Eleonóra Babejová: Fin-De-Siècle Pressburg. Conflict & Cultural Coexistence in Bratislava 1897 1914



Hasonló dokumentumok
A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság közötti történetéről

ELSÕ KÖNYV

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/ számú. országgyőlési határozati javaslat

SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, o.)

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZÁRÓJELENTÉS RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER ( )

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M

KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

VITAINDÍTÓ. A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei. Szarka László. 1. Helyzetelemzés

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában között

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében

Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma /1

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 9. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA:

A Program készítéséért felelıs:

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában ( )

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

H atározottan és minden elfogultságtól mentesen állítható, hogy hiánypótló kötetet

2011. december , Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló évi C.

A magyar határok európanizációs összefüggései

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Diploma: jó BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, Közgazdaságtudományi kar

Egy háromnyelvő, német-magyar-angol turisztikai tanulói szakszótár koncepciójának a bemutatása

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IRODÁJÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2010-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

Történelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola Mővelıdéstörténeti Doktori Program KÉRI LAURA

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

Szlovákia Magyarország két hangra

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

MÉRNÖK-SZÓTÁR. számítógépes program rendszer. magyar-angol-német-orosz és más nyelvek. Mérnökök által összeállított szakmai szótárak, szakembereknek!

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére ( )

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Itt van a legvégső óltára Pallásnak Erdélyi tudományos intézmények a XVIII. század végén

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás:

Eleonóra Babejová: Fin-De-Siècle Pressburg. Conflict & Cultural Coexistence in Bratislava 1897 1914 East European Monographs, Boulder, Columbia University Press, New York, 2003. 467. Eleonóra Babejová Közép-Európa egyik jellegzetességét, a különbözı nemzetiségek együttélését vizsgálja Pozsony példáján keresztül a 19. és a 20. század fordulóján Fin-de-Siècle Pressburg címő könyvében. A Conflict & Cultural Coexistence in Bratislava 1897 1914 alcímet viselı angol nyelvő monográfia a fiatal szerzı Cambridge-i egyetemen írt doktori disszertációja. Babejová a modernizáció, az iparosodás és az urbanizáció fogalmai felıl kísérli meg bemutatni a német, a magyar és a szlovák etnikumok közötti kapcsolatok alakulását. Vitatja azokat a nézeteket, melyek szerint a nemzetiségek közötti határok nem rajzolhatóak meg ebben a korszakban. Véleménye szerint ugyanis lehet, sıt kell is a Pozsony lakosságát alkotó nemzetiségek egymás mellett élésének gyakorlatát vizsgálni annak ellenére, hogy ezen etnikai csoportok identitása korántsem volt egyformán erıs és kiforrott hiszen ebben a kiegyenlítetlen erıtérben konstruálódott meg a város. A szerzı a könyv elején a kiegyezés körüli Pozsonyról ad képet, bemutatva a város nemzetiségi és társadalmi struktúráit. Körüljárja az ipar fejlıdését, a szakmákat, a város kereskedelmét, a városi élet modernizációját, valamint a helyi politika mőködését. Babejová errıl a pontról indítja Pozsony késıbbi fejlıdésének történetét. Szerzınk a könyv késıbbi fejezeteiben a város polgárainak jellemzı identitásválasztási mintáit elemzi a levéltári források és a korabeli sajtó tükrében. Leginkább a magyar államot jellemzı nacionalista, magyarosító politika hatásaira összpontosít, bemutatva a német és a szlovák nemzetiség reakcióit is. Pozsony a kiegyezés idıszakában német többségő város volt, ami azt jelentette, hogy a városi politikában és kultúrában használt nyelv a német volt. A nyelvhasználat ugyanakkor nem fejezte ki a nemzethez való tartozást, bár nagyban jellemezte azt: átrajzolta a társadalmi érintkezés határait és eldöntötte, hogy ki lehet, illetve ki nem lehet a politikai élet részese. A fennálló SIC ITUR AD ASTRA 2006. 3 4. sz. 329 333.

status quo 1867 után megváltozott: az addig elınyös pozícióban lévı tradicionális német elitnek szembe kellett néznie a nemzetiségi mozgalmakkal. Az új magyar (new-magyar) elitnek a városi élet vezetı posztjaiért folytatott küzdelme jellemezte ezt az idıszakot. A régi tradicionális (német nyelvő) vezetıréteg nem tudta megırizni korábbi pozícióit. A kiegyezéstıl kezdve a magyar közösség a német mellett anyanyelvét is használhatta a város vezetésében. Azonban 1885 után, a Toldy Kör befolyásának köszönhetıen, egyedül a magyar maradt a hivatali érintkezés nyelve. A magyarosítás folyamatát a helyi kommunális politika, a társadalmi és kulturális, valamint egyesületi élet bemutatásával ábrázolja a szerzı. A Toldy Kör közéleti tevékenységén keresztül ismerteti a német színjátszás háttérbe szorulását, a magyar színmővészet térhódítását és az állandó magyar teátrum felépítését. Babejová a Toldy Körre jellemzı kirekesztı etnikai magatartást állítja szembe a hagyományos Pressburger identitással, amelyet a helyi patriotizmus és az etnikai határok elmosódása jellemzett. Annak ellenére, hogy Pozsony küllemében a korszak végére dominánsabbak lettek a magyar vonások, a könyv lapjairól még egy többkultúrájú, sokszínő kép tárul elénk. Egy külön fejezetben vizsgálja a szerzı a munkások szervezeteit és mozgalmait az iparosodáson gyorsan átesett városi környezetben. A munkások tömegmozgalma kihívás elé állította nemcsak a tradicionális, hanem az új magyar elitet is. Babejová a munkások pozsonyi tevékenységét a magyar munkásmozgalom általános fejlıdésével párhuzamosan vizsgálja. A pozsonyi munkásmozgalmat többnemzetiségő, multikulturális jelenségként ábrázolja, ellentétben a magyar szociáldemokráciát jellemzı etnikailag homogén tagsággal. A szerzı szerint a munkásvezérek nemzetiségi probléma iránti közönye nem jelentkezett a pozsonyi mozgalomban. E fejezetben több helyütt a nemzetiséget kifejezı Hungarian és Magyar jelzıket a szerzı következetlenül használja, amely néhol egyenesen értelemzavaró. Babejová a pozsonyi magyar nemzetiségőeket és vezetıiket, mint az asszimiláció letéteményeseit, mindig a Magyar elit terminussal jelöli, a budapesti politika és a magyar állam mőködésében résztvevı személyek leírásánál pedig a Hungarian szót alkalmazza. Véleményem szerint a szerzı a magyar nyelvben nem létezı, ám a szlovák nyelvhasználatban jelentkezı megkülönböztetést Uhorsko az 1918 elıtti Magyarországot, Maďarsko pedig a trianoni Magyarországot jelenti próbálja meg az etnikum fogalmára vetíteni. Az olvasóban ez egyrészt azt a képzetet keltheti, mintha a Magyar és a Hungarian kifejezések nem ugyanazt jelentenék, vagyis, hogy a korabeli Pozsonyban nem Hungarian, hanem Magyar nemzetiség élt. Másrészt többletjelentéssel 330

ruházza fel a Magyar kifejezést: mintha multikulturális közegben élıt jelölne, ellentétben a Hungarian -nel, mely kategória a homogén nemzetiség leírására szolgálna. A következı fejezetbıl megtudhatjuk, hogy hogyan befolyásolta Pozsony szimbolikus tereit és környezetét a szerzı által identitáspolitikának nevezett asszimiláció és disszimiláció. Pozsony magyar és szlovák szempontú nemzeti mitológiáiba és azok eltérı értelmezéseibe is bepillantást nyerhetünk a könyvbıl. A magyar nemzeti nacionalista politika érvrendszerét korabeli beszédekbıl rekonstruálja a szerzı, és arra a következtetésre jut, hogy a tradicionális városi elitnek (Pressburger) is el kellett sajátítani az új magyar elit beszédmódját, ha céljai megvalósításához állami támogatást akart elnyerni: ezt bizonyította az önálló egyetem körüli vita is. A milleniumi ünnepségek során a városban és a város mellett emelt emlékmővek bemutatásával önálló alfejezet foglalkozik. A Dévényben felállított Turul-szobor Thaly Kálmán kezdeményezésére a Millenium évében az ország hét pontján állítottak fel ilyen emlékmővet a Magyar Állam és a magyar nemzeti identitás nyugati határát jelképezte. A város központjában az egykori koronázási domb helyén felállított Mária Terézia-szobor pedig, Pozsony Bécshez és Budapesthez képest bizonytalan helyzetét, a lakosok vegyes nemzeti lojalitását fejezte ki. A város magyar nemzeti lojalitása a Pozsony és Bécs között közlekedı villamosvasút terveinek 1909 es parlamenti vitájában is megkérdıjelezıdött. A Parlamenti Napló rávilágít arra, hogy az új magyar elit Bécs és a német kultúra expanzív hatása miatt tartott attól, hogy elveszíti Pozsonyt, ezért ellenezte a Duna jobb partján haladó villamospálya kiépítését. Babejová az országos és pozsonyi viszonylatok között is tárgyalja a magyar állam munkás- és nemzetiségi mozgalmakra adott reakcióit. Az állam ugyanis fokozott felügyelet kiépítésére törekedett és jelentıs erıfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ellenırizhesse és lefékezhesse e társadalmi folyamatokat. A magyar államszervezet mőködésébe is bepillantást nyerünk a minisztériumok, a megyei elöljárók és a városi hatóságok közötti információáramlás bemutatásakor. A könyv záró fejezetében feldolgozásra kerülnek Gerı András és Glatz Ferenc korszakkal foglalkozó, angolul megjelent mővei is. A kötet egyik legszembetőnıbb módszertani problémája a fentebb is jelzett nyelv- és fogalomhasználat a korszakot jellemzı többnyelvő közegben. A magyar történészek az adott korszak hivatalosan használt elnevezéseit alkalmazzák a földrajzi helynevek használatában, szlovák kollégáikat azonban eltekintve a kevés kivételtıl nem jellemzi tudatosság e téren. Babejová érzékeli a problémát: a nem felsı-magyarországi települések esetében a helységne- 331

vek angol verzióit (pl. Vienna) használja, míg a Felsı-Magyarország területein található települések esetében azok korszakban használatos hivatalos formáját alkalmazza. Kivételt egyedül a könyvben bemutatásra kerülı várossal tesz. A jelenlegi Bratislavának három neve volt használatos a vizsgált korszakban: Pozsony, Pressburg, és Prešporok. A mőben egységesen Pressburg név jelöli Pozsonyt, a magyar és a szlovák változtatok csak azokon a helyeken kerülnek leírásra idézıjelbe téve, ahol ez elkerülhetetlen volt. Eltekintve a bevezetı egy-két szöveghelyétıl, valamint az alcímtıl, Babejová nem használja a Bratislava kifejezést ezáltal is lehetıvé téve, hogy az olvasó a vizsgált korszakban egy jellemzıen többnyelvő, multikulturális arculatú városra asszociálhasson. A szerzı a nemzetiségek leírásánál problematikusnak tekintette a Slovak vagy Slovaks fogalmak használatát is. Véleménye szerint amennyiben az etnikumot olyan emberek csoportjaként határozzuk meg, akik az identitás tudatának közös elemeivel és közös történelemmel rendelkeznek, akkor a Slovaks nehezen lehet etnikai csoport, és nem lehetett nemzet sem a vizsgált i- dıszak Pozsonyában. Az egykori koronázó város etnikumait a szegregáció hiánya jellemzi a századfordulón nem alakult ki lakónegyedek szerint kimutatható elkülönülés a nemzetiségek között és nem volt elég etnikai tudatosság a szlovák anyanyelv használatában sem. Bizonyára fontos volt a tradicionális és az új csoportok elkülönülése, ami a szlovák bevándorlókat a többi bevándorlóhoz hasonlóan érintette. Babejová szerint nem az azonos vagy a hasonló nyelven beszélık éltek együtt Pozsonyban, a város éppen olvasztótégelye volt a különbözı etnikai háttérrel rendelkezı embereknek. A bevándorlók különbözı dialektusokat beszéltek, az irodalmi szlovák nyelv a mővelt kisebbség kiváltsága volt. Szerzınk tehát arra a megállapításra jut, hogy nem létezett Slovaks (szlovákok), mert ehhez elıször nemzetté kellett ıket formálni a többnyelvő városban. Babejová a German (német) és Magyar (magyar) fogalmak használatát sem tekinti magától értetıdınek. A német anyanyelvő emberek ugyanis nem mindig rendelkeztek német identitással. A Magyar viszont inkább alkalmasnak tőnt azon emberek leírására, akik a magyar kultúrán és nyelven nyugvó nemzetállam letéteményeseinek tekintették magukat. A tanulmányban csak akkor használja a szerzı a Germans, Magyars és Slovaks fogalmakat, ha mással nem tudja azokat helyettesíteni. A Pozsony kultúráját meghatározó zsidóság és a századfordulón jelentkezı antiszemitizmus feltehetıen terjedelmi korlátok miatt maradhatott ki a kötetbıl, ami pedig szerves részét kellett volna, hogy képezze egy átfogó 332

korrajznak. A szerzı emellett túlságosan kevés helyet szentel az urbanizációnak és a mindennapi élet területén jelentkezı hatásainak bemutatására. Babejová mindazonáltal a szlovák történetírás gyakorlatában meglehetısen szokatlan szempontrendszer segítségével ábrázolja Pozsony történelmét: különbözı nemzeti nézıpontokon keresztül vizsgálja az együttélést, bemutatva azok eltérı érvrendszerét, és teszi mindezt nemzetiségi elıítéletek nélkül. Ez talán annak is köszönhetı, hogy a szerzıt angliai tanárai mellett korunk jeles magyar, szlovák valamint osztrák történészei (a teljesség igénye nélkül: Gyáni Gábor, Szarka László, Ring Éva, Roman Holec, Elena Mannova, Jiři Musil) is segítették észrevételeikkel, megjegyzéseikkel a századforduló multikulturális városáról szóló monográfia megírásában. Kiss Balázs 333