10/3. kötet 341 32003O0016 2004.3.8. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA L69/1 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2003. december 1.) az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról (EKB/2003/16) (2004/202/EK) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA, (4) Az alapokmány 12.1. és 14.3. cikkével összhangban az EKB iránymutatásai a közösségi jog szerves részét képezik, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST: tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkeire a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével együtt, 1. cikk Az euro-rendszer egységes monetáris politikája végrehajtásának elvei, eszközei, eljárásai és követelményei mivel: (1) Az egységes monetáris politika elérése magával vonja azon eszközök és eljárások meghatározását, amelyeket az eurót bevezetett tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) nemzeti központi bankjaiból (NKB-k) és az Európai Központi Bankból (EKB) álló euro-rendszernek használnia kell annak érdekében, hogy e politika végrehajtása a részt vevő tagállamokban egységes módon történjen. A 2002. március 7-i EKB/2002/2 irányelvvel ( 1 ) módosított, az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatásnak ( 2 ) Az egységes monetáris politika a harmadik szakaszban Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja című I. melléklete helyébe ezen iránymutatás A monetáris politika végrehajtása az euroövezetben az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló általános dokumentáció című melléklete lép. (2) Az EKB felhatalmazással rendelkezik az euro-rendszer egységes monetáris politikájának végrehajtása érdekében szükséges iránymutatások megalkotására, és az NKB-k kötelesek ezen iránymutatásokkal összhangban eljárni. 2. cikk Ellenőrzés (3) Az euro-rendszer egységes monetáris politikája meghatározásának és végrehajtásának jelenlegi változásait megfelelően jelezni kell az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, jelenleg hatályos EKB iránymutatás I. mellékletének kicserélésével. Az NKB-k legkésőbb 2004. január 16-ig eljuttatják az EKB-nak azon szabályokat és eszközöket, amelyekkel meg kívánnak felelni ezen irányelvnek. ( 1 ) HL L 185., 2002.7.15., 1. o. ( 2 ) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.
342 10/3. kötet 3. cikk Záró rendelkezések (1) Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKBjai a címzettjei. (2) Ez az iránymutatás elfogadása után két nappal lép hatályba. Az 1. cikket 2004. március 8-ától kell alkalmazni. (3) Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre kerül. Kelt Frankfurt am Mainban, 2003. december 1-jén. az EKB Kormányzótanácsának nevében az elnök Jean-Claude TRICHET
10/3. kötet 343 MELLÉKLET A MONETÁRIS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA AZ EURO-VEZETBEN Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja 2004. február
344 10/3. kötet TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 347 Oldal 1. FEJEZET 1. A monetáris politika kereteinek áttekintése 348 1.1. A Központi Bankok Európai Rendszere 348 1.2. Az euro-rendszer célkitűzései 348 1.3. Az euro-rendszer monetáris politikai eszközei 348 1.3.1. Nyíltpiaci műveletek 348 1.3.2. Jegybanki rendelkezésre állás 349 1.3.3. Kötelező tartalék 349 1.4. Ügyfelek 349 1.5. Elfogadható fedezetek 350 1.6. A monetáris politika kereteinek módosításai 350 2. FEJEZET 2. Ügyfelek 351 2.1. Az alkalmasság általános feltételei 351 2.2. Az ügyfelek kiválasztása gyorstenderekre és kétoldalú műveletekre 351 2.3. Szankciók az ügyfelek kötelezettségszegése esetén 352 2.4. Felfüggesztés vagy kizárás prudenciális okokból 352 3. FEJEZET 3. Nyíltpiaci műveletek 353 3.1. Penziós műveletek 353 3.1.1. Általános szempontok 353 3.1.2. Elsődleges refinanszírozó műveletek 353 3.1.3. Hosszabb távú refinanszírozó műveletek 354 3.1.4. Finomhangoló penziós műveletek 354 3.1.5. Strukturális penziós műveletek 355 3.2. Egyszeri adásvételi (outright) ügyletek 355 3.3. EKB-adósságlevelek kibocsátása 356 3.4. Devizaswapok 357 3.5. Lekötött betétek gyűjtése 358 4. FEJEZET 4. Jegybanki rendelkezésre állás 358 4.1. Aktív oldali rendelkezésre állás 358 4.2. Betéti rendelkezésre állás 359 5. FEJEZET 5. Eljárások 360 5.1. Tendereljárás 360 5.1.1. Általános szempontok 360 5.1.2. Tendernaptár 362 5.1.3. Tenderek meghirdetése 363 5.1.4. A tenderajánlatok elkészítése és benyújtása 364 5.1.5. A tenderallokáció menete 365
10/3. kötet 345 Oldal 5.1.6. A tendereredmények kihirdetése 368 5.2. Kétoldalú műveletekre vonatkozó eljárások 369 5.3. Elszámolási eljárások 370 5.3.1. Általános szempontok 370 5.3.2. Nyíltpiaci műveletek elszámolása 370 5.3.3. Napvégi zárás 371 6. FEJEZET 6. Elfogadható fedezetek 371 6.1. Általános szempontok 371 6.2. Az elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1) 372 6.3. Az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) 374 6.4. A kockázatkezelés eszközei 378 6.4.1. Kockázatkezelési eszközök az első csoport esetében 379 6.4.2. Kockázatkezelési eszközök a második csoport esetében 382 6.5. Az elfogadható fedezetek értékelésének alapelvei 384 6.6. Az elfogadható fedezetek határokon átnyúló felhasználása 385 6.6.1. Központi bankok levelező banki modellje 385 6.6.2. Az értékpapír-elszámolási rendszerek közötti kapcsolatok 386 7. FEJEZET 7. Kötelező tartalék 387 7.1. Általános szempontok 387 7.2. A kötelező tartalék hatálya alá tartozó intézmények 387 7.3. A kötelező tartalék meghatározása 388 7.4. A tartalékkötelezettség teljesítése 390 7.5. Adatszolgáltatás, visszaigazolás és a tartalékalap ellenőrzése 391 7.6. A kötelező tartalék kötelezettségek megszegése 391 Mellékletek 1. Példák monetáris politikai műveletekre és eljárásokra 393 2. Glosszárium 404 3. Az ügyfelek kiválasztása monetáris politikai célokból végrehajtott devizapiaci intervenciós és devizaswapügyletekre 412 4. Az Európai Központi Bank rendelkezése a pénzügyi és bankstatisztikák készítéséről 413 5. Az euro-rendszer weboldalai 423 6. Az ügyfelek kötelezettségszegése esetén alkalmazandó eljárások és szankciók 424 Az ábrák, táblázatok és ablakok jegyzéke Ábrák 1. A tender műveleti lépéseinek szokásos ütemezése 361 2. A gyorstender műveleti lépéseinek szokásos ütemezése 362 3. A központi bankok levelező banki modellje 385 4. Értékpapír-elszámolási rendszerek közötti kapcsolatok 386
346 10/3. kötet Oldal Táblázatok 1. Az euro-rendszer monetáris politikai műveletei 350 2. Elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek szokásos üzletkötési napjai 363 3. Az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteinek szokásos elszámolási napjai 371 4. Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetek 375 Ablakok 1. EKB-adósságlevelek kibocsátása 356 2. Devizaswapok 357 3. A tendereljárás műveleti lépései 361 4. Fix kamatú tenderek allokálása 365 5. Változó kamatú euro-tenderek allokálása 366 6. Változó kamatú devizaswaptenderek allokálása 367 7. Kockázatkezelési eszközök 378 8. Az első csoportba tartozó eszközök likviditási kategóriái 379 9. Az első csoportba tartozó elfogadható eszközökre alkalmazott haircut -ok ( %), valamint a fix 380 kamatozású és kamatszelvény nélküli instrumentumok viszonya 10. Az első csoportba tartozó elfogadható inverz változó kamatozású eszközökre alkalmazott haircut - 380 ok ( %) 11. Pótfedezeti felhívások számítása 381 12. A második csoport jegybankképes eszközeire alkalmazott haircut -ok mértékei 383 13. Tartalékalap és tartalékráták 389 14. A kötelező tartalékállomány kamatozásának kiszámítása 391 Rövidítések ÁÉKBV CET CSD DVP ÉER EGK EGT EK EKB EPM EU FOP FRN HI IDC ISIN KBER LBM MPI MU MUTO NKB PPA PPP RoW Strip TARGET VIBER Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások Közép-európai idő (Central European time) Központi értékpapír-letétkezelő (Central Securities Depository) Szállítás fizetés ellenében (Delivery-versus-payment) Értékpapír-elszámolási rendszer Európai Gazdasági Közösség Európai Gazdasági Térség Európai Közösség Európai Központi Bank EKB fizetési mechanizmus (ECB payment mechanism) Európai Unió Költségmentes (Free of payment) Változó kamatozású kötvény (Floating rate note) Hitelintézet Napközbeni hitel (Intraday credit) ISIN azonosító szám / nemzetközi értékpapír-azonosító szám/ (International securities identification number) Központi Bankok Európai Rendszere Központi bankok levelező banki modellje Monetáris pénzügyi intézmény Monetáris Unió Monetáris unió tagállama Nemzeti Központi Bank Pénzpiaci alap Pénzpiaci papír A külföld (Rest of the world) Külön kereskedés a kamattal és a tőkével (Separate trading of interest and principal) Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer [Trans-European automated real-time gross settlement express transfer (system)] Valós idejű bruttó elszámolási rendszer
10/3. kötet 347 Bevezetés Ez a dokumentum az euro-rendszer ( 1 ) által az egységes monetáris politika számára választott működési keretet mutatja be. Ennek a dokumentumnak, amely az euro-rendszer monetáris politikai eszközei és eljárásai jogi keretének egyik része, az a célja, hogy az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak alapdokumentuma legyen, különösen annak érdekében, hogy az ügyfeleket ellássa az euro-rendszer monetáris politikai keretével kapcsolatos szükséges információkkal. Az alapdokumentum önmagában az ügyfelekre jogokat nem ruház és kötelezettségeket sem ró. Az euro-rendszer és az ügyfelek között fennálló jogviszony megfelelő szerződéses, illetve szabályozási rendelkezéseken alapul. Ez a dokumentum hét fejezetből áll: az 1. fejezet az euro-rendszer monetáris politikájának működési keretéről nyújt áttekintést. A 2. fejezet meghatározza az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinek ügyfeleire vonatkozó feltételeket. A 3. fejezet leírja a nyíltpiaci műveleteket, míg a 4. fejezet az ügyfelek számára folyamatosan rendelkezésére álló műveleteket tartalmazza. Az 5. fejezet meghatározza a monetáris politikai műveletek végrehajtása során alkalmazott eljárásokat. A 6. fejezet a monetáris politikai műveletekben alkalmazott fedezetértékelés feltételeit határozza meg. A 7. fejezet az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerének ismertetését tartalmazza. A mellékletek tartalmaznak a monetáris politika működésére vonatkozó példákat, egy szószedetet, az euro-rendszer deviza-intervenciós műveleteiben ügyfelek kiválasztására vonatkozó kritériumokat, az Európai Központi Bank pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatási követelményeit, az euro-rendszer weboldalainak felsorolását, valamint a kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárások és szankciók ismertetését. ( 1 ) Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa az euro-rendszer kifejezés használata mellett döntött, az azon szerveződésre utaló kifejezésként, amelyben a Központi Bankok Európai Rendszere eleget tesz alapfeladatainak. Azon tagállamok nemzeti központi bankjai tartoznak ide, amelyek, az Európai Közösséget és az Európai Központi Bankot létrehozó Szerződésnek megfelelően bevezették a közös valutát.
348 10/3. kötet 1. FEJEZET 1. A MONETÁRIS POLITIKA KERETEINEK ÁTTEKINTÉSE 1.1. A Központi Bankok Európai Rendszere A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) az Európai Központi Bankból (EKB) és az Európai Unió (EU) tagállamainak nemzeti központi bankjaiból ( 2 ) (NKB) áll. A KBER tevékenységét az Európai Közösséget létrehozó Szerződéssel (Szerződés), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Bank alapokmányával (KBER alapokmány) összhangban végzi. A KBER irányítását az EKB döntéshozó testületei végzik. Ebben a tekintetben az EKB Kormányzótanácsa felelős a monetáris politika kialakításáért, míg az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a monetáris politikának a Kormányzótanács határozataival és iránymutatásaival összhangban történő végrehajtása. A lehetségesnek és megfelelőnek tartott mértékig, valamint a működés hatékonyságára törekedve, az EKB igénybe veszi a nemzeti központi bankok ( 3 ) segítségét az euro-rendszer feladatainak részét képező műveletek végrehajtása során. Az euro-rendszer monetáris politikájával kapcsolatos műveleteket valamennyi tagállamban ( 4 ) azonos szabályok szerint kell végrehajtani. 1.2. Az euro-rendszer célkitűzései A Szerződés 105. cikke értelmében az euro-rendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Az árstabilitással kapcsolatos elsődleges célkitűzés sérelme nélkül, az euro-rendszer támogatja az Európai Közösség általános gazdaságpolitikáját is. A célok megvalósítása során az euro-rendszer a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, segítve az erőforrások hatékony elosztását. 1.3. Az euro-rendszer monetáris politikai eszközei Céljai elérése érdekében az euro-rendszer egy monetáris politikai eszköztárral rendelkezik: az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteket hajt végre, jegybanki rendelkezésre állást biztosít, valamint a hitelintézeteket az euro-rendszernél vezetett számláikon kötelező tartalék képzésére kötelezi. 1.3.1. Nyíltpiaci műveletek A nyíltpiaci műveletek fontos szerepet játszanak az euro-rendszer monetáris politikájában a kamatlábak alakítása, a piac likviditási helyzetének kezelése, valamint a monetáris politika aktuális állapotának jelzése érdekében. Az euro-rendszernek öt eszköztípus áll rendelkezésére a nyíltpiaci műveletek végrehajtása során. A legfontosabb eszközfajta a penziós ügylet (amelynek alkalmazása visszavásárlási megállapodások vagy értékpapírfedezet mellett történő hitelezés alapján történik). Ezenkívül az euro-rendszer szintén alkalmazza az egyszeri adásvételi (outright) ügyleteket, a kötvénykibocsátást, a devizaswapokat és a lekötött betétek gyűjtését. A nyíltpiaci műveleteket az EKB kezdeményezi, és egyúttal dönt az alkalmazandó eszközről, valamint a végrehajtás szabályairól. Ezek a műveletek tenderrel, gyorstenderrel vagy kétoldalú eljárással hajthatók végre ( 5 ). Az általuk szolgált céloktól, a gyakoriságuktól és az alkalmazott eljárásoktól függően az euro-rendszer nyíltpiaci műveletei az alábbi négy csoportba oszthatók (lásd az 1. táblázatot is): Az elsődleges refinanszírozó műveletek közé tartoznak a szokásos, likviditásbővítő penziós ügyletek, heti gyakorisággal és általában egyhetes lejárattal. Ezeket a műveleteket a nemzeti központi bankok tenderek útján végzik. Az elsődleges refinanszírozó műveletek kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy az eurorendszer nyíltpiaci műveleteinek célkitűzései megvalósuljanak, valamint a pénzügyi szektor refinanszírozását döntő részben ilyen műveletek biztosítják. ( 2 ) Meg kell jegyezni, hogy a közös valutához az Európai Közösséget létrehozó szerződés (Szerződés) szerint nem csatlakozó tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris politikai hatáskörüket továbbra is megtartják az adott ország jogszabályaival összhangban, ezért nem vesznek részt az egységes monetáris politikai igazgatásban. ( 3 ) E dokumentumban a nemzeti központi bankok kifejezés azon tagállamok nemzeti központi bankjaira vonatkozik, amelyek a Szerződésnek megfelelően bevezették a közös valutát. ( 4 ) E dokumentumban a tagállam kifejezés azon tagállamokra vonatkozik, amelyek a Szerződésnek megfelelően bevezették a közös valutát. ( 5 ) Az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteinek végrehajtását szolgáló különböző eljárások, azaz a tender, a gyorstender és a kétoldalú eljárás leírását az 5. fejezet tartalmazza. A tender során az eredményhirdetés legkésőbb a pályázat meghirdetésétől számított 24 órán belül megtörténik. A tendereken a 2.1. szakaszban meghatározott feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél részt vehet. A gyorstendert 1 órán belül végre kell hajtani. Az euro-rendszer a gyorstendert korlátozott számú résztvevővel is lebonyolíthatja. A kétoldalú eljárás azokat az eseteket jelenti, amikor az euro-rendszer tendereljárás nélkül hajt végre tranzakciót egy vagy néhány résztvevővel. A kétoldalú eljárások magukban foglalják a tőzsdén, illetve a piaci ügynökön keresztül végrehajtott műveleteket.
10/3. kötet 349 A hosszabb távú refinanszírozó műveletek olyan likviditásbővítő penziós ügyletek, amelyek havi gyakorisággal és általában háromhavi lejárattal rendelkeznek. Ezeknek a műveleteknek a célja, hosszabb távú kiegészítő refinanszírozás nyújtása az ügyfelek részére, és végrehajtásuk a nemzeti központi bankok által kiírt tender útján történik. E műveletek esetében az euro-rendszer rendszerint nem kíván jelzéseket küldeni a piac felé, és normál piaci körülmények között kamatláb-elfogadóként jár el. A finomhangoló műveletek végrehajtása eseti alapon történik, és céljuk a piac likviditási helyzetének kezelése, valamint a kamatlábak alakítása, különösen a piac váratlan likviditás-ingadozásai által a kamatlábakra gyakorolt hatások enyhítése érdekében. A finomhangoló műveletek végrehajtása elsősorban penziós ügyletek formájában történik, de egyaránt végrehajthatók egyszeri adásvételi (outright) ügyletek, devizaswapok és lekötött betétek gyűjtése útján is. A finomhangoló műveletek során alkalmazott eszközöket és eljárásokat mindig a tranzakció adott típusához és a művelet által szolgált konkrét célkitűzéshez kell igazítani. A finomhangoló műveleteket a nemzeti központi bankok rendszerint gyorstender vagy kétoldalú eljárás alapján hajtják végre. Az EKB Kormányzótanácsa kivételes helyzetben dönthet úgy, hogy a szükséges kétoldalú finomhangoló műveleteket maga az EKB végzi el. Ezentúl az euro-rendszer végrehajthat strukturális műveleteket kötvények kibocsátása, penziós ügyletek és egyszeri adásvételi (outright) ügyletek útján. Ezekre a műveletekre akkor kerül sor, amikor az EKB az euro-rendszer strukturális helyzetét a pénzügyi szektorhoz kívánja igazítani (akár rendszeresen, akár esetenként). A penziós ügyletek és az adósságinstrumentumok kibocsátása formájában megvalósuló strukturális műveleteket a nemzeti központi bankok tender útján hajtják végre. Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek formájában megvalósuló strukturális műveletekre kétoldalú eljárások alapján kerül sor. 1.3.2. Jegybanki rendelkezésre állás A jegybanki rendelkezésre állás az egynapos (O/N) likviditás bővítésére és szűkítésére szolgál, jelzi a monetáris politika általános helyzetét, illetve határt szab az egynapos (O/N) piaci kamatlábnak. Az ügyfelek számára két konstrukció áll rendelkezésre, amelyeket saját kezdeményezésükre vehetnek igénybe, feltéve hogy megfelelnek az üzleti feltételeknek (lásd az 1. táblázatot is): az ügyfelek az egynapos (O/N) likviditás biztosítására a nemzeti központi bankoktól szerezhetnek aktív oldali rendelkezésre állást elfogadható fedezetek ellenében. Rendes körülmények között az ügyfelek hitelhez való hozzáférése nem függ hitellimitektől vagy más korlátozásoktól, kivéve az elegendő fedezeti eszköz bemutatásának követelményétől. A betéti rendelkezésre állás kamatlába általában az egynapos (O/N) piaci kamatláb felső határát is jelzi, az ügyfelek betéti rendelkezésre állás igénybevételével egynapos (O/N) betétet helyezhetnek el a nemzeti központi bankoknál. Rendes körülmények között a konstrukciónak az ügyfelek által történő igénybevételére nem vonatkoznak betéti limitek vagy más korlátozások. A betét kamatlába általában az egynapos (O/ N) piaci kamatláb alsó határát is jelzi. A jegybanki rendelkezésre állást decentralizált formában a nemzeti központi bankok kezelik. 1.3.3. Kötelező tartalék Az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerét az euro-övezetben működő hitelintézetekre kell alkalmazni, és elsődleges célja a pénzpiaci kamatok stabilizálása, valamint strukturális likviditási szükséglet létrehozása (vagy bővítése). Az egyes hitelintézetek tartalékolási kötelezettségét mérlegtételeik arányában kell megállapítani. A kamatlábak stabilizálásának célja érdekében az euro-rendszer kötelező tartalék rendszere a hitelintézetek számára lehetővé teszi, hogy tartalékaikat átlagszámítással állapítsák meg. A tartalékolási követelménynek való megfelelés megállapítása a hitelintézetek által fenntartott átlagos napi tartalékállomány alapulvételével történik. A hitelintézetek kötelező tartalékállományára az euro-rendszer elsődleges refinanszírozó műveleteinek kamatlába szerint kell kamatot fizetni. 1.4. Ügyfelek Az euro-rendszer monetáris politikájának keretei úgy kerültek kialakításra, hogy az ügyfelek minél szélesebb körének részvétele biztosított legyen. A KBER alapokmányának 19.1. cikke szerint a kötelező tartalékolási kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek jegybanki rendelkezésre álláshoz juthatnak, illetve tender útján részt vehetnek nyíltpiaci műveletekben. Az euro-rendszer korlátozott számú résztvevőt is kiválaszthat a finomhangoló műveletekben való részvételre. Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek esetében az ügyfelekre nem vonatkoznak előre meghatározott korlátok. A monetáris politikai célokból végzett devizaswapok végrehajtása aktív devizapiaci szereplőkkel történik. Az ilyen műveletekben részt vevők köre az euro-rendszer deviza intervenciós műveleteihez kiválasztott és az euro-övezetben levő intézményekre korlátozódik.
350 10/3. kötet 1.5. Elfogadható fedezetek A KBER alapokmányának 18.1. cikke alapján az euro-rendszer valamennyi hitelezési műveletének (vagyis a likviditásbővítő műveleteknek) megfelelő fedezeten kell alapulnia. Az euro-rendszer műveleteihez a fedezeti eszközök széles körét fogadja el. Az elfogadható fedezeteknek, elsősorban az euro-rendszeren belüli megfontolásokból, két csoportja van: az elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1) és az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2). Az elfogadható fedezetek első csoportjába (Tier 1) azok a forgalomképes adósságinstrumentumok tartoznak, amelyek megfelelnek az EKB által a teljes euro-övezetre meghatározott egységes alkalmassági feltételeknek. Az elfogadható fedezetek második csoportjába (Tier 2) olyan további, forgalomképes vagy nem forgalomképes eszközök tartoznak, amelyek a nemzeti pénzpiacok és bankrendszerek működése szempontjából különösen fontosak, és amelyekre vonatkozóan az alkalmassági feltételeket az EKB jóváhagyásával az egyes nemzeti központi bankok határozzák meg. A fenti két csoport között nincs különbségtétel az eszközök minősége vagy azoknak az euro-rendszer különböző típusú monetáris politikai műveleteire való alkalmassága szempontjából [kivéve, hogy az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) eszközöket az euro-rendszer rendszerint egyszeri adásvételi (outright) ügyleteknél nem használja]. Az euro-rendszer valamennyi hiteltípusához szükséges fedezetként szolgáló elfogadható fedezetek használhatók határokon átnyúló módon, központi bankok levelező banki modellje (LBM) az EU-s értékpapír-elszámolási rendszerek (ÉER-ek) között fennálló és elfogadott kapcsolatokon keresztül ( 6 ). Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteihez elfogadott összes eszköz alkalmazható a napközbeni hitelek fedezeti eszközeként is. 1.6. A monetáris politika kereteinek módosítása Az EKB Kormányzótanácsa az euro-rendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, feltételeit, kritériumait és eljárásait bármikor megváltoztathatja. 1. TÁBLÁZAT Az euro-rendszer monetáris politikai műveletei Monetáris politikai műveletek Nyíltpiaci műveletek Tranzakciók típusa Likviditást bővítő Likviditást szűkítő Lejárat Gyakoriság Eljárás Elsődleges refinanszírozó műveletek Hosszabb távú refinanszírozó műveletek Finomhangoló műveletek Strukturális műveletek Penziós ügyletek 1 hét Hetente Tender Penziós ügyletek 3 hónap Havonta Tender Penziós ügyletek Devizaswapok Nem szabványos Nem rendszeres Gyorstender Kétoldalú eljárás Penziós ügyletek Lekötött betétek gyűjtése Devizaswapok Egyszeri (outright) Egyszeri (out- Nem rendszeres Kétoldalú eljárás vétel right) eladás Penziós ügyletek Kötvények kibocsátása Egyszeri (outright) Egyszeri (out- vétel right) eladás Szabványos/nem szabványos Rendszeres és Tender nem rendszeres Nem rendszeres Kétoldalú eljárás Jegybanki rendelkezésre állás Hitellehetőség Penziós ügyletek Egynapos (O/N) Az ügyfél kezdeményezésére Betéti rendelkezésre Betétek Egynapos (O/N) Az ügyfél kezdeményezésére állás ( 6 ) Lásd a 6.6.1. és a 6.6.2. szakaszokat.
10/3. kötet 351 2. ÜGYFELEK 2.1. Az alkalmasság általános feltételei 2. FEJEZET Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben ügyfeleknek alkalmassági feltételeknek kell megfelelniük ( 7 ). Ezek a követelmények úgy kerültek meghatározásra, hogy az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben az intézmények széles köre vehessen részt, az intézmények azonos bánásmódban részesüljenek az euro-övezet teljes területén, valamint biztosított legyen, hogy az ügyfelek megfelelnek egyes prudenciális és működési követelményeknek: Kizárólag az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerének hatálya alá a KBER alapokmányának 19.1. cikke szerint tartozó intézmények minősülnek ügyfélnek. Az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerével kapcsolatos kötelezettségek alól felmentett intézmények (lásd a 7.2. szakaszt) az euro-rendszer jegybanki rendelkezésre állása és a nyíltpiaci műveletek szempontjából nem tekinthetők ügyfélnek. Az ügyfeleknek rendezett pénzügyi helyzettel kell rendelkezniük, és legalább egy, a nemzeti hatóságok által gyakorolt, az EU-ban vagy az EGT-ben harmonizált felügyeleti forma hatálya alá kell tartozniuk ( 8 ). Ügyfélnek tekinthetők azonban a rendezett pénzügyi háttérrel rendelkező és a hasonló előírásokon alapuló, nem egységesített nemzeti felügyelet alá tartozó intézmények is, mint például az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhellyel rendelkező intézményeknek az euro-övezetben létrehozott fióktelepei. Az ügyfeleknek meg kell felelniük az adott tagállam nemzeti központi bankja (vagy az EKB) által alkalmazott megfelelő szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott valamennyi működési feltételnek, ezáltal biztosítva az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinek hatékony végrehajtását. Ezek az általános alkalmassági feltételek az euro-övezet teljes területén egységesek. Az alkalmasság általános feltételeit teljesítő intézmények jogosultak: igénybe venni az euro-rendszer jegybanki rendelkezésre állását, és tender útján részt venni az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteiben. Egy intézmény tender útján kizárólag a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankján keresztül veheti igénybe az euro-rendszer jegybanki rendelkezésre állását és nyíltpiaci műveleteit. Amennyiben egy intézmény több tagállamban is rendelkezik szervezeti egységekkel (székhellyel vagy fióktelepekkel), az egyes szervezeti egységek mindig a földrajzi helyük szerinti tagállam nemzeti központi bankján keresztül vehetik igénybe ezeket a műveleteket, azzal a kikötéssel, hogy egy intézmény a tenderajánlatait egy tagállamban csak egy szervezeti egységén (székhelyén, vagy egy kijelölt fióktelepén) keresztül nyújthatja be. 2.2. Az ügyfelek kiválasztása gyorstenderekre és kétoldalú műveletekre Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkoznak előre meghatározott korlátozások. A monetáris politikai célból végrehajtott devizaswapok esetében az ügyfeleknek bármilyen piaci feltétel mellett képesnek kell lenniük jelentős nagyságrendű devizaműveletek hatékony végrehajtására. A devizaswapra alkalmas ügyfelek köre megegyezik az euro-övezetben működő és az euro-rendszer deviza intervenciós műveleteihez kiválasztott ügyfelek körével. A deviza intervenciós műveletekben az ügyfelek kiválasztásának kritériumait és a kiválasztási eljárást a 3. melléklet tartalmazza. A gyorstenderen és kétoldalú eljáráson alapuló egyéb műveletek (a finomhangoló penziós ügyletek és a lekötött betétek gyűjtése) esetében minden egyes nemzeti központi bank az adott tagállamban létrehozott és az alkalmasság általános feltételeinek megfelelő intézmények közül választ. Ebből a szempontból a pénzpiaci aktivitás a legfontosabb kiválasztási szempont. Figyelembe vehetők továbbá egyéb kritériumok, mint például az értékpapírosztály hatékonysága és az ajánlattételi képesség. A gyorstender és a kétoldalú eljárások esetében a nemzeti központi bankok kizárólag az általuk a finomhangoló műveletekre elfogadott ügyfelek csoportjával tárgyalnak. Amennyiben működési okokból valamely nemzeti központi bank nem tud minden, általa a finomhangoló műveletek végzésére elfogadott fél számára részvételt biztosítani egy konkrét műveletben, akkor az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében az adott tagállamban az ügyfelek kiválasztása rotációs rendszerben történik. Az EKB Kormányzótanácsa eldönti, hogy kivételes körülmények esetén az EKB maga is végezzen-e finomhangoló kétoldalú műveleteket. Ha az EKB végez kétoldalú műveleteket, akkor az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében az EKB az euro-övezeti ügyfelek közül rotációs rendszerben választja ki azokat, amelyek a gyorstenderben és a kétoldalú eljárásokban való részvételre alkalmasnak. ( 7 ) Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkoznak előre meghatározott korlátozások. ( 8 ) A hitelintézetek egységes felügyeletének alapja a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 126., 2000.5.26., 1. o., módosítva.
352 10/3. kötet 2.3. Szankciók az ügyfelek kötelezettségszegése esetén Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó jogköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/ EK tanácsi rendelettel ( 9 ), az Európai Központi Bank szankcionálási jogosítványairól szóló, 1999. szeptember 23-i 2157/1999/EK európai központi banki rendelettel (EKB/1999/4) ( 10 ), a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK módosított tanácsi rendelettel ( 11 ), valamint a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendelettel (EKB/2003/9) ( 12 ) összhangban az EKB szankciókat szabhat ki azokra az intézményekre, amelyek a kötelező tartalék alkalmazásával kapcsolatos EKB-rendeletekből és határozatokból eredő kötelezettségeiknek nem felelnek meg. Az alkalmazható szankciókat, valamint az alkalmazásuk során követendő eljárásokat a fent említett rendeletek részletezik. Továbbá, a kötelező tartalék előírások súlyos megszegése esetén az euro-rendszer felfüggesztheti az ügyfelek nyíltpiaci műveletekben való részvételét. Az egyes tagállamok nemzeti központi bankjai (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezések előírásaival összhangban, az euro-rendszer pénzbírságot szab ki azokra az ügyfelekre, illetve felfüggeszti azon ügyfelek részvételét a nyíltpiaci műveletekben, akik az egyes nemzeti központi bankok (vagy az EKB) által alkalmazott és az alábbiakban meghatározott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezésekből rájuk háruló kötelezettségeik teljesítését elmulasztják. Idetartoznak a tenderszabályok megszegésének esetei (amikor az ügyfél nem tud elegendő fedezeti eszközt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a likviditásbővítő műveletben részére megállapított likviditást kiegyenlítse, vagy nem tud elegendő készpénzt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a likviditást szűkítő műveletben részére megállapított összeget kiegyenlítse), valamint a kétoldalú tranzakciós előírások megszegésének esetei (amikor az ügyfél nem tud elegendő jegybankképes fedezeti eszközt vagy készpénzt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a kétoldalú tranzakciónál a megállapodásban rögzített összeget kiegyenlítse). Ez a rendelkezés vonatkozik a fedezeti eszközök alkalmazására irányadó szabályok ügyfelek által történő megsértésének eseteire is (amikor az ügyfél olyan eszközöket használ fel, amelyek ilyen felhasználásra alkalmatlanok, illetve alkalmatlanná váltak vagy amelyeket az ügyfél nem használhat, például a kibocsátó és az ügyfél között fennálló szoros kapcsolat vagy azonosság miatt), valamint a napvégi zárásra és a betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó feltételek megszegésének eseteire is (amikor az elszámolási számláján a nap végén negatív egyenleggel rendelkező ügyfél a betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó alkalmassági feltételeket nem teljesíti). Ezen túl, a kötelezettségeit megszegő ügyfél ellen alkalmazott felfüggesztés hatálya az adott intézmény más tagállamokban található fióktelepeire is kiterjeszthető. Azokban az esetekben, amikor a kötelességszegés gyakoriság vagy időtartam alapján megállapított súlyossága ezt indokolttá teszi, határozott időtartamra kivételesen felfüggeszthető az ügyfél hozzáférése minden további monetáris politikai művelethez. A tenderre, a kétoldalú ügyletre, a fedezeti eszközökre, a napvégi zárásra és a betéti rendelkezésre állás igénybevételének alkalmassági feltételeire vonatkozó előírások megszegéséért a nemzeti központi bankok által kiszabott pénzbírságokat egy előre meghatározott (a 6. mellékletben megállapított) kulcs alapján kell kiszámítani. 2.4. Felfüggesztés vagy kizárás prudenciális okokból Az adott tagállami nemzeti központi bank (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezésekkel összhangban az euro-rendszer prudenciális okokból az ügyfelek monetáris politikai eszközökhöz történő hozzáférését felfüggesztheti vagy megszüntetheti. ( 9 ) HL L 318., 1998.11.27., 4. o. ( 10 ) HL L 264., 1999.10.12., 21. o. ( 11 ) HL L 318., 1998.11.27., 1. o ( 12 ) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.
10/3. kötet 353 Ezen túl, az ügyfél felfüggesztésére, illetve kizárására sor kerülhet olyan esetekben is, amelyek nemzeti központi bankok által alkalmazott szerződéses és szabályozási rendelkezések szerint az ügyfél részéről mulasztásnak minősülnek. 3. FEJEZET 3. NYÍLTPIACI MŰVELETEK A nyíltpiaci műveletek fontos szerepet játszanak az euro-rendszer monetáris politikájában, a kamatlábak alakításában, a piac likviditási helyzetének irányításában, valamint a monetáris politika aktuális helyzetének jelzésében. Céljukat, gyakoriságukat és eljárásaikat tekintve az euro-rendszer nyíltpiaci műveletei négy csoportra oszthatók: elsődleges refinanszírozó műveletek, hosszabb távú refinanszírozó műveletek, finomhangoló műveletek és strukturális műveletek. Ami az alkalmazott eszközöket illeti, a penziós ügyletek jelentik az eurorendszer nyíltpiaci eszközeinek legfontosabb típusát, és a fenti négy műveleti kategória mindegyikében alkalmazhatók, míg a kötvények a strukturális többlet csökkentésére szolgáló műveleteknél használhatók. Ezen túl, az euro-rendszernek a finomhangoló műveletek végrehajtásához három további eszköz áll rendelkezésére: az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek, a devizaswapok és a lekötött betétek gyűjtése. Az alábbi szakaszok részletesen tartalmazzák az euro-rendszer által használt nyíltpiaci eszközök egyes típusainak különös jellemzőit. 3.1. Penziós műveletek 3.1.1. Általános szempontok a) E s z k ö z t í p u s A penziós ügyletek olyan műveleteket jelentenek, ahol az euro-rendszer visszavásárlási megállapodások keretében ad el és vásárol elfogadható fedezeteket, vagy elfogadható fedezetekből álló fedezet ellenében folytat hitelezést. A penziós ügyletek az elsődleges refinanszírozó műveleteknél és a hosszabb távú refinanszírozó műveleteknél alkalmazhatók. Az euro-rendszer emellett a strukturális és a finomhangoló műveleteknél is alkalmazhat penziós ügyleteket. b) J o g i i s m é r v e k A nemzeti központi bankok a penziós ügyleteket végrehajthatják visszavásárlási megállapodások formájában (azaz az eszköz tulajdonjoga átszáll a hitelezőre, miközben a tranzakcióban az ügyfelek úgy állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban az eszköz újra az adós tulajdonába kerül), vagy értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában (azaz az adott eszközökre fedezet áll rendelkezésre, de az adósi kötelezettségek teljesítésének fenntartásával a fedezetként felkínált eszköz az adós tulajdonában marad). A visszavásárlási megállapodásokon alapuló penziós ügyletekre vonatkozó további rendelkezések az egyes tagállamok nemzeti központi bankjai (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses rendelkezésekben találhatók. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hiteleken alapuló penziós ügyletekre vonatkozó szabályozások figyelembe veszik a fedezetre vonatkozó érdekeltség (pl. zálogjog) alapításához és későbbi érvényesítéséhez szükséges, az egyes nemzeti jogokban alkalmazott különböző eljárásokat és formai követelményeket. c) Kamatozási feltételek A visszavásárlási megállapodásban meghatározott vételár és visszavásárlási ár közötti különbözet egyenlő a művelet időtartama alatt felvett, illetve hitelezett összegre számított kamat összegével, vagyis a visszavásárlási ár magában foglalja a fizetendő kamatot. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitel formájában létrejövő penziós ügylet kamatát a felvett hitel összegére és a futamidőre alkalmazandó kamatláb alapján kell meghatározni. Az euro-rendszer penziós nyíltpiaci műveletei esetében egy egyszerű kamatlábat kell alkalmazni, melyet a tényleges napok száma/360 kamatnap-számítási szabály alapján kell kiszámítani. 3.1.2. Elsődleges refinanszírozó műveletek Az elsődleges refinanszírozó műveletek az euro-rendszer által végzett legfontosabb nyíltpiaci műveletek, amelyek kulcsszerepet játszanak a kamatlábak alakításában, a piac likviditási helyzetének irányításában és a monetáris politika aktuális helyzetének jelzésében. Ezenkívül ezek a műveletek elégítik ki a pénzügyi szektor refinanszírozó szükségleteinek nagy részét. Az elsődleges refinanszírozó műveletek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: likviditásbővítő műveletek,
354 10/3. kötet heti rendszerességűek ( 13 ), általában egyhetes lejárattal rendelkeznek ( 14 ), decentralizált végrehajtás az egyes nemzeti központi bankok által, lebonyolítás tender útján (az 5.1. szakaszban meghatározottak szerint), a (2.1. szakaszban meghatározott) általános alkalmassági feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél nyújthat be ajánlatot az elsődleges refinanszírozó műveletekre, az elsődleges refinanszírozó műveletekben mind a (6. fejezet meghatározása szerinti) elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1), mind az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) alkalmas fedezeti eszközként. 3.1.3. Hosszabb távú refinanszírozó műveletek Az euro-rendszer általában háromhavi lejárattal is végez rendszeres refinanszírozó műveleteket, ezáltal pótlólagos, hosszabb távú refinanszírozást nyújtva a pénzügyi szektor számára. Ezek a műveletek csak korlátozott részt képviselnek az összes refinanszírozó művelet volumenén belül. Az ilyen műveletek végrehajtása során az euro-rendszer rendszerint semmilyen jelzést nem kíván küldeni a piac felé, így normál körülmények között kamatláb-elfogadóként jár el. Ennek megfelelően a hosszabb távú refinanszírozó műveletekre változó kamatú tenderek formájában kerül sor, és az EKB időszakonként jelzi a későbbi tenderek várható ügyleti volumenét. Kivételes körülmények között az euro-rendszer fix kamatú tenderek keretében is végez hosszabb távú refinanszírozó műveleteket. A hosszabb távú refinanszírozó műveletek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: likviditásbővítő műveletek, végrehajtás havi rendszerességgel ( 15 ), általában 3 hónapos lejáratúak ( 16 ), decentralizált végrehajtás az egyes nemzeti központi bankok által, lebonyolítás (az 5.1. szakaszban meghatározott) tender útján, a (2.1. szakaszban meghatározott) általános alkalmassági feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél nyújthat be ajánlatot a hosszabb távú refinanszírozó műveletre, a hosszabb távú refinanszírozó műveletek szempontjából az elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1) és az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) (6. fejezet) fedezeti eszközöknek minősülnek. 3.1.4. Finomhangoló penziós műveletek Az euro-rendszer penziós nyíltpiaci ügyletek formájában végezhet finomhangoló műveleteket. A finomhangoló műveletek célja a piac likviditási helyzetének irányítása, valamint a kamatlábak alakítása, különösen a piac előre nem látható likviditás-ingadozása által a kamatlábakra gyakorolt hatások ellensúlyozása érdekében. A váratlan piaci események bekövetkezésekor szükséges gyors intézkedések érdekében indokolt a nagyfokú rugalmasság fenntartása a finomhangoló műveletekhez használt eljárások és működési jellemzők megválasztásakor. A finomhangoló penziós műveletek működési jellemzőit az alábbiak szerint lehet összegezni: a finomhangoló penziós műveletek likviditásbővítő és likviditást szűkítő műveletek is lehetnek, gyakoriságuk nem szabványosított, lejáratuk nem szabványosított, a likviditásbővítő finomhangoló penziós ügyletek lebonyolítása általában gyorstender útján történik, ugyanakkor nem kizárt a kétoldalú eljárások használatának lehetősége (lásd az 5. fejezetet), ( 13 ) Az elsődleges és a hosszabb távú refinanszírozó műveleteket a tenderműveletek publikációs naptára (lásd az 5.1.2. szakaszt is) szerint kell végrehajtani, amely megtalálható az EKB honlapján (www.ecb.int) vagy az euro-rendszer internetes oldalain (5. melléklet). ( 14 ) Az elsődleges és a hosszabb távú refinanszírozó műveletek lejárata esetenként változhat, többek között az egyes tagállamokban érvényes banki szünnapoktól függően. ( 15 ) Lásd a fenti, 13. lábjegyzetet. ( 16 ) Lásd a fenti, 14. lábjegyzetet.
10/3. kötet 355 a likviditást szűkítő finomhangoló penziós ügyletekre rendszerint kétoldalú eljárásokon keresztül kerül sor (az 5.2. szakaszban meghatározottak szerint), az egyes nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre e műveleteket (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy kivételes esetben az EKB végrehajthat-e kétoldalú finomhangoló penziós ügyleteket), az euro-rendszer a 2.2. szakaszban meghatározott feltételek szerint korlátozott számú résztvevőt választhat ki a finomhangoló penziós ügyletekben való részvételhez, a finomhangoló penziós műveletek esetében az elfogadható fedezetek (6. fejezetben meghatározott) első csoportja (Tier 1) és az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) elfogadható fedezeti eszközként. 3.1.5. Strukturális penziós műveletek Az euro-rendszer penziós nyíltpiaci ügyletek formájában végrehajthat strukturális műveleteket azzal a céllal, hogy az euro-rendszer strukturális helyzetét a pénzügyi szektorhoz igazítsa. E műveletek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: a strukturális penziós műveletek likviditásbővítő műveletek, gyakoriságuk szerint lehetnek rendszeresek vagy nem rendszeresek, lejáratuk előre nem szabványosított, lebonyolításuk tender útján történik (az 5.1. szakaszban meghatározottak szerint), e műveleteket az egyes nemzeti központi bankok decentralizált módon hajtják végre, strukturális penziós műveletre a (2.1. szakaszban meghatározott) valamennyi ügyfél nyújthat be ajánlatot, a strukturális penziós műveletek szempontjából mind az elfogadható fedezetek (6. fejezetben meghatározott) első csoportja (Tier 1), mind az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) elfogadható fedezeti eszközként. 3.2. Egyszeri adásvételi (outright) ügyletek a) E s z k ö z t í p u s Az egyszeri adásvételi (outright) nyíltpiaci műveletek olyan ügyletek, amelynek során az euro-rendszer jegybankképes eszközöket véglegesen vásárol vagy ad el a piacon. E műveleteket kizárólag strukturális vagy finomhangoló célból lehet végrehajtani. b) J o g i i s m é r v e k Az egyszeri adásvételi ügylet során a tulajdonjog teljes mértékben átszáll az eladóról a vevőre anélkül, hogy ehhez a tulajdonjog ellentétes irányú átruházása kapcsolódna. Az ügyletet a műveletben használt adósságinstrumentumokra vonatkozó piaci megállapodásoknak megfelelően kell végrehajtani. c) Árazási feltételek Az euro-rendszer az árak kiszámításakor a műveletben használt, adósságinstrumentumokra vonatkozóan a legszélesebb körben elfogadott piaci megállapodásnak megfelelően jár el. d) Egyéb működési jellemzők Az euro-rendszer egyszeri adásvételi ügyleteinek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek megjelenhetnek likviditásbővítő (közvetlen vétel) vagy likviditást szűkítő (közvetlen eladás) műveletek formájában, gyakoriságuk nem szabványosított, lebonyolításuk kétoldalú eljárás útján történik (az 5.2. szakaszban meghatározottak szerint),
356 10/3. kötet ezen ügyleteket egyes nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy az EKB kivételes körülmények között végrehajthat-e finomhangoló egyszeri adásvételi ügyleteket), az egyszeri adásvételi ügyletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkoznak előre meghatározott korlátozások, általában csak (a 6.1. szakaszban meghatározott) elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1) eszközök minősülnek a végleges ügyletekhez kapcsolódó fedezeti eszköznek. 3.3. EKB-adósságlevelek kibocsátása a) E s z k ö z t í p u s Az EKB adósságleveleket bocsáthat ki azzal a céllal, hogy az euro-rendszer strukturális helyzetét a pénzügyi szektorral szemben kiigazítsa, valamint a piacon likviditást szűkítsen (vagy bővítsen). b) J o g i i s m é r v e k Az adósságlevél az EKB-nak az adósságlevél tulajdonosával szemben fennálló adósságát testesíti meg. Az adósságleveleket az euro-övezet letétkezelőjével könyvelési tétel formájában kell kibocsátani és tartani. Az EKB az adósságlevél átruházhatóságára vonatkozóan nem ír elő semmiféle korlátozást. Az EKB-adósságlevelekre vonatkozó további előírásokat az ilyen adósságlevelekre vonatkozó szabályok tartalmazzák. c) Kamatozási feltételek Az adósságleveleket leszámítoltan, azaz névérték alatti értéken kell kibocsátani, és lejáratkor névértéken kell visszavásárolni. A kibocsátáskori érték és a visszavásárlási érték közötti különbség egyenlő az adósságlevél kibocsátási értékén felhalmozott kamattal, amit az adósságlevél futamidejére vonatkozóan a megállapodás szerinti kamatlábbal kell kiszámítani. Az alkalmazott kamatláb egy egyszerű kamatláb, amelyet a tényleges napok száma/360 kamatnap-számítási szabállyal kell megállapítani. A kibocsátási érték kiszámításának módját az 1. ablak mutatja. 1. ABLAK Ahol: EKB-adósságlevelek kibocsátása N = Az adósságlevél névértéke r I = Kamatláb (százalékban) D = P T = Az adósságlevél futamideje (napokban) Az adósságlevél kibocsátási értéke A kibocsátási érték: P T = N 1 1þ r1 D 36 000 d) Egyéb működési jellemzők Az EKB-adósságlevelek kibocsátásának működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: az adósságlevelek kibocsátása a piaci likviditás szűkítése céljából történik, az adósságlevelek rendszeres vagy nem rendszeres jelleggel is kibocsáthatók, az adósságlevelek futamideje tizenkét hónapnál kevesebb, az adósságlevelek kibocsátása tender útján történik (az 5.1. szakaszban meghatározottak szerint),
10/3. kötet 357 az adósságleveleket a nemzeti központi bankok decentralizáltan tendereztetik és váltják be, a (2.1. szakaszban meghatározott) általános alkalmassági feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél pályázhat az EKB adósságleveleinek jegyzésére. 3.4. Devizaswapok a) E s z k ö z t í p u s A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok az euro és egy másik deviza között egyidejűleg kötött egyszeri adásvételi és határidős ügyletből állnak. Ezek a swapok finomhangoló célokat szolgálnak, elsősorban a piac likviditási helyzetének kezelése és a kamatlábak alakítása érdekében. b) J o g i i s m é r v e k A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok olyan műveleteket jelentenek, ahol az eurorendszer azonnali euro-vételi (illetve -eladási) műveletet hajt végre egy másik deviza ellenében, és ezzel egyidejűleg egy meghatározott visszavásárlási napon egy határidős ügylettel előre eladja (illetve visszavásárolja). A devizaswapokra vonatkozó egyéb előírásokat az érintett nemzeti központi bankok (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses rendelkezések tartalmazzák. c) A pénznemre és árfolyamra vonatkozó feltételek Az euro-rendszer rendszerint csak a kereskedésben aktívan részt vevő pénznemekre és kizárólag a szokásos piaci gyakorlatot betartva köt ügyleteket. Az euro-rendszer és az ügyfelek minden egyes devizaswap esetében megállapodnak az ügyletre alkalmazandó swap pontokban. A swap pontok a határidős és az azonnali ügyletnél alkalmazott átváltási árfolyamok közötti különbségnek felelnek meg. Az euro másik devizával szembeni swap pontjainak jegyzése az általános piaci gyakorlat szerint történik. A devizaswap árfolyamára vonatkozó feltételeket a 2. ablak tartalmazza. 2. ABLAK Devizaswapok S F M M = Az euro (EUR) és az ABC deviza (ABC) azonnali (a devizaswap megkötésének napján érvényes) átváltási árfolyama S = x ABC 1 EUR = Az euro és az ABC deviza között érvényes határidős árfolyam a devizaswap visszavásárlási napján (M) F M = y ABC 1 EUR = Az euro és az ABC deviza közötti forwardpontok a devizaswap visszavásárlási napján (M) M = F M S N(.) = A deviza azonnali összege; N(.) M a deviza határidős összege: NðABCÞ = NðEURÞS vagy NðEURÞ = NðABCÞ S NðABCÞ M = NðEURÞ M F M vagy NðEURÞ M = NðABCÞ M F M d) Egyéb működési jellemzők A devizaswapok működési jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: megjelenhetnek likviditásbővítő vagy likviditást szűkítő ügyletek formájában, gyakoriságuk nem szabványosított, lejárati idejük nem szabványosított,
358 10/3. kötet végrehajtásuk gyorstender vagy kétoldalú eljárás útján történik (lásd az 5. fejezetet), a nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre őket (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy az EKB kivételes esetben végrehajthat-e kétoldalú devizaswapügyleteket), az euro-rendszer a 2.2. szakaszban és a 3. mellékletben meghatározott feltételek szerint korlátozott számú résztvevőt is kiválaszthat a devizaswapokban való részvételre. 3.5. Lekötött betétek gyűjtése a) E s z k ö z t í p u s Az euro-rendszer felhívhatja az ügyfeleket arra, hogy azok a székhelyük szerinti tagállam nemzeti központi bankjánál rögzített futamidejű kamatozó betéteket kössenek le. A lekötött betétek gyűjtése csak finomhangoló célokat szolgál a piacon levő likviditás szűkítése érdekében. b) J o g i i s m é r v e k Az ügyfelektől befogadott betétek rögzített futamidővel és rögzített kamatlábbal rendelkeznek. A nemzeti központi bankok a betétek ellenében nem adnak fedezetet. c) Kamatozási feltételek A betétre alkalmazott kamatláb egy egyszerű kamatláb, melyet a tényleges napok száma/360 kamatmegállapítási szabállyal kell kiszámítani. A kamatot a betét lejáratakor kell kifizetni. d) Egyéb működési jellemzők A lekötött betétek gyűjtésének működési jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: a betétgyűjtés célja a likviditás szűkítése, a betétgyűjtés gyakorisága nem szabványosított, a betétek lejárati ideje nem szabványosított, a betétgyűjtés lebonyolítása általában gyorstender útján történik, de a kétoldalú eljárás lehetősége sem kizárt (lásd az 5. fejezetet), a betétgyűjtést az egyes nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy az EKB kivételes esetben végrehajthat-e kétoldalú lekötött betétgyűjtési műveletet) ( 17 ), az euro-rendszer a 2.2. szakaszban meghatározott szempontok szerint korlátozott számú ügyfélt is kiválaszthat a lekötött betétgyűjtésben való részvételre. 4. JEGYBANKI RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 4.1. Aktív oldali rendelkezésre állás a) E s z k ö z t í p u s 4. FEJEZET Az ügyfelek az aktív oldali rendelkezésre állást arra használhatják, hogy a nemzeti központi bankokon keresztül, előre meghatározott kamatlábon, elfogadható fedezetek (6. fejezet) ellenében egynapos (O/N) likviditásukat biztosítsák. A konstrukció célja, hogy az ügyfelek átmeneti likviditási igényeit teljesítse. Rendes körülmények között a konstrukcióra vonatkozó kamatláb az egynapos (O/N) piaci kamatláb felső határa. A konstrukcióra vonatkozó feltételek az egész euro-övezetben azonosak. b) J o g i i s m é r v e k Az aktív oldali rendelkezésre állás keretében a nemzeti központi bankok likviditást bővíthetnek egynapos (O/N) visszavásárlási megállapodások formájában (azaz az eszköz tulajdonjoga átszáll a hitelezőre, és a felek megegyeznek abban, hogy a következő üzleti napon a tulajdonjog visszaszáll az adósra) vagy egynapos (O/N), értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában (azaz az eszközre érvényesíthető biztosí- ( 17 ) A lekötött betétek a nemzeti központi bankoknál vezetett számlákon kerülnek elhelyezésre; ez vonatkozik arra az esetre is, ha az ilyen műveleteket központilag az EKB hajtja végre.
10/3. kötet 359 tékot nyújtanak, de a kölcsön visszafizetésével az eszköz az adós tulajdonában marad). A visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további rendelkezéseket az adott nemzeti központi bank által alkalmazott szerződéses megállapodások tartalmazzák. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában való likviditásbővítésre vonatkozó megállapodások figyelembe veszik a fedezetre vonatkozó érdekeltség (zálogjog) alapításához és annak későbbi érvényesítéséhez szükséges, az egyes nemzeti jogokban alkalmazott különböző eljárásokat és formai követelményeket. c) Hozzáférési feltételek Az aktív oldali rendelkezésre állás a 2.1. szakaszban meghatározott általános alkalmassági feltételeknek megfelelő ügyfeleknek áll rendelkezésre. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférést az adott intézmény székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankja biztosítja. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amelyeken az adott nemzeti valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) és az adott ÉER-ek (értékpapír-elszámolási rendszerek) működnek. A nap végén az ügyfelek az adott nemzeti központi banknál vezetett elszámolási számláin lévő negatív napi egyenlege önmagától az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelemnek minősül. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz történő napvégi hozzáférésre vonatkozó eljárást az 5.3.3. szakasz tartalmazza. Az ügyfelek az aktív oldali rendelkezésre álláshoz úgy is hozzáférhetnek, hogy kérelmet küldenek a székhelyük szerinti tagállam nemzeti központi bankjának. Ahhoz, hogy a nemzeti központi bank még aznap teljesíteni tudja a megbízást, a kérelemnek a nemzeti központi bankhoz legkésőbb 30 perccel a TARGET zárása után meg kell érkeznie ( 18 ), ( 19 ). Általános szabályként a TARGET rendszer EKB (C.E.T.) idő szerint 18 óráig tart nyitva. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az euro-rendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 30 perccel meghosszabbodik. A kérelemben fel kell tüntetni az igényelt hitel összegét, és amennyiben az ügylet alapjául szolgáló fedezeti eszköznek a nemzeti központi banknál történő előzetes elhelyezése nem történt meg, a tranzakció alapjául szolgáló fedezeti eszközt is rendelkezésre kell bocsátani. A tranzakció alapjául szolgáló elegendő jegybankképes eszköz felmutatásán kívül az aktív oldali rendelkezésre állás keretében igénybe vehető pénzeszközök összegére nem vonatkozik egyéb korlátozás. d) Lejárati és kamatfeltételek A konstrukció keretében nyújtott hitelek egynapos (O/N) futamidővel rendelkeznek. A TARGET rendszerben közvetlenül ügyfelek esetében a hitel törlesztésére a következő olyan napon kerül sor, amikor az adott nemzeti VIBER és az adott ÉER(ek) működnek, mégpedig e rendszerek nyitásának időpontjában. A kamatlábat, amely a tényleges napok száma/360 kamatmegállapítási szabállyal kiszámított egyszerű kamatláb, az euro-rendszer előzetesen közzéteszi. Az EKB a kamatlábat bármikor megváltoztathatja, de az legkorábban az euro-rendszer következő munkanapján léphet hatályba ( 20 ). A konstrukció kamatának megfizetése a hitel törlesztésekor esedékes. e) A konstrukció felfüggesztése A konstrukció igénybevétele csak az EKB célkitűzéseivel és általános monetáris politikai szempontjaival összhangban lehetséges. Az EKB a konstrukció feltételeit bármikor módosíthatja, illetve a konstrukciót felfüggesztheti. 4.2. Betéti rendelkezésre állás a) E s z k ö z t í p u s Az ügyfelek a betéti rendelkezésre állást arra használhatják, hogy a nemzeti központi bankoknál egynapos (O/N) betéteket helyezzenek el. A betétek előre meghatározott kamatlábbal kamatoznak. Rendes körülmények között a betéti rendelkezésre állásnál alkalmazott kamatláb az egynapos (O/N) piaci kamatláb alsó határa. A betéti rendelkezésre állásra vonatkozó feltételek az egész euro-övezetben egyformák ( 21 ). ( 18 ) Előfordulhat, hogy néhány tagállamban a nemzeti központi bank (vagy annak néhány fiókja) nemzeti vagy regionális munkaszüneti nap miatt az euro-rendszer egyes munkanapjain monetáris politikai műveletek végzése céljából nem tart nyitva. Ebben az esetben az adott nemzeti központi bank köteles ügyfeleit előzetesen tájékoztatni arról, hogy a banki szünnapokon hogyan juthatnak hozzá a betéti rendelkezésre álláshoz. ( 19 ) A TARGET munkaszüneti napjai az EKB honlapján (www.ecb.int) kerülnek közzétételre; lásd még az euro-rendszer honlapjait (5. melléklet). ( 20 ) E dokumentumban az euro-rendszer munkanapja bármely olyan napra vonatkozik, amelyen az EKB és legalább egy nemzeti központi bank az Eurórendszer monetáris politikai műveleteinek végzése céljából nyitva tart. ( 21 ) A nemzeti központi bankok által használt különböző számlarendszerek miatt az euro-övezet egyes országai között működésbeli eltérések lehetnek.
360 10/3. kötet b) J o g i i s m é r v e k Az ügyfelek által elhelyezett egynapos (O/N) betétek rögzített kamatlábon kamatoznak. Az ügyfelek az elhelyezett betét ellenében nem kapnak fedezetet. c) Hozzáférési feltételek ( 22 ) A betéti rendelkezésre állás a 2.1. szakaszban meghatározott általános alkalmassági feltételeket teljesítő intézményeknek áll rendelkezésre. A betéti rendelkezésre álláshoz az adott intézmény székhelye szerinti nemzeti központi bank közvetítésével lehet hozzájutni. A betéti rendelkezésre álláshoz való hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amelyeken a nemzeti VIBER nyitva tart. A betéti rendelkezésre állás igénybevételéhez az ügyfélnek kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankjának. Ahhoz, hogy a nemzeti központi bank még aznap teljesítse a megbízást, a kérelemnek a TARGET rendszer tényleges zárási ideje, azaz általában EKB (C.E.T.) idő szerint 18 óra után legkésőbb 30 perccel meg kell érkeznie a nemzeti központi bankhoz ( 23 )( 24 ). A betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az euro-rendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján további 30 perccel meghosszabbodik. A kérelemben fel kell tüntetni az elhelyezendő betét összegét. Az ügyfél által a konstrukció keretében elhelyezhető betét összegére nem vonatkozik korlátozás. d) Lejárati és kamatfeltételek A konstrukció keretében elhelyezett betétek egynapos (O/N) lejárati idővel rendelkeznek. A TARGET rendszerben közvetlen ügyfelek esetében a konstrukció keretében elhelyezett betétek a következő olyan napon járnak le, amikor az adott nemzeti VIBER működik, mégpedig a rendszer nyitásának időpontjában. A kamatlábat, amely a tényleges napok száma/360 kamatmegállapítási szabállyal számított egyszerű kamatláb, az euro-rendszer előzetesen közzéteszi. Az EKB a kamatlábat jogosult bármikor, legkorábban az euro-rendszer következő munkanapján történő hatálybalépéssel megváltoztatni. A betét kamatának kifizetése a betét lejáratakor esedékes. e) A konstrukció felfüggesztése A konstrukció csak az EKB célkitűzéseivel és általános monetáris politikai szempontjaival összhangban vehető igénybe. Az EKB a konstrukció feltételeit bármikor módosíthatja, illetve a konstrukciót felfüggesztheti. 5. FEJEZET 5. ELJÁRÁSOK 5.1. Tendereljárás 5.1.1. Általános szempontok Az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteire általában tendereljárás formájában kerül sor. Az euro-rendszer tendereit a 3. ablakban leírtak szerint hat műveleti lépésben kell végrehajtani. Az euro-rendszer kétfajta tendereljárást különböztet meg: a tendert és a gyorstendert. A tender és a gyorstender eljárási rendje megegyezik a lebonyolítás ütemezése és az ügyfelek kivételével. ( 22 ) A nemzeti központi bankok által használt számlarendszerek különbözősége miatt az EKB a nemzeti központi bankok részére átmenetileg engedélyezheti, hogy az itt leírtaktól némileg eltérő hozzáférési feltételeket alkalmazzanak. Az e dokumentumban leírt hozzáférési feltételektől való eltérésekről a nemzeti központi bankok tájékoztatást nyújtanak. ( 23 ) Előfordulhat, hogy néhány tagállamban a nemzeti központi bank (vagy annak néhány fiókja) nemzeti vagy regionális munkaszüneti nap miatt az euro-rendszer meghatározott munkanapjain monetáris politikai műveletek végzése céljából nem tart nyitva. Ebben az esetben az adott nemzeti központi bank köteles ügyfeleit előzetesen tájékoztatni arról, hogy a banki szünnapokon hogyan juthatnak hozzá a betéti rendelkezésre álláshoz ( 24 ) A TARGET munkaszüneti napjai az EKB honlapján (www.ecb.int) kerülnek közzétételre; lásd még az euro-rendszer honlapjait (5. melléklet).