KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor
A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert, a kölcsönös megfeleltetést közvetlen támogatás teljes kifizetését szakmai követelmények és előírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez. A rendszer célja: a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó elírások megkövetelése, és fenntartható gazdálkodás elősegítése.
Rendszer elemei Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály alapján (JFGK) Helyes Mezgazdasági és Környezetvédelmi Állapot (HMKÁ) Magyarország: a HMKÁ-t már 2004. óta köteles alkalmazni, míg a 18 JFGK-t 2009-től fokozatosan vezeti be (2009-től az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődött meg)
A kölcsönös megfeleltetés jogszabályi háttere 2003. évi tanácsi rendelet 2004.évben ennek végrehajtását szabályozó bizottsági rendelet 2005. évben elindított Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alapról rendelet 2006. évben ennek végrehajtását tartalmazó bizottsági rendelet A rendeleteket a tagállamokban a hatályba lépéssel egyidejűleg közvetlenül kell alkalmazni Nemzeti szint: csak a rendeletekben tagállami hatáskörbe utalt kérdésekről, és nem szabályozott végrehajtási kérdésekről (gazdálkodók konkrét kötelezettségeit, a betartás ellenőrzésének részleteit, a szankciókat stb.)
A kölcsönös megfeleltetés hatálya Mezőgazdasági terület, illetve állatlétszám alapján megállapított közvetlen kifizetések. Az Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alap II. tengely intézkedéseinek egy része: hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) hegyvidéki mezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések agrár-környezetvédelmi kifizetések állatjóléti kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) mezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) az erdő-környezetvédelmi kifizetések. Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, zöldszüret) támogatottjai.
Fő területei (JFGK) A környezet terület (5 db) Ø a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv (79/409/EGK), Ø a felszín alatti vizekről szóló irányelv (80/68/EGK), Ø a szennyvíziszapról szóló irányelv (86/278/EGK), Ø a nitrátokról szóló irányelv (97/676/EGK), Ø a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv (92/43/EGK). Az egészségügy terület (10 db) Ø az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló irányelv (92/102/EGK), Ø a Tanács 1760/2000. rendelete a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról, Ø a Tanács 21/2004. rendelete a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról, Ø növényvédőszerekről szóló irányelv (91/414/EGK), Ø hormonirányelv (96/22/EK), Ø az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló rendelet (178/2002), Ø BSE-rendelet (999/2001), Ø a ragadós száj- és körömfájásról szóló irányelv (85/511) (melyet a 2003/85/EK irányelv váltott fel), Ø az állatbetegségekről szóló irányelv (92/119/EGK), Ø a kéknyelvbetegségről szóló irányelv (2000/75/EK). Az állatvédelem terület (3 db) Ø a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/629/EGK), Ø a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/630/EGK), Ø a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló irányelv (98/58/EK).
2009-től alkalmazandó (környezet-, természetvédelem) Vadon él madarak védelme Természetes élőhelyek védelme Natura 2000 területeken biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek vadon élő állatok és növények helyzetének fenntartása természeti állapot megőrzése Fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítása A felszín alatti vizek védelme a felszín alatti vízkészlet szennyezés elleni védelme a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása a megfelelő minőségű víz biztosítása A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályai alkalmazható, de olyan feltételek mellett, amellyel elkerülhetők az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások. Vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vízszennyezés csökkentése.
2009-től alkalmazandó (állategészségügy) Sertések azonosítása és nyilvántartása A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása A juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a szállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége A gazdálkodás helyszínén dokumentációt kell vezetni az állományról Az állatok szállítását megfelelően dokumentálni kell Alapvető követelmény az állatok jogszabály szerinti jelölése
Fő területei (HMKÁ) Talajerózió elleni védekezés minimális talajborítással minimális földgazdálkodással teraszos műveléssel A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása vetésforgóra tarlóművelésre vonatkozó előírások A talajszerkezet megtartása megfelelő gépek által A környezetmegőrzés min. szintjének biztosítása, az élőhelyek károsításának elkerülése minimális állománysűrűség és/vagy megfelelő szabályozások, állandó legelők védelme a tájkép jellegzetességeinek megóvása a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása az olajfaligetek jó vegetatív állapotának megóvása által
2009-től alkalmazandó (HMKÁ, hazai előírások) 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó elírások: 12%-nál nagyobb lejtés területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. 12%-nál nagyobb lejtés területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről őszi kultúra vetésével a tarló október 30-ig történ megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával másodvetésű takarónövény termesztésével. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében 3. Vetésváltásra vonatkozó elírások: Egymás után két évig termeszthet: rozs, búza, tritikálé, árpa; Egymás után három évig termeszthet: kukorica, és dohány; Több évig termeszthet maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; Minden egyéb növény egy évig termeszthet. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos 5. Mezgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos 7. A mezgazdasági területeket gyommentesen kell tartani 8. A mezgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni
A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények Kormány kijelölése alapján az MVH és a MgSzH hajtja végre. Az MVH: a HMKÁ elírásait, a Natura 2000 szabályozás követelményeit ellenőrzi Az MgSzH: a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményeit, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelményeket ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzés a kérelmezők 1%-a A kiválasztás kockázatelemzéssel és véletlenszerű kiválasztással (80-20 %) Az ellenőrzéseket növelni kell, ha a meg nem felelések magasak A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, max. 14 nap) Az előírások be nem tartása esetén a támogatásokat csökkenteni kell. Gondatlanság esetén max. 5 % ismételt megsértés esetén max. 15 % szándékos megsértés esetén min. 20 %, és az érintett termelő egy vagy több évre ki is zárható
K ét ország, egy cél, közös siker! Două ţări, un scop, succes comun! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu