelemeknek nevezik. A cementiparban felhasználásra kerülő természetes nyersés hagyományos tüzelőanyagok nyomelemet is tartalmaznak. Hulladékanyagok alternatív anyagként történő felhasználása esetén a klinkeregető rendszerbe bekerülő nyomelemek száma és mennyisége is nő, ami ahhoz is vezethet, hogy koncentrációjuk a klinkerben a 100 ppm értéket meghaladhatja. A nyomelemek sorsát a cementklinker égetőrendszerben elsősorban illékonysága határozza meg. Az illékonyság alapján az elemeket és ezen belül a nyomelemeket is illó- és nem/vagy kevésbé illó elemekre osztják a nem illékonynak minősített Ca-főelem megfelelő értékére történő vonatkoztatása alapján. A klinkerégetésnél uralkodó magas hőmérsékleten a felhasználásra kerülő anyagokban a kötések részben vagy teljesen felbomlanak, az illékony nyomelemek nagyobb része elpárolog, és átmegy gázfázisba. A nyomelemek illékonyságát a 19. ábra szemlélteti. - 119 -
19. ábra: Nyomelemek illékonysága Az ábrán látható, hogy a nyomelemek közül a Cd és Tl nagy illékonysággal rendelkeznek. A Tl-elemnél illékonyabb a higany (Hg), amely nem kötődik klinkerfázisokban és a kemencében jellegzetes körfolyamatokat képezhet. A nagy mennyiségű higanyt (Hg) tartalmazó hulladék anyagok cementipari felhasználását nem engedélyezik. Az alternatív tüzelőanyagok leggyakoribb fémszennyezése az ólom (Pb), mely jelenléte nemcsak nagy toxicitása miatt, hanem azért is veszélyes, mert egyes vegyületei illékonyak. A tapasztalat azt mutatja, hogy abban az esetben, ha az alternatív tüzelőanyag nem tartalmaz a megengedettnél nagyobb mennyiségű klórt, akkor az ólom (Pb) nagyobb része a klinkerben marad. Nagyobb klór-tartalom esetében az ólom illékonysága nő, mivel a keletkező vegyületek pl. ólom-klorid illékonyak. Ezzel egyidejűleg csökken a klinkerfázisban való lekötési hajlama. Egyébként a klór (Cl) a talliumot (Tl) és más elemeket is mobilizálja. A cementiparban alternatív nyers-, és tüzelőanyagként felhasznált hulladék anyagok gyakran olyan toxikus nehézfémeket tartalmaznak, mint például As (arzén), Cr (króm), és a már említett Cd (kadmium), Pb (ólom), Tl (tallium), stb., amelyek emissziójára vonatkozó előírások szigorú határértékek szabnak meg. Nagyszámú emisszió mérés bizonyítja, hogy a cementiparban leggyakrabban használt hulladék anyagok esetében az engedélyezett határértékek nagy biztonsággal betarthatók. Az eddigi tapasztalatok szerint még a nagy illékonyságú tallium (Tl) és annak vegyületei is a megfelelő eljárástechnikai intézkedések mellett bár nem okozhatnak az előírtnál nagyobb emissziót a cementiparban, de a Tl tartalmú anyagok hasznosítását kerülni kell. - 120 -
Az emissziós értékek betartása mellett nem kevésbé fontos annak ismerete, hogy mi történik a nem/vagy kevésbé illó nyomelemekkel, ill. nehézfémekkel. A kemencerendszerbe bekerült mellék-, nyomelemek -viszonylag kis mennyiségük mellett is- befolyásolhatják a nyersliszt reakcióképességét, ill. a klinkerképződés folyamatait, az olvadék-fázis mennyiségét és minőségét (például az olvadék-fázis viszkozitását), hatást gyakorolnak a tapadékok, ill. gyűrűk képződésére, a klinker minőségére, stb. A kemencerendszerbe bekerülő nyomelemek nagyobb része a klinkerben marad, ill. klinkerfázisokban megkötődik, kisebb része pedig a füstgázokba és/vagy a porba, esetleg a tűzálló falazatba kerül. A cementgyárakban végzett mérések eredményei azt mutatják, hogy a rendszerbe jutó nehézfémek 80% feletti százalékban beépülnek a klinkerbe. Egyes elemek klinkerben való lekötési foka a 44. táblázatban szerepelnek. 44. táblázat: Egyes elemek klinkerben való lekötési foka Elem lekötött hányad (%) Arzén (As) 83-91 Ólom (Pb) 72-96 Króm (Cr) 91-97 Nikkel (Ni) 87-97 Vanádium (V) 90-95 Cink (Zn) 80-99 Kadmium (Cd) 74-88 Tallium (Tl) 0 Figyelembe kell venni azonban, hogy a klinkerfázisok befogadóképessége korlátozott, így a nehézfémek mennyiségének növekedésével - melyet az egyes hulladékok felhasználása vonhat maga után - felvetődhet a veszélye annak, hogy a rendszerbe bevitt nehézfém nem épül be a klinkerfázisokba teljes mértékben, hanem olyan formában marad ott a klinkerben, mely a környezetre esetleg káros lehet. Mivel a cement széles körben tömegesen használt építőanyag, ezért a káros komponensek mennyiségét - különösen a nehézfémekét - nem csak a lehetséges legalacsonyabb szinten kell tartani, hanem tudni kell, hogy azok a klinkerben, ill. a megszilárdult cementkőben, milyen formában, ill. milyen erősséggel kötődtek meg. - 121 -
Összefoglalva: Mivel a klinkerfázisok nehézfém befogadóképessége korlátozott, ezért a bevitt anyagok fémtartalmának ismeretében kell korlátozni a rendszerbe kerülő nyomelemek mennyiségét. A cél az, hogy a peremfeltételeknél több fém ne kerüljön a klinker kemencébe, mert az kedvezőtlenül befolyásolja a késztermék minőségét, az emissziót. 6.2.2 A hulladék együttégetés modellezése A 6.2.1 fejezetben ismertettük azokat a tüzeléstechnikai, üzemviteli, környezetvédelmi és klinkerminőségi szempontokat, amelyek meghatározzák a különböző hulladékok együttégetésének mértékét. Alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése komplex folyamatok függvénye. Ezeknek a folyamatoknak az ismerete szükséges ahhoz, hogy a gyártott termék minősége, a kibocsátott légszennyező anyagok, a technológiabiztonsági feltételek ismeretében csak olyan alternatív anyag kerülhessen a rendszerbe, amelynek hasznosításával a cementgyár a követelményeknek megfelel. Az alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencében történő együttégetése projekt megvalósításakor egy időben többféle hulladék beadagolására és égetésére kerülhet sor, ezért nem elegendő az egyes hulladékok égetésekor várható hatásokat vizsgálni, hanem szinergikus megközelítés és elemzés szükséges. Az Elérhető Legjobb Technika Referencia dokumentációban, valamint a Buwal Pozitív listá -ban foglaltak alapján meghatároztuk a felhasználni kívánt hulladékok körét. A szinergikus megközelítés és elemzés célja annak megállapítása és modellezése, hogy az egy időben többfajta hulladék adagolásakor annak mennyisége és minősége adott időben milyen hatással van a klinker minőségére, illetve a kemence emissziójára. A hejőcsabai cementgyár klinkerkemencéinek, mint együttégető műveknek úgy kell működniük, hogy a füstgázok légszennyezőanyag-tartalma ne lépje túl a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet 4. sz. melléklet alapján előírt kibocsátási határértékeket. - 122 -
Az alternatív tüzelő-, és nyersanyagok, hagyományos tüzelő-, és alapanyagokkal történő együttes égetése olyan mértékű kémiai folyamatokat indíthatnak el, melyek számszerűsítése és pontos analízise hagyományos úton történő számításokkal nem, vagy csak nagy hibahatárokkal oldható meg. Ezen anyagok egyre nagyobb mértékű cementipari felhasználása szükségessé tett egy támogatási eszköz kifejlesztését, mely alkalmazásával pontos, naprakész információkat lehet kapni a klinkerkemencében lejátszódó folyamatokról, a cementminőségről, és értékelhetők a környezeti hatások. Ennek céljából, több éves kísérlet eredményeképpen fejlesztették ki az un. Préci cementipari döntéstámogató szoftver, melyet a következőkben bemutatunk részletesen. 6.2.3 Préci, a Holcim Csoport döntéstámogató szoftvere Az alternatív tüzelő- és alapanyagok egyre nagyobb mértékű cementipari használása szükségessé tett egy támogatási eszköz kifejlesztését, mely segítségével biztosítható a minőség, értékelhetők a környezeti hatások és becsülhetők a gazdasági következmények. Ennek az igénynek a kielégítésére a Montreáli Egyetem 23, a Holcim cementgyárak közösen kifejlesztették a Preci számítógépes programot a Holcim Csoport számára, mint döntéstámogató szoftvert. 20. ábra: Préci szoftver indítólapja 23 UQÁM: UNIVERSITÉ DU QUÉBEC Á MONTRÉAL - 123 -
6.2.3.1 A szoftver célja A döntéstámogató szoftver alkalmazásával, a forgókemence specifikus adatai és a bevitt anyagok (nyersanyagok, tüzelőanyagok) összetétele alapján modellezni lehet a gyártás során lejátszódó folyamatokat, a klinker minőségét, kibocsátott szennyezőanyagok minőségét és mennyiségét. A program lényege, hogy a bevitt hagyományos ill. alternatív tüzelő-, és nyersanyagok, valamint cement adalékanyagok összetétele alapján anyagmérlegeket készít és kiszámítja az emisszióban, ciklonporban, klinkerben ill. a cementben megjelenő koncentrációkat. A szimuláció eredményeként egzakt számításokkal alátámasztva láthatjuk az alaptermeléshez tartozó értékeket a fenti paraméterek tekintetében, ill. nyomon követhetjük a bevitt alternatív anyagok környezetre és termékminőségre gyakorolt hatásait. A szoftver kezelő felületét a 21. ábra mutatja be. 21. ábra: Préci szoftver kezelő felülete - 124 -